Új Szó, 1984. december (37. évfolyam, 286-307. szám)

1984-12-28 / 306. szám, péntek

Következetesen az intenzív fejlesztés útján ÚJ SZÚ 3 1984. XII. 28. írta: Peter Colotka, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZSZK kormányának elnöke , A CSKP KB 12. ülésén az el­múlt négy esztendő eredményei és az 1985-re kitűzött feladatok alapján előzetesen felmérhettük annak a gazdasági és szociális programnak teljesítését, amelyet a párt XVI. kongresszusa az 1981 -1985-ös évekre fogalmazott meg, s amelyet konkretizált a 7. ötéves terv. A tanácskozás lefo­lyásából az következett, hogy az eredményeket általában pozitívan értékelhetjük. Az ötéves tervidő­szak első éveiben a fejlődés átme­neti lelassulását követően, amikor is gazdaságunknak alkalmazkod­nia kellett az igényesebbé vált bel­ső, de főleg külső feltételekhez, 1983-ban és főleg 1984-ben meg­újult a dinamikus fejlődés. Ez a növekedés folytatódhat 1985- ben is és így teljesíthetjük, eseten­ként túlteljesíthetjük az egész öt­éves terv feladatait. Ez a kedvező fejlődés - csak­úgy mint országosan - megnyil­vánult Szlovákia gazdasági fellen­dülésében is. Ezt kívánjük sikere­sen folytatni az 1985-ös jubileumi évben is, amelyben megemléke­zünk arról, hogy mi mindent értünk el a nagy jelentőségű történelmi határkő, Csehszlovákia szovjet hadsereg általi felszabadítása óta. Az elmúlt negyven esztendőben a lakosság gazdasági, szociális és kulturális színvonala emelésében elért eredmények valóban csodá­latra méltóak. Idehaza, de kifelé is világosan bizonyítják, hogy a dol­gozó nép a kommunista párt veze­tésével minden vonatkozásban jobban gazdálkodik a burzsoázi­ánál. Különösképpen nagy változá­sok következtek be az elmúlt négy évtizedben Szlovákia gazdasági és szociális fejlődésében. Klement Gottwald elvtárs már 1946-ban, a kétéves terv jóváhagyása alkal­mából, hangsúlyozta: ,,Az állam összekovácsoltsága és egysége feltétlenül megkívánja, hogy Szlo­vákia gazdasági színvonala gyor­san közeledjen a cseh országré­szek gazdasági színvonalához. Vagyis meg kell teremteni annak előfeltételeit, hogy teljes mérték­ben kiaknázzuk a nyersanyag és az energia erőforrásait, valamint a munkaerő tartalékait Szlovákiá­ban a régi ipar bővítésére és az új ipar megteremtésére“. Az így megfogalmazott feladat Csehszlo­vákia Kommunista Pártja gazda­ságpolitikájának egyik legfonto­sabb célja lett. Minden ötéves tervidőszakban program- és terv­szerűen csökkent a nagy különb­ség a cseh országrészek és Szlo­vákia gazdasági színvonala kö­zött. Szlovákia cseh országrészek szintjére való gazdasági és szoci­ális felemelkedésének programja része lett Csehszlovákiában a szocializmus építése fő irányvo­nalának. Ez a nemzetiségi kérdés lenini megoldásának fontos lánc­szemeként valósult meg, az utóbbi tizenöt esztendőben már a politi-. kailag teljes föderális államjogi rendezés feltételei között. Gustáv Husák elvtárs, a CSKP KB főtitká­ra, köztársasági elnök ezért a párt XVI. kongresszusán mondott be­szédében megállapíthatta: „Lé­nyegében teljesítettük azt a fel­adatot, hogy megszüntessük a nemzeteink gazdasági, politikai és kulturális életében történelmi­leg létező különbségeket. A Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság­ban már nincsenek elmaradott te­rületek“. Szlovákia jelenleg az állam gazdaságilag és kulturálisan fejlett része, az egységes csehszlovák gazdaság szervesen összehan­golt része. Erről tanúskodik az, hogy Szlovákia gazdasága foko­zott mértékben hozzájárul a CSSZSZK gazdasága alapvető mutatóinak teljesítéséhez. Míg a háború előtti időszak vége felé Szlovákia részesedése az orszá­gos ipari termelésben csak 7 szá­zalék, a mezőgazdasági termelés­ben pedig 17 százalék volt, ma ez a hányad az iparban hozzávetőleg 30 százalékot tesz ki, a mezőgaz­daságban pedig teljes egyharma- dot. Továbbra is az a célunk, hogy Szlovákia - erőforrásaihoz és megteremtett feltételeihez mérten - minél jobban hozzájáruljon az egységes csehszlovák gazdaság alapvető céljai eléréséhez. Ez egyrészt az egész állam gazdasá­gi potenciálja növelésének érde­két szolgálja, másrészt pedig, eb­ből következően, Szlovákia lakos­sága anyagi és kulturális színvo­nala további emelkedésének ér­dekét. A tudományos-műszaki haladás domináns szerepe A szlovákiai gazdaság gyor­sabb fejlődése érdekében a 7. ötéves tervidőszak éveiben élünk egyrészt a természeti erőforrások­nak és a munkaképes lakosság nagyobb növekményének lehető­ségeivel, másrészt pedig a növek­vő termelési-műszaki bázissal. Ugyanakkor az országos eljárás­sal összhangban, a kitűzött gaz­dasági célokat főleg az anyag és az energia gazdaságosabb ráfor­dításával, haladó szerkezeti válto­zásokkal, tudományos-műszaki fejlesztéssel, a Szovjetunióval és a többi „KGST-országgal való nemzetközi együttműködés cse- lekvőbb fejlesztésével kívánjuk elérni. Szlovákia és a cseh or­szágrészek gazdasági színvonala kiegyenlítésének szakaszában a szlovákiai gazdaságfejlesztési feladatok teljesítése többé-kevés- bé a fejlődés extenzív tényezőinek mozgósításától és felhasználásá­tól függött. A jelenlegi fejlődési szakaszban nálunk is minőségi szférába tolódik át a további gaz­dasági előrehaladás súlypontja. Arra törekszünk, hogy jelentős előrelépést érjünk el a fejlődés intenzifikálásában, exportképes­ségünk növelésében, abban, hogy lépést tartsunk a világ tudomá­nyos-műszaki haladásával és ál­talában fokozzuk gazdasági telje­sítőképességünket. Az eddigi fej­lődés eredményei és az 1985-ös esztendő feladatai alapján leg­alább röviden szeretném vázolni, hogyan sikerül szándékainkat megvalósítani, miben vagyunk eredményesek, milyen problémák állnak előttünk, hol látjuk a feszült­séggócokat és hogyan kívánjuk azokat megszüntetni. Vegyük szemügyre a legátfo­góbb mutatónak, a nemzeti jöve­delemnek alakulását. Ez a mutató tükrözi a fejlődésnek nemcsak mennyiségi, hanem minőségi vo­natkozásait is. Az SZSZK az 1981 -1985-ös években 45 száza­lékkal fog részesedni a bruttó nemzeti jövedelem országos nö­vekményében. A nemzeti jövede­lem 13,4 százalékkal lesz na­gyobb, vagyis meghaladja a 7. ötéves terv előirányzatát, s ezt döntő-mértékben a nyers-, az alap­anyag és az energia jobb felhasz­nálásával érjük el. Valósan szá­molhatunk azzal, hogy az ötéves tervidőszakban 5,7 százalékkal csökkennek az anyagköltségek, ami jóval több mint az előző öt­éves tervidőszakokban. Az intenzív fejlesztésről tanúskodik az is, hogy míg 1980-ban 1458 korona értékű termelési fogyasztás volt szükséges 1000 korona értékű nemzeti jövedelem megteremté­séhez, addig a terv szerint 1985- ben ehhez elegendő lesz 1396 korona értékű termelési fo­gyasztás. Persze, tisztában vagyunk az­zal, hogy csak a kezdeténél tar­tunk az intenzifikálás és a haté­konyság növelése útjának, s ered­ményeinket inkább a rendelkezés­re álló és gyorsan mozgósítható tartalékok felhasználásának kö­szönhetjük, mint a hosszú távú gazdaságpolitika stratégiai lépé­seinek. Ebben a gazdaságpolitiká­ban domináns szerepe van a tu­dományos-műszaki fejlődés meg­gyorsításának s ezzel összefüg­gésben a haladó szerkezeti válto­zásoknak. A CSKP KB 8. ülése határozatai értelmében figyelmün­ket összpontosítjuk ezekre a kér­désekre, mégpedig az alap- és az alkalmazott kutatás munkahelyei tevékenységének eredményeire, a nemzetközi együttműködés fel- használására, a szabadalmak vá­sárlására. Ez már meghozta első gyümölcseit. Erről tanúskodik a vegy-, a gépiparban, az elektro­technikai iparban, a mezőgazda­ságban és további ágazatokban számos új, vagy tökéletesített gyártási eljárás és termelési tech­nológia. Minden bizonnyal még sok a tartalék. Akár abban a vo­natkozásban, hogy erőnket össz­pontosítanunk kell a kijelölt legfon­tosabb feladatok gyors megoldá­sára s rugalmasabban kell alkal­maznunk a kutatási eredményeket a termelési gyakorlatban, akár ab­ban a vonatkozásban, hogy hazai kutatási és termelési munkahelye­inknek egymás között és külföldi partnereikkel is szorosabb együtt­működésre kell törekedniük. A népgazdaság valamennyi ága­zatában a tudományos-műszaki haladás további érvényesülése szükségleteihez igazodott nevelé­si-oktatási rendszerünk is. Ügye­lünk arra, hogy ennek a követel­ménynek következetesen megfe­leljen a gyakorlati felkészítés is. A tudományos-műszaki fejlődés gyakorlati szükségleteivel az eddi­ginél sokkal jobban kell összehan­golnunk a tudományos dolgozók felkészítését is. A tudományos-műszaki fejlő­dés irányzataival összhangban fejlesztettük és továbbra is fej­lesztjük az egyes termelési ágaza­tokat. Mégpedig úgy, hogy háttér­be szorítsuk a tüzelőanyagra és nyersanyagra nagyon igényes ter­melést és dinamikusabban fej­lesszük azokat az ágazatokat és szakágakat, amelyekben a szak­képzett munka ráfordításával job­ban hasznosítják a felhasznált anyagot. Ebben a törekvésben döntő szerepe van az ipari terme­lésnek, amelyben azt követően, hogy az ötéves tervidőszak kez­detén átmenetileg lelassult a fejlő­dés üteme, nálunk Szlovákiában csakúgy, mint országos viszony­latban 1983 óta megújult a dinami­kus fejlődés. Mégpedig úgy, hogy valósan számolhatunk a 7. ötéves tervidőszakban a bruttó termelés 19,6 százalékos, a végtermékek gyártása 22 százalékos növeke­désével, miközben ennek a nö­vekménynek több mint a kéthar­madát exportra szánjuk. Az ipar dinamizmusát és haladó szerke­zetét jelentősen befolyásolják a föderatív irányítási szakaszok s ezért erről részletesebben sze­retnék szólni. A 7. ötéves tervidőszakban Szlovákia ipara fejlődésére alap­vető hatással van a gép- és az elektrotechnikai ipar gyors fellen­dülése. Ebben a két iparágban a termelés 48,6 százalékos növe­kedésével számolunk. Szlovákia gépipari dolgozói így mind na­gyobb mértékben részt vállalnak a csehszlovák gépipar feladatai­nak teljesítéséből, mégpedig nép­gazdaságunk technikai ellátottsá­ga, az exportkötelezettségek és a hazai piac szükségleteinek ki­elégítése viszonylatában. Erről ta­núskodik az, hogy a szlovákiai gépipar 30 százalékkal, az elekt­rotechnikai ipar pedig 32 száza­lékkal részesedik ezen iparágak országos termelésében. Elektro­technikai iparunk részarányának gyors növekedését főleg a számí­tás- és az automatatechnika, a fo­gyasztási- és a beruházási elekt­ronika, valamint az egészségügyi technika fejlesztésével érjük el. Az általános gépiparban átlagon felüli ütemben fejlesztjük főleg a robo­tok, a manipulátorok, a hidraulikus elemek, a traktorok, a Diesel-mo- torok és az egyéb gépipari techni­ka gyártását. A nehézgépiparban főleg a nukleáris és a klasszikus energetika berendezéseit, a lég­technikát, az öntözőberendezése­ket, a darukat, valamint a teherva­gonok szabadalom alapján történő alvázgyártását. A szlovákiai gép­ipari vállalatokra 1985-ben az a felelősségteljes feladat hárul, hogy jelentősen növeljék exportju­kat. Klönösképpen igényes feladat az, hogy több mint 20 százalékkal kell növelni a nem szocialista ex­portot. Nem kevésbé fontos fel­adatgépipari fogyasztási árucikke­ket szállítani a hazai piacnak. Az egész ország fogyasztói elvárják főleg a jó minőségű mélyhűtők és színes tévékészülékek értékesíté­sének jelentős növelését. A gép­iparban a tudományos-műszaki fejlesztés viszonylatában rendkí­vül fontos feladatnak tekintjük a robottechnika fejlesztését főleg most, miután a Szovjetunióval egyezményt kötöttünk, hogy robo­tokat és robottechnológiát gyártó nemzetközi egyesülést hozunk létre. Ügyelni fogunk arra, hogy a prešovi Fémipari Kutatóintézet és az ilyen jellegű nemzetközi munkahelyek sikeres tevékenysé­ge számára megteremtjük a szük­séges anyagi és káderelőfeltéte­leket. A csehszlovák ipar további fö­derálisán irányított szlovákiai ága­zataiban is progresszív orientáció­jú a fejlesztés. Az energetikában az atomerőművek már 1984-ben 39 százalékkal részesedtek az SZSZK villamyáram termelésében és ez a hányad 1985-ben eléri a 44 százalékot. A szlovákiai energetika így jelentős mértékben hozzájárul a népgazdaság ilyen perspektív energiaforrásából való ellátottságának biztosításához. A közeljövőben határozottabban véget kell vetni annak, hogy Szlo­vákiában jelentősen lemaradt a hőeröművi áramfejlesztés. Ezen változtatni kell egyrészt klasszikus tüzelőanyag, másrészt az atom­erőművekben fejlesztett hő fel- használásával. A kohászatban a kassai (Košice) Kelet-szlovákiai Vasműben, vala­mint a podbrezovái Sverma Vas­műben a folyamatos öntés korsze­rű technológiájának alkalmazásá­val jelentős megtakarítást érnek el a kohászati termékegységre eső tüzelőanyag- és fém fajlagos fo­gyasztásában. A hengerdei be­rendezés folyamatban levő kor­szerűsítésével javítják a hengerelt anyag minőségét és a fogyasztók­nál nagyobb lesz a megtakarítás is. Az illetékeseknek különleges figyelmet kell fordítaniuk a magne­zitipar további fejlesztésére, össz­hangban az ezzel kapcsolatos ko­ordinációs feladattal, amely Cseh­szlovákiára hárul a KGST tagálla­mai legfelsőbb szintű tanácskozá­sának határozatai alapján. Összhangban az országos érdekekkel A szlovákiai pártszervek és az SZSZK kormánya teljes tudatában van a föderális irányítás alatt álló ágazatok jelentőségének szocia­lista államunk társadalmi és gaz­dasági fejlődésében. Ezért az ille­tékes minisztériumoknak cselekvő segítséget akarnak nyújtani és adott hatáskörükben nyújtanak is a beruházások építőipari kapaci­tással történő ellátásában, a szak­képzett dolgozók felkészítésében s ezekben az ágazatokban a dol­gozók kedvező létfeltételeinek megteremtésében is. A változó külgazdasági feltéte­leket - és a csehszlovák gazda­ság belső feltételeit - figyelembe kellett venni a vegyipar, a fafeldol­gozó és a könnyűipar további fej­lesztésénél is, tehát azoknál az ágazatoknál, amelyek köztársasá­gi szerveink hatáskörébe tartoz­nak. A vegyiparban, amely Szlo­vákiában főleg a kőolaj növekvő behozatala alapján gyors ütemben fejlődött, gondoskodnunk kell e korlátozott mértékben rendelke­zésre álló és értékes nyersanyag mélyebb feldolgozásáról és jobb hasznosításáról. Ehhez ki kell egészíteni a kőolajipari kapacitá­sokat az olefinek petrolkémiai úton való előállítására, s az így nyert alapanyagok polimerekké és más szerves anyagokká való feldolgo­zására. Jelentős lépés lesz ebben az irányban a hidrokrakkoló üzem megépítése a bratislavai Slovnaft- ban, amely már 1985-ben elkez­dődik. Haladást értünk el a nö­vényvédelmi vegyszerek gyártá­sának fejlesztésében, amelyek fontos szerepet játszanak a mező­gazdasági termelés intenzifikálá­sában, továbbá a gumi- és mű- anyagipari vegyi adalékok gyártá­sában a hazai szükségletek fede­zése és a kivitel számára. A tudo­mányos-műszaki haladás ered­ményeinek felhasználása terüle­tén célul tűztük az N-alkének, a vulkanizációs inhibitorok, az égésgátló és a világítást stabilizá­ló anyagok kísérleti gyártásának bevezetését. A könnyűvegyipari, nagy szakmai felkészültséget igénylő termelés szakosított fej­lesztését - hazai viszonylatban és a nemzetközi munkamegosztás keretei között - saját érdekünkben a további években is folytatni akarjuk. Az előző és a jelenlegi ötéves tervidőszakban jelentős beruhá­zásokat fordítottunk a faanyagok jobb hasznosítására Szlovákia fa- feldolgozó, valamint cellulóz- és papírgyártó iparában. Ezen az úton többek között egy új gyártó­egységhez jutottunk évi 200 000 tonna nem fehérített cellulóz előál­lítására Ružomberokban, amely már eléri a tervezett teljesítményt, s jelentős mértékben hozzájárul a hazai cellulózszükséglet fedezé­séhez és a kivitel növeléséhez, a fafeldolgozó-ipari vállalatok eb­ben az ötéves tervidőszakban két­szeresére növelik kiviteli termelé­süket. Emellett azonban számos problémánk is van, például a žili­nai cellulózgyárban, Vranovban, s egyes további fa- és bútoripari üzemekben, ahol még nem érik el az előirányzott termelési paramé­tereket és pénzügyi-gazdasági eredményeket. Ezek megoldására megfelelő műszaki, gazdasági és személyi vonatkozású intézkedé­seket tettünk, amelyek alapján bi­zonyos javulás következett be. E szakágazat teljes konszolidálá­sa érdekében továbbra is követke­zetesen fogjuk ellenőrizni az intéz­kedések végrehajtását, s továb­biakat fogadunk el a problémák megoldására. A textil-, a ruha-, a bőr-, a cipő-, az üveg- és a nyomdaipari vállala­toknál a minőség javítására, a di­vatújdonságokra és a választék kiszélesítésére összpontosítjuk a figyelmet, ahogy azt a növekvő belkereskedelmi szükségletek és kiviteli igények megkövetelik. Az eredmények azonban a nyers­anyag-ellátástól és a kapacitások­tól függően eltérőek. Egyre jobban érezzük a sürgős műszaki korsze­rűsítés szükségességét számos könnyűipari vállalatnál, ami döntő mértékben kihat a munkatermelé­kenységre, a termékek minőségé­re és a termelési költségekre, te­hát a kiviteli versenyképességre és a növekvő külkereskedelmi for­galom hatékonyságára is. A mezőgazdasági-élelmiszer­ipari komplexum területén a XVI. kongresszuson előirányzott fel­adatokat, főleg az alapvető élelmi­szerekből való önellátás fokozását egészében véve a szlovák mező- gazdasági dolgozók is sikeresen teljesítették. Az elmúlt négy év alatt Szlovákia mezőgazdasági termelése a megelőző tervidőszak első négy évéhez viszonyítva több mint 10 százalékkal nőtt, s reális feltételeink vannak a 7. ötéves tervben előirányzott feladatok tel­jesítéséhez, sőt túlteljesítéséhez is Azt is fontosnak tartjuk, hogy javul a takarmánytermelés és az állattenyésztés mérlegaránya, s jelentős mértékben csökkent az abraktakarmányok fajlagos fo­gyasztása. Az állattenyésztés fo- (Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents