Új Szó, 1984. december (37. évfolyam, 286-307. szám)
1984-12-28 / 306. szám, péntek
Következetesen az intenzív fejlesztés útján ÚJ SZÚ 3 1984. XII. 28. írta: Peter Colotka, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZSZK kormányának elnöke , A CSKP KB 12. ülésén az elmúlt négy esztendő eredményei és az 1985-re kitűzött feladatok alapján előzetesen felmérhettük annak a gazdasági és szociális programnak teljesítését, amelyet a párt XVI. kongresszusa az 1981 -1985-ös évekre fogalmazott meg, s amelyet konkretizált a 7. ötéves terv. A tanácskozás lefolyásából az következett, hogy az eredményeket általában pozitívan értékelhetjük. Az ötéves tervidőszak első éveiben a fejlődés átmeneti lelassulását követően, amikor is gazdaságunknak alkalmazkodnia kellett az igényesebbé vált belső, de főleg külső feltételekhez, 1983-ban és főleg 1984-ben megújult a dinamikus fejlődés. Ez a növekedés folytatódhat 1985- ben is és így teljesíthetjük, esetenként túlteljesíthetjük az egész ötéves terv feladatait. Ez a kedvező fejlődés - csakúgy mint országosan - megnyilvánult Szlovákia gazdasági fellendülésében is. Ezt kívánjük sikeresen folytatni az 1985-ös jubileumi évben is, amelyben megemlékezünk arról, hogy mi mindent értünk el a nagy jelentőségű történelmi határkő, Csehszlovákia szovjet hadsereg általi felszabadítása óta. Az elmúlt negyven esztendőben a lakosság gazdasági, szociális és kulturális színvonala emelésében elért eredmények valóban csodálatra méltóak. Idehaza, de kifelé is világosan bizonyítják, hogy a dolgozó nép a kommunista párt vezetésével minden vonatkozásban jobban gazdálkodik a burzsoáziánál. Különösképpen nagy változások következtek be az elmúlt négy évtizedben Szlovákia gazdasági és szociális fejlődésében. Klement Gottwald elvtárs már 1946-ban, a kétéves terv jóváhagyása alkalmából, hangsúlyozta: ,,Az állam összekovácsoltsága és egysége feltétlenül megkívánja, hogy Szlovákia gazdasági színvonala gyorsan közeledjen a cseh országrészek gazdasági színvonalához. Vagyis meg kell teremteni annak előfeltételeit, hogy teljes mértékben kiaknázzuk a nyersanyag és az energia erőforrásait, valamint a munkaerő tartalékait Szlovákiában a régi ipar bővítésére és az új ipar megteremtésére“. Az így megfogalmazott feladat Csehszlovákia Kommunista Pártja gazdaságpolitikájának egyik legfontosabb célja lett. Minden ötéves tervidőszakban program- és tervszerűen csökkent a nagy különbség a cseh országrészek és Szlovákia gazdasági színvonala között. Szlovákia cseh országrészek szintjére való gazdasági és szociális felemelkedésének programja része lett Csehszlovákiában a szocializmus építése fő irányvonalának. Ez a nemzetiségi kérdés lenini megoldásának fontos láncszemeként valósult meg, az utóbbi tizenöt esztendőben már a politi-. kailag teljes föderális államjogi rendezés feltételei között. Gustáv Husák elvtárs, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök ezért a párt XVI. kongresszusán mondott beszédében megállapíthatta: „Lényegében teljesítettük azt a feladatot, hogy megszüntessük a nemzeteink gazdasági, politikai és kulturális életében történelmileg létező különbségeket. A Csehszlovák Szocialista Köztársaságban már nincsenek elmaradott területek“. Szlovákia jelenleg az állam gazdaságilag és kulturálisan fejlett része, az egységes csehszlovák gazdaság szervesen összehangolt része. Erről tanúskodik az, hogy Szlovákia gazdasága fokozott mértékben hozzájárul a CSSZSZK gazdasága alapvető mutatóinak teljesítéséhez. Míg a háború előtti időszak vége felé Szlovákia részesedése az országos ipari termelésben csak 7 százalék, a mezőgazdasági termelésben pedig 17 százalék volt, ma ez a hányad az iparban hozzávetőleg 30 százalékot tesz ki, a mezőgazdaságban pedig teljes egyharma- dot. Továbbra is az a célunk, hogy Szlovákia - erőforrásaihoz és megteremtett feltételeihez mérten - minél jobban hozzájáruljon az egységes csehszlovák gazdaság alapvető céljai eléréséhez. Ez egyrészt az egész állam gazdasági potenciálja növelésének érdekét szolgálja, másrészt pedig, ebből következően, Szlovákia lakossága anyagi és kulturális színvonala további emelkedésének érdekét. A tudományos-műszaki haladás domináns szerepe A szlovákiai gazdaság gyorsabb fejlődése érdekében a 7. ötéves tervidőszak éveiben élünk egyrészt a természeti erőforrásoknak és a munkaképes lakosság nagyobb növekményének lehetőségeivel, másrészt pedig a növekvő termelési-műszaki bázissal. Ugyanakkor az országos eljárással összhangban, a kitűzött gazdasági célokat főleg az anyag és az energia gazdaságosabb ráfordításával, haladó szerkezeti változásokkal, tudományos-műszaki fejlesztéssel, a Szovjetunióval és a többi „KGST-országgal való nemzetközi együttműködés cse- lekvőbb fejlesztésével kívánjuk elérni. Szlovákia és a cseh országrészek gazdasági színvonala kiegyenlítésének szakaszában a szlovákiai gazdaságfejlesztési feladatok teljesítése többé-kevés- bé a fejlődés extenzív tényezőinek mozgósításától és felhasználásától függött. A jelenlegi fejlődési szakaszban nálunk is minőségi szférába tolódik át a további gazdasági előrehaladás súlypontja. Arra törekszünk, hogy jelentős előrelépést érjünk el a fejlődés intenzifikálásában, exportképességünk növelésében, abban, hogy lépést tartsunk a világ tudományos-műszaki haladásával és általában fokozzuk gazdasági teljesítőképességünket. Az eddigi fejlődés eredményei és az 1985-ös esztendő feladatai alapján legalább röviden szeretném vázolni, hogyan sikerül szándékainkat megvalósítani, miben vagyunk eredményesek, milyen problémák állnak előttünk, hol látjuk a feszültséggócokat és hogyan kívánjuk azokat megszüntetni. Vegyük szemügyre a legátfogóbb mutatónak, a nemzeti jövedelemnek alakulását. Ez a mutató tükrözi a fejlődésnek nemcsak mennyiségi, hanem minőségi vonatkozásait is. Az SZSZK az 1981 -1985-ös években 45 százalékkal fog részesedni a bruttó nemzeti jövedelem országos növekményében. A nemzeti jövedelem 13,4 százalékkal lesz nagyobb, vagyis meghaladja a 7. ötéves terv előirányzatát, s ezt döntő-mértékben a nyers-, az alapanyag és az energia jobb felhasználásával érjük el. Valósan számolhatunk azzal, hogy az ötéves tervidőszakban 5,7 százalékkal csökkennek az anyagköltségek, ami jóval több mint az előző ötéves tervidőszakokban. Az intenzív fejlesztésről tanúskodik az is, hogy míg 1980-ban 1458 korona értékű termelési fogyasztás volt szükséges 1000 korona értékű nemzeti jövedelem megteremtéséhez, addig a terv szerint 1985- ben ehhez elegendő lesz 1396 korona értékű termelési fogyasztás. Persze, tisztában vagyunk azzal, hogy csak a kezdeténél tartunk az intenzifikálás és a hatékonyság növelése útjának, s eredményeinket inkább a rendelkezésre álló és gyorsan mozgósítható tartalékok felhasználásának köszönhetjük, mint a hosszú távú gazdaságpolitika stratégiai lépéseinek. Ebben a gazdaságpolitikában domináns szerepe van a tudományos-műszaki fejlődés meggyorsításának s ezzel összefüggésben a haladó szerkezeti változásoknak. A CSKP KB 8. ülése határozatai értelmében figyelmünket összpontosítjuk ezekre a kérdésekre, mégpedig az alap- és az alkalmazott kutatás munkahelyei tevékenységének eredményeire, a nemzetközi együttműködés fel- használására, a szabadalmak vásárlására. Ez már meghozta első gyümölcseit. Erről tanúskodik a vegy-, a gépiparban, az elektrotechnikai iparban, a mezőgazdaságban és további ágazatokban számos új, vagy tökéletesített gyártási eljárás és termelési technológia. Minden bizonnyal még sok a tartalék. Akár abban a vonatkozásban, hogy erőnket összpontosítanunk kell a kijelölt legfontosabb feladatok gyors megoldására s rugalmasabban kell alkalmaznunk a kutatási eredményeket a termelési gyakorlatban, akár abban a vonatkozásban, hogy hazai kutatási és termelési munkahelyeinknek egymás között és külföldi partnereikkel is szorosabb együttműködésre kell törekedniük. A népgazdaság valamennyi ágazatában a tudományos-műszaki haladás további érvényesülése szükségleteihez igazodott nevelési-oktatási rendszerünk is. Ügyelünk arra, hogy ennek a követelménynek következetesen megfeleljen a gyakorlati felkészítés is. A tudományos-műszaki fejlődés gyakorlati szükségleteivel az eddiginél sokkal jobban kell összehangolnunk a tudományos dolgozók felkészítését is. A tudományos-műszaki fejlődés irányzataival összhangban fejlesztettük és továbbra is fejlesztjük az egyes termelési ágazatokat. Mégpedig úgy, hogy háttérbe szorítsuk a tüzelőanyagra és nyersanyagra nagyon igényes termelést és dinamikusabban fejlesszük azokat az ágazatokat és szakágakat, amelyekben a szakképzett munka ráfordításával jobban hasznosítják a felhasznált anyagot. Ebben a törekvésben döntő szerepe van az ipari termelésnek, amelyben azt követően, hogy az ötéves tervidőszak kezdetén átmenetileg lelassult a fejlődés üteme, nálunk Szlovákiában csakúgy, mint országos viszonylatban 1983 óta megújult a dinamikus fejlődés. Mégpedig úgy, hogy valósan számolhatunk a 7. ötéves tervidőszakban a bruttó termelés 19,6 százalékos, a végtermékek gyártása 22 százalékos növekedésével, miközben ennek a növekménynek több mint a kétharmadát exportra szánjuk. Az ipar dinamizmusát és haladó szerkezetét jelentősen befolyásolják a föderatív irányítási szakaszok s ezért erről részletesebben szeretnék szólni. A 7. ötéves tervidőszakban Szlovákia ipara fejlődésére alapvető hatással van a gép- és az elektrotechnikai ipar gyors fellendülése. Ebben a két iparágban a termelés 48,6 százalékos növekedésével számolunk. Szlovákia gépipari dolgozói így mind nagyobb mértékben részt vállalnak a csehszlovák gépipar feladatainak teljesítéséből, mégpedig népgazdaságunk technikai ellátottsága, az exportkötelezettségek és a hazai piac szükségleteinek kielégítése viszonylatában. Erről tanúskodik az, hogy a szlovákiai gépipar 30 százalékkal, az elektrotechnikai ipar pedig 32 százalékkal részesedik ezen iparágak országos termelésében. Elektrotechnikai iparunk részarányának gyors növekedését főleg a számítás- és az automatatechnika, a fogyasztási- és a beruházási elektronika, valamint az egészségügyi technika fejlesztésével érjük el. Az általános gépiparban átlagon felüli ütemben fejlesztjük főleg a robotok, a manipulátorok, a hidraulikus elemek, a traktorok, a Diesel-mo- torok és az egyéb gépipari technika gyártását. A nehézgépiparban főleg a nukleáris és a klasszikus energetika berendezéseit, a légtechnikát, az öntözőberendezéseket, a darukat, valamint a tehervagonok szabadalom alapján történő alvázgyártását. A szlovákiai gépipari vállalatokra 1985-ben az a felelősségteljes feladat hárul, hogy jelentősen növeljék exportjukat. Klönösképpen igényes feladat az, hogy több mint 20 százalékkal kell növelni a nem szocialista exportot. Nem kevésbé fontos feladatgépipari fogyasztási árucikkeket szállítani a hazai piacnak. Az egész ország fogyasztói elvárják főleg a jó minőségű mélyhűtők és színes tévékészülékek értékesítésének jelentős növelését. A gépiparban a tudományos-műszaki fejlesztés viszonylatában rendkívül fontos feladatnak tekintjük a robottechnika fejlesztését főleg most, miután a Szovjetunióval egyezményt kötöttünk, hogy robotokat és robottechnológiát gyártó nemzetközi egyesülést hozunk létre. Ügyelni fogunk arra, hogy a prešovi Fémipari Kutatóintézet és az ilyen jellegű nemzetközi munkahelyek sikeres tevékenysége számára megteremtjük a szükséges anyagi és káderelőfeltételeket. A csehszlovák ipar további föderálisán irányított szlovákiai ágazataiban is progresszív orientációjú a fejlesztés. Az energetikában az atomerőművek már 1984-ben 39 százalékkal részesedtek az SZSZK villamyáram termelésében és ez a hányad 1985-ben eléri a 44 százalékot. A szlovákiai energetika így jelentős mértékben hozzájárul a népgazdaság ilyen perspektív energiaforrásából való ellátottságának biztosításához. A közeljövőben határozottabban véget kell vetni annak, hogy Szlovákiában jelentősen lemaradt a hőeröművi áramfejlesztés. Ezen változtatni kell egyrészt klasszikus tüzelőanyag, másrészt az atomerőművekben fejlesztett hő fel- használásával. A kohászatban a kassai (Košice) Kelet-szlovákiai Vasműben, valamint a podbrezovái Sverma Vasműben a folyamatos öntés korszerű technológiájának alkalmazásával jelentős megtakarítást érnek el a kohászati termékegységre eső tüzelőanyag- és fém fajlagos fogyasztásában. A hengerdei berendezés folyamatban levő korszerűsítésével javítják a hengerelt anyag minőségét és a fogyasztóknál nagyobb lesz a megtakarítás is. Az illetékeseknek különleges figyelmet kell fordítaniuk a magnezitipar további fejlesztésére, összhangban az ezzel kapcsolatos koordinációs feladattal, amely Csehszlovákiára hárul a KGST tagállamai legfelsőbb szintű tanácskozásának határozatai alapján. Összhangban az országos érdekekkel A szlovákiai pártszervek és az SZSZK kormánya teljes tudatában van a föderális irányítás alatt álló ágazatok jelentőségének szocialista államunk társadalmi és gazdasági fejlődésében. Ezért az illetékes minisztériumoknak cselekvő segítséget akarnak nyújtani és adott hatáskörükben nyújtanak is a beruházások építőipari kapacitással történő ellátásában, a szakképzett dolgozók felkészítésében s ezekben az ágazatokban a dolgozók kedvező létfeltételeinek megteremtésében is. A változó külgazdasági feltételeket - és a csehszlovák gazdaság belső feltételeit - figyelembe kellett venni a vegyipar, a fafeldolgozó és a könnyűipar további fejlesztésénél is, tehát azoknál az ágazatoknál, amelyek köztársasági szerveink hatáskörébe tartoznak. A vegyiparban, amely Szlovákiában főleg a kőolaj növekvő behozatala alapján gyors ütemben fejlődött, gondoskodnunk kell e korlátozott mértékben rendelkezésre álló és értékes nyersanyag mélyebb feldolgozásáról és jobb hasznosításáról. Ehhez ki kell egészíteni a kőolajipari kapacitásokat az olefinek petrolkémiai úton való előállítására, s az így nyert alapanyagok polimerekké és más szerves anyagokká való feldolgozására. Jelentős lépés lesz ebben az irányban a hidrokrakkoló üzem megépítése a bratislavai Slovnaft- ban, amely már 1985-ben elkezdődik. Haladást értünk el a növényvédelmi vegyszerek gyártásának fejlesztésében, amelyek fontos szerepet játszanak a mezőgazdasági termelés intenzifikálásában, továbbá a gumi- és mű- anyagipari vegyi adalékok gyártásában a hazai szükségletek fedezése és a kivitel számára. A tudományos-műszaki haladás eredményeinek felhasználása területén célul tűztük az N-alkének, a vulkanizációs inhibitorok, az égésgátló és a világítást stabilizáló anyagok kísérleti gyártásának bevezetését. A könnyűvegyipari, nagy szakmai felkészültséget igénylő termelés szakosított fejlesztését - hazai viszonylatban és a nemzetközi munkamegosztás keretei között - saját érdekünkben a további években is folytatni akarjuk. Az előző és a jelenlegi ötéves tervidőszakban jelentős beruházásokat fordítottunk a faanyagok jobb hasznosítására Szlovákia fa- feldolgozó, valamint cellulóz- és papírgyártó iparában. Ezen az úton többek között egy új gyártóegységhez jutottunk évi 200 000 tonna nem fehérített cellulóz előállítására Ružomberokban, amely már eléri a tervezett teljesítményt, s jelentős mértékben hozzájárul a hazai cellulózszükséglet fedezéséhez és a kivitel növeléséhez, a fafeldolgozó-ipari vállalatok ebben az ötéves tervidőszakban kétszeresére növelik kiviteli termelésüket. Emellett azonban számos problémánk is van, például a žilinai cellulózgyárban, Vranovban, s egyes további fa- és bútoripari üzemekben, ahol még nem érik el az előirányzott termelési paramétereket és pénzügyi-gazdasági eredményeket. Ezek megoldására megfelelő műszaki, gazdasági és személyi vonatkozású intézkedéseket tettünk, amelyek alapján bizonyos javulás következett be. E szakágazat teljes konszolidálása érdekében továbbra is következetesen fogjuk ellenőrizni az intézkedések végrehajtását, s továbbiakat fogadunk el a problémák megoldására. A textil-, a ruha-, a bőr-, a cipő-, az üveg- és a nyomdaipari vállalatoknál a minőség javítására, a divatújdonságokra és a választék kiszélesítésére összpontosítjuk a figyelmet, ahogy azt a növekvő belkereskedelmi szükségletek és kiviteli igények megkövetelik. Az eredmények azonban a nyersanyag-ellátástól és a kapacitásoktól függően eltérőek. Egyre jobban érezzük a sürgős műszaki korszerűsítés szükségességét számos könnyűipari vállalatnál, ami döntő mértékben kihat a munkatermelékenységre, a termékek minőségére és a termelési költségekre, tehát a kiviteli versenyképességre és a növekvő külkereskedelmi forgalom hatékonyságára is. A mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum területén a XVI. kongresszuson előirányzott feladatokat, főleg az alapvető élelmiszerekből való önellátás fokozását egészében véve a szlovák mező- gazdasági dolgozók is sikeresen teljesítették. Az elmúlt négy év alatt Szlovákia mezőgazdasági termelése a megelőző tervidőszak első négy évéhez viszonyítva több mint 10 százalékkal nőtt, s reális feltételeink vannak a 7. ötéves tervben előirányzott feladatok teljesítéséhez, sőt túlteljesítéséhez is Azt is fontosnak tartjuk, hogy javul a takarmánytermelés és az állattenyésztés mérlegaránya, s jelentős mértékben csökkent az abraktakarmányok fajlagos fogyasztása. Az állattenyésztés fo- (Folytatás a 4. oldalon)
