Új Szó, 1984. december (37. évfolyam, 286-307. szám)

1984-12-21 / 302. szám, péntek

ÚJ szú 5 1984. XII. 21. Folyamatosan bővítik soraikat A SZISZ-alapszervezet hatékony segítsége a pártépítő munkában Kezdjük talán a számokkal, amelyek a pártépítő munkával kapcsolatban sokat mondhatnak. Az Ürföldi (Slovenské Pole) Állami Gazdaságban a dolgozóknak több mint egyötöde párttag. A három alapszervezetben az elmúlt négy évben tizenhárom tagjelöltet vet­tek fel, és 1985-ben további két, a tagjelöltségre már kellően felké­szített fiatal felvételével számol­nak. Az új tagok többsége fiatal, a jelenlegi hat tagjelölt közül négy­nél a SZISZ helyi alapszervezete az egyik ajánló. A pártépítő munka nem kampányszerű, hanem folya­matos, a jó erdmények mögött tervszerű és sokoldalú eszmei-po­litikai nevelőmunka áll. Polák István, az üzemi pártbi­zottság elnöke a konkrétumok em­bere, így a legfontosabbak össze­gezése után azt javasolta, hogy a mácsonyási részleg alapszerve­zetének pártépítő munkáját ele­mezzük. Az alapszervezetnek ti­zennyolc tagja és négy tagjelöltje van. A kommunisták az állatte­nyésztésben, a növénytermesz­tésben és a gépesítésben dolgoz­nak. Jozef Lubinski, a pártalap­szervezet elnöke további részle­tekkel is szolgált. Valamennyi tagjelöltünk har­minchárom évnél fiatalabb. Ketten gépkezelők, egy állattenyésztő, il­letve munkás. Ez utóbbi nő. Az irányszámokat évekre visszame­nően mindig teljesítettük, annak ellenére, hogy a mérce nálunk magas. Csakis annak előlegezzük a bizalmat, aki egyéni életével és munkájával azt kiérdemelte, s egyben bizonyságát adta, hogy a köz javára is képes és tud dol­gozni.- Hogyan találják meg az ilyen fiatalokat, s ha megtalálták, mik a további teendők?-Az alapszervezetben a sike­res pártépítő munka lényeges fel­tétele, hogy egyetlen olyan dolgo­zó se kerülje el a figyelmet, akinek a párt soraiban lenne a helye. Mi ezt elértük. Valamennyi tagunk feladatának tekinti a pártépítő munkát. Felhívja a figyelmünket, ha a csoportjában kollégái között van olyan dolgozó, aki nemcsak példásan dolgozik, hanem a társa­dalmi munkából is kiveszi részét, s ugyanakkor világnézete és élet­formája is összhangban van a szocialista etika követelményei­vel. Ezt követően a pártbizottság megvitatja a javaslatot, kikérjük több egyén véleményét, és aztán személyesen is beszélünk a párttagjelöltségre érdemes fia­tallal.- Ez így még nagyon feltétele­sen hangzott...- Mert még valóban feltételes a dolog. Elsősorban a fiatalnak kell döntenie, hogy vállalja-e a je­löltséggel és a párttagsággal járó többletfeladatokat és kötelezettsé­geket. Az első beszélgetéskor ugyanis mindenekelőtt arra hívjuk fel a jelölt figyelmét, hogy a párt­tagság a rendkívüli feladatok vál­lalását és teljesítését is jelenti. Mi ugyanis már a tagjelöltségi idő alatt komoly és konkrét pártfelada­tokkal bízzuk meg a fiatalokat. Szavainak igazolására Pancza Imre gépjavító és Katona Júlia raktáros példáját említette. A gép­javító a szakmával kapcsolatos feladatokat kapott, és a SZISZ helyi alapszervezetében is dolgo­zik. Katona Júliától a jegyzőköny­vek és egyéb jelentések megírá­sában várnak segítséget. A feladat adásában és az ellen­őrzésében sokat vállal magára az ifjúsági szervezet is. Erről Szikura Ferenc agronómus, a SZISZ-alap- szervezet elnöke tájékoztatott.- A tagjelöltek pártfeladatainál mindig ügyelünk arra, hogy azok konkrétak és teljesíthetők legye­nek, s egyben szorosan kapcso­lódjanak az egyén munkaköréhez. Schnábelt Károly mérnök, a borjü- nevelde vezetője például a papír- gyűjtés megszervezését kapta fel­adatul. Ez egy kicsit furcsán hang­zik, ezért magyarázatként annyit, hogy a borjú neveidében használt tejport papírzsákokban szállítják. Ezeket kell összegyűjteni ég lead­ni. A vezető feladat a feltételek megteremtése volt. Vagyis társa­dalmi munkával olyan fedett teret létesítettek, ahol a zsákokat összegyűjthetik. A vezető további állandó feladata gondoskodni ar­ról, hogy a nevelde bekerített terü­letének szabad részét takarmány­növény termesztésére is haszno­síthassák. Czirák László gépkocsivezetőt is megemlítette. Mint párttagjelölt a SZISZ helyi szervezetében dol­gozik, s ezen túlmenően az idény­munkák idejére konkrét feladato­kat is kap. Aratáskor például a szállítási veszteségek csökken­tésére felügyelt. A példákból egyértelműen kö­vetkezik, hogy a SZISZ-alapszer- vezete a tagjelöltek nevelésében szorosan együttműködik a párt- alapszervezettel s ezzel hatéko­nyan segíti a pártépítő munkát. Többek között a fiatalok sokoldalú eszmei-politikai nevelésével is.- Az oktatást igyekszünk érde­kessé tenni - hangúlyozta az ifjú­sági szervezet elnöke. - A beszél­getéseket más eseményekkel is összekapcsoljuk. A sítanfolya­mon, tanulmányi kiránduláson és baráti összejöveteleken vitatjuk meg az ilyen témákat. A gazdaság vezetőivel is részletesen megbe­széljük a legfontosabb gazdaság- politikai kérdéseket, például az egyes takarékossági követelmé­nyeket és azok teljesítésének módjait. A feladatok vállalására és azok teljesítésére is állandóan ösztönözzük tagjainkat. Bekap­csolódunk a versenyekbe, brigá­dokat szervezünk, segítjük, buz­dítjuk az ifjú újítókat, és a szocia­lista munkabrigádok tagjaiként is igyekszünk példát mutatni. A pártalapszervezet tehát esz­meileg fejlett, a rendkívüli felada­tokat is vállalni képes fiatalok kö­zül választhat sorai bővítésére. Hangsúlyozni kell, hogy ez az együttműködés az ifjúsági alap­szervezet számára is előnyös. I -li- szen a tagjelölt fiatalok továbbra is SZISZ-tagok maradnak és az ifjú­sági szervezetben folytatják tevé­kenységüket. Sőt, többségük még a tagkönyv átvétele után is meg­marad SZISZ-tagnak. Jelenleg például az ifjúsági alapszervezet tagjainak mintegy harmada kom­munista. így az ifjúsági alapszer­vezet munkája még hatékonyabb, az eszmeileg és politikailag fejlett tagok aktívabbak, sokoldalúbb te­vékenységet fejtenek ki. EGRI FERENC A ma Bratisla- vához tartozó Rusovcében ta­lálható ókori épületmaradvá­nyok már a múlt század végén felkeltették a ré­gészek érdeklő­dését. A kutatás jelenleg is fo­lyik. Ezen a he­lyen az időszá­mításunk sze­rinti első szá­zad első felé­ben, Claudius császár uralko­dása idején római település létesült, s egészen a harmadik század közepéig fennállt: A képen: Jana Geržová történész, a Bratislavai Városi Műemlék- és Természetvédelmi Igazgatóság munkatársa segédanyagot gyűjt a talált antik sírkövek feliratának értelmezésé­hez. (Ivan Luzák felvétele - ČSTK) Megbízatás, majd pártfeladat A földművesszövetkezeti pártszervezet tagjelöltjeinek felkészítéséről A felsőpatonyi (Horná Potôň) Vörös Csillag Efsz pártelnöke, Tóth István, a tagjelöltek felkészí­téséről szólva nyomatékosan hangsúlyozza:- Ök természetesen, megbíza­tásokat teljesítenek. Csak felvéte­lük jóváhagyása után, amikor már tagok, kapnak pártfeladatokat. És ezt nemcsak a logikus, he­lyes szóhasználat miatt hangsú­lyozza, hanem azért is, mert gya­korlati tapasztalatuk: fokozatosan, apróbb, azután mindig nagyobb és nagyobb jelentőségű megbízatá­sok kiadásával, számonkérésével és a teljesítés következetes érté­kelésével lehet eredményesen ne­velni a fiatal tagjelölteket a politikai gondolkodásra, a tudatos cselek­vésre.-Arra - magyarázza -, hogy tanuljanak meg a szocialista tár­sadalom méreteiben, érdekeiben, falunk, földművesszövetkezetünk, a munkahely gazdájaként gondol­kodni és cselekedni. Négy tagjelöltjük van: Boldis Gyula, növénytermesztési dolgo­zó, Méhes Tibor, az öntözők cso­portjának tagja, Renczés Éva, aki a szőlészet csoportvezetőjének segítője, Angelmayer István, ál- latttenyésztési dolgozó.- Fiatalok mind - tájékoztat a pártelnök. - Itt nőttek fel a falu­ban, a szemünk előtt. Úgyszólván pionírkoruk óta ismerjük őket, mert már akkor észrevettük lelkesedé­süket, értékeltük társadalmi mun­Kevesebből — többet? A tüzelőanyag- és energiafogyasztás csök­kentését előíró 02-es állami célprogram nehéz feladat elé állította a štúrovói Dél-Szlovákiai Papír- és Cellulózgyár vezető szakembereit és dolgozóit. Paradox helyzet: a gyár termelési profilja semmit sem változott az elmúlt egy-két évben, ám a gyártás feltételei fönt is, lent is egyre több fejtörést okoznak. Több kell a kar­tonból, még több a cellulózból és a kátránypa­pírból, ugyanakkor csökkenteni kell az előállí­táshoz szükséges fűtőanyag és energia meny- nyiségét, s hozzá úgy, hogy a termékek minő­ségén se essen csorba. Hogyan, milyen úton lehet elérni mindezt? Mit tesz a gyár annak érdekében, hogy ne csak a vezérigazgatósá­gon szerezzen jó pontokat, hanem a bel- és külföldi piacon is megtartsa eddigi pozícióját? Miről beszélnek a tervek és mit hallgatnak el a kimutatások? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ Tóth Józseffel, a gyár energetikai részlegének vezető technológusával.- Ha az energiafogyasztás csökkentéséről beszélünk, fontosnak tartom megemlíteni, hogy az ezzel kapcsolatos tervfeladatokat nem mi adjuk fel magunknak, hanem a vezér- igazgatóság írja elő. Vagyis terajoule-ban szabja meg, mennyi energiát kell megtakaríta­nunk évente.- A 84-es évre mennyit szabtak meg?- 56,7 terajoule-t.- Egy hónappal az év vége előtt hogy fest a helyzet: sikerül teljesíteni a tervet?- Igen, Sőt, ha minden jól megy, még túl is szárnyaljuk. A háromnegyed évi kimutatás idején 49,9-nél tartottunk. Es azóta két hónap telt el.- A papírok, gondolom, már a következő ötéves tervidôsžakról is elárulnak egyet s mást.- összeszorul a gyomrom, ha erre gondo­lok: az előzetes tervek szerint 920 terajoule energiát kell megtakarítanunk ez alatt az idő alatt. Mit szól hozzá?- Számolok: ha öt év alatt 920-at, akkor egy év alatt 184-et. Vagyis majdnem négyszer annyit, mint az idén. Lehetséges ez?- Csodálkozik? Én is. Deka tények akkor is tények maradnak. Ez van.- Akkor most legalább három példát szeret­nék hallani, milyen lehetőségek segítik a gyá­rat a cél elérésében?- Az első példa: a fluting gyártásához a jö­vőben több hulladékpapírt és kevesebb félcel­lulózt használunk majd fel, így az energiaszük­séglet is kisebb lesz. Még akkor is, ha a hulla­dékpapír feldolgozása - osztályozása, őrlése - elég költséges munka. De a félcellulóz előállítása még ennél is több energiát igényel, hiszen a fával több munka van, mint a papírral. Más: a kátránypapír egyik alapanyagát, a Slovnafttól kapott aszfaltot oxidálnunk kell. Az oxidáció folyamán füstgáz keletkezik, ame­lyet hosszú ideig kihasználatlanul hagytunk. Most, egy jól sikerült újítási javaslat alapján, egy speciális kemencében, épp az oxidáció során nyert hulladékolajjal elégetjük a gázo­kat, s az így kapott hőt ugyancsak felhasznál­juk. A harmadik példa: a legtöbb hőenergiát a papírgyártó gépek hengerei nyelik el. Ez a hőenergia gőz formájában van jelen. A ko­rábbi években hőcserélő szerkezetet használ­tunk a 95 fokos kondenzvíz, vagyis a lecsapó­dott gőz lehűtésére, ám a hűtővíz jókora mennyiségű hőenergiát lopott el tőlünk. Ezért egy olyan megoldást találtunk, hogy most már nemcsak a hőenergiát, hanem a hűtővizet sem veszítjük el. Ezzel tehát újabb energiamegta­karítást érhetünk el.- Nem esett még szó arról, hogy miből nyerik a legtöbb hőenergiát.- Szénből, fűtőolajból és fakéregből. Mielőtt felépítették volna a kazánt, senki sem merte volna megharapni a kisujját, hogy az utóbbi is nagy lépést jelent majd a termelésben. Jó, nem állítom, hogy minden százszázalékosan sikerült, ahogy elterveztük, de ha arra gondo­lok, hol, mire mennek a fakéreggel, nemcsak nyugodt, elégedett is vagyok. Mert a kazán végül is nagyszerűen működik, s a háncs, amely a papírgyártáshoz szükséges fáról kerül le, sokkal több hőenergiát biztosít a gyárnak, mint azt bárki is gondolná. Mindezek mellett nagy hasznot húzunk a félcellulóz-gyártás melléktermékéből, a fekete lúgból is.- Végül is milyen szemmel néz a jövőbe? Optimista?- Hogy hogyan sikerül tovább csökkente- nünk az energiafogyasztást? Hogy teljesítjük- e a tervet? Mi mást mondhatnék erre: szeret­nénk. Hát persze, hogy mindent megteszünk. De rejtett tartalékaink sajnos, nincsenek.- Akkor mégis miben reménykednek?- Abban, hogy a holnap új megoldást hoz­hat. Hogy a műszaki élet mindig új eredmé­nyeket produkálhat. Hogy az ember mindig ki tud találni valamit. Nem így van?-szabó­kájukat. Egyébként nálunk már korábban, évekkel ezelőtt meg­kezdtük a fiatalítást. Bizonyítják is ezt az adatok: az efsz 1-es számú pártszervezeté­nek 67 tagja van, a 2-es számú­nak 37, a kommunisták szerve­zettsége közel 20 százalékos, át­lagos életkoruk pedig 36 év.- Különösebb gondot nem je­lent a tagjelöltek kiválasztása- folytatja. - És szó szerint érten­dő a kiválasztás, mert olyan tekin­télye, rangja van a mi falunkban, a mi földművesszövetkezetünk­ben a pártszervezetnek, hogy ma­guk kérik felvételüket a fiatalok. Többen közülük írásban. Évente 4—5 tagjelöltet vesznek fel. Az utóbbi tíz esztendőben egyetlen egy esetben sem téve­dett, csalódott választásában, a tagielöltség jóváhagyásában a pártbizottság és a tagság. Ré­gebben is csak egyetlen egyszer, amikor maga a tagjelölt is megér­tette, hogy családi körülményei­nek alakulása miatt nem kérheti a tagsági felvételét.- A gondos, körültekintő kivá­lasztás eredménye - magyarázza a pártelnök -, hogy a tagjelöltek politikai, emberi magatartása pél­damutató, munkateljesítményük kiemelkedő, és mivel egyik ajánló­juk az ifjúsági szervezet, termé­szetesen, jelentős ifjúsági mozgal­mi tapasztalattal rendelkeznek. Természetesen, mert Molnár Tibor mérnök, az ifjúsági szerve­zet elnöke is kommunista. Pártfel­adata, amelynek teljesítéséről évente kétszer beszámol a pártbi­zottságnak, hogy a tagjelöltek ajánlásakor majd a tagjelöltek jó­váhagyása után is érvényesítse a nevelési szempontot: fokozato­san, egyre igényesebb megbíza­tásokkal mozgalmi, társadalmi, majd közéleti tevékenységre ser­kenti a fiatalokat. A megbízatások különfélék: fali­újság elkészítése, meghívók kéz­besítése, agitációs munka, idő­sebb, tapasztaltabb agitátor mel­lett, a munkahelyen bizonyos, egyszeri vagy rövid időtartamú munkafeladat vállalása és példás teljesítése, felszólalás valamelyik társadalmi, vagy tömegszervezet gyűlésén.- Mindez a tagjelölt egyénisé­gére, a teljesítő képességére mé­retezett - mondja a pártelnök.- Előmozdítja az egyéniség fejlő­dését és kibontakozását, segíti azt, hogy a „hogy éljünk“ kérdés­re választ kapjanak a tagjelöltek. Olyat, amilyenre saját maguk jön­nek rá, hiszen mi nem utasítga- tunk, nem parancsolgatunk, ha­nem nevelünk. Felkészítjük a tag­jelölteket. Ez lényegében a pártmunkában már nagy tapasztalatot és jártas­ságot szerzett kommunisták mód­szereinek gyakorlati a'kalmazása.- így készítjük fel őket - ma­gyarázza -, s amikor letelt a tagje­löltségi idő, s jóváhagyjuk a tagsá­gi felvételt, pártfeladatot, önállósá­got, nagy felelősséget igénylő párt feladatokat kapnak a fiatalok. Ak­kor már kommunistaként számo­lünk velünk. HAJDÚ ANDRÁS

Next

/
Thumbnails
Contents