Új Szó, 1984. december (37. évfolyam, 286-307. szám)
1984-12-21 / 302. szám, péntek
A városokban is megoldható .............................................mu..... , K OMMENTÁLJUK -------^........... i Ke zdeményező lányok, asszonyok a lakótelepeken • Megkülönböztetett figyelem az ifjúságnak A Szlovákiai Nőszövetség életében az elmúlt években jelentős változás következett be. A munkahelyi szervezetek megszüntetése után a lakóhelyeken vonták be a szövetség tevékenységébe a lányokat, asszonyokat. A falvakban ez a folyamat egyszerűbb volt, már azért is, mert ott hagyományai voltak a szervezeti életnek és a kisebb közösségekben könnyebben ment az átszervezés. Nem így a városokban. A munkahelyeken aktívan dolgozó nőkben is felmerült a kérdés, vajon megtalálják-e a megfelelő formákat, hogy vonzóvá tegyék a szervezeti tevékenységet.- A kongresszust megelőző városi konferenciánkon vontunk mérleget, hogy hogyan sikerült eleget tennünk az elvárásoknak - mondotta Helena Zelenková, a Szlovákiai Nőszövetség Bratislavai Városi Bizottságának titkára. - ötvenkettőről nyolcvannyolcra növeltük az alapszervezetek számát s ezek többsége a lakótelepeken működik. Igaz, hogy az átigazolások során csökkent a taglétszám, de aztán fokozatosan emelkedett, örvendetes tény az is, hogy többségben fiatal nők kérik felvételüket szervezetünkbe. Főleg azok, akik betöltötték harmincadik életévüket, tehát már ,,kiöregedtek“ az ifjúsági szervezetből. Akik viszont korábban a SZISZ-ben megszokták a rendszeres közösségi életet, most hiányolják. Rájöttek, hogy lakóhelyükön van lehetőségük nemcsak a munka utáni szabad idő hasznos eltöltésére, hanem mindannyiunk érdekében társadalmi munkával jelentős értékeket hozhatnak létre, hozzájárulhatnak a felmerülő gondok orvoslásához, a problémák megoldásához. Azért is említésre méltó a lakótelepeken működő szervezetek tevékenysége, mert ott a feltételek nem nevezhetők éppen rózsásaknak. Igaz ugyan, hogy akik nagyon akartak, találtak néhány olyan partnert, akikkel a helyiséghiány kérdése viszonylag kielégítően megoldható. Mint ismeretes a lakótelepeken a járulékos beruházások építésében még mindig lemaradnak az építők. A régebbi telepeken már elkészültek a művelődési házak, s ott ezek adnak otthont időnként a nők összejöveteleinek. Az újabbakon, főképp a Duna jobb partján épülő hatalmas városrészben az iskolák nyújtanak segítséget.-A párt és az állami szervek támogatják kezdeményezéseinket- folytatta a titkár. - A legtöbb esetben megértésre találunk az iskolák igazgatóinál is. Talán már azért is, mert bár férfi az igazgató, a pedagógusok többsége nő. Arra törekszünk, hogy a szervezeteinknek nyújtott ilyen segítség ne legyen egyoldalú. Tehát nemcsak mi várjuk el, hogy teremtsenek számunkra megfelelő feltételeket az összejöveteleinkhez és a rendezvényeinkhez, a tagok méltányolják, azt is mondhatom viszonozzák ezt a segítséget. Nagyon könnyen megtalálták ennek módjait. A nők és a fiatal nemzedék örömei, gondjai ugyanis nagyon közel állnak egymáshoz. A nőszövetség egyébként is a legfontosabb feladatai közt tartja számon a gyermekekkel és az ifjúsággal való törődést. Ezért fejlesztik együttműködésüket a lakótelepeken működő nőszervezetek a pionírszervezetekkel. Sokszínű, közös rendezvényeik ma már rendszeressé váltak. Például a különböző versenyek, karneválok, sporttalálkozók. De ha szükség van rá, az iskolák környékének rendezéséből is kiveszik részüket a nők, hiszen sajátjuknak érzik ezeket a létesítményeket s egyúttal lakóhelyük környékét is kellemesebbé teszik.- Megemlíthetem például, hogy a IV. városkerületben levő szinte valamennyi iskola tornatermét használhatják a nők. Számtalan csoport tornázik rendszeresen és örülünk, hogy a Szlovákiai Testnevelési Szövetség városi bizottságával karöltve a spartakiádra is készülnek lányaink, asszonyaink. A bemutatóra 420 tornászt kértek tőlünk, de ennél jóval többen gyakorolnak. Hogy az iskolákkal való együttműködés sikeresnek mondható, ehhez az is hozzájárult, hogy a nőszövetség városi bizottsága versenyt hirdetett, melynek egyik feltétele a jó kapcsolat kialakítása.- Az együttműködés eredetileg az alapiskolákra vonatkozott, de úgy gondoltuk, nem ártana kiszélesíteni a kedvező tapasztalatok után a középiskolákra is. Azért is indokolt ez, mert a 14-18 évesek szabad idejének eltöltése egyre többször kerül szóba különböző fórumokon. Miért ne segíthetnénk ebben is. Javaslataink, ötleteink vannak. Például különböző szakköri foglalkozásokat kellene szervezni a lányoknak, fiúknak, melyek során az életben nagyon hasznos tudnivalókat, háztartási munkákat sajátítanának el. Ezek során a családi életre való felkészítéshez is jó alkalom adódna. Felsorolni szinte lehetetlen mi mindenbe kapcsolódnak be a nők, milyen sokrétű a tevékenységük. Számtalan gyönyörű kézimunkát készítenek, melyekből a legszebbeket kiállítják. Egyre többen vesznek rendszeresen könyvet kezükbe az olvasókörök hatására. Évente megszervezik a vers- és prózamondók városi vetélkedőjét. Környezetük szebbé tételéért is sokat tesznek: csupán Petržalka városrészben a Szlovák Nemzeti Felkelés 40. évfordulója tiszteletére 1200 díszcserjét és rózsatövet ültettek ki, hogy a betonrengetegbe ily módon is életet vigyenek. Több mint 3000-en kapcsolódtak be a legszebb erkélyért meghirdetett versenybe.- Városi szervezetünk felhívással fordult Szlovákia valamennyi szervezetéhez, hogy kapcsolódjanak be a,, Negyven alkotó tett a fel- szabadulás 40. évfordulója tiszteletére“ mozgalomba. Igy is hozzá akarunk járulni a jelentős évforduló megünnepléséhez. Tettekre pedig mindenütt szükség van. A főváros nőszervezeteiben is. Bár itt a nők 96 százaléka munkaviszonyban van, (a nyugdíjasok nagy hányada is) mégsem feledkezhetnek meg az egyedül élőkről, azokról, akik napjaikat a négy fal közt töltik. Hozzájuk is meg szeretnék találni az utat. Az új lakótelepeken a kisgyermekeikről gondoskodó anyukáknak is segítő kezet akarnak nyújtani. Jobban ki lehetne használni a lakóházak földszintjén sokszor üresen álló helyiségeket. Ehhez azonban, meg a többi feladat megoldásához is sok-sok kezdeményező, a lakótelepi közösségért is tenni tudó lányra, asszonyra és természetesen az illetékesek megértésére is szükség van. DEÁK TERÉZ Robotok=egyelőre kihasználatlan értékek? (!) Napjaink legidőszerűbb kérdései között szerepel a tudományos-műszaki haladás meggyorsítása. Jóllehet a CSKP KB 8. ülésének képezte központi témáját, a nemrégiben megtartott 12. ülésen is sokan és sokat foglalkoztak felszólalásaikban a vele kapcsolatos gondokkal, eredményekkel. Tény, hogy a tudományos-műszaki fejlesztésben sok még a kihasználatlan tartalék. S ez nemcsak a gyártmányfejlesztésre vonatkozik, hanem a műszaki értelmiséggel való megfelelő foglalkozásra, a vállalatok átgondolt műszaki koncepciójának összeállítására, s nem utolsósorban az ipari robotok és manipulátorok alkalmazására is. Ez utóbbiak gyakorlatba való bevezetése viszont sok, ez idáig még megoldatlan objektív és szubjektív jellegű problémába ütközik. A robotizálás útjába elsősorban az ipari robotok és manipulátorok aránylag magas beszerzési árai, valamint a kiegészítő berendezések tervdokumentációinak elkészítésével és a gyártással kapcsolatos nehézségek gördítenek akadályt. Azonkívül a rendelkezésre álló, a kívánt műszaki tulajdonságokkal rendelkező robotok viszonylag csekély választéka is fékezi azok elterjedését a gyakorlatban. Igaz, az említett problémák a vállalatok kezdeményezésétől vagy esetleg passzív hozzáállásától függetlenül is léteznek, s egy gazdasági szervezet egyáltalán nem, vagy csak rendkívül nagy erőfeszítések árán tudja kiküszöbölni azokat. Viszont tagadhatatlan, hogy a bevált munkamódszereket sok helyen nem szívesen helyettesítik újakkal, s a következetlenség és a kényelemszeretet gyakran háttérbe szorítja a robotizálást. Ezek a vállalatok keretén belül jelentkező fogyatékosságok egyértelműen azt mutatják, hogy a felhasználók az új technika bevezetésére sem szervezési, sem pedig gazdasági, irányítási és szociális szempontból nincsenek felkészülve. Vitathatatlan, hogy az ipari robotok és manipulátorok gyakorlatba való bevezetése bonyolult feladat, s hazánk esetében még az is nehezíti a helyzetet, hogy műszaki színvonaluknál fogva - amelyben a közeljövőben nem várható különösebb változás - aránylag sok kiegészítő berendezésre van szükség. Az ipari robotok sikeres alkalmazásának egyik alapvető feltétele a termelési folyamat körültekintő átszervezése, amely nemcsak az egyes műveletekre terjed ki, hanem a termékek és a szerszámok konstrukcióját is figyelembe veszi. Nem szabad megfeledkezni a munkaerő szakmai felkészítéséről sem, s meg kell teremteni a feltételeket ahhoz, hogy a robotok legalább két műszakban dolgozhassanak megszakítás nélkül. Ennek megfelelően csökkenteni kell a termeléskiesést, illetve az ebből származó időveszteséget. Az említetteken kívül természetesen még jó néhány feltételt kell teljesíteni ahhoz, hogy a robotok és manipulátorok alkalmazása valóban gazdaságos legyen, s a munkatermelékenység növelésének, valamint a fizikai munka könnyebbé tételének egyik alapvető biztosítékává váljon. Abban az esetben viszont, ha a tudományos-műszaki fejlesztés minden dolgozó ügyévé válik, s ha a robotizálást sem tekintik szokványos, hanem létfontosságú feladatnak, a befektetett szellemi és anyagi értékek bizonyára hatványozottan megtérülnek. KOVÁCS EDIT ORVOSI TANÁCSADÓ Gyakori téli betegségek A napokban adták át Turčianske Tepiicében (martini járás) a Veľká Fatra szanatóriumot, s ezzel a fürdőváros szanatóriumi férőhelyeinek száma 174- gyei növekedett. A létesítményt 92 millió korona ráfordítással a Žilinai Magasépítő Vállalat martini üzeme építette. A képen: Oľga Paukeová, rehabilitációs dolgozó. (Vladimír Gabčo felvétele - ČSTK) Beköszöntött a tél és elszaporodtak bizonyos betegségek, amelyek túlnyomórészt ebben az évszakban fordulnak elő. Az ember a fejlődés folyamán elszakadt a természettől, aminek következtében fokozatosan elvesztette az évszakok váltakozásához való alkalmazkodás képességét is. Megfelelő ruházat, jól fűtött lakások védenek bennünket az időjárás viszontagságai elől, mégis nagyon sok a meghűlés, vírusos és baktériumos megbetegedés. Legtöbbször nem komoly betegségek ezek az egyén szempontjából, mégis a gyógyuláshoz szükséges néhány napos munkaképtelenség országos viszonylatban a népgazdaság számára óriási veszteségeket jelent. Hogyan kerüljük el a meghűlést, hogyan védekezzünk ellene? A legegyszerűbb, ha rendszeresen szabad levegőn való mozgással, tornával, reggelente hideg vízben való mosakodással, fürdés után hideg vízzel történő tusolással fokozatosan kialakítjuk szervezetünk olyan edzettségi szintjét, amely ellenállóvá teszi azt a legtöbb ilyen eredetű megbetegedéssel szemben. Ehhez hozzátartozik még a megfelelő ruházkodás is. Kezdjük a fejünknél. Olyan sapkát viseljünk, amely a homlokunkat és a fülünket egyaránt védi. Elkerülhetjük így a gyakori homloküreg és külsőfül-gyulladásokat, valamint megvédjük a hajhagymákat a megfázástól, aminek fokozott hajhullás lenne a következménye. Ha hosszabb ideig tartózkodunk a szabadban, főleg szeles időben, arcunkra zsíros krémet kenjünk, amely gátolja a bőr kiszáradását, gyulladását. Nagyon fontos a helyes légzés is, mégpedig az orron keresztül. Az orrüregbe szívott levegő felmelegedik, növekedik páratartalma, részben megtisztul a szennyeződéstől, s így nem ingerli a légcsövet és a hörgőket. Ha viszont a szájüregen keresztül lélegzünk, a hideg levegő közvetlenül az alsó légutakba kerül, aminek következtében a nyálkahártya megduzzad és hurutos váladékot termel. Az ilyen terep lehetőséget nyújt a vírusok és baktériumok megtelepedéséhez. A beteg ember cseppfertőzés útján terjeszti tovább a betegséget. Leggyakrabban előforduló ilyen eredetű megbetegedések a nátha - amely arcüreg, homloküreg és középfülgyulladással komplikálódhat - továbbá a torokgyulladás, angina, légcső valamint hörgőhurut, tüdőgyulladás stb. Nyakunkat is védjük a hidegtől meleg sál vagy magas nyakú pulóver viselésével. öltözködjünk rétegesen! Olyan ruhadarabokat válasszunk, amelyek nem simulnak feszesen testünkhöz, ugyanis az ilyenek megtartják a test áital termelt meleget. Ezzel ellentétben a szoros trikók, ingek, nadrágok azonnal elvezetik ezt a hőt, s így a fázás érzetét keltik. Vastagabb, természetes alapanyagú szövetekből készült ruházatot viseljünk. Csak a laza, több réteges öltözködés biztosítja a test megfelelő hószigetelését. A kesztyű viselésével elkerülhetjük a kéz vérkeringési zavarait és az időskori reumatikus fájdalmakat, merevedéseket. A télikabát vagy bunda inkább hosszabb legyen, biztosan védje a derekat és a has alsó részét is. A vizeletkiválasztó rendszer gyakoribb gyulladásai részben a fiatalság körében manapság oly divatos, rövid zekék és dzsekik viselésének a következménye. A megfelelő lábbeliről sem feledkezzünk meg. A természetes alapanyagú, alacsony sarkú, gumitalpú cipőket, csizmákat részesítsük előnyben. Elkerülhetjük így a téli csúszós járdákon, lépcsőkön előforduló gyakori kéz és lábtöréseket. Nem árt, ha téli lábbelink egy fél számmal nagyobb a megszokott méretnél, mert az ilyen lehetővé teszi a vastagabb zoknik viselését és a lábujjak mozgatását. Mindez elősegíti a jobb hószigetelést és a láb vérkeringését. Ez nagyon fontos az egész nap szabadban, olykor nedves, hideg helyeken dolgozó építőmunkásoknál, akik között még ma is előfordul a lábujjak fagyásos megbetegedése. Különös figyelmet kell fordítani gyermekeinkre. Gyakran megtörténik, hogy a szülök nem engedik csemetéjüket a friss levegőre mondván, hogy „hideg van“. Ilyenkor azután az első adódó alkalomkor a fiatal, nagy mozgásigényű szervezet pótolni próbálja a néhány napos szobafogságot miközben hamar megizzad, megfázik majd megbetegedik. Ezért tegyük lehetővé gyermekeinknek minden nap, ha rövid időre is, a szabad levegőn való tartózkodást, hogy megedződjenek, ellen- állóbbá váljanak a betegségekkel szemben. Lényeges, hogy az öltözék a foglalkozásnak megfelelő legyen, vagyis sétához melegebb, játszáshoz könnyebb ruházatot adjunk. A tél a bálok, a karácsonyi ünnepek és a falusi disznóölések évszaka. Sokan azt tartják, hogy ilyenkor reggeltől estig enni-inni kell, nem gondolván arra, hogy fölöslegesen terhelik szervezetüket. A gyomorrontások, eperohamok és hasnyálmirigygyulladások magas száma ezekben a napokban a bizonyítéka a mértéktelen táplálkozás és alkoholfogyasztás káros hatásának. Legyünk hát mértéktartóak ilyenkor is, hogy egészségünk a lehető legtovább eltartson. Dr. RÁCZ GÁBOR ÚJ SZÚ 4 1984. XII. 21.
