Új Szó, 1984. december (37. évfolyam, 286-307. szám)

1984-12-21 / 302. szám, péntek

A városokban is megoldható .............................................mu..... , K OMMENTÁLJUK -------­^........... i Ke zdeményező lányok, asszonyok a lakótelepeken • Megkülönböztetett figyelem az ifjúságnak A Szlovákiai Nőszövetség éle­tében az elmúlt években jelentős változás következett be. A munka­helyi szervezetek megszüntetése után a lakóhelyeken vonták be a szövetség tevékenységébe a lá­nyokat, asszonyokat. A falvakban ez a folyamat egyszerűbb volt, már azért is, mert ott hagyományai voltak a szervezeti életnek és a ki­sebb közösségekben könnyebben ment az átszervezés. Nem így a városokban. A munkahelyeken aktívan dolgozó nőkben is felme­rült a kérdés, vajon megtalálják-e a megfelelő formákat, hogy von­zóvá tegyék a szervezeti tevé­kenységet.- A kongresszust megelőző vá­rosi konferenciánkon vontunk mérleget, hogy hogyan sikerült eleget tennünk az elvárásoknak - mondotta Helena Zelenková, a Szlovákiai Nőszövetség Brati­slavai Városi Bizottságának titká­ra. - ötvenkettőről nyolcvannyolc­ra növeltük az alapszervezetek számát s ezek többsége a lakóte­lepeken működik. Igaz, hogy az átigazolások során csökkent a taglétszám, de aztán fokozato­san emelkedett, örvendetes tény az is, hogy többségben fiatal nők kérik felvételüket szervezetünkbe. Főleg azok, akik betöltötték har­mincadik életévüket, tehát már ,,kiöregedtek“ az ifjúsági szerve­zetből. Akik viszont korábban a SZISZ-ben megszokták a rendsze­res közösségi életet, most hiá­nyolják. Rájöttek, hogy lakóhelyü­kön van lehetőségük nemcsak a munka utáni szabad idő hasznos eltöltésére, hanem mindannyiunk érdekében társadalmi munkával jelentős értékeket hozhatnak létre, hozzájárulhatnak a felmerülő gon­dok orvoslásához, a problémák megoldásához. Azért is említésre méltó a lakó­telepeken működő szervezetek te­vékenysége, mert ott a feltételek nem nevezhetők éppen rózsásak­nak. Igaz ugyan, hogy akik nagyon akartak, találtak néhány olyan partnert, akikkel a helyiséghiány kérdése viszonylag kielégítően megoldható. Mint ismeretes a la­kótelepeken a járulékos beruhá­zások építésében még mindig le­maradnak az építők. A régebbi telepeken már elkészültek a mű­velődési házak, s ott ezek adnak otthont időnként a nők összejöve­teleinek. Az újabbakon, főképp a Duna jobb partján épülő hatal­mas városrészben az iskolák nyúj­tanak segítséget.-A párt és az állami szervek támogatják kezdeményezéseinket- folytatta a titkár. - A legtöbb esetben megértésre találunk az iskolák igazgatóinál is. Talán már azért is, mert bár férfi az igazgató, a pedagógusok többsége nő. Arra törekszünk, hogy a szervezeteink­nek nyújtott ilyen segítség ne le­gyen egyoldalú. Tehát nemcsak mi várjuk el, hogy teremtsenek számunkra megfelelő feltételeket az összejöveteleinkhez és a ren­dezvényeinkhez, a tagok méltá­nyolják, azt is mondhatom viszo­nozzák ezt a segítséget. Nagyon könnyen megtalálták ennek módjait. A nők és a fiatal nemzedék örömei, gondjai ugyan­is nagyon közel állnak egymás­hoz. A nőszövetség egyébként is a legfontosabb feladatai közt tartja számon a gyermekekkel és az ifjúsággal való törődést. Ezért fej­lesztik együttműködésüket a lakó­telepeken működő nőszervezetek a pionírszervezetekkel. Sokszínű, közös rendezvényeik ma már rendszeressé váltak. Például a kü­lönböző versenyek, karneválok, sporttalálkozók. De ha szükség van rá, az iskolák környékének rendezéséből is kiveszik részüket a nők, hiszen sajátjuknak érzik ezeket a létesítményeket s egyút­tal lakóhelyük környékét is kelle­mesebbé teszik.- Megemlíthetem például, hogy a IV. városkerületben levő szinte valamennyi iskola tornatermét használhatják a nők. Számtalan csoport tornázik rendszeresen és örülünk, hogy a Szlovákiai Testne­velési Szövetség városi bizottsá­gával karöltve a spartakiádra is készülnek lányaink, asszonyaink. A bemutatóra 420 tornászt kértek tőlünk, de ennél jóval többen gya­korolnak. Hogy az iskolákkal való együtt­működés sikeresnek mondható, ehhez az is hozzájárult, hogy a nőszövetség városi bizottsága versenyt hirdetett, melynek egyik feltétele a jó kapcsolat kialakítása.- Az együttműködés eredetileg az alapiskolákra vonatkozott, de úgy gondoltuk, nem ártana kiszé­lesíteni a kedvező tapasztalatok után a középiskolákra is. Azért is indokolt ez, mert a 14-18 évesek szabad idejének eltöltése egyre többször kerül szóba különböző fórumokon. Miért ne segíthetnénk ebben is. Javaslataink, ötleteink vannak. Például különböző szak­köri foglalkozásokat kellene szer­vezni a lányoknak, fiúknak, me­lyek során az életben nagyon hasznos tudnivalókat, háztartási munkákat sajátítanának el. Ezek során a családi életre való felké­szítéshez is jó alkalom adódna. Felsorolni szinte lehetetlen mi mindenbe kapcsolódnak be a nők, milyen sokrétű a tevékenységük. Számtalan gyönyörű kézimunkát készítenek, melyekből a legszeb­beket kiállítják. Egyre többen vesznek rendszeresen könyvet kezükbe az olvasókörök hatására. Évente megszervezik a vers- és prózamondók városi vetélkedőjét. Környezetük szebbé tételéért is sokat tesznek: csupán Petržalka városrészben a Szlovák Nemzeti Felkelés 40. évfordulója tiszteleté­re 1200 díszcserjét és rózsatövet ültettek ki, hogy a betonrengeteg­be ily módon is életet vigyenek. Több mint 3000-en kapcsolódtak be a legszebb erkélyért meghirde­tett versenybe.- Városi szervezetünk felhívás­sal fordult Szlovákia valamennyi szervezetéhez, hogy kapcsolódja­nak be a,, Negyven alkotó tett a fel- szabadulás 40. évfordulója tiszte­letére“ mozgalomba. Igy is hozzá akarunk járulni a jelentős évfordu­ló megünnepléséhez. Tettekre pedig mindenütt szük­ség van. A főváros nőszervezetei­ben is. Bár itt a nők 96 százaléka munkaviszonyban van, (a nyugdí­jasok nagy hányada is) mégsem feledkezhetnek meg az egyedül élőkről, azokról, akik napjaikat a négy fal közt töltik. Hozzájuk is meg szeretnék találni az utat. Az új lakótelepeken a kisgyermekeik­ről gondoskodó anyukáknak is se­gítő kezet akarnak nyújtani. Job­ban ki lehetne használni a lakóhá­zak földszintjén sokszor üresen álló helyiségeket. Ehhez azonban, meg a többi feladat megoldásához is sok-sok kezdeményező, a lakó­telepi közösségért is tenni tudó lányra, asszonyra és természete­sen az illetékesek megértésére is szükség van. DEÁK TERÉZ Robotok=egyelőre kihasználatlan értékek? (!) Napjaink legidőszerűbb kérdései között szerepel a tudomá­nyos-műszaki haladás meggyorsítása. Jóllehet a CSKP KB 8. ülésének képezte központi témáját, a nemrégiben megtartott 12. ülésen is sokan és sokat foglalkoztak felszólalásaikban a vele kapcsolatos gondokkal, eredményekkel. Tény, hogy a tudományos-műszaki fejlesztésben sok még a kihasználatlan tartalék. S ez nemcsak a gyártmányfejlesztésre vonatkozik, hanem a műszaki értelmiséggel való megfelelő foglalkozásra, a vállalatok átgondolt műszaki koncepciójának összeállítására, s nem utolsósorban az ipari robotok és manipu­látorok alkalmazására is. Ez utóbbiak gyakorlatba való beveze­tése viszont sok, ez idáig még megoldatlan objektív és szubjek­tív jellegű problémába ütközik. A robotizálás útjába elsősorban az ipari robotok és manipulátorok aránylag magas beszerzési árai, valamint a kiegészítő berendezések tervdokumentációinak elkészítésével és a gyártással kapcsolatos nehézségek gördíte­nek akadályt. Azonkívül a rendelkezésre álló, a kívánt műszaki tulajdonságokkal rendelkező robotok viszonylag csekély választéka is fékezi azok elterjedését a gyakorlatban. Igaz, az említett problémák a vállalatok kezdeményezésétől vagy esetleg passzív hozzáállásától függetlenül is léteznek, s egy gazdasági szervezet egyáltalán nem, vagy csak rendkívül nagy erőfeszíté­sek árán tudja kiküszöbölni azokat. Viszont tagadhatatlan, hogy a bevált munkamódszereket sok helyen nem szívesen helyet­tesítik újakkal, s a következetlenség és a kényelemszeretet gyakran háttérbe szorítja a robotizálást. Ezek a vállalatok keretén belül jelentkező fogyatékosságok egyértelműen azt mutatják, hogy a felhasználók az új technika bevezetésére sem szervezési, sem pedig gazdasági, irányítási és szociális szempontból nincsenek felkészülve. Vitathatatlan, hogy az ipari robotok és manipulátorok gyakorlatba való beve­zetése bonyolult feladat, s hazánk esetében még az is nehezíti a helyzetet, hogy műszaki színvonaluknál fogva - amelyben a közeljövőben nem várható különösebb változás - aránylag sok kiegészítő berendezésre van szükség. Az ipari robotok sikeres alkalmazásának egyik alapvető feltétele a termelési folyamat körültekintő átszervezése, amely nemcsak az egyes művele­tekre terjed ki, hanem a termékek és a szerszámok konstrukció­ját is figyelembe veszi. Nem szabad megfeledkezni a munkaerő szakmai felkészítéséről sem, s meg kell teremteni a feltételeket ahhoz, hogy a robotok legalább két műszakban dolgozhassanak megszakítás nélkül. Ennek megfelelően csökkenteni kell a ter­meléskiesést, illetve az ebből származó időveszteséget. Az említetteken kívül természetesen még jó néhány feltételt kell teljesíteni ahhoz, hogy a robotok és manipulátorok alkalma­zása valóban gazdaságos legyen, s a munkatermelékenység növelésének, valamint a fizikai munka könnyebbé tételének egyik alapvető biztosítékává váljon. Abban az esetben viszont, ha a tudományos-műszaki fejlesztés minden dolgozó ügyévé válik, s ha a robotizálást sem tekintik szokványos, hanem létfontosságú feladatnak, a befektetett szellemi és anyagi érté­kek bizonyára hatványozottan megtérülnek. KOVÁCS EDIT ORVOSI TANÁCSADÓ Gyakori téli betegségek A napokban adták át Turčianske Tepiicében (martini járás) a Veľká Fatra szanatóriumot, s ezzel a fürdőváros szanatóriumi férőhelyeinek száma 174- gyei növekedett. A létesítményt 92 millió korona ráfordítással a Žilinai Magasépítő Vállalat martini üzeme építette. A képen: Oľga Paukeová, rehabilitációs dolgozó. (Vladimír Gabčo felvétele - ČSTK) Beköszöntött a tél és elszapo­rodtak bizonyos betegségek, amelyek túlnyomórészt ebben az évszakban fordulnak elő. Az em­ber a fejlődés folyamán elszakadt a természettől, aminek következ­tében fokozatosan elvesztette az évszakok váltakozásához való al­kalmazkodás képességét is. Meg­felelő ruházat, jól fűtött lakások védenek bennünket az időjárás viszontagságai elől, mégis nagyon sok a meghűlés, vírusos és bakté­riumos megbetegedés. Legtöbb­ször nem komoly betegségek ezek az egyén szempontjából, mégis a gyógyuláshoz szükséges néhány napos munkaképtelenség országos viszonylatban a népgaz­daság számára óriási vesztesége­ket jelent. Hogyan kerüljük el a meghű­lést, hogyan védekezzünk ellene? A legegyszerűbb, ha rendszere­sen szabad levegőn való mozgás­sal, tornával, reggelente hideg víz­ben való mosakodással, fürdés után hideg vízzel történő tusolás­sal fokozatosan kialakítjuk szerve­zetünk olyan edzettségi szintjét, amely ellenállóvá teszi azt a leg­több ilyen eredetű megbetegedés­sel szemben. Ehhez hozzátartozik még a megfelelő ruházkodás is. Kezdjük a fejünknél. Olyan sap­kát viseljünk, amely a homlokun­kat és a fülünket egyaránt védi. Elkerülhetjük így a gyakori homlok­üreg és külsőfül-gyulladásokat, valamint megvédjük a hajhagymá­kat a megfázástól, aminek foko­zott hajhullás lenne a következ­ménye. Ha hosszabb ideig tartóz­kodunk a szabadban, főleg szeles időben, arcunkra zsíros krémet kenjünk, amely gátolja a bőr kiszá­radását, gyulladását. Nagyon fontos a helyes légzés is, mégpedig az orron keresztül. Az orrüregbe szívott levegő felme­legedik, növekedik páratartalma, részben megtisztul a szennyező­déstől, s így nem ingerli a légcsö­vet és a hörgőket. Ha viszont a szájüregen keresztül lélegzünk, a hideg levegő közvetlenül az alsó légutakba kerül, aminek következ­tében a nyálkahártya megduzzad és hurutos váladékot termel. Az ilyen terep lehetőséget nyújt a ví­rusok és baktériumok megtelepe­déséhez. A beteg ember csepp­fertőzés útján terjeszti tovább a betegséget. Leggyakrabban elő­forduló ilyen eredetű megbetege­dések a nátha - amely arcüreg, homloküreg és középfülgyulladás­sal komplikálódhat - továbbá a to­rokgyulladás, angina, légcső vala­mint hörgőhurut, tüdőgyulladás stb. Nyakunkat is védjük a hidegtől meleg sál vagy magas nyakú pu­lóver viselésével. öltözködjünk rétegesen! Olyan ruhadarabokat válasszunk, ame­lyek nem simulnak feszesen tes­tünkhöz, ugyanis az ilyenek meg­tartják a test áital termelt meleget. Ezzel ellentétben a szoros trikók, ingek, nadrágok azonnal elvezetik ezt a hőt, s így a fázás érzetét keltik. Vastagabb, természetes alapanyagú szövetekből készült ruházatot viseljünk. Csak a laza, több réteges öltözködés biztosítja a test megfelelő hószigetelését. A kesztyű viselésével elkerülhet­jük a kéz vérkeringési zavarait és az időskori reumatikus fájdalma­kat, merevedéseket. A télikabát vagy bunda inkább hosszabb le­gyen, biztosan védje a derekat és a has alsó részét is. A vizeletkivá­lasztó rendszer gyakoribb gyulla­dásai részben a fiatalság körében manapság oly divatos, rövid zekék és dzsekik viselésének a követ­kezménye. A megfelelő lábbeliről sem fe­ledkezzünk meg. A természetes alapanyagú, alacsony sarkú, gu­mitalpú cipőket, csizmákat része­sítsük előnyben. Elkerülhetjük így a téli csúszós járdákon, lépcsőkön előforduló gyakori kéz és lábtöré­seket. Nem árt, ha téli lábbelink egy fél számmal nagyobb a meg­szokott méretnél, mert az ilyen lehetővé teszi a vastagabb zoknik viselését és a lábujjak mozgatá­sát. Mindez elősegíti a jobb hószi­getelést és a láb vérkeringését. Ez nagyon fontos az egész nap sza­badban, olykor nedves, hideg he­lyeken dolgozó építőmunkások­nál, akik között még ma is előfor­dul a lábujjak fagyásos megbete­gedése. Különös figyelmet kell fordítani gyermekeinkre. Gyakran megtör­ténik, hogy a szülök nem engedik csemetéjüket a friss levegőre mondván, hogy „hideg van“. Ilyenkor azután az első adódó al­kalomkor a fiatal, nagy mozgás­igényű szervezet pótolni próbálja a néhány napos szobafogságot miközben hamar megizzad, meg­fázik majd megbetegedik. Ezért tegyük lehetővé gyermekeinknek minden nap, ha rövid időre is, a szabad levegőn való tartózko­dást, hogy megedződjenek, ellen- állóbbá váljanak a betegségekkel szemben. Lényeges, hogy az öltö­zék a foglalkozásnak megfelelő legyen, vagyis sétához melegebb, játszáshoz könnyebb ruházatot adjunk. A tél a bálok, a karácsonyi ün­nepek és a falusi disznóölések évszaka. Sokan azt tartják, hogy ilyenkor reggeltől estig enni-inni kell, nem gondolván arra, hogy fölöslegesen terhelik szervezetü­ket. A gyomorrontások, eperoha­mok és hasnyálmirigygyulladások magas száma ezekben a napok­ban a bizonyítéka a mértéktelen táplálkozás és alkoholfogyasztás káros hatásának. Legyünk hát mértéktartóak ilyenkor is, hogy egészségünk a lehető legtovább eltartson. Dr. RÁCZ GÁBOR ÚJ SZÚ 4 1984. XII. 21.

Next

/
Thumbnails
Contents