Új Szó, 1984. december (37. évfolyam, 286-307. szám)
1984-12-19 / 300. szám, szerda
Gazdaságfejlesztés - hatékonyabb csehszlovák - szovjet együttmüködés alapján Irta: Rudolf Rohlíček, a szövetségi kormány alelnöke Ú gyszólván jelképes, hogy a csehszlovák-szovjet gazdasági és tudományos-műszaki együttműködési kormányközi bizottság 25., közelmúltban megtartott ülése azonos időszakban zajlott, mint 41 esztendővel ezelőtt, amikor mindkét nép nehéz pillanatokat élt át. Hazánk és a Szovjetunió képviselői találkoztak, hogy aláírják a tartós szövetségről, a kölcsönös barátságról és a háború utáni együttműködésről szóló egyezményt. Ennek az egyezménynek a megkötése abban az időben, amikor a Vörös Hadsereg sikeres harci műveleteket hajtott végre, egyúttal a politikai irányvonal és a kommunisták által vezetett ellenálló baloldal erőfeszítésének győzelmét jelentette. Az elmúlt négy évtized a gyakorlatban igazolta ennek az egyezménynek az életképességét. A Szovjetunióval való közvetlen együttműködésünk és a hazánknak nyújtott önzetlen segítsége lehetővé tette hazánk számára a népgazdaság sokoldalú fejlesztését, a szocialista ember új szellemi értékeinek kialakítását és biztosítani magas életszínvonalát nemcsak anyagi, hanem kulturális szempontból is. A szovjet gazdaság pótolhatatlan szerepét nemcsak a megbízható energia- és nyersanyag-szállításokban látjuk, hanem egyre inkább termékeinkben is, illetve a csehszlovák tudomány és technika fejlesztésében. Elég, ha csupán az atomenergia, az elektronika területét említjük, ha felhozzuk példának a nehézgépipar és a vegyipar néhány termékét, az egyes nyersanyagok és ásványok kitermelését és feldolgozását, a biotechnika alapján megvalósított termelést, a műszaki és biológiai fejlődés eredményeit stb. —ernyenko és Tyihonov Ub elvtárs kedvező választ adott a többi KGST-tagországnak arra nézve, hogy a következő ötéves tervidőszakban biztosítja az energiahordozók és a különböző nyersanyagok szállítását, és ez megbízható alapot jelent számunkra is a következő ötéves tervidőszak feladatairól való kölcsönös megbeszélésekhez. A Szovjetunió ismét megtartja adott szavát - mégpedig sokkal nehezebb külső és belső feltételek mellett. A nyersanyagok és az energia határokon túlra való szállításának folytatása ma ugyanis csak úgy lehetséges, ha bekapcsolja a kitermelésbe a Távol-Ke- let, Szibéria és Közép-Ázsia gazdag lelőhelyeit. Márpedig ezeknek a lelőhelyeknek a kiaknázása sokkal nehezebb feltételek között történik. A KGST-tagországok közössége tudatosítja ezt a helyzetet, és éppen ezért számos közös akció kivitelezésébe kapcsolódnak be az egyes országok. A közösség tagjai közül bizonyára senki sem várná el, hogy a Szovjetunió maga viselje a növekvő költségeket. Gazdaságilag teljesen indokolt, hogy az érdekelt tagországok olyan mértékben részesednek e költségek fedezésében, ameny- nyi nyersanyagot, energiát igényelnek. Hazánk is hagyományosan bekapcsolódik ebbe az együttműködési formába, így például a hmelnyickiji atomerőmű építésébe, a moziri takarmány- élesztő-gyár építésébe és más beruházások kivitelezésébe. A csehszlovák-szovjet gazdasági és tudományos-műszaki együttműködési kormányközi bizottság 25. ülésének az adott különös jelentőséget, hogy a két ország közötti gazdasági és tudományosműszaki együttműködés 2000-ig szóló, előkészítésben levő távlati programjait vitatták meg. Eközben a KGST-tagországok legfelsőbb szintű tanácskozásának határozataiból indultunk ki, melynek értelmében új lépésre kerül sor a tagországok gazdasági és tudományos-műszaki együttműködésének elmélyítésében és tökéletesítésében. E határozat végrehajtásának fő eszköze egyebek között a népgazdaság-fejlesztési ötéves tervek koordinálása lesz, főleg az együttműködési és gyártásszakosítási programok koordinálása, illetve a stabil gazdasági és tudományos-műszaki kölcsönös kapcsolatok megteremtése. Hogy miként fejlődik a csehszlovák-szovjet együttmüködés, az végül is a következő adattal fejezhető ki a legjobban: a kölcsönös árucsere-forgalom képezi a csehszlovák külkereskedelmi forgalom 44 százalékát. E szám mögött nem csupán a mennyiséget kell látni, hanem azt is, hogy a termelés évről évre minőségileg magasabb szinten fejlődik, növekszik. A magasabb színvonalat kell keresni a következő időszak eredményeinek alapjaiban is - a tudományos- műszaki fejlesztésben, a kutatási szférában. Éppen ebben a szférában születik a jövő termékeinek minősége. Az összegezések adatai szerint az 1981-1984-es időszakban 332 témában és kérdésben végeztek közös munkát. A jövő év végéig 20 automatizált gépsor gyártását készítik elő, illetve kezdik meg, továbbá 114 gép és műszer gyártását, 20 új típusú anyag termelését. Nagy reményeket fűzünk a nemzetközi csehszlovák-szovjet kutatási társulásokhoz, s a legprogresszívebb szakágazatok fejlesztéséhez és termeléséhez. Eközben meghatározó szerepet tölt be az elektronika, a műszertechnika, a mikroprocesszorgyártás és a robottechnika, mint a termelési folyamatok automatizálásának bázisa. Hasonlóképpen értékelhető a gyógyszeripar, az élelmiszeripar, a mezőgazdaság és a biotechnológia is. A döntő fontosságú tudomá- nyos-műszaki feladatok végrehajtásába tudományos-műszaki bázisunknak mintegy 180 ezer dolgozója kapcsolódik be. Egyre tökéletesebb munkamegosztással a kölcsönösen előnyös kutatási együttműködésbe a szovjet tudósok és kutatók jelentős része is bekapcsolódik, akik a csaknem 5 millió fős kutatási bázis tagjainak sorába tartoznak. A következő ötéves tervidőszakban mindenekelőtt a közös csehszlovák-szovjet tudományos-kutató kollektívák szélesebb körű felhasználásáról, a közös laboratóriumok létesítéséről, a kutatási-termelési társulásokról van szó, miközben súlyt helyezünk a kutatási eredmények gyakorlati alkalmazására. A kölcsönös gazdasági kapcsolatokban jelentős helyet foglal el az együttműködés és a gyártásszakosítás. Színvonala azonban még mindig nem felel meg a két népgazdaság lehetőségeinek, ezért e területnek rendszeres figyelmet szentelünk. Előnyben vannak a társulások termelési kapcsolatai, amelyek konkrétságuk és cselekvőkészségük révén a legjobban beválnak. Ilyen együttműködésre kerül sor a vegyiparban. Az együttműködés és a gyártásszakosítás természetesen tovább bővíthető a szovjet vállalatokkal. Például a kohászati és nehézgépipari minisztériumok megbeszélésein elbírálták javaslatunkat a vegyipari berendezések, élelmiszeripari technológiai egységek, külszíni bányagépek, illetve ércfeldolgozó berendezések kutatási, fejlesztési, valamint termelési társulásainak létrehozására. Ez az együttműködés műszaki, jogi és, persze, gazdasági feltételek megteremtését követeli meg, ezért ezek életképességét ideiglenes közös kollektívák formájában vizsgálják majd. A (<özös társulások és munkahelyek létesítését közelebb hozó egyezmény viszont már jó néhány éve akad. Néhány közülük a kormányközi bižottság 25. ülésének napirendjén is szerepejt. Többek között tudományos- műszaki komplexumok és rugalmas termelési rendszerek fejlesztésében való együttműködésről van szó, valamint a ROBOT nemzetközi tudományos-műszaki társulás létrehozásáról. A kormányközi bizottság tárgyalásán mindkét fél megismerkedett az együttműködés következő ötéves tervidőszakban való elmélyítésére irányuló javaslatokkal is. A gépkocsiiparban főleg tehergépkocsi-exportunk növelésével számolunk. Növekszik szerszám- és alakítógépeink, építő- és útépítőgépeink, könnyű- és élelmiszer- ipari gépeink és berendezéseink kölcsönös szállítása. A kétoldalú szállítások erőteljes növelése várható a vegyi gépiparban és a kó- olajfeldolgozó gépiparban, az elektrotechnikában, az elektronikában, a mezőgazdaságban. Kölcsönösen tájékoztattuk egymást arról, hogyan haladnak az építési munkák azokon az építkezéseinken, amelyeken együttműködünk a szovjet féllel. Körülbelül 40 objektumról van szó, köztük kohászati, vegyipari, papíripari stb. objektumról. Különösen fontos szerepet tölt be együttműködésünkben az atomerőmű-építés. Hasonlóképpen értékeltük együttműködésünk eredményeit a szovjet könnyű- és élelmiszer- ipari vállalatok felújításában és korszerűsítésében is. Több tucat könnyűipari vállalat felújításáról, illetve korszerűsítéséről van szó, s egyúttal számos új élelmiszer- ipari termelőegység építéséről, melyekbe vállalataink is bekapcsolódnak. H ogy mennyire fontos az árucsere-forgalmi és fizetési jegyzőkönyvek idejében történő előkészítése a következő évre, az jól dokumentálható az idei ilyen feladatok teljesítésével. A kölcsönös áruszállítási feladatoknak 1984 háromnegyed évében lényegében a leszerződött határidőkben tettünk eleget, néhány árut azonban később szállítottunk a tervezettnél. Ezek a határidő- csúszások lényegében amiatt következtek be, hogy késett több csehszlovák, illetve szovjet áru szállítására vonatkozó egyezmény aláírása. Ezek oka részben a termelésben, a prototípusok termelésben való kipróbálásában, a termelési lehetőségek módosulásában, illetve a szállítási nehézségekben keresendő. Ezekre a nehézségekre - akárcsak a mindkét fél részéről tett reklamációkra - szándékosan figyelmeztetünk. A termelővállalatoknak és a külkereskedelmi minisztériumoknak - mindkét országban - ugyanis nagy a felelősségük a szállítások idejében történő megvalósításáért. Örömmel állapítható meg azonban, hogy az idén sikeresen fejlődött a kölcsönös kereskedelem. Az árucsere-forgalom háromnegyed év alatt a múlt év hasonló időszakához képest 14,5 százalékkal növekedett, és adott a feltétele annak, hogy az év végéig még növekszik. Az előzetes adatok szerint 1985-ben az idei feltételezett kereskedelmi forgalomhoz képest 5,7 százalékkal növekszik ez a forgalom, és körülbelül 13 milliárd koronát ér el. Különösen jelentős az is, hogy a csehszlovák-szovjet gazdasági és tudományos-műszaki együttműködési kormányközi bizottság 25., jubileumi ülésére közvetlenül a jövő év előtt került sor. Azt az évet megelőzően, amikor megünnepeljük népünk nemzeti felszabadító harca betetőzésének és hazánk szovjet hadsereg általi felszabadításának 40. évfordulóját. A jövő évre elfogadott egyezmények és jegyzőkönyvek teljesítésével bizonyára a legjobban hozzájárulunk a negyven békés esztendő megünnepléséhez. Ugyanakkor arról is szó van számunkra, hogy a kölcsönös együttműködés legközelebbi barátunkkal - a Szovjetunióval - kedvező eredményeket hozzon népeink életében a következő békés esztendők folyamán is. KOMMENTÁLJUK Jó vízért és ízes kenyérért Az SZSZK Népi Ellenőrző Bizottsága - kerületi és egyes járási szervei bevonásával - ez év első felében több tárca számos gazdálkodó szervezetében tüzetesen felmérte a felszíni és a felszín alatti vízkészleteink további szennyeződésének megakadályozására a szlovák kormány által az elmúlt években hozott határozatok teljesítését. Ennek során külön figyelmet szentelt a Csallóköznek, ennek a vízminőség szempontjából kiemelt területnek, amelynek felszín alatti vízkészlete köztudottan európai viszonylatban is a legjelentősebbek egyike. Ezúttal eltekintve a többi területtől, ahol a környezetvédelmi beruházások és az egyéb intézkedések szintén elha- nyagolhatatlanok, továbbá a nem éppen rózsás helyzet okai közül az ipari jellegű vízszennyezéstől, vessünk egy pillantást arra, hogy az ellenőrzés milyen tényeket állapított meg a csallóközi vízkészlet mezőgazdasági tevékenység általi fenyegetettségéről. A feltárt tények, persze, nemcsak kedvezőtlenek. Környezetóvó intézkedéseink, a folyamatosan beruházott igen jelentős összegek és részben az illetékes vezető dolgozók mind nagyobb hányadának előnyös szemléletváltása nem egy vonatkozásban meghozta és meghozza gyümölcsét. Előrelépésnek tekinthető például az, hogy elsősorban a Csallóközben 1981-1983-ban a mezőgazdasági vállalatok vizeink védelmében több mint félmilliárd koronát fordítottak csupán a korszerű silótárolók létesítésére. Jó példaként említhetőek meg a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Járási Mezőgazda- sági Igazgatóság hatáskörébe tartozó vállalatok. Ezek az év elején tekintélyes mennyiségű, 312 ezer köbmétert befogadó silótárolókkal rendelkeztek és ebből csak nem egészen 11 ezer köbmétert tároltak kifogásolható módon. A követelményeknek megfelelő trágyatelepek építésére - ismét főleg a Csallóközben - további 175 millió koronát fordítottak. S egyebek mellett pozitívumként könyvelhetjük el azt is, hogy Vereknyén (Vrakuňa) befejeződött a bratislavai Georgi Dimitrov Vegyiművek hulladéktelepének a felszámolása és a talaj újraművelése is. Mégsem lehetünk elégedettek, mert távolról sem minden mezőgazdasági üzem igazodik - még adott lehetőségeinek keretei között sem - a környezetvédelem felsőbb szervek által szüntelenül szorgalmazott alapvető követelményeihez. Az ellenőrzés ezzel összefüggésben számos mulasztást tárt fel. így például akad olyan járás, amelyben a mezőgazdasági üzemek gépesítő központjainak több mint a fele nincs ellátva olajfelfogó berendezéssel. Nem számít ritka jelenségnek az sem, hogy az istállótrágyát a puszta talajon tárolják. Részben ugyanez vonatkozik a műtrágyára is. S nem kell ahhoz szakembernek lenni, hogy tisztán lássuk, mennyire veszélyezteti a talajba szívódó trágyalé és a különféle vegyi anyag ivóvízkincsünket. A hígtrágya - főleg a nagy állatfarmok esetében - szokszor ellenőrizetlenül, megengedhetetlen mennyiségben kerül ki a földekre, „trágyázás“ címén. Ezért is olyan fontos, hogy a mezőgazdasági üzemek az eddiginél jóval következetesebben megtartsák a szerves és a szervetlen trágya alkalmazásának hogyanjára meghatározott irányelveket. Csakhogy ezzel is bajok vannak. Jónéhány szövetkezet például a műtrágya alkalmazásának tervezett mennyiségi szintjét 30-40 százalékkal is túllépi. Az ellenőrző szervek a helyzet javítására több intézkedést ajánlottak s ezek szigorított kormányszintű lépésekben is kifejezésre jutnak. Teljesítésük nem odázható el arra való hivatkozással, hogy terveink parancsa a termelés növelése. A környezet védelme nem szorulhat figyelmünk peremére. Károsodása ugyanis már most, de a jövőben még inkább, kerékkötője a termelés, a hozamok növelésének. Nem is beszélve arról, hogy jó ivóvízre legalább annyira szükségünk van, mint ízletes kenyérre. GÁLY IVÁN Száz éve kezdődött a balneolőgiai kezelés Kynžvart fürdőben. Elsősorban a légzőszervi megbetegedésekben szenvedő 2-12 éves gyermekeket kezelik Itt, de allergiás betegségek gyógyításával is foglalkoznak. A képen: Božena Janoutová ápolónő rövidhullámú diathermiás kezelést ad a gyermekeknek (Jirí Vlach felvétele - ČSTK) L ÚJ Sl4 4 1984. XII. 19.
