Új Szó, 1984. december (37. évfolyam, 286-307. szám)
1984-12-15 / 297. szám, szombat
Vita az SZLKP Központi Bizottságának ülésén ÚJ SZÚ 5 VLADIMÍR TRVALA elvtársnak, az SZLKP KB tagjánqjc, az SZLKP KB osztályvezetőjének felszólalása örömmel állapítjuk meg, hogy az elmúlt két évben számos szép gazdasági eredményt értünk el, amelyek a tömegek lendü- Jetének és derűlátásának forrásai. Az ese- 'mények alakulása bebizonyította, hogy problémák mindig voltak és lesznek, de ha a párt konkrét feladatokra összpontosítja a figyelmet, akkor nem lehetnek olyan célok, amelyeket a kommunisták ne tudnának elérni. Az említett eredmények eléréséből a káderek is kivették részüket, bár még sok esetben ma is érvényesek Gustáv Husák elvtárs szavai, miszerint a káderek mind ez ideig még nem szoktak hozzá teljesen az új feladatokhoz. Azonban a káderrendszerben is sok minden megváltozott. A kádermunka helyzete szempontjából nagyjelentőségű volt Jozef Lenárt elvtárs beszéde 1981 júniusában az SZLKP Központi Bizottságának ülésén. Ebben meghatározta a káderekkel szemben támasztott kulcs- fontosságú igényeket, de főleg azt az alapvető követelményt, miszerint a kádereknek tudatosítaniuk kell, mit vár tőlük a kor, ellenkező esetben cserére kerül sor. Azóta a pártszervek nagyobb kedvvel és bírálóbban értékelik a káderek munkáját, végzik a káderrendszer elemzését. Számos példát hozhatnánk föl, hogy ott - azoknál az üzemeknél és vállalatoknál ahol krónikusan nem teljesítették a feladatokat, és nem értek el jó eredményeket, ha a vállalat élére energikus, koncepciózusán gondolkodó emberek jó és rátermett kollektívája került, a helyzet kedvezően változott meg. Nagyon érezhetően mutatkozott meg mindez az olyan bratislavai vállalatoknál, mint a Slovnaft, a Dimitrov Vegyipari Müvek és más szlovákiai vállalatoknál, de főleg az egységes földművesszövetkezetekben. Ha a régit új és rátermett vezetőség váltotta fel, a korábban rosszul gazdálkodó szövetkezet rövid időn belül elérte az átlagos szintet, vagy pedig az élenjárók közé került. Jó példaként szeretném megemlíteni a nehézgépipari üzemek csoportosulásának eredményeit. A pártszervezetek, a gazdasági vezetőség és a jól dolgozó személyzeti osztály már több éve tudatosítják a káderekkel való munka mint kulcs- fontosságú kérdés jelentőségét. Ez áll munkájuk homlokterében. A termelésigazdasági egység eredményei - a nemzetközi eredményekkel is összehasonlíthatók- szorosan kapcsolódnak a káderek képzéséhez. A káderváltozások 90 százalékát a saját kiképzett kádertartalékaikból hajtják végre. Nem okoz problémát a káderek kiválasztása, de az sem, hogy oda küldjék őket, ahol lemaradás mutatkozik. Ha megelégednénk az elért eredményekkel, és nem elemeznénk mélyebben a káderhelyzetet, akkor ez nem felelne meg a'kommunista pártosság elvének. Annak ellenére, hogy számos jó gazdasági eredményt értünk el, továbbra is feladatunk a fejlett világ utolérése a tudományos- műszaki fejlődés, a munkatermelékenység, a hatékonyság, a minőség és az innováció terén. A káderpolitikában ezért a feladat egyértelmű: ha utói akarjuk érni- s nekünk utói kell érnünk - a fejlett országokat, és meg akarjuk őket előzni az innovációban, akkor elsősorban a káderképzésben kell elérnünk az innovációt. Hiszen csak a világszínvonalat ismerő káderek képesek megteremteni az információ- szerzés optimális szervezetét, tökéletes rendszerét, csakis az energikus szervezők képesek ezt az előnyt megszerezni. Csak így lehetséges, hogy a fiatalokat is teljes mértékben bekapcsoljuk e hatalmas műbe, hogy folytassák a forradalmi hagyományokat és pártunk négy évtizedes törekvéseit, hogy objektív helyzetük és gondolkodás- módjuk egységes, hogy a fiatal korosztály teljes mértékben szocialista legyen. Bármennyire is a tudomány, a program- alkotás és a koncepció híve vagyok, ma is, épp úgy mint a múltban, a káderpolitikában az osztályszempont áll az első helyen. Nyíltan meg kell mondani; olyan nézetekkel is találkozunk, melyek szerint a fejlett szocialista társadalomban a munkásosztály elveszítette vezető szerepét. Itt-ott találkoztunk még elitnézetekkel is mind a káderpolitikában, mind pedig a tagállomány képzésében. Ez a válság időszakból fennmaradt helytelen nézeteknek, a marxizmus-leninizmus nem kielégítő tanulmányozásának és az elméleti felkészületlenségnek a következménye. Nem kevés a helytelen és a nem marxista nézet. Olyanok is vannak, amelyek a munkást a fizikai munkával azonosítják, és a munkásosztályból például kizárják a mérnököket és az automatizált termelésben dolgozókat. De nemcsak nézetekről van szó, hanem néhány tűrhetetlen tényről is. Az eredetileg munkásfoglalkozású káderek részaránya állandóan csökken. Ebben a kérdésben fordulatot kell elérni. Ez csakis úgy lehet, hogy a pártalapszervezet, a gazdasági vezetőség és a társadalmi szervezetek a munkások felé fordulnak, elsősorban oly módon, hogy gazdasági vezetők és a párttisztségviselők nagyobb és sokoldalú figyelmet fordítanak a munkásosztály nevelésére és formálására a kollektívákban. Meghökkentő, milyen kicsi a munkások részaránya a Szocialista Ifjúsági Szövetségben. Úgy vélem, hogy a SZISZ-szerveknek alaposan elemezniük kellene ennek okait. Gyakran beszélünk a Szovjetunió Kommunista Pártjának tapasztalatairól. Úgy vélem, az SZKP tapasztalatai ma is pótolhatatlanok. A válságos években szerzett tanulságok ma is figyelmeztetnek: hova vezetett, amikor letértünk a leninizmus útjáról, amikor valahogyan „megfeledkeztünk“ a nemzetközi osztályharc tapasztalatairól, de főleg az SZKP fejlődésének és megszilárdításának időszakában szerzett tapasztalatokról. Az SZKP szilárd egységét politikai és eszmei összeforrottságával és minőségével, elméleti, szervezeti egységével, fegyelemmel, s nem kis mértékben a bol- sevizmus etikájával érték el. Ezek a tapasztalatok azt mutatják, hogy a párt a minőséget mindig a mennyiség elé helyezi. Sorait a forradalom formálta, s néhány időszakban nem félt új tagok felvételének felfüggesztésétől sem. A Nagy Honvédő Háború idején viszont azokat. vették fel a pártba, akik az arcvonalba indultak. A tagsági igazolvány becses ereklyévé vált. Ennek ellenére pártunk a tömegességre való törekvésében megalakulása óta magával hordta a szociáldemokratizműs örökségét. Bár a párt bolsevizálódott, 1968-ban rájöttünk, hogy mennyi szociáldemokrata kölönc maradt a pártban. Annyi különböző elemmel, revizionista vagy meghatározatlan nézettel találkoztunk sorainkban, amelyek erős nyomást gyakorolva lenini, Gott- vald által egységbe kovácsolt pártunkat szociáldemokrata típusú párttá akarták változtatni. A bolsevizáció permanens folyamat, a különböző időszakokban más és más, de lényege az, hogy a pártot képessé tegye a forradalmi változások elvégzésére, s ezzel a szocialista tudományos-műszaki forradalom végrehajtására. E párt alapja az a legjobb erő, ami a munkásosztályban és a tudományos-műszaki potenciálban megtalálható. A nagy üzemeknél dolgozó pártszervezetek elé - a munkásmozgalom történetére hivatkozva - egyértelmű feladatot kell állítani: valamennyi nagyüzemnek - a martininak, a dubnicainak, a Považská Bystrica- inak, a Šverma Vasműnek, a Kelet-szlovákiai Vasműnek, a pieštanyi Teslának - a szocializmus szilárd bástyájává, a szocialista öntudat bölcsőjévé, műhelyévé kell válnia, ahol gyakorlatilag az emberek jelleme formálódik. Olyan embereké, akik készek felelősséget vállalni, leküzdeni a nehézségeket és érvényt szerezni a tudományos munkának és a társadalmi haladásnak. A szocialista etika bölcsőjévé kell válniuk, amelyek megsemmisítik a kispolgári kapzsiságot, a kispolgárias légkört, a sznobizmust és a karrierizmust, mert az ilyen légkör demoralizálja a kollektívákat, s kozmopolitika és opportunista hangulatot vált ki. A pártszervezeteknek, de a gazdasági vezetőknek is személyes felelősséget kell vállalniuk azon fiatal munkások neveléséért, akik később a párt tagjaivá válnak. Felelősséggel tartoznak a fiatalok további művelődéséért is. Felelősséget kell vállalniuk azért, hogy a gyár jól képzett munkáskádereket neveljen, ne csak a magasabb gazdasági szervek, hanem az egész politikai rendszer számára - járási, kerületi, szlovákiai vagy országos méretben. A kádermunka kritériumai között az első helyre kerül az egész életen át tartó tanulás követelménye. Ma is nagyon időszerű az a fontos követelmény, amelyet a költő ekképpen fejezett ki: „Aki csak egy percre is megtorpan, lemarad“. A gazdasági, a tudományos-műszaki fejlődés a szocializmus és a kapitalizmus közötti osztályharc kérdésévé válik. Mindig szem előtt kell tartanunk Lenin szavait, miszerint az új társadalmi rendszer a régit a nagyobb munkatermelékenységgel győzi le, s ennek megfeleljen kell cselekednie is. Ezért a szakmai képzettséget, a felkészülést tekintve senkinek sem szabad semmit elengedni. Nem lehetünk elégedettek kádereink politikai felkészültségével sem. Nem arról van csak szó, ki milyen tanfolyamot végzett el, vagy arról, hogy a műpzaki főiskolán letett államvizsgát beszámítjuk-e a politikai műveltségbe. A marxizmus-leninizmus nem katekizmus, amit meg lehet tanulni. Napjainkban a vezető nem végezheti jól munkáját, ha nem látja tetteinek politikai összefüggéseit. így nem képes a személyes, csoport- és társadalmi érdekek összeegyeztetésére s arra sem, hogy a társadalmi érdekeket beépítse a kollektívába. Ilyen esetben gyakran vállalati vagy más érdekek béklyójába kerül, ami ellentétben áll pártunk politikájával. Ha az emberek közömbösek, ha nem igényesek magukkal és másokkal szemben, fokozatosan eljutunk odáig, hogy nem ebben látják az erkölcsi és szociális rosz- szat, megszokják a saját nyugalmuk szempontjából kényelmes gondolatot. Egy napon már nem háborítja fel őket a rossz gazdálkodás, sőt a közvagyon eltulajdonítása, az állami tervek nem teljesítése sem. így jelentkeznek a burzsoá kispolgári szemléletmód jelei, amelyeknek individualizmusszaga van. Ez a pszichológia, amely mindig meg tudja magyarázni a munka A 7. ötéves tervidőszak hazánk energetikai történetébe olyan időszakként íródik be, amelyben befejeződött a hagyományos hőerőművek építésének időszaka és megkezdődött az atomerőművi energiaforrások építése. Ez év november elején a Jaslovské Bohunice-i V-1-es Atomerőmű két blokkjához csatlakozott a harmadik VVER 440-es reaktorblokk, melyet a V 2-es atomerőmű építése keretében adtak át. Már üzemeltetésének első napjai bizonyították, hogy a harmadik blokk is eléri a tervezett paramétereket és energetikai rendszerünk megbízható és biztonságos láncszeme lesz. Az idén 700 millió kilowattóra villamos energiát termel, s ezzel jelentősen hozzájárul a népgazdasági szükségletek fedezéséhez. Az elkövetkező téli időszakra Jaslovské Bohunicében 1320 megawatt beépített teljestíményű erőforrás áll rendelkezésünkre, vagyis Szlovákia áramtermelésének a 41 százalékát adjuk. Noha a harmadik áramtermelő blokk építése a feltételezettnél több időt vesz igénybe, a kivitelezést egyértelműen sikeresnek kell értékelnünk. Az atomerőművek új, nagyon igényes beruházások, melyek során a tudomány és terchnika legújabb ismereteit érvényesítjük, mégpedig gyakran menet közben. A közvélemény gyakran nem tudatosítja, hogy a népgazdaság és a lakosság villamos energiával történő ellátásának további biztosítása az atomerőmüvek építésétől függ. Az atomerőművek építését sokan nagy tehernek tartják a népgazdaság számára. Az ilyen vélemény kialakulásához hozzájárul az a gyakorlat is, hogy az energetikában az önálló elszámolást a termelési-gazdasági egység szintjén kötik meg, s ily módon az atomerőmű hatékonyságának kiértékelése nem pontos. Csupán a beruházási költségek alakulásán mérik ezt, s így nagyfokú beruházásigényességet mutatnak ki. A Szlovák Energetikai Művek konszernben már hatéves tapasztalataink vannak a VVER 440-es típusú két atomerőművi blokk üzemeltetésével. Nagyfokú megbízhatóságukról, folyamatos üzemelésükről, biztonságosságukról és hatékonyságukról adhatunk számot. Az elmúlt napokban került sor Bécsben az atomerőművek üzemeltetésének irányításával kapcsolatos szemináriumra, melyet a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szervezett, s melyen lehetőségünk nyílt saját eredményeinknek a külföldi eredményekkel való összehasonlítására, örvendetes, hogy eredményeink gyakorlatilag az összes mutató vonatkozásában elérik a világszínvonalat. Az első és második atomerőművi blokk üzemeltetésének nagyfokú hatékonyságáról tanúskodik az a tény is, hogy ha egy áramtermelő egység kiesne, akkor a hiányt a hagyományos hőerőművek üzemeltetésével kellene pótolni, miközben a konszern számára több mint egymillió korona értékű veszteség keletkezne. Tavaly mindkét blokk üzemeltetésével a konszern termelésének harminc százalékát biztosítottuk, és ez a két áramtermelő egység adta a nyereszerinti elosztás szocialista elvét megsértő személyek helytelen és társadalmi szempontból káros tetteit, magas tisztségeket bíz a barátokra és az úgynevezett hasznos emberekre, a tisztségeket önző érdekekre és célokra használják fel, és kárt okoznak a valóban becsületes dolgozóknak. A nye- reséghajhászás és a becstelenség lélektana ez. Néha közvetlenül terjed az elnéző vélemény azokról az emberekről, akik nem hajlandók részt venni a társadalmilag hasznos munkában. Az élősködő minden megnyilvánulási formájában - mind a városban, mind pedig falun - figyelemre méltó személyiséggé vált. Az élősködőkkel sok gazdasági, szociális és erkölcsi problémánk van: a fluktuáció, az üzérkedés, a lopás, a közvagyon eltulajdonítása, s a becsületes dolgozókra gyakorolt káros hatás. A régi és az új harcának e viszonylag fájdalmas szakaszában tudatosítanunk kell, hogy nem szabad az időre támaszkodnunk, ami végül is mindent megemészt, hanem kommunista módon kell értékelnünk erkölcsi légkörünk pozitívumait és negatívumait is, s meg kell tennünk a kellő lépéseket a helyzet javítására. ség hatvan százalékát. Az atomerőműben termelt áram előállítási költségei 50 százalékkal kisebbek, mint a hagyományos erőműben termelt áramé. A Jaslovské Bohunice-i Atomerőmüvekben csak a kommunisták nagyfokú aktivitásának a párt-, a szakszervezet és az ifjúsági szervezet színvonalas szervező munkájának és a gazdasági vezetés megfontolt cselekvésének köszönhetően érhettünk el ilyen sikereket. Mindez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a dolgozók kezdeményezését mindenekelőtt a tervezett feladatok egyenletes teljesítésére, az állóeszközökről való következetes gondoskodásra, a munka javítására és intenzívebbé tételére irányították. Az 1981-1983-as években hazánkban 3,4 milliárd kilowattórával növekedett az áramtermelés, ebből 1,6 milliárd kilowattóra jutott a V 1-es atomerőműre. A növekményben való nagyarányú részesedés - 47 százalék - kifejezően dokumentálja, hogy milyen igényes intenzifikációs folyamat valósult meg az első atomerőmüvünkben. A termelési feladatok sikeres teljesítését várjuk az idén is. A villamos energia termelése 7 milliárd kilowattórát ér el. A 7. ötéves tervidőszak elmúlt négy esztendejében atomerőmüvünk 24,1 milliárd kilowattóra áramot termelt, s ezzel népgazdságunk számára 31 millió tonna energetikai barnaszenet takarítottunk meg. Az atomerőmű üzemeltetése során elért eddigi eredmények bizonyítják a megkezdett út helyességét, és hangsúlyozzák párt- és gazdasági szerveink azon követelményét, hogy meggyorsítsák a tervezett atomerőművi blokkok építésének kivitelezését, illetve üzembe helyezését. A Jaslovské Bohunice-i VVER 440-es Atomerőmű negyedik blokkjának építésére a minőség és munkaszervezés további javulása a jellemző. A kivitelező szervezetek munkájában megnyilvánulnak a harmadik blokk építésén szerzett tapasztalatok. Intézkedéseket foganatosítottak az áramtermelő egység beindítási munkáival kapcsolatban, és lelkesítően hat a harmadik blokk sikeres működése. A tervezett időpontban kezdi teljesíteni a technológia fő szállítója - együttműködve az üzemeltetővel - a második hidropróba programját. Figyelmet fordítanak a mérő-, valamint a szabályozó berendezések szerelésének befejezésére, illetve próbáira. A V 2-es Atomerőmű építőinek kezdeményezése az internacionalista kötelezettségvállalás megkötésében csúcsosodik ki, melynek célja az lesz, hogy a negyedik blokk komplex próbáival 1985 szeptemberében végezzenek, és sikeresen üzembe helyezzék ezt az áramtermelő egységet. A reaktorblokkok építése és üzemeltetése a szovjet szakemberekkel, termelő és kivitelező szervezetekkel szoros együttműködésben valósul meg, és ez az együttműködés a sikeres előrehaladás szavatolója. A Jaslovské Bohunice-i Atomerőművek konszernvállalat dolgozói felelősséggel készülnek a 7. ötéves tervidőszak utolsó éve termelési feladatainak végrehajtására. MILAN KOZÁK elvtársnak, az SZLKP KB póttagjának, a Jaslovské Bohunice-i Atomerőmüvek konszernvállalat igazgatójának felszólalása
