Új Szó, 1984. november (37. évfolyam, 259-284. szám)

1984-11-09 / 266. szám, péntek

ÚJ szú 3 1984. X!. 9. Managuában az agresszió előjátékának tartják az amerikai hadihajók behatolását A nicaraguai vezetés visszautasította a szovjet kereskedelmi hajóval kapcsolatos washingtoni spekulációkat (ČSTK) - A nicaraguai legfon­tosabb kikötőtől, Corintótól mind­össze négy tengeri mérföldnyi tá­volságban szerdán amerikai hadi­hajó hatolt be az ország felségvi­zeire és jelenleg 12 mérföldnyire tartózkodik a nicaraguai partoktól. Erről Miguel d’Escoto külügymi­niszter számolt be managuai saj­tókonferenciáján. Közölte: a hajó a nicaraguai partok közelében né­hány Pirana típusú gyorsnaszádot helyezett vízre (ezeket a naszádo­kat használták az ellenforradalmá­rok a nicaraguai kikötők elaknásí­tására). A külügyminiszter azt is elmondta: a művelettel egyidöben Corinto fölött amerikai harci repü­lőgépek húztak el, s igyekeztek megközelíteni a kikötőbe tartó szovjet teherhajót. A managuai külügyminisztéri­um az eset kapcsán jegyzékben tiltakozott az amerikai kormány­nál. A szerda esti tiltakozó jegyzék már két amerikai hadihajóról szólt. A dokumentum részleteket közöl­ve megállapítja: a szovjet keres­kedelmi hajót az amerikai haditen­gerészet két fregattja meg akarta akadályozni abban, hogy kikössön Corintóban. A két hajó továbbra is Nicaragua felségvizein tartóz­kodik. A nicaraguai kormányzó tanács nyilatkozatot adott ki, amelyben felhívja a figyelmet az USA köz­vetlen fegyveres agressziójának növekvő veszélyére. A dokumen­tum megállapítja, hogy az ameri­kai elnökválasztások eredményei­nek kihirdetése után a Pentagon és a washingtoni külügyminiszté­rium azonnal olyan állításokat kez­dett terjeszteni, miszerint harci re­pülőgépekkel a feldélzetükön szovjet hajók tartanak a nicaragu­ai kikötők felé. A kormány ezzel kapcsolatban a leghatározottab­ban leszögezi: teljes mértékben hazugok azok a hírek, amelyek arról szólnak, hogy bármiféle ország hajója harci repülőgé­pekkel a fedélzetén Nicaragua felé tart, illetve hogy ezeket a gépeket már kirakták. Az ame­rikai kormány hazug állításainak célja, hogy ürügyet gyártson a Ni­caragua elleni intervencióhoz. Végül arra szólítja fel a nicaragu­ai népet, hogy tekintettel az ese­ményeknek e veszélyes alakulá­sára, készüljön fel az ország vé­delmére Kongresszusi előkészületek (ČSTK) - A megyei és a buka­resti pártkonferenciákkal az utolsó szakaszba léptek az előkészüle­tek a Román Kommunista Párt XIII. kongresszusára. Az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának döntése értelmében a fővárosban és a megyékben a héten kerül sor a tanácskozásokra. A konferenciák fő napirendi pontja azoknak a dokumentumok­nak a megvitatása, amelyeket az RKP XIII. kongresszusa elé ter­jesztenek, valamint intézkedések elfogadása a kommunisták és minden dolgozó széles körű moz­gósítására, a dokumentumokban foglalt feladatok teljesítése érde­kében. A pártkonferenciák megvi­tatják a megyék 1986-1990-re szóló gazdasági és szociális fej­lesztésének terveit, valamint a párt vezető szerepe megszilár­dítását, a dolgozó tömegekkel va­ló kapcsolata elmélyítését, a párt­szervek munkastílusa tökéletesí­tését és a tervteljesítés érdekében a szervezőmunka javítását érintő intézkedéseket. A megyei pártkonferenciákon megválasztják a megyei pártbi­zottságok és ellenőrző bizottságok új tagjait, a XIII. kongresszus kül­dötteit és a jelölteket az RKP Köz­ponti Bizottságába és központi ellenőrző bizottságába. Kölcsönös szándék a csehszlovák-mexikói együttműködés elmélyítése Értékelések Reagan újraválasztásáról (ČSTK) - A világsajtót élénken foglalkoztatják az amerikai elnök- választás eredményei. A vezető nyugat-európai lapok is azt szeret­nék, ha az elkövetkező négy évben a Reagan-adminisztráció konk­rét lépéseket tenne a Szovjetunióhoz fűződő viszony javításáért. Az értékelések többsége azonban úgy látja, hogy belátható időn belül nem várható döntő fordulat a washingtoni külpolitikában. MOSZKVA - A Pravda New York-i tudósítója Reagan és Bush győzelmének okait elemezve rá­mutat arra, hogy a republikánusok már a kezdettől fogva egységesen léptek fel a demokraták ellen. Ez­zel szemben a demokraták tábo­rában a júliusi kongresszusig Mondale mellett többen is küzdöt­tek a párt elnökjelöltségéért, s a republikánusok kezüket dör- zsölgetve szemlélték a demokrata párton belüli csatározásokat. Nem kétséges, Reagannek, aki ,,jól mutatott“ a képernyőn, az is segített, hogy a választási hadjá­ratot egy mesterségesen felszí­tott nacionalista légkörben indí­totta és a „gazdasági felélénkü­lés“ körüli jól időzített propa­gandakampány is őt támogatta. Reagan a nemzetközi kérdések­ben kemény és határozott elnök­ként akart bemutatkozni, s ezzel megnyerte „az átlagamerikaiak“ támogatását. Az is elősegítette a republikánusok győzelmét, hogy az elnök és közvetlen munkatársai az utóbbi időben mind gyakrabban szónokoltak „békés szándékaik­ról“. Felismerték ugyanis, hogy az amerikai polgárban félelmet kelt a kormány militarista politikája. A választási kampány során a demokraták élesen bírálták ugyan a Fehér Ház kalandorpoliti­káját, de nem voltak képesek a kampány előterébe helyezni a legégetőbb problémát - az atomkatasztrófa veszélyének az elhárítását. PÁRIZS - Georgtes Marchais, az FKP főtitkára a l’Humanite teg­napi vezércikkében felteszi a kér­dést, hogy Franciaország az USA 51. államává vált-e. Ezt lehetne hinni a hatalmas információáradat, sztárfotók, kommentárok és fana­tikus beszédek alapján, amellyel az utóbbi 48 órában elárasztották az országot az amerikai elnökvá­lasztással kapcsolatban. A Le Monde tegnapi cikkében a következőket írja: a hadiipari komplexum, amelynek nagy része van az amerikai gazdasági felé­lénkülésben, minden bizonnyal nem fogja szorgalmazni, hogy fel­újítsák a tárgyalásokat a fegyver­zetek korlátozásáról. BRÜSSZEL - A La Lanterne szerint Reagan újraválasztásával csak tovább éleződnek majd az USA és Nyugat-Európa közötti fe­szültségek. Több más napilap is aggodalommal szólt arról, hogy Reagan tovább fokozza nyugat­európai szövetségeseivel szem­ben a gazdasági diktátumot. Mubarak elnök háromévi or- száglása után felelősséggel ki­jelenthető: az új egyiptomi ve­zetés sokban új. Nemcsak azért, mert fokozatosan kicse­rélődtek a kormány tagjai, ha­nem azért is, mivel az ország politikája - ha nem is lényegé­ben, de fontos elemeiben - el­tér a szadati idők irányvonalá­tól. Hoszni Mubarak főleg az utóbbi évben olyan lépéseket tett, amelyekért elődje minden bizonnyal ót is lakat alá tette volna. Mi is történt valójában? Először is: Mubarak sértó- dékeny. Sértette őt, hogy az arab világ egész jól elboldogul Egyiptom nélkül, az iszlám or­szágok nemkülönben. S mivel nem nagyon hívogatták, ó,,nyi­tott“ feléjük. Először a konzer­vatívabb arab államok felé, amelyek utóbb ,.elintézték” neki, hogy Egyiptom visszatér­hessen az Iszlám Konferencia Szervezetébe. Másodszor: Mubarak fele­dékeny. Jó két évvel ezelőtt a Libanon elleni izraeli invázió kezdetekor konzultációkra ha­zarendelte Egyiptom izraeli nagykövetét. Mubarak nyilván ,,elfelejtette“ visszaküldeni a diplomatát, mert nem való­színű, hogy még mindig kon­zultálnának. Tel Aviv már rek­lamált is,, de egy államfőnek annyi gondja van... Harmadszor: Mubarak bé- külékeny. Kibékült az Iszlám Konferenciával, Szaúd-Arábiá- val (pláne, hogy nem is volt komoly a harag), Jordániával, Irakkal, a palesztinokkal, s bé- kül a Szovjetunióval. Megbo­csátott Szadat tömegesen bör­tönbe vetett ellenfeleinek, de még a muzulmán ellenzéknek is. Nem tárta szélesre a bör­tönkapukat, de megtalálta azt Merre /h/át? a bizonyos kiskaput. A felsza­badult cellákba pedig beültetett néhány ,, kövér macskát”, akik a szadati gazdaságpolitikának köszönhetően szereztek tisz­tességtelen úton nagy vagyo­nokat. Mindez szép, meg jó, csak egy kicsit kusza. Néhol érthe­tetlen és egyáltalán nem kiszá­mítható. Eme irányvonal fontos jellemzői a következetlenség és a ködösítés. Mert míg Mu­barak látványosan kibékül Jor­dániával, Irakkal, a paleszti­nokkal, addig nem hajlik a kö­zeledésre Szíriával, Líbiával. Márpedig nélkülük semmire sem megy, ha mégoly komo­lyan is gondolja törekvéseit a közel-keleti rendezésre. Nincs beszélő viszonyban Iz­raellel, de továbbra is az USA- ban látja Egyiptom fő táma­szát. Egy magas rangú kairói politikus hálával emlékezik meg arról a támogatásról, amelyet a Szovjetunió nyújtott az asszuáni gát felépítéséhez, s amely az idén is megmentet­te Egyiptomot attól, hogy ha­sonló éhínség sújtsa, minta tő­le délre fekvő országokat; köz­ben Kairó megelégedéssel nyugtázza, hogy ismét szép summát kap Washintontól, ter­mészetesen elsősorban nem élelmiszerre. A Szovjetunió három év óta elsó egyiptomi nagykövete tárgyal az ország külügyminiszterével, majd rá­dióbeszédet mond a Nagy Ok­Merre is? tóber évfordulója alkalmából, miközben a Nílus deltavidékén közös egyiptomi-amerikai hadgyakorlat kezdődik. Mintha kicsit tudathasadá­sos lenne ez a kairói politika. Vagy Mubarak óvatos duhaj? Most jobbra fordul balra indul­va, vagy fordítva? Mert moz­gás, az van. Csak nem tudni, merre. Az is lehet, hogy ez csak tétova forgolódás, vagy intenzív egy helyben topogás. A vak is azt mondta... GÖRFÖL ZSUZSA (Folytatás az 1. oldalról) külkereskedelmi miniszter és Hector Hernandez Cervantes mexikói kereskedelmi és ipari fej­lesztési miniszter aláírta Cseh­szlovákia és Mexikó kor­mányának közös nyilatkozatát. A dokumentum hangsúlyozza, hogy Ľubomír štrougal hivatalos látogatása folyamán elemezték a két ország gazdasági kapcsola­tait, és áttekintették e kapcsolatok bővítésének és erősítésének lehe­tőségeit, mégpedig a csehszlo­vák-mexikói gazdasági és keres­kedelmi együttműködési vegyes bizottság 4., a csehszlovák-mexi­kói tudományos-műszaki együtt­működési vegyes bizottság 2. ülésszakának eredményeivel összhangban. E két bizottság 1984. november 5-én és 6-án egyidöben tartotta tanácskozását. A két fél bővíteni és erősíteni akarja kétoldalú gazdasági kap­csolatait a kölcsönös előnyösség alapján. Mindkét ország fejlettségi szintjének, szükségleteinek és le­hetőségeinek figyelembe vételé­vel az a szándékuk, hogy tovább­fejlesztik a kétoldalú együttműkö­dést dinamikus és állandó formá­ban, az 1974. november 15-én kötött kereskedelmi megállapodás és az 1979. április 20-án kötött tudományos-műszaki megállapo­dás alapján. Mindkét fél megelégedését fe­jezi ki a kereskedelmi megállapo­dás és a tudományos-műszaki együttműködési alapszerződés végrehajtása kapcsán, s ugyan­csak elégedett a gazdasági és tudományos-műszaki együttmű­ködési vegyes bizottságok kereté­ben elért eredményekkel. A felek véleménye megegyezik abban, hogy a két országban jelenleg ta­pasztalható gazdasági helyzet jó feltételeket biztosít Csehszlovákia és Mexikó együttműködésének bővítéséhez a termelés különböző területein. A felek ezért ismételten meg­erősítik elhatározásukat, miszerint hatékonyan fogják támogatni az ipari együttműködést közös válla­latok létrehozásával, technológiák cseréjével, szakemberképzéssel stb. Ez az együttműködés elsősor­ban a gépiparban, a textiliparban, a nyomdaipari gépek gyártásá­ban, energetikai berendezések gyártásában, a vegyi-gyógyszer­iparban és a közlekedésben ölte­ne konkrét formát. A dokumentum a továbbiakban részletezi az ipari együttműködés formáit, s rámutat, hogy a két ország kölcsönös tőkebefekteté­sek alapján közös vállalatokat hozhatna létre, átadhatná egymás­nak a technológiai ismereteket, közösen fejleszthetne ki innováci­ós technológiákat, s ugyancsak közösen jelenhetne meg harmadik piacokon. Ily módon kialakulhat­nak az ipari integráció komplex formái, amelyek kiegészítenék a gépek, berendezések és tech­nológiák szállításának hagyomá­nyos formáit. Azzal a céllal, hogy a két ország egyes vállalatai számára meg­könnyítsék a tájékozódást a köl­csönös együttműködés terveinek kiválasztásában, Csehszlovákia és Mexikó kinyilatkoztatják, ké­szek megfelelő formában kicserél­ni információikat beruházási prog­ramjaikról, azokról a változások­ról, amelyeket a külföldi tőkebe­fektetésekkel való eljárás szerint hajtanak végre, továbbá a kiemelt ágazatok meghatározásáról. Mindkét fél kifejezi, kész támo­gatni a vállalkozói körök, techniku­sok és szakemberek kölcsönös látogatásait. A tervek végrehajtá­sában Mexikó állami és magán­kézben levő iparvállalatai és Csehszlovákia illetékes szerveze­tei vesznek részt, amelyek specifi­kus, írásban kötött megállapodá­sok alapján és a mindkét ország­ban érvényben levő jogi normák­kal összhangban állapodnak meg a közös vállalkozás feltételeiben. Mindkét fél egyetértését fejezi ki azzal, hogy a gazdasági együtt­működési vegyes bizottság legyen az a hely, ahol értékelnék az eb­ben a nyilatkozatban kifejezett el­képzeléseket. Ezzel a céllal albi­zottságokat és szakosított munka- csoportokat hozhatnának létre, azzal a feladattal, hogy tájékoz­tassák munkájuk eredményeiről magát a vegyes bizottságot - szö­gezi le végezetül a csehszlovák -mexikói közös kormánynyilat­kozat. Ľubomír štrougal szerdai prog­ramja keretében tett látogatást a mexikói szenátusban, ahol Mi­guel González Avelar házelnök üdvözölte. A mexikói politikus hangsúlyozta, hogy a mexikói nép olyan államként ismeri Csehszlo­vákiát, amely a lakosság életszín­vonalának növekedésére törek­szik, és a külpolitikában érvénye­síti az államok közötti békés együttélés elveit. Ľubomír Štrougal tájékoztatta a mexikói szenátorokat a Szövet­ségi Gyűlés tevékenységéről és Csehszlovákia gazdasági fel­adatairól. A szövetségi kormány elnöke ezt követően San Jeronimo-Lidi­ce községbe látogatott. A falu, amely ma a mexikói főváros része, 1942 augusztusában vette fel a megsemmisített csehszlovák fa­lu nevét, hogy így rója le tiszteletét a fasiszták áldozatainak emléke előtt. Ľubomír štrougal rövid be­szédében nagyra értékelte San Jeronimo lakosságának 42 évvel ezelőtti tettét, és köszönetét mon­dott azért az erkölcsi támogatá­sért, amelyet a csehszlovák nép­nek nyújtottak a fasizmus elleni harc során. Kohl vallomása a Flick-ügyben (ČSTK) - Helmut Kohl nyugat­német kancellár vallomását hall­gatta meg szerdán a Flick-kon- szern megvesztegetési ügyeit vizsgáló parlamenti bizottság. A kancellár „teljesen természe­tesnek“ minősítette a vezető gaz­dasági körökkel, nevezetesen Eberhard von Brauchitsch-csal, a Flick-konszern volt menedzse­rével fenntartott szoros kapcsola­tait. Kohl beismerte, hogy von Bra- uchitschtól 1977 és 1979 között összesen 105 ezer márkát foga­dott el és ezt az összeget állítólag azonnal a Kereszténydemokrata Unió (CDU) pénztárosának ren­delkezésére bocsátotta. A kancel­lár tagadta ugyanakkor, hogy a Flick-konszerntól további össze­geket kapott volna. Rudolf Diehl, a konszern volt főkönyvelőjének feljegyzései szerint azonban Kohl 565 ezer márkát kapott, s az „ajándékot“ „ellenszolgáltatás“ követte. Az ENSZ-főtitkár Etiópiában (ČSTK) - Dawid Zewde, az Etióp Vöröskereszt elnöke közöl­te, hogy az országnak a száraz­ság által legjobban sújtott északi és keleti tartományaiban az utóbbi napokban már több mint 320 ezer ember kapott élelmiszereket és gyógyszereket. Az Etióp Vöröske­reszt dolgozói a legnagyobb fi­gyelmet a gyerekeknek szentelik. Csak a Wollo tartománybeli Bati városban létrehozott különleges központban naponta 3 ezer gye­rek kap élelmet. Addisz Abebába érkezett teg­nap Javier-Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár. Ellátogat azokra a területekre, amelyeket az utóbbi száz év legnagyobb aszálya sújt. Az Addisz Abebában hétfőn kez­dődő afrikai csúcskonferencián többek között a szárazság okozta problémákról is beszélni fog, ame­lyek jelenleg 24 afrikai országban kb. 150 millió embert érintenek.

Next

/
Thumbnails
Contents