Új Szó, 1984. november (37. évfolyam, 259-284. szám)
1984-11-07 / 264. szám, szerda
A műszaki haladásért AZ EGYÉNI ÉRDEKLŐDÉS NAGYOBB IS LEHETNE Brnóban, a vásárok és kiállítások városában 1970-től minden második évben az Invex zárja a rendezvények sorozatát. Az újítási javaslatok, a műszaki újdonságok és a találmányok nemzetközi kiállítása ez. A rendezvény jelentőségéhez nem fér kétség, ennek ellenére mégis jóval kevesebben látogatják, mint például a fogyasztási cikkek vásárát, vagy az őszi gépipari vásárt. Ez talán nem is csoda, hiszen az Invex, amelyen innovált termékeket, gépi berendezéseket mutatnak be, új gyártási technológiákat, találmányokat ismertetnek, túlnyomórészt a szakemberek számára érdekes, a laikusok számára már kevésbé vonzó. Igaz ugyan, hogy a műszaki újdonságok és találmányok kiállítása elsősorban külkereskedelmi jellegű rendezvény, ahol továbbfejlesztett termékekre, gyártási technológiákra, találmányokra kötünk adásvételi szerződést a külföldi partnerekkel. De nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy tapasztalatcserére és a tudomá- nyos-műszaki együttműködés elmélyítésére is lehetőséget ad. Ezért mindenképpen kívánatos, hogy a közeljövőben egyre több szakember látogassa meg a kiállítást és használja ki az általa felkínált lehetőséget. A hat kiállító ország - hazánk, Magyarország, Bulgária, Lengyel- ország, az NDK és a Szovjetunió - az erős- és gyengeáramú elektrotechnika, a vízgazdálkodás, a mezőgazdaság, a finommechanika, a kohó-, a vegy-, az élelmiszer-, a textil-, a bőrfeldolgozó-, valamint az építőipar, az egészségügy, a közlekedés és a népgazdaság más területein kifejlesztett új gyártási technológiákat, újítási javaslatokat és műszaki újdonságokat mutatott be. A résztvevő országok közül hazánk kiállítása volt a leggazdagabb. Napkollektorokat, traktorokat, drótvágó ollókat, szövő- és vasalógépeket, az elektromos energia fogyasztását figyelő számítógéprendszereket, automatikus sebességváltókat, valamint számos gyártási technológiát és műszaki újdonságot mutattunk be. A Szovjetunió elsősorban azokat a műszaki újdonságokat hozta el a kiállításra, amelyek a munkatermelékenység növelésére, az összetett munkafolyamatok modernizálására és automatizálására, valamint az anyag- és energiatakarékosságra irányulnak. Lengyelország különböző laboratóriumi és egészségügyi berendezéseket, mezőgazdasági és építőipari gépeket mutatott be. A külföldi résztvevők közül Magyarország kiállítása volt a legnagyobb. Az üzletemberek hűtőszekrények, számítógépek, egészségügyi és egyéb berendezések, hegesztők és más újdonságok közül válogathattak, s számos új gyártási technológiával ismerkedhettek meg. Bulgária és az NDK bemutatója is színvonalas volt, s nagy mértékben felkeltette a szakemberek érdeklődését. A találmányok és műszaki újdonságok kiállítása már néhány napja befejeződött. A résztvevők számára azonban nagy munka kezdődik. Arra kell törekedniük, hogy a bemutatott termékeket, találmányokat, eljárásokat a lehető legrövidebb időn belül bevezessék a gyakorlatba. Ez persze nem egyszerű feladat és tavaly sem sikerült maradéktalanul teljesíteni. 1983-ban például 364 040 újítási javaslatból csupán 180 ezret használtunk ki, amelyek a találmányokkal együtt összesen 11,3 milliárd korona hasznot hoztak a társadalomnak. De többet is nyerhettünk volna, ha az újítási javaslatoknak nemcsak a felét realizáljuk. Azt, hogy mi minden nehezíti az újdonságok gyakorlatba való bevezetését, itt nem érdemes részletezni. Az azonban nem vitás, hogy a jó ötletek sok esetben a szakmai féltékenység, esetleg a nemtörődömség áldozatául esnek. S a kár felbecsülhetetlen. KOVÁCS EDIT A Csehszlovák Tudományos-Műszaki Társaság sok műszaki újdonságot mutatott be az Invex ’84 kiállításon (Rudolf Štursa felvétele) APRÓHIRDETÉS KÖSZÖNTŐ ■ November 7-én ünnepli 67. születésnapját Sárkányban a drága jó édesapa, nagyapa, Somogyvári József. E szép ünnep alkalmából erőt, egészséget és hosszú boldog életet kívánnak leánya, veje, fia, menye és 4 unokája Ú-3441 ■ A szerető szülők, Hencz Árpád és neje, Henczné Lőrincz Piroska (Nyárasd - Topoľníky) ma ünnepük házasságkötésük 20. évfordulóját, valamint az édesapa 42., az édesanya 40. születésnapját. E kettős ünnep alkalmából hosszú boldog életet és jó egészséget kívánnak szerető gyermekei: katona fiuk, Árpi és lányuk, Ildi. Ú-3492 ■ A drága jó feleség, édesanya, anyós és nagymama, Szabó Ilona Nádszegen (Trsti- ce), november 7- én ünnepli 50. születésnapját. E szép ünnep alkalmából szívből gratulálnak, sok szerencsét, boldogságot és nagyon hosszú boldog életet kívánnak férje, Lojzi, lányai: Marika és Ilonka, vejei: Feri és Dinci, unokái: Lacika, Józsika, Marika és Tomika, sok puszit küldenek a nagymamának. A gratulációhoz csatlakoznak az ünnepelt testvérei: Mari, Irén és Kati családjukkal együtt. Ú-3632 ■ A legdrágább férjnek, édesapának, apósnak és nagyapának, Madarász Lászlónak Bátorkeszin (Vojni- ce) 55. születésnapja alkalmából sok szeretettel gratulálnak és még nagyon hosszú boldog életet kívánnak szerető felesége, Margit, lányai: Margit, Ilona és Katalin, vejei: Géza, János és Mihály, valamint szerető kis unokái: Gituska, Beáta, Janika és a kis Katika, akik sok puszit küldenek a nagypapának. 0-3673 erőt, egészséget és minden elképzelhető jót kívánnak szerető két lánya: Ida és Juliska, vejei: Gyuri és Gyula, három unokája: Gyuszika, Lacika és Tibiké U-3724 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS ■ November 7-én ünnepük 25. házassági évfordulójukat Kürtön (Strekov) Vida Vilmos és felesége, Vida Gizella. E szép ünnep alkalmából szívből gratulálnak és az elkövetkező években sok erőt, egészséget és boldogságot kívánnak lányaik: Éva, Zsuzsa, Szilvia, vejeik: Béla, Jancsi és két kis unokájuk: Gábor és Zsuzsika, akik sokszor csókolják a nagyszülők dolgos kezét. Ú-3597 ■ November 8-án ünnepli 70. születésnapját Leléden (Lela) Szliva László. E szép ünnep alkalmából sok szeretettel köszöntik, jó egészséget és hosszú életet kívánnak felesége, fia, László, lányai: Erzsi, Marika, Magda, Erika, vejei: Jóska, Laci, Péter, Feri, unokái: Monika, Laci, Marika, Erika, Pé]ter, Ivike és a kis Ferike, akik sokszor csókolják a drága nagyapát. A köszöntőhöz csatlakozik unokaveje, Bandi és Betka. Ú-3687 ■ A szeretett jó édesapának, Mészáros Lajosnak Nededre; 70. születésnapja alkalmából ■ Mélységes fájdalmunkban hálás szívvel mondunk köszonetet minden rokonnak, barátnak, ismerősnek és munkatársaknak, akik 1984. okt. 13-án a boldogfai (Boldog) temetőbe elkísérték utolsó útjára drága halottunkat; a szeretett férjet, édesapát és nagyapát, id. Jankó Gyulát, akit 58 éves korában ragadott el közülünk oly váratlanul a halál. Köszönjük a virágokat, koszorúkat, gyászbeszédeket, az énekkar szép énekeit, amelyekkel búcsút vettek drága halottunktól és egyben enyhíteni igyekeztek el nem múló fájdalmunkat. A gyászoló család Ú-3717 MEGEMLEKEZES ■ 1974. 11. 7-én szűnt meg dobogni szíve a legdrágább gyermeknek, Petrik Lászlónak (Zvolen). Akik őrzik még emlékét, szenteljenek neki egy néma pillanatot ezen a 10. évfordulón. Szívében örökké gyászoló édesanyja, a rokonság és a Németh család. Ú-3531 ■ Fájó szívvel és soha el nem múló szerettei emlékezünk a felejthetetlen jó férjre, édesapára és nagyapára, Nagy Vince kéményseprőre, akit a halál 1982. nov. 7-én ragadott ki szerettei köréből. Emlékét szeretettel őrző felesége, gyermekei és unokái. Ú-3560 Ritkán fordul vele elő, hogy reggel kicsípi magát, fehér ingbe bújik, nyakkendőt tesz, a legszebb öltönyét veszi fel és félcipőt húz. Ritkán, mert nem illik és nem is célszerű a drága, szép ruha viselése, hanem csak az olcsó, a strapabíró és amelyben könnyű a mozgás. Ünneplője néha hetekig sem kerül elő a szekrényből. Ha mégis, akkor az leginkább azért van, mert nem mindennapi esemény játszódik le az életében. Kubík László, a hosszúszói (Dlhá Ves) Aranykalász Efsz huszonnyolc esztendős dolgozója az idei őszön többször öltözik ünneplőbe, mint máskor, ugyanis küldöttként vett részt az efsz-ek járási konferenciáján, s november végén a fővárosba, Prágába utazik, az egységes földmúvesszövetke- zetek X. országos kongresszusára. Azt mondja, szívesebben van a mezőn, mint a gyűléseken, de azért nem bánja, sőt egy kicsit örül is neki, ha néha-néha ott lehet egy-egy értekezleten, tanácskozáson. Egy-egy ilyen beszélgetés során vajon mit mondhat el magáról és a Sajtó menti földművesszövet- kezetról ez a kecsói (Kečovo) fiatalember? Sok mindent.- Engem kiskoromtól kezdve érdekelt a földművelés, így soha nem volt kérdéses az, hogy az életben hol és miként keresem majd a kenyerem, hol és miként veszek részt a társadalom építésében. Hogy az alapiskola elvégzése után ezen a pályán kötöttem ki, s a szakmát a Kövecsesi (Štrkovec) Mezőgazdasági Szakmunkásképzőben tanultam, azt ma egy cseppet sem bánom. Otthon érzem itt magam. Minden munka tetszik, mindegyikre oda kell figyelni. Hogy melyikre a legjobban? Talán a vetésre, mert ha az ember nem veszi észre azonnal, hogy a vetőgép valamelyik csöve eldugult, akkor az lényeges terméskiesést okozhat. A szövetkezet tagságáról, valamint a munkacsoportjáról azt állítja: ,,jó parti“.- Nem mondom, néha előfordul, hogy a szokottnál hangosabban vitatjuk meg közös gondjainkat, de előbb-utóbb mindig helyreáll a rend. Sokkal nagyobb baj az, hogy kevesen vagyunk. A fiatalokból van hiány. Egyelőre az idősebbek még bírnak segíteni, de... Pedig itt sem rosszabb a kereset, mint máshol. Igaz, a határban az ember feje fölött nincs tető, meg aztán néha reggeltől estig tart a mezőgazdasági dolgozó munkaideje, ám mégis szép foglalkozás ez. Mi tagadás, a Hosszúszói Efsz az utóbbi években nem tartozott a jól gazdálkodó üzemek közé. Többnyire veszteséggel zárt. A lemaradásnak - Kubík László szerint is - több oka volt.- Elsősorban az időjárás. Egyszer a nagy szárazság, máskor a sok eső húzza keresztül számításainkat. Mint például akkor is, amikor a határunkban levő domi- cai barlangot elöntötte a víz, s a magágyat nem lehetett sem idejében, sem szakszerűen elkészíteni, mert a gépek csak daKubík László gasztották a felázott talajt. Vagy itt vannak a vaddisznók. Hányszor előfordul, hogy a bevetett kukoricát másnapra, vagy harmadnapra kitúrják a földből, arról nem is beszélve, hogy később is mekkora károkat okoznak a kukoricatáblákban és másutt is a határban. Vetés idején éjszaka a táblák körül gumiabroncsokat égetünk, úgy próbáljuk riasztani a vadakat, néhol pedig kerítést csinálunk. Persze, a mi erdős, dombos vidékünkön minden dűlőt nem tudunk külön- külön bekeríteni és őrizni. Egyébként az elmúlt évekhez képest mostanában mintha javulna a gépellátás, s úgy tűnik, a munkaszervezés is. Az idei aratás során a rozsnyói (Rožňava) járásban a mi szövetkezetünk érte el a legjobb eredményt. Gabonafélékből a járási átlaghozam 3,75 tonna volt, nálunk viszont 4,32 tonna termett hektáronként. Igaz, az időjárásra ezúttal nem lehetett panaszunk, ám ugyanakkor úgy érezzük, a rekordtermés nemcsak az időjárás érdeme, a mi kezünk is benne van. GAZDAG JÓZSEF JUTALOM SORSJÁTÉK 40-ból 5-öt A második sorsolás a Csehszlovák Televízióban 1984. 11. 28-án lesz. A szelvényeket 1984. 11. 12. és 11. 26. között kérjük feladni. úf-i 13/a ÚJ szú 6 1984. XI. 7. Traktoros - ünneplőben