Új Szó, 1984. november (37. évfolyam, 259-284. szám)
1984-11-30 / 284. szám, péntek
DJ SZÚ 5 1984. XI. 30. TÖRTÉNELMI ÁTALAKULÁS A MEZŐGAZDASÁGBAN IS Gazdaságosabban az anyagi eszközök felhasználásában Elvtársak! Most szeretnék szót ejteni a mezőgazdaság anyagi ráfordításainak néhány kérdéséről. E téren is sokkal gazdaságosabban kell eljárnunk, a központban és a vállalatoknál egyaránt jobban fontolóra kell venni, hová fektetjük be az eszközöket, hogyan használjuk fel őket, és mennyire hatékonyak. Ezzel kapcsolatban kerül előtérbe a szállító ágazatok és a mezőgazdasági szolgáltató szervezetek feladata. Elsősorban tólük függ a mezőgazdasági termelés műszaki fejlődése és hatékonysága. Hiszen a számítások azt mutatják, hogy a mezőgazdasági termelés minden egy százalékos növekedéséhez ezek az ágazatok szállításaik révén több mint 60 százalékban járulnak hozzá. Ezt a tényt megfelelően és gyorsan figyelembe kell venni, főleg ami e szállítások műszaki-gazdasági színvonalát és minőségét illeti. Már érezhető az olyan épületekbe és gépekbe fektetett beruházásoknak a hatása, amelyek a veszteségek csökkentésére és a minőség megőrzésére szolgálnak. Mindenki megérti, hogy előnyösebb maximális mértékben kihasználni azt, amit már megtermeltünk, mint aránytalanul nagy eszközöket fektetni a termelés nö- • vetésébe, s gazdaságtalanul bánni a termékekkel. Ez elsősorban a burgonyára, a gyümölcs- és a zöldségfélékre, valamint a tömegtakarmányokra vonatkozik. Ezért nagyra becsüljük, hogy az efsz-ek IX. kongresszusa óta előnyben részesült például a silótérségek, a szénapajták, a burgonya-, a zöldség- és a gyümölcstárolók, a legelői berendezések, a mútrágyaraktárak, a mezei és a farmok melletti szilárd alapú trágyatelepek, valamint a cukorrépatárolók építése. Az említett építmények jelentős része az ún. különleges mezőgazdasági beruházások csoportjába tartozik, amelyek 1982 óta nagyobb terjedelemben valósulnak meg. Az eredmények egyelőre jók, az idén ebben a kategóriában 4,4 milliárd korona értékű építkezés valósul meg. Tekintettel arra, hogy ezek szükséges és hatékony, gyorsan megtérülő befektetések, amelyekhez a mezőgazdasági vállalatok saját pénzforrásaikat és építési kapacitásaikat használják fel, minimális anyagszükséglet mellett, ezért ezt a tevékenységet a további években is támogatni fogjuk. Az efsz-ek IX. kongresszusa óta tovább javult a mezőgazdasági gépesítés színvonala, s felszámoltunk egyes fogyatékosságokat az alapvető gépesítési eszközök szállításában. A traktorpark szerkezetében is javult a helyzet, a mezőgazdasági gyakorlat részéről leginkább igényelt, második egységesített sorozathoz tartozó traktorok száma 1979 óta 22 százalékkal nőtt. A mezőgazdaság teherautókkal való ellátottsága 28 százalékkal javult, s feltételezhető, hogy megvalósul az előirányzott 10 ezer speciális rendeltetésű tehergépkocsi szállítása. Ez a rakodógépekkel együtt, amelyek száma 17 százalékkal növekedett, feltételeket teremt a mezőgazdasági termékek és más anyagok szállításának és mozgatásának fokozatos ésszerűsítéséhez. Ez nagyon fontos feladat, mert a mezőgazdaságban évente körülbelül 500 millió tonnányi anyagot kell szállítani, ami az egész népgazdaság szállítási feladatainak megközelítőleg a negyedrészét képezi. Elkezdődött a „Horal rendszerhez“ tartozó gépsorok szállítása is a 16 foknál kisebb lejtésű terepeken végzett munkákhoz. Az ennél nagyobb lejtésű terepekre gyártott gépekkel még csak a kísérleteket végezzük. Bizonyos javulás tapasztalható a gyümölcs- és a zöldségtermesztés gépellátásában is. Érezhető hiányaink vannak még a burgonya, a kukorica, a takarmányrépa, a hüvelyesek, az olajnövények, a gyümölcs- és a zöldségfélék betakarításához és betakarítás utáni kezeléséhez szükséges gépek, valamint a növényvédelmi gépek területén. Ugyancsak nem kielégítő az agrokémiai vállalatok műszaki ellátásának az üteme. A gépesítés színvonalának további javítása érdekében arra van szükség, hogy az illetékes központi szervek a következő ötéves Hogyan akarjuk folytatni a mezőgazdasági termelés kemizálá- sát? Ami a műtrágyákat illeti, alkalmazásuk pozitív és negatív oldalait felmérve arra a következtetésre jutottunk, hogy fogyasztásuknak a legközelebbi tíz év alatt tiszta tápanyagban számítva el kellene érnie a hektáronkénti 280 kg-os szintet. Arra is számítunk, hogy jelentősebb szerkezeti és minőségi változásokra kerül sor a műtrágyák szállításában, főleg a folyékony műtrágyák javára. A talaj termőképességének a javításában nagy jelentősége van a meszezésnek, amit a mi feltételeink között aránylag nagy területeken kell elvégezni. A gyakorlat bebizonyította a meszezés hasznosságát, ezért a legközelebbi években meg akarjuk oldani a mésztrágyák problémáját. Kizárólag hazai forrásokról van szó, s az építőipari minisztériumoknak arra kell törekedniük, hogy az évi szállítások mennyisége meghaladja a négymillió tonnát, ami teljes mértékben fedezné a szükségletet. Különösen hatékony tényezőnek tartjuk a vegyszeres növény- védelmet. Az ilyen irányú befektetések a nagyobb hozamok, a veszteségek csökkenése és a termés jobb minősége által gyorsan megtérülnek. A nálunk gyártott vegyszerek választéka és hatékonysága szempontjából még mindig lemaradás tapasztalható. Keressük az utakat, hogy minél gyorsabban kialakítsuk a feltételeket a növényvédelmi vegyszerek hazai gyártásának lényeges növeléséhez. Ez nem egyszerű dolog, mert Ésszerű kemizálással a termékek széles skálájáról van szó, amelyekről csak nemzetközi együttműködésben lehet gondoskodni. A megkezdett és a tervezett vegyipari beruházásokkal, valamint a KGST keretében megvalósuló kooperáció kiszélesítésével el kellene érnünk, hogy a kilencvenes évek elejére kifejező mértékben javítsuk ez irányú szükségleteink kielégítését. Egyúttal azonban a növényvédelmi gépeket is tökéletesíteni kell, hogy fokozódjon az alkalmazott vegyszerek hatékonysága, s ezáltal csökkenjen a szükségletük. A kutatás területén sikeres eredményeket értek el a biológiai növényvédelem területén, ezért ezeket a munkákat is meg kell gyorsítani. Megtettük a lépéseket abban az irányban is, hogy az állattenyésztés kemizálása és biokemizálása szakaszán a szükségleteket fokozottabb mértékben fedezzük hazai gyártásból. Az előirányzott, beruházások és a nemzetközi együttműködés fejlesztése által ezen a szakaszon is lehetővé válik a nem szocialista államokból származó behozatal pótlása. Véleményünk szerint a szakszolgáltatások szerkezete és színvonala nincs összhangban a mezőgazdasági kemizálás jelentőségével és terjedelmével. A mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumoknak ezzel a kérdéssel is kell foglalkozniuk, mert a szakosított szakmai-tanácsadói és ellenőrzési szolgáltatások minőségét gyorsan és lényegesen meg kell javítani. Amikor a mezőgazdasági termelés kemizálásáról beszélünk, tervjavaslat kidolgozása során megállapodjanak a szükséges gépek lehető legjobb összetételének a gyártásában és szállításában, gondoskodjanak azok jó minőségéről, és természetesen elegendő mennyiségű pótalkatrészről is. Az efsz-ek IX. kongresszusán ígéretet tettünk rá, hogy felülvizsgáljuk a gépek vásárlására vonatkozó beruházási keretek célszerűségét, azzal a céllal, hogy ésszerűsítsük ezt az eddig eléggé bonyolult folyamatot. Szeretném megjegyezni, hogy az érvényes tervszerű irányítási rendszer szerint a gépek és berendezések szállítási kereteinek a mezőgazdasági vállalatok számára csupán tájékoztató jellegük van. A gyakorlatban azonban sajnos nem tartják be ezeket a szabályokat. A szükségletek teljesebb kielégítése érdekében Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának Elnöksége és a kormány már ez év elején jóváhagyta a mezőgazdasági gépgyártás teljes fejlesztési koncepcióját. Azzal is számolunk azonban, hogy a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi reszortok gépipari kapacitásai is hozzájárulnak a gépek és a pótalkatrészek gyártásához, beleértve a mezőgazdasági vállalatok melléküzemági termelését. Ebben az összefüggésben hangsúlyozni kell, hogy a mezőgazdasági gépek széles választékának a szükséglete megköveteli a nemzetközi szocialista munka- megosztás lehetőségeinek nagyobb mértékű kihasználását. Ezen a szakaszon sem tudunk mindent magunk legyártani. Ezért sürgős feladat, hogy a CSKP KB 8. ülésén elfogadott határozatok értelmében az érdekelt reszortok céltudatosan és kezdeményezóen törekedjenek a szakosítás és a kooperáció fejlesztésére ezen a területen. A mezőgazdasági vállalatok figyelmét azonban hangsúlyozottan fel kell hívni arra, hogy a nagy hatékonyságú gépek igényesebb kezelést és karbantartást követelnek, s gondoskodni kell a lehető leggazdaságosabb kihasználásukról is. Ez a jelenlegi és különösen a jövő időszakra vonatkozik. nem feledkezhetünk meg a környezetvédelem kérdéseiről sem, amelyek az egész világon és nálunk is egyre jobban az előtérbe kerülnek. Érdekünkben áll, hogy megakadályozzuk a környezet további romlását, s céltudatosan csökkentsük az ipari és a mező- gazdasági termelés által előidézett negatív hatásokat. Ezeket a kérdéseket szem előtt kell tartani mind az egységes földművesszövetkezetekben, mind az állami gazdaságokban, akár a műtrágyázás, akár a vegyszeres növényvédelem előírt normáinak a megtartásáról legyen szó. Érthető, hogy a vegyszerek emberi szervezettel szembeni ártalmatlanságát helyezzük az elsó helyre, s ennek a szempontnak kell alárendelni a készítmények választékát, az egyes vegyszerek mennyiségét és alkalmazási módját is. A környezetvédelem szempontjait a beruházásoknál is figyelembe kell venni, amelyekkel semmi esetre sem szabad veszélyeztetni a levegő vagy a vizforrások tisztaságát. A mezőgazdaság anyagi ellátásával kapcsolatban még egy jelentős területről akarok említést tenni. Mint ismeretes, az utóbbi években jelentős változások következtek be tüzelőanyag- és energiaellátásunk lehetőségeiben. Ez természetesen jelentős mértékben kihat - közvetlenül vagy közvetve - a mezőgazdaságra és az élelmiszeriparra is. Hiszen ez a két ágazat csupán a gázolajból és a könnyű fűtőolajból az egész népgazdaság fogyasztásának több mint 30 százalékát használja fel. Habár az elfogadott intézkedések alapján 1983-ban az 1981 -es évhez Viszonyítva a gázolajfogyasztás 12, a könnyű fűtőolaj fogyasztása pedig 9 százalékkal csökkent, a korlátozott lehetőségek további célszerű takarékossági intézkedéseket tesznek szükségessé, még ott is, ahol csak nemrég kezdtük el a folyékony tüzelőanyagok használatára épülő technológiai eljárások fejlesztését. A tüzelőanyagok és az energia- források területén kialakult új helyzet, ami az áraik emelését is szükségessé tette, megköveteli, hogy elgondolkozzunk az egyes mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalatok fejlesztésének számos technológiai és szervezési kérdéséről, a termelés területi elhelyezéséről, valamint a vállalaton belüli koncentráció mértékeiről. Arról van szó, hogy a termelés intenzifikálá- sához kevesebb tüzelőanyagra és energiaforrásra legyen szükség, ami minden mezőgazdasági vállalatra vonatkozik. Forradalmi változások küszöbén Elvtársak, • elhangzott,' hogy a jövőben a tudományos-műszaki haladás lesz az a legjelentősebb tényező, amely döntö szerepet fog játszani a mezőgazdasági termelés növelésében és minőségének javításában. Jelenleg világviszonylatban és fokozatosan nálunk is elkezdődött a biológia, a bitechnológia, az elektronika, a számítástechnika és néhány további tudományos ágazat gyors ütemű fejlődése. Ezek olyan irányzatok, amelyek a mezőgazdaságban is, s bizonyos értelemben éppen a mezőgazdaságban kifejezően megváltoztatják a termelési technológiákat, a termelés szervezését és irányítását. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a termelésben teljesen új, kimondottan forradalmi változások küszöbén állunk, amelyek terjedelmük és kihatásuk szempontjából legalább olyan fontosak lesznek, mint a mezőgazdaság anya- > gi-múszaki alapjának ipari színvonalra való emelése. Azzal a különbséggel, hogy e változások folyamata jelentősen meggyorsul. Tudományos-kutatási alapunknak az irányítási szervekkel és a mezőgazdasági vállalatokkal együtt ma már ki kell alakítaniuk a feltételeket az említett irányzatok érvényesítéséhez, amelyek jelentős eredményeket hozhatnak, a mezőgazdasági termelés alacsonyabb energiaigényességéhez, az összköltségek csökkentéséhez, és a környezeti feltételek javításához vezethetnek. Gyorsabban kell alkalmazni az új mikrobiológiai és genetikai ismereteket, főleg a génmanipulációk területén. Figyelembe kell venni, hogy a biotechnológiai eljárások döntő mértékben növelik a gazdasági állatok termelékenységét, javítják a takarmányok hasznosítását. Intézkedéseket tettünk a biokémiai készítmények gyártásának kiszélesítésére, s arra törekszünk, hogy a KGST-országokkal való együttműködésben is gondoskodjunk a szükséges mennyiségükről és választékukról. Azt a célt követjük ezzel, hogy javuljon a takarmányhasznosítás, az állatok termelékenysége, ellenálló képességük a betegségekkel szemben, csökkenjen az elhullás stb. Mezőgazdaságunk minden ágazatában úgy kell korszerűsíteni a termelési-műszaki alapot, hogy az komplex gépesítéshez vezessen, fokozza a folyamatok automatizálását, s lehetővé tegye a robottechnika elemeinek az érvényesítését. A mezőgazdaságban is törekednünk kell a mikro- elektronizálás gyorsabb és szélesebb behatolására, ami a továbbfejlesztett gépek és berendezések jobb minőségében nyilvánul meg, s elsősorban lehetőségeket teremt a technológiai folyamatok közvetlen irányításához a mezőgazdaság minden területén. Ez lehetővé teszi a termelési folyamatok irányítási színvonalának további lényeges emelését, a gépek és berendezések jobb kihasználását, a munkatermelékenység növelését, a költségek és a veszteségek csökkentését. Tudatában vagyunk annak, hogy az élelmiszeripar anyagi- műszaki alapjának bizonyos fokú lemaradása, valamint a feldolgozás területén előforduló aránytalanságok miatt még mindig jelentős gondjaink vannak a mezőgazdasági nyersanyagok végtermékekké való feldolgozásában. Ezért az irányítási szervek minden szintjén és a tudományos-kutatási alapban arra kell törekedni, hogy megfelelő feltételeket alakítsunk ki a mezőgazdasági nyersanyagok komplex hasznosításához, a minőségi gyártmányfejlesztés kiszélesítéséhez, a nem hagyományos források kihasználásához, a feldolgozó ipar teljesítményének növeléséhez minden szakaszon, valamint a melléktermékek és a hulladékok újbóli hasznosításához a mezőgazdaságban. Jelenleg még nem lehet egész konkrétan meghatározni a tudományos-műszaki fejlesztésnek azokat az eredményeit, amelyekről feltételezhetjük, hogy a jövőben érvényesülni fognak a mezőgazdasági gyakorlatban. Azonban azért beszélünk erről, mert a tudo- mányos-műszaki fejlesztés döntő irányzatainak és gyakorlati hasznosításának az elsajátítása az egész mezőgazdasági-ipari komplexum reális feladata. Ez azonban már ma is összpontosított és céltudatos gondoskodást követel meg mind a tudományoskutatási alapban, mind pedig az irányítás minden szintjén. Az is szükséges, hogy a mezőgazdasági vállalatok idejében meghatározzák saját fejlődésük műszaki-gazdasági koncepcióját, s fokozatosan kialakítsák a szükséges személyi és egyéb feltételeket az új tudományos és műszaki ismeretek átvételére és hasznosítására. Utasítások helyett alkotó együttműködéssel Az egész népgazdaságban és a mezőgazdaságban is megoldásra váró feladatok igényessége tovább fokozza az irányítási munkával szemben támasztott követelményeket. Ezért a CSKP KB 4. ülésének a tárgyalása alapján szintén komplex intézkedéseket fogadtunk el a mezőgazdasági tervezés és irányítás tökéletesítésére, ami 1982-tól lépett érvénybe. Ezek kidolgozásakor a CSKP XVI. kongresszusán elfogadott határozatokból, valamint az efsz- ek IX. kongresszusán elhangzott hozzászólásokból és igényekből indultunk ki. Arra törekedtünk - s erre a CSKP KB idei októberi ülésén is rámutattunk - hogy ne- csak elmélyítsük az élelmiszertermelés fejlesztésének a tervszerűségét minden résztvevő ágazatban, hanem egyúttal szélesebb teret is biztosítsunk a mezőgazdasági vállalatok számára a termőtalajuk és további termelési feltételeik kihasználásához vezető optimális utak aktív és kezdeményező kereséséhez a termelés intenzitásának fokozása érdekében. Ezért nem érthetünk egyet azzal, amikor a tervezési és az irányítási tevékenységben még mindig megnyilvánulnak a vállalatok tevékenységében való túlzott adminisztratív beavatkozások irányzatai, amikor utasításokkal helyettesítik az alkotó együttműködést. Ezért a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumoknak a további érdekelt szervekkel együtt az eddiginél nagyobb igyekezetei kell kifejteniük az elfogadott intézkedések következetes (Folytatás a 6. oldalon)
