Új Szó, 1984. november (37. évfolyam, 259-284. szám)

1984-11-23 / 278. szám, péntek

ÚJ szú 5 1984. XI. 23. ^MíMftítWi 1 rriíTi ípt? Emlékeztető tények és bizonyító tettek Szlovákia legnagyobb pamutipari vállalata A szövőipari üzemek a textil­ipar névtelen ka­tonái. Az egyes ruházati termé­keken kivétel nélkül megtalál­hatjuk a gyártó névjegyét, de titok marad számunkra, hogy hol ké­szült az alapanyag, a szövet. Ezt csak találgathatjuk. A legnagyobb valószínűséggel akkor tippelünk helyesen, ha a felöltőnk, zakónk, öltönyünk bélésén található címke mellé egy olyan névjegyet képze­lünk el, amelyen az aranyszegé­lyes színes félkörből egy bárány néz ránk. Alatta a felirat: Slovena. A žilinai vállalat helyi üzemében a százhúszezer négyzetméternyi szőnyegen kívül az idén három és negyed millió méter szövetanyag készül. Évtizedek emlékei A Žilinai Városi Nemzeti Bizott­ság levéltárában található okmány szerint 1890. május 8-i ülésén döntött a városi tanács, hogy a Vág és a Kysuca találkozásához közel eső földterületet eladja egy vállalkozónak, posztóüzem építé­sére. Hozzátéve, hogy ezzel a vá­ros és környékének lakossága megélhetési lehetőséget kap.- Ebben az épületben kezdő­dött meg a termelés 1891-ben - mutatja a forradalmi hagyomá­nyok szobájában az első tablón látható képet Ján Varhaník, az üzemi pártbizottság elnöke. - Az üzem 1895-ben nyolcszázötven emberi foglalkoztatott. 1948-ban is megközelítően ennyi volt a dol­gozók száma, tehát hosszú idő­szakon keresztül lényegesebb be­ruházás és fejlesztés nélkül folyt a teremelés. Évtizedről évtizedre haladva nézzük végig az eseményeket őr­ző emlékeket. Az embertelen munkakörülményeket tanúsító fényképeket, írásos bizonyítéko­kat a dolgozók elleni eljárásokról. A dokumentumok közös tanulsá­ga, hogy a felszabadulást megelő­ző évtizedeken nemcsak a fejlesz­tés maradt el, hanem a dolgozók életkörülményeinek a javításáról is megfeledkeztek.- Embertelen, változatlanul ne­héz évtizedek voltak ezek - olvas­hatók az egyik tablón Mária Párič- ková szavai, aki 1911-ben került az üzembe és a pártalapszervezet egyik alapító tagja volt. - Felette­seink testi fenyítést is alkalmaztak, napirenden voltak a pofonok és a rúgások sem hiányoztak. Egy­szer akkor esett le földre az orsó, amikor a tulajdonos fia (még a leg­nagyobb téli hidegekben is napon­ta friss virág díszlett zakójának hajtókáján és mindig vele volt ha­talmas barna kutyája) belépett a csarnokba. Ijedtemben nem vet­tem észre a leesett orsót, de ó meglátta, és az arcomat bele­verte a padlóba, hogy jól megje­gyezzem az orsó helyét. Az emlé­kezés zárómondata: - Életünk csak a felszabadulás, majd 1948 után lett végérvényesen elfogad­ható, emberi. A munkát becsültük Hatalmas csarnok, két labdarú­gópálya bőven kifutna területéből, de lehet, hogy még a harmadikra is jutna belölé. Zakatoló szövőgé­pekkel van tele. A gépek sorát szélesebb-keskenyebb utak vá­lasztják el egymástól. Ezeken megyünk előre, jobbra-balra térve, majd ismét irányt változtatva, amíg eljutunk ahhoz a géphez, amelyiknél az üzem legrégibb szövőmestere dolgozik.- Jozef Chovanec - nyújtja a kezét az idős, ősz hajú férfi, akit erőteljes és biztos mozdulatai alapján aligha tippelnénk hatvan­egy évesnek.- Pedig úgy igaz, már nyugdí­jas vagyok, csak szükség esetén jövök be kisegíteni - mondja, mi­közben leállítja a gépet, hogy el­vonulhassunk egy csendesebb helyre, ahol jobban értjük egymás szavát.- A háború után, 1947-ben let­tem az üzem dolgozója, és azóta itt bizony sok minden megváltozott - folytatja, miután emlékeiről kér­dezem. - Újabb, és még újabb gépeket kaptunk. Ezek csende­sebbek, nagyobb a teljesítményük és kevésbé baleset veszélyesek. A munkaerő kihasználását is gaz­daságosabbá teszik, hiszen sok műveletet automatikusan végez- ' nek, és egy mester két-négy gépet is kezelhet egyszerre. Párhuza­mosan a szociális feltételek is ja­vultak. Elhallgat, arcán látszik, hogy lamennyi tagja egy-egy további munkaműveletet is elsajátított, hogy szükség esetén más munka­helyen is kisegíthessünk. Felka­roljuk és támogatjuk a részleg kezdő és fiatal munkásait, hogy könnyebben és gyorsabban beleil­leszkedhessenek a kollektívába, elsajátítsák a munkafogásokat és így teljesíteni tudják a normákat. Természetesen társadalmi mun­kát is vállalunk, mert munkahelyi környezetünk állandó szépítése és a munkafeltételek javítása is szívügyünk. Nemcsak ók gondolkodnak és dolgoznak igy, hanem rajtuk kívül sok száz dolgozótársuk, amit Ele­na Löflerová, a munkakezdemé­A kikészítő műhelyben. Anna Franeková brigádvezető (balról) munkatársával a minőséget ellenőrzi (E. Galbavý felvétele) gondolkodik, keresi a megfelelő szavakat.- Ha változásokról beszélünk, akkor egy dolgot mindenképpen szóba kell hozni. Nekünk már az volt a gondunk, hogy milyen mó­don tegyük gazdaságosabbá és könnyebbé a termelést, mivel s mi­ként javíthatunk a munkafeltétele­ken. Azoknak, akik között kezd­tem, viszont az volt a fő gondjuk, hogy egyáltalán legyen munkájuk, dolgozhassanak. Még akkor is, ha öt-tíz kilométerről és gyalog jártak be az üzembe. Naponta azzal a félelemmel lépték át a kaput, vajon nem jelentik-e ki, hogy két- három napra, esetleg egy egész hétre maradjanak otthon, mert nincs munka. És persze fizetés se. Ezek az emberek, ilyen emlékek után nagyon becsülték a munkát, és ezt bennem is kinevelték. Mint kommunista, később pártelnök, majd az üzemi bizottság elnöke is elsősorban ezt a szeretetet igye­keztem beleoltani dolgozótársaim­ba, és időközönként még most is ez hoz vissza a gépekhez. Hagyományfolytatók Csendes az üzem további rész­lege, a kikészítő műhely. Száznál több asszony, lány hajol a rézsút felállított asztallapok fölé, amelyen áthúzzák a szövetet, keresve és kijavítva a legkisebb szövési hibá­kat is.- Felelősségteljes munkát vég­zünk, összpontosított figyelmet és nagy kézügyességet igényel - mondja Mária Dočkalková mes­ter, miközben elvezet egyik-másik asztalhoz, hogy lássam, milyen precíz munkát végeznek. - A na­pi tervünk közel tizennégyezer méter. Nagyon oda kell figyelnünk, hiszen ha valami elkerülné a fi­gyelmünket, az már a minőséget rontaná. A kollektíva legügyesebbjei két­ségkívül az a tizenkét brigádtag, akik immár tizenkét éve Anna Fra­neková vezetésével dolgoznak. Nem akárhogyan, hiszen a terv­időszak feladatait már most, félév­kor teljesítették. A hogyanra a bri­gádvezető szavai kimerítő választ adnak.- Kitartó, igyekvő munkánk eredménye ez, de tévedés lenne azt gondolni, hogy szemellenzőt használunk, és csakis a saját ügyünkkel törődünk. Brigádom va­nyezést irányító előadó szavai is bizonyítanak.- Az év elején szinte kivétel nélkül valamennyi dolgozónk tett egyéni kötelezettségvállalást, s ezen túlmenően a dolgozók har­mada a huszonnyolc szocialista munkabrigád, illetve a munkahelyi kollektívák keretében kollektív vál­lalást is teljesít. Az év elején üzemi vállalásunk értéke kétmillió nyolcszáztizezer koronát tett ki, amit a Felkelés és hazánk felsza­badulásának tiszteletére több mint negyedmillió koronával megtoldot­tunk. A háromnegyedévi értéke­léskor az eredeti vállalás értékénél kerek egymillióval nagyobb össze­get tudtunk kimutatni. Ezt elsősor­ban a tervezettnél is jobb minősé­gű termékekkel, gazdaságosabb termeléssel és a termelési költsé­gek csökkentésével értük el. Pél­dául a tavalyi félszáz újítással szemben az idén dolgozóink hat­van újítási javaslatot nyújtottak be. Negyvenhat javaslatot fogadtunk el, s ezeket négy kivételével közel félmillió korona haszonnal már al­kalmazzuk. A kezdeményezésnek persze nemcsak koronában kifejezhető eredményei vannak. Segít alkal­mazkodni a változó gazdasági kö­rülményekhez, lehetővé teszi, hogy az üzem igazodni tudjon a piaci követelményekhez. Ezt igazolják Gustáv Palkovičnak, az üzemi pártbizottság tagjának szavai.- Az elmúlt négy évtizedben üzemünk sokat fejlődött. Az idei 275 millió korona termelési ter­vünk mintegy háromszorosa az 1948-as értéknek. A korszerűsö­dés bizonyítja, hogy az ilyen ará­nyú növekedéshez a dolgozók számának megkétszereződése is elég volt. A nyolcvanas években és az idén is újszerű gondokkal küzdünk. Termékeinkkel, főleg a szőnyegekkel telítődött a piac, mennyiségi növekedésre nincs szükség, az egyedüli követelmény a minőség javítása. Csakis újabb és újszerűbb gyártástechnológiai, üzemszervezési és gépesítési in­tézkedésekkel tudunk lépést tarta­ni az igényekkel. Sokatmondó tény, hogy évente termékeinknek hatvanöt százalékát innováljuk. Állandóan újabb és újabb minta- és termékválasztékkal igyekszünk megjelenni a piacon, rugalmasan követve a divatirányzatokat. EGRI FERENC Felkészültek a télre November elejéig nem volt erő­sebb fagy Közép-Szlovákiában sem, s az enyhe időjárás kedve­zett a siántásnak, vetésnek és a kései érésű kapásnövények és takarmányfélék begyűjtésének. A szarvasmarha-tenyésztésben kerületi viszonylatban is élenjáró jánosi (Rimavské Janovce) föld- müvesszövetkezetben még no­vember első hetében is mindent elkövettek a téli-tavaszi takar­mánykészlet gyarapítása érdeké­ben. A szarvasmarha-tenyésztés egyébként is prioritást élvez, hi­szen az mindenki előtt ismeretes, hogy az ágazat, pontosabban a tejtermelés biztosítja a gazda­ság fő jövedelmi forrását. így hát a takarmánytermesztés, a begyűj­tés és a tartósítás sem néhány ember ügye, hanem valamennyi ágazat dolgozójáé.- Előzetes számításaink szerint tömegtakarmányokból a téli-tava­szi ellátottság 103 százalékos - tájékoztatott Borbás Kálmán, a szövetkezet főzootechnikusa -, különösebb aggodalom nélkül nézhetünk hát az elkövetkező hó­napok elé. Tenyészetünk állandó­an javuló hasznossági mutatói re­mélhetőleg a téli hónapokban sem romlanak le, hiszen minden igye­kezetünk a termelés idényjellegé­nek megváltoztatására, a stabili­zációra irányul. A kedvező takar­mánymérleget főként tavasszal vetett, s később rendkívül jó ter­mést hozó takarmányzabnak kö­szönhetjük. Ebből a tervezett mennyiségnek mintegy a dupláját sikerült silózni, s ez teljes mérték­ben ellensúlyozza a gyengébb si­lókukoricatermést. A tavaszi és nyári takarmányon kívül termé­szetesen ősszel is hasznosítot­tunk mindent, amit lehetett; répa­szeletet, kukoricaszárat és nö­vénytermesztésünk egyéb mellék- termékeit is. A minőséget illetően sem panaszkodhatunk különöseb­ben, a szenázskészleteinkből ké­szült hét mintavizsgálat szerint öt elsó, egy második, s csupán egy minősül harmadosztályúnak. A nyolcszáznegyven fejőste­hénből álló állományunk téli takar­mányozási formára való áttérése már korábban elkezdődött. Hogy az ilyenkor szokásos stresszha­tást elkerüljük, mi már huzamo­sabb ideje etetünk tartósított ta­karmányt - szerencsére még a ta­valyi készletből. A napi hétezer literes fejési szintet tehát ebben a kritikus időszakban is tartani tud­juk, ez pedig annyit jelent, hogy a saját magunk által magasra állí­tott mércét, az évi 2 millió 630 ezer literes tejeladási tervet már no­vember húszadikáig teljesíteni tudtuk, s számításaink szerint az esztendő hátralevő napjaiban még mintegy 200 ezer litert értékesí­tünk. Húseladási kötelezettsége­inknek is eleget tettünk már, így ágazatunk minden valószínűség szerint egyik legsikeresebb esz­tendejét zárja. További beszélgetésünk folya­mán azt is elmondotta az ágazat vezetője, hogy nem minden áron a nagy eredmények elérése a céljuk. Mindinkább előtérbe kerül a gazdaságosság szempontja is. Az idén egy liter tej előállításához 21 dkg abraktakarmányra volt szükségük, ami hat dekával keve­sebb a normánál. A jelenlegi ab- raktakarmány-fogyasztás mellett például nem elérhetetlen, hogy a mostani négyezer liter körüli fe­jési átlagot négy és fél ezer literre növeljék.-Tartalékaink mindenekelőtt a sárközi telepen vannak, ahol jelenleg jóval kisebb és gazdaság- talanabb a tejtermelés, mint a töb­bi istállóban. Szövetkezetünk ve­zetősége éppen ezért határozta el az istálló átépítését, és az ottani etetési és fejési technológia rész­beni megváltoztatását. A jövőben gondozóink szakmai továbbkép­zéséről sem feledkezhetünk meg, s a jelenlegi jutalmazási rendszer megváltoztatására is szükség len­ne, hiszen - bár erről általában sokat beszélünk - a gondozók fizetése nem követi eléggé a ter­melés növekedését, amellett a ta­karékosabb takarmányozásra sem ösztönöz. Hasonló intézke­désekkel szeretnénk növelni a ter­melés jövedelmezőségét állatte­nyésztésünk más ágazataiban is. Figyelemreméltó törekvések, melyek megvalósítása - mint megtudtuk - nem a gazdaság ve­zetésének és tagságának elhatá­rozásán múlik. A szabályozó rend­szer érdekeltségre vonatkozó elő­írásai elavultak, megváltoztatá­sukra lenne szükség. -H. A.­Az idő is pénz Zsirószámla, átutalási betétszámla. Egyre gyakrabban használt fogalom ez. Mit is jelent tulajdonképpen? Olyan banknál vezetett számlát, amelynek rendeltetése a számlatulajdonos fizető forgalmának készpénz nélkül, átírással való lebonyolítása. Tíz-tizenkét évvel ezelőtt alig volt ismert, újdonságnak számított, ma vi­szont egyre többen választják a pénz­zel való gazdálkodásnak ezt a módját. Aligha csupán divatból. Mielőtt az illetékesektől a kelet-szlo­vákiai tapasztalatokról érdeklődtünk, előbb néhány kassai (Košice) betét­számlatulajdonos véleményére voltunk kiváncsiak. A megkérdezettek csak di­csérték ezt a szolgáltatást. íme két vélemény: Ripcsu Bertalan, a Jednota fogyasz­tási szövetkezet dolgozója: - Ügyes és hasznos dolognak tartom. A havi fize­tésemből egy bizonyos összeget- anélkül, hogy azt kézhez kapnám- a takarékpénztárban nyitott szám­lámra írnak, s abból fizetik helyettem a lakbért, a telefonköltségeimet, a vil­lany* és gázszámlát, a rádió- és televí­zió-illetéket. A múltban mindezt a pos­tásnak fizettem. Mindig vártuk, lestük, mikor csenget. Bizony, néha előfordult, hogy napokig kerestük egymást, mert amikorra mi vártuk, ő nem jött, amikor pedig jött, akkor sem én, sem a felesé­gem nem tartózkodtunk otthon. Ilyen­kor aztán hol a szomszédokat kértük meg, hogy segítsenek, hol,pedig mi mentünk a postahivatalba intézkedni, öt éve nincsenek ilyen gondjaink. A postai kézbesítő csupán a bank­számla-kivonatot hozza. Gecse Józsefnél - Mi otthon a fér­jem keresetéből gazdálkodunk. Az enyém ugyanis a takarékpénztárba megy, ahol aztán kifizetik belőle a rendszeres illetményeinket - a lak­bért, a telefon-, villany-, gáz-, víz- és fütésköltségeinket, gyermekeink óvo­dai, illetve iskolai étkeztetésének a költségeit és a különböző biztosítási díjakat. Ami pedig felmarad, azt akkor vehetem ki, amikor nekem tetszik. Amint azt az állami takarékpénztár kassai kirendeltségében Vaňo Lásztó- nétól megtudtuk, Kelet-Szlovákiában, s főleg Kassán ma sokan bízzák pénz­ügyi dolgaik egy részének intézését a takarékpénztárakra.- Ezt a szolgáltatást tizenkét évvel ezelőtt vezettük be, s ma a kerületünk­ben 41 ezren veszik igénybe, ennyi betétszámlatulajdonost tartunk nyilván. Eleinte a lakosság egy kicsit idegenke­dett tőle, ám az utóbbi időben évente körülbelül hétezerrel növekedik azok­nak a tábora, akik igy spórolnak, illetve így intézik fizetési kötelezettségeiket. Ügyfeleinknek ez a mód több szem­pontból is előnyös. Ha mi végezzük el helyettük ezt a feladatot, akkor az nekik időmegtakarítást jelent, ugyanakkor pedig az anyagiakat tekintve sem rossz, hiszen az erre a célra nyitott számlának a maradék betétje évente két százalékkal gyarapszik.- Ki nyithat ilyen számlát és mi min­dent fizethet belőle?- Átutalási betétszámlát bárki nyit­hat, aki hivatalosan is kötelezi magát arra, hogy a havi munkabéréből való rendszeres levonással, vagy más be­vételeiből erre a célra letétbe helyez nálunk egy bizonyos összeget. Hogy mit fizethet belőle? A tulajdonos meg­bízhat minket egyszeri elszámolás le­bonyolításával, vagy szólhat a megha­talmazás havonta, negyedévenként, esetleg más időközökben ismétlődő fizetési kötelességek teljesítésére. Ez utóbbi lehetőséggel jelenleg 34 ez­ren élnek kerületünkben. Ugyanakkor a tulajdonos felveheti a letétben levő pénzét, annak egy részét, vagy csekk­számlákat kérhet és az üzletekben azokkal fizet. Az állami üzletek közül csak az élelmiszer-, dohányáru- és gépkocsi-üzemanyag boltokban nem használhatnak a vásárlók csekket. Készpénz nélkül vásárolhatunk né­hány szövetkezeti boltban is. Egy-egy csekkre 200—3000 korona értékű árut lehet vásárolni. Szlovákiában ma 8200 személynek van ilyen csekk-könyve.- Ez a szolgáltatás a fizetőknek megkönnyíti a dolgát, viszont önöknek, a takarékpénztár alkalmazottainak alighanem jókora többletmunkát ad.- Nem mondom, hogy nincs vele munka, ám megbirkózunk vele. Az ügyintézést ugyanis ma már számító­gépek segítségével végezzük, azok pedig igen ügyesen és megbízhatóan dolgoznak. GAZDAG JÓZSEF

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents