Új Szó, 1984. november (37. évfolyam, 259-284. szám)

1984-11-23 / 278. szám, péntek

Hagyatéka örökbecsű Emlékezés Klement Gottwaldra, születésének 88. évfordulóján KOMMENTÁLJUK -----­A jelentős személyiségek műve és hagyatéka olyan érték, amelyet minden művelt nemzet és nemze­tiség nagyra becsül s a tanulságok kútforrását látja bennük, amelyhez vissza-visszatérnek a jövő útjait keresve. Történelmünk egyik ilyen személyisége Klement Gottwald, a kiváló politikus, a CSKP és a nemzetközi munkásmozgalom egyik vezéregyénisége, volt köz- társasági elnökünk, akinek meg nem ért születésnapjáról e napok­ban emlékezünk meg. A Vyškov melletti Dédicén, sze­gény családban, egy vályogtéglá­ból épített kis házban született, 1896. november 23-án. Már gyer­mekkorában a saját bőrén érezte meg a korabeli társadalmi rend igazságtalanságát. Gazdagabb családokban született kortársai játszottak még, amikor Klement szinte gyermekfejjel kénytelen volt mezőgazdasági munkát végezni, hogy enyhítsen családja nehéz helyzetén. Ezerkilencszáznyolc- ban Bécsbe megy, ahol kitanul asztalosnak. A német iskolában számtalan sérelem és gúny érte, mert nem ismerte eléggé a tanítási nyelvet és cseh volt a származá­sa. Tapasztalta a nemzeti megkü­lönböztetést és ebből következik érzéke a nemzetiségi kérdés meg­oldása iránt. Ez kifejezésre jutott forradalmárként és államférfiként kifejtett tevékenységében. Hat­esztendős bécsi tartózkodása ne­héz és örömtelen volt, de sokat jelentett öntudatos munkássá és szocialistává válása folyamatá­ban. A fiatal német munkásokkal érintkezve megértette, hogy a cseh és a német munkásoknak azonos a sorsuk, a tőkések főleg azért kísérelik meg őket egymás ellen uszítani, hogy meggátolják a kizsákmányolás elleni közös harcukat. Dolgozni kezdett a szo­cialista ifjúság szervezetében. Lá­tókörét jelentősen tágította a szor­gos olvasás és tanulás, amire fel­használt minden szabad pillana­tot. A műveltségnek óriási jelentő­séget tulajdonított és magántanu­lással nagy áttekintésre és isme­retekre tett szert. Bécsből vissza­térve, rövid ideig segéd volt Lip- nikben és Hranicében, majd 1915- ben bevonultatták a hadseregbe. A piavei harcokban értesült az Októberi Forradalomról és ez a történelmi esemény nagy hatás­sal volt rá. Ez a forradalom utat mutatott a proletariátusnak, miu­tán csalódott a II. Internacionálé háborúval és a proletariátus égető kérdései megoldásával szembeni állásfoglalásában. Hatására Gott­wald megszökött a hadseregből, majd az új Csehszlovák Köztársa­ságban aktívan dolgozott a szo­ciáldemokrata mozgalomban. A szociáldemokrata párt differen­ciálódásának folyamatában egyértelműen a baloldalt pártolta és 1921 májusában belépett a CSKP soraiba. Az év őszétől hivatásos forra­dalmárként kezdett dolgozni Szlo­vákiában. Először a Hlas ľudu ad­minisztrációjában, majd szerkesz­tőjeként, később Banská Bystricá­ban főszerkesztője lett a Sparta- kus folyóiratnak. Vrútkyba távoz­va, szerkesztette még a Pravda chudoby és a Proletárka c. lapot. Huszonhét évesen tagja lett a ke­rület végrehajtó bizottságának és első ízben utazott Kladnóba, a CSKP Országos konferenciájá­ra. Ostrava vidékén 1924-től fejt ki tevékenységet. Megismeri itt szá­mos munkatársát, akikkel nemso­kára megalapozzák a párton belüli bolsevik irányzatot. Az év októbe­rében a CSKP II. kongresszusá­nak egyik 'szlovákiai küldöttje. Egyértelműen a baloldal soraiban. A csehszlovákiai kommunista mozgalom ismert személyiségévé válik, akit mindinkább szemmel tart a rendőrség. A burzsoá igaz­ságszolgáltatás komoly ellenfelet lát benne és kitartóan zaklatja. A kihallgatások, vádemelések, pe­rek, bírságok és büntetések azon­ban nem törik meg. Ellenkezőleg, még nagyobb lelkesedéssel foly­tatja harcát a proletariátus egysé­géért. Klement Gottwald nagyon gyorsan megértette a kommunista pártok bolsevizálásának jelentő­ségét. Ebbe a fogalomba sorol minden olyan politikai, eszmei és szervezési intézkedést, amely a pártot felkészíti a forradalmi te­vékenységre. Kifejti, hogy a bolse­vizálás nem egyszeri akció, ha­nem hosszú távú, szakadatlan fo­lyamat, amelyben tanulni kell az oroszországi bolsevikok tapaszta­lataiból, miközben ez nem értel­mezhető gépies másolásnak. Kle­ment Gottwald munkásságában az elméleti ismereteket egybeöt­vözte a közvetlen forradalmi tevé­kenységgel. A CSKP II. és III. kongresszusán a szlovákiai kül­döttség tagjaként vett részt. A CSKP III. kongresszusán meg­választották a kongresszus elnök­ségébe, politikai és szervezési bi­zottságába, majd 1926-tól Prágá­ban vezetője volt a CSKP KB agitációs és propagandabizottsá­gának. A kapitalizmus stabilizáló­dásának szakaszában tudatosítot­ta, hogy feltétlenül szakítani kell a szociáldemokrata hagyomá­nyokkal, a különféle kispolgári el­hajlásokkal és érvényt kell szerez­ni a párt szervezési és eszmei átépítésének. A CSKP V. kong­resszusa előtti éles párton belüli vitában a Kommunista Internacio­nálé segítségével a pártban létre­hozta a baloldali forradalmi áram­latot, egyesítette az egészséges forradalmi erőket és kiharcolta a pártmunka minden területének bolsevizálását. A bolsevik erőknek és az új gottwaldi vezetésnek győ­zelme a CSKP V. kongresszusán a párt fejlődésének valóban forra­dalmi határköve lett, amelyhez szüntelenül visszatérünk, mint a jelen és a jövő szocialista prob­lémái megoldásának tartós kifor­rásához. Gottwald nem irigylésre méltó helyzetben került a párt élére. A tagság egy része nem értette meg a bolsevizálás célját és az opportunizmustól való megválás elkerülhetetlenségét. Klement Gottwald azonban türelmes, meg­fontolt és érett politikus, valamint tapasztalt újságíró volt. Szóban és írásban kitűnően bírta a cseh, a szlovák és a német nyelvet. Óva intett a formalizmus, a hivatalno- koskodás, a bürokrácia óriási ve­szélyétől és munkatársait a töme­gekkel való minél közvetlenebb kapcsolatra vezette. Harcosan fel­szólalt a parlamentben, de a mun­ka dandárját a tömegek körében, az üzemekben látta. Már a gazda­sági válság idején figyelmeztetett a fasizmus németországi térhódí­tásának lehetséges következmé­nyeire. A nemzetközi kommunista mozgalomban kezd kialakulni a nagy antifasiszta front új straté­giai koncepciója. Klement Gott­wald a csehszlovák és a nemzet­közi kommunista mozgalom jelen­tős tisztségviselőjeként a világ fa­sizmus általi veszélyeztetése ide­jén cselekvően részt vett a Kom­munista Internacionálé ezen irányvonalának megvalósításában Csehszlovákia és egyben a világ kommunista munkásmozgalmá­ban. A nemzetközi politikai tevé­kenységben óriási hangsúlyt fek­tetett a Szovjetunióval való szö­vetségre és barátságra. A Szov­jetunióban látta a német fasizmus által fenyegetett Csehszlovákia biztonságának és önállóságának egyetlen következetes védelme­zőjét. A CSKP VII. kongresszusá­nak politikai irányýonala magán viselte Gottwald mesteri politikai felkészültségének a kézjegyét. A történelem megerősítette, hogy ez az irányvonal volt Csehszlová­kia fasizmussal szembeni tényle­ges megvédésének egyetlen lehe­tősége. A gyalázatos müncheni diktátum után a gottwaldi pártve­zetés volt nálunk az egyetlen olyan politikai erő, amely fellépett ezzel az árulással szemben, a köztársaság védelméért. A CSKP megbízásából Klement Gottwald 1938. november 9-én a Szovjetunióba távozott, ahol a CSKP moszkvai vezetőségének további képviselőivel együtt irányí­totta a nemzeti felszabadító és az antifasiszta harcot Csehszlovákiá­ban. Meghatározó szerepe volt a nemzeti demokratikus forrada­lom programja megfogalmazásá­ban és érvényesítésében. Ez a program a történelemben a Kas­sai Kormányprogram elnevezés­sel szerepel. A nemzeti demokra­tikus forradalom 1948 dicső febru­ári napjaiban átnőtt a szocialista forradalomba. Ezzel megvalósul­tak Klement Gottwald alábbi sza­vai: ,,S arról van szó elvtársak, hogy a munkásosztály és a mun­kásosztály élén pártunk bizonyít­sa, jobban tud vezetni, jobban tud irányítani, jobban tud gazdálkodni és kormányozni, mint a nagybur­zsoázia csődbe jutott osztálya. Nekünk erre nagy az esélyünk.“ A szocialista társadalom sikeres építésének 36 éve arról tanúsko­dik, hogy a munkásosztály élni tudott ezzel az „eséllyel“. Ehhez nagy mértékben járult hozzá Kle­ment Gottwald elvtárs, Csehszlo­vákia népének kimagasló vezető­je. Gustáv Husák elvtárs a CSKP XVI. kongresszusán, a CSKP KB tevékenységéről szóló beszámo­lóban érdemeit e szavakkal érté­kelte: „Klement Gottwald örökre beír­ta nevét pártunk és nemzeteink történetébe. Csaknem negyed év­századig állt pártunk élén. Tevé­kenységével elválaszthatatlanul összekapcsolódik Csehszlovákia Kommunista Pártjának lenini alap­elveken való megalakulása, a bur­zsoázia és a fasizmus elleni harc, s a népi demokratikus rendszer létrehozása. Szorosan kapcsoló­dik tevékenységéhez 1948 Győ­zelmes Februárja, a munkásosz­tály egyesülése, a szocializmus építésének programja és megva­lósításának kezdete hazánkban. Üzenetként maradt ránk jelmon­data: „örök időkre a Szovjetunió­val!“ Dr. RICHARD GROSZ, a Komenský Egyetem Marxizmus-Leninizmus Intézetének dolgozója A választási program teljesítéséért Szlovákiában nincs olyan település, amely az elmúlt négy évtized alatt ne gyarapodott volna valamilyen létesítménnyel. Korszerű iskolák, művelődési otthonok és más létesítmé­nyek tanúskodnak a fejlődésről, arról, hogy a lakosok több­sége aktívan kiveszi részét a társadalmi munkából. Csupán tavaly a Z-akcióban több százezer órát dolgoztak társadalmi munkában. A CSKP XVI. kongresszusán nem véletlenül hangsúlyozta Gustáv Husák elvtárs: a nemzeti bizottsá­gok jelentős mértékben kivették részüket az ország gazda­sági, szociális és kulturális fejlesztéséből. A lakosok önkén­tes munkával, főleg a Z-akció keretében hozzájárultak a fon­tos létesítmények építéséhez, a környezet javításához, váro­saink és falvaink fejlesztéséhez“. Számok bizonyítják, hogy az elismerés megérdemelt volt. A hatodik ötéves tervidőszakban Szlovákiában társadalmi munkában ötszáz óvoda, hatvanhat bölcsőde, százhat torna­terem, s csaknem száz kereskedelmi létesítmény épült fel. A hetedik ötéves tervidőszak három évében sem lankadt a lakosok, a dolgozók kezdeményezése, igyekezete. A szó­ban forgó időszakban további kétszázhuszonkét óvoda át­adásával lehetővé vált, hogy a 3-5 éves gyermekek mintegy kilencven százaléka járhat ma óvodába. Ebben a megbízatási időszakban kétszáztíz üzletet, több mint harminc egészség- ügyi létesítményt, számos gyermekjátszóteret, több száz kilométernyi víz- és szennyvízvezeték hálózatot építettek társadalmi munkában, nem egy esetben közös beruházással. A fentiek fényesen bizonyítják, hogy a települések fejlesz­tését az ott élők, az üzemek dolgozói magukévá tették. A hnb, a polgári bizottságok, a képviselők hívó szavára szabad idejük egy részét társadalmi munkára fordítják, így fejezik ki a lakóhelyük, szülőföldjük iránti szeretetüket. Nem várnak semmiféle elismerést, de a dicsérő szó mindenkinek jól esik. Sajnos, néha erről a nemzeti bizottságok megfeledkeznek. Pedig bebizonyosodott, hogy ott, ahol az erkölcsi elismerés­ről nem feledkeznek meg, könnyebben megy a társadalmi munka szervezése. Több községben a hnb, a képviselők, s nem utolsósorban a lakosok kezdeményezésére virágsávo- kat létesítettek az utak mentén, mint például Alsószeliben (Dolné Saliby) vagy Hlohovecben. A megbízatási időszák hátralévő hónapjaiban is szorgalmazni kell a parkok, a zöld­területek bővítését. Az év vége felé járva elmondhatjuk, hogy Z-akcióban az idén is számos létesítmény készült el. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy még mindig sok a be nem fejezett építke­zés. Nem ritkaság az olyan létesítmény sem, amely már több mint öt éve épül. Szlovákiában jelenleg is ötvenkét olyan ötmillió koronánál nagyobb beruházással épülő létesítmény van, amelynek befejezése a múlt év végén lett volna esedé­kes. A lemaradás oka elsősorban az, hogy az illetékes nemzeti bizottságok olyan beruházásba kezdtek, amely meg­haladja lehetőségeiket. A be nem fejezett építkezések hátráltatják az újabb létesít­mények építésének megkezdését. A nemzeti bizottságoknak mindent meg kell tenniük azért, hogy jó szervező munkával, a területeken levő üzemek támogatásával minél előbb átad­ják a Z-akciós építkezéseket. Ebben nagy segítségükre lehet a felszabadítás 40. évfordulója tiszteletére tett kötelezettség­vállalások teljesítése. NÉMETH JÁNOS ORVOSI TANÁCSADÓ A fejfájásról „Állandóan fáj a fejem." „Úgy fáj a fejem, hogy mindjárt szétrob­ban.“ Ismerős panaszok ezek, amelyeket gyakran hallunk em­bertársainktól. Úgy tűnik, ma már mindenkinek fáj a feje. A civilizáció stresszhatásainak következtében növekedett meg a fejfájós betegek száma, vagy talán az egészség- ügyi felvilágosítás hatására figyel­nek oda jobban az emberek a szervezetükben lejátszódó fo­lyamatokra, változásokra? Való­színűleg mindkét feltételezésben van igazság. Tény, hogy a fejfájás a szervezetben lejátszódó bár­mely betegségnek a kísérőtünete lehet. A fájdalmat érzékelő idegvég­ződések az agyhártyákban vala­mint az agyerek falában vannak, tehát az itt jelenlévő kóros folya­mat (gyulladás, az erek kitágulá­sa, összemyomása stb,.), illetve ezen szervek reflexek útján való ingerlése a test bármely részéről, okozza a fejfájást. Maga az agy a fájdalomra érzéketlen. Mitől fáj a fejünk? Leggyakrab­ban az agy ereinek kitágulása az egyszerű fejfájás okozója, ami a vegetatív idegrendszer kiegyen­súlyozatlanságának a következ­ménye. Ez a fajta fejfájás bizonyos helyzetekben - idegfeszítő mun­ka, átvirrasztott éjszaka vagy na­gyobb mennyiségű alkohol elfo­gyasztása után - az egészséges embernél is előfordulhat. A fájda­lom mindjárt az ébredés után vagy néhány órával később jelentkezik. Tompa, gyakran lüktető, elsősor­ban a halánték és a homlok tájé­kán érezhető. Fontos, hogy a fáj­dalmon kívül semmi más panasza nincs a betegnek. Ezt a fajta fejfá­jást könnyen elkerülhetjük, ha rendszeres életmódot folytatunk, a szervezet teherbírásának meg­felelően dolgozunk. Lényeges az elegendő alvás, az alkoholfo­gyasztás és a dohányzás mellőzé­se valamint a rendszeres mozgás a friss levegőn. Környezetünkből jól ismerjük azokat az eseteket, amikor az enyhe fejfájásra pa­naszkodó ismerősünk azonnal a fájdalomcsillapító tabletták után nyúl. Nagyon rossz példa ez, mi­vel legtöbbször egy séta a szabad levegőn is megszünteti a fejfájást, nem is beszélve arról, hogy a fáj­dalomcsillapító tabletták gyakori szedése magában is ismétlődő fejfájásokat idéz elő. A migrén a fejfájásnak olyan fajtája, amelyre a koponya jobb vagy bal féltekének gyakori fájdal­ma jellemző. A fejfájás rohamok­ban jelentkezik, nemegyszer hányingerrel esetleg hányással is jár. Leggyakrabban a fiatalkorúak szenvednek ebben a betegség­ben, korral a rohamok száma csökken. Nőknél a rohamok gya­korisága a menstruációs időszak­tól is függ. Egy családon belül sok esetben többen is szenvednek a migréntől, valószínű tehát, hogy örökölhető. A migrén gyógyításá­nak alapvető követelménye a he­lyes életmód. Kerülni kell a roha­mot kiváltó tényezőket, elsősor­ban a lelki kimerüiést, a munkahe­lyi és családi konfliktusokat, alko­holt, dohányzást stb. Amennyiben így sem tapasztalunk javulást, csak ezután szedjünk fájdalom- csillapítókat, természetesen az or­vos előírása alapján. Gyakran okoznak fejfájást a ge­rincoszlop nyakcsigolyáinak elvál­tozásai. Az ilyen eredetű fejfájásra jellemző, hogy elsősorban a kopo­nya hátsó részén jelentkezik, majd onnan fokozatosan a homlok irá­nyába terjed. A fájdalmat a fej bizonyos helyzete idézi elő, pl. olvasáskor. A beteg a nyakát, sőt a felső végtagjait is fájlalja. Helyes testtartással megelőzhetjük a ge­rincoszlop deformálódását és az ebből következő fejfájásokat. Fon­tos, hogy fejünket mindig lazán tartsuk, az ülőfoglalkozásúak munka közben tartsanak szünete­ket: sétáljanak néhány lépést, fej- körzéssel lazítsák el nyakizmaikat. Alváskor csak kisebb párnát hasz­náljunk, amely lehetővé teszi a nyakizmok elernyedését és biz­tosítja a gerincoszlop nyaki részé­nek optimális helyzetét. A fejfájás a magas vérnyomás egyik tipikus tünete. Gyakran je­lentkezik a arcüreg gyulladásánál valamint a különböző szembeteg­ségeknél. A legtöbb fertőzés, mér­gezés, anyagcserezavar - pl. ve­se vagy májelégtelenség, has­nyálmirigy-gyulladás, hormonza­var, vérszegénység is fejfájással jár. Láthatjuk tehát, hogy a fejfájás sokféle betegséget rejthet maga mögött. Ne becsüljük le jelentősé­gét, főleg ha az hosszabb ideje tart, illetve gyakran ismétlődik. Ilyenkor feltétlenül forduljunk or­voshoz! Dr. RÁCZ GÁBOR ÚJ SZÚ 4 1984. XI. 23.

Next

/
Thumbnails
Contents