Új Szó, 1984. november (37. évfolyam, 259-284. szám)

1984-11-22 / 277. szám, csütörtök

ÚJ szú 5 1984. XI. 22. HATÉKONYABB MUNKÁVAL KÖZÖS CÉLJAINK ELÉRÉSÉÉRT EREDMÉNYEK ★★★ PROBLÉMÁK ★★★ TAPASZTALATOK ★★★ JAVASLATOK A mozi és a nemzeti bizottságok Hosszú évek után végre Nagymegye- ren (Čalovo) is van mozi. Igaz, nem önálló épületben kapott helyet, ha­nem a városi mű­velődési házban, ahol egy évig tar­tott a kialakítasa- épŕtése, beleértve ebbe az egész épü­let felújítását is. A filmvászon és a nézőtér mozgat­ható (összetolha­tó), ezáltal lehető­vé válik, hogy a művelődési ház nagyterme - az ed­digiekhez hasonló­an - más kulturális célokra is szolgáljon. A mozit, amelynek nézőterén 300 személy foglalhat helyet (illetve 420, más jellegű rendezvényeken), a minap adták át, és már az első filmek iránt rendkívül nagy volt az érdeklődés. (Kiss László felvétele) Nehéz, de nem lehetetlen A mozi egyike azoknak a kultu­rális létesítményeknek, melyek egy-egy városban, faluban film- művészeti értékeket közvetítenek az embereknek; ilyenképpen is­meretek forrása, eszköze a neve­lésnek, szórakoztatásnak. Egy­aránt szolgál minden korosztályt, a gyerekeket, az ifjúságot, a fel­nőtteket. A szocialista építés során ná­lunk a mozik sajátos fejlődési sza­kaszokban formálódtak, amelyek­ben meghatározó szerepet ját­szottak a nemzeti bizottságok. A felszabadulást követő első sza­kasz, különösen a Februári Győ­zelem után, forradalmi eredmé­nyeket hozott a mozihálózat építé­sében, melynek révén e hálózat is kultúránk demokratizálásának egyik eszközévé vált. A cél az volt, hogy a mozik, más intézmények­kel, létesítményekkel egyetem­ben, úgyszintén aktívan szolgálják a szocialista kulturális forradalmat, így növekedett évről évre az új mozik száma, melyeket a nemzeti bizottságok főként saját erőforrás­ból, azaz Z-akcióban építettek a művelődési ház részeként. Né­hány helyen azonban, elsősorban Kelet-Szlovákiában, kénytelenek voltak még várni az emberek a mozira, létesítéséről csak a köz­ség villamosításának befejezése után lehetett szó. 1960-ban Szlo­vákiában már 1030 állandó mozi működik a nemzeti bizottságok keretében, megfelelő 35, illetve 16 mm-es filmek vetítésére alkalmas műszaki berendezéssel; a sza­badtéri mozik száma 20. Emellett 1797 községben úgyszintén van rendszeres filmvetítés, amelyet a művelődési ház részét alkotó moziteremben tartanak, ha csu­pán hordozható vetítőgéppel is. Mindez azt jelenti, hogy csaknem valamennyi faluban lehetőség nyílt rendszeres mozilátogatásra, ahol pedig állandó mozi nem mű­ködött, oda vándormozi járt rend­szeresen. Ilyen tekintetben arány­lag jó volt a helyzet Dél-Szlovákiá- ban is, ahol a magyar nemzetisé­gű lakosság körében élénk érdek­lődés nyilvánult meg a mozi iránt; számukra külön hoztak be filmeket Magyarországról, meghagyva azok eredeti magyar nyelvét, ami ma is gyakorlat. Azért beszélünk az 1960-as év­ről, mert mozijaink történetében ebben az esztendőben volt a leg­nagyobb a látogatottság, az állan­dó mozik nézőinek száma megha­ladta a 43 milliót, a művelődési házak keretében működőké mint­egy 7 millió körül mozgott. A második szakasz kezdetét a televízió megjelenésétől számít­hatjuk; a hatvanas években az új kommunikációs eszköz gyors ter­jedése ugyancsak kihatott a mozik tevékenységére. Csökken a nézők Pelsöcnek (Plešivec) közel három­ezer lakosa és egyetlen kulturális célo­kat szolgáló épülete van, a mozi. Ebből eredően nemcsak filmvetítésekre szol­gál ez a terem, hanem itt tartják meg a község valamennyi társadalmi, politi­kai és kulturális rendezvényét. Ez tehát azt jelenti, hogy az imént felsorolt funk­ciókkal együtt szolgálja a filmművészet népszerűsítését. A több mint ötven esztendeje üzemelő épület kissé ela­vult, bár a felszabadulás után többször is felújították, igy szélesvásznú vetítés­re is alkalmassá vált. Ezzel együtt a vetítőgépeket is a* korszerű követel­ményeknek megfelelően alakították át, illetve cserélték ki újakra. Nyolc éve kaptunk új xenon-izzós vetítőgépeket, melyek zavarmentesen üzemelnek. Ennek ellenére nem mindig lehetnek elégedettek a nézők, mivel az egyes kópiák műszaki állapota, a hang minö^ sége a hozzánk érkező filmeken nem minden esetben felel meg a korszerű követelményeknek. A kassai (Košice) kerületi filmforgalmazó vállalat rend­szeresen szállítja az általunk igényelt filmeket. Ugyancsak elégedettek va­gyunk a műsorpolitikával, amelyet ez az intézmény határoz meg. Bár több esetben kerülünk olyan helyzetbe, hogy a Csehszlovák Televízióval egy­időben vetítjük ugynazokat a filmeket. és az előadások száma, amit mint folyamatot, az attraktív, elsősor­ban nyugati filmek áradata sem tudott megállítani; ezek között a filmek között gyakoriak voltak az esztétikai, etikai, eszmei szem­pontból vitatható, problematikus, a szocializmus eszméivel ellenke­ző alkotások. Kiűzték a moziból a nézőt a modernista, abszurd filmek, melyek elit irányzatok szel­lemében fogantak; ezeket az em­berek többsége nem értette, sem­miféle élményt nem nyújtottak számukra, ellenkezőleg, gyakran deformálták tudatukat. Mindennek következtében a mozik munkája iránt is csökkent az érdeklődés, ugyanígy csökkent az igény újak építésére, sőt mozik szűntek meg, és leálltak a rendszeres filmvetí­téssel sok művelődési házban is. A nézőszám csökkenése tovább folytatódott a hetvenes években, amikor pedig a selejt helyébe ismét filmművészeti érté­kek kerültek a mozikba, köztük sok kiemelkedően szocialista kö­telezettségű alkotás. Ma úgy tűnik fel, hogy a nyolcvanas évek elején állandósult a látogatottsági szint, amely azonban az 1960-as évinek a felét sem éri el. Egy legutóbbi statisztikai adat szerint 1983-ban a 835 állandó mozinak 19 617 000 látogatója volt, a művelődési há­zak mozijainak, amelyek száma 421, 4 722 000. Vajon mindebből következtet­hetünk-e arra, hogy a néző el­vesztette érdeklődését a film iránt? Nem, sőt, a televíziózás fejlődésével párhuzamosan jelen­tősen növekedett az érdeklődés, amiről szociológiai felmérések ta­núskodnak: jóval többen nézik meg ugyanazt a filmet a tévében, mint a moziban, Szlovákia vala­mennyi moziját beleértve. A film­mel való munka nagyobbik része napjainkban áthelyeződött a tele­vízióra, az egész tévéprogram tu­lajdonképpen egy filmműsor - mo­zi, házi vagy más társasági kör­nyezetben. De hogyan tovább a mozikkal? Jóllehet néhányat megszüntettek a nemzeti bizottságok, és még meg is szüntetnek olyanokat, amelyek hatástalanul működnek, azért a mozihálózat tovább fejlő­dik, gyarapodik. Minthogy az em­ber közösségi lény, nem elégítheti ki és nem elégedhet meg pusztán a televíziós kultúrával, bizonyos közösségi-társasági kapcsolatok­ra is vágyik, ami mindenkor érvé­nyes különösen az ifjúságra. A filmvetítés minősége, az új, a té­vében csak később látható filmek bemutatója iránti érdeklődés és a már említett közösségi kapcso­latok kialakításának vágya a bizto­sítékai annak, hogy a moziknak van és a jövőben is lesz közön­ségük. Tapasztalataink szerint a televízió su­gározta filmeket szinte már fölösleges a forgalmazás hálózatában tartani, mi­vel ez a kettősség a gyengébb filmek esetében a látogatottság rovására megy. A heti öt alkalommal vetített filmeket jobbára a diákok és a fiatalok látogat­ják. Külön megemlítem, hogy szerdán ifjúsági és vasárnap gyermekelóadá- sokat tartunk. A látogatottság október­ben a következőképpen alakult: 22 vetítésen összesen 1871 nézőnk volt, tehát egy filmet átlagosan 85-en néz­tek meg. Ha tekintetbe vesszük, hogy mozinkban 260 szék van, akkor nem lehetünk elégedettek ezzel a látoga­tottsággal. Az ismert okok miatt az utóbbi néhány évben nálunk is csök­kent a látogatottság, bár a mesefilmek­re a gyermekek ma is tömegesen jár­nak. A felnőttek körében pedig elsősor­ban a történelmi témájú, a fantasztikus • és a kalandfilmek iránt nőtt meg az érdeklődés. Mozink sajátos funkcióját nemcsak a bevezetőben ismertetett helyzet ad­ja, hanem az is, hogy az utóbbi évti­zedben községünk vonzáskörében szinte valamennyi moziban megszűnt a rendszeres vetítés. JÁGER ETEL mozi vezető Ezért a nemzeti bizottságoknak szüntelenül gondoskodniuk kell a mozihálózat fejlesztéséről, min­denekelőtt műszaki feltételeinek javításáról. Az utóbbi tíz-tizenöt évben Szlovákiában tervszerű munka folyt e téren. Pozitívum, hogy a falvak és a városok újabb művelődési házakkal gyarapod­tak, amelyek esztétikai kivitelezé­se lényegesen magasabb színvo­nalú, ugyanígy a műszaki felsze­reltségük. Ezekben otthont kapott az állandó mozi is. A szocializmus építésének ideje alatt, az elmúlt ötéves tervidőszak végéig évente mintegy 70 új művelődési ház épült Szlovákiában, főként Z-akcióban. Sok szép és célszerűen megoldott művelődési ház épült Dél-Szlová- kiában, említsem meg például a dunaszerdahelyit (Dunajská Streda) és a légit (Lehnice) ame­lyek mintaépületek. Ilyen eredmé­nyekkel kevés ország dicse­kedhet. Ennek ellenére mozihálózatunk komoly, mindenekelőtt műszaki gondokkal küzd, melyek súlyos­bodtak az utóbbi években. Sok, főleg az ötvenes években épült mozi technikai felszereltsége ide­jétmúlt, az elhasználódott vetítő- berendezések helyett újakat kelle­ne állítani. A mozik korszerűsítése nagyon lassan halad, nehezen be­szerezhető az új vetítőtechnika, amelynek pedig a gyártása nálunk aránylag magas színvonalú - per­sze, sokat szállítunk külföldre. E probléma megoldásában radi­kálisabb lépésekre van szükség A következő időszakban ránk váró feladat a mozik szervezeti átépítése. Az állandó mozik eddig a nemzeti bizottságok hatásköré­be tartozó intézményként működ­tek, közvetlenül kötődve azok költ­ségvetéséhez. A művelődési há­zakban úgy szerepeltek, mint va­lamiféle „üzemrészleg“, ugyanak­kor „idegen test“ is voltak; gyak­ran nem sikerült összehangolni a két intézmény munkáját, amely­nek a szervezése így ésszerűtlen és hatástalan is volt. Ezért kezdő­dik most meg olyan helyi és városi kulturális központok létesítése, amelyek egy közös igazgatású in­tézménybe egyesítik az eddig kü­lönálló „részlegeket“, a művelődési otthont, a mozit, az ifjúsági klubot, a közkönyvtárat stb. A vonatkozó alapszabályzatot tavaly tette köz­zé az SZSZK Kulturális Minisztéri­uma. A következő időszakban te­hát eszerint változik majd a helyi kulturális intézményhálózat szer­kezete. Ahol ez már megtörtént, ott mutatkoznak is az első ered­mények: szervezettebb a mozi te­vékenysége, nagyobb a film iránti érdeklődés. Nem elhanyagolható tény, hogy ily módon a mozielóa- dásokból származó bevételek egyenesen visszakerülnek a kul­túra kasszájába. A következő időszakban a mo­zik fejlődésére minden bizonnyal nagy hatással lesz a videotechni­ka elterjedése. A kulturális létesít­ményekben videoklubok alakul­nak, ahol kazettáról vetítenek majd filmeket. Úgy tűnik fel, hogy az ipar készen áll a szükséges berendezések gyártására, a film­laboratóriumok pedig a videoka­zetták készítésére. Néhány szer­vezési kérdést kell még megolda­ni, de már a jelen időszakban kísérletezünk ezeknek az új típusú moziknak a létesítésével. Azt vár­juk, hogy a videoklubok, mint kor­szerű klublétesitmények, egyfajta frissítést is jelentenek majd mozi­jaink tevékenységében. Mozihálózatunk fejlődésében valamennyi törekvés arra irányul, hogy a film mindenkor vonzó le­gyen a néző számára, hogy telje­sítse társadalmi feladatát. A mozik és a videoklubok fejlesztésében, illetve kialakításában új feladatok várnak a nemzeti bizottságokra. FRANTIŠEK KARAS, az SZSZK Kulturális Minisztériuma népművelési főosztályának vezetője A film, a televízió és a különbö­ző művészeti ágazatok térhódítá­sa, valamint az életmódunkban bekövetkezett változások ellenére továbbra is fontos szerepet tölt be művelődésünkben és szórakozá­sunkban, a dolgozók eszmei, esz­tétikai és erkölcsi nevelésében. Napjainkban sok ember atelevízió- ban néz filmet, mi azonban arra törekszünk, hogy mind gyakrab­ban keljen föl a képernyő elől, s jöjjön el moziba is. Persze, eh­hez manapság már nem elegendő a jószándék: igényesek lettünk, bármire és bárhová nem ül be az ember, még moziba sem. Tehát alapjában véve korszerű körülmé­nyek, tartalmas és vonzó filmek kellenek elsősorban ahhoz, hogy minél több néző üljön be a mozi nézőterére. Mi a körülményekhez és lehető­ségeinkhez képest igyekszünk eleget tenni ezeknek a jogos elvá­rásoknak. Nálunk, Somorján (Ša- morin) viszonylag nagy múltra te­kinthet vissza a mozizás, hiszen megbízható adatok szerint ebben a városban már 1911 -ben volt ve­títés. Sokáig, még az első világhá­ború után is némafilmeket vetítet­tek, zongorakisérettel. A harmin­cas években azután a vetítés va­lamelyest korszerűsödött. Lénye­ges változás 1953-ban követke­zett be, amikor két Europlex gépet kaptunk, s így az egyes tekercsek leforgása után már nem kellett szünetet tartanunk. 1964-ben kezdték meg a mozi­épület rekonstrukcióját. A munká­latok során azonban a mozi le­égett és két évig csupán szabad téren, a tűzoltószertár udvarán volt vetítés, ahol számos látvá­nyos, szélesvásznú filmet tekint­hettek meg az érdeklődők. Két év alatt építették újjá és korszerűsí­tették az épületet és a technikai felszerelést. Nem sokkal később xenonégós vetítőgépeket kaptunk, s az elektroakusztikai berendezést tranzisztoros erősítőkkel látták el. Ezután már csak egy gondunk maradt: a fűtés. Ezt a sok éves hiányosságot tavaly számolták fel, amikor kicserélték a fűtőtesteket, s most már elmondhatjuk, hogy viszonylag jól fölszerelt kisvárosi mozi a miénk. Ami a látogatottságot illeti, az eddigi csúcspontot a hatvanas évek jelentették, amikor az évi bevételi tervünk 270 ezer korona körül mozgott, s többször ennél is több volt a bevételünk. Nem hi­szem, hogy mindez csak azért történt, mert akkor még nem volt minden házban tévé, úgy mint most. Az a véleményem, hogy abban az időben több tartalmas és látványos, nagy érdeklődésre szá­mot tartó film készült. Hadd említ­sem meg a Háború és békét, a Csendes Dont, A kőszívű ember fiait, a Kleopátrát és más filme­ket. A hetvenes évek második felé­től sajnos egyre kevesebben jár­nak moziba, a bevételi tervünket 160-130 ezer koronára csökken­tettük, s ez azt jelenti, hogy az évi látogatottságunk 30-36 ezer körül mozog, vagyis a helybéliek évente átlagosan háromszor-négyszer jönnek el moziba, és ez bizony nem sok. Mi természetesen nem nyug­szunk bele ebbe a helyzetbe, s megpróbálunk több embert be­csalogatni a moziba. A program összeállításában irányadó a film- forgalmazó vállalat bizottságának javaslata, amely meghatározza a szocialista országok és más or­szágok filmprodukcióinak vetítési arányát. Mi igyekszünk műfajilag is változatos kínálatot összeállí­tani. Nincs könnyű dolgunk, mert a közönség nagyobb része inkább a szórakoztató filmeket óhajtja. Sokan azt tartják, hogy a minden­napos munka, a rohanó tempó »után szeretnének megpihenni, szellemileg felfrissülni. Ezeket az igényeket bizonyos határig igyek­szünk is kielégíteni. Ezek tudatában elmondhatom, hogy nehéz dolog a közönség megnyerése, de nem lehetetlen. Az utóbbi időben például a tanulók részére, városunk iskoláival együttműködve szervezünk közös mozilátogatást. Iparkodunk meg­szerettetni velük a filmet, hiszen ők lesznek a közeljövő moziláto­gatói. Szeretnénk ehhez hasonló­an helyi üzemeket, munkabrigá­dokat is megnyerni a közös mozi­látogatásnak. E téren több megér­tést, támogatást várunk az üze­mek illetékeseitől, valamint a Nemzeti Front városi bizottságá­tól is. Úgy vélem, a tömegszerve­zeteken belül is fokozni kellene az értelmes agitációs munkát és a vetítésre kerülő filmeket jobban lehetne népszerűsíteni. Mi három filmfesztivál megrendezésével - a filmtavasszal, a Búcsú az isko­lától című gyermekmatinéval, va­lamint a szovjet filmek hetével - is igyekszünk vonzóbb, tartalma­sabb programot kínálni. Mozink 1956-ig gazdaságilag a filmforgalmazó vállalathoz tarto­zott, azóta a felügyelő és fenntartó szervünk a városi nemzeti bizott­ság, amelytől megfelelő anyagi és erkölcsi támogatást kapunk. Jelen­leg hét alkalmazottunk van, akik odaadóan végzik népművelő munkájukat. Both László gépész immár negyedszázada dolgozik itt esténként és a hétvégeken. Az idén kapta meg a Dunaszerdahe­lyi (Dunajská Streda) Járási Nem­zeti Bizottság elismerő oklevelét. Az a célunk, hogy a filmnek, a film- művészetnek még több híve, ba­rátja legyen ebben a városban is, s ez a művészeti ágazat is ered­ményesen járuljon hozzá a dolgo­zók szocialista életszemléletének és életmódjának formálásához, a szabad idő hasznos eltölté­séhez. CSÓKA EDE, mozivezető SAJÁTOS FUNKCIÓBAN ■(wsmc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents