Új Szó, 1984. november (37. évfolyam, 259-284. szám)

1984-11-22 / 277. szám, csütörtök

A Közép-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság népi ellenőrző bizottsága az elmúlt hónapokban a Banská Bystrica-i, a Liptovský Mikuláš-i, a martini, a Považská Bystrica-i, a rimaszombati (Ri­mavská Sobota), a nagykürtösi (Veľký Krtíš) és a žilinai járás 45 objektumában, közöttük az érintett járási nemzeti bizottságok mező­gazdasági és erdőgazdálkodási szakosztályain, valamint a mező­gazdasági igazgatóságokon vé­geztek vizsgálatot a földalap ki­használásáról és a korábban ho­zott termőföld-védelmi határoza­tok megtartásáról. Az 1981-1983-as esztendők értékelése kapcsán az ellenőrök megállapították, hogy a kerületben stabilizálódott a földalap, s 1981- hez viszonyítva az idén a mező­gazdasági földterület 1591 hektár­ral, ezen belül a szántóterület 975 hektárral növekedett. Mindez^egy­magában örvendetes lenne, ám kiderült, hogy a növekedést főként a korábban erdőterületekké nyil­vánított földek átminősítése ered­ményezte. Az illetékes szervek alapvető mulasztást követtek el a minósitési eljárásnál, hiszen az érintett területeket nagyrészt ma is fák és bokrok borítják, intenzív művelésre nem alkalmasak, s ké­sőbb ezeket egy másik formális eljárással rétekké és legelőkké nyilvánították. Alapjában véve nem tartották meg tehát az SZSZK kormányának 1982-ben hozott határozatait, megsértették a me­zőgazdasági földterületre vonat­kozó gazdálkodási elveket is. A mezőgazdasági üzemekben ta­valyelőtt készített leltárok sem minden esetben fedik a valóságot. A Banská Bystrica-i járás tizenhét nagyüzeme közül csupán hét tett eleget kötelezettségének, tíz föld­művesszövetkezetben és állami gazdaságban csak rutinszerű összeírást készítettek, vagy még ennyit sem. Hasonló fogyatékos­ságokra derült fény más járások­ban is. A mulasztások következté­ben a kerületi statisztika nem tel­jes és nem valós, márpedig a ké­sőbbiek során erre épült egyebek között a rekultivációs program is. Az elkövetkező két esztendőre szóló talajjavítási terv dokumentá­ciója megkésve, vagy egyáltalán nem készült el, így a munkálatok kivitelezése is elhúzódik. Nem volt kifogástalan az érté­kelt időszakban az együttműködés a nemzeti bizottságok és az Állami Meliorációs Hivatal között sem, s elsősorban adminisztratív okok­ra vezethető vissza, hogy az 1982-es esztendőkre tervezett 873 hektárból csak 244 hektár rekultivációja valósult meg. Külö­nösen számottevő lemaradás ta­pasztalható a Liptovský Mikuláš-i járásban. A járási nemzeti bizott­ság mező- és erdőgazdálkodási szakosztályai sem mindenütt éltek szankcionálási jogaikkal, sőt köte­lességeikkel. -h. a.­Megalapozták a haladás útját Beszélgetés egy kongresszusi küldöttel Szirovecz Gé­za agrármérnö­köt, a bolyi (Bol ) Haladás Efsz el­nökét ezúttal C’\'Äľ""ľÄ/r7 nem a sz°vetke- '■vÄÄr zet gazdasági elemzése céljá­ból kerestem fel, hanem azért, hogy bemutassan őt, mint a tóke- terebesi (Trebišov) járás egyik kül­döttjét az efsz-ek X. kongresszu­sára. Persze, ilyen beszélgetésnél nem lehet megkerülni az elnök irányítása alatt levő közös gazda­ság eredményeit, problémáit sem. Annál is inkább, mert a csaknem 2500 hektáros szövetkezet három kisebb bodrogközi közös gazda­ság: a zétényi (Zatín), a vékei (Vojka) és bolyi efsz-ek egyesülé­sével 1976. január 1-én alakult. Úgy, ahogyan lenni szokott, gon­dokkal és reménykedő elképzelé­sekkel. Szirovecz Géza 1981. janu­ár 1 -én került a bolyi szövetkezet élére és nem csoda, hogy naponta a közös gazdaság ügyei foglalkoz­tatják, hiszen időbe telik, míg ala­posan megismerik az itteni viszo­nyokat. Szirovecz agrármérnök számá­ra - bár a korábbi években a párt­apparátusban dolgozott - ismert és kedvelt termelési ágazat a me­zőgazdaság. Falun, Zemplénben (Zemplín) mezőgazdasági környe­zetben élt és nevelkedett. Alig húszévesen, 1960-tól a zempléni közös gazdaság ifjúsági klubját vezette, 1964-ben a szövetkezet elnökévé választották. A gaz­daság egy évvel később a Bod- rogszerdahelyi (Streda nad Bod­rogom) Állami Gazdaságba ol­vadt. Szirovecz Géza itt is folytatta munkáját, növénytermesztési részlegvezetőként. Később a Zempléni Hnb elnöki tisztjét látta el, s 1969-tól az SZLKP Töketere- besi (Trebišov) Járási Bizottságán fontos beosztásban dolgozott, a Bolyi Efsz elnökévé történő megválasztásáig. A mezőgazdasághoz fűződő jó viszonyát és érdeklődését az is bizonyítja, hogy az 1971-77-es években levelező tagozaton egye­temi tanulmányokat folytatott a Debreceni Agrártudományi Egyetemen, ahol agrármérnöki oklevelet szerzett. Nem kevésbé hiteles bizonyíték az is, hogy a fel­kínált magasabb szintű munkakö­rök helyett az elnöki tisztséget vá­lasztotta a bolyi szövetkezetben. Csak azért, hogy eddigi tapaszta­latait, elméleti tudását a gyakorlati életben, közvetlenül a termelés­ben gyümölcsöztethesse.- Negyedik éve gyakorlom a szövetkezet irányítását, ami ugyan nem sok idó, de elég ah­hoz, hogy az ember tájékozódni tudjon, keresse és megtalálja an­nak lehetőségét, hogy vezető tár­saival, a tagság segítségével együtt, céltudatosan a haladás út­ján irányítsa a szövetkezet fejlő­dését - hangsúlyozta. - A tagság nélkül a legjobb elképzelések is nehézen, illetve egyáltalán nem valósulhatnának meg. A három szövetkezet egyesülése nem ment nehézségek nélkül. Ez ért­hető is. Viszont örömmel elmond­hatom, szövetkezetünk dolgozói­nak nagy része megértette, hogy csakis odaadó, céltudatos és fe­gyelmezett munkával lehet igazi eredményeket elérni. Ilyen érte­lemben is végzik munkájukat. En­nek tiszta szívből örülünk.- Megemlíthetne néhányat a legjobb tagok közül?- örömmel teszem, bár legszí­vesebben szövetkezetünk egész tagságára vonatkoztatnám. Re­mélem, erre is sor kerülhet miha­Szirovecz Géza mérnök (Juraj Brovár felvétele) mar, ha mindannyian úgy fognak dolgozni, mint Kendy István, Sim- ko Lajos, Hocko Géza, Resko László, Bodnár István, Németh Irén, id. Bodrogi Béla, Palágyi Mik­lós és még sokan mások. Nem panaszkodhatunk az ifjabb nem­zedék képviselőire sem, akik közül az utóbbi három év alatt csaknem negyvenen bővítették, fiatalították tagságunkat. Soraikban Paszuly- kás József, ifj. Bodrogi Béla, Király Béla tartozik a legjobbak közé. Tisztelettel és megbecsüléssel gondolunk a legidősebbekre is, akik nyugdíjba mentek, szövetke­zetünk javára sokat tettek és szak­tudásuk, tapasztalatuk ma is ara­nyat ér. Bohács János a növény- termesztésben, Bodrogi Sándor az állattenyésztésben irányította a munkát sok-sok éven tá. Szö- vetkezetünben végzett tevékeny­ségük eredményessége az egész vidéken közismert. Tisztségükben Csatlós László mérnök, illetve Ba­jusz József mérnök váltotta fel őket. Szeretnénk, ha elődeik nyomdokaiban járva sikeresen kö­vetnék példájukat.- Hogyan és mivel készült szö­vetkezetük tagsága az efsz-ek X. kongresszusára ?- Szövetkezetünk tagsága kö­rében széles körű vita folyt - tart most is - arról, hogyan tovább. Ezt kedvező jelenségnek tartjuk, mert ez azt jelenti, nem elégedett meg tagságunk az eddigi eredmények­kel, tovább akar lépni a haladás útján. Ehhez megteremtettük az alapfeltételeket. Közös gazdasá­gunk utóbbi években elért ered­ményei derűlátásra adnak okot. Az 1980-83-as évek alatt a telje­sítmények aránya 12 százalékkal,, a szemes termények hektárhoza­ma 27 százalékkal növekedett. Néhány adat erejéig szeretném konkrétabban érzékeltetni szövet­kezetünk gazdasági fejlődését, összteljesítményünk értéke 1976- ban csaknem 35,5 millió koronát tett ki, ami az idén feltehetően meghaladja az 52 millió koronát. Bruttó mezőgazdasági termelé­sünk értéke 1976-ban 25,7 millió korona volt, az idén megközelíti a 35,5 millió koronát. Jelenleg si­keresen teljesítjük a növényter­mesztésben kitűzött feladatokat, az idén őszi repcéből 2,6 tonnás, a sűrűn vetett gabonafélékből 4,7 tonnás, kukoricából 6,5 tonnás hektárhozamot értünk el. Jelentős előrehaladás mutatkozik az állat- tenyésztésben is. Egy év leforgá­sa alatt 380 szarvasmarhával növeltük a közös állományt. Ez év október 20-án teljesí­tettük tejből az éves felvásárlási tervet, ezen felül 210 ezer liter tejet értékesítünk. A szövetkeze­tünkből eladott tejmennyiség 97 százaléka elsó osztályú minősí­tést kapott, s az év elsó felében szövetkezetünk a járási „tejver- senyben" elnyerte az elsó dijat, az „Aranykannát“.- Kongresszusi küldöttként sze­mély szerint milyen gondolatok foglalkoztatják az országos ta­nácskozás előtt?- Rengeteg probléma vár meg­oldásra nálunk is. Ezeket részben nekünk - ^ járási szervekkel karölt­ve - kell megoldanunk, de vannak olyan kérdések is, amelyek rende­zése központi, ^országos jellegű intézkedéseket igényel. A sok fela­dat közül előtérbe kerül nálunk a termőtalaj folyamatos javítása. Tudatában vagyunk, hogy szántó­földjeink 2-3 százalékos humusz­tartalma nagyon alacsony. Igyek­szünk elérni, hogy szántóföldjeink 25-30 százaléka minden évben szerves trágyát kapjon. További gondunk, hogy árvíz idején 220 hektár földterületünket talajvíz bo­rítja. Csupán a védógátak kiépítése- ami szerencsére megtörtént- még nem teljes megoldás a víz- gazdálkodásban. Ez komplex meg­oldást követel. A mi esetünkben is feltétlenül szükséges a meglévő öntözőberendezések használha­tósága érdekében, hogy az illeté­kesek a Latorca bal partján megold­ják az öntözéshez szükséges víz- mennyiség gáton való átemelését. Erre egyedül képtelenek vagyunk. Szeretném, ha az efsz-ek X. kong­resszusa ilyen és a bennünket érintő egyéb égető és időszerű kérdések megoldásával is foglal­kozna. Többek között azzal is, hogy a szövetkezeti földművesek a jövő­ben nagyobb lehetőséget kapjanak a választott szervek munkájának irányításában, mint eddig. Szirovecz Géza felkészülten megy a szövetkezeti kongresszus­ra, s amint mondta, ha szót kap, kifejti javaslatait a felsoroltakon kí­vül egyéb kérdésekben is. KULIK GELLÉRT Több figyelmet a termőföld védelmére A mesterszakács A Trnavai Gépkocsigyárban az intenzív fejlesztés és a kor­szerűsítés fontos tényezője az ipari robotok és manipuláto­rok alkalmazása. Jelenleg 21-et használnak belőlük a Tatra és a Liaz tehergépkocsik, traktorok és škoda személyautók részegységeinek, illetve bizonyos alkatrészeinek gyártása során. A képen: Stanislav Stoličný gépbeállító munka köz­ben. (Vlastimil Andor felvétele - ČSTK)- Az alapiskola elvégzése után barátommal elhatároztuk, hogy a szakácsmesterséget tanuljuk ki- ezekkel a szavakkal ismerteti pályája kezdetét Ladislav Gesch- wandtner, a Piešťanyi Állami Für­dő Grand és Splendid gyógypavi- lonjának főszakácsa. - Abban az időben bizony szűkösebb körül­mények között dolgoztunk, mint most, de ennek ellenére, azt hi­szem, jó szakembert neveltek be­lőlünk. A szakmunkásképző intézetet kiváló eredménnyel fejezte be. Eleinte a Palace gyógypavilonban dolgozott, majd áthelyezték a für­dő új részlegébe és fószakácsnak nevezték ki. Az akkor huszonhét éves fiatalember életében új feje­zet kezdődött. A nagyobb önálló­ság nagyobb felelősséggel járt, de nem ijedt meg a kezdeti nehézsé­gektől. Amellett, hogy a konyhát irányította, különböző szakácsver­senyeken is részt vett, 1972-ben a szlovákiai versenyen elsó lett.- Munka mellett a vendéglátó­ipari szakközépiskolában is taní­tottam - folytatja. - Tanítás köz­ben én is sokat tanultam, olyan tájételekkel ismerkedtem meg a tanulók jóvoltából, amelyekkel munkám során még nem találkoz­tam. A fürdóvendégektól sem szé­gyenek egy-egy ételreceptet meg­szerezni, amelyet aztán saját ízlé­sem szerint tökéletesítek. Igyekezetét, szorgalmát mindig siker koronázta. Nagy volt az örö­me, amikor mint mesterszakácsot 1976-ban kiküldték a frankfurti szakácsolimpiára. Maga sem gon­dolta, hogy arany jelvénnyel tér haza. Azóta is főleg a hidegtálak készítését kedveli. Amióta a fürdő kongresszusi terme elkészült, ha­vonta 8-9 bankettet, értekezletet vagy kongresszust rendeznek, s a részvevőknek mindig ő főz szocialista munkabrigádjával, s eddig még sohasem vallottak szégyent.- Naponta több mint hétszáz ember részére főzünk - mondja.- Két műszakban dolgozunk, min­denki önállóan végzi teendőit. Az én feladatom a munka szervezése és irányítása, nem utolsósorban a tálalás előtt az ételek minőségé­nek ellenőrzése. A főzésen kívül nagy figyelmet szentelünk a tála­lásra, mert nem közömbös, hogy az étel hogyan kerül a vendég elé. Szakácsversenyekre már nem jár, de ma is olyan gondosan gyűjti az ételrecepteket, mint azelőtt. Régi kiadású magyar nyelvű sza­kácskönyv is akad a gyűjteményé­ben, jóllehet egy szót sem tud magyarul. Amint mondja, mindig akad, aki lefordítja a recepteket. Mivel az utóbbi időben sok az arab vendég, az arab ételek főzését is elsajátította.- Arra is figyelünk, hogy melyik ételt szeretik a vendégek a legjob­ban - vallja. - Eszerint igyekszünk az étrendet összeállítani, termé­szetesen az ésszerű táplálkozás elvére is ügyelünk. Az elmúlt évek során megkapta a vállalat, az egészségügyi és a belkereskedelmi tárca legjobb dolgozója jelvényt. Harmadik megbízatási időszakban tagja az üzemi pártbizottságnak, ahol a pártsajtó propagálásával bízták meg.- Szeretni kell a szakmát- állít­ja. - Négyen vagyunk testvérek, ketten pincérek, a legkisebb öcsém az idén végez a gépészeti szakon. Gyakran látogatjuk szüle­inket, s ilyenkor is mindig tanulok valamit, mert a mai napig anyám fóztje a legízletesebb. Bármilyen furcsán hangzik, odahaza nem fő­zök, csak akkor segítek a felesé­gemnek, ha vendégek érkeznek. Szigorú, de jó barát, készség­gel adja át tudását a szakközépis­kola gyakorlaton lévő tanulóinak. Büszke arra, hogy volt tanulói helytállnak az életben.- A tudáson kívül fontos, hogy jó legyen a közösségi szellem, mindenki a tudása legjavát adja a munkájához és tudjon önállóan dolgozni. Azt hiszem, hogy a mi kis kollektívánkban mindez meg­van - önti szavakba véleményét. - Csak az maradhat meg nálunk, aki szereti a szakácsmesterséget. Ha újra szakmát kellene választa­nom, ma sem határoznék más­képpen, mint huszonöt évvel ez­előtt, - mondja búcsúzóul. Többször hívták más vendéglá­tóipari létesítménybe, nagyobb fi­zetést is ígértek, de ő maradt. Azt mondja, hogy innen szeretne egy­kor majd nyugdíjba menni. Addig is arra ösztönzi kollektíváját, hogy mielőbb megszerezzék az arany jelvényeket, hogy főztjükkel to­vábbra is elégedettek legyenek a fürdövendégek, s a nemzetközi rendezvények résztvevői is. NÉMETH JÁNOS ÚJ SZÓ 6 1984. XI. 22. (A szerző felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents