Új Szó, 1984. november (37. évfolyam, 259-284. szám)
1984-11-22 / 277. szám, csütörtök
A Közép-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság népi ellenőrző bizottsága az elmúlt hónapokban a Banská Bystrica-i, a Liptovský Mikuláš-i, a martini, a Považská Bystrica-i, a rimaszombati (Rimavská Sobota), a nagykürtösi (Veľký Krtíš) és a žilinai járás 45 objektumában, közöttük az érintett járási nemzeti bizottságok mezőgazdasági és erdőgazdálkodási szakosztályain, valamint a mezőgazdasági igazgatóságokon végeztek vizsgálatot a földalap kihasználásáról és a korábban hozott termőföld-védelmi határozatok megtartásáról. Az 1981-1983-as esztendők értékelése kapcsán az ellenőrök megállapították, hogy a kerületben stabilizálódott a földalap, s 1981- hez viszonyítva az idén a mezőgazdasági földterület 1591 hektárral, ezen belül a szántóterület 975 hektárral növekedett. Mindez^egymagában örvendetes lenne, ám kiderült, hogy a növekedést főként a korábban erdőterületekké nyilvánított földek átminősítése eredményezte. Az illetékes szervek alapvető mulasztást követtek el a minósitési eljárásnál, hiszen az érintett területeket nagyrészt ma is fák és bokrok borítják, intenzív művelésre nem alkalmasak, s később ezeket egy másik formális eljárással rétekké és legelőkké nyilvánították. Alapjában véve nem tartották meg tehát az SZSZK kormányának 1982-ben hozott határozatait, megsértették a mezőgazdasági földterületre vonatkozó gazdálkodási elveket is. A mezőgazdasági üzemekben tavalyelőtt készített leltárok sem minden esetben fedik a valóságot. A Banská Bystrica-i járás tizenhét nagyüzeme közül csupán hét tett eleget kötelezettségének, tíz földművesszövetkezetben és állami gazdaságban csak rutinszerű összeírást készítettek, vagy még ennyit sem. Hasonló fogyatékosságokra derült fény más járásokban is. A mulasztások következtében a kerületi statisztika nem teljes és nem valós, márpedig a későbbiek során erre épült egyebek között a rekultivációs program is. Az elkövetkező két esztendőre szóló talajjavítási terv dokumentációja megkésve, vagy egyáltalán nem készült el, így a munkálatok kivitelezése is elhúzódik. Nem volt kifogástalan az értékelt időszakban az együttműködés a nemzeti bizottságok és az Állami Meliorációs Hivatal között sem, s elsősorban adminisztratív okokra vezethető vissza, hogy az 1982-es esztendőkre tervezett 873 hektárból csak 244 hektár rekultivációja valósult meg. Különösen számottevő lemaradás tapasztalható a Liptovský Mikuláš-i járásban. A járási nemzeti bizottság mező- és erdőgazdálkodási szakosztályai sem mindenütt éltek szankcionálási jogaikkal, sőt kötelességeikkel. -h. a.Megalapozták a haladás útját Beszélgetés egy kongresszusi küldöttel Szirovecz Géza agrármérnököt, a bolyi (Bol ) Haladás Efsz elnökét ezúttal C’\'Äľ""ľÄ/r7 nem a sz°vetke- '■vÄÄr zet gazdasági elemzése céljából kerestem fel, hanem azért, hogy bemutassan őt, mint a tóke- terebesi (Trebišov) járás egyik küldöttjét az efsz-ek X. kongresszusára. Persze, ilyen beszélgetésnél nem lehet megkerülni az elnök irányítása alatt levő közös gazdaság eredményeit, problémáit sem. Annál is inkább, mert a csaknem 2500 hektáros szövetkezet három kisebb bodrogközi közös gazdaság: a zétényi (Zatín), a vékei (Vojka) és bolyi efsz-ek egyesülésével 1976. január 1-én alakult. Úgy, ahogyan lenni szokott, gondokkal és reménykedő elképzelésekkel. Szirovecz Géza 1981. január 1 -én került a bolyi szövetkezet élére és nem csoda, hogy naponta a közös gazdaság ügyei foglalkoztatják, hiszen időbe telik, míg alaposan megismerik az itteni viszonyokat. Szirovecz agrármérnök számára - bár a korábbi években a pártapparátusban dolgozott - ismert és kedvelt termelési ágazat a mezőgazdaság. Falun, Zemplénben (Zemplín) mezőgazdasági környezetben élt és nevelkedett. Alig húszévesen, 1960-tól a zempléni közös gazdaság ifjúsági klubját vezette, 1964-ben a szövetkezet elnökévé választották. A gazdaság egy évvel később a Bod- rogszerdahelyi (Streda nad Bodrogom) Állami Gazdaságba olvadt. Szirovecz Géza itt is folytatta munkáját, növénytermesztési részlegvezetőként. Később a Zempléni Hnb elnöki tisztjét látta el, s 1969-tól az SZLKP Töketere- besi (Trebišov) Járási Bizottságán fontos beosztásban dolgozott, a Bolyi Efsz elnökévé történő megválasztásáig. A mezőgazdasághoz fűződő jó viszonyát és érdeklődését az is bizonyítja, hogy az 1971-77-es években levelező tagozaton egyetemi tanulmányokat folytatott a Debreceni Agrártudományi Egyetemen, ahol agrármérnöki oklevelet szerzett. Nem kevésbé hiteles bizonyíték az is, hogy a felkínált magasabb szintű munkakörök helyett az elnöki tisztséget választotta a bolyi szövetkezetben. Csak azért, hogy eddigi tapasztalatait, elméleti tudását a gyakorlati életben, közvetlenül a termelésben gyümölcsöztethesse.- Negyedik éve gyakorlom a szövetkezet irányítását, ami ugyan nem sok idó, de elég ahhoz, hogy az ember tájékozódni tudjon, keresse és megtalálja annak lehetőségét, hogy vezető társaival, a tagság segítségével együtt, céltudatosan a haladás útján irányítsa a szövetkezet fejlődését - hangsúlyozta. - A tagság nélkül a legjobb elképzelések is nehézen, illetve egyáltalán nem valósulhatnának meg. A három szövetkezet egyesülése nem ment nehézségek nélkül. Ez érthető is. Viszont örömmel elmondhatom, szövetkezetünk dolgozóinak nagy része megértette, hogy csakis odaadó, céltudatos és fegyelmezett munkával lehet igazi eredményeket elérni. Ilyen értelemben is végzik munkájukat. Ennek tiszta szívből örülünk.- Megemlíthetne néhányat a legjobb tagok közül?- örömmel teszem, bár legszívesebben szövetkezetünk egész tagságára vonatkoztatnám. Remélem, erre is sor kerülhet mihaSzirovecz Géza mérnök (Juraj Brovár felvétele) mar, ha mindannyian úgy fognak dolgozni, mint Kendy István, Sim- ko Lajos, Hocko Géza, Resko László, Bodnár István, Németh Irén, id. Bodrogi Béla, Palágyi Miklós és még sokan mások. Nem panaszkodhatunk az ifjabb nemzedék képviselőire sem, akik közül az utóbbi három év alatt csaknem negyvenen bővítették, fiatalították tagságunkat. Soraikban Paszuly- kás József, ifj. Bodrogi Béla, Király Béla tartozik a legjobbak közé. Tisztelettel és megbecsüléssel gondolunk a legidősebbekre is, akik nyugdíjba mentek, szövetkezetünk javára sokat tettek és szaktudásuk, tapasztalatuk ma is aranyat ér. Bohács János a növény- termesztésben, Bodrogi Sándor az állattenyésztésben irányította a munkát sok-sok éven tá. Szö- vetkezetünben végzett tevékenységük eredményessége az egész vidéken közismert. Tisztségükben Csatlós László mérnök, illetve Bajusz József mérnök váltotta fel őket. Szeretnénk, ha elődeik nyomdokaiban járva sikeresen követnék példájukat.- Hogyan és mivel készült szövetkezetük tagsága az efsz-ek X. kongresszusára ?- Szövetkezetünk tagsága körében széles körű vita folyt - tart most is - arról, hogyan tovább. Ezt kedvező jelenségnek tartjuk, mert ez azt jelenti, nem elégedett meg tagságunk az eddigi eredményekkel, tovább akar lépni a haladás útján. Ehhez megteremtettük az alapfeltételeket. Közös gazdaságunk utóbbi években elért eredményei derűlátásra adnak okot. Az 1980-83-as évek alatt a teljesítmények aránya 12 százalékkal,, a szemes termények hektárhozama 27 százalékkal növekedett. Néhány adat erejéig szeretném konkrétabban érzékeltetni szövetkezetünk gazdasági fejlődését, összteljesítményünk értéke 1976- ban csaknem 35,5 millió koronát tett ki, ami az idén feltehetően meghaladja az 52 millió koronát. Bruttó mezőgazdasági termelésünk értéke 1976-ban 25,7 millió korona volt, az idén megközelíti a 35,5 millió koronát. Jelenleg sikeresen teljesítjük a növénytermesztésben kitűzött feladatokat, az idén őszi repcéből 2,6 tonnás, a sűrűn vetett gabonafélékből 4,7 tonnás, kukoricából 6,5 tonnás hektárhozamot értünk el. Jelentős előrehaladás mutatkozik az állat- tenyésztésben is. Egy év leforgása alatt 380 szarvasmarhával növeltük a közös állományt. Ez év október 20-án teljesítettük tejből az éves felvásárlási tervet, ezen felül 210 ezer liter tejet értékesítünk. A szövetkezetünkből eladott tejmennyiség 97 százaléka elsó osztályú minősítést kapott, s az év elsó felében szövetkezetünk a járási „tejver- senyben" elnyerte az elsó dijat, az „Aranykannát“.- Kongresszusi küldöttként személy szerint milyen gondolatok foglalkoztatják az országos tanácskozás előtt?- Rengeteg probléma vár megoldásra nálunk is. Ezeket részben nekünk - ^ járási szervekkel karöltve - kell megoldanunk, de vannak olyan kérdések is, amelyek rendezése központi, ^országos jellegű intézkedéseket igényel. A sok feladat közül előtérbe kerül nálunk a termőtalaj folyamatos javítása. Tudatában vagyunk, hogy szántóföldjeink 2-3 százalékos humusztartalma nagyon alacsony. Igyekszünk elérni, hogy szántóföldjeink 25-30 százaléka minden évben szerves trágyát kapjon. További gondunk, hogy árvíz idején 220 hektár földterületünket talajvíz borítja. Csupán a védógátak kiépítése- ami szerencsére megtörtént- még nem teljes megoldás a víz- gazdálkodásban. Ez komplex megoldást követel. A mi esetünkben is feltétlenül szükséges a meglévő öntözőberendezések használhatósága érdekében, hogy az illetékesek a Latorca bal partján megoldják az öntözéshez szükséges víz- mennyiség gáton való átemelését. Erre egyedül képtelenek vagyunk. Szeretném, ha az efsz-ek X. kongresszusa ilyen és a bennünket érintő egyéb égető és időszerű kérdések megoldásával is foglalkozna. Többek között azzal is, hogy a szövetkezeti földművesek a jövőben nagyobb lehetőséget kapjanak a választott szervek munkájának irányításában, mint eddig. Szirovecz Géza felkészülten megy a szövetkezeti kongresszusra, s amint mondta, ha szót kap, kifejti javaslatait a felsoroltakon kívül egyéb kérdésekben is. KULIK GELLÉRT Több figyelmet a termőföld védelmére A mesterszakács A Trnavai Gépkocsigyárban az intenzív fejlesztés és a korszerűsítés fontos tényezője az ipari robotok és manipulátorok alkalmazása. Jelenleg 21-et használnak belőlük a Tatra és a Liaz tehergépkocsik, traktorok és škoda személyautók részegységeinek, illetve bizonyos alkatrészeinek gyártása során. A képen: Stanislav Stoličný gépbeállító munka közben. (Vlastimil Andor felvétele - ČSTK)- Az alapiskola elvégzése után barátommal elhatároztuk, hogy a szakácsmesterséget tanuljuk ki- ezekkel a szavakkal ismerteti pályája kezdetét Ladislav Gesch- wandtner, a Piešťanyi Állami Fürdő Grand és Splendid gyógypavi- lonjának főszakácsa. - Abban az időben bizony szűkösebb körülmények között dolgoztunk, mint most, de ennek ellenére, azt hiszem, jó szakembert neveltek belőlünk. A szakmunkásképző intézetet kiváló eredménnyel fejezte be. Eleinte a Palace gyógypavilonban dolgozott, majd áthelyezték a fürdő új részlegébe és fószakácsnak nevezték ki. Az akkor huszonhét éves fiatalember életében új fejezet kezdődött. A nagyobb önállóság nagyobb felelősséggel járt, de nem ijedt meg a kezdeti nehézségektől. Amellett, hogy a konyhát irányította, különböző szakácsversenyeken is részt vett, 1972-ben a szlovákiai versenyen elsó lett.- Munka mellett a vendéglátóipari szakközépiskolában is tanítottam - folytatja. - Tanítás közben én is sokat tanultam, olyan tájételekkel ismerkedtem meg a tanulók jóvoltából, amelyekkel munkám során még nem találkoztam. A fürdóvendégektól sem szégyenek egy-egy ételreceptet megszerezni, amelyet aztán saját ízlésem szerint tökéletesítek. Igyekezetét, szorgalmát mindig siker koronázta. Nagy volt az öröme, amikor mint mesterszakácsot 1976-ban kiküldték a frankfurti szakácsolimpiára. Maga sem gondolta, hogy arany jelvénnyel tér haza. Azóta is főleg a hidegtálak készítését kedveli. Amióta a fürdő kongresszusi terme elkészült, havonta 8-9 bankettet, értekezletet vagy kongresszust rendeznek, s a részvevőknek mindig ő főz szocialista munkabrigádjával, s eddig még sohasem vallottak szégyent.- Naponta több mint hétszáz ember részére főzünk - mondja.- Két műszakban dolgozunk, mindenki önállóan végzi teendőit. Az én feladatom a munka szervezése és irányítása, nem utolsósorban a tálalás előtt az ételek minőségének ellenőrzése. A főzésen kívül nagy figyelmet szentelünk a tálalásra, mert nem közömbös, hogy az étel hogyan kerül a vendég elé. Szakácsversenyekre már nem jár, de ma is olyan gondosan gyűjti az ételrecepteket, mint azelőtt. Régi kiadású magyar nyelvű szakácskönyv is akad a gyűjteményében, jóllehet egy szót sem tud magyarul. Amint mondja, mindig akad, aki lefordítja a recepteket. Mivel az utóbbi időben sok az arab vendég, az arab ételek főzését is elsajátította.- Arra is figyelünk, hogy melyik ételt szeretik a vendégek a legjobban - vallja. - Eszerint igyekszünk az étrendet összeállítani, természetesen az ésszerű táplálkozás elvére is ügyelünk. Az elmúlt évek során megkapta a vállalat, az egészségügyi és a belkereskedelmi tárca legjobb dolgozója jelvényt. Harmadik megbízatási időszakban tagja az üzemi pártbizottságnak, ahol a pártsajtó propagálásával bízták meg.- Szeretni kell a szakmát- állítja. - Négyen vagyunk testvérek, ketten pincérek, a legkisebb öcsém az idén végez a gépészeti szakon. Gyakran látogatjuk szüleinket, s ilyenkor is mindig tanulok valamit, mert a mai napig anyám fóztje a legízletesebb. Bármilyen furcsán hangzik, odahaza nem főzök, csak akkor segítek a feleségemnek, ha vendégek érkeznek. Szigorú, de jó barát, készséggel adja át tudását a szakközépiskola gyakorlaton lévő tanulóinak. Büszke arra, hogy volt tanulói helytállnak az életben.- A tudáson kívül fontos, hogy jó legyen a közösségi szellem, mindenki a tudása legjavát adja a munkájához és tudjon önállóan dolgozni. Azt hiszem, hogy a mi kis kollektívánkban mindez megvan - önti szavakba véleményét. - Csak az maradhat meg nálunk, aki szereti a szakácsmesterséget. Ha újra szakmát kellene választanom, ma sem határoznék másképpen, mint huszonöt évvel ezelőtt, - mondja búcsúzóul. Többször hívták más vendéglátóipari létesítménybe, nagyobb fizetést is ígértek, de ő maradt. Azt mondja, hogy innen szeretne egykor majd nyugdíjba menni. Addig is arra ösztönzi kollektíváját, hogy mielőbb megszerezzék az arany jelvényeket, hogy főztjükkel továbbra is elégedettek legyenek a fürdövendégek, s a nemzetközi rendezvények résztvevői is. NÉMETH JÁNOS ÚJ SZÓ 6 1984. XI. 22. (A szerző felvétele)
