Új Szó, 1984. november (37. évfolyam, 259-284. szám)

1984-11-21 / 276. szám, szerda

Az elért sikerek az egész nép munkájának köszönhetők Nicolae Ceausescu terjesztette elő az RKP Központi Bizottságának beszámolóját (ČSTK) - Mint már közöltük, a Román Kommunista Párt XIII. kongresszusán hétfőn Bukarestben Nicolae Ceausescu, a párt főtitkára terjesztette elő az RKP Központi Bizottságának beszámo­lóját a párt tevékenységéről a XII. és a XIII. kongresszus között, valamint a párt jövőbeni feladatairól. ÚJ SZÚ 1984. XI. 21. Az RKP főtitkára hangsúlyozta, hogy a mostani XIII. kongresszus jelentős határkő az egész román nép életében. A kongresszus részletesen értékeli Románia gaz­dasági és társadalmi fejlődését az RKP XII. és XIII. kongresszusa közti időszakban, és kitűzi az új feladatokat az elkövetkező ötéves időszakra, valamint Románia fej­lesztésének fő irányvonalait 2000­íg­Nicolae Ceausescu emlékezte­tett: a kongresszusra három hó­nappal azután került sor, hogy a román nép augusztusban meg­ünnepelte Románia fasizmus alóli felszabadításának 40. évforduló­ját. Részletesen foglalkozott az or­szág háború utáni fejlődésével és megállapította, hogy az elmúlt negyven év alatt a Román Szocia­lista Köztársaság nagy sikereket ért el a gazdasági, a politikai, a kulturális és a tudományos-mű­szaki élet területén. A nemzeti jö­vedelem ez alatt az időszak alatt a 32-szeresére, az ipari termelés a százszorosára és a mezőgazda­sági termelés a hétszeresére nö­vekedett. Jelentősen emelkedett a román életszínvonal is. Az agrár Romániából fejlett iparral és kor­szerű mezőgazdasággal rendel­kező fejlett szocialista ország lett. A mai Románia ugyancsak na­gyon aktív a nemzetközi színté­ren, és határozottan harcol a bé­kéért és a nemzetek közti együtt­működésért. Sikerült felújítani a gazdaság dinamikus növekedését Az RKP 1979 novemberében megtartott XII. kongresszusa utáni időszakban a párt nagy erőfeszí­téseket tett a jelenlegi 7. ötéves terv igényes feladatainak teljesíté­sére. A népgazdaságnak az 1981-1982-es években tapasztalt lassúbb ütemű fejlődése után ta­valy sikerült felújítani a román gazdaság dinamikus növekedését is. A jelenlegi ötéves tervidőszak első két évében a román népgaz­daság fejlődésének lassúbb üte­mét a világgazdasági válság ne­gatív hajásai és a román gazda­ságnak az előző időszakban fel­gyülemlett egyes problémái okoz­ták. Ami a mezőgazdaságot illeti, az összes gabonatermés ebben az ötéves tervben megközelítőleg 5 millió tonnával lesz több mint az 1976-1980-as időszakban volt. Elsősorban a román népgazda­ság minőségi változásai figyelem­re méltóak. Az elmúlt időszakban nőtt a munkatermelékenység és javult a termékek minősége. A mezőgazdaságban növekedett az öntözött területek aránya, amely 1990-ben az összes szán­tóföld több mint 60 százalékát ké­pezi majd. összesen 1159 új ter­melőkapacitást indítottak be, me­lyek közül vitathatatlanul a legje­lentősebb a Duna-Fekete-tenger csatorna megnyitása. Az eddigi eredmények alapján feltételezhe­tő, hogy a jövő évben az egy főre eső ipari termelés értéke eléri a 70 ezer lejt. Jelentős sikereket értek el a külkereskedelemben is. A román kivitel 80 százalékkal nőtt, a beho­zatal 18 százalékkal csökkent, ami lehetővé tette az ország külföldi eladósodásának csökkentését. A nemzeti jövedelem évente átla­gosan 7 százalékkal nőtt. Emelke­dett a lakosság életszínvonala is. 750 ezer új lakást adtak át. A dol­gozók reáljövedelme most 6 szá­zalékkal magasabb, mint 1980- ban volt. Az RKP főtitkára ezzel össze­függésben megjegyezte, hogy az értékelt időszak megerősítette az RKP politikájának helyességét, amely az ország gyors iparosítá­sára irányul. Hangsúlyozta ugyan­csak, hogy ha Romániának a nyolcvanas évek elején nem lett volna erős ipara, csak nagyon ne- .hezen tudta volna kivédeni a világ­ban tapasztalható gazdasági vál­ság negatív hatásait, és most nem tudná sikeresen folytatni fejlődé­sét. Az értékelt időszakban elért haladás mutatja a román gazda­ság erejét, és ez az egész nép műve. Az RKP mostani, XIII. kong­resszusa áttérést jelent a pártnak a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom Romániában való fel­építésére irányuló programja har­madik szakaszának megvalósítá­sára. A következő, 8. ötéves terv­ben fokozódik az ipar fejlesztése, és meg kell oldani az eddigi prob­lémákat elsősorban a nyersanya­gok, a fűtőanyagok és az energia terén. A román gazdaság fejlesz­téséről szóló részletesebb doku­mentumot külön terjesztik a kong­resszus elé. Különösen intenzív lesz az ország nyersanyag- és energetikai bázisának fejlesztése. Az ezen a területen eszközölt nagy beruházásoknak biztosítani­uk kell Románia minél nagyobb mértékű önellátását nyersanya­gokból, fűtőanyagokból és energi­ából. Felgyorsítják a gépipar, a vegyipar, a könnyű-, és az élelmi­szeripar fejlesztését is. Következetesen megvalósítják a román termékek minősége javí­tásának programját. A román gaz­daságnak a következő ötéves tervben meg kell erősítenie pozíci­óit a világban, és versenyképessé kell válnia a csúcsszínvonalú ter­mékekkel a világpiacon. A népgazdaság második fontos területe a mezőgazdaság. Első­sorban a fő feladatok - a szántó­földek minőségének javítása, a mezőgazdaság gépesítésének és kemizálásának tökéletesítése - maradéktalan teljesítésére van szükség. 1990-ig a gabonafélék évi termelését 30-32 millió tonná­val kellene növelni. Az alapvető cél a rekordtermés elérése és a hazai szükségletek fedezése kell, hogy legyen. A termelés egy részét exportálni kell. Az elkövetkező ötéves tervidő­szakban a nagyberuházások kö­zül üzembe kell helyezni a Poarta Álba - Midia Navodari csatornát és a Duna-Bukarest csatorna nagy részét. A jövőben nem a ter­mékek mennyiségére, hanem mi­nőségére kell helyezni a hang­súlyt. Az ötéves terv folyamán tel­jesen meg kell szüntetni Románia eladósodását. Eme igényes feladatok teljesí­tése során Románia továbbra is aktívan részt vesz a KGST tevé­kenységében, és elmélyíti együtt­működését a Tanács valamennyi tagállamával. Az RSZK a KGST tevékenységének tökéletesítésére fog törekedni, aktívan bekapcsoló­dik a tervek egyeztetésébe, a ter­melés szakosításába és a közös tudományos és műszaki kutatások megvalósításába, hogy a KGST- nek minél nagyobb jelentősége le­gyen a tagállamok társadalmi­gazdasági fejlesztésében, a szocializmus és a kommuniz­mus építésében és az életszínvo­nal emelésében. Románia bővíte­ni fogja gazdasági cseréjét és termeléskooperációját valamennyi szocialista országgal. Ugyancsak bővíteni fogja gazdasági kapcso­latait a fejlődő és kapitalista orszá­gokkal. Folytatódni fog a lakosság élet- színvonalának emelkedése. Több mint 700 ezer új lakást építenek fel, bevezetik a 44 órás munkahe­tet. Távlatilag a 2000. évig Romá^ niának sokoldalúan fejlett szocia­lista országgá kell változnia. Az igényes feladatok teljesítése bizonyára nem lesz könnyű, jó néhány új probléma és nehézség megoldására lesz szükség. Az RKP KB már az elmúlt időszakban számos intézkedést fogadott el az állami szervek tevékenységének javítására. Az elkövetkező idő­szakban folytatódni fog ez a folya­mat. Szükségessé válik a bürokra­tizmus felszámolása és az állam- hatalom helyi szervei jogkörének bővítése. A jövőben tovább erősö­dik az állam döntő szerepe a nép­gazdaságban, ami elsősorban a központi gazdasági terv jelentő­ségének növekedésében nyilvá­nul meg. Az élet igazolta, hogy az ország gazdasági életében az ál­lam központi szerepét semmi sem helyettesítheti. A párt vezető szerepe a társadalomban Az elmúlt időszakban tovább szilárdul a párt vezető szerepe a társadalomban. 500 ezerrel nőtt az RKP tagjainak száma, és most elérte a 3 400 000-et. A párttag­ság több mint 56 százalékát mun­kások képezik. Nagy figyelmet szenteltek és szentelnek a jövő­ben is az ideológiai munka tökéle­tesítésének, amiben nagy a szere­pe a marxizmus-leninizmus klasz- szikusai tanulmányozásának. Ezért az RKP Központi Bizottsága az elkövetkező időszakban bizto­sítja Marx, Engels és Lenin művel­nek új kiadását. Tovább kell fej­leszteni a pártdemokráciát, meg kell tartani a demokratikus centra­lizmus elvét, és biztosítani kell a legjobbak felvételét a pártba. A jövőben is szükség van a párt alapszabályzata bármilyen meg­sértéséért a szigorú büntetésre, nagyon fontos, hogy az embereket szocialista hazafiságra és nem­zetközi szolidaritásra neveljék. Szükség van a nevelés eme két tényezőjének dialektikus össze­kapcsolására. A szocializmus évei alatt Romá­niában nagy fejlődés következett be a kultúrában és a művészetek­ben. A román kultúra helyzetét az RKP Központi Bizottsága részle­tesen megvitatta 1982 nyarán. Most arra van szükség, hogy az akkori határozat fő megállapításait bedolgozzák a XIII. kongresszus dokumentumaiba, s ezek az elkö­vetkező időszakban a kultúra fej­lesztésének fő irányvonalaivá vál­janak. A szocialista demokrácia fej­lesztésével összefüggésben Nico­lae Ceausescu rámutatott a tö­meg- és társadalmi szervezetek tevékenységének nagy jelentősé­gére. Elsősorban a Román Szak- szervezetek Általános Szövetsége tevékenységét kell tökéletesíteni, ennek hatékonyabban kell aktivi­zálnia a dolgozókat a szocializmus építése igényes feladatainak telje­sítésére. Ezzel együtt a szakszer­vezeteknek következetesen fi­gyelmet kell fordítaniuk a párt poli­tikája megvalósítására is a nép életszínvonalának emelése terén. A társadalmi szervezetekben a különböző tisztségekbe több nőt és fiatalt kell bevonni. A párt mindig is nagy figyelmet szentelt és szentel az ifjúsági szervezetnek. Szerepe a társada­lom életében pótolhatatlan és semmivel sem helyettesíthető, mi­vel a fiatalok új szocialista nem­zedékeit neveli. Az ifjúsági szer­vezet munkájának hatékonyságá­ról tanúskodik az a tény is, hogy a párt új tagjainak 80 százaléka e szervezet soraiból kerül ki. Vala­mennyi társadalmi és tömegszer­vezet a Szocialista Demokrácia és Egység Frontjának része, így a jö­vőben ennek tevékenysége továb­bi javítására is szükség van. A békéért és társadalmi haladásért A jövő igényes feladatait csak békés feltételek között lehet telje­síteni. A jelenlegi feszült nemzet­közi helyzetre való tekintettel Ro­mánia továbbra is fokozni fogja néphadserege anyagi ellátottsá­gát, és elmélyíti együttműködését a többi testvéri hadsereggel. Az elmúlt időszakban Románia aktí­van részt vett a Varsói Szerződés tevékenységében, és imperialista agresszió esetében kész teljesíte­ni az ebből a szerződésből rá háruló kötelezettségét. Az utóbbi időszakban jelentősen romlott a nemzetközi helyzet. Elmélyült a kapitalizmus általános válsága, míg a szocializmus megerősítette pozícióit. A nemzetközi élet tudo­mányos elemzése azt mutatja, hogy az utóbbi öt évben a világban növekedtek a forradalmi vívmá­nyok és haladó változások, és erősödött azoknak a népeknek a függetlensége, amelyek meg­szabadultak a gyarmati és imperia­lista függőségtől. Az imperialista erők ezért most a nemzetközi kap­csolatokban igyekeznek növelni a feszültséget. A román külpolitika célja, hogy hozzájáruljon a béke megőrzésé­hez és az együttműködés fejlesz­téséhez a világ valamennyi álla­mával. Románia különösen a szo­cialista országokkal való együtt­működése bővítésére és elmélyí­tésére törekszik. Románia sikerei az új társadalmi rend építésében és valamennyi szocialista ország eredményei reális hozzájárulás a szocializmus presztízsének megszilárdításához a világban, a haladáshoz és a békéhez. A folytatódó fegyverkezési ver­seny elsősorban nukleáris téren azt eredményezte, hogy a legve­szélyesebb helyzet alakult ki a második világháború óta. A nuk­leáris fegyverkezés egyenesen a katasztrófa határára sodorta az emberiséget. Figyelembe véve ezt a helyzetet, Románia azon a véle­ményen van, hogy napjainkban nincs és nem lehet fontosabb fel- -adat, mint a lázas fegyverkezés megszüntetése elsősorban nukle­áris téren. A nukleáris fegyverke­zés folytatását semmivel sem le­het megindokolni. Ezeknek a fegy­vereknek már a mai készletei is képesek többszörösen elpusztíta­ni a földi életet. Ezért valamennyi nukleáris fegyverrel rendelkező országot elsőrendű felelősség ter­heli a világ békéjének megőrzésé­ért. Románia aktívan támogat minden olyan javaslatot, amely a nukleáris leszerelésre és az atomfegyvermentes övezetek lét­rehozására irányul. Földrajzi hely­zetére való tekintettel különös ér­deke fűződik ahhoz, hogy a Bal­kán félszigetet nukleáris fegyverek nélküli övezetté, a béke és az együttműködés térségévé változ­tassák. Románia nagy jelentősé­get tulajdonit a stockholmi konfe­renciának is. Elkerülhetetlen az európai or­szágok közti együttműködés továbbfejlesztése és szilárdítása,, hogy a kontinens békéjét megőriz­zék és biztosított legyen a népek jövője. Most az a veszély fenyeget, hogy a nukleáris fegyverkezés ki­terjedhet a világűrre is. Ezt meg kell akadályozni, mondotta Nico­lae Ceausescu* Hangsúlyozta: Románia értékeli és teljes mérték­ben támogatja a -Szovjetunió kö­zelmúltban tett javaslatait a világűr militarizálásának megakadályozá­sára. Az utóbbi időben ezen a té­ren jelentős kezdeményezéseket tett Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségé­nek elnöke. Románia véleménye szerint a Szovjetunió és néhány további ország javaslatai jó alapot szolgáltatnak a megállapodást célzó tárgyalások megkezdésére ebben a fontos kérdésben. A világ­űr az egész emberiségé, és azt nem szabad katonai célokra ki­használni. Ezért az ENSZ védnök­sége alatt nemzetközi konferenci­át kellene összehívni és olyan megállapodást kötni, amely meg­határozná a világűr békés kihasz­nálásának elveit. A nagy békemozgalmak Euró­pában és az egész világon jelen­tős erőt képviselnek, és közösen képesek elérni a fegyverkezési verseny leállítását, a fokozatos le­szerelést és a béke biztosítását az egész világon. Az imperialista pénzügyi politi­ka hibájából az utóbbi években jelentősen elmélyültek az ellenté­tek a fejlődő országok és a fejlett kapitalista államok között. A fejlő­dő országok nagyon eladósodtak, és Románia úgy véli, segítséget kell nyújtani a legszegényebb álla­moknak. A jelenlegi imperialista politika azonban arra törekszik, hogy újabb gyarmatokká változ­tassa a fejlődő országokat. A Nemzetközi Valutaalapnak, a nyugati bankoknak és egyes nemzetközi szervezeteknek hite­leket kell nyújtaniuk a fejlődő or­szágoknak, mégpedig a mostani politikai feltételek nélkül, amelyek durva beavatkozást jelentenek ezeknek az országoknak a bel­ügyeibe. A problémák átfogó meg­oldását az új nemzetközi gazda­sági rend bevezetésével kell bizto­sítani. A problémákat tárgyalásos úton kell rendezni Külpolitikájában Románia vala­mennyi nemzetközi probléma bé­kés megoldására törekszik. Min­den, bármilyen hosszú és bonyo­lult tárgyalás jobb, mint a háború. A tárgyalás az egyetlen út a világ­béke megőrzéséhez. Érvényes ez a Közel-Keletre is. Románia a helyzet békés megoldása mellett áll ki ebben a térségben, és támo­gatja nemzetközi konferencia összehívását a Szovjetunió, az USA és a PFSZ részvételével. Ro­mániát nagyon nyugtalanítja a folytatódó iraki-iráni háború is, amely senkinek sem használ. Nicolae Ceausescu a továb­biakban szolidaritásáról biztosítot­ta a nicaraguai nép harcát szabad­ságáért és függetlenségéért. Ál­lást foglalt a közép-amerikai hely­zet mielőbbi megoldása mellett a Contadora-csoport javaslatai alapján, külső beavatkozás nélkül. Kifejezte a román nép szolidaritá­sát a namíbiai nép harcával, és határozottan elítélte a Dél-afrikai Köztársaság fajüldöző politikáját. Az elmúlt ötéves időszakban Románia széles körű nemzetközi aktivitást fejtett ki, és jelenleg a vi­lág 155 országával tart fenn diplo­máciai és gazdasági kapcsolato­kat. Folytatódott a kapcsolatok szilárdítása a szocialista orszá­gokkal, elsősorban Románia szom­szédaival. Nagy erőfeszítéseket tettek a Szovjetunióval való együttműködés bővítésére és el­mélyítésére. Ezt a politikáját Ro­mánia továbbra is folytatja. Románia üdvözölte a tárgyalá­sok megkezdését a Szovjetunió és Kína között a két ország közti vitás kérdések megoldásáról és meggyőződése, hogy a két fél megállapodásra jut. A békés egymás mellett élés elve alapján Románia a kapitalista államokkal is fejleszti együttmúkö-- dését. Támogatja az ENSZ szere­pének növelését a nemzetközi életben. Az RKP az elmúlt ötéves idő­szakban nagy figyelmet szentelt a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom többi pártjával való kapcsolatok szilárdítására. A felmerülő problémákat tárgyalá­sokkal kell megoldani a nemzetkö­zi kommunista és munkásmozga­lom egységének megszilárdítása érdekében. Erre jó alkalmat szol­gáltatnak a kommunista és mun­káspártok nemzetközi találkozói és tanácskozásai, amelyek meg­rendezését a Román Kommunista Párt támogatja - hangsúlyozta vé­gezetül Nicolae Ceausescu. (Alcímek: Új Szó)

Next

/
Thumbnails
Contents