Új Szó, 1984. november (37. évfolyam, 259-284. szám)
1984-11-20 / 275. szám, kedd
A nicaraguai-amerikai tárgyalások újabb fordulója Manzanillóban WASHINGTON TELJESÍTHETETLEN FELTÉTELEKET TÁMASZT (ČSp<) - A mexikói Manzanillo fürdővárosban tegnap a 8. fordulóval folytatódtak az öt hónappal ezelőtt kezdődött nicaraguai- amerikai tárgyalások. Ez az elsó találkozó azt követően, hogy az elmúlt hétfőn az amerikai intervenció miatt riadókészültségbe helyezték a nicaraguai fegyveres erőket. A tárgyalásokon nicaraguai részről Victor Hugo Tinoco külügyminiszter-helyettes vesz részt, az Egyesült Államokat Harry Shlaudeman, Reagan elnök közép-amerikai külünmegbí- zottja képviseli. Az előző hét találkozó anélkül fejeződött be, hogy bármilyen haladás született volna a két ország közti megértéshez vezető úton. Nicaragua a tárgyalásokon egy 13 pontos javaslatot terjesztett elő, amely megállapítja, hogy semmilyen fenyegetést sem jelent az USA biztonságára és kész bármikor meg nem támadási szerződést aláírni a szomszédos közép-amerikai államokkal. Amerikai képviselők az utóbbi napokban ismét egyértelműen jelezték, hogy a Pentagon továbbra is nyomást fog gyakorolni Nicaraguára és nem áll szándékában felhagyni az ellenforradalmi bandák támogatásával. Ugyancsak megerősítették, hogy nem érdekük a két ország közti egyetértés elérése. Fred Ikle hadügyminiszterhelyettes egyenesen kijelentette, hogy a kölcsönös kapcsolatokban mutatkozó feszültség tárgyalásos megoldása csak akkor lehetséges, ,,ha a sandinisták más erőket is .bevonnának a kormányzásba“, vagyis az ellenforradalmi erőket, amelyek az USA támogatásával gyilkolják a békés lakosságot és a nicaraguai forradalom megdöntésére törekednek. Ez a kijelentés példázza a legjobban, hogyan is viszonyul az Egyesült Államok a Nicaraguával folytatott tárgyalásokhoz. Miguel d’Escoto nicaraguai külügyminiszter a CBS amerikai televíziós társaságnak adott nyilatkozatában kijelentette, a Reagan-kormány már négy éve folytatja hadüzenet nélküli háborúját Nicaragua ellen, melnyek célja a sandinista kormány megdöntése. Hangsúlyozta, az USA-nak nem érdeke a komoly párbeszéd A vasárnapi általános választások előtt URUGUAYI ELLENZÉKI JELÖLTEK NYILATKOZATA (ČSTK) - Egy héttel az uruguayi választások előtt a négy ellenzéki csoportosulás elnökjelöltjei közös nyilatkozatban hangsúlyozták a demokratikus viszonyokhoz való visszatérés szükségességét, és kötelezték magukat arra, hogy ezt minden eszközzel elő fogják segíteni. A választásokra november 25- én kerül sor és a megalakuló új kormány jövő év március elsején kezdi meg működését. 1973 óta első Ízben lesz Uruguaynak ismét polgári kormánya. Mint ismeretes, tizenegy évvel ezelőtt államcsíny végrehajtásával katonai kormány került hatalomra. Az említett nyilatkozat leszögezi, hogy az elnökjelöltek megállapodtak a szabadságjogok helyre- állításának és az emberi jogok tiszteletben tartásának a szükséFelmérés Flick-ügyben (ČSTK) - Felmérések azt igazolják, hogy a Flick-kon- szern megvesztegetési botrányának a leleplezése után a nyugatnémet lakosság 69 százalékának negatív véleménye van a legfőbb NSZK-beli politikai pártokról. Ez derült ki a Wickert Intézet közvéleménykutatási adataiból. A Flick-affér leleplezése előtt a megkérdezettek alig egyharmada volt elmarasztaló véleménnyel a nyugatnémet pártokról. A felmérések szerint tehát a pártok tevékenységét helytelenítők aránya egy év alatt megduplázódott. gességében, továbbá abban, hogy a politikai okokból külföldre menekülteknek lehetővé kell tenni a hazatérést és fel kell oldani a politikai tevékenységet korlátozó tilalmakat. A jelöltek azonban nem jutottak egyezségre a jövőben követendő gazdaságpolitika és a politikai foglyoknak nyújtandó amnesztia kérdésében. A dokumentum aláírói hangsúlyozták, hogy a mostani nyilatkozat szélesebb körű megállapodásokhoz vezető kezdeti lépésnek tekinthető. Cheysson az USA-ban (ČSTK) - Claude Cheysson francia külügyminiszter tegnapra virradóan kétnapos látogatásra az Egyesült Államokba érkezett. George Bush alelnökkel és George Shultz külügyminiszterrel tárgyalásokat folytat a kelet-nyugati kapcsolatokról és a fegyverzetellenőrzésről. Ugyancsak a napirenden szerepel a csádi helyzet és az USA közép-amerikai politikája, melyet a két ország különbözően ítél meg. A kétoldalú katonai együttmúködés fokozásáról Cheysson Caspar Weinberger hadügyminiszterrel fog tárgyalni. Nicaraguával, ellenkezőleg, ürügyet keres a közvetlen fegyveres intervencióra. Victor Tirado, a Sandinista Nemzeti Felszabadítási Front országos vezetőségének tagja, a második országos gazdasági szeminárium megnyitásán vasárnap Managuában mondott beszédében kijelentette: ha az amerikaiak Nicaragua földjére lépnek, vereség éri őket, mivel a nép kész szembeszállni az USA agressziójával. Nicaragua szeretné elkerülni az inváziót, ezért fordul az ENSZ- hez, ezért vesz részt a tárgyalásokon Manzanillóban és támogatja a Contadora-csoport erőfeszítéseit - mondotta. Emlékezés Indira Gandhira (ČSTK) - Indira Gandhi meggyilkolása egy olyan összeesküvés műve volt, amely az ország meggyengítését, egységének bomlasztását is célozta. Ezt Radzsiv Gandhi kormányfő jelentette ki azon az ünnepi nagygyűlésen, melyet Gandhi asszony 67. születésnapja alkalmából hétfőn tartottak Delhiben 150 ezer ember részvételével. Indira Gandhi emlékének tiszteletére az indiai kormány megalapította az Indira Gandhi Nemzetközi Békedíjat és a volt kormányfő rezidenciáját, ahol 17 évig élt, emlékművé nyilvánították. Újabb razziák Chilében (ČSTK) - Pinochet fasiszta rezsinkének rendőri alakulatai vasárnap razziákat hajtottak végre a Chile északi részében fekvő Arica város munkásnegyedeiben. Letartóztattak minden olyan személyt, akit azzal gyanúsítottak, hogy nem ért egyet a rezsim diktatórikus módszereivel. Mivel Chilében szigorú sajtócenzúra van érvényben, egyelőre ismeretlen a letartóztatottak száma. Nyugat-Európa A fegyverkezés, a rakétatelepítés ellen ÚJ SZÚ 3 1984. XI. 20. (ČSTK) - A nyugatnémet békemozgalom koordinációs bizottsága tegnap határozottan tiltakozott a polgári éjét és a közigazgatás miiitarizálása ellen. Bonni sajtó- konferenciáján bejelentette, hogy a háborúellenes erők ezen a héten különböző akciókat szerveznek ennek megszüntetésére. A koordinációs bizottság képviselői hangsúlyozták: a nyugatnémet békevédők elutasítják a katonai szolgálati idő meghosszabbítását, amit a bonni kormány már jóváhagyott. Ugyancsak fellépnek a nagyszabású fegyverkezési tervek ellen. A CND brit békeszervezet vasárnap felszólította a békeszeretó brit közvéleményt olyan nagyszabású akció megtartására, amely korlátozná vagy legalább nehezítené az újabb támaszpont építését az amerikai robotrepülőgépek számára. Az új rakétatámaszpont építését a jövő év februárjában kezdik meg Cambrigde mellett, Moleswortheban, s 1988-ig 64 ro- botrepülógépet akarnak ott elhelyezni. Az amerikai közepes hatótávolságú rakéták Belgium területére tervezett telepítését élesen elítélték a flamand Szocialista Párt Ant- verpenben befejeződött kongresz- szusának résztvevői. Az erős ellenzéki párt kongresszusának delegátusai hangsúlyozták: ha a belga kormány beleegyezik az amerikai nukleáris fegyverek telepítésébe, a párt mindent megtesz a rakéták Belgiumból való eltávolítása érdekében. A Szocialista Párt arra hívta fel a figyelmet, hogy az ország lakosságának túlnyomó többsége helyteleníti a rakétatelepítési terveket. Az elmúlt napokban Santiagó- ban hasonló razzia-sorozatra került sor, melynek „eredményeképp“ mintegy 220 személy került börtönbe. A rezsim megtorló intézkedései arra utalnak, hogy Pinochet diktátor meg akarja gyengíteni a politikai ellenzéket a november végére tervezett, immár tizenkettedik országos nemzeti tiltakozó nap előtt. A rezsim megtorló akcióit elítélte a chilei katolikus egyház is és a vasárnapi miséken felolvasott pásztorlevélben a demokratikus szabadságjogok helyreállítását követelte. Az ANGOP cáfolata (ČSTK) - A Dél-afrikai Köztársaság saját Angola-ellenes támadásainak igazolása céljából fokozta a független afrikai ország elleni kampányt. A fajüldöző rezsim arra vonatkozó rágalmakat kezdett terjeszteni, hogy a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság katonái tartózkodnak Angolában. Az ANGOP angolai hírügynökség , határozottan elítélte ezt a kampányt és leszögezte, hogy Angolában kizárólag polgári szakemberek tartózkodnak a KNDK- ból. A hírügynökség megállapította, hogy Pretória olyan időben bo- csájtotta szárnyra ezeket a koholmányokat, amikor a luandai kormány sokirányú erőfeszítéseket tesz a dél-afrikai helyzet stabilizálása érdekében. A második kísérlet Fantázia-szülemény helyett egyre inkább fenyegető veszélyként vonul be a köztudatba a „csillagok háborúja“. A Pentagon szóvivője a múlt héten közölte: a kaliforniai Vandenberg légi támaszponton már másodszor hajtottak végre „éles“ kísérletet egy új mú- holdromboló rakétával. A kísérlet során mindenekelőtt a célravezér- lési rendszert figyelték meg. A kétfokozatú rakétát F-15-ös vadászgépről indították a Csendes-óceán fölé, a célpont most nem műhold, hanem egy csillag volt. A robbanófejet infravörös érzékelő berendezés irányítja a megsemmisítendő objektumra (vagyis: az űrben elhelyezett test által kibocsátott infravörös sugarakat követve semmisíti azt meg). A mostani kísérlet során a rakéta robbanótöltetet nem vitt magával. Az első ilyen jellegű kísérletet ez év januárjában hajtották végre. A washingtoni bejelentésre azonnal reagált a TASZSZ hírügynökség, leszögezve: úgy tűnik, hogy az Egyesült Államoknak továbbra sincs szándékában becsületes megállapodást kötni a Szovjetunióval a világűr militarizálásá- nak megakadályozásáról. Figyelmeztetett arra is, hogy az USA a NATO nyugat-európai tagállamait is be akarja vonni az űrfegyverkezésbe, azt állítva - a közepes hatótávolságú rakéták telepítéséhez hasonlóan -, hogy ez a biztonságukat növeli. Aki figyelemmel kísérte az elmúlt másfél évben az űrfegyverkezésről folytatott rendkívül élénk szovjet-amerikai párbeszédet, a javaslatokat és ellenvetéseket, annak nem lehet kétséges, hogy a nyolcvanhárom márciusában meghirdetett reagani program mit növel. A veszélyt, a feszültséget és a fegyverkezési versenyt. A veszélyt azért, mert a szárazföldön, tengeralattjárókon és hadászati bombázókon telepített atomeszközök, a közepes hatótávolságú és interkontinentális rakéták mellett már a világűrből is támadással lehetne fenyegetni az országokat. Sokszor leírták már, hogy az eddig felhalmozott atom- robbanóerő is többszörösen elegendő az emberi civilizáció elpusztítására. A feszültséget azért, mert tovább élezi a jelenleg jónak semmiképpen sem nevezhető szovjet-amerikai viszonyt. Az USA ugyanis a tervezett rakétavédelmi rendszer létrehozásával felrúgná azt a keveset is, amiben a feleknek a korábbi években sikerült megállapodniuk a fegyverkezési verseny korlátozása érdekében, s amit eddig be is tartottak. Az 1972-ben megkötött SALT-1 szerződésről van szó. Ez két d- lenrakéta-rendszer (vagy védelmi gyűrű) kiépétését engedélyezi a feleknek. Egyet-egyet a két főváros körül - 150 km sugarú körben, száz indítóberendezéssel, ugyanannyi rakétával és hat radarkomplexummal -, a másikat pedig az interkontinentális rakéták indítóállásai térségének védelmében. Két évvel később a felek megállapodtak abban, hogy a kettő helyett csak egy-egy védelmi rendszert építenek ki. Ugyanakkor lemondtak az olyan védelmi rendszerekről, amelyek a tengerről, a levegőből vagy a világűrből működnének. A fegyverkezési versenyt azért, mert, amint a szovjet vezetés már nemegyszer megerősítette: Moszkva nem engedi meg az erőegyensúly megbontását, minden körülmények között megvédi saját és szövetségesei biztonságát, s ez azt jelenti, hogy a szovjet válaszlépések most sem maradnának - nem is maradhatnának! - el. Még a NATO reálisabban gondolkodó körei is elismerik: a Szovjetunió nem nézheti tétlenül, hogy az USA a világűrt, az űrkutatást katonai céloknak rendeli alá. Washington a korábbi szovjet javaslatokat figyelmen kívül hagyva már a hatvanas években megkezdte a műholdelhárító fegyverekkel kapcsolatos kutatásokat. Moszkva tavaly augusztusban kötelezettséget vállalt: nem helyez a világűrbe műholdromboló fegyvert, s moratóriumot rendel el e fegyverekre, ha a többi nagyhatalom is ezt teszi. Az idén júniusban ismét javasolta az amerikai kormányzatnak, hogy kezdjenek tárgyalásokat a világűr militarizá- lásának megakadályozásáról. A Fehér Ház azonban egy olyan közös közleménytől is ódzkodik, amelyben a felek - ahogy a Szovjetunió ajánlotta - egyértelműen leszögeznék: készek megkezdeni a tárgyalásokat a világűr militari- zálásának megakadályozásáról, a vonatkozó megállapodás kidolgozásáról és megkötéséről, i A közleményben a felek kijelentenék, hogy lemondanak a múhold- elhárító rendszerekről, s moratóriumot hirdetnek - a tárgyalások kezdetétől fogva - a kozmikus fegyverek kísérleteire és telepítésére. Mint ismeretes, ez év szeptemberében Bécsben tárgyalóasztalhoz kellett volna ülnie a két nagyhatalom küldöttségeinek, hogy megvitassák a fent vázolt kérdéseket. Ez azonban elmaradt, mivel Washington eleve elfogadhatatlan előfeltételeket támasztott, másrészt pedig azért, mert nem az űrfegyverkezés megakadályozásáról, hanem az űrfegyverkezésről akart tárgyalni. Amivel viszont lényegében törvényesítenék az űrfegyverkezést. Mindennek a hátterében az az amerikai elv húzódik meg, hogy nem kívánnak lemondani a megsemmisítő első csapásról. Ezért telepítettek Nyugat-Európába el- sócsapásmérő eszközöket, s ezt tenné lehetővé az új rakétavédelmi rendszer is. Ez utóbbival olyan védőpajzsot kívánnak vonni az amerikai területek fölé, amely még a cél- baérésük előtt megsemmisítené a szovjet rakétákat. Ez lehetővé tenné az USA számára az elsó csapás mérését a Szovjetunió ellen. Az elgondolás azonban csak látszólag ilyen egyszerű. Valójában rendkívül bonyolult, sok szakértő technikailag (napjainkban még) nem tartja kivitelezhetőnek. Ráadásul rendkívül drága is, egyes vélemények szerint 500-1000 milliárd dollárba kerülne. A múlt heti kísérlet igazolja: a Pentagonban komolyan veszik a Reagan-terv megvalósítását, s félő, hogy a világűr militarizálá- sával a fegyverkezési verseny is ellenőrizhetetlenné válik. Több nyugati politikus is úgy nyilatkozott, hogy veszélyesen haladnak a dolgok egy olyan pont felé, ahonnan nincs visszatérés. Más szavakkal: már ketyeg a pokolgép. Hatástalanítani kell, amíg nem késő. MALINÁK ISTVÁN Mint beszámoltunk róla, Daniel Ortega, a kormányzótanács koordinátora a UPI hírügynökségnek nyilatkozva (képünkön) tisztességes megbeszélést javasolt Reagan amerikai elnöknek (Telefoto-ČSTK)
