Új Szó, 1984. november (37. évfolyam, 259-284. szám)
1984-11-02 / 260. szám, péntek
Pártunk bolsevizálásának kezdete 60 ÉVVEL EZELŐTT TANÁCSKOZOTT A CSKP II. KONGRESSZUSA KOMMENTÁLJUK Vendéglátásunk Vége a nagy nyári népvándorlásnak, egyre ritkábban találkozunk utainkon külföldi turistákkal, s a hazai szabadságolok száma is szinte elenyésző. Vajon milyen is volt az idei turistaidény - merül fel jogosan a kérdés. Elégedettek lehe- tünk-e vagy a kedvezőtlen tapasztalatok új megoldások keresésére ösztönöznek a következő szezon előkészítése során? Az SZSZK Kereskedelmi Minisztériumának a közelmúltban megtartott aktívaértekezletén többek között ezeket a kérdéseket is elemezték. Megállapították, hogy az 1981-1982-es idényben csökkent az idegenforgalom, míg tavaly örvendetes növekedés volt tapasztalható. Idén folytatódott a kedvező irányzat, de ez az értékelés korántsem adhat okot az elégedettségre, hisz a tervezett mutatók közül nem egy teljesítetlen maradt. A kedvezőtlen időjárás is szerepet játszott abban, hogy Szlovákia néhány turistaközpontjának látogatottsága a korábbi évekhez viszonyítva mintegy harmaddal alacsonyabb volt. Vitathatatlan, hogy az idegenforgalom alakulására negatív hatással van az európai tőkés országok gazdasági helyzetének romlása és nem utolsó sorban a szocialista államok ellen szított ellenséges propaganda. Nem szabad viszont elkendőznünk saját fogyatékosságainkat sem, melyek főképp az idegenforgalmi szolgáltatások minősége, szerkezete és választéka terén nyilvánulnak meg. De szólhatunk az alapvető higiéniai előírások megtartásáról, vagy a tömegközlekedési eszközök tisztaságáról is. Ez utóbbiak alapján sem a belföldi turisták, sem a külföldi érkezők nem alkothatnak kedvező képet tisztaságszeretetünkröl. Arra nem panaszkodhatunk, hogy Szlovákiában kevés a turizmusra alkamas hely. Például 33 termálforrás közelében van kiépített üdülőközpontunk, melyekben 80 medence található. Autókempingek és nyilvános táborozóhelyek is létesültek, jelenleg 35 helyen épülnek és továbbiak is szerepelnek az idegenforgalom terveiben. A téli sportok kedvelői bizonyára örömmel fogadták, hogy a 7. ötéves tervidőszak első három évében 140 felvonót és két drótkötélpályát helyeztek üzembe Szlovákia kedvelt síterepein. Az idén az anyagi-műszaki alap fejlesztésén kívül az elsőrendű feladatok közt szerepel a központokban megfelelő környezet kialakítása, a higiéniáról való fokozott gondoskodás. A legtöbb üzemvezető már megértette, nem elhanyagolható követelményről van szó, s ugyanolyan felelős ezekért, mint a gazdasági mutatók teljesítéséért. Ennek köszönhetően az ellenőrzések során kevesebb fogyatékosságot tártak fel. A jövőre vonatkozóan még bőven akad tennivaló, ha jelentősebb javulást, nagyobb mértékű előrelépést akarunk elérni a turizmus fejlesztésében. A szocialista kereskedelempolitikai elvek következetesebb megvalósításának, a hatásos propagandának és reklámnak elsősorban a szálláshelyek és az étkezési lehetőségek jobb kihasználásában kell megnyilvánulnia. Az utazási irodának a turizmus legvonzóbb formáit, többek között a gyógyüdülést és a vadászattal összekapcsolt üdülést kell népszerűsíteniük és szervezniük. DEÁK TERÉZ Szlovákia legkorszerűbb és legnagyobb teljesítményű vízerőművének, a fekete-végi vízerőműnek dolgozói a napokban fejezik be a felkészülést a téli időszakra. A képen: Vladimír Dzúrik villanyszerelő a 400 kilovoltos elosztóberendezést ellenőrzi (Vladimír Gabčo felvétele - ČSTK) Csehszlovákia Kommunista Pártja a forradalom apálya és az első világháború utáni gazdasági válság elmélyülése idején lépett a politikai élet porondjára. Az osztályharc jellege ekkor arról tanúskodott, hogy háttérbe szorult a döntő forradalmi akcióra való orientálódás, és megkezdődött a forradalmi erők szervezkedésének és felzárkózásának szakasza. Ebben az időszakban a munkásosztály és a CSKP harcának fő pozitívuma volt az egységfront lenini taktikájának az elsajátítása s viszonylag sikeres alkalmazása számos akcióban. A harc azonban a CSKP elméletében és gyakorlatában feltárt néhány súlyos hibát is, amelyek főleg a nemzeti és az agrárkérdés lebecsüléséből és az elégtelen üzemi szervezkedésből következtek. Ez megnehezítette a dolgozók mozgósítását és jelentősebb sikerek elérését az egységfront taktikájának hatásosabb érvényesítésével. A háború utáni gazdasági válság 1923-tól fokozatosan enyhült, és 1924-ben Csehszlovákiában is új szakasz kezdődött a kapitalizmus fejlődésében. A kapitalizmus politikailag és gazdaságilag stabilizálódott. Ezt az általános vonások mellett Csehszlovákiában egyes sajátosságok jellemezték. Elsősorban az ipari termelés növekedése, noha nem minden ágazatban egyenletesen. Nagyok voltak a különbségek az ipari termelés csehországi és szlovákiai fejlődése között. Továbbra is problémák következtek az ipar szerkezetéből, műszaki és technológiai színvonala elmaradásából. Ez csökkentette a csehszlovák ipar versenyképességét a külföldi piacokon. Az ipari termelés növekedése több munkaalkalmat jelentett a munkásosztály számára. Élet- színvonala azonban nem emelkedett. A kapitalizmus a munkásság számlájára stabilizálódott. A termelés racionalizálása együtt járt a munka intenzitásának fokozódásával, növekedtek a különbségek a szak- és a segédmunkások között. A kormány a stabilizálódást népellenes intézkedésekkel támogatta, amelyek a dolgozó nép élet- színvonalának csökkentését idézték elő. Ebben az időben Csehszlovákia helyzete is meggyengült a nemzetközi fórumon. Az Egyesült Államok kiadós segítségével mindinkább előtérbe került Németország, csökkent Franciaország és vele együtt Csehszlovákia befolyása. A külső és a belső ellentétek ártottak a köztársaság politikai helyzetének. Ilyen feltételek között fogott hozzá a CSKP a bolsevizálás feladatának a megvalósításához, amelyet a Kommunista Internacionálé V. kongresszusa tűzött ki 1924 nyarán, a nemzetközi munkásmozgalom helyzetének felmérése alapján. A bolsevizálás programját - a lenini elmélet elveinek és a bolsevik párt tapasztalatainak következetes elsajátítása a mindennapos gyakorlatban - a CSKP első, bolsevizáló kongresszusa, az 1924. október 31-től november 4-ig megtartott II. kongresszus alkalmazta a csehszlovákiai feltételekre. A Komintern V. kongresszusa nemcsak az összes szekcióra kötelező határozataival, hanem éles kritikájával is nagy hatást gyakorolt a kongresszus előkészítésére és lefolyására. Elsősorban a CSKP vezetőségének címezte azt az észrevételt, hogy hézagosán valósítja meg az egységfront taktikáját, nem lép fel a munkásparaszt kormányról szóló jelszó opportunista értelmezése ellen, habozó a német és az orosz kérdéssel kapcsolatos állásfoglalása, lebecsüli az agrárkérdést, nem fogja fel teljesen helyesen a szak- szervezeti munkát, alapvetően helytelenül értelmezi a nemzetiségi kérdést és kompromisszumokra hajlamos a párt szervezeti átépítésének kérdésében. A kongresszus dokumentumaiba foglalt bírálat a csehszlovák küldöttséget már az V. kongresz- szuson megosztotta két csoportra. A kisebbségre, amely fenntartás nélkül elfogadott minden határozatot és bírálatot s amely a Komintern Végrehajtó Bizottságától megkapott minden támogatást, és a többségre, amely ugyan elfogadta az V. kongresszus dokumentumait, lényegében egyetértett a CSKP-t ért bírálattal és a hibákat - tüzetes elemzésüket követően - kész volt kiigazítani, de nem értett egyet a CSKP-ra vonatkozó néhány konkrét észrevétellel. A bírálat komolysága és vele kapcsolatban az álláspontok eltérése miatt a KI Végrehajtó Bizottsága 1924. augusztus 1-én határozatot hozott hogy a kongresz- szus megtartását halasszák el és indítsanak párton belüli vitát. Széles körű, nyílt és gyakran nagyon éles vita indult a Komintern V. kongresszusa eredményeiről, s a párt további feladatairól a pártépítés minden szintjén, beleértve a kerületi pártkonferenciákat, valamint a pártsajtót. Ez a vita 1924 augusztus elejétől október végéig tartott, és a párt kongresz- szusa zárta le. A vitában kialakult a két egymással szembenálló csoport - a forradalmi baloldali és az opportunista jobboldali. Külön csoportot alkotott az ún. centrum, amelynek vezető képviselője B. Šmeral és A. Zápotocký volt. Tagjai többnyire a munkásosztályhoz hű elvtársak voltak, akiket a párt egységének és tömegjellegének féltése megbénított a CSKP harcában a növekvő jobboldali veszély ellen. A vita főleg a proletariátus egységfrontjának taktikája, a munkás-paraszt kormány kérdése és a nemzetiségi kérdés körül folyt. Az opportunisták, akik nem értettek egyet a KI V. kongresszusának határozataival, túlbecsülték a kapitalizmus stabilizálódását, szem elől tévesztették a forradalmi kilátásokat, a pártban bizalmatlanságot keltettek a Komintern iránt és szem beszálltak a káderváltozásokkal. A forradalmi irányzat a hibák helyrehozására és arra törekedett, hogy a pártot következetes bolsevizálással lenini munkáspárttá formálja. Fogyatékossága az volt, hogy eszmeileg nem volt homogén és egységes, képtelen volt a leninizmust teljes egészében megérteni és alkalmazni a CSKP feltételeire. A vitában a baloldali ellenzék mellett kiálltak a Komintern Végrehajtó Bizottságának képviselői is. A kongresszust Prága-Holešo- vicében 1924. október 31-én nyitották meg 145 szavazati, 64 tanácskozási joggal rendelkező küldött jelenlétében. A tanácskozáson részt vett a Kommunista Internacionálé küldöttsége is, amelyet D. Manuilszkij vezetett. A szövevényes helyzetben segítséget jelentettek tapasztalatai, megfontoltsága és tekintélye a vitás kérdések megoldásában és a helyes kiút kijelölésében. A CSKP II. kongresszusa egyetA javuló személyi higiénia, a korszerű fogpótlás és főleg a 3 vitaminok fogyasztása eredményeként a múlthoz viszonyítva lényegesen ritkábban fordul elő a szájzúggyulladás. Ez természetesen nem jelenti, hogy nem fordul már elő. A leggyakrabban a gyerekek és idősebbek között találkozunk ezzel a kellemetlen betegséggel. A szájzúggyulladás a szájzúg és az ajak nyálkahártyájának és a szomszédos bőrnek a gyulladása. Többnyire először a nyálkahártya vagy a bőr felszíni rétegében enyhe gyulladás alakul ki, amely aztán innen az ajakra, az ajakkal szomszédos bőrre vagy nyálkahártyára is átterjed. Főleg rosszul gondozott 1 vagy erősen nyálzó gyerekeknél fordul elő, vagy idős korban teljes foghiány esetében illetve a rossz fogpótlások miatt. A szájzúggyulladást az előidéző okok szerint négy csoportra oszthatjuk: értett a KI V. kongresszusának eredményeivel és megváltoztatta az új pártvezetést, amelynek zálogává kellett válnia az V. kongresz- szus határozatai megvalósításának. Ebben a szellemben szólaltak fel rajta a Komintern-küldöttsé- gének tagjai és a baloldali ellenzék képviselői is. Viharos vita folyt D. Manuilszkij felszólalásával, B. Šmeral, A. Neurath és A. Zápotocký beszámolójával kapcsolatban. Az új központi bizottságba beválasztották a baloldal 18 és a korábbi pártvezetés 14 képviselőjét, így került a J. Haken által vezetett baloldal a párt élére. A baloldalhoz tartozott KI. Gottwald, J. Šverma, L. Novomeský, J. Fučík, E. Urx és más jeles elvtársak, akik szavatosságává váltak a CSKP következetes bolsevizálásának. A kongresszus határozatai a párt legidőszerűbb feladataival foglalkoztak. Az agrárpolitikáról szóló kongresszusi irányelvek első helyre állították azt a követelményt, hogy ki kell sajátítani és kárpótlás nélkül fel kell osztani a nagybirtokokat a dolgozó parasztok között. A nemzetiségi kérdésről szóló határozat kiigazította az előző kongresszus alapvető hibáit. A KI állásfoglalásának megfelelően a CSKP elhatárolta magát a csehszlovakizmus ideológiájától, az egységes csehszlovák nemzet fikciójától, és elismerte a szlovák nemzet szuverenitását. Ez megteremtette a szlovák kérdés helyes értelmezésének alapját. Elfogadta a nemzetek önrendelkezési jogát, egészen a politikai különválásig. Ezt azonban nem tudta Csehszlovákia feltételeire konkretizálni. Az uralkodó nemzet kommunistáinak kötelességévé tette, hogy harcoljanak a nem cseh nemzetiségű lakosság nemzeti követelményeiért. Az elnyomott nemzetek kommunustái- nak az egész munkásosztály internacionalista bázisán kellett megvívniuk harcukat. A II. kongresszus a Csehszlovák Köztársaságot leegyszerűsítve Franciaország vazallusának és Szlovákiát az uralkodó cseh burzsoázia gyarmatának minősítette. Az agitációról és a propagandáról szóló határozatban a kongresszus hangsúlyozta a tagság szüntelen marxista-leninista nevelésének szükségességét. A szakszervezeti kérdésben kiemelte a szervezetek egységéért folytatott harcot, és hangsúlyozta annak jelentőségét, hogy a kommunisták tevékenységet fejtsenek ki a reformista szakszervezetekben. A kongresszus jóváhagyta az új szervezeti szabályzatot, amely az üzemi sejteket minősítette a CSKP szervezeti felépítése bá- * zisának, a demokratikus centraliz- * must pedig az új típusú párt építése lenini alapelvének. JARMILA BOBOKOVÁ 1. A fertózéses eredetű gyulladás. Ez a leggyakoribb. A lobos területeken baktériumok vagy gomba mutatható ki. A gyulladás fertőző jellegét az is bizonyítja, hogy gyakran a család többi tagján is előfordul, megfertőzik egymást. Ilyen esetekben döntő szerepe van a száj higiéniájának. Mindent meg kell tennünk a gyulladás terjedésének megakadályozásáért, azért, hogy a családtagokat vagy munkatársakat megóvjuk a fertőzéstől. 2. A mechanikus inger okozta szájzúggyulladás kialakulásában jelentős szerepe van a foghiány miatt kialakult harapássüllyedésnek. Az ezzel járó fokozott nyálképződés és nyálfolyás kimarja a bőrt, fertőzést és berepedéseket idéz elő. A rosz- szul beállított fogpótlás is előidézheti kifejlődését. Fokozott nyálképzódést és nyálzást okozhat az első fogpótlás, elsősorban a totális, lemezes protézis viselése, ritkább esetekben a protézis anyaga által előidézett allergia. A gyakorlatból tudjuk, hogy több páciens szájzúggyulladást kap a fogorvosi kezelés után. Ezekben az esetekben a mechanikus ingerlés játszik nagy szerepet, de természetesen számolni kell a fertőzés lehetőségével is. 3. A vitaminhiány következtében kifejlődő szájzúggyulladás a B2 vitamin hiányára vezethető vissza. A nikotínsavnak is szerepe van a gyulladás kialakulásában. 4. A diabetes - cukorbaj esetében gyakori a makacs, vissza-visz- sza térő szájzúggyulladás. A folyamat akkor is kialakulhat, ha az ételekhez C és B vitaminokat adnak. A szájzúggyulladás első tünete, hogy a zúgokban, gyakran mind a két oldalon megvastagodik a hám és gyöngyfényű lesz. Enyhe esetekben az ajakszárazság az egyetlen panasz, ezért nyálazza, nyalogatja a beteg állandóan a száját. Idővel hámlani kezd az ajak és berepedések keletkeznek. Miután a fehéres szín eltűnik, a szájzúgokban szimetrikusan, kissé tömött tapintású, nedvezó kidudorodások mutatkoznak. Az idült gyulladás továbbterjed, barnásvörös, nedvező, többnyire sárgás pörkkel fedett, hámfosztott foltok keletkeznek. Ezek a foltok a száj mozgásakor, evéskor, beszéd közben berepednek, ami fájdalmakat okoz. A szájzúggyulladás gyakran makacs, idült lefolyású és nagyon sokszor többször kiújul. Vitaminhiány esetében a szájzúggyulladá- son kívül sokszor szemtünetek is jelentkeznek. Nagyon fontos a betegség illetve kiújulásának megakadályozása. A gyermek száját gondosan tisztán kell tartani, óvni kell az ajkakat az állandó nyalogatástól. Felnőtteknél a lemezes fogsor szájba helyezésekor illetve kivételekor a szájzúg könnyen bereped. Ezért tanácsos, hogy ilyenkor előbb kevés kenőccsel kenjük be ajkainkat. A szájzúggyulladás az esetek legnagyobb részében megfelelő gyógyítással gyorsan gyógyul. Néha nagyon makacs és sokszor kiújul. A kezelést az orvos utasításai szerint kell végezni. DR. RÉPÁSSY BÉLA ORVOSI TANÁCSADÓ A szájzúggyulladás ÚJ SZaí 4 1984. XI. 2.
