Új Szó, 1984. október (37. évfolyam, 232-258. szám)
1984-10-09 / 239. szám, kedd
Vita a CSKP Központi Bizottságának 11. ülésén MILOŠ JAKEŠ elvtársnak, a CSKP KB Elnöksége tagjának, a KB titkárának felszólalása Pártunk központi bizottságának legutóbbi ülése óta számos jelentős eseményre került sor társadalmunk életében és a nemzetközi fejlődésben.,Ezek egyike volt a KGST-országok legmagasabb szintű gazdasági tanácskozása, amelyre 1984 június 12-től 14-ig került sor Moszkvában. A tanácskozáson a Csehszlovák Szocialista Köztársaság küldöttsége is részt vett, Gustáv Husáknak, a CSKP KB főtitkárának, köztársasági elnöknek a vezetésével. A párt- és állami képviselők legmagasabb szintű találkozása rendkívül fontos eseménnyé vált a KGST-országok testvéri kommunista- és munkáspártjainak az életében, s hozzájárult országaink egységének és összeforrottságának szilárdításához. A tanácskozás eredményei jelentős mértékben segítik elő a békés együttműködés fejlesztését és a világbéke védelmét. A Szovjetuniónak a tanácskozás összehívására vonatkozó javaslatát pártunk XVI. kongresszusán is támogattuk. Pártunk aktívan vett részt a tanácskozás előkészítésében, amely a testvérpártok központi bizottságai illetékes titkárainak, s a tagállamok állandó képviselőinek a szintjén csaknem három évig tartott. Bonyolult folyamatról volt szó, amelyben tisztázni és egységesíteni kellett a tagállamok gazdasági és tudományos-műszaki együttműködésének további elmélyítésére és fejlődésük hosszú távú előrejelzésére vonatkozó nézeteket. Kiemelten kell értékelni azt a nagy munkát, amelyet a Szovjetunió Kommunista Pártja fejtett ki a tanácskozás sikere érdekében. Pártunk központi bizottságának az elnöksége és a szövetségi kormány rendszeresen megtárgyalta az előkészítés menetét. Magát a tanácskozást nagy érdeklődés kísérte itthon és a baráti államokban, valamint az egész világon. Történelmi jelentőségét a sokoldalú és a kétoldalú gazdasági együttműködés fejlesztésében és szilárdításában, s a szocialista közösség nemzetközi szerepének erősítésében mindegyik küldöttség vezetője hangsúlyozta. Husák elvtárs a felszólalásában megemlítette, hogy ,,A tanácskozásra rendkívül fontos feladat hárul, felmérni közösségünk szoci- ális-gazdasági fejlődésének eredményeit, meghatározni a kölcsönös együttmüködés elmélyítésének az irányzatait a 80-as évekre és hosszabb távlatokban, s állást foglalni a komoly, időszerű nemzetközi kérdésekben." A gazdasági tanácskozás eredményeit és döntéseit pártunk központi bizottságának elnöksége és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya nagyra értékelte. Hangsúlyozta az elfogadott intézkedések nagy jelentőségét az együttműködés további fejlesztésében a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagországaival, elsősorban a Szovjetunióval, ami a csehszlovák népgazdaság intenzív fejlesztésének nélkülözhetetlen feltétele. A tanácskozás felmérte a tagországok gazdasági és szociális fejlődésében elért eredményeket. Megállapította, hogy a gazdasági kérdésekről folytatott legutóbbi legmagasabb szintű tanácskozás óta, amire 1969 áprilisában került sor Moszkvában, a szocialista közösség gazdasági alapja döntő mértékben megszilárdult. Megnövekedett gazdasági, tudományos-műszaki és védelmi potenciálja, s széles körű szociális programok valósultak meg. A gazdasági és tudományos-műszaki együttmüködés további fejlesztésének közös stratégiáját a KGST-országok szocialista gazdasági integrációjának fejlesztését, az együttműködés tökéletesítését és további elmélyítését célzó Komplex Program foglalta össze, amelyet a tagországok 1971-ben fogadtak el Bukarestben. Amint azt a tanácskozáson hangsúlyozták, az elmúlt 15 év alatt kétszeresére nőtt a tagországok ipari termelése, míg az iparilag fejlett tőkés országok csak nem egészen egyharmadnyi mértékben növelték ipari termelésüket. A szocialista munkamegosztás fejlődése lehetővé tette a kölcsönös külkereskedelmi forgalom kifejező növekedését. Az elmúlt évben a tagországok közötti árucsere-forgalom körülbelül tizenötszöröse volt az 1970-ben elért szintnek. A KGST-országok erős gazdasági egységet képeznek, amely a világ ipari termelésének több mint a harmadrészét nyújtja. A világon senki sem tagadhatja azt a tényt, hogy a szocialista közösség a világ leggyorsabban fejlődő részévé vált. Az 1950-től 1983-ig terjedő időszakban a tagállamok nemzeti jövedelme 8,6-szorosára, ipari termelése pedig 14-szeresére nőtt. A tagországok közös igyekezetével nagy ipari és energetikai komplexumok épültek, széles körű gyártásszakosítás bontakozott ki számos szakágazatban, sikeresen fejlődik a termelési és a tudományos-műszaki kooperáció. A kölcsönös szállítások növekedése lehetővé teszi, hogy a tagországok behozatali szükségleteik döntő többségét a tüzelő- és a nyersanyagok, a gépek és berendezések, valamint a fogyasztási cikkek esetében ezen az úton fedezzék. Az együttmüködés fejlesztésében a mi országunk részvétele is jelentős. A tagországok körülbelül 72 százalékos arányban szerepelnek a csehszlovák külkereskedelmi forgalomban. A csehszlovák gépipari kivitelben a gyártásszakosítás keretében termelt áru részaránya elérte a 41 százalékot. Azok a pozitív eredmények, amelyeket a tagországok a kedvezőtlen világpiaci fejlődés, egy sor tőkés ország, főleg az Egyesült Államok diszkriminációs politikája, s a kereskedelmi, hitelpolitikai, tudományos-műszaki és technológiai blokád ellenére értek el, meggyőzően bizonyítják a szocialista közösség gazdaságának lehetőségeit és erejét. A gazdasági tanácskozáson megfogalmazták a legfontosabb feladatokat és célokat, s az ezeket tartalmazó dokumentumokat a tömegtájékoztató eszközökben nyilvánosságra hozták. Közvetlenül a tanácskozás után került sor a KGST 38. rendkívüli ülésszakára, amelyen megtárgyalták az elfogadott ajánlások lebontására és végrehajtására vonatkozó eljárást. Az elért eredményeket a testvérpártok központi bizottságainak titkárai rendszeres évi tanácskozásaikon fogják értékelni. A jelenlegi nemzeközi gazdasági és ka- tonai-politikai helyzet bonyolultsága és rendkívüli komolysága jogosan visszatükröződött abban, hogy a tanácskozás nagy figyelmet szentelt a nemzetközi helyzet fejlődésének. Megmutatta a szocialista államok következetességét a nemzetközi békepolitika érvényesítésében és az imperializmus háborús fenyegetésével szemben folytatott harcban. A béke megőrzéséért és a nemzetközi gazdasági együttműködésért című nyilatkozat magában foglalja azt a közös programot, amely a nemzetközi gazdasági viszonyok normalizálására, s a fejlődésük útjában álló akadályok felszámolására irányul. A tanácskozás támogatta a fejlődő országok arra irányuló törekvését, hogy a nemzetközi gazdasági kapcsolatok igazságos alapon fejlődjenek, s fontos politikai feladatként hangsúlyozta, hogy a gazdasági együttműködés stabil kapcsolatait kell kialakítani a szocialista irányzatú fejlődő országokkal. A tanácskozás kitűzte a tagországok gazdasági fejlődésének és együttműködésének stratégiai céljait az évszázad végéig, s meghatározta az elérésükhöz vezető konkrét feladatokat. Elsősorban a gazdaságoknak az intenzív fejlesztés útjára való áttéréséről és hatékonyságuk növeléséről van szó, a társadalmi termelés szerkezetének tökéletesítésével, a tudományos-mű- szaki potenciál fejlesztésével és kihasználásával, s a rendelkezésre álló anyagi és munkaerőforrások ésszerű és gazdaságos kihasználásával. Ezen az alapon kell gondoskodni a társadalmi termelés további növeléséről, ami a szocializmus anyagiműszaki alapja szilárdításának és a nép életszínvonala emelésének döntő feltétele. A termékek műszaki színvonalának, megbízhatóságának, élettartamának és minőségének javításáról, a gyártmányfejlesztés meggyorsításáról és a választék bővítéséről, valamint a termelési potenciál fejlesztéséről van szó, főleg a feldolgozó- ipari ágazatokban. Egyúttal ez az út vezet a fejlett tőkés országoktól való gazdasági és tudományos-műszaki függőség csökkentéséhez is. Nagy jelentőségű az egyes tagországok, főleg a Kubai Köztársaság, a Mongol Nép- köztársaság és a Vietnami Szocialista Köztársaság gazdasági fejlettségi színvonalának fokozatos kiegyenlítése az európai tagállamok színvonalára, s ennek a folyamatnak a meggyorsítása. Ezek az alapvető stratégiai feladatok, amelyek a következő időszakban a tagállamok szociális és gazdasági fejlődésének objektív szükségleteit fejezik ki, teljesen összhangban vannak pártunk XVI. kongresszusának határozataival, s törvényszerűen megkövetelik, hogy további haladást érjünk el a szocialista gazdasági integráció elmélyítésében. Pártunk támogatja a tagországok együttműködésének további fejlesztését, amit Husák elvtárs így fejezett ki a felszólalásában: „Gazdaságii együttműködésünk fő útját a szocialista gazdasági integráció további fejlesztésének kell képeznie, nem lehetünk elégedettek az elért állapottal, sem a szükségletek, sem a fennálló lehetőségek szempontjából.“ Ilyen szempontokból kell viszonyulni a gazdasági tanácskozás eredményeihez. A kölcsönös együttmüködés további fejlesztésének kulcsfontosságú feladata a tagállamok gazdasági politikájának átfogó koordinálása. A gazdasági politika koordinálásának minőségileg új tartalmát maga a tanácskozás határozta meg, amikor leszögezte, hogy egyrészt a kölcsönös érdekeltség tárgyát képező, nagy jelentőségű gazdasági problémák megoldási módszereinek kollektív kidolgozásáról van szó, aminek különösen fontos szerepe van a tagországok gazdasági fejlődésére és együttműködésére vonatkozó hosszú távú közös stratégiai célok meghatározásában, másrészt pedig a közvetlen együttműködés elmélyítéséről a tudományos kutatás, a műszaki fejlesztés, az anyagi termelés és a beruházások területén. Ezzel jelentős lépést tettünk a gazdaságpolitikai koordinációra való fokozatos áttérés irányában. Ennek fő eszközét továbbra is a népgazdasági tervek koordinálása fogja képezni, ami a tagországok nemzeti terveinek a kidolgozását is megalapozza. A sokoldalúan egyeztetett fő kérdések közé főleg az olyan akciók tartoznak, amilyen például az atomerőművek építése, a nyersanyagok és az energiahordozók szállításának a biztosítása, gázvezeték építése Szibériából a Szovjetunió nyugati határáig, a korszerű műanyagok kölcsönös szállítása, elektronikai alkatré-. szék gyártása, a szállítási problémák megoldása, valamint a gyártásszakosítás és a kooperáció a nagy teljesítményű gépek és berendezések gyártásában. Különösen fontos szerepe van a közös érdekű beruházások koordinálásának. Főleg az olyan beruházásokról van szó, amelyek döntő mértékben kihatnak a termelés szerkezetének és műszaki színvonalának javítására, a nyersanyag- és az energiatermelésre, valamint ezek gazdaságos hasznosítására, továbbá a kiviteli potenciál növelésére. Ebben az összefüggésben gondoskodni kell róla, hogy a beruházási koncepciók kidolgozásánál mi is a szocialista gazdasági integráció lehetőségeiből és szükségleteiből induljunk ki. A tagországok további gazdasági és szociális fejlődésében elsőrendű jelentősége van a tudományos-műszaki haladásnak. A tanácskozás elhatározta, hogy ki kell dolgozni a tudományos-műszaki haladás komplex programját, ami kiindulási alapot fog képezni a következő tizenöthúsz évre szóló közös tudományos-műszaki politika számára. A tanácskozás meghatározta a tudományos-műszaki együttműködés fő irányzatait, amelyek a legfontosabb területeken a műszaki és gazdasági színvonal emelésére szolgálnak. Elsősorban a kevésbé anyag-, energia- és munkaigényes technológiai eljárások gyors ütemű bevezetéséről, valamint az automatizált termelési rendszerek kifejlesztéséről van szó a mikroprocesszoros technika, a robotok és a rugalmas, automatizált gyártósorok alkalmazása alapján. A központi bizottság mai ülésén azokat az eredményeket értékeljük, amelyeket Csehszlovákiában a mezőgazdasági termelés és az élelmiszeripar fejlesztésében értünk el. A tanácskozás intézkedéseket fogadott el az együttműködésnek erre a jelentős területére is. Továbbra is a figyelem előterében lesz az önellátás fokozásának a követelménye az élelmiszerek termelésében, s a mezőgazdasági termelés stabilitásának és állandó növekedésének a biztosítása. A szocialista államok törekvése arra fog összpontosulni, hogy megfelelő feltételek legyenek a mezőgazdaság és az élelmiszeripar anyagi-műszaki alapjának fejlesztéséhez. Elsősorban az olyan új gépek és termelési technológiák kifejlesztéséről és gyártásáról van szó, amelyek lehetővé teszik a veszteségek csökkentését a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek termelésénél, továbbá a vegyipari termelés fejlesztéséről a növényvédelmi vegyszerek és a műtrágyák saját gyártásának a biztosítására. Ezzel fokozni fogjuk a függetlenségünket a nem szocialista országokból származó jelenlegi behozataltól. A közös erővel megvalósítandó feladatok közé tartozik a cukor és a citromfélék termelésének a fejlesztése Kubában, a ká- vé- és kaucsukültetvények létesítése Vietnamban, valamint a takarmányélesztők gyártásának biztosítása a Szovjetunióban. A gazdaságpolitikai koordinálás egyik hosszú távú célja a tagországok gazdasági mechanizmusainak a közelítése. E cél megvalósítása a tagországok belső gazdasági mechanizmusaiban érvényesülő jelenlegi különbségek szempontjából nagyon igényes feladat lesz. Megvalósítása során elsősorban azokon a területeken kell törekedni a közelítésre, amelyeknek döntő szerepük van a szocialista gazdasági integráció további fejlesztésében. Ide tartoznak elsősorban az árképzés és a valutaárfolyamok kérdései. A tagországok feladatul kapták, hogy kialakítsák az együttműködés új formáinak fejlesztéséhez szükséges gazdasági és egyéb feltételeket, például közös vállalatok és más nemzetközi szervezetek létesítésével, elsősorban önálló elszámolási alapokon. Nagy tartalékaink vannak a közvetlen kapcsolatok fejlesztésében is az egyes ágazatok, szakágazatok és vállalatok szintjén. Az együttműködésnek ezeket a formáit nemcsak a központi irányítási szervek által kell elősegíteni, hanem a termelési-gazdasági egységek és a vállalatok részéről is nagyobb kezdeményezésre van szükség. A tanácskozás eredményeit ezen a területen is érvényesíteni kezdtük. A Szovjetunióval együtt egy tudományoskutatási és termelési társulást létesítünk a robotok és manipulátorok fejlesztésére, gyártására és alkalmazására, melynek Prešovban lesz a központja. Nálunk is figyelmet kell fordítani azokra az intézkedésekre, amelyek a gyártásszakosítás és a termelési kooperáció fejlesztésére, valamint a tagországok gazdasági szervezetei közötti stabil, hosszú távú kapcsolatok kialakítására vonatkoznak. Népgazdaságunk tervszerű irányítási rendszerében meg kell teremtenünk a feltételeket az együttműködés említett formáinak támogatásához, aminek már a 8. ötéves tervidőszakra tervezett irányítási rendszerben is vissza kell tükröződnie. A legmagasabb szintű gazdasági tanácskozás irányvonalának megvalósításában fontos szerepet kapnak a Szovjetunió és a többi tagország közötti gazdasági kapcsolatok. Ezek a kapcsolatok alapvető tényezőkként hatnak az egyes tagországok közötti együttműködés dinamikájának és formáinak alakulásában, s ezáltal gazdasági fejlődésük ütemének meghatározásában. Nagyra értékeljük a Szovjetunió hozzájárulását a tagországok szükségleteinek fedezéséhez, amikor a tüzelőanyagenergetikai források szállításának 1985-ös szintjét a további időszakra is megtartja, s ezzel kedvező feltételeket teremt nyersanyagellátásuk és tüzelőanyag-energetikai alapjuk biztosításához. Ez különösen érvényes a mi gazdaságunkra, amely jelentős mértékben függ a nyersanyagok és az energiahordozók behozatalától. A Szovjetunióba irányuló csehszlovák szállítások külkereskedelmi forgalmunkban 44 százalékos arányt képviselnek. A kivitel teljes mennyiségéből 68 százalékot képeznek a gépek és berendezések, s ezen belül 43,8 százalékos a Szovjetunióval kötött gyártásszakosítási és kooperációs szerződések keretében szállított gépek és berendezések aránya. A jövőben is aktívan veszünk részt a Szovjetunió magas műszaki színvonalú és jó minőségű gépekkel és berendezésekkel való ellátásában. Főleg azt szeretném hangsúlyozni, hogy magas műszaki színvonalról és kiváló minőségről van szó, ami az élelmiszerprogram biztosítására, valamint a szovjet könnyűipar műszaki rekonstrukciójára szállított berendezésekre is vonatkozik. Továbbra is részt veszünk a Szovjetunióból származó nyersanyag- és energia- szállítások biztosítására szolgáló közös akciók építésében, amilyen például a Krivoj Rog-i vasérckombinát, vagy az Orenburg és a Szovjetunió nyugati határa közötti gázvezeték építése. Ezzel már a 8. ötéves terv irányelvének előkészítésében, valamint a gazdasági és szociális fejlődés távlati előirányzatában is számolunk. A Csehszlovákia és a Szovjetunió közötti együttműködés további elmélyítésében az ágazatok közötti árucsere lehetőségeinek jelentős kimerülése mellett alapvető szerepe van az ágazatokon és szakágazatokon belüli kooperáció és szakosítás fejlesztésének, főleg a gépiparban, amivel alá kell támasztani a gazdasági együttműködés további dinamikus fejlődését. Ez az út vezet a nálunk gyártott választék csökkentéséhez is, a sorozatnagyság növeléséhez és ezzel a termelési hatékonyság javításához. Ezzel a szabványosítás, a standardi- zálás és a termelés egységesítésének a követelménye is összefügg. A Szovjetunióval való kölcsönös együttműködés fejlesztésében az 1990-ig szóló hosszú távú gyártásszakosítási és kooperációs programból indulunk ki, amit 1980 márciusában írtunk alá. Pártunk központi bizottságának elnöksége és a kormány értékelte e program teljesítésének a színvonalát, s intézkedéseket, kezdeményező javaslatokat fogadott el az ilyen jellegű (Folytatás az 5. oldalon) ÚJ SZÚ 4 lllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll 1984. X. 9.
