Új Szó, 1984. október (37. évfolyam, 232-258. szám)

1984-10-09 / 239. szám, kedd

Vita a CSKP Központi Bizottságának 11. ülésén ÚJ SZÚ 5 (Folytatás a 4. oldalról) együttműködés következetes fejlesztésé­re. Ilyen vonatkozású volt Husák elvtárs­nak Csernyenko elvtárshoz küldött levele is, amelynek pozitív visszhangja volt a Szovjetunió Kommunista Pártjának veze­tőségében, s ilyen irányban folyt a két ország kormányelnökének a tanácskozása is ez év júliusában. Határozatot hoztak a gazdasági és a tudományos-műszaki együttműködés 2000-ig szóló hosszú távú programjának kidolgozásáról. A program kidolgozására irányuló munkák már elkez­dődtek. A gazdasági tanácskozás dokumentu­mai új feltételeket alakítanak ki a többi tagországgal folytatott kétoldalú együttmű­ködés fejlesztéséhez is. Erre törekszünk a népgazdasági tervek jelenlegi kölcsönös egyeztetése során is a következő ötéves tervidőszakra, amit a következő év köze­péig kell befejezni. Pártunk központi bizottságának elnök­sége és a kormány megtette a szükséges intézkedéseket a gazdasági tanácskozás­ból eredő feladatok végrehajtásának bizto­sítására. Az egyes feladatok saját feltétele­ink közötti lebontására és végrehajtására kijelölték az illetékes gesztorokat, s az ezekkel kapcsolatos intézkedésekről a leg­közelebbi időszakban fog tanácskozni az elnökség és a kormány. Pártunk központi bizottságának elnöksége és a szövetségi kormány egyúttal feladatul adta, hogy a nyolcadik ötéves terv javaslatának, vala­mint Csehszlovákia 1995-ig előirányzott hosszú távú gazdasági és szociális prog­ramjának kidolgozása során a tanácskozás ajánlásait is következetesen figyelembe kell venni. E feladatok és a központi bizott­ság elnöksége által elfogadott határozatok teljesítésében nagy felelősség hárul a kor­mányokban, az állami és a gazdasági szer­vekben, a KGST szerveiben, valamint a kétoldali kormányközi bizottságokban dolgozó kommunistákra. A pártszerveknek és -szervezeteknek kezdeményezően kell támogatniuk az összes elfogadott intézke­dés megvalósítását, s ellenőrizniük a fel­adatok teljesítését. El kell érnünk, hogy a dolgozók kivétel nélkül megértsék az intézkedések hasznosságát, amelyek mé­lyebben bekapcsolják gazdaságunkat a szocialista gazdasági integrációba. An­nak érdekében, hogy dolgozóink aktívab­ban vegyenek részt a tanácskozásból kiin­duló feladatok végrehajtásában, ki kell használni az irányításban való részvételük minden formáját, beleértve az internacio­nalista szocialista munkaverseny fejleszté­sét. A párt-, az állami és a gazdasági szerveknek abból a tényből kell kiindulniuk, hogy a szocialista gazdasági integráció nélkül nem tudjuk a szükséges mértékben meggyorsítani gazdaságunk intenzifikálá- sának a folyamatát. Harcot kell folytatni az olyan nézetekkel szemben is, hogy tovább­ra is képesek leszünk mindent gyártani. Az ilyen hozzáállás lemaradáshoz, a termékek alacsony műszaki színvonalához vezetne, s ebből eredően problémák keletkeznének nemcsak a külkereskedelemben, hanem a belkereskedelem területén is. A tanácskozás anyagai a párton belüli oktatásban is szerepelni fognak. Konkrét esetek alapján kell majd rámutatni a KGST-országokkal, elsősorban a Szov­jetunióval folytatott együttműködés hasz­nosságára a csehszlovák gazdaság továb­bi dinamikus fejlődése szempontjából. Ab­ból kell kiindulnunk, hogy a tanácskozáson jóváhagyott feladatok teljesítése nem lesz egyszerű, számos akadályt kell majd le­küzdeni, nem hagyományos hozzáállásra és munkamódszerekre lesz szükség, ami kezdeményező és kitartó munkát követel meg az egyes személyektől. A KGST- országok legmagasabb szintű gazdasági tanácskozásán jelentős haladást értünk el a tagországok gazdasági politikájának ko­ordinálására irányuló törekvésünkben. Meggyőződésünk, hogy az elfogadott in­tézkedések következetes végrehajtása je­lentős mértékben hozzájárul a fejlett szo­cialista társadalom építéséhez országunk­ban, s elősegíti a KGST-országok gazda­sági erejének növelését, egységük és kö­zös törekvésük szilárdítását a világbéke megőrzéséért folytatott harcukban. MARIE BOBKOVÁ elvtársnönek, a CSKP KB tagjának, a pŕíbori (Nový Jičín-i járás) Loana vállalat munkásnöjének felszólalása A mai ülés, amely értékeli a XVI. párt- kongresszus és a központi bizottság 4. ülése határozatainak teljesítése során elért eredményeket, joggal értékelte nagyra azokat a sikereket, amelyeket a mezőgaz­daság a falu szocialista átépítésének 35 éve alatt elért. Az észak-morvaországi ke­rületben, ahol nagyon fejlett az ipar, és magas a népsűrűség, a történelmileg rövid idő alatt számos jelentős eredmény szüle­tett. A 35 év alatt, amely a CSKP történelmi IX. kongresszusa óta eltelt, a kerület bruttó mezőgazdasági termelése a kétszeresére emelkedett, a piacra szánt mezőgazdasági termelés a négyszeresére, a munkaterme­lékenység pedig csaknem az ötszörösére emelkedett úgy, hogy emellett a mezőgaz­dasági földterület 7 százalékkal csökkent. Az észak-morvaországi kerületben sa­játságos a mezőgazdasági termelés. Egy lakosra csupán 29 ár mezőgazdasági föld­terület jut, ami az összes kerület közül a legkevesebb. A termelés intenzitásának jelentős növekedése ellenére kerületünk az alapvető élelmiszerekben - kivéve a te­jet és a tejtermékeket - nem önellátó, ami főleg az ostravai-karvinái körzet lakossá­gának magas vásárlóképessége, valamint az élelmiszerpiaccal kapcsolatos magas igények következtében számos politikai problémát és gondot vet fel. A kerület mezőgazdaságának alapvető gazdasági-politikai céljait a 7. ötéves terv­időszakban, a XVI. pártkongresszus hatá­rozatai alapján a kerületi pártbizottság 1980 novemberében dolgozta ki, ugyanak­kor meghatározta ezek elérésének útját és formáját. E feladatokat 1981-ben a köz­ponti bizottság 4. ülésének határozataival összhangban pontosították. A 7. ötéves tervidőszak első négy évében elért ered­mények azt igazolják, hogy sikerül ezeket a célokat elérni. Például a gabonatermesz­tésben az első négy év alatt az egész terv 83,4 százalékát, a cukorrépa-felvá- sárlás tervének 82,5 százalékát, a burgo­nyafelvásárlás tervének 80,8 százalékát, a vágómarha-eladás tervének 83,4 száza­lékát, a tejfelvásárlás tervének 84,2 száza­lékát, s a tojásfelvásárlás tervének a 83,3 százalékát teljesítették. Ezek az eredmé­nyek a kerületben megteremtették a reális feltételeket ahhoz, hogy valamennyi meg­határozó mutatóban teljesítsük a 7. ötéves tervidőszak feladatait. Kerületünk élelmiszeripara is sikeresen teljesiti az ötéves tervidőszak alapvető fel­adatait. Elértük a kerületi pártbizottság által 1982-ben kitűzött célt, vagyis azt, hogy az árutermelést a 7. ötéves tervidőszakban 10-11 százalékkal növeljük, úgy, hogy a piacra 12 százalékkal több terméket szállítottunk. A kerület mezőgazdasági­élelmiszeripari komplexumának pozitív fej­lődése annak az eredménye, hogy megva­lósítottuk a párt világos mezőgazdasági politikáját és ezt a pártépités minden szint­jén továbbfejlesztettük és ellenőriztük. Eb­ben meghatározó szerepet játszik a mező­gazdasági-ipari komplexumban dolgozók önfeláldozó és alkotó munkája, valamint a népgazdaság többi ágazatában dolgozók hatékony segítsége. A kerület mezőgazdasági eredményei­ből kivette részét a Nový Jičin-i járás, ahonnan én is jöttem. Járásunk a burgo­nya- és gabonatermesztésre, olajnövé­nyek termesztésére és a szarvasmarha-te­nyésztésre specializálódott. Az utóbbi években a járásban intenzíven fejlődött a növénytermesztés, elsősorban a gabo­natermesztés. Az idén például 5 tonna fölé emelkedett az átlagos hektárhozam. Járá­sunkban is teljesítjük, sőt túlteljesítjük a 7. ötéves tervidőszak feladatait. A cukorrépa­termesztésben feltehetően csaknem az egész ötéves tervidőszakra szóló tervet már ebben az évben teljesítjük. Annak ellenére, hogy a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban túlsúlyban vannak a po­zitív irányzatok, még mindig sok a problé­ma, amelyekre a központi bizottság elnök­ségének beszámolója is bírálóan rámuta­tott. Az észak-morvaországi kerületi pártbi­zottság az egyik legfontosabb tartalékot a hasonló feltételek között gazdálkodó vál­lalatok eredményei közötti különbségek­ben, de elsősorban a rosszul gazdálkodó mezőgazdasági vállalatok munkájának ja­vításában látja. E tartalékok mozgósítása érdekében kitűzte a konkrét célokat, és kidolgozta a termelés intenzív fejlesztésé­nek tervét. Ezzel kapcsolatban meghatá­rozta a felelősséget, az anyagi és pénzügyi eszközöket. E feladatok teljesítését rend­szeresen ellenőrzi. Az észak-morvaországi kerület párt­szervei és szervezetei kulcsfontosságúnak tartják a káderpolitika további fejlesztését. Az utóbbi három év alatt jól bevált a vezető káderek munkájának rendszeres, igényes értékelése. A meghatározó kritérium az, .hogy az illető az adott munkaterületen milyen konkrét eredményeket ért el. Ez az igényes ellenőrzés jelentős javulást hozott az irányításban, ami a jobb gazdasági eredményekben nyilvánul m^g. Bebizo­nyosodott, hogy ez a helyes. További jelentős lehetőséget látunk a magas termelési, technológiai és raktáro­zási károk, veszteségek csökkentésében. Erre irányul beruházási programunk. Nagyra értékeljük, hogy a központi bizott­ság 4. ülésén határozat született, miszerint a mezőgazdasági termelés számára lehe­tővé kell tenni a siló- és trágyatárolók, legelők építésének lényeges meggyorsítá­sát. Ugyanez vonatkozik az ún. különleges mezőgazdasági beruházásokra. Állami gazdaságaink és szövetkezeteink döntő többsége ezt ki is használta. Két év alatt több mint 300 ezer köbméter siló- és szé­natárolót, csaknem 200 ezer köbméter trá­gyatárolót építettek, három és fél hektár legelőt, 162 hektár komlóföldet és 116 hektár gyümölcsöst létesítettek. Vala­mennyi építkezési beruházás gyorsan megtérült: átlagosan hét éven belül. így például az új siló- és szénatárolók telepíté­sével olyannyira csökkentek a raktározási veszteségek, hogy a kerületben több mint 66 ezer tonna takarmányt takarítottak meg. Ebből 46 millió liter tejet vagy 3600 tonna marhahúst lehet előállítani. Azt javasoljuk, hogy vegyék fontolóra a mezőgazdasági beruházások skálájának további fejlődését. A mezőgazdasági termelés nagy mértékű intenzív fejlesztése az elmúlt években azonban egyre jobban elmélyíti a mező- gazdasági nyersanyagforrások, valamint az élelmiszeripar feldolgozó, fogyasztó és tároló kapacitásai közti ellentétet. A köz­ponti szervek hatékony támogatása ellené­re a legégetőbb gondok a hús-, a tej-, a tojás-, a sörárpa-, a gyümölcs- és a zöld­ségfeldolgozó kapacitások lehetőségeiben mutatkoznak. A meglevő kapacitásoknak csupán a felújításával és korszerűsítésével nem lehet ezt a problémát megoldani. A pártszervek és szervezetek mindent megtettek a központi bizottság 8. ülésén elfogadott határozatok megvalósításáért. A tudományos-műszaki fejlesztést az egyik döntő tényezőnek tartjuk, amely meggyorsítja a termelési folyamat intenzív fejlesztését, növeli hatékonyságát. Ugyan­akkor a vezető dolgozók irányító és szer­vező munkájának elválaszthatatlan részét képezi. Ezt igazolják élenjáró vállalataink eredményei is. A tudományos-műszaki is­meretek gyakorlati alkalmazása lehetővé tette például a szemes kukorica csőzúzalé­kos betakarítását, még olyan nem kimon­dottan kukoricatermesztő járásban is, mint a Nový Jičín-i. Az árpatermesztéssel összehasonlítva tavaly egy hektárról csak­nem kétszer annyi kukoricát takarítottunk be. A takarmányra felhasznált kukorica terén nagyon jó eredményeket értünk el, úgyszintén a szemestakarmány felhaszná­lásában. A Petfvaldi Efsz például a malac­tenyésztésben 3,18 kilogramm szemesta­karmány felhasználásával 640 gramm átla­gos súlygyarapodást ért el. 1,03 kilogramm szemestakarmány felhasználásával a szarvasmarhatenyésztésben a súlygya­rapodás 1 kilogramm volt. Ebben látjuk a gabonaprobléma megoldásának egyik módját a Nový Jičín-i járásban. Az egyre igényesebb mezőgazdasági és élelmiszeripari feladatok teljesítése az anyagi-műszaki biztosítás színvonalától függ. A gépek szállítása terén nagyon sok minden megváltozott. Néhány gép mennyi­sége azonban még mindig nem kielégítő, mint például a tehergépkocsik, a prések, a hegyvidékeken használt gépek terén. Még mindig nem kielégítő a teherszállító és technológiai géppark pótlása, felújítása. Komoly probléma a beruházások tervezett limitje. Nehezen magyarázható meg a mező- gazdasági dolgozóknak, hogy a gépgyár­tók nagyjában késnek, amikor a vállalatok saját pénzeszközökkel rendelkeznek, de gépeket a tervezett keretek hiánya miatt nem vásárolhatnak. A növénytermesztés eredményeiben je­lentős és gyakran meghatározó szerepet játszik a növényvédelem színvonala. A nö­vényvédelemre fordított vegyszerek meny- nyisége még mindig nem kielégítő és távol­ról sem fedezi az alapszükségletet. Ha­sonló a helyzet a termelés más területein is. Teljes mértékben tudatában vagyunk annak, hogy nem egyszerű biztosítani ezt. A mezőgazdasági vállalatoknál nagyon sok önfeláldozó munkás dolgozik, aki kész a jelenlegi viszonyok között is folyamato­san biztosítani a közélelmezést, és még az állami tervben előírtaknál is többet termel­ni. Ehhez viszont megfelelő anyagi-műsza­ki bázisra van szükségük. Az egységes földművesszövetkezetek és állami gazdaságok dolgozói, valamint a mezőgazdasági szolgáltató vállalatok és intézmények dolgozói napjainkban olyan hatalmas mozgalomnak az alkotó részei, amely az észak-morvaországi kerületben akkor érte el a tetőpontját, amikor „jó minőségű és úttörő munkával a magasabb hatékonyságért és a 7. ötéves terv felada­tainak teljesítésért“ jelszóval kerületi szo­cialista kötelezettségvállalást fogadtak el. A Nový Jičín-i kezdeményezésből járási méretű mozgalom indul ki, amelynek lé­nyege, hogy a dolgozó kollektívák érdekel­tek a 7. ötéves tervidőszak feladatainak teljesítésében és túlteljesítésében . A kollek­tívákat mindenütt a gazdaságosság foko­zására, az erőforrások ésszerűbb kihasz­nálására és a veszteségek csökkentésére irányítja. Az iparban dolgozó kollektívák mellett az új munkamódszerek úttörőivé a szocialista munkabrigádok és a komplex racionalizációs brigádok, valamint a mező­gazdasági és élelmiszeripari vállalatoknál működő dolgozó kollektívák váltak. Céljuk, hogy minden hektár földről minden felhasz­nált műtrágyából, tömegtakarmányból, minden kilowatt energiából és minden liter kőolajból többet termeljenek. Az észak-morvaországi kerület mező- gazdasági és élelmiszeripari dolgozói ké­szek rendkívüli munkakezdeményezéssel hozzájárulni az élelmiszerpiac gazdagítá­sához. Ezzel köszöntik a falu szocializálá­sa megkezdésének 35. évfordulóját, az egységes földmű vesszövetkez etek X. kongresszusát, valamint a nemzeti felsza­badító harc betetőzésének és hazánk szovjet hadsereg általi felszabadításának 40. évfordulóját. MARGITA KLIMEŠOVÁ elvtársnönek, a CSKP KB póttagjának, a bratislavai Figaro vállalat munkásnöjének felszólalása legalább a CSKP KB 10. ülése határozatai­A bratislavai városi pártbizottság felelős­ségteljesen bontotta le a CSKP KB 10. ülésének határozatait. A városi és városke­rületi pártbizottságok által elfogadott politi- kai-szervezési intézkedések lehetővé tet­ték az egységes eljárás alkalmazását. Az alapszervezetek többségének alkotó hoz­záállása annak tudható be, hogy eljárásuk a korábbinál nagyobb mértékben program- szerű, és a tételes feladatok megállapítá­sakor meghatározzák az adott tennivalók teljesítésének konkrét határidejét is. Azon­ban nemcsak a tervezett feladatok túltelje­sítéséről van szó, hanem a források haté­konyabb kihasználásáról, olyan termékek hatékony értékesítéséről, amelyek gyorsan elkelnek a hazai és külföldi piacon, ame­lyek összhangban vannak beruházásunk főbb szükségleteivel és hozzájárulnak az állami célprogramok teljesítéséhez. Ez annyit jelent, hogy gyorsabban és követke­zetesebben alkalmazzuk a tudomány és technika ismereteit, gyorsítsuk fel az inno­vációs folyamatokat, többszörösére növel­jük a termékek minőségét és műszaki­gazdasági színvonalát, csökkentjük az egységnyi termelési költségeket, jobban használjuk ki az alapeszközöket, hogy a munkatermelékenység állandóan emel­kedjen. A progresszív feladatok konkrét lebontá­sával Bratislava döntő fontosságú vállala­tainál június 15-ig elkészültek. A többletvál­lalás terjedelme az ipari szervezetekben nak szintjén van, és több helyen még ennél többet is vállaltak. Például a nehézgép­gyárban, a Nemzetközi Nőnap Üzemben, a Slovnaftban, a Doprastavban és másutt. A CSKP XVI. kongresszusa irányvonalá­nak megvalósítását gazdasági területen elsősorban az idei tervfeladatok egyenle­tes és komplex teljesítéséért vívott harcban látjuk, amivel valós feltételeket teremthe­tünk a jövő évi terv teljesítéséhez. A bratislavaiaknak az SZNF 40. évfordu­lója és hazánk szovjet hadsereg általi fel­szabadításának 40. évfordulója tiszteleté­re, a 7. ötéves tervidőszak feladatainak következetes teljesítése jegyében, Brati- slavának a magas fokú hatékonyság és minőség városává való átalakítása során vállalt kezdeményezése széles körben fej­lődik és jelentős része van az idei gazda­sági eredményekben. Sikeresen teljesítjük szállításainkat főleg a belkereskedelem számára, ebben az elektrotechnikai és fémfeldolgozó ipar kivételével valamennyi iparág túlteljesítette feladatait. A tavalyi esztendő azonos időszakához képest ez 390 millió korona értékű termékkel jelent többet, aminek 82,4 százalékát az élelmi­szeriparból szállították. A bratislavai válla­latok folytatják kivitelük jó teljesítését. Pél­dául a szocialista országokba irányuló ex­port időarányos tervét nagykereskedelmi árakban valamennyi ipari ágazat teljesítet­(Folytatás a 6. oldalon) 1984X9 llllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllilllllllllllllllll

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents