Új Szó, 1984. október (37. évfolyam, 232-258. szám)

1984-10-08 / 238. szám, hétfő

Vita a CSKP Központi Bizottságának 11. ülésén FRANTIŠEK TESÁR elvtársnak, a CSKP KB tagjának, a kelet-szlovákiai kerületi pártbizottság vezető titkárának felszólalása VLADIMÍR KRUPAUER elvtársnak, a CSKP KB póttagjának, a České Budéjovice-i Mezőgazdasági Főiskola dékánjának felszólalása A kerületi pártbizottság elnöksége az év végén értékelte a kerületi konferenciának a mezőgazdaság fejlesztésére vonatkozó határozatát és elemezte annak az ötéves tervidőszak első három évében való telje­sítését. Figyelmünket a növénytermesztés kiemelt fejlesztésére összpontosítottuk. Az elemzés elsősorban a gabonatermesztés­ben mutat pozitív eredményeket. Egyidejű­leg rámutatott a járások és a vállalatok közti, valamint a vállalatokon belüli jelentős különbségekre, amelyek az irányító és szervező munka alacsony színvonalát jelzik. A tömegpolitikai munka színvonala és a dolgozók munkakezdeményezésének a szervezése közvetlen hatással volt az eredményekre. Az értékelések szerint mind a 11 járásban elértük azt, hogy a párt­szervek és -szervezetek pontosították el­várásaikat a munkakollektívákkal és a ve­zető dolgozókkal szemben. A jó és kevés­bé jó eredmények okainak elemzései arra ösztönzik a gyengén gazdálkodókat, hogy elérjék az előttük haladók színvonalát. A kerületi pártbizottság elnökségének ha­tározata mozgósító feladatot jelölt ki: mara­déktalanul teljesíteni a hetedik ötéves terv feladatait. A konkrét elképzelések meghoz­zák gyümölcsüket. Az idén a szokatlanul nehéz aratás elle­nére is 4,7 tonnás hektárhozamot értünk el a gabonafélékből. Ez három mázsával több a tavalyinál, ami annyit jelent, hogy a kerü­letben a tervezett termelést 90 ezer tonná­val teljesítjük túl. Azonban nem lehetünk elégedettek az eredményekkel. Idáig ugyanis az ötéves terv feladatait a gabona- termesztésben csak két járás, - a náchodi és a svitavyi - teljesítette. Az idén mások is csaltakoztak hozzájuk. A feltételek meg­vannak ahhoz, hogy a feladatokat az egész kerületben teljesítsük. Éppen az élenjáró vállalatok eredmé­nyei mutatták meg, hogy a gabonafélék termesztésében a kerületben milyen tarta­lékok vannak. Annak biztosítéka, hogy az esetleges kevésbé termékeny év se fordít­sa vissza ezt a kedvező irányvonalat, a dolgozók jó színvonala kell legyen. Egész sor személyi változást eszközöltünk a mezőgazdasági vállalatoknál és igazga­tóságokon, valamint a célszervezetekben. Az új, többnyire fiatal dolgozók beválnak. Ezt a gyakorlatot még nagyobb céltudatos­sággal és alapossággal folytatjuk majd. A munkakollektívákban kialakult olyan szellem, mely szerint a feladatok hiányos teljesítésének véget kell vetni. A dolgozók kritikusabban rámutatnak a felelőtlenségre, a termőfölddel való gazdálkodás fogyaté­kosságaira, a szerves és ipari trágyák nem megfelelő kihasználására és az ellenőrzés alacsony színvonalára. Ezt az igényessé­get és nyitottságot a feladatok teljesítése érdekében használjuk ki. Hasonlóan mint a többi ágazatban, a mezőgazdaság szá­mára sem teszünk engedményeket azon követelmények vonatkozásában, amelye­ket a CSKP KB Elnökségének Levele hatá­rozott meg, jóllehet sokan szívesen meg­feledkeznének azokról. A szervezőmunka elmélyítésével sikerült felkeltenünk a jó eredmények iránti érdeklődést. Habár ja­vulás ígérkezik, még nem mondhatjuk el, hogy győztünk. A növénytermesztés leggyengébb része a cukorrépa-termesztés. A Hradec Králo- vé-i, a jičíni és a pardubicei járások, ame­lyek cukorrépa-termesztéssel foglalkoz­nak, a feladatok teljesítésében a kerület szintje alatt maradtak. A termőföld minősé­ge, bonitása nem az egyedüli tényezó a jó termés elérésében. Az ember is nagyon fontos. A tavaszi hónapokban megkülön­böztetett figyelmet fordítottunk arra, hogy a cukorrépa termesztésében jelentős vál­tozásokat érjünk el. Azokban a szövetke­zetekben, ahol követelményeinket megér­tették, már észlelhetők az eredmények. Megvannak a feltételek ahhoz, hogy 40 tonnás hektárhozamot érjünk el. Az idén azonban a felvásárlás túlteljesítésével még nem tudjuk teljes mértékben pótolni az előző évek lemaradását. Tudatában vagyunk annak, hogy a me­zőgazdaság, és főként a növénytermesz­tés eredményei a többi ágazattól is függe­nek. A CSKP KB 11. ülése határozatai gyors ütemű teljesítésének érdekében hat-' ni fogunk a kerület ipari vállalataira és igyekszünk pozitívan befolyásolni távlati céljaikat. A párt- és a gazdasági szervek növény- termesztésre fordított figyelme az állatte­nyésztésben is meghozza eredményeit. Ha az ötéves terv állattenyésztésre vonatkozó feladatait a kerületben a tervidőszak első három évében teljesítettük, illetve túltelje­sítettük, ez elsősorban annak köszönhető, hogy politikai szempontból megértettük a szemes takarmányok gazdaságos ki­használására való törekvéseket. 1980-hoz viszonyítva az egy termelési egységre át­számított fogyasztásuk 10 százalékkal csökkent. További tartalékaink elsősorban a takarmányok termelési hatékonyságának növelésében vannak. Kerületünk számára, ahol a legnagyobb a 100 hektárra eső állatállomány, nincs más kiút, mint az állat- tenyésztés intenzív fejlesztése. Mindenütt - nemcsak a pártszervekben - a munka olyan hatékony formáit és módjait keressük, amelyek a tartalékok kihasználásához vezetnek. Ez természete­sen a gazdálkodásban mutatkozó indoko­latlan különbségekre is vonatkozik, vagyis az úgynevezett gyengén gazdálkodó válla­latokra. Az ötéves tervidőszak elején ebbe a kategóriába 50 egységes fölmúvesszö- vetkezetet és 10 állami gazdaságot sorol­tunk. A kerületi pártbizottság vizsgálta a le­maradás okait és meghatározta a konszoli­dálás folyamatát. Éppen itt összpontosítot­tuk a személyi változásokat, a pártszerve­zetek bizottságait tapasztalt elvtársakkal erősítettük meg. A kerületi és járási pártbi­zottságok egyes alapszervezeteknek nyúj­tott segítsége, a káderfeltételeknek a meg­teremtése és az említett vállalatok színvo­nalasabb irányítása azt eredményezte, hogy az intenzifikálás programját 21 gyen­gén gazdálkodó vállalatnál teljesítettük, s így ezeket a konszo.lidálás programjából kihagyhattuk. Az idén fejeződik be további 24 vállalat konszolidálási folyamata, és megvannak a feltételek ahhoz, hogy 1985 végéig a többi szövetkezet is konszolidá­lódjon. Mindez persze nem volt olyan egy­szerű és könnyű feladat, mint ahogy most erről beszélünk. Mindenfajta mesterkedést határozottan elutasítunk. Az az igyekezet, hogy néhányan megmaradjanak a gyen­gén gazdálkodó vállalatok között és állami dotáció segítségével dolgozzanak akkor is, ha ennek okait már kiküszöböltük, bünte­tendő nyerészkedés a társadalom kárára. Ezen a szinten ezekről a kérdésekről is beszélünk. Ugyanilyen irányvonalat követünk az ál­lami gazdaságokkal szemben is, amelyek a termőföldnek csaknem 17 százalékát művelik meg, túlnyomórészt kevésbé ked­vező éghajlati feltételek mellett. A komplex intézkedéseknek és a tökéletesített irányí­tási rendszer gazdasági szabályozásainak gyakorlati alkalmazása itt is a termelés növekedését hozta magával. 1983-ban az állami gazdaságok hatékonysága megha­ladta a szövetkezeti szektorét. Csökkentek a költségek, és míg az állami gazdaságok a hatodik ötéves tervet 45 millió korona veszteséggel zárták, tavaly már 273 millió korona nyereséget értek el. Ennek hátteré­ben, csakúgy mint az egységes földműves- szövetkezetek esetében, a pofitikai munka húzódik meg. A párt feladata itt különösen azért igényes, mert gyakran nincsenek meg a feltételek a folyamatos termeléshez. Fontos kérdés például a termelési, a mű­szaki és a műszaki-gazdasági dolgozók stabilizálása. Az élenjáró szervezők gyakran szinte hadakoznak a feladatokkal. A kerületi és járási pártbizottságok megkü­lönböztetett módon segítenek a vállalati pártbizottságoknak és szervezeteknek. Tu­datában vagyunk annak, hogy a gazdasági szabályozók hatékonysága csökkenne, ha engedményeket tennénk a káderpolitiká­ban, a munkaszervezés követelményeiben és az emberek gondolkodásáért folytatott harcban. A központi és kerületi állami és gazdasági szervektől megköveteljük a ha­tékony segítséget a termelési alap fejlesz­téséhez, valamint az életfeltételek javításá­hoz az állami gazdaságok dolgozói számá­ra. A géppark, a növénytermesztés és az állattenyésztés objektumainak korszerűsí­téséről a lakáskérdés megoldásáról, a szolgáltatások biztosításáról, a fogyasz­tási cikkekkel való jobb ellátásról van szó a távolesó területeken. Megalkuvás nélkül tesszük fel a termő­föld kihasználására, a róla való gondosko­dásra, valamint a hozzá való viszonyra vonatkozó kérdéseket. A vezető gazdasági dolgozókat nagyobb politikai öntudatra és pártosságra intjük. Ennek meg kell nyilvá­nulnia a munka brigádrendszerű szervezé­sében és javadalmazásában, az irányító és ellenőrző munkában, valamint az embe­rekhez való viszonyban is. Ez a,megisme- rés forrása és a helyes döntés biztosítéka. A dél-csehországi földművesek 1984 küszöbét azzal a szilárd elhatározással lépték át, hogy teljesítik az idei megemelt termelési tervet és ezzel egyidejűleg nagy­részt behozzák a korábbi évek gabonater­melési lemaradását. Ezt a célt szolgálta a mezőgazdasági üzemek pártszervezetei­nek, gazdasági vezetésének tevékenysége és a szocialista munkaverseny is. A követ­kezetes politikai-szervező munka meghoz­ta gyümölcsét. Annak ellenére, hogy a ma­gasabb fekvésű területeken problémák for­dultak elő az aratás befejezésével, kerüle­tünkben ez idén elérjük a 4,3 tonnás átla­gos hektárhozamot. A gabonaneműek ter­melésének tervét hozzávetőleg 130 ezer tonnával túlteljesítjük s ezzel a 7. ötéves tervidőszak négy évének tervét 100,1 szá­zalékra teljesítjük. Az állattenyésztési termelésben, a hús, a tej és a tojás termelésében 3-6 százalék­kal többet produkálunk az ötéves terv mu­tatóinál. Kedvező jelenség, hogy ez a fejlő­dés a növénytermesztés és az állatte­nyésztési termelés elmélyülő intenzifikálá- sára épül és ezzel egyidejűleg érezteti hatását néhány, a gazdaságosság növelé­sét célzó intézkedés is. Az eredményeknek természetesen örülünk, mivel általában megteremtik a 7. ötéves terv teljesítésének valós előfeltételit. Viszont nem hunyunk szemet a mezőgazdasági nagyüzemi ter­melésben még előforduló fogyatékosságok fölött. Nem lehetünk és nem is vagyunk elégedettek például azzal, hogy a gazda­sági terv, illetve a mezőgazdasági üzemek­re történt kötelező lebontása alapvető mu­tatóinak teljesítése nem egyenletes. Az anyag és az energia igényelt megtakarítá­sát nem ritkán kampányszerűen és nem a mezőgazdasági termelés intenzifikálása logikus láncszemeként értelmezik. Jelen­leg az ilyen és az ehhez hasonló kérdések­re orientáljuk a figyelmet. Minden esetben, amikor a mezőgazda- sági termelés akár objektív nehézségekbe is ütközik, előtérbe kerül a szubjektív té­nyezők jelentősége. Elsősorban a tervező és az irányító munkáért, a bonyolult hely­zetből kiutat találó leleményességé és kez­deményezésé. Ennek híján nem magya- rázhatóak meg a különbségek az azonos vagy hasonló körülmények között gazdál­kodó mezőgazdasági üzemek termelési eredményei és az ütemtervek teljesítése között. Ennek illusztrálására hadd mondjak legalább egy példát. A strakonicei járás ez idén rendkívül jó gabonatermelési ered­ményt ért el, hektáronként 4,65 tonnát. A Pfedmifi Egységes Földmüvesszövetke- zet átlagos hektárhozama azonban 5,80 tonna volt, vagyis a járási átlagnál teljes egyharmadával több. Ez a szövetkezet más mezőgazdasági üzemekkel egybevet­ve nem alkalmaz egységnyi területre több műtrágyát, viszont rendszeresen felhasz­nálja az istállótrágyát. A predmíri szövetke­zetiek már néhány éve üzem közben kísér­leteznek a gabonaneműek legmegfelelőbb fajtájainak kiválasztásával, következetesen igazodnak az agrotechnikai határidőkhöz, beleértve azt, hogy számukra magától ér­tetődő a tarlótakarmányok vetése. Noha terméseredményeikre az előző években szintén hatott a kedvezőtlen időjárás, más üzemekhez képest a kiesés jóval kisebb volt. Ez arról tanúskodik, hogy a mezőgaz­dasági termelés eredményeire milyen óriá­si hatással van a következetes politikai, szervező és irányító munka, a technológiai fegyelem, a szövetkezeti tagok kezdemé­nyezésének helyes irányítása, valamint a tudományos és műszaki fejlődés ismere­teinek hasznosítása. Olyan tényezőkről van szó, amelyek további anyag- és ener­giaigények nélkül állandósítják a magas hozamot. A. dél-csehországi kerület min­den járásában élünk ezekkel a tapasztala­tokkal, hogy konkrét példákkal bizonyítsuk, miben rejlik az élenjáró szövetkezetek „ter­melési titka“. A rendszeres propagandamunkának kedvezőek az eredményei. Erről tanúsko­dik az egységes földművesszövetkezetek X. kongresszusa előtti vita is. A kerületben több mint 8 ezer észrevétel és javaslat hangzott el, 84 százalékuk a szövetkeze­tek problémáinak megoldására irányult. Ez azt bizonyítja, hogy, a helyesen orientált politikai munka hat a szövetkezeti kollektí­vák gondolkodásmódjára. Ezek a kollektí­vák a maguk körében és nem másutt keresik a javulást, ami a múltban gyakran előfordult, amikor is „objektivizálták“ vagy másra hárították saját fogyatékosságaikat. Hosszú távúak azok az intézkedéseink is, amelyeket kerületünkben a mezőgazda- sági üzemek káderellátásának biztosításá­ra, a szövetkezetek és az állami gazdasá­gok vezető gazdasági dolgozói szakmai és politikai felkészültségének növelésére hoz­tunk és megvalósítunk. A kerületben már jelenleg is a szövetkezetek és az állami gazdaságok elnökeinek 40, fő zootechni- kusainak 56 és agronómusainak 43,5 szá­zaléka rendelkezik főiskolai képesítéssel. Joggal véljük azt, hogy ez az irányvételünk a nagyobb politikai és szakmai képesítésre jelentősen hozzájárult a vezető dolgozók termelési feladatokért vállalt felelősségé­nek növekedéséhez, a termelési kollektí­vákban a munkafegyelem elmélyítéséhez és egyben a mezőgazdasági gyakorlatban az új tudományos-műszaki ismeretek elter­jedtebb alkalmazásához. örvendetes, hogy ennek során mind nagyobb mérték­ben érvényesülnek a közép- és a főiskolai képesítéssel rendelkező fiatalok, akik ké­pesek teljes elkötelezettséggel érvényesí­teni a mezőgazdasági nagyüzemi termelés intenzifikálásának új irányait. Ezért tartós figyelmet szentelünk az ilyen káderek felkészítésének csakúgy, mint minden ágazat számára a képzett dolgozók felkészítésének, összhangban a kerület távlati szükségleteivel. Fő súlyt helyeztünk szakmai és politikai oktatásuk szüntelen időszerűsítésére és korszerű­sítésére. A közép- és főleg a főiskolások esetében ezen túlmenően azt igényeljük, hogy a tantervek biztosítsák necsak szak­mai, hanem egyben eszmei fejlődésüket is, hogy így hivatásukban képesek legyenek szélesebb politikai összefüggésekben megoldani az egyes kérdéseket. Az oktatás fontos részének tekintjük a megválasztott hivatásra történő, rend­szeresen fejlesztett felkészítést. Jó tapasz­talatokra tettünk szert például a Ceské Budéjovice-i Mezőgazdasági Főiskola üzemgazdasági karán a járási mezőgazda- sági igazgatóságok káder- és személyzeti alakulatainak valamint a karnak szoros együttműködése terén. A hallgatók tanul­mányaik második esztendejétől kezdve fo­kozatosan megismerkednek kiszemelt munkahelyükkel. Erre a célra felhasználjuk nemcsak a hallgatók találkozóit a mező- gazdasági üzemek dolgozóival, hanem az elméleti oktatást kiegészítő üzemgyakorla­tot, a tanulmányi kirándulásokat, a hallga­tók tudományos és szaktevékenységét és a meghatározott témájú, az egyes munka­helyek problémáinak megoldását célzó diplomamunkáikat is. A fiatalok éppen a feladatok teljesítésé­nek folyamatában kerülnek már tanulmá­nyaik ideje alatt közvetlen és nem formális kapcsolatba jövőbeli munkakollektíváikkal. Úgyszintén jó tapasztalatokra tettünk szert a végzett hallgatók ún. kezdő munkahelye­ivel kapcsolatban is. A Ceské Budéjovice-i Kerületi Mezőgazdasági Igazgatóság kije­lölte azokat az élenjáró mezőgazdasági üzemeket, amelyekbe ezek a fiatal szak­emberek kerülnek, hogy rendszerint a zoo- technikusok és az agronómusok segédjei­ként tökéletesedjenek, elsősorban a szer­vező és az irányító munkában. Ilyen élő kapcsolat híján aligha tehetnének szert arra a képességre, hogy megfelelően fog­lalkozzanak az emberekkel s a kollektívá­ban az érdekeket, valamint a kezdeménye­zést a társadalmi szükségletek irányában orientálják. Ennek során felhasználjuk a politikailag fejlett tisztségviselőket, akik a végzett hallgatóknak átadják tapasztala­taikat. Megállapítást nyert, hogy ez az eljárás egyidejűleg segítségünkre van az új agrár­mérnökök képességeinek, rátermettségé­nek feltárásában és lehetővé teszi szá­munkra célszerű beillesztésüket a gyakor­latba. Ez a rendszer hozzájárult az ilyen fiatal szakemberek stabilizálásához és je­lentős mértékben csökkenti azoknak szá­mát, akik mezőgazdaságon kívüli munka­helyekre távoznak. Az elmúlt három esz­tendőben az említett kar végzett hallgatói­nak nem kevesebb mint 93 százaléka ke­rült közvetlenül a mezőgazdasági terme­lésbe főiskolai tanulmányainak befejezése után. A Csehszlovák Tudományos Akadémia biológiai központjával szoros együttműkö­désben a főiskolák szakoktatásában igyek­szünk olyan új irányzatokat támogatni, amelyek hangsúlyozzák a mezőgazdasági termelés biologizálásának igényét. Ezek­nek érvényesülése a gyakorlatban elősegí­ti a növénytermesztési és az állattenyész­tési termelés ésszerűsítését és hatékony­ságának növelését és lényegesen korlá­tozhatja az intenzifikálás kedvezőtlen kísé­rőjelenségeit. A szocialista mezőgazdasági nagyüzemi termelés további fejlődését ille­tően azért szólok túlnyomórészt a szubjek- (Folytatás az 5. oldalon) ÚJ SZÚ 4 lllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll 1984. X. 8.

Next

/
Thumbnails
Contents