Új Szó, 1984. október (37. évfolyam, 232-258. szám)
1984-10-08 / 238. szám, hétfő
Vita a CSKP Központi Bizottságának 11. ülésén FRANTIŠEK TESÁR elvtársnak, a CSKP KB tagjának, a kelet-szlovákiai kerületi pártbizottság vezető titkárának felszólalása VLADIMÍR KRUPAUER elvtársnak, a CSKP KB póttagjának, a České Budéjovice-i Mezőgazdasági Főiskola dékánjának felszólalása A kerületi pártbizottság elnöksége az év végén értékelte a kerületi konferenciának a mezőgazdaság fejlesztésére vonatkozó határozatát és elemezte annak az ötéves tervidőszak első három évében való teljesítését. Figyelmünket a növénytermesztés kiemelt fejlesztésére összpontosítottuk. Az elemzés elsősorban a gabonatermesztésben mutat pozitív eredményeket. Egyidejűleg rámutatott a járások és a vállalatok közti, valamint a vállalatokon belüli jelentős különbségekre, amelyek az irányító és szervező munka alacsony színvonalát jelzik. A tömegpolitikai munka színvonala és a dolgozók munkakezdeményezésének a szervezése közvetlen hatással volt az eredményekre. Az értékelések szerint mind a 11 járásban elértük azt, hogy a pártszervek és -szervezetek pontosították elvárásaikat a munkakollektívákkal és a vezető dolgozókkal szemben. A jó és kevésbé jó eredmények okainak elemzései arra ösztönzik a gyengén gazdálkodókat, hogy elérjék az előttük haladók színvonalát. A kerületi pártbizottság elnökségének határozata mozgósító feladatot jelölt ki: maradéktalanul teljesíteni a hetedik ötéves terv feladatait. A konkrét elképzelések meghozzák gyümölcsüket. Az idén a szokatlanul nehéz aratás ellenére is 4,7 tonnás hektárhozamot értünk el a gabonafélékből. Ez három mázsával több a tavalyinál, ami annyit jelent, hogy a kerületben a tervezett termelést 90 ezer tonnával teljesítjük túl. Azonban nem lehetünk elégedettek az eredményekkel. Idáig ugyanis az ötéves terv feladatait a gabona- termesztésben csak két járás, - a náchodi és a svitavyi - teljesítette. Az idén mások is csaltakoztak hozzájuk. A feltételek megvannak ahhoz, hogy a feladatokat az egész kerületben teljesítsük. Éppen az élenjáró vállalatok eredményei mutatták meg, hogy a gabonafélék termesztésében a kerületben milyen tartalékok vannak. Annak biztosítéka, hogy az esetleges kevésbé termékeny év se fordítsa vissza ezt a kedvező irányvonalat, a dolgozók jó színvonala kell legyen. Egész sor személyi változást eszközöltünk a mezőgazdasági vállalatoknál és igazgatóságokon, valamint a célszervezetekben. Az új, többnyire fiatal dolgozók beválnak. Ezt a gyakorlatot még nagyobb céltudatossággal és alapossággal folytatjuk majd. A munkakollektívákban kialakult olyan szellem, mely szerint a feladatok hiányos teljesítésének véget kell vetni. A dolgozók kritikusabban rámutatnak a felelőtlenségre, a termőfölddel való gazdálkodás fogyatékosságaira, a szerves és ipari trágyák nem megfelelő kihasználására és az ellenőrzés alacsony színvonalára. Ezt az igényességet és nyitottságot a feladatok teljesítése érdekében használjuk ki. Hasonlóan mint a többi ágazatban, a mezőgazdaság számára sem teszünk engedményeket azon követelmények vonatkozásában, amelyeket a CSKP KB Elnökségének Levele határozott meg, jóllehet sokan szívesen megfeledkeznének azokról. A szervezőmunka elmélyítésével sikerült felkeltenünk a jó eredmények iránti érdeklődést. Habár javulás ígérkezik, még nem mondhatjuk el, hogy győztünk. A növénytermesztés leggyengébb része a cukorrépa-termesztés. A Hradec Králo- vé-i, a jičíni és a pardubicei járások, amelyek cukorrépa-termesztéssel foglalkoznak, a feladatok teljesítésében a kerület szintje alatt maradtak. A termőföld minősége, bonitása nem az egyedüli tényezó a jó termés elérésében. Az ember is nagyon fontos. A tavaszi hónapokban megkülönböztetett figyelmet fordítottunk arra, hogy a cukorrépa termesztésében jelentős változásokat érjünk el. Azokban a szövetkezetekben, ahol követelményeinket megértették, már észlelhetők az eredmények. Megvannak a feltételek ahhoz, hogy 40 tonnás hektárhozamot érjünk el. Az idén azonban a felvásárlás túlteljesítésével még nem tudjuk teljes mértékben pótolni az előző évek lemaradását. Tudatában vagyunk annak, hogy a mezőgazdaság, és főként a növénytermesztés eredményei a többi ágazattól is függenek. A CSKP KB 11. ülése határozatai gyors ütemű teljesítésének érdekében hat-' ni fogunk a kerület ipari vállalataira és igyekszünk pozitívan befolyásolni távlati céljaikat. A párt- és a gazdasági szervek növény- termesztésre fordított figyelme az állattenyésztésben is meghozza eredményeit. Ha az ötéves terv állattenyésztésre vonatkozó feladatait a kerületben a tervidőszak első három évében teljesítettük, illetve túlteljesítettük, ez elsősorban annak köszönhető, hogy politikai szempontból megértettük a szemes takarmányok gazdaságos kihasználására való törekvéseket. 1980-hoz viszonyítva az egy termelési egységre átszámított fogyasztásuk 10 százalékkal csökkent. További tartalékaink elsősorban a takarmányok termelési hatékonyságának növelésében vannak. Kerületünk számára, ahol a legnagyobb a 100 hektárra eső állatállomány, nincs más kiút, mint az állat- tenyésztés intenzív fejlesztése. Mindenütt - nemcsak a pártszervekben - a munka olyan hatékony formáit és módjait keressük, amelyek a tartalékok kihasználásához vezetnek. Ez természetesen a gazdálkodásban mutatkozó indokolatlan különbségekre is vonatkozik, vagyis az úgynevezett gyengén gazdálkodó vállalatokra. Az ötéves tervidőszak elején ebbe a kategóriába 50 egységes fölmúvesszö- vetkezetet és 10 állami gazdaságot soroltunk. A kerületi pártbizottság vizsgálta a lemaradás okait és meghatározta a konszolidálás folyamatát. Éppen itt összpontosítottuk a személyi változásokat, a pártszervezetek bizottságait tapasztalt elvtársakkal erősítettük meg. A kerületi és járási pártbizottságok egyes alapszervezeteknek nyújtott segítsége, a káderfeltételeknek a megteremtése és az említett vállalatok színvonalasabb irányítása azt eredményezte, hogy az intenzifikálás programját 21 gyengén gazdálkodó vállalatnál teljesítettük, s így ezeket a konszo.lidálás programjából kihagyhattuk. Az idén fejeződik be további 24 vállalat konszolidálási folyamata, és megvannak a feltételek ahhoz, hogy 1985 végéig a többi szövetkezet is konszolidálódjon. Mindez persze nem volt olyan egyszerű és könnyű feladat, mint ahogy most erről beszélünk. Mindenfajta mesterkedést határozottan elutasítunk. Az az igyekezet, hogy néhányan megmaradjanak a gyengén gazdálkodó vállalatok között és állami dotáció segítségével dolgozzanak akkor is, ha ennek okait már kiküszöböltük, büntetendő nyerészkedés a társadalom kárára. Ezen a szinten ezekről a kérdésekről is beszélünk. Ugyanilyen irányvonalat követünk az állami gazdaságokkal szemben is, amelyek a termőföldnek csaknem 17 százalékát művelik meg, túlnyomórészt kevésbé kedvező éghajlati feltételek mellett. A komplex intézkedéseknek és a tökéletesített irányítási rendszer gazdasági szabályozásainak gyakorlati alkalmazása itt is a termelés növekedését hozta magával. 1983-ban az állami gazdaságok hatékonysága meghaladta a szövetkezeti szektorét. Csökkentek a költségek, és míg az állami gazdaságok a hatodik ötéves tervet 45 millió korona veszteséggel zárták, tavaly már 273 millió korona nyereséget értek el. Ennek hátterében, csakúgy mint az egységes földműves- szövetkezetek esetében, a pofitikai munka húzódik meg. A párt feladata itt különösen azért igényes, mert gyakran nincsenek meg a feltételek a folyamatos termeléshez. Fontos kérdés például a termelési, a műszaki és a műszaki-gazdasági dolgozók stabilizálása. Az élenjáró szervezők gyakran szinte hadakoznak a feladatokkal. A kerületi és járási pártbizottságok megkülönböztetett módon segítenek a vállalati pártbizottságoknak és szervezeteknek. Tudatában vagyunk annak, hogy a gazdasági szabályozók hatékonysága csökkenne, ha engedményeket tennénk a káderpolitikában, a munkaszervezés követelményeiben és az emberek gondolkodásáért folytatott harcban. A központi és kerületi állami és gazdasági szervektől megköveteljük a hatékony segítséget a termelési alap fejlesztéséhez, valamint az életfeltételek javításához az állami gazdaságok dolgozói számára. A géppark, a növénytermesztés és az állattenyésztés objektumainak korszerűsítéséről a lakáskérdés megoldásáról, a szolgáltatások biztosításáról, a fogyasztási cikkekkel való jobb ellátásról van szó a távolesó területeken. Megalkuvás nélkül tesszük fel a termőföld kihasználására, a róla való gondoskodásra, valamint a hozzá való viszonyra vonatkozó kérdéseket. A vezető gazdasági dolgozókat nagyobb politikai öntudatra és pártosságra intjük. Ennek meg kell nyilvánulnia a munka brigádrendszerű szervezésében és javadalmazásában, az irányító és ellenőrző munkában, valamint az emberekhez való viszonyban is. Ez a,megisme- rés forrása és a helyes döntés biztosítéka. A dél-csehországi földművesek 1984 küszöbét azzal a szilárd elhatározással lépték át, hogy teljesítik az idei megemelt termelési tervet és ezzel egyidejűleg nagyrészt behozzák a korábbi évek gabonatermelési lemaradását. Ezt a célt szolgálta a mezőgazdasági üzemek pártszervezeteinek, gazdasági vezetésének tevékenysége és a szocialista munkaverseny is. A következetes politikai-szervező munka meghozta gyümölcsét. Annak ellenére, hogy a magasabb fekvésű területeken problémák fordultak elő az aratás befejezésével, kerületünkben ez idén elérjük a 4,3 tonnás átlagos hektárhozamot. A gabonaneműek termelésének tervét hozzávetőleg 130 ezer tonnával túlteljesítjük s ezzel a 7. ötéves tervidőszak négy évének tervét 100,1 százalékra teljesítjük. Az állattenyésztési termelésben, a hús, a tej és a tojás termelésében 3-6 százalékkal többet produkálunk az ötéves terv mutatóinál. Kedvező jelenség, hogy ez a fejlődés a növénytermesztés és az állattenyésztési termelés elmélyülő intenzifikálá- sára épül és ezzel egyidejűleg érezteti hatását néhány, a gazdaságosság növelését célzó intézkedés is. Az eredményeknek természetesen örülünk, mivel általában megteremtik a 7. ötéves terv teljesítésének valós előfeltételit. Viszont nem hunyunk szemet a mezőgazdasági nagyüzemi termelésben még előforduló fogyatékosságok fölött. Nem lehetünk és nem is vagyunk elégedettek például azzal, hogy a gazdasági terv, illetve a mezőgazdasági üzemekre történt kötelező lebontása alapvető mutatóinak teljesítése nem egyenletes. Az anyag és az energia igényelt megtakarítását nem ritkán kampányszerűen és nem a mezőgazdasági termelés intenzifikálása logikus láncszemeként értelmezik. Jelenleg az ilyen és az ehhez hasonló kérdésekre orientáljuk a figyelmet. Minden esetben, amikor a mezőgazda- sági termelés akár objektív nehézségekbe is ütközik, előtérbe kerül a szubjektív tényezők jelentősége. Elsősorban a tervező és az irányító munkáért, a bonyolult helyzetből kiutat találó leleményességé és kezdeményezésé. Ennek híján nem magya- rázhatóak meg a különbségek az azonos vagy hasonló körülmények között gazdálkodó mezőgazdasági üzemek termelési eredményei és az ütemtervek teljesítése között. Ennek illusztrálására hadd mondjak legalább egy példát. A strakonicei járás ez idén rendkívül jó gabonatermelési eredményt ért el, hektáronként 4,65 tonnát. A Pfedmifi Egységes Földmüvesszövetke- zet átlagos hektárhozama azonban 5,80 tonna volt, vagyis a járási átlagnál teljes egyharmadával több. Ez a szövetkezet más mezőgazdasági üzemekkel egybevetve nem alkalmaz egységnyi területre több műtrágyát, viszont rendszeresen felhasználja az istállótrágyát. A predmíri szövetkezetiek már néhány éve üzem közben kísérleteznek a gabonaneműek legmegfelelőbb fajtájainak kiválasztásával, következetesen igazodnak az agrotechnikai határidőkhöz, beleértve azt, hogy számukra magától értetődő a tarlótakarmányok vetése. Noha terméseredményeikre az előző években szintén hatott a kedvezőtlen időjárás, más üzemekhez képest a kiesés jóval kisebb volt. Ez arról tanúskodik, hogy a mezőgazdasági termelés eredményeire milyen óriási hatással van a következetes politikai, szervező és irányító munka, a technológiai fegyelem, a szövetkezeti tagok kezdeményezésének helyes irányítása, valamint a tudományos és műszaki fejlődés ismereteinek hasznosítása. Olyan tényezőkről van szó, amelyek további anyag- és energiaigények nélkül állandósítják a magas hozamot. A. dél-csehországi kerület minden járásában élünk ezekkel a tapasztalatokkal, hogy konkrét példákkal bizonyítsuk, miben rejlik az élenjáró szövetkezetek „termelési titka“. A rendszeres propagandamunkának kedvezőek az eredményei. Erről tanúskodik az egységes földművesszövetkezetek X. kongresszusa előtti vita is. A kerületben több mint 8 ezer észrevétel és javaslat hangzott el, 84 százalékuk a szövetkezetek problémáinak megoldására irányult. Ez azt bizonyítja, hogy, a helyesen orientált politikai munka hat a szövetkezeti kollektívák gondolkodásmódjára. Ezek a kollektívák a maguk körében és nem másutt keresik a javulást, ami a múltban gyakran előfordult, amikor is „objektivizálták“ vagy másra hárították saját fogyatékosságaikat. Hosszú távúak azok az intézkedéseink is, amelyeket kerületünkben a mezőgazda- sági üzemek káderellátásának biztosítására, a szövetkezetek és az állami gazdaságok vezető gazdasági dolgozói szakmai és politikai felkészültségének növelésére hoztunk és megvalósítunk. A kerületben már jelenleg is a szövetkezetek és az állami gazdaságok elnökeinek 40, fő zootechni- kusainak 56 és agronómusainak 43,5 százaléka rendelkezik főiskolai képesítéssel. Joggal véljük azt, hogy ez az irányvételünk a nagyobb politikai és szakmai képesítésre jelentősen hozzájárult a vezető dolgozók termelési feladatokért vállalt felelősségének növekedéséhez, a termelési kollektívákban a munkafegyelem elmélyítéséhez és egyben a mezőgazdasági gyakorlatban az új tudományos-műszaki ismeretek elterjedtebb alkalmazásához. örvendetes, hogy ennek során mind nagyobb mértékben érvényesülnek a közép- és a főiskolai képesítéssel rendelkező fiatalok, akik képesek teljes elkötelezettséggel érvényesíteni a mezőgazdasági nagyüzemi termelés intenzifikálásának új irányait. Ezért tartós figyelmet szentelünk az ilyen káderek felkészítésének csakúgy, mint minden ágazat számára a képzett dolgozók felkészítésének, összhangban a kerület távlati szükségleteivel. Fő súlyt helyeztünk szakmai és politikai oktatásuk szüntelen időszerűsítésére és korszerűsítésére. A közép- és főleg a főiskolások esetében ezen túlmenően azt igényeljük, hogy a tantervek biztosítsák necsak szakmai, hanem egyben eszmei fejlődésüket is, hogy így hivatásukban képesek legyenek szélesebb politikai összefüggésekben megoldani az egyes kérdéseket. Az oktatás fontos részének tekintjük a megválasztott hivatásra történő, rendszeresen fejlesztett felkészítést. Jó tapasztalatokra tettünk szert például a Ceské Budéjovice-i Mezőgazdasági Főiskola üzemgazdasági karán a járási mezőgazda- sági igazgatóságok káder- és személyzeti alakulatainak valamint a karnak szoros együttműködése terén. A hallgatók tanulmányaik második esztendejétől kezdve fokozatosan megismerkednek kiszemelt munkahelyükkel. Erre a célra felhasználjuk nemcsak a hallgatók találkozóit a mező- gazdasági üzemek dolgozóival, hanem az elméleti oktatást kiegészítő üzemgyakorlatot, a tanulmányi kirándulásokat, a hallgatók tudományos és szaktevékenységét és a meghatározott témájú, az egyes munkahelyek problémáinak megoldását célzó diplomamunkáikat is. A fiatalok éppen a feladatok teljesítésének folyamatában kerülnek már tanulmányaik ideje alatt közvetlen és nem formális kapcsolatba jövőbeli munkakollektíváikkal. Úgyszintén jó tapasztalatokra tettünk szert a végzett hallgatók ún. kezdő munkahelyeivel kapcsolatban is. A Ceské Budéjovice-i Kerületi Mezőgazdasági Igazgatóság kijelölte azokat az élenjáró mezőgazdasági üzemeket, amelyekbe ezek a fiatal szakemberek kerülnek, hogy rendszerint a zoo- technikusok és az agronómusok segédjeiként tökéletesedjenek, elsősorban a szervező és az irányító munkában. Ilyen élő kapcsolat híján aligha tehetnének szert arra a képességre, hogy megfelelően foglalkozzanak az emberekkel s a kollektívában az érdekeket, valamint a kezdeményezést a társadalmi szükségletek irányában orientálják. Ennek során felhasználjuk a politikailag fejlett tisztségviselőket, akik a végzett hallgatóknak átadják tapasztalataikat. Megállapítást nyert, hogy ez az eljárás egyidejűleg segítségünkre van az új agrármérnökök képességeinek, rátermettségének feltárásában és lehetővé teszi számunkra célszerű beillesztésüket a gyakorlatba. Ez a rendszer hozzájárult az ilyen fiatal szakemberek stabilizálásához és jelentős mértékben csökkenti azoknak számát, akik mezőgazdaságon kívüli munkahelyekre távoznak. Az elmúlt három esztendőben az említett kar végzett hallgatóinak nem kevesebb mint 93 százaléka került közvetlenül a mezőgazdasági termelésbe főiskolai tanulmányainak befejezése után. A Csehszlovák Tudományos Akadémia biológiai központjával szoros együttműködésben a főiskolák szakoktatásában igyekszünk olyan új irányzatokat támogatni, amelyek hangsúlyozzák a mezőgazdasági termelés biologizálásának igényét. Ezeknek érvényesülése a gyakorlatban elősegíti a növénytermesztési és az állattenyésztési termelés ésszerűsítését és hatékonyságának növelését és lényegesen korlátozhatja az intenzifikálás kedvezőtlen kísérőjelenségeit. A szocialista mezőgazdasági nagyüzemi termelés további fejlődését illetően azért szólok túlnyomórészt a szubjek- (Folytatás az 5. oldalon) ÚJ SZÚ 4 lllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll 1984. X. 8.
