Új Szó, 1984. október (37. évfolyam, 232-258. szám)
1984-10-08 / 238. szám, hétfő
Vita a CSKP Központi Bizottságának 11. ülésén BJ SZÚ 5 (Folytatás a 4. oldalról) tív tényezőkről, mivel minden szövetkezet vagy állami gazdaság munkakollektívája képes e tényezők hasznosítására. A kerületben előfordul számos objektív probléma is, amelyeknek megoldására törekszünk. Megszüntetésük azonban nem egyszer meghaladja lehetőségeinket. Ezek közül egyetlen egy jellemző objektív problémát szeretnék megemlíteni. Az állattenyésztési termelés, de egyben néhány növénytermesztési ágazat, mint például a zöldség- és gyümölcstermelés volumenjé- nek növekedésével párhuzamosan elmélyülnek az aránytalanságok az őstermelés és a feldolgozó ipar között. Kerületünkben főleg a hús-, a tejfeldolgozó és a konzervipar nem rendelkezik megfelelő kapacitással, műszaki és technológiai színvonallal. Éppen ezek a körülmények szabják meg az élelmiszeripar termelési kapacitása további növelésének határát és gátolják olyan fontos kérdések megoldását, amilyen kerületünkben a mezőgazdasági termények növekvő mennyiségének komplex feldolgozása és a lehető legnagyobb mértékben késztermékké változtatása. Hisz- szük, hogy az Állami Tervbizottság és a mezőgazdasági minisztérium ezt a helyzetet tárgyilagosan felméri a 8. ötéves terv kidolgozásával összefüggésben. pesítést szerző szakmunkások hányada 28 százalékról 46 százalékra emelkedett. A pártalapszervezetek határozataikban és munkájukban nemcsak a vezető dolgozók által a pártbizottsági ülések és a taggyűlések elé terjesztett anyagokból indulnak ki, hanem mind nagyobb mértékben hasznosítják a kommunisták munkakollektívákban kifejtett munkájával, a dolgozók észrevételeivel, az ellenőrző pártnapokkal és a felméréseikkel kapcsolatos saját tapasztalataikat is. A tagállományt sikeresen javítjuk Jelenleg a járás mezőgazdasági üzemeiben majdnem 2 ezer párttag és tagjelölt dolgozik. Erre az erőre támaszkodunk a legbonyolultabb feladatok teljesítésében. A mezőgazdaságban a pártban való nagyobb mérvű szervezettség lehetővé teszi, de egyben meg is kívánja az alapszervezeti pártbizottságok munkájának tökéletesítését, elsősorban a pártcsoportok és párttagok irányításában. Politikai-szervező munkánkban abból indulunk ki, hogy az eredmények az emberektől, munkájuktól a pártpolitika megvalósítása iránti öntudatos hozzáállásuktól függnek. MICHAL ŠPAK elvtársnak, a CSKP KB tagjának, a prešovi járási pártbizottság vezető titkárának felszólalása A párt XVI. kongresszusát és a CSKP KB 4. ülését követő időszak a mezőgazda- sági termelés fejlődését illetően az egész kelet-szlovákiai kerületben és a mi prešovi járásunkban is a legsikeresebbek közé tartozik. Ez a párt szervei és szervezetei szüntelen gondoskodásának, valamint politikai-szervező munkájuk növekvő hatékonyságának köszönhető. Sikerült jelentősen elmélyítenünk a programozó, a szervező és a konkrét tevékenységet. Jelenleg kerületi pártszervezetünkben nemcsak teljes mértékben tudatosítjuk felelősségünket a mezőgazdasági termelés színvonaláért, hanem ezzel egyidejűleg cselekvöen megteremtjük az ahhoz szükséges feltételeket, hogy a kerület a természeti adottságainak és lehetőségeinek megfelelő eredményeket érjen el. örülünk annak, hogy e nem könnyű feladatunk teljesítésében a párt központi bizottságának teljes támogatására és megértésére találunk. Tisztában vagyunk fogyatékosságainkkal és tartalékainkkal és megteremtjük e tartalékok teljes kihasználásának előfeltételeit. A járási pártszervezetben a politikaiszervező munka színvonalának és hatékonyságának javítását célzó igyekezet kedvezően nyilvánult meg a járás gazdasági feladatainak teljesítésében, mégpedig minden területen, beleértve a mezőgazdaságot. A mezőgazdasági termelés igényelt irányú növekedésének és a hatékonyság fokozásának kedvezőbb körülményeit teremtették meg a mezőgazdaság tervszerű irányítása tökéletesítésének komplex intézkedései. Tavaly a tervfeladatok túlteljesítésével a döntő fontosságú mutatók többségében kiegyenlítettük a 7. ötéves tervidőszak előző éveinek lemaradását és elértük az 1981-1983-as évekre tervezett szintet. A mezőgazdasági bruttó termelés teryét járásunk 100,7 százalékra teljesítette. A párt XVI. kongresszusa határozataival összhangban dinamikusan fejlődött a növénytermesztés, amely 1980-hoz képest 30,7 százalékkal lett nagyobb. Lényegesen növekedett a gabona, a burgonya, a tömegtakarmányok és az ipari növények termelése. Tavaly és ez idén a gabonatermelési terv túlteljesítésével kiegyenlítettük a 7. ötéves tervidőszak első két évének lemaradását. Az idei kedvezőtlen időjárási feltételek ellenére járásunkban ez ideig a második legnagyobb gabonatermést takarítottuk be. A többi termény esetében túlteljesítettük a tervmutatókat és számolunk a feladatok teljesítésével. Az utóbbi években nemcsak megszüntettük a mezőgazdasági földterület csökkenését, hanem azt fokozatosan növeltük is. A tömegtakarmány termelésének 11,5 százalékos növelésével kiegyensúlyozottá vált termelésük és fogyasztásuk az állattenyésztési termelésben. A burgonyatermelés szakosításával megteremtettük Szlovákia néhány járása konzumburgonyával való folyamatos ellátásának előfeltételeit. A növénytermesztés eredményei elsősorban a munka- és a technológiai fegyelem megszilárdításának köszönhetőek. Az istállótrágya át nem eresztő tárolóhelyei építési programjának megvalósításával, a szerves műtrágya kihordását és beszántását szolgáló gépsorok komplettizálásával teljesítjük a talaj termőképessége növelésének feladatait. Még mindig elégedetlenek vagyunk a növények, főleg a gabona és a burgonya vegyszeres védelmének színvonalával. A növénytermesztési veszteségek csökkentésére hozott intézkedések megvalósításában helyzetünket nehezíti az olyan gépsorok hiánya, amelyek betakarítják az évelő takarmányokat a 12 fokon felüli lejtésű területeken. Járásunkban több mint 12 ezer hektárnyi ilyen terület van. Az elmúlt három esztendőben 110 ezer köbméter befogadóképességű megfelelő szénatárolót és 80 ezer tonna siló befogadására alkalmas tárolót építettünk. A szükséges tárolóknak és ezáltal a veszteségek csökkentésének kérdését azonban még nem KAREL MRAČEK elvtársnak, a CSKP KB tagjának, a švihoví (klatovyi járás) Új Élet Efsz elnökének felszólalása Az ötéves tervidőszak első négy évében teljes mértékben igazolódott az élelmiszerekből az önellátás növelésére vonatkozó stratégiai irányvonal helyessége. Ez az irányvonal a megváltozott belső és külső körülmények között is érvényes, amint ezt a CSKP KB 4. ülése is hangsúlyozta. Számos feladatot már sikerült teljesítenünk. A fejlődés mai szakaszában rendkívüli szerep hárul a növénytermesztésre. El kell érnünk, hogy gyorsabb ütemben fejlődjön, mint az állattenyésztés, örömmel állapítjuk meg, hogy a 6. ötéves tervidőszak átlagához viszonyítva 1981-1983-ban a bruttó mezőgazdasági termelés évente 7,9 százalékkal nőtt, miközben a növény- termesztésben a bruttó termés 10,6 százalékkal, az állattenyésztésben pedig 6,4 százalékkal növekedett. A gabonafélék átlagos évi termelése 4,1 százalékkal növekedett. A kerületben eddig még nem fejeztük be a betakarítást, az eredmények azonban azt mutatják, hogy a tavalyi termésnél jobb eredményt értünk el. Az állattenyésztés legfontosabb ágazatában, a szarvasmarhatenyésztésben gyorsan reagáltak a tömegtakarmányok struktúrájában eszközölt progresszív változásokra. 1982-ben a tehenek évi tejhozama kerületünkben először haladta meg a 3 ezer litert, az idén előreláthatólag 3500 liter lesz. Ugyanakkor a szemestakarmányok fogyasztása 16,7 százalékkal csökkent. Ennek alapján meggyőződésünket fejezhetjük ki, hogy az árutermelésben az idei feladatainkat teljesítjük, sőt túl is teljesítjük. Ezzel jó alapot teremtünk a 7. ötéves terv utolsó éve számára. A gazdasági állatállomány mintegy egy- harmada még mindig a nagyüzemi termelésnek nem megfelelő, elavult istállókban van elhelyezve. Ennek a problémának a megoldása 5 milliárd korona beruházást igényelne. Tapasztalataink azt mutatják, hogy az intenzív fejlesztés szükségszerű. A 8. ötéves terv tervezetét előkészítve figyelmünk előterébe egy új feladat kerül, amely a mennyiség és a minőség közti dialektikus kapcsolatból következik. Kerületünkben néhány fontos probléma már megérett a megoldásra, de ehhez műszaki és anyagi segítségre van szükségünk. Elérkezett az ideje annak, hogy megoldjuk a határmenti terület kérdését. Elsősorban ezeken a területeken is el kell érnünk azt a termelési intenzitást, amely az alacsonyabban fekvő területeket jellemzi. Hogy képet tudjanak alkotni erről, néhány alapvető adatot említek meg. A kerületi mezőgazdasági igazgatóság hatáskörébe tartozó mezőgazdasági üzemek között az állami gazdaságok vannak túlsúlyban. A kerület északi, de elsősorban nyugati határa mentén az összterület 79 százalékát ezek művelik meg. A Cseh Szocialista Köztársaságban megművelet- len terület az összterület 30 százalékát képezi, és ebből 73 százalék az állami gazdaságokhoz tartozó határmenti területekre esik. Átlagosan minden ötödik hektár erősen nedves és rekultivációja beruházást igényel. Ezeken a területeken 10-13 hektár mezőgazdasági föld esik egy dolgozóra, míg a többi járásban 7-8 hektár. A határmenti területeken a mezőgazdasági földterület egyharmada nem felel meg a termelés mai követelményeinek. A 7. ötéves tervidőszakra külön tervet dolgoztunk ki ezeket a területeket illetően, ilyen például a Šumava-program. Részeredményeket értünk el megvalósításukban, de a fejlődés feltételezett ütemétől lemaradtunk. A kerület belső területein számos élenjáró vállalat van, ezek jelentik legfontosabb tartalékunkat. A kerület területének 40 százalékán vannak termelési tartalékaink, ezek kiaknázása lényegében az alábbiaktól függ: 1. a mezőgazdasági termelés anyagi-műszaki alapjának kiépítésétől, 2. az elegendő munkaerőtől, a korábbi kitelepítés és a mai ingázás kedvezőtlen hatásának kiküszöbölésétől, 3. a terciális szféra helyzetének javításától. Ebből több tapasztalatot vonhatunk le. A nem megfelelő anyagi-műszaki bázis kérdését nem tudjuk saját erőnkből megoldani. A komplex lakásépítés biztosítása érdekében fontolóra kell venni az építőkapacitások további kivitelének jogosultságát a nyugat-csehországi kerületből. Tapasztalataink azt mutatják, hogy a mezőgazdasági-építőipari vállalatok meg tudják oldani saját építkezéseik kivitelezését, karbantartását, felújítását és a legszükségesebb szolgálati lakások építését. A központi lakásépítésre azonban nem futja erejükből. A központilag irányított építőipari vállalatok kapacitása az ötéves tervidőszak folyamán igényeinknek csak 20 százalékban tud eleget tenni. Külön ki kell emelnünk, hogy az építőiparnak segítséget kell nyújtania a feldolgozóipar, s mindenekelőtt a gabonaraktárak kérdéseinek megoldásában is. A nyugat-csehországi kerületi bizottság elnöksége megvitatta a földalap kihasználásáról előterjesztett beszámolót és nagy erőfeszítéseket tett a helyzet javítására. Az intenzív mezőgazdasági termelés szempontjából figyelembe kell venni az időt is. Annak ellenére, hogy a gépesítésben kétségtelenül haladást értünk el, látni kell azt is, hogy az intenzitás növekedésével párhuzamosan növekszik a termelés is, melyet azonos vagy még rövidebb idó alatt kell hasznosítani. Ez mindenekelőtt a tömegtakarmányokra vonatkozik. A szükséges beruházások és agrotechnikai intézkedések megvalósítása után lehetségesnek tartjuk a tömegtakarmányok termelésének növelését. Ez azonban 3-4 ezer munkaerőt igényel. Ahhoz, hogy hatékony hasznosítási folyamatról beszélhessünk, el kell érnünk, a növénytermesztésben egy dolgozóra 60 hektár mezőgazdasági föld jusson, és ekkor a szükséges gépesítési szint elérése feltételével körülbelül ezer tonna zöldtakarmányt képes egy dolgozó termelni. Kerületünkben több példát sorolhatnánk fel arra vonatkozóan, hogy ez elérhető. Az ilyen területeken egy dolgozóra 100, vagy még több hektár esik. Ugyanilyen fontos, hogy új munkaerőket nyerjünk meg ezekre a területekre. Nem elégedhetünk meg az általános munkaerótoborzással, mivel az intenzív mezőgazdasági termelés edzett, felkészült és a mi életkörülményeinkhez szokott dolgozókat igényel. Tudatosítjuk, hogy a mezőgazdaságban a csúcsmunkák idején, főleg a burgonya betakarításakor, még hosszú ideig nem nélkülözhetjük az idénymunkásokat. A tulajdonképpeni mezőgazdasági termelést azonban az állandó dolgozóknak kell biztosítaniuk. Ezen a téren magunkra vállaljuk a kezdeményezést, megkezdjük a Šumava területén, majd az Óriáshegység területén is a mezőgazdasági termelés fejlesztéséhez szükséges társadalmi-gazdasági program kidolgozását. Ez a program magába foglalja majd a saját erőnkből megoldható feladatokat, a mezőgazdaság és a többi tárca valamint a nemzeti bizottságok szükséges támogatását is. Az utóbbi években, főleg a tachovi járásban jelentősen csökkent a munkaerő száma, a fiatalok közül sokan más területekre költözködtek. Ezt több tényező befolyásolta, de a legfontosabb a létfeltételek romlása, főleg a határmenti terület félreeső településein. A munkaeróvándorlás következménye az extenzív mezőgazdasági termelés. A nyugat-csehországi kerületi pártbizottság elnöksége és a kerületi nemzeti bizottság 11. plenáris ülése megvitatta a kedvezőtlen helyzetet és több intézkedést foganatosított. A kerület lehetőségei azonban korlátozottak. Szükségünk van a központi szervek segítségére, örülünk, hogy a cseh kormány megértette a nyugati határ mentén fekvő területek problémái átfogó megoldásának fontosságát.-mo. Illlllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll oldottuk meg és ezért erre fordítjuk eszközeink legnagyobb hányadát. A jó burgonyatermelési eredményekhez jelentősen hozzájárult az ültetőburgonya új tárolóinak építése. Ebben az évben befejeztük 10 ezer tonna konzumburgonyát befogadó raktár építését. Függetlenül attól, hogy ez idén nagyon összetorlódtak a mezőgazda- sági munkálatok, a mezőgazdasági üzemeket sikeres befejezésükre ösztönözzük. Az állattenyésztési termelés tervfeladatait a 7. ötéves tervidőszak elsó három évében 100,3 százalékra teljesítettük és a termelés 1980-hoz képest 8,8 százalékkal növekedett. Ezt az eredményt az abrak-takarmány fogyasztásának növekedése nélkül értük el, megtartva a fogyasztási normákat és előnyben részesítve a szarvasmarhák tenyésztésének fejlesztését. Évről évre fokozzuk a hús és a tej termelését "és tökéletesítjük az egész újratermelési folyamatot. A 7. ötéves tervidőszak első három évében a tehenek tejhozama átlag 500 literrel, a borjúelválasztás pedig 100 tehénre számítva 95 darabról 102 darabra növekedett. Járásunkban felelősségteljesebb és gazdaságosabb beruházásokkal az utóbbi években az 1980. évi 1,5 százalékról 1983-ban 7,3 százalékra növekedett a mezőgazdasági üzemek jövedelmezőségének mértéke. Az üzemek növekvő jövedelmezősége lehetővé teszi a mezőgazdasági termelés egesz újratermelési folyamatának tökéletesítését és számos felgyülemlett szociális kérdés céltudatos megoldását. A járásban 3 év alatt differenciált eljárással magasabb szintre emeltük a lemaradozó üzemek eredményeit. A járási pártbizottság és a pártalapszervezetek politikai-szervező munkájában - a 6. ötéves tervidőszak zárórészében a mezőgazdasági termelés fejlesztése során felmutatott ki nem elégítő eredmények kritikus elemzését követően - nagy figyelmet fordítottunk a politikai-nevelő és a szervező munkára. Tökéletesítésére elsősorban felhasználjuk a járási pártbizottság kapcsolatát a pártszervezetekkel, a választott szervek tagjai, a járási aktíva és a pártapparátus útján. Bevált az a módszer is, hogy egybevetjük járási üzemeink eredményeit, illetve az általuk elért eredményeket más járások hasonló körülmények között gazdálkodó üzemeivel. A vezető dolgozóknak nemcsak politikai és szakmai fejlődésére ügyelünk, besorolva őket a pártoktatás magasabb fokú alakulataiba, hanem sztázsokat is szervezünk számukra az élenjáró mezőgazdasági üzemekben és a járási pártbizottságon. Arra törekszünk, hogy a fiatal szakemberek, miután a mezőgazdaságba kerülnek, a legjobb mezőgazdasági üzemekben dolgozzanak, a termelés legtapasztaltabb szervezőinek irányításával és így jó tapasztalatokra és beidegzódött szokásokra tegyenek szert a termelés szervezésében és az emberekkel való foglalkozást illetően is. Elsősorban a lemaradozó mezőgazda- sági üzemeket erősítjük meg a jó üzemekben felkészült vezető dolgozókkal. Ezáltal elmélyítjük az élenjáró és a lemaradozó üzemek együttműködését is. Tapasztalataink megerősítik, hogy amelyik efsz-ben vagy állami gazdaságban jól dolgozik a pártszervezet, ott tartósan jók a gazdasági eredmények is. Természetesen a vezető gazdasági dolgozók számára megfelelő munkafeltételeket kell teremteni. A járás mezőgazdasági üzemei káderellátottságának tökéletesítése során lehetővé tettük a fiatal szakemberek érvényesülését, elsősorban azokét, akik hajlandóak nemcsak a mezőgazdaságban dolgozni, hanem a falusi munkakollektívákban is élni. Jelenleg járásunkban a mezőgazdaságban dolgozók közül 250-en rendelkeznek főiskolai és 907-en teljes középiskolai képesítéssel. A termelésben végzett színvonalasabb munka kedvezőbb előfeltételeit teremti meg az, hogy az utóbbi három évben a szakmunkásképző iskolákon ké
