Új Szó, 1984. október (37. évfolyam, 232-258. szám)

1984-10-24 / 252. szám, szerda

Ülésezett a Cseh Nemzeti Tanács Az észak-csehországi kerület fejlesztéséről (ČSTK) - Megtartotta 14. ülését tegnap Prágában a Cseh Nemzeti Tanács. Megtárgyalta a cseh kormánynak az észak-csehországi kerület fejlesztéséről szóló jelentését. Josef Kempný, a CSKP KB Elnökségének tagja, a Cseh Nemzeti Tanács elnöke a tanácskozáson szívélyesen üdvözölte Josef Korčákot, a CSKP KB Elnökségének tagját, cseh miniszterelnököt, Václav Šípe- ket, az észak-csehországi kerületi pártbizottság vezető titkárát, a cseh kormány miniszterelnök-helyetteseit és minisztereit, Krocsány Dezsőt, a Szlovák Nemzeti Tanács alelnökét, a Nemzeti Frontba tömörült politikai pártok és társadalmi szervezetek képviselőit, valamint a többi vendéget. Svätopluk Potáč elvtárs beszéde A plénum bevezetőben ellen­őrizte a CSNT 120. választókerü­letében tartott képviselőválasztás érvényességét. Oldrich Voleník, a CSNT mandátumvizsgáló és mentelmi bizottságának elnöke megállapította, hogy a választá­sok az érvényben levő törvények­nek megfelelően zajlottak le, és képviselővé Zdenék Krčt, a Nem­zeti Front jelöltjét választották. Az ^új képviselő letette az alkotmány­ban előírt esküt. Ezután František Šrámek cseh miniszterelnök-helyettes, a Cseh Tudományos-Műszaki Fejlesztési és Beruházási Bizottság elnöke beszámolót terjesztett elő. Hang­súlyozta, hogy a szövetségi és a cseh kormány rendkívüli figyel­met fordít az észak-csehországi kerület fejlesztésére. Az elmúlt időszakban a vegy­ipari beruházásokra is nagy gon­dot fordítottak, elsősorban a litví- novi Csehszlovák-Szovjet Barát­ság Vegyipari Művekben. Az észak-csehországi kerületben rendkívüli jelentőségre tett szert az erdőgazdaság és a vízgazdál­kodás, mivel az erdők megmenté­séért vívott harcban a kéntelenítő folyamatok bevezetéséig a fák pótlása marad a károsodott erdők felújításának egyedüli tényezője. Nagykövet fogadása (ČSTK) - Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök tegnap Prágában fogadta Václav Heŕmant, hazánknak a Koreai Népi Demokratikus Köz­társaságba újonnan kinevezett nagykövetét diplomáciai megbíza­tásának megkezdésével kapcso­latban. Az elmúlt három évben több mint 16 ezer hektárt erdősítettek, s ez­zel az ötéves tervet 54 százalékra teljesítették. Ezt követően Marie Jarošová, a CSNT alelnöke terjesztett elő jelentést a megvitatott kérdéssel kapcsolatban. Megállapította, hogy a tanácskozás az észak­csehországi kerület helyzetének értékelésével fontos munkát vé­gez, elősegíti a CSKP XVI. kong­resszusán, valamint a pártszervek és a kormányok ülésein elfogadott határozatok végrehajtását. Az ülés végén a résztvevők ha­tározatot fogadtak el, amely egye­bek között megállapítja: A pártszervek, a szövetségi és a cseh kormány s a nemzeti bi­zottságok gondoskodásának, va­lamint a lakosság áldozatkész munkájának köszönhetően a ter­melőerők és a nem termelő szféra az észak-csehországi kerületben dinamikusan fejlődnek, javulnak a lakosság szociális és egészség- ügyi feltételei. E sikerek ellenére egyes tervfeladatokat nem valósí­tottak meg. Késedelmet szenved­nek a környezetvédelmi beruhá­zások a mosti járásban, és több más ökológiai kérdés továbbra is megoldatlan. A CSNT képviselői kifejezték azt a meggyőződésüket, hogy a cseh és a szövetségi kor­mány mindent megtesz azért, hogy az észak-csehországi kerü­let 7. ötéves tervidőszakra szóló fejlesztési terve teljes egészében megvalósuljon, s a kerület nemzeti bizottságai megteremtsék a felté­teleket e feladatok valóra váltásá­hoz. Utasították a CSNT bizottsá­gait, hogy ellenőrző és kezdemé­nyező tevékenységük során kísér­jék figyelemmel az észak-cseh­országi kerület fejlesztési tervének teljesítését. Nagy értékek forrása a hatékony készletgazdálkodás (Folytatás az 1. oldalról) szennyezése okoz veszteségeket - mutatott rá Jozef Belko. Veszte­ségek forrása lehet a munkabiz­tonsági előírások meg nem tartá­sa, a betegségmegelőzés ala­csony színvonala. Súlyos gondok forrása a munkaképtelenek ma­gas száma. Naponta ugyanis több mint 35 ezer a betegszabadságon levők száma. A vitában elsőként felszólaló Josef Komárek képviselő az ille­tékes központi szerveknek - első­sorban az Állami Tervbizottság-. nak, a Szövetségi Pénzügyminisz­tériumnak és a Csehszlovák Álla­mi Banknak - a hatékonyabb készletgazdálkodás érdekében hozott intézkedéseivel foglalko­zott. Imrich Janec képviselő fel­szólalásának középpontjában az állattenyésztésben keletkezett veszteségek álltak. Elmondta, hogy a malac- és borjúelhullás egyik oka a gyakori áramkiesés. A kereskedelmi hálózat készlet- gazdálkodásával foglalkozott Véra Vavrincová képviselő. Rámutatott például a raktár- és hűtőkapacitás hiányára, s az egyes eladhatatlan árucikkek okozta raktározási prob­lémákra. Jaroslav Linhart képvi­selő a fűtőanyag- és energiataka­rékosság forrásaira hívta fel a fi­gyelmet a kohóipar feltételei közt. Jaroslav Venhauer képviselő a gazdasági propaganda, a fel­adatok világos megfogalmazása és a hatékony, veszteségmentes termelőmunka közti összefüggé­seket fejtegette felszólalásában. A déli szünet után felszólaló Rudolf Rimán képviselő az erdő­gazdaság veszteségeinek okait elemezte az észak-morvaországi és a nyugat-csehországi kerület­ben szerzett felmérések alapján. A másodlagos nyersanyagok, a termelés során keletkező hulla­dékanyagok újbóli felhasználásá­nak gazdasági jelentőségére, a hulladékgyűjtés szakmai színvo­nala javításának fontosságára An­na Minárová képviselő mutatott rá. A szállítás során keletkezett veszteségek okait elemezte fel­szólalásában Andrej Župina kép­viselő. Vlasta Večeŕová képviselő egyes gazdasági és jogi normák és a felesleges készletek keletke­zése közti összefüggésekről szólt. Vladimír Kratochvil képviselő a termőföld szakszerűtlen kihasz­nálása következtében keletkezett károk csökkentésének lehetősé­geire hívta fel a figyelmet. A mun­kaidő gazdaságos kihasználásá­val és a betegség miatti munka- képtelenség arányainak csökken­tésével kapcsolatos feladatokra utalt felszólalásában Mária Ridzi- ková képviselő. A következő szó­nok, Zdenka Švihálková képvise­lő az önelszámolási szféra tapasz­talatairól szólt a készletgazdálko­dás kedvező befolyásolása terén. A vita utolsó felszólalója, Rudolf Chlad képviselő a gépipari reszor­tok készletgazdálkodásának ta­pasztalataival foglalkozott. A vita során elhangzott néhány kérdésre Leopold Lér és Franti­šek Toman, a szövetségi kor­mány miniszterei válaszoltak. Szünet következett, majd Svä­topluk Potáč szövetségi miniszter- elnök-helyettes, illetve Jozef Bel­ko képviselő zárszava után a kép­viselők egyhangúlag jóváhagyták a beszámolóval kapcsolatos hatá­rozatot. A Népi Kamara 4.önálló ülése Václav David zárszavával ért vé­SOMOGYI MÁTYÁS Köszönet a jókívánságokért (ČSTK) - Ľubomír Štrougal, a CSKP KB Elnökségének tagja, szövetségi miniszterelnök 60. születésnapja alkalmából szá­mos jókívánságot kapott párt­ós állami szervektől, a Nemzeti Front társadalmi szervezeteitől, nemzeti bizottságoktól, tudo­mányos, kulturális, művészeti és pedagógiai intézményektől, szerkesztőségektől, vállalatok, üzemek és földművesszövetke­zetek kollektíváitól, szocialista munkabrigádoktól és magán­személyektől. Ezúton mond őszinte köszö­netét a jókívánságokért és azo­kért a jelentésekért, amelyek­ben tudatták a 7. ötéves tervidő­szak negyedik éve feladatainak határidő előtti teljesítésére ki­bontakoztatott munkakezdemé­nyezés eredményeit. Köszöni a kinyilvánítását annak az eltö­kéltségnek, hogy a dolgozók ál­dozatkész és minőségi munká­val akarnak hozzájárulni gazda­ságunk fejlesztéséhez és a CSKP XVI. kongresszusa ha­tározatainak megvalósításához. A miniszterelnök a prágai diplomáciai testület tagjainak is ezúton mond köszönetét jókí­vánságaikért. xxx Ľubomír Štrougalnak 60. szü­letésnapja alkalmából Zdenék Češka, a Károly Egyetem rekto­ra átadta az egyetem aranyér­mét. A CSSZBSZ legmagasabb kitüntetését, a szövetség arany­érmét Václav David, a CSSZBSZ Központi Bizottságának elnöke nyújtotta át. Befejeződött az UNESCO-ülés (ČSTK) - Párizsban tegnapra virradó éjszaka záróhatározatok elfogadásával véget ért az ENSZ Nevelésügyi Tudományos és Kul­turális Szervezete (UNESCO) végrehajtó tanácsának 120. ülése, ötvenegy tagállam képviselői jó­váhagyták az UNESCO program­jával kapcsolatos határozatot, amelyet a végrehajtó tanács alel­nöke, Ladislav Šmíd csehszlovák nagykövet által irányított munka- csoport terjesztett elő.. Alvaro Cunhal fogadta Karéi Hoffmannt (ČSTK) - Alvaro Cunhal, a Portugál Kommunista Párt főtit­kára tegnap fogadta Karéi Hoff­mannt, a CSKP KB Elnökségé­nek tagját, az SZKT elnökét, aki a Szakszervezetek Központi Ta­nácsa küldöttségének élén látoga­táson tartózkodik Portugáliában. Az SZKT küldöttsége megkezdte tárgyalásait a Portugál Általános Munkásszövetség - Országos In- tersindical (CGTP-IN) küldöttsé­gével. A megbeszéléseken átte­kintették a kölcsönös kapcsolatok további fejlesztésének lehetősé­geit. Zambia nemzeti ünnepén (Folytatás az 1. oldalról) ségéért, valamint azokat az ered­ményeket, amelyeket a párt veze­tésével az új társadalom építésé­ben eJér. Nagyra értékelte a Zam­biai Köztársaság hozzájárulását az afrikai népek által a gyarmato­sítás, a fajüldözés ellen, a függet­len fejlődésért és a tartós világbé­kéért folytatott küzdelmekhez. Ki­fejezte azt a meggyőződését, hogy a két pártnak és országnak, valamint Csehszlovákia és Zam­bia népének hagyományos barát­sága, együttműködése és szolida­ritása sikeresen fejlődik tovább. Ľubomír štrougal szövetségi miniszterelnök táviratban gratulált Nalumin Mundiának, a Zambiai Köztársaság miniszterelnökének az ország nemzeti ünnepe alkal­mából. Ugyanebből az alkalomból Bo­huslav Chňoupek külügyminisz­ter üdvözlő táviratot küldött La- meck Gomának, Zambia külügy­miniszterének. (Folytatás az 1. oldalról) hoz, és az intenzifikálás fő ténye­zőjévé váljon. Jelentős problémák és fogyaté­kosságok vannak a gazdaság más területein is, például elégtelen a készletek felhasználásának ha­tékonysága, a készletek mértékte­lenül növekednek, és még mindig nagyok a népgazdasági vesztesé­gek. A készletek már hosszabb ideje gyorsabban növekednek, mint a termelés és a nemzeti jöve­delem. Ezért a készletek gazdasá­gos felhasználásának és a nép- gazdasági veszteségek csökken­tésének lehetősége nagy tartalé­kot jelent. A készletek arra is szolgálnak, hogy áthidalják a termelés és a fo­gyasztás közötti idókülönbsége- ket, főleg idény- és szállítási okok­ból vagy pedig hosszú termelési és szállítási ciklusok esetén. Ezen a területen is sok a probléma és a fogyatékosság, s kevés a konk­rét megoldás. A készletek sajátos feladata, hogy anyagtartalékokat hozzanak létre, s létfontosságú nyers- és alapanyagokkal biztosítsák a gaz­dasági fejlődés hosszú távú stabi­litását, ha rendkívüli események, például természeti csapások, rossz termés - következnének be. Terjedelmüket tervszerűen kell növelni, figyelembe véve a nép­gazdaság reális erőforrásait, a szervezetek és a vállalatok tar­talékait és a sokéves tapasztala­tokat. Ezért szükséges, hogy a kész­letekben felhalmozott javak teljes értékűek és jó minőségűek legye­nek, s nagy hasznossággal tegyék lehetővé a hatékony újratermelést. A készletek alakulásáért és a nép­gazdaság ellátásáért elsősorban azokra a szervekre hárul teljes felelősség, amelyek közvetlenül irányítják a termelést, a kereske­delmet, és szervezik a szolgáltatá­sokat. Lényegében elmondhatjuk, hogy a készletek szabályozásáról intézményesen gondoskodtunk, kijelöltük az egyes szervek köte­lességeit és feladatait. Az eddigi helyzet, s főként a múlt és az idei évben bekövetke­zett javulás alapján elvárhatjuk, hogy a készletek növekedése az egész népgazdaságban a jelenle­gi ötéves tervidőszakban eléri a 47 milliárd koronát, ami 9 milliárd ko­ronával haladja meg a 7. ötéves terv előirányzatát. A korábbi öt­éves tervidőszakokban sohasem sikerült elérni a tervezett szintet. Pozitív változás következett be a múlt évben, amikor a készletek növekedése egynegyedével ki­sebb volt, mint 1982-ben. Ez az irányzat az idén még inkább foly­tatódik. Alapvető probléma marad a kész­letek alakulása az iparban és az építőiparban, e készletek részará­nya az egész népgazdaság kész­letein belül mintegy 44 százalék. A 7. ötéves terv időszakára e készletek 6,2 százalékos növe­kedését irányoztuk elő. A tervezett szintet eddig túlléptük, bár bizo­nyos javulás következett be a készletek alakulásában, ami bi­zonyos mértékben a termelés di­namikájának felújulásával függ össze. A készletek reális növeke­dése a 6. ötéves tervidőszakhoz képest lényegesen lelassult. A for­gásidó az 1981. évi lassuláshoz képest 1,8 nappal, az 1982. évi stagnációhoz képest két nappal meggyorsult. Ennek ellenére a terv céljait nem sikerült teljes mértékben elér­ni. Az idei terv az ipar és az építőipar készleteinek 0,4 milliárd koronával való csökkentését irá­nyozza elő, ezzel szemben az el­ső félévben a készletek 0,5 milli­árd koronával növekedtek. Sajátos jellege van a készletek alakulásának a mezőgazdaság­ban, ahol jelentős részük idényjel­legű, és alapjában összefügg a növénytermelés szintjével. Az összes készletből a mezőgazda­ság mintegy 30 százalékkal része­sedik. Várható, hogy a 7. ötéves tervidőszakban a készletek értéke csaknem 15 milliárd koronával nő, s a várható eredmény a mezőgaz­dasági termelés magasabb színvo­nala miatt lényegesen nagyobb lesz az előirányzottnál. A mezőgazdaságban a készle­tek mintegy 90 százaléka mező­gazdasági jellegű (állatok, vető­magok, palánta, trágya, takarmá­nyok), a többit pedig olyan készle­tek képezik, amelyek a mezőgaz­dasági termelés tervszerű mene­tének elengedhetetlen feltételei. Ide tartoznak a fűtőanyagok, a pótalkatrészek, az építőanyagok és a melléküzemek készletei. Köztük azonban jelentős mennyi­ségű kihasználatlan készlet van, s ezért a mezőgazdasági szerve­zeteknek is nagy figyelmet kell fordítaniuk a készletekkel való gazdálkodásra. A növénytermelés idényjellege s az ezen alapuló ál­lattenyésztés és élelmiszeripar megköveteli, hogy a mezőgazda­ság és az egész népgazdaság fejlődésének hosszú távú stabilitá­sa érdekében megfelelő készlete­ket hozzanak létre főleg takarmá­nyokból, valamint más mezőgaz­dasági és élelmiszer-ipari termé­kekből, amelyek hiánya rossz ter­més esetén negatívan hatna a gazdaságra. Ezzel függ össze annak szükségessége, hogy fel kell újítani, és korszerűsíteni kell az élelmiszer-ipari kapacitásokat, a mezőgazdasági termények jobb hasznosítása és az élelmiszer- ipari termékek választékának bő­vítése érdekében. A népgazdaság gyorsabb fejlődésével összhang­ban javul a belpiaci helyzet, főként az élelmiszer-ellátás, több az ipar­cikk, különösen azok, amelyek ko­rábban hiánycikkek voltak, s azok, amelyek kiváló minőségűek. Az élelmiszer- és az iparcikkellátás közvetlenül összefügg a lakosság szükségleteinek kielégítésével. Bár várható, hogy a belkereske­delmi készletek a 7. ötéves terv­időszakban 5 milliárd koronával növekednek, aminek köszönhető­en nő hozzájárulásuk a lakosság vásárlóerejének fedezéséhez, to­vábbá is alapvető probléma annak az állapotnak az elérése, amely azzal következik be, hogy a lakos­ság pénzbevételei és az árukíná­lat közötti globális összhang után fokozatosan megteremtjük az áru- választék és a területi áruelosztás szerinti szerkezeti összhangot. A 8. ötéves terv kidolgozásának irányelve igényes feladatokat tűz ki a gazdasági szféra elé. Ezek a feladatok azon alapulnak, hogy mozgósítani lehet a készletekben rejlő tartalékokat, mivel a népgaz­daságban már hosszú ideje túllép­ték a készletek tervezett felhalmo­zásának mértékét. A gazdasági szféra, a tervbi­zottságok és a pénzügyi szervek előtt jelenleg a következő közvet­len és sürgető feladatok állnak: gondoskodniuk kell a felhaszná­latlan készletek gyors realizálásá­ról; teljesíteniük kell azt a célfela­datot, hogy az idén több mint 5 milliárd korona értékű készletet mozgósítsanak, hogy a készletek állománya egycsapásra ennyivel csökkenjen; sokkal következete­sebben és felelósebben kell eljár­niuk a készletnormák pontosításá­nak negyedik szakaszában, amely az idén ér véget; az irányítás min­den területén értékelni kell a szö­vetségi kormány által márciusban elfogadott 74. számú határozat végrehajtásának hatékonyságát; további intézkedéseket kell tenni­ük a hatékonyság növelésére a készletek alakulásának irányítá­sában. Ami a népgazdasági vesztesé­geket illeti, ezek csökkentése vé­gett lényegesen fokozni kell a má­sodlagos nyersanyagok felhasz­nálását. Ezt a folyamatot a 8. öté­ves tervidőszakban állami cél­program fogja alátámasztani. A veszteségek és a károk minima­lizálása érdekében növelni kell az irányítás és az ellenőrzés haté­konyságát, a fegyelmet és a fele­lősséget. Meg kell tartani a jogi normákat, a munka- és a techno­lógiai fegyelmet, javítani kell a tár­sadalmi újratermelés minden résztvevőjének erkölcsi tulajdon­ságait. Beszédének végén Potáč elv­társ hangsúlyozta, hogy a készle­tekkel való gazdálkodás haté­konyságának növelésére és a népgazdasági veszteségek csökkentésére tett erőfeszítések oszthatatlan részét képezik az in­tenzifikálás egész folyamatának, a hatékonyság növelésének és a munka minősége javításának. ÚJ SZÍ* 2 1984. X. 24.

Next

/
Thumbnails
Contents