Új Szó, 1984. október (37. évfolyam, 232-258. szám)

1984-10-24 / 252. szám, szerda

ÚJ sző 3 1984. X. 24. Ortega: Az intrikák ellenére a tervezett időpontban lesznek a választások Az ellenzéki PLI washingtoni nyomásra mégsem indul • A salvadori hazafiak képviselője a rezsimmel megkezdett párbeszéd kilátásairól • A halálbrigádok külföldi diplomaták elrablására készülnek (ČSTK) - Eduardo Calles, a salvadori Forradalmi Demokratikus Front alelnöke jsmét nyilatkozott a rezsim és a hazafias erők közötti tárgyalások kilátásairól. Hangsúlyozta: a hazafiak koalíciója őszintén, kívánja a Duarte-kormánnyal folytatott eredményes párbeszédet, mert ez a fegyveres konfliktus békés megoldását szolgálná. A rezsim eljárása azonban en­nek az ellenkezőjéről tanúskodik - mondotta a politikus, s felhívta a figyelmet a múlt heti La Palma-i tárgyalások óta lezajlott esemé­nyekre. Hangsúlyozta: a kormány­csapatok fokozták partizánellenes akcióikat, s még jobban kidombo­rodott az USA beavatkozása a salvadori belügyekbe. Példaként a CIA-repülógép esetét említette meg. Mint közöltük, a salvadori hazafiak a Guazapa tűzhányó tér­ségében lelőttek egy amerikai re­pülőgépet, amelyen CIA-ügynö- kök is tartózkodtak. A helyzetre való tekintettel a salvadori forradalmi erők koa­líciója kénytelen megfelelő vá­laszt adni mind politikai, mind katonai értelemben - mondotta Callas. Üdvözölte a salvadori ka­tolikus egyház kezdeményezését, hogy november 21 -én a békesze­retó salvadoriak vegyenek részt az egész országon keresztülhala­dó menetben, amely a tisztessé­ges tárgyalások támogatását fe­jezné ki. A salvadori kormány egyébként tegnap újabb 30 nappal meg­WOJCIECH JARUZELSKI, a LEMP KB első titkára, kormány­fő Andreasz Papandreu görög mi­niszterelnökkel folytatott megbe­szélésén hangsúlyozta, hogy Len­gyelország napjaink legfontosabb feladatának a lázas fegyverke­zés megszüntetését tartja. Pa­pandreu rámutatott, Görögország támogatja a kelet-nyugati párbe­széd helyreállítására irányuló erő­feszítéseket. FRED SINOWATZ november 5-e és 6-a között hivatalos látoga­tást tesz az NDK-ban - közölte az ADN hírügynökség. Az osztrák kancellárt Erich Hcnecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK Ál­lamtanácsának elnöke hívta meg. THAIFÖLD újabb provokáció­kat hajtott végre Kambodzsa ellen. Amint arról az SPK hírügynökség beszámolt. Thaiföld október 12-18 között több mint 470 alka­lommal sértette meg Kambodzsa szuverenitását. A kambodzsai ha­tárőrök ugyanebben az időben mintegy 130 khmer betolakodót tettek ártalmatlanná. INDIAI ÉS PAKISZTÁNI egy­ségek között már ötödik napja tart a túzpárbaj Punch város térségé­ben, amely Dzsammu és Kasmír indiai szövetségi állam területén, a két ország ideiglenes határán fekszik. Az állam egy részét Pa­kisztán tartja megszállva. Először a pakisztáni fél nyitott tüzet, miu­tán India kifogásolta, hogy a pa­kisztáni egységek a térségben megerősítik állásaikat. SADLI KLIBI, az Arab Államok Ligájának főtitkára Fred Sinowatz osztrák kancellárral folytatott teg­napi megbeszélésein hangsúlyoz­ta, hogy az arab országok a közel- keleti válság békés rendezését szorgalmazzák, melynek részét alkotná a palesztin nép önrendel­kezési jogának az elismerése és az ENSZ ide vonatkozó határoza­tainak a megvalósítása. Klibi két­napos látogatást tett az osztrák fővárosban. A MILÁNÓI BÍRÓSÁG ítéletet hozott a Prima Linea nevű terroris­ta csoport tagjainak ügyében, akik 1975 és 80 között az észak-olasz­országi nagyvárosban és környé­kén számos terrorakciót követtek el, többek között 11 gyilkosság is a leikükön szárad. Tizenöt tagját életfogytiglani börtönbüntetésre, 10 tagját pedig 20-27 évig terjedő szabadságvesztésre, 181 terroris­tát pedig együttvéve 952 évig tartó fogházbüntetésre ítélt a bíróság. hosszabbította a rendkívüli álla­potot. A Notisal hírügynökség a Fara- bundo Marti Nemzeti Felszabadí­tási Front felderítő szerveinek je­lentésére hivatkozva közölte, hogy néhány magas rangú salvadori katonatiszt a Duarte-kormány bizonyos erőivel együttműköd­ve több terrorakcióra, illetve Salvadorban dolgozó külföldi diplomaták elrablására készül. Ezeket az akciókat ezután az FMLN számlájára írnák. Az em­berrablásokat és a merényleteket a hírhedt halálbrigádok hajtanák végre. Hasonló akciókra már sor került Vietnamban az USA inter­venciós háborúja idején. A csalás nyilvánvaló célja, hogy kedvezőt­len fénybe állítsa a salvadori ha­zafias erőket és meghiúsítsa a konfliktus tárgyalásos rendezé­sére irányuló törekvéseket. Ezért elsősorban a Contadora-országok diplomatáinak elrablását tervezik. A sandinista népi hadsereg ok­tóber elsó felében több mint ötven alkalommal csapott össze az el­lenforradalmi csoportokkal, ame­lyek hondurasi, illetve Costa Rica-i bázisukról hatoltak be Nicaraguá­ba. A harcok során 140 banditát megöltek, és több mint húszat fog­lyul ejtettek, közölte a managuai nemzetvédelmi minisztérium. Az ellenforradalmi szervezetek fokozott támadásainak célja, hogy meghiúsítsák a november 4-re ki­írt általános választásokat. A so- mozista bandák egyes jelentések szerint utasítást kaptak arra, hogy foglaljanak el az ország északi részében néhány várost, zavarják meg a forgalmat a pánamerikai Az ellen forradalmárok támadásainak gyakori célpontjai Nicaragua mező- gazdasági létesítményei. Ezért az itt dolgozó földművesek a fegyvert is kéznél tartják (Telefoto-ČSTK) autópályán és semmisítsenek meg több gazdasági létesítményt. Washingtoni nyomásra a nica­raguai Független Liberális Párt (PLI) úgy döntött, nem vesz részt a novemberi általános választáso­kon, bár a meghatározott időben bejegyeztette jelöltjeit. A hírügy­nökségek ezzel kapcsolatban megemlítik, hogy Virgilio Godoi, a párt elnöke az elmúlt napokban többször is találkozott Harry Ber- golddal, az USA managuai nagy­követével. Daniel Ortega, a nicaraguai kormányzó tanács koordinátora rádióinterjújában hangsúlyozta, a sandinista forradalom ellensé­geinek intrikái ellenére a választá­sokat a meghatározott időben, te­hát november 4-én megtartják. Az ENSZ-ben ma kezdődik a közép-amerikai helyzet vitája (ČSTK) - Az ENSZ-közgyűlés hét­főn 18 államot választott a Gazdasági és Szociális Tanács tagjai közé. Az új tagok azon államok helyébe lépnek, amelyek mandátuma ez év végén jár le. Az ENSZ-közgyűlés legközelebbi plenáris ülését szerdára hívták össze, s ekkor kezdik meg a közép-amerikai helyzet megvitatását. Hétfőn este újabb ülést tartott a köz­gyűlés politikai és biztonsági bizottsá­ga. Az osztrák képviselő hangsúlyozta, valamennyi államnak kötelessége, hogy hozzájáruljon a nukleáris háború elhárításához, a tömegpusztító fegyve­rek betiltásához. Belorusszia képvise­lője rámutatott, a szocialista országok egész sor javaslatot terjesztettek elő az atomháborús veszély elhárítására. Széles körű razzia Sebokengben (ČŠTK) - A dél-afrikai hadsereg és rendőrség egységei tegnapra virradó­ra, röviddel éjfél után széles körű razziát kezdtek a Johannesburgtól mintegy 50 km-re délre fekvő Sebo- keng városban, ahol színes bőrűek laknak. Az eddigi legnagyobb büntető- akcióban 7000 katona és rendőr vesz részt. A hadsereg egységei teljes harci felszerelésben teljesen körülzárták a várost, a bekötóutakon és a fonto­sabb kereszteződéseken páncélautók járőröznek. A rendőri egységek házku­tatásokat végeznek és letartóztatják mindazokat, akik az apartheid-ellenes tüntetéseken való részvétellel gyanú­síthatok. Tegnap reggelig már több mint 300 embert vettek őrizetbe, s a le­tartóztatások tovább folytatódnak. Le­on Mellet ezredes, a törvényre és a rendre ügyelő minisztérium képvise­lője szerint az akció addig tart, amíg nem veszik őrizetbe az összes „forra­dalmi elemet“. Valamennyi személyt rendkívüli bíróság elé állítják. Fontos fórum A New York egyik legforgal­masabb városrészében emelkedő felhőkarcolót a tévékép­ernyőről, újságfotókból jól ismerik a napi politika érverésére odafi- gyelők. Az ENSZ üvegpalotája előtti térségben jelenleg immár 159 tagállam zászlója leng, tehát a szervezet megalakulása óta el­telt 39 év alatt a tagországok szá­ma több mint a háromszorosára emelkedett. 1945-ben 51 ország - köztük Csehszlovákia is - állt a nemzetek közösségének bölcsőjénél, s hogy másfélszázra duzzadt ez a lét­szám, jelzi: tekintélye az eltelt csaknem négy évtized alatt jelen­tősen megnövekedett. A világszervezet eddigi tevé­kenységének mérlegét egyáltalán nem könnyű megvonni annak kap­csán, hogy 39 évvel ezelőtt lépett életbe a munkájának kereteket szabó Alapokmány. Az Alapok­mány bevezető részének kulcs- fontosságú mondata aktuális üze­net mind a mai napig: „A világ- szervezetet a szerződő államok azzal az elhatározással hozták lét­re, hogy megmentik a jövő nemze­déket a háborúk borzalmaitól és hitet tesznek az alapvető emberi jogok, valamint a kis és nagy né­pek egyenjogúsága mellett. Erői­ket a nemzetközi béke és bizton­ság fenntartására egyesítve bizto­sítani kívánják, hogy fegyveres erők alkalmazására, ha csak a köz­érdek nem kívánja, többé ne ke­rüljön sor.“ Ez a mondat és az Alapokmány többi pontja is a má­sodik világháború utolsó hónapjai­ban látott napvilágot, amikor a Hit- ler-ellenes koalíció tagjai egyetér­tettek abban, hogy a nemzetközi béke és biztonság szavatolása céljából egy univerzális nemzetkö­zi szervezet létrehozására van szükség. Most, 39 év múltán Andrej Gro­miko szovjet külügyminiszter a közgyűlés általános vitájában elhangzott felszólalásában nem véletlenül apellált e közös össze­fogásnak az eredményére, mert az eltérő társadalmi rendszerű or­szágok együttes fellépésével sike­rült akkor vereséget mérni a náci hordákra. A történelmi példára va­ló hivatkozással érzékeltette a szovjet diplomácia vezetője azt, hogy a jelenlegi feszült helyzetben szintén közös cselekvésre lenne szükség az atomháborús veszély elhárítása végett. Nem véletlenül állította példa­ként a negyvenes évek derekán megszületett közös elhatározást és cselekvést, jelenleg ugyanis az Egyesült Államok militarista, erő­fölényre törő irányvonala miatt szó sem lehet az ilyen együttes fellé­pésről. A Szovjetunió számos al­kalommal javasolta, hogy a két nagyhatalom a felek egyenlőségé­nek és egyenlő biztonságának szem előtt tartásával az ENSZ talaján és egyéb fórumokon te­gyen lépéseket az atomháborús veszély elhárítása érdekében, de mindhiába. A washingtoni kor­mányzat sem Genfben, sem Stockholmban, sem Bécsben nem hajlandó erre, hasonlóképpen az ENSZ fórumán is visszautasít minden konstruktív szovjet indít­ványt, sőt mind erőteljesebb kam­pányt folytat a világszervezet ellen. Példaként idézhetünk több hi­vatalos washingtoni nyilatkozatot is. A legfrissebbet Reagan elnök tette három nappal ezelőtt, amikor az ENSZ Alapokmányának jubile­uma kapcsán egy szóval sem mél­tatta a világszervezetnek a nem­zetközi életben betöltött pótolha­tatlan szerepét, hanem cinikusan annyit mondott, hogy ,,csalódottak vagyunk az ENSZ több határozata miatt". Miért lehet elégedetlen a Fehér Ház ura? Érthetően nem illik bele militarista elképzeléseibe és döntéseibe például az a szovjet kezdeményezésre elfogadott ha­tározat, amely az emberiség ellen elkövetett legsúlyosabb bűntett­ként bélyegzi meg az atomhábo­rút. De sorolhatnánk a béke és a biztonság érdekeit szolgáló ha­tározatokat, amelyeket az egyes ülésszakokon döntő többséggel szavaztak meg, az elenyésző ki­sebbség - az USA és néhány csatlósának - ellenvoksai eltörpül­tek a többség akarata mellett. Igen, Washington szempontjá­ból éppen ez a baj, amit Shultz külügyminiszter így fogalmazott meg: ,,Nem tetszik nekünk, hogy az ENSZ-ben túl sok bírálat éri az USA és szövetségeseinek politi­káját." Ez valóban évek óta így van. A vitafelszólalásokban kipel­lengérezik a Reagan-kormányzat lázas fegyverkezést szító politiká­ját, amellyel Washington mindin­kább elszigetelődik a világszerve­zetben is. Ez az izoláció két egymással összefüggő okkal magyarázható: a tagállamok nagyobbik hányada - a szocialista, az el nem kötele­zett országok, valamint a fejlődő államok többsége - az Alapok­mányban lefektetett célok szelle­mében cselekszik, míg Washing­ton és partnerei e jól bevált elveket sutba dobják, s az erőfölény eléré­sét célzó elveik szerint járnak el. Ezért tartotta szükségesnek Andrej Gromiko, hogy felidézze a háború végén tapasztalt közös összefogás gyümölcseit, hiszen manapság, amikor a Nyugat által diktált lázas fegyverkezés követ­keztében bolygónk sokszoros el­pusztításához elegendő atom­fegyver halmozódott fel, létfontos­ságú lenne a közös fellépés a nuk­leáris veszély elhárítása céljából. M a, az ENSZ napján feltétle­nül fel kell hívni a figyelmet erre a történelmi példára, hiszen a világszervezet 39-éves fennállá­sának tapasztalatai azt bizonyít­ják, hogy elsősorban akkor szület­tek pozitív eredmények az ENSZ fórumán, amikor a tagállamok ko­ordináltan tárgyaltak, és a felme­rülő vitás kérdések megoldásakor az Alapokmányban rögzített elvek szerint jártak el. P. VONYIK ERZSÉBET-4 QOQ október 24-e „fe­I . kete péntekként“ vonult be a New York-i tőzsde történetébe. Ezen a reggelen a Wall Streeten óránkon belül be­következett a leglátványosabb tőzsdei összeomlás, amely egy­aránt érintette a nagy tételekkel üzletelő spekulánsokat és a vé- konypénzú tőzsdeügynököket. A részvények árfolyama lavina­szerűen zuhanni kezdett, a tőzs­dén pánikhangulat lett úrrá. A részvénytulajdonosok fejveszt­ve próbáltak megszabadulni ér­tékpapírjaiktól, amelyekre azok­ban a napokban nem akadt vevő. Ä csődhullám órákon belül át­terjedt a bankokra is, közülük csaknem ötezer azonnali fizetési nehézségekkel találta magát szemben, 1300 pedig pár nap le­forgása alatt bezárta kapuit. A pél­dátlan pánikról tudósító korabeli riport találóan úgy számolt be a tőzsdén tapasztalt pénzügyi földrengésről, hogy „verejtékező tőzsdeügynökök naphosszat re­kedtre kiabálták magukat, de ve­vők a felkínált részvényekre nem jelentkeztek. “ A pénzügyi összeomlás láncre­akciót indított el: az ipari és a me­zőgazdasági termelés egyaránt rohamosan visszaesett, s követ­kezésképpen járványszerúen ter­jedt a munkanélküliség. Jellemző, árak miatt Chilében juhok ezreit, Hollandiában a zöldségek vagon­jainak tucatjait, Brazíliában a ká­vét zsákszámra semmisítették meg, fűtőanyagként használták a megtermett búzát. Az 1929-33-as nagy világgaz­dasági válság nem volt az utolsó, A csődök csődje hogy az Egyesült Államokban né­hány hét leforgása alatt mintegy 17 millió ember vesztette el állá­sát. A válság nem tisztelt határo­kat, hanem futótűzként terjedt tovább - a tőkés Csehszlovákiá­ban a munkanélkülieknek csak a hi­vatalosan bevallott száma megkö­zelítette az egymilliót végigsö­pört az egész világon, kivéve a Szovjetuniót. Eléggé közismertek a világgaz­dasági válság okozta károk. Világ­szerte munkanélküliek milliói éheztek, a legtöbb országban az életszínvonal a korábbi felére csökkent, miközben az alacsony a tőkés világgazdaság ma is vál­ságban van. A nyugati országok a 70-es évek végére némileg ugyan kiheverték az 1973-as olaj­sokkot, ám azóta beköszöntött az újabb krízis időszaka. Nem sza­bad egyenlőségjelet tenni a hu­szas és harmincas évek forduló­ján, illetve a napjainkban tapasz­talható válságjelenségek közé, azért sem, mert minden válságnak megvan a sajátos „anatómiája", specifikuma. A mostani egyik velejárója az ún. stagfláció, azaz a gazdasági stagnálás és az infláció párhuza­mos jelentkezése. A harmincas évektől eltérően a jelenlegi re­cesszió nem tükröződik az árak­ban. A jelenlegi krízis jellemző vonása, hogy a nyersanyagok és az energiahordozók árai jelentő­sen felszöktek, ugyanakkor 55 éve a válság következtében épp a nyersanyagok és agrártermékek árai zuhantak. A nagy világgazdasági, illetve a jelenlegi válság - valamint a ket­tő között egymást rendszeresen váltó krízisek - igazolta és igazolja annak a marxi tételnek a helyes­ségét, miszerint a tőkés termelési viszonyok közepette lehetetlen a töretlenül felfelé ívelő gazdasági növekedés és a fejlődés mindig ciklikus jellegű, vagyis egymást váltja a konjunktúra és a recesszió. & is előrevetíti - amit egyébként több nyugati közgazdász már szintén kifejtett, bár nem ilyen indoklással - hogy például az US A-ban az utóbbi hó­napokban tapasztalható némi gazdasági felélénkülés sem lesz túl hosszú életű. (-pve) Íné hány i£k5 gggg SORBAN!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents