Új Szó, 1984. október (37. évfolyam, 232-258. szám)
1984-10-23 / 251. szám, kedd
Levelezőink írják Negyven éve képviselő Kevés azon tisztségviselőknek, képviselőknek a száma a nemzeti bizottságokban, akik 40 éve élvezik a választók bizalmát, s négy évtizeden át odaadással, lelkesen, becsületesen dolgoznak. Ezen kevesek közé tartozik Laky István, a Csécsi (Čečejovce) Helyi Nemzeti Bizottság elnöke, aki augusztusban töltötte be 65. életévét. A Kassa (Košice)-vidéki járásban a nemzeti bizottságokban ő a legidősebb tisztségviselő, de csak korban, hiszen sokszor többet tesz mint a fiatalabbak. Laky István a felszabadulás után egészen 1958-ig szülőfalujában, Pányban (Paňovce) volt a hnb tanácsának a tagja, aztán 18 éven át ugyanitt a hnb elnöke, 1976-tól pedig a szomszédos Csécs hnb-elnöke. Negyven évi tevékenységét a pányi és a csécsi lakosok tudják igazán értékelni. Pányban szorgalmazta a többkül- detésű hnb-épület felépítését, három kilométer hosszúságban járdákat és út menti árkokat épített a lakosság, hozzájárultak az iskola és Jednota fogyasztási szövetkezet üzletének felépítéséhez. Majd elkészült a művelődési ház, a lőtér és a sportpálya is. Amióta Csécsen Laky István lett az elnök, a lakosság felépítette azt az épületet, melyben hnb-irodák, posta, egészségügyi központ, művelődési ház és házasságkötő teJÖVEDELEMKIESÉS Az idei szeszélyes, rossz időjárás a losonci (Lučenec) járásban is azt eredményezte, hogy egyes melegigényes növények fejlődése lelassult, érése késett. Megmutatkozik ez a sőregi (šurice) szövetkezet 310 hektáros szőlészetében és gyümölcsösében is, ahol naponta több mint ötvenen dolgoznak. Közfogyasztásra és konzervgyári feldolgozásra szorgalmasan szedik az őszibarackot, valamint az almát, melynek minősége, illetve mennyisége korántsem éri el a várt, korábban megszokott szintet s ez jelentős jövedelemkiesést jelent a gazdaságnak. Az ötven hektáros barackos nem adja meg a tervezett 34 vagonnyi mennyiséget és a várt 46 vagon almának is csak a 25 százaléka termett meg. Kanizsa István Sorkötelesek búcsúztatása A nőszövetség gömörpanyiti (Gemerská Panica) alapszervezete Ferenc Ilona vezetésével már hagyományosan ünnepséget rendez, amelyen búcsúztatják a sorköteleseket. Idén kilenc fiatalt hívtak meg szüleikkel együtt a rendezvényre. Először a szervezet tagjai verseket szavaltak, majd az elnöknő szegfűvel köszöntötte a sorköteleseket. A polgári ügyek testülete nevében Bilik Rozália búcsúztatta őket. Az emléklapok átadása után a helyi nemzeti bizottság díszvacsorát adott tiszteletükre, s kezdetét vette a reggelig tartó bál, ahol mindenki jól érezte magát. Cselényi Ida rém van. Határidő előtt felépítették 120 gyermeknek az óvodát és 20 gyermeknek a bölcsődét, szabályozták a patakot. Százharminc telket rendeztek, közművesítettek és adtak az építkezőknek. A községben nemrég nyílt meg a Ce- čanka étterem, a mezőgazdasági szaktanintézetnek új tornaterem épült, melyet a község többi fiataljai is használnak. Befejezéshez közeledik a községi vízvezetékhálózat építése, elkészült a ravatalozó, elkezdték a sportpálya korszerűsítését, s hamarosan elkezdik a gázvezeték építését is. Sok még a tennivaló, de az eredmények kézzel foghatóak. Nem véletlen, hogy Laky István legutóbb a bratislavai várban, mint a járás legjobb községének képviselője kormánykitüntetésben részesult Iván Sándor A forradalmi hagyományokról Színes, értékes kiállítást rendezett a lévai (Levice) Barátság kul- túrközpontban az Antifasiszta Harcosok Szövetségének járási bizottsága, karöltve a járási levéltárral, a Barsi Múzeummal és a városi művelődési házzal. Az SZNF 40. évfordulója tiszteletére összeállított kiállítást Bemard Slobodník, a járási pártbizottság vezető titkára nyitotta meg. A látogatók megismerkedhettek az SZNF és a nemzeti felszabadító harc írásos dokumentumaival és korabeli felvételekkel. A kiállítás betekintést nyújtott a munkásosztály és a földművesek, valamint a dolgozó értelmiség haladó forradalmi hagyományaiba, s nem utolsósorban a járás felszabadulás utáni fejlődésébe. Abel Gábor Gépbemutató Az Ekecsi (Okoč) Efsz több hazai és magyarországi növénytermesztési kutatóintézettel együttműködve kukorica-termesztési szaktanácskozást és gépbemutatót rendezett. A színvonalas szakmai rendezvényen a növénytermesztési szakemberek értékes előadásokat hallgattak meg, köztük dr. Matos Lőrincnét, a BKR KV igazgatójáét (jobbról a második) és Mudruch Jozef mérnökét (jobbról a harmadik). A gépek bemutatóján nagy érdeklődést váltott ki az Ekecsen is jól vizsgázó új magyar találmány: a buroksértő berendezés, amely a kukorica nedvességtartalmától függően 15-30 százalékos fűtőolaj megtakarítást tesz lehetővé a szárításnál. A felvételen a szakemberek vizsgálják a berendezés ,,lelkét“, a tüskés hengert. Kép és szöveg: Kanovits György Ekorally A Honvédelmi Szövetség dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) városi alapszervezete a Szlovák Nemzeti Felkelés 40. évfordulóját sajátos módon köszöntötte. A HSZ KB mellett Dunaszerdahe- lyen működő TEST üzem dolgozóival karöltve megrendezték az „Ekorally" üzemanyag-takarékossági verseny II. évfolyamát. A versenybe 21 kéttagú személygépkocsi-személyzet kapcsolódott be. A verseny fő célját - felmérni a közúti közlekedés résztvevőinél, pontosabban a személy- gépkocsik amatőr vezetőinél a gépkezelés és -karbantartás színvonalát, valamint az üzemanyag-fogyasztást - teljesítette. A kijelölt hatvan kilométer hosszú útvonalon - Dunaszerdahely- Ekecs (Okoč) - Nyárasd (Topoľníky) - Patas (Pastuchy)- Gabčíkovo - Dunaszerdahely- a résztvevők figyelemreméltó eredményeket értek el. A verseny abszolút győztese a nyárasdi Raj- kovics László — Hodossy ödön versenypáros lett. Fiat 127-es típusú gépkocsijuk a kijelölt útvonalon 100 kilométerre átszámítva csekély 3,58 liter benzint fogyasztott el. A verseny többi résztvevője is kitett magáért. Hiszen a győzteseken kívül még egy versenypáros szerepelt a 4 literen aluli, további 10 pedig az 5 literen aluli üzemanyag-fogyasztók között. Ez az alacsony üzemanyag-fogyasztás egyrészt a gépkocsik jó technikai állapotát, másrészt a gépkocsivezetők kivételes képességeit igazolja. A sikeres rendezvény nagyon jó propagandát biztosított a dunaszerdahelyi járásban amúgy- is fellendülőben levő autósportnak. Az alacsony üzemanyag-fogyasztás pedig reméljük, felébreszti a közúti közlekedés többi résztvevőjének azon vágyát, hogy saját gépkocsijukkal hasonló alacsony üzemanyag-fogyasztást érjenek el. A verseny résztvevői felajánlották, hogy e téren mindenkinek szívesen segítenek. Rácz Péter Százéves fennállása alatt a lévai (Levice) malom sok ezer tonna gabonát őrölt meg. Azóta az üzemben új, korszerű gépek működnek. A laboratóriumban minden beérkezett gabonaszállítmányt és a megőrölt liszt minőségét egyaránt ellenőrzik. A felvételen Juliana Palkóvá mérnök és Fülöp Angéla laboráns a liszt minőségét vizsgálja. Kovács Árpád felvétele A stabilizációs kötelezettség elengedése F. L.: Olvasónk építőipari dolgozó, férjezett, öt éve családi házat építettek. Az építkezéshez az 1/1982 sz. hirdetmény értelmében állami hozzájárulást kaptak. Egyebek között azzal a féltétellel, hogy az említett hirdetmény 17 § 3. bekezdése értelmében a munkáltató vállalatával tíz éven át köteles munkaviszonyban maradni. Közben két gyermekük született, már letelt a gyermekgondozási szabadsága is, de kisgyermekeit nincs kire hagyni, ezért egyelőre kénytelen továbbra is otthon maradni. Azzal a gondolattal is foglalkoznak a férjével, hogy a gyermekek iskolaköteles koráig olvasónk továbbra is a gyermekekkel maradna és ebben az esetben a munkaviszonyát meg kellene szüntetnie. Kérdi, hogy ebben az esetben köteles lenne-e az állami hozzájárulást visszatéríteni, mivel az előírt 10 évet nem dolgozhatná le. Továbbá lehetséges-e, hogy ezt a stabilizációs kötelezettséget (a maradék időt) a férje vállalja azzal, hogy munkahelyet változtatna. Az idézett 1/1982 sz. hirdetmény 18. § 5. bekezdése alapján abban az esetben, ha tényleg sor kerülne a munkaviszonya megszüntetésére, „egyéb méltánylást érdemlő szociális okok alapján“ (a halálon, rokkantságon és egészségügyi okokon kívül) kérheti a munkáltató vállalattól, hogy az üzemi bizottság valamint a családi ház fekvése szerint illetékes jnb hozzájárulásával engedje el a stabilizációs kötelezettség maradék részét. Az ilyen kérelemnek a munkáltató vállalat csak a fölérendelt szervezet beleegyezésével tehet eleget. Mivel a kérdéses családi ház olvasónk és férje osztatlan közös tulajdonát képezi, feltételezzük, hogy a munkáltató vállalat hozzájárulna ahhoz, hogy olvasónk férje dolgozza le a vállalatnál a kérdéses maradék stabilizációs időt. A munkaviszony megszüntetése és a szülési segély T. M.: Olvasónk 1970-tól 1984. március 15-ig egy áliami gazdaság dolgozója volt. Mivel férjhez ment és férjét más lakóhelyre követte, munkaviszonyát - feltehetően - megegyezéssel megszüntette (esetleg kedvezményezett felmondási ok alapján felmondta). Új munkahelyet azonban nem tudott szerezni, mivel az orvos áprilisban megállapította, hogy terhes. A régi munkahely olvasónk kérdésére közölte, hogy a munkaviszonya megszűnése miatt már nem ók illetékesek a szülési segély és az anyasági szabadság idejére járó segély folyósítására. Kérdi, hogy ki lesz köteles az említett juttatások folyósítására? A Munka Törvénykönyve értelmében a munkáltató vállalat nem mondhat fel terhes dolgozójának, az viszont joghatályosan felmondhat vagy kölcsönös egyezséggel megszüntetheti munkaviszonyát. Az ilyen munkaviszony-megszüntetés akkor is hatályos, ha a dolgozó nem tudott terhességéről és azt csak később állapították meg. A régi munkáltató vállalattal szemben csak akkor lenne igénye a fizetett szülési szabadságra és az egyszeri szülési segélyre, ha a szülési szabadságát a munkaviszony megszűnte utáni, a 6 havi ún. „védelmi időben“ kezdte volna meg. Az egyszeri szülési segélyt (2000 korona) olvasónk férje is igényelheti a saját munkáltató vállalatánál. Az anyasági segélyt illetően ajánljuk olvasónknak, hogy haladéktalanul jelentkezzék a jnb munkaügyi osztályán munkáért. Ha nem tudnák elhelyezni, a vonatkozó előírások értelmében mint munkára pályázónak lesz igénye anyasági segélyre. Az ilyen nyilvántartásba vételt a munkaviszony megszűnte utáni 6 héten belül kell kérni. Ez alól nyomós ok alapján kivételt engedélyezhetnek. Igazolatlan távoliét az efsz-beii D. L.: Ez év július 7-re idézést kapott a járásbíróságra polgárjogi ügyben (a telek határának megállapítása céljából). Ezt a napot az efsz indokolatlan távollétnek minősítette. Olvasónk a járási mezőgazdasági igazgatósághoz fordult, amely az ügy kivizsgálása után megállapította, hogy a kérdéses napot igazolt távollétnek kell tekinteni az említett fontos személyi akadály miatt, és így erre a napra lizetés nélküli szabad idő jár. En- nak alapján az efsz az igazolatlan mulasztást törölte, de igazolatlannak minősítette azt a napot, amikor olvasónk az említett igazgatóságon idézés nélkül eljárt. Az efsz-törvényt végrehajtó 138/1975 sz. rendelet 41. §-a felsorolja a Munka Törvénykönyve azon rendelkezéseit, amelyek az efsz-tagokra is vonatkoznak. Ezek között szerepel a Munka Törvény- könyve 124. §-a a közérdekű okok indokolta munkaakadályokról, a 125. § és 3. bekezdése (a katonai szolgálatról), a 127. §-a fontos személyi munkaakadályokról (betegállomány, szülési szabadság, a gyermekek és a beteg családtagok gondozása), a 128. § 1. bekezdése arról, hogy a munkáltató a dolgozójának szabad időt biztosít, ha a dolgozó a személyét illető egyéb fontos ok miatt nem dolgozhatna. 1 Olvasónk leveléből és a járási mezőgazdasági igazgatóság kivizsgálásából is kiderült, hogy a bírósági idézés következtébeni távollétét igazoltnak kell tekinteni és erre fizetés nélküli szabad idő jár. (Egyébként az efsz saját munkarendjének 91. cikkelye értelmében a fizetetlen szabad időt időben előre kell kérni). Második távollétét a járási mezőgazdasági igazgatóságon való eljárása alkalmából, ahová idézés nélkül, saját elhatározásából, előzetes kimentési kérelem nélkül ment el, az efsz-nek nem kellett (csak módja volt) igazolt távollétnek elismerni. Kérheti, hogy utólag mentesítsék a munkakihagyást megállapító határozata alól, de erre perelhető igénye nincs. Tagosított föld? T. G.: A saját nevére 1973-ban vett egy öreg szólót, amit felújított és bekerített. Az efsz a szólót elvette, a kerítést eltávolította. A kivizsgálás, amit ezzel kapcsolatban kért, megállapította, hogy az efsz használati joga erre a területre is vonatkozik, mert olvasónk felesége efsz-tag és egyébként is a szólő nem volt rendesen megművelve. Olvasónk kétli, hogy helyes-e ez a lépés, annál is inkább, mivel állítása szerint a szőlőt rendszeresen megművelte. Az 122/1975 sz. efsz-törvény 36. § 1. bekezdése értelmében az efsz-tag tartozik átadni minden olyan földterületet, amely a tulajdonát képezte és azon kívül az olyan földeket is, amelyeken gazdálkodott, éspedig nemcsak a belépés időpontjában, hanem amelyek később került használatába. Mivel a kérdéses szőlő feltehetően olvasónk és felesége osztatlan közös tulajdona (még akkor is, ha csak olvasónk nevére van írva) az átadási kötelezettség erre a területre is vonatkozik és a szövetkezet használati joga kiterjed rá.) Az idézett rendelkezés 3. bekezdése értelmében csak 10 ár kert (elsősorban a ház melletti kert) mentesül e kötelezettség alól. dr p j ÚJ SZÚ 6 1984. X. 23.
