Új Szó, 1984. október (37. évfolyam, 232-258. szám)

1984-10-20 / 249. szám, szombat

ÚJ szú 3 1984. X. 20. SALVADOR A forradalmi erők változatlanul a politikai rendezést részesítik előnyben KOMME Baszk kérdőjelek Franciaországban LENIN-RENDDEL tüntették ki tegnap a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének rendelete alapján Szergej Rugyenko légi- marsallt, 80. születésnapja alkal­mából. BETTINO CRAXI olasz kor­mányfő Londonban Margaret Thatcher brit miniszterelnökkel a kétoldalú kapcsolatok, a nem­zetközi helyzet és a közöspiaci problémák mellett elsősorban ka­tonai kérdésekről tárgyalt. Mindkét ország bővíteni szeretné együtt­működését az új és a hagyomá­nyos fegyverek kifejlesztésében és gyártásában. CASPAR WEINBERGER ame­rikai hadügyminiszter közel-keleti körútját befejezve azt nyilatkozta: az amerikai kormánynak „nem szabad gyengítenie közel-keleti politikáját“. Weinberger Izraelben a két ország „stratégiai együttmű­ködésének“ konkrét tartalmáról tárgyalt. Egyiptomban és Jordá­niában a Camp David-i szellemű különmegállapodások politikáját kísérelte meg feltámasztani. MOHAMMED BUHARI tábor­nok, a nigériai legfelsőbb katonai tanács elnöke a kormány legfonto­sabb feladatának jelölte meg a gazdasági helyzet megszilárdí­tását. Imo szövetségi államban mondott beszédében kitért arra, hogy a kormány határozott intéz­kedései nyomán felszámolták a korrupciót és megtisztították az államapparátust. AZ AFGÁN FEGYVERES ERÓK a helyi lakossággal együtt­működve eredményes akciót haj­tottak végre három tartományban az ellenforradalmárok egységei ellen. A kabuli rádió jelentése sze­rint a hadművelet során több mint 50 terroristát megöltek, 16-ot megsebesítettek, felszámoltak to­vábbá néhány fegyverraktárt is. AZ IRAKI-IRÁNI fronton tovább­ra is heves összecsapások foly­nak. Az iraki egységek visszaver­ték a szárazföldi offenzivára tett iráni kísérletet, s a front középső szakaszán lendültek ellentáma­dásba. Az ÍRNA iráni hírügynök­ség jelentése azt írja, hogy az egy­ségek ugyancsak a front középső szakaszán egy 50 négyzetkilomé­ter kiterjedésű területet foglaltak vissza. Honecker elutazott Helsinkiből (ČSTK) - Erich Honecker, az NSZf P KB főtitkára, az NDK Ál­lamtanácsának elnöke tegnap be­fejezte hivatalos finnországi láto­gatását és kíséretének tagjaival délután Helsinkiből visszautazott Berlinbe. A helsinki repülőtéren búcsúztatására megjelent Mauno Koivisto finn államfő, Kalevi Sor­sa miniszterelnök, valamint más hivatalos személyiségek. A péntek délelőtt lezajlott záró­megbeszéléseken eredményes­nek minősítették a finn-NDK esz­mecseréket, s megállapították, hogy a két ország azonos vagy nagyon közeli álláspontot foglal el a leg­fontosabb nemzetközi kérdések megítélésében. (ČSTK) - Hans-Dietrich Gen­scher nyugatnémet külügyminisz­ter portugáliai látogatásának befe­jeztével Lisszabonban tartott saj­tóértekezletén ígéretet tett arra: az NSZK sürgetni fogja közöspiaci partnereit, hogy minél hamarabb Izrael fenyegetőzik (ČSTK) - Izrael tegnap azzal fenyegetőzött, hogy mindaddig nem hajlandó tárgyalni Libanon­ban tartózkodó egységeinek a ki­vonásáról, amíg a bejrúti kormány kitart eredeti elképzelése mellett, miszerint az 1949-ben megkötött tüzszüneti szerződés alapján kezdjék meg az eszmecseréket. Tel Aviv azt követeli, hogy a pár­beszéd kiindulópontja az az 1983- as megállapodás legyen, melyet időközben a libanoni kormány fel­mondott. (ČSTK) - A salvadori forradalmi erők továbbra is arra fognak töre­kedni, hogy a konfliktust politikai eszközökkel oldják meg. Nem hagyják azonban félrevezetni ma­gukat a Reagan-kormány manő­vereitől és egyelőre nem teszik le a fegyvert - többek között ezt nyilatkozta a Notisal hírügynök­ségnek Lucio Castellanos, a Fegyveres Felszabadító Erők (FAL) vezetőségének tagja. Ez (ČSTK) - Reagan amerikai el­nök tegnap utasítást adott azok­nak az amerikai sajtójelentések hitelességének a kivizsgálására, melyek szerint a CIA kézikönyvet adott ki a nicaraguai ellenforradal­márok számára, s ebben azt rész­letezi, hogyan hajtsanak végre ter­rortámadásokat Nicaragua ellen. A kézikönyv szerzői arra szólítják fel a zsoldosokat, hogy fizikailag semmisítsék meg a sandinista for­radalom vezetőit. Az amerikai közvélemény és számos politikus körében felhábo­rodást váltott ki a CIA nicaraguai (ČSTK) - Willy Brrandt, a Szo­cialista Internacionálé elnöke a mexikói egyetemen tartott be­szédében hangsúlyozta, nemzet­közi megállapodást kell kötni az ésszerű kamatlábakról, s az el­adósodott fejlődő országok hitelei­nek törlesztését el kell halasztani. Brandt rámutatott, különösen nehéz helyzetben vannak a latin­amerikai országok, amelyek ex­portbevételeik felét kénytelenek az adósságok törlesztésére fordi­(ČSTK) - A magyar országgyű­lés tegnap jóváhagyta a tanács- törvény végrehajtásáról, vala­mint a kormány külpolitikai tevé­kenységéről szóló beszámolókat. A parlament csütörtökön kezdő­dött őszi ülésszakán Várkonyi Péter külügyminiszter egyebek között hangsúlyozta, hogy a nem­zetközi feszültség növekedéséért és a kelet-nyugati kapcsolatok romlásáért azok az imperialista körök felelősek, amelyek táma­dást indítottak a szocializmus el­len és nyíltan beavatkoznak más államok belügyeibe. Bizonyos NATO-körök ezen felül kétségbe vonják a második világháború után kialakult politikai realitásokat - mondotta a magyar külügymi­niszter -, s aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az NSZK bizonyos erői a két német állam kapcsolatait olyan célok elérésére akarják ki­használni, amelyek ellentétben fejezzék be a Portugália és Spa­nyolország felvételéről szóló tár­gyalásokat, úgy, hogy ezek az országok 1986. január 1-től, tehát a tervezett időpontban már a közösség tagjai lehessenek. Ismeretes, az EGK külügymi­niszterei nem voltak képesek leg­utóbbi tárgyalásukon megálla­podni a két új tag felvételének feltételeiről. Az alapprobléma to­vábbra is mindenekelőtt a halá­szati kvóták megállapítása, a szo­ciális kérdések pontosítása, az oli- vaolaj-termelés mennyisége, a bortermelés szintje és Spanyol- ország esetében a magas vámta­rifák. Jaime Gama portugál külügy­miniszter ismét arról biztosította bonni kollégáját, hogy Lisszabon az EGK követeléseivel összhang­ban gazdaságának „liberalizálá­sára“ fog törekedni. a szervezet a Salvadori Kommu­nista Párt fegyveres alakulata és részét képezi a Farabundo Marti Nemzeti Felszabadítási Frontnak. Castellanos, aki október 15-én részt vett a Duarte elnökkel La Palma városában folytatott tárgya­lásokon, hangsúlyozta, a párbe­széd mindenekelőtt annak kö­szönhetően kezdődött meg, hogy a hazafias erők állandó harci sike­reket könyvelhetnek el. szerepére vonatkozó újabb lelep­lezés. Több kongresszusi képvi­selő a hírszerző szolgálat igazga­tójának azonnali lemondását kö­vetelte. Az ügy kivizsgálására adott uta­sítással a Fehér Ház a botrányt szeretné megelőzni, amely a vé­géhez közeledő elnökválasztási kampány miatt Reagan számára rendkívül kellemetlen lenne. A vizsgálat eredményét azonban már előre lehet sejteni, mivel Rea­gan magát a CIA igazgatóját bízta meg annak lefolytatásával. tani. A nyugatnémet politikus sze­rint a nagymértékű eladósodást elsősorban azzal lehetne megol­dani, hogy az érintett országok exportjuknak azt a részét csök­kentenék, amelyek a hitelek tör­lesztését szolgálják. Brandt beszédében határozot­tan elítélte a közép-amerikai konf­liktus katonai eszközökkel történő rendezésére irányuló törekvése­ket, s ezzel szemben nagyra érté­kelte a Contadora-csoport bé­kekezdeményezéseit. állnak az európai nemzetek érde­keivel. Várkonyi Péter a magyar -csehszlovák együttműködésről szólva hangsúlyozta, hogy a kap­csolatoknak jelentős ösztönzést adott Kádár János és Gustáv Husák tavalyi, illetve Lázár György és Ľubomír Štrougal idei találkozója. Az országgyűlés tegnap tör­vényt fogadott el a tisztességte­len gazdálkodás tilalmáról. A törvény bünteti majd az indoko­latlan áremeléseket és a nagyobb haszon reményében történő áru­rejtegetést is. Spanyolország Új ultrajobboldali párt a láthatáron (ČSTK) - Spanyolország politi­kai színpadán rövidesen új, szél­sőségesen jobboldali párt jelenik meg, amely tömöríti Franco diktá­tor „összes követőit és utódait“. A párt vezetőjeként és „hivatalos képviselőjeként“ már most Anto­nio Izquierdo, az ismert reakciós napilap, az El Alcazar igazgatója lépett fel. A spanyol sajtó szerint az új párt a franciaországi Front Nationalhoz hasonlóan az ún. ha­gyományos értékekre akarja épí­teni politikáját, mint amilyen a csa­lád, a haza, a katolikus erkölcs stb. Emellett kihasználja a magas munkanélküliség által életre hívott bizonytalanságérzetet (Spanyo­lországban a munkaképes lakos­ság 20 százalékának nincs állá­sa). A Fuerza Nueva francóista párt szétesése után, az 1982-es parlamenti választások óta, a dik­tátor követőinek Spanyolország­ban nem volt hivatalos szervezete. A legnagyobb ellenzéki párt, a Né­pi Szövetség, amelyhez korábban a szélsőjobboldal is csatlakozott, ma már nem felel meg neki, mivel az a „hagyományos jobboldalt“ képviseli. r l Ú gy látszik, Madrid után Pá­rizsnak is szembe kell néz­nie a baszk problémával, állapítot­ta meg az elmúlt napokban több tekintélyes európai lap, a francia kormány azon döntését elemezve, hogy három baszk terroristát kiad­nak Spanyolországnak, s négy másikat pedig Togóba utasítanak ki az országból. A döntés után szeptember végén a spanyolor­szági Baszkföldön és Franciaor­szág baszkok lakta vidékein heves tüntetésekre és a karhatalommal való súlyos összecsapásokra ke­rült sor. Franciaország délnyugati ré­szén, elsősorban Bayonne város környékén, megközelítőleg 300 000 baszk él, többé-kevésbé összefüggő területen. A Pireneu- sok másik oldalán, a spanyolor­szági Baszkföldön pedig mintegy tízszer akkora területen több mint 2,5 millió a baszkok száma. Ez a nép rendkívül hagyományőrző, és ma is nehéz körülmények közt él. A múltban mind a spanyol, mind a francia rendszerek erősen elnyomták a baszkokat és tagad­ták az egységes baszk nemzet létét. Századunkban, tekintettel a spanyolországi és a franciaor­szági fejlődés közti eltérésekre, kissé változott a kép, de a baszk probléma nem oldódott meg. Ré­gebbi történelmi okokkal magya­rázható, hogy a franciaországi baszkok mérsékeltebbek voltak nemzeti jogaik érvényesítésében, mint a spanyolországiak. Szerve­zeteik általában a nemzeti folklór ápolására, nyelvük megőrzésére és az általános kulturális autonó­mia elérésére törekedtek. Ennek ellenére mélyen rokonszenveztek a nehezebb sorban élő spanyolor­szági baszkok harcával. A francia kormány, mivel Spanyolország­ban egészen a hetvenes évek kö­zepéig Franco fasiszta rendszere volt uralmon, általában politikai menedéket adott az üldözött basz­koknak, s nem nagyon kutatta, hogy valóban politikai menekül­tekről vagy csak mindennapi bű­nözőkről, terroristákról van-e szó. Más lett a helyzet a Franco-dikta- túra után. Akkoriban ettől igen so­kan a legradikálisabb illegális baszk szervezet, az ETA (Euzkadi Te Azkatasuna — Baszkföld és szabadság) terrorakcióinak a megszűnését, vagy legalábbis azok jelentős mérséklődését vár­ták. Mint ismeretes, az esemé­nyek fejlődése más irányt vett, s az ETA-probléma mindmáig megoldatlan. Franco halála után fokozatosan megjavultak Párizs és Madrid kap­csolatai. Idén tavasszal a két or­szág kormánya Madridban meg­egyezést irt alá a baszk terrorizmus elleni közös harcról. Ennek alap­ján a legutóbbi, szeptember végi eseményekig már 28 baszk és spanyol személyt utasítottak ki Franciaországból, de most első alkalommal tett eleget Párizs a spanyol kormány kiadatási ké­relmének. A francia-spanyol kiadatási egyezmény megkötése után gyorsan megromlott a baszk szélsőséges nacionalisták és Pá­rizs viszonya. Spanyolországban az ETA nyílt terrorakciókra szólí­totta fel tagjait és támogatóit a francia képviseletek ellen, mig a határ innenső olda án élő basz­kok a kormányellenes tüntetések egész sorozatát rendezték minden adódó alkalommal. A helyzetet bonyolította, hogy a francia kor­mány a baszkok lakta területeken előzmények nélküli szigorú bizton­sági intézkedéseket foganatosí­tott, és több baszk polgárjogi akti­vistát letartóztatott. Laurent Fabius francia minisz­terelnök kabinetjének döntése, hogy a Madrid által gyilkossággal vádolt három baszk szélsőségest kiadja Spanyolországnak, termé­szetesen olaj volt a tűzre, s elmér- gesitette Párizs és a franciaorszá­gi baszkok viszonyát is. Az intéz­kedést a francia politikai pártok és szervezetek is eléggé eltérő mó­don fogadták. A jobboldal és a kormányon levő szocialisták so­raiból dicsérő hangok hallatszot­tak, ahogy ezt a párizsi Le Figaro is megállapította. A kommunista párt és több befolyásos közéleti személyiség fenntartásait fejezte ki, és bírálta a döntést. Georges Marchais, az FKP főtitkára rámu­tatott: a párt mindig is ellenezte a terrorista cselekedeteket, de a három ETA-tag kiadását a jelen esetben mégsem helyesli, és sú­lyos következményekkel járó dön­tésnek tartja. André Lajoinie, a párt parlamenti csoportjának a képviselője kijelentette: a kiada­tás nem segíti elő a baszk problé­ma megoldását, sőt súlyosbítja a helyzetet: csak a megtorlás ve­szélyét idézi fel francia földön, és ellentétben áll a francia baloldal­nak az emberi jogokért folyó küz­delemben vallott hagyományaival. Laurent Fabius miniszterelnök a párizsi televízióban sugárzott nyilatkozatában azzal indokolta döntését, hogy Franciaország nem akar a terroristák menedék­helyévé válni. F rancia politikai körökben a vita még folytatódik, így nehéz egyértelműen, az eddig is­mert tények alapján kimutatni, mi is vezette Párizst az utóbbi időben egyre élesebb baszk-ellenes ál­láspontra. Vajon a Madridhoz fű­ződő kapcsolatok javítására való törekvés van-e a háttérben, vagy pedig bizonyos fajta megelőzésről van-e szó? Arról, hogy elejét ve­gyék a baszk nemzeti törekvések fellángolásának Franciaország­ban? Az összefüggések bonyolultak. A megfigyelők rámutattak arra, hogy a franciaországi baszkok kö­rében a nemzeti törekvések mellett egyre erősödnek a szociális moz­galmak is, amit a jobbra tolódó párizsi kormány nem néz jó szem­mel. Általában azonban már el­mondható, hogy az utóbbi hóna­pokban tapasztalható nyugtalan­ság mélyebb okait a franciaorszá­gi baszkok nemzeti és gazdasági helyzetének nem kielégítő megol­dásában kell elsősorban keresni. A franciaországi baszkok támo­gatják ugyan a spanyolországi baszkok harcát, de az ETA kato­nai szárnyának a módszerei nem találtak körükben termőtalajra. Példa erre, hogy a franciaországi baszkok körében 1963-ban meg­alakult Embata, és a tíz évvel később létrehozott Iparretarak ra­dikális nacionalista szervezetek gyakorlatilag továbbra is tömeg­bázis nélkül vannak. Megnőtt vi­szont a mérsékeltebb szervezetek súlya, melyek tisztábban látják a helyzetet, s a nemzeti célokért politikai eszközökkel akarnak küz­deni. T ekintettel arra, hogy a fran­ciaországi baszkok lakta vidék igen elmaradott és jórészt csupán az idényjellegű turizmus­ból él, az év nagy részében itt jóval nagyobb a munkanélküliség, mint az ország iparosodottabb vi­dékein. A szocialisták fokozatos jobbra fordulása és új gazdaság- politikája, amely elvesztette a ko­rábbi szövetséges, az FKP támo­gatását is, a baszkok helyzetét tovább súlyosbítja. KOKES JÁNOS Genscher lisszaboni ígérete Bonn közbenjár Portugália 1986-tól tervezett közöspiaci belépése érdekében Reagan elrendelte a CIA-kézikönyv ügyének a kivizsgálását Brandt a kamatlábakról és a közép-amerikai konfliktusról Törvény tiltja a tisztességtelen gazdasági tevékenységet Befejeződött a magyar országgyűlés őszi ülésszaka

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents