Új Szó, 1984. október (37. évfolyam, 232-258. szám)

1984-10-17 / 246. szám, szerda

Vita az SZLKP Központi Bizottságának ülésén

ÚJ SZÚ

5

1984. X. 17.

(Folytatás a 4. oldalról) problémát jelent. Ezekre a kérdésekre a tudományos-kutatási tevékenységben intenzív figyelmet fordítunk.

Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma az SZLKP KB Elnökségének 1982. évi, a temészettudomá- nyok, főleg a genetika fejlesztésére hozott határozata alapján a Nitrai Állattenyésztési Kutatóintézet keretében létrehozta az állat- tenyésztési biotechnológiai eljárások központját. Ez a központ a tudomány, a kutatás, a fejlesztés és a végrehajtás új integrációs formáját képezi. A központ tevékenységében részt vesznek a Szlovák Tudomá- nyos Akadémia és a főiskolák munkahelyei, a törzstenyésztési és az állatorvosi szolgáltatás, s nagy érdeklődés nyilvánult meg az élenjáró mezőgazdasági vállalatok részéről is. A központ még az új helyének felépítése előtt elkezdte a tevékenységét az intézet eddigi objektumaiban, főleg az újratermelési biológiai technológiák fejlesztése és a nemesítési eljárások intenzifiká- lása területén. A társult szervezet fő tevékenységi formáját a közös kutatási és alkalmazási kollektívák és munkahelyek létrehozása képezi.

Pótolhatatlan szerepe van a tudományos együttműködésnek is, főleg a KGST- országok keretében, elsősorban a Szovjetunióval. Ezen a területen az ágazat részéről teljes támogatásban részesülünk. A legmagasabb és a leghatékonyabb formákat részesítjük előnyben, mégpedig a következetes munkamegosztás és a közös nemzetközi tudományos kollektívák létrehozását. Az 1983-as évben három nemzetközi

tudományos kollektíva dolgozott intézetünkben. A felek az elméleti szakmai felkészültség mellett különleges műszerekkel és vegyszerekkel is hozzájárultak a közös munkához. Az együttműködésnek ez a formája felbecsülhetetlen értékű segítséget nyújt tudományos dolgozóink neveléséhez.

A közös munkák több mit fél évvel, s gyakran egy évvel is lerövidítik a kísérletek elvégzéséhez szükséges időt, jelentős költségmegtakarítást eredményeznek a műszerek és a vegyszerek használatában, elősegítik ezek beszerzését, s olyan eredeti ismereteket eredményeznek, amelyekhez a résztvevő országok egymástól elszigetelten csak nehezen juthatnának hozzá. A nemzetközi együttműködést a témakörök szempontjából a legidőszerűbb és legbonyolultabb kérdésekre, főleg a biológiai mikroműveletekre, az új biológiaiműszaki eljárásokra, az állatok élettani sajátosságainak vizsgálatára, a hús minőségének a kérdésére, a gépesített környezet és a nagy állatkoncentráció kedvezőtlen hatásainak felszámolására, valamint a takarmányok, főleg a fehérjetartalom gazdaságosabb és hatékonyabb hasznosítására összpontosítjuk. Emellett a külföldön szervezett nemzetközi tudományos kollektívák munkájában is részt veszünk. Megkülönböztetett figyelmet fordítunk a testen kívüli megtermékenyítés módszerének, a genetikailag állandósult, nagy termelőképességű egyedek sorozatos nyerésének, ami kifejező mértékben meggyorsíthatja a gazdasági állatok nemesítésének, újratermelésének és termelésének a folyamatait, s ezáltal az állati eredetű élelmiszerek termelését is.

ANTON BLAŽEJ elvtársnak, az SZLKP KB tagjának, a bratislavai Szlovák Műszaki Főiskola rektorának felszólalása

Figyelembe véve mezőgazdaságunknak más országokhoz viszonyított sajátságait, az élelmiszerprogram biztosítása bizonyos nem hagyományos intézkedéseket tesz szükségessé e stratégiai feladat teljesítésében. Szerintem a következő jellegzetességeket kell figyelembe venni a mezőgazdaság és a közélelmezés hosszú távú fejlesztésében.

Először: a szántóterület egy lakosra számított 0,32 hektárnyi mennyisége világviszonylatban is a legalacsonyabbak közé tartozik. Ezért további csökkenését hatékony intézkedésekkel kell megakadályozni minden szervben. Ennek ellenére 1995-ig a szántóterület további csökkenésére kell számítanunk, ami egy lakosra számítva 0,28 hektárra Szűkülhet, még a jelenlegi termőterület megőrzése mellett is, mert növekedni fog a lakosság létszáma. Ez a szint pedig az élelmiszerekből való önellátás kritikus alsó határát képezi.

Másodszor: a tervezett mezőgazdasági termelés magas fokú kemizálását - jelenleg ugyanis a műtrágyákból átlagosan 255 kg tiszta tápanyagot juttatunk egy hektárra, s ez a mennyiség az előirányzatok szerint 1995-ben eléri a 280 kg-ot. A növények tápanyagellátásában a műtrágyáknak ez a nagy hányada azt jelenti, hogy a világ öt legnagyobb műtrágyafogyasztó országa közé tartozunk, aminek negatív környezeti hatásai is vannak. Ugyanakkor csekély a termőtalaj szén- és humusztartalma, egyes körzetekben 40 százalékos hiány mutatkozik ezekből a szerves anyagokból, arpi rontja a műtrágyák használatának hatékonyságát. Ezért kiemelt figyelemben kell részesíteni a szerves trágyázást.

Harmadszor: a hazánkban eredő folyók elszállítják a vizet, s a Duna csak kis szakaszon érinti országunkat. Az időszakos csapadékhiány és a talajvizek elégtelensége egyes területeken tartós vízhiányokat okoz, ami gátat szab a hektárhozamok további növelésének.

Negyedszer: tüzelőanyag-alapunk szerkezete, amelyben nagy részarányt képviselnek a szilárd tüzelőanyagok, főleg a nagy kéntartalmú barnaszén, olyan következményekkel jár, hogy aránylag sok kénoxid kerül a levegőbe, s az itt keletkező kénsavas eső fokozza a termőtalaj savanyúságát.

ötödször: a fotoszintézis hatékonysága a mi éghajlati viszonyaink között aránylag alacsony fokú, a búzánál 0,81 százalékot, a kukoricánál 1,11 százalékot, a cukorrépánál 1,60 százalékot, a burgonyánál pedig 0,49 százalékot ér el, ami a kéndioxid hatására tovább csökken, s negatívan hat a kultúrnövények hozamaira.

Hatodszor: a mezőgazdaság energetikai befektetései nagyon magasak. A hús egy energiaegységének előállítására lényegében tíz energiaegységet használunk fel.

Hetedszer: a talaj szikesedése, alacsony széntartalma és savanyúsága, valamint egyes további agrotechnikai tényezők

hatása következtében fokozatosan csökken talajaink termőképessége. Amikor ugyanis a hagyományos mezőgazdasági termelésben például búzából 1 tonnás volt a hektárhozam, s a korszerű termelésben 5 tonnás hektárhozamot értünk el, a hozam ötszörösére növekedett, de a termelés energiaigényessége 150-szeres mértékben nőtt, s ennek az igénynek az egyharmadát műtrágyák formájában fedeztük.

A múltban nagyobb súlyt helyeztünk a kemizálásra és az agrotechnikára, mint a biológiai módszerek kihasználására, ezért a biologizálást az egyik fő irányzatnak kell tekintenünk a mezőgazdasági termelés intenzifikálásában.

Megemlítek legalább néhány olyan tényezőt, amelyeket figyelembe kell venni a mezőgazdaság hosszú távú fejlesztési céljainak meghatározásánál, hogy reálisan értékelhessük a helyzetet és reális intézkedéseket fogadhassunk el. Három kérdésről fogok beszélni, a kemizálásról, a fehérjeprogramról és a mezőgazdasági termelés biologizálásáról.

A műtrágyák gyártásában meg kell követelni a nagyobb fokú tisztaságot, szem- csézett, szabályozottan oldódó műtrágyákat kell gyártani, aktívabban kell eljárni a folyékony műtrágyák területén, s el kell kezdeni a nyomelemeket tartalmazó kon- centrátumok gyártását. A trágyák felhasználásánál figyelembe kell venni a termőtalaj összetételének helyi szükségleteit, a termesztett növényt és a tenyészidő feltételeit. A nem közvetlenül oldódó műtrágyák alkalmazása további megtakarításokat tesz lehetővé a hagyományos műtrágyákkal szemben.

Megkülönböztetett figyelmet érdemel a talaj hiányos szervesanyag-tartaima. Akadozik az állattenyésztés és a talaj szerves trágyázása közötti eredeti természetes körforgás. Az állattenyésztés nagyüzemi formáira való áttérés, az almozás nélküli állattartás, s ezzel összefüggésben a híg és a szilárd ürülékek összetételében bekövetkezett változások következtében a tápanyagok egyrészt a folyókat szennyezik, s nem kerülnek vissza a termőtalajba. A helyzetet tovább súlyosbítja a gabonafélék nagy részaránya a növénytermesztésben, a növények váltakoztatásának csökkent lehetősége, valamint a takarmánynövények arányának csökkenése a vetésforgóban. Mindez tovább fokozza az egyensúly hiányát a talaj szervesanyag-gazdál- kodásában. A humuszhiányt részben tőzeggel pótoltuk, a szlovákiai készletek azonban alapjában véve kimerülőben vannak. Milyen megoldások lehetségesek? Elsősorban a nagyüzemi farmok szennyvizeinek kémiai-biológiai tisztításáról kell gondoskodni, s az így nyert iszapot különböző fa- és kéreghulladékokkal, mezőgazdasági növényi hulladékanyagokkal, esetleg városi hulladékokkal keverve ipari komposzt- gyártásra kell felhasználni. Ezáltal megoldhatjuk a hulladékok hatékony felszámolásának a problémáját, javíthatjuk a környezetet, a folyók tisztaságát, a tisztitóállomá- sok üzemeltetésének a gazdaságosságát, s egyúttal a humusztartalom növelésével fokozhatjuk a talaj termőképességét is.

Komoly fogyatékosságaink vannak a növényvédelmi vegyszerek gyártásában és alkalmazásában is. A jelenlegi termelés mennyiségi szempontból a hazai szükségletnek csak a 40 százalékát, a választék szempontjából pedig csak a 20 százalékát fedezi. A növényvédelmi vegyszerek behozatala a könnyűvegyipari termékek behozatalának legnagyobb tételét képezi, s csupán az elmúlt évben csaknem 1 milliárd koronát fordítottunk erre a célra. Nagyra kell értékelni a Bratislavai Vegyipari Technológiai Kutatóintézet kezdeményezését, ahol egyrészt kifejlesztettek néhány új típusú vegyszert, s gyártásukat is elkezdték, s kidolgozták a növényvédelmi vegyszerek kutatási és gyártási koncepcióját.

Az 1983-84-es évek folyamán a Slov- chémia vezérigazgatóságának és az SZSZK Iparügyi Minisztériumának a szintjén néhány tárgyalásra került sor a szovjet partnerekkel, ami gyártásszakosítási és kooperációs javaslat kidolgozásához vezetett a növényvédelmi vegyszerek kutatásában, gyártásában és kölcsönös szállításaiban. A Szovjetunióval folytatott ez irányú tárgyalásoknak megkülönböztetett figyelmet kell szentelni, s gondoskodni kell róla, hogy a vegyszerek gyártása bekerüljön a csehszlovák vegyipar szakosítási programjába. A mezőgazdaság kemizálásának a súlypontja nem a műtrágyákban, hanem főleg a növényvédelmi vegyszerekben, a betegségek és kártevők elleni integrált növényvédelemben rejlik. Ezért az alapkutatás munkahelyeit sürgősen és szélesebben be kell kapcsolni a növényvédelmi vegyszerek III. és IV. generációjára irányuló kutatási programba, beleértve a bio- peszticideket.

A növénytermelés növelésében új potenciális lehetőségeket kínálnak a növekedésszabályozók és stimulátorok. Olyan biológiailag aktív anyagokról van szó, amelyek hatást tudnak gyakorolni a növényben zajló élettani folyamatokra, serkenteni vagy tompítani tudják a metabolikus folyamatokat. Hatásukra változások következnek be a növények növekedésében, javulnak a termelés mennyiségi és minőségi mutatói. Ezekhez az anyagokhoz tartoznak a fi- tohormonok, valamint a vegyi és a biotechnológiai úton előállított egyéb szintetikus anyagok.

A növénytermelés szakaszán fokozott figyelemben részesülnek a stresszellenes anyagok is, amelyek alkalmazása már gyakorlati sikerekkel is járt. Ezek fokozzák a növények ellenálló képességét a szárazsággal és a szélsőséges hőmérsékletekkel szemben. Fontos szerepet játszanak továbbá a betakarítás korszerűségét elősegítő anyagok (a termések egyformasága, az érés és a betakarítás szakaszokra bontása stb.) A betegségekkel szembeni ellenállóképesség fokozásában fontos szerepük lesz a növényi sejtekkel foglalkozó génsebészeti kutatásoknak is.

Egyelőre még nem értünk el nagyobb gyakorlati sikert a fotoszintézis hatékonyságának növelésében, ahol hatalmas tartalékaink vannak, s amely a növénytermelés további növelésének egyik fő irányzatát fogja képezni.

Az élelmiszerprogram megvalósításának a folyamata minden országban előtérbe helyezi a fehérjék optimális fogyasztásának a biztosítását, amelyek az emberi táplálék nélkülözhetetlen részét képezik. Hústermelési programunkban a nagyüzemi állattartásra helyezzük a súlyt, ahol a szarvasmarha-tenyésztést előtérbe helyezzük a sertéstenyésztéssel szemben. Ennek számos előnye van, amit itt most nem akarok részletezni. E hagyományos irányzat mellett azonban mérlegelnünk kell másik két lehetőséget is. Az egyik a növényi eredetű fehérjék részarányának növelése az emberi táplálékban, amit a fehérjedús növények termesztésével és a hiányzó esszenciális aminosavak pótlásával kell megoldani. A másik lehetőséget a mikrobi- ális fehérjetermelés nyújtja, s nemcsak takarmányozási célokra, hanem közvetlen emberi fogyasztásra is. Ezek tápértéke felülmúlja a hagyományos fehérjékét, emellett ipari eljárásokkal termelhetők, a tenyészidénytól és az éghajlat feltételektől függetlenül. Ezért a kutatásnak erre a területre is kell irányulnia, beleértve a különböző ízesítő adalékok kifejlesztését, hogy az ilyen élelmiszerek az ízek és a forma szempontjából megfeleljenek a hagyományos igényeknek.

Nagyobb gondot kell fordítani az élelmiszerek biológiai minőségére is a termelés, a raktározás, az élelmiszeripari feldolgozás és a kereskedelmi forgalmazás során. A biológiai értékben nagy veszteségeket okozhat az élelmiszerek szakszerűtlen kezelése. Nem kielégítő az élelmiszerek gyártása a tápanyagok, főleg a vitaminok, az esz- szenciális aminosavak, az ásványi anyagok mennyisége, valamint a különböző ízesítő és illatosító anyagok, mesterséges édesítők és besűrítók alkalmazása, valamint a vegyi és mikrcbiális eredetű idegen anyagok kizárása szempontjából sem.

DUŠAN MIKLÁNEK elvtársnak, az SZLKP KB póttagjának, az SZSZK építőipari miniszterének felszólalása

Az SZSZK Építőipari Minisztériumának vállalatai az élelmiszeripari építkezéseken felelősségteljesen eleget tesznek idei feladataiknak. Ez főleg négy kiemelt építkezésre vonatkozik. Már ez év derekán befejezték a lévai (Levice) húskombinát építését, és a rendkívüli szervezési intézkedéseknek köszönhetően sikerült biztosítaniuk a felkészülést az idei cukorrépakampányra a rekonstruált trebišovi cukorgyárban. A kassai (Košice) malom építésében technológiai változások következtében az építőmunkálatokat csak 1985-ben fejezik be.

Hasonló a helyzet Hurbanovóban is, ahol a malátagyár építését ki kellett bővíteni a víztisztó mű építésével, s ennek következtében az építkezés befejezésének határideje 1987 lett, azzal, hogy a malátagyár próbaüzemeltetése 1985-ben kezdődik meg. Bíráljuk azokat a vállalatokat, amelyek elmaradtak az építkezési feladatok teljesítésében és lépéseket teszünk munkájuk javítására.

A kelet-szlovákiai síkság vízgazdasági és talajjavító létesítményei építésének feladatait úgy teljesítjük, hogy a 7. és a 8. ötéves tervidőszakban véget érjen ez a munka, összhangban a mezőgazdasági föld védelmének, termékennyé tételének és felhasználásának koncepciójával. E feladatok teljesítése érdekében a mély- és a magasépítő vállalat keretében szakosított építőipari kapacitást hoztunk létre, befejeztünk nyolc építkezést és ismét visszaadtunk rendeltetésének több mint 2000 hektár földet. Ebben az esztendőben a munka dandárja összpontosul négy kiemelt építkezésre, illetve öt önálló szivaty- tyúállomás építésére. Ez idén egyenetlen ütemű az építkezés és a döntő fontosságú felvonulási területeket csak a termés betakarítása után adták át. Ennek ellenére az idei feladatok teljesítésével és azzal számolunk, hogy létrejönnek az egész ötéves terv feladatai teljesítésének valós előfeltételei.

A kelet-szlovákiai síkságon az eddigi építőipari tapasztalatok a beruházási és a kivitelezési szféra egyes problémáira

utalnak. Elsősorban a beruházók idejében nem szabadítják fel a gazdasági szerződéseknek megfelelően a felvonulási területet az építőipari dolgozók számára. A másik oldalon a kivitelező szervezetek nem képesek minden esetben a kívánatos mértékben növelni építőipari kapacitásukat és rövidebb időn belül eleget tenni feladataiknak. Ebben a vonatkozásban kölcsönösen több megértést kell tanúsítani.

A növénytermesztés és az állattenyésztési termelés intenzifikálásában mind nagyobb szerepük van a természeti alapanyagoknak és a nyersanyagoknak. Ezeknek egyik előállítója és szállítója az SZSZK építőipari tárcája. A cement- és a mészkőgyárak őrölt mészkövet szállítanak a föld trágyázására és újraművelésére. E tekintetben folyamatosan eleget tesznek a terv követelményeinek és 1985-ben képesek teljes mértékben megfelelni a fokozott követelményeknek is. A 8. ötéves tervidőszakban a nyersanyagbázis és az őrölő malmok kapacitása lehetővé teszi, hogy a jelenlegi szinthez képest akár 500 ezer tonnával is növeljük az őrölt mészkő termelését a mezőgazdasági és az élelmezés- ügyi minisztérium vállalatai számára.

Tárcánk tavaly hozzáfogott az állattenyésztési termelésben és a növénytermesztésben alkalmazott őrölt zeolit gyártásához. A kelet-szlovákiai kerületben a bystrái cementgyár termelési berendezését, valamint az őrölt zeolit paramétereit módosítottuk azoknak a kutatásoknak megfelelően, amelyeket a kassai (Košice) Állatorvosi Főiskola végzett. Az elmúlt esztendőben kísérleti felhasználásra 10 ezer tonna őrölt zeolitot gyártottunk és szállítottunk. Jelenleg még nem tisztázott alkalmazásuk koncepciója az állattenyésztési termelésben és a föld termőképessége növelésében. A Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztériumtól, valamint a Tudományos-technikai Beruházásfejlesztési Szlovákiai Bizottságtól elvárjuk, az őrölt és a feldogozott zeolittal kapcsolatos követel(Folytatás a 6. oldalon)-VíMíV-