Új Szó, 1984. október (37. évfolyam, 232-258. szám)

1984-10-16 / 245. szám, kedd

Vita az SZLKP Központi Bizottságának ülésén ÚJ SZÚ 5 (Folytatás a 4. oldalról) és 9. ötéves tervidőszakban úgy, hogy a legfontosabb építkezések kiemelt építke­zések legyenek. A múltban nem fordítottunk megfelelő összegeket a vízforrások építésére, ami ma abban nyilvánul meg, hogy Szlovákia egyes területein nem sikerül kielégítenünk az ivóvízszükségletet. A kedvezőtlen hely­zet megszüntetése, tekintettel arra, hogy ez nagy beruházásokat igényel, hosszabb időt követel meg. Addig is nem szabad megengednünk, hogy komolyabb zavarok keletkezzenek az ivóvízellátásban, amint az 1982-83-ban Szlovákia több területén előfordult. Figyelembe véve az állampolgárok jo­gos bírálatát, arra törekedve, hogy meg­akadályozzuk a komolyabb ellátási zavaro­kat, intézkedéseket foganatosítottunk a fo­lyamatos ivóvízellátásra. Megállapíthatjuk, hogy ezek az intézkedések, amelyeket a kormány 1982-83-ban hozott, és ame­lyeknek teljesítését az SZLKP KB Elnöksé­ge is megtárgyalta, pozitív eredményekhez vezettek. Meg kell követelnünk, hogy min­den intézkedést következetesen teljesítse­nek. Ezt állandóan ellenőrizzük. El kell érnünk, hogy következetesen és idejében teljesítsék a feladatokat a vízgaz­dasági beruházásokon, ne tűrjék meg, hogy a népgazdaság egyes ágazatainak fejlesztését előnyben részesítsék a vízgaz­dálkodással szemben. Az állóalapokról va­ló jobb gondoskodással csökkenteni kell a vízveszteséget és harcolni kell az ellen, hogy a fogyasztók aránytalanul sok vizet használjanak fel. Az ellenőrzések során megállapítottuk, hogy ezen a területen nem jártak el mindig a társadalom érdekeinek megfelelően, nem ritkán előfordult, hogy egyes szerve­zetek mint előnyös nyereségforrásra tekin­tettek a vízre, miközben elhanyagolták az állóalapokról való kötelező gondoskodást. Az ellenőrzés több fegyelmezetlenségre is fényt derített. Leszögezhetjük tehát, hogy az 1982 óta hozott intézkedések megvalósításával bi­zonyos javulást értünk el az ivóvízellátás­ban és a vízforrások védelmében, de en­nek ellenére a következő időszakban sok­kal következetesebben kell megvalósítani az elfogadott intézkedéseket, az eddiginél céltudatosabban és tervszerűbben kell megoldanunk a vízgazdálkodás továbbfej­lesztésének kérdéseit. NORBERT ADAMEC elvtársnak, az SZLKP KB póttagjának, a Žiar nad Hronom-i járási pártbizottság vezető titkárának felszólalása A Žiar nad Hronom-i járási,pártbizottság nagy figyelmet fordít a mezőgazdaságban a politikai-szervező munkára. A mezőgaz­dasági termelést körülményes természeti feltételek között biztosítjuk. Az efsz-ek és az állami gazdaságok pártalapszervezetei áldozatkész munkájának, a népgazdaság többi szektora, valamint az SZSZK Nemze­ti Frontja szervezetei segítségének kö­szönhetően sikeresen teljesítjük a mező- gazdasági feladatokat. így például a 6. ötéves tervidőszakban járásunkban az 5. ötéves tervidőszakhoz képest 19 százalék­kal növekedett a mezőgazdasági termelés intenzitása. A CSKP XVI. kongresszusa és az SZLKP kongresszusa azt a feladatot tűzte a mezőgazdaság elé, hogy az élelmiszerek termelésével fokozatosan biztosítsa az önellátottságot. A Žiar nad Hronom-i járás mezőgazdasági dolgozói számára ez azt jelenti, hogy növelni kell a mezőgazdasági bruttó- és árutermelést, a termelés intenzi­tását, hatékonyságát, és javítani kell minő­ségét. Ezt az irányvételt még jobban ki­emelte a CSKP KB 4. ülése, amely intézke­déseket hozott a mezőgazdaság tervszerű ' irányítási rendszerének tökéletesítésére, továbbá a CSKP KB 8. ülése, amely komp­lex intézkedéseket fogadott el a tudomá­nyos-műszaki ismeretek gyorsabb alkal­mazására a mezőgazdasági gyakorlatban. A járásban kibontokozott a mezőgazdasági komplexum dolgozóinak széles körű kez­deményezése. A járási pártszervek, vala­mint a mezőgazdaságban a pártalapszer­vezetek rendkívüli figyelmet fordítanak az alkotó kezdeményezésre. örülünk annak, hogy a 6. ötéves tervidő­szakhoz viszonyítva kedvezően értékelhet­jük a feladatok teljesítését a 7. ötéves tervidőszak első három évében. A növény- termesztés 13,04, az állattenyésztési ter­melés pedig 11,96 százalékkal növekedett. A növénytermesztésben 8,13, az állatte­nyésztési termelésben 17,54 százalékkal növekedett az árutermelés. Ez a növeke­dési ütem, valamint a jóváhagyott intézke­dések megvalósítása megfelel a munkater­melékenység növekedésének, az össz­pontosítás, a szakosítás és az együttmúkö­dés elmélyítésének, valamint a biológiai és a műszaki szolgáltatások tökéletesíté­sének. A CSKP KB 11. ülése határozatának szellemében a vállalatok és az üzemek az 1984. évi terv progresszív jellegének bizto­sítására a termelési-pénzügyi terv kereté­ben intézkedéseket foganatosítottak első­sorban az irányító, a tervező és az ellenőrző munka javítására. Lépéseket tettek továb­bá a technológiai és a munkafegyelem megszilárdítására. Ezen intézekedések ütemtervének teljesítése záloga annak, hogy járásunkban az alapvető mutatókban eleget teszünk azoknak a feladatoknak, amelyek a mezőgazdaságra a 7. ötéves tervidőszak negyedik évében hárulnak. Ajá- rás párt- és gazdasági szervei jelenleg főleg arra törekednek, hogy minél jobban teljesítsük és túlteljesítsük az idei feladato­kat és az egész 7. ötéves terv feladatait. Ennek érdekében hasznosítjuk az efsz-ek országos kongresszusa előtti vita javasla­tait is. Ez a vita, valamint az efsz-ek elmúlt hónap végén megtartott járási konferenciá­ja is megerősítette, hogy helyesen járunk el a tervfeladatok teljesítésében, főleg a mi­nőség és a hatékonyság viszonylatában. A kongresszus előtti vitában járásunk­ban 329 észrevételt és javaslatot vettünk nyilvántartásba. Ezeknek célja a termé­nyek jobb felhasználása, a munkaszerve­zés tökéletesítése, a hegyvidéki területe­ken a takarmánybetakarító gépek biztosí­tása, a sziklák és a kövek eltávolítása, az elsőkerék-meghajtású traktorok szállítása stb. Az észrevételeket minden mezőgazda- sági vállalatban felhasználjuk a munka töké­letesítésére. Az üzemi pártbizottságok és a pártalap­szervezetek irányításával, szoros együtt­működésben a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége és az FSZM szerveivel, a fi­gyelmet tartalékaink feltárására, a tudomá­nyos-múszaki fejlődésre és a haladó ta­pasztalatok alkalmazására irányítjuk. E fel­adatok valóra váltása érdekében politikai­szakmai aktívát hoztunk létre a járási me­zőgazdasági igazgatóság, a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének járási bizott­sága, valamint a szolgáltatóvállalatok ve­zető dolgozóiból. Ez az aktíva hatásos és differenciált tevékenységet fejt ki közvetle­nül azpkban a mezőgazdasági vállalatok­ban, amelyekben az intenzifikálás nem felel meg a tervezett szintnek. Noha bírál­juk a fogyatékosságokat, nem tévesztjük szem elől azokat a pozitívumokat, amelye­ket 35 év alatt értünk el a szocialista mezőgazdaság fejlesztésében. Rohamo­san növekedett a termelési bázis, jelentő­sen emelkedett mezőgazdasági dolgozó­ink anyagi és kulturális színvonala. Járásunk párt-, állami és gazdasági szerveiben, az üzemi pártbizottságokban és a pártalapszervezetekben gyakran esik szó a kiaknázatlan tartalékokról. Ez azt a célt szolgálja, hogy meggyorsítsuk a me­zőgazdasági termelés komplex intenzifiká- lását. Abból indulunk ki, hogy minél gyor­sabban szüntetjük meg egyes átlagon aluli mezőgazdasági vállalatok lemaradását - a járásban négy-öt ilyen vállalatunk van -, annál hamarabb teremtjük meg általá­ban a hatékonyság növekedésének kedve­zőbb feltételeit. Javasoljuk a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Minisztériumnak, hogy ismét vizsgálja felül a Žiar nad Hro­nom-i állami célgazdaság létrehozásának kérdését. A járási pártbizottság az egész mező­gazdasági-élelmezési komplexumban ügyel a párt vezető szerepének következe­tes érvényesítésére. Nagy figyelmet fordít a párt egységének megszilárdítására, álta­lában a pártalapszervezetek politikai, szer­vező és ideológiai munkája hatékonyságá­nak növelésére. A járási pártbizottság elnök­sége rendszeresen értékeli a járás párt­alapszervezetei tökéletesebb építése fo­lyamatának eredményeit és tapasztalatait. A mezőgazdasági-élelmezési komplexum­ban jelenleg 2303 kommunista dolgozik. Elsősorban rájuk támaszkodunk ebben• a fontos ágazatban a mindennapos felada­tok teljesítésében. A pártalapszervezetek építésében első­sorban a termelési alapelvet tartották szem előtt, és ezen túlmenően csak akkor vették tekintetbe a pártépítés területi alapelvét, amikor ezt a feltételek megkövetelték. Ez vonatkozik a Počúvadlói. Efsz-re és a Banská Štiavnica-i Állami Gazdaság vysokái és dekýši gazdaságára. Az említett pártalapszervezetek a nerinzeti bizottsá­gok, valamint a Nemzeti Front társadalmi szervezetei viszonylatában is érvényesítik a párt vezető szerepét. A járási pártszervezetben, az efsz-ek­ben, az állami gazdaságokban és az egye­sült mezőgazdasági vállalatokban 26 párt- alapszervezet és három üzemi pártbizott­ság működik. Soraikból a 711 kommunista az állandó dolgozók 14,8 százaléka. Első­sorban a gépesítés és a szolgáltatások területén jó a szervezettség. Továbbra is probléma azonban a párttagok kis száma a növénytermesztésben, főleg azonban az állattenyésztési termelésben, amelynek dolgozói 45-60 évesek. Arra törekszünk, hogy az állattenyésztési termelés létesít­ményeiben kulturáltabbá tegyük a munkát, és megkönnyítsük rekonstrukció, valamint korszerűsítés útján. így a munka vonzóbbá válik a fiatalok számára. Kedvezően nyilvá­nul meg ez például Banská Štiavnica kör­nyékén. Kitartóan törekszünk a lakásalap és a megfelelő járulékos beruházások gya­ranítpjcársi A pártszervek, valamint a mezőgazda- sági vállalatok pártalapszervezetei által fo­ganatosított több intézkedés ellenére prob­lémák fordulnak elő a növénytermesztés­ben. Ez elsősorban a tömegtakarmány és a burgonya betakarítására vonatkozik hegyvidéki feltételeink között. Ennek kö­vetkeztében lemaradunk az agrotechnikai határidők megtartásában, és a nehézsé­gek nagy hatással vannak a minőségre, valamint a hozamra is. Ez egy része azok­nak a problémáknak, amelyekre szüntelen figyelmet fordítunk. E tekintetben gyorsabb és hatásosabb segítséget várunk a gépfej­lesztő és a gépipari vállalatoktól. A takar­mány- és a burgonyaprogram sikeres megvalósítása nagy tartalékának tekintjük e problémák komplex megoldását. A Ziar nad Hronom-i járás kommunistái erejük teljéből fognak törekedni a CSKP KB és az SZLKP KB üléséből eredő feladatok konk­rét és becsületes teljesítésére. JÁN URBAN elvtársnak, az SZLKP KB tagjának, a Prievidzai Járási Nemzeti Bizottság elnökének felszólalása A termelés feltételeit tekintve a prievi­dzai járás a hegyvidéki és hegyaljai terüle­tek közé tartozik, de a mezőgazdasági termelés intenzitása szerint már évek óta az élenjárók közé tartozik nemcsak a kö­zép-szlovákiai kerületben, hanem az egész Szlovák Szocialista Köztársaság­ban. A Felső-Nyitra mentén a fejlett iparon kívül erős és korszerű szocialista mező- gazdasági vállalataink is vannak. Az efsz- ek és a négy állami gazdaságunk az utóbbi években nyereséget érnek el. Ez a gazdál­kodás színvonalának legobjektivebb muta­tója. 1984-ben a járásban a sűrűn vetett gabonaféléknél öt tonnás átlagos hektár­hozamot értünk el. Ezzel megteremtettük a feltételeket, hogy ne csak teljesítsük, hanem túl is teljesítsük gabonatermelési tervünket a 7. ötéves tervidőszakban. Ki­váló eredményeket értünk el az idén az őszi repce termesztésében. Jó a termé­sünk burgonyából, lenből és más termé­nyekből is. Nagy figyelmet szentelünk járásunkban a föld - államunk alapvető természeti gaz­dagsága - kihasználásának és védelmé­nek. A törvények szigorú megtartásával sikerült stabilizálnunk a járás földalapját. A jövőben is számolnunk kell azonban a bányák tevékenységével, a szén- és lignitbányák fejlesztése érdekében terüle­tük bővítésével. A földalap stabilizálását mindenekelőtt a nem mezőgazdasági terü­letek rekultivációjával értük el, megakadá­lyozva a mezőgazdasági és szántóterület további csökkenését. A rekultivációra al­kalmas területet azonban fokozatosan fel­használjuk. Valószínű, hogy több erdei te­rületet is rekultiválnunk kell. Ilyen területek­ből sok van a járásban. A bányatevékenység mértékét bizonyítja az a tény, hogy napjainkban 500 hektárnyi terület van a bányák tevékenysége követ­keztében megrongálva és ez a terület évről évre nő. A bányák által terméketlenné tett mezőgazdasági területek csak a bányák tevékenységének beszüntetése után rekul- tiválhatók. A növekvő szénfejtés megköve­teli, hogy további területeket foglaljanak el, sőt Koš községet, Nováky egy részét és több kisebb települést felszámoljanak. Az új fejtési részlegek előkészítése során to­vábbi 1500 hektárt kell elfoglalni. Többnyi­re mezőgazdasági területről van szó. Ah­hoz, hogy az ilyen területeket később ismé­telten mezőgazdasági célokra használják fel, közös megoldásokat kellett keresni. A kivezető utat abban látjuk, hogy úgy mint Ostravában, a szén- és lignitbányák kere­tében különálló szervezetet létesítenénk, amely saját maga tervezné és kivitelezné a szükséges rekultivációkat. Járásunk leg­bonyolultabb problémája a tervezés és az építőipari kapacitások. A szén- és lignitbá­nyáknál azonban megértésre találtunk, re­méljük, hogy támogatást kapunk a szén­ipari és energetikai tárcától is. Ez azért oly fontos, mert a bányák tevékenysége már kiterjedt a jó minőségű mezőgazdasági szántóföldekre. A földalapról való gondoskodást tükrözi a járásban megvalósított lecsapolások programja. A lecsapolást ott végeztük el, ahol azt a helyzet megkövetelte. Jelentős eszközöket fordítottunk a földalap javításá­ra az említett rekultivációk révén. A 6. és a 7. ötéves tervidőszak éveiben évente 20 millió koronát fordítottunk ezekre a célokra. A földalap javítása törvényszerűen meg­nyilvánult a hozamok növekedésében. A hozamok további növelése szempontjá­ból előtérbe került az öntözés kérdése. Tapasztalataink azt bizonyítják, hogy az intenzív gyümölcstermesztés fejlesztése elképzelhetetlen az öntözés nélkül. Más növények is megkövetelik az öntözést. Problémát okoz azonban, hogy kevés a megfelelő vízforrásunk, mivel a folyók többségét az ipari vállalatok szennyezik. Ezenkívül az öntözések idejében a víz mennyisége sem elegendő. Ez tehát szük­ségessé teszi, hogy a patakokon víztáro­zókat építsünk, ami lehetővé teszi majd, hogy a tavasz folyamán megfelelő mennyi­ségű vizet tároljunk. Már kidolgoztuk az ilyen tározók építésének programját, saj­nos nem sikerült ezeket a tervbe belefog­lalnunk. Az elért sikerektől eltekintve, járásunk­ban is előfordul, hogy megsértik a törvé­nyeket. így engedély nélkül lépnek az egyes területekre, engedély nélkül foglal­nak el területeket, illetve megkésve végzik el a rekultivációt. Szigorúan fellépünk az ilyen törvénysértések ellen. Elítéljük, hogy a beruházók még mindig indokolatlanul mezőgazdasági területeket akarnak elfog­lalni. így természetesen nézeteltérések ke­letkeznek az államigazgatási szervek, a beruházók és a tervezők között. Nézetel­téréseket okoz sajnos az is, hogy egyes városoknak és községeknek nincs még területfejlesztési terve. Ezen a téren pótol­nunk kell a lemaradásokat. A beruházások valamennyi résztvevőjének tudatosítania kell, hogy a föld pótolhatatlan termelőesz­köz és vállalni kell a beruházások esetle­ges növekedését is a nehéz talajfeltételek miatt. A járásban ügyelünk minden terület ha­tékony kihasználására, Értékelnünk kell a Kertbarátok Szlovákiai Szövetségének járási szervezetét, amely példásan kihasz­nálja a nagyüzemi termelésre nem alkal­mas területeket. A mezőgazdasági vállala­tok ajánlatát kihasználva a járásban 34 kiskerttelepet létesítettünk. Ezen a téren bizonyos gondjaink vannak a faházak épí­tésével, el akarjuk érni, hogy a kerttelepek szépítsék a városok és községek kör­nyékét. KLINKÓ ATTILA elvtársnak, az SZLKP KB póttagjának, a görgői (Hrhov) Béke Efsz fögépesítöjének (rozsnyói - Rožňava-járás) felszólalása A gazdák egy bizonyos idő eltelte után értékelik munkájukat. Azt a feladatot kap­tam, hogy tájékoztassam a mai ülést azok­ról az eredményekről, amelyeket a rozs­nyói járásban értünk el a megzőgazdasági termelésben a CSKP KB 4. ülése óta. 1984-et bizonyos lemaradással kezdtük (Folytatás a 6. oldalon) 1984. X. 16. IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIHIIIIIIIIIIIIIIIII

Next

/
Thumbnails
Contents