Új Szó, 1984. október (37. évfolyam, 232-258. szám)
1984-10-16 / 245. szám, kedd
Vita az SZLKP Központi Bizottságának ülésén (Folytatás az 5. oldalról) a sűrűn vetett gabonafélék termesztésében, de ennek ellenére megállapíthatjuk, hogy az agrotechnikai határidők pontos megtartásával, a vetésterület következetes gondozásával sikerült teljesítenünk a 7. ötéves tervidőszak negyedik évének feladatait. A járásban a gabonaféléknél 3,75 tonnás átlagos hektárohozamot értünk el. Ez azt jelenti, hogy tervünket 137 százalékra teljesítettük, öt mezőgazdasági vállalat 4 tonnán felüli hektárhozamot ért el. Elismerést érdemel a Hosszúszói (Dlhá Ves), Roštári, Pelsóci (Plešivec), Szádal- mási (Jablonov) és Görgői Efsz, valamint a Jolsvai (Jelšava) Állami Gazdaság. Az eredmények azt bizonyítják, hogy ott, ahol idejében és jól végezték el a tennivalókat, törvényszerűen jó hozamokat értek el. Munkánkat megnehezítette a növényvédő szerek hiánya, főleg megkésett szállításuk. A járásban az önellátás elérésében döntő szerepe van a jó minőségű, fehérjetartalmú tömegtakarmányok termelésének. A gyepek 65 százalékos részaránya arra kényszerít bennünket, hogy áttérjünk az intenzív mezőgazdasági termelésre, megoldjuk a betakarítás gépesítését a hegyvidéki és hegyaljai területeken. Az efsz-ek kongresszusát megelőző vita során elhangzott észrevételek is sürgetik az ehhez szükséges gépek szállításának meggyorsítását. Tavaly, de különösen ebben az évben a járás városainak és községeinek lakosai is segítséget nyújtottak a mezőgazdasági vállalatoknak. Felhívást fogadtak el, hogy minden lakos egy mázsa szénát adjon át a mezőgazdasági vállalatoknak. Már a verseny kiértékelése előtt megállapíthatjuk, hogy politikai célja helyes volt. Például Vyšná Slaná 560 lakosa ebben az évben több mint 4000 mázsa szénát adott át az efsz-nek, és hasonló volt a helyzet a többi községben is. Az intenzív mezőgazdasági termelést megnehezítő természeti tényezőkön kívül erőfeszítéseinket negatívan befolyásolja, hogy a vasércbányák és a magnezitművek szennyezik a földeket. A szennyezett terület nagysága eléri csaknem a 13 ezer hektárt. Ezenkívül a mezőgazdasági földterület 12 százaléka védett terület. Mindez befolyásolja a mezőgazdasági termelés fejlődését, s arra ösztönöz bennünket, hogy a fejlődés új útjait keressük. Az állattenyésztésben, a hús- és tejtermelésben az időmutatókat 5 százalékkal léptük túl. A szarvasmarha-állomány stabilizálása feltételezi a további időszakban a minőség javulását. 1982 végétől sikerült felújítanunk a tejtermelés dinamikáját, a helyzet ma is kedvező. A 6. ötéves tervidőszakban az átlagos tejhozam 2400 liter volt, és csak a Szádalmási-Görgői Efsz és a Gemerská Poloma-i Efsz ért el 3000 liternél többet. A 7. ötéves tervidőszak utolsó évében a járásban 3000 literes átlagos tejhozamot akarunk elérni. Az idei eredményeink megerősítették az üszőtenyésztés intenzifikálására irányuló terveink helyességét. A szarvasmarha-állomány reprodukciója több éves céltudatos, rendszeres munkát tükröz. Mindenekelőtt a borjúk nevelésében érünk el kedvező mutatókat, de teljesítjük a szarvasmarhatenyésztés fejlesztésének távlati koncepcióját is. Sertésállományunkat a központi utasításoknak megfelelően szabályoztuk. 1980-hoz viszonyítva az állományt 12 százalékkal csökkentettük, főleg azokon a helyeken, ahol a termelés nem volt hatékony. A járásban gazdag hagyománya van a juhtenyésztésnek. Távlatilag is nagy jelentőséget tulajdonítunk az állattenyésztés ezen ágazatának. A járási pártkonferencia határozata értelmében 1985-ben 30 ezerre, 1990- ben pedig 50 ezerre növeljük a juhok számát. Az intenzív mezőgazdasági termelés fejlesztésére hatást gyakorol a szociális és a kádermunka színvonala. A járásban kedvezőtlenül nyilvánul meg a felsőfokú és középiskolai végzettséggel rendelkező mezőgazdasági szakemberek hiánya. Ez megmutatkozik a gazdálkodás eredményeiben, főleg a lemaradó mezőgazdasági vállalatoknál. A mezőgazdasági termelés fejlesztésében az utóbbi időszakban elért eredmények törvényszerűen befolyásolták a mezőgazdasági vállalatok gazdasági stabilitását. Jelentősen növeljük a rentabilitást és ezáltal a tiszta nyereséget is. Például a hatodik ötéves tervidőszakot 8 millió korona veszteséggel zártuk, de 1983-ban már 24 millió korona nyereséget értünk el. Megvannak a feltételeink ahhoz, hogy ebben az évben is nyereséget érjünk el. örvendetes, hogy a száz korona értékű teljesítményre átszámított anyagi költségek 2 koronával csökkennek. Az 1984-es évet döntőnek tekintjük a kis számítógépek és a brigádrendszerű hozraszcsot bevezetésében. Jó eredményeket érnek el élelmiszer- ipari üzemeink is. A Kelet-szlovákiai Húsipari Vállalat és a Kelet-szlovákiai Tejüzem teljesíti tervfeladatait. Bizonyos hiányosságok tapasztalhatók a Kelet-szlovákiai Sütőipari Vállalat rozsnyói üzemében, amelyben kilenc hónap alatt 399 ezer korona értékű árutermeléssel maradtak adósak, bár meg kell jegyeznünk, hogy az egy főre eső kenyérfogyasztás 106 kilogramm, s ez nagyon magas. KANÁT ERZSÉBET elvtársnónek, az SZLKP KB póttagjának, a nagykürtösi (Veľký Krtíš) Járási Mezőgazdasági Igazgatóság fözootechnikusának felszólalása A nagykürtösi járásban a gabonatermesztésben elért eredményeink egyértelműen a szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termelés előnyeit bizonyítják. Az idén a sűrűn vetett gabonafélék termesztésének tervét 120,5 százalékra teljesítettük, ami azt jelenti, hogy terven felül 11 848 tonna gabonát takarítottunk be. Járásunk történetében az eddigi legmagasabb hektárhozamot - 5,28 tonnát - értünk el és ezzel az eredménnyel az elsők vagyunk a közép-szlovákiai kerületben. A 6. ötéves tervidőszak azonos időszakához viszonyítva 22,1 százalékkal több gabonát termeltünk. A járásban két efsz, az ipolybalogi (Balog nad Ipľom), és a kőkeszi (Kamenné Kosihy) 6 tonnás hozamot ért el. Hasonlóan teljesítettük az állati termékek felvásárlásának tervét. Az efsz-ek és az állami gazdaságok három és fél év alatt egy negyedével több tejet, 8,3 százalékkal több vágóállatot, ebből 14,4 százalékkal több szarvasmarhát adtak el, mint az előző ötéves terv azonos időszakában. A növénytermesztés és az állattenyésztés dinamikus fejlődését tanúsítja a bruttó mezőgazdasági termelés, amely a 7. ötéves tervidőszak három éve alatt a 6. ötéves tervidőszak átlagához viszonyítva 28,3 százalékkal nőtt és a mezőgazdaság árutermelése 33 százalékkal. A 7. ötéves terv feladatainak teljesítése során járásunkban is bebizonyosodott a tervszerű irányítási rendszer tökéletesítésére hozott, a CSKP KB 4. ülésén jóváhagyott konkrét intézkedések életképességé. Ez megnyilvánul többek között a nyereségképzésben is. Míg a járás mezőgazdasága az 1981-es évet 18 803 000 korona veszteséggel zárta, 1983-ban már 51 335 000 koroha nyereséget mutatott ki. A kedvező eredményekhez hozzájárul a nem mezőgazdasági, ún. kisegítő termelés nyeresége is. Figyelembe véve azonban a beruházások, a gépek és a mezőgazdasági berendezések növekvő árát, ez a nyereség sem elegendő az árualapok bővített újratermeléséhez, a szükséges beruházásokhoz, főleg a talajjavítás terén, ahol részben lemaradunk a 7. ötéves terv előirányzatához viszonyítva. A növénytermesztés és az állattenyésztés kulcsfontosságú kérdésének tartjuk a jó minőségű tömegtakarmányok termelésének megsokszorozását. A legnagyobb tartaléknak a rétek és legelők kihasználását tartjuk. Járásunkban a mezőgazdasági terület 36,2 százalékát a rétek és legelők képezik. A nem beruházási jellegű talajjavítási munkálatok eddigi üteme lassú és alacsonyabb az erre a célra kapott dotációk összege is. Az eddiginél gyorsabb ütemben kell megfelelő gépeket biztosítanunk a rétek és legelők gondozására, felújítására és a takarmányok betakarítására. Már hosszabb ideje feszültség tapasztalható a termelők és a megrendelők között. Sokszor a nehéz munka árán megtermelt mezőgazdasági termékek egy része tönkremegy a nagy raktári veszteségek következtében, mindenekelőtt a feldolgozók raktározási és feldolgozó kapacitásainak hiánya miatt. Sokkal rugalmasabban kell megoldani az olyan termékek feldolgozását, amelyek nem alkalmasak hosszabb szállításra és tárolásra. A melléküzemági termelés keretében közvetlenül a mező- gazdasági vállalatok dolgozhatnák fel ezeket, különféle nem tipikus termékekké. Többek között arra gondolok, hogy a szabványoknak nem megfelelő tojásokból száraz tésztát kellene készíteni, szárítani kellene a gyümölcsöt és a mezőgazdasági üzemekben szelekciós vágóhidakat kellene létesíteni. Az eddiginél rugalmasabban kell megoldani a juhhús, valamint a borjak felvásárlását. A mezőgazdasági termelés további növelése érdekében stabilizálni kell a mezőgazdasági vállalatok munkaerőit. Ez mindenekelőtt a lakásépítés fejlesztésével érhető el. A lakások építése a járási lakásszövetkezetek révén eddig teljes mértékben megfelelt és sikerült megoldani a vállalatok szociális programját. A 240/1979 számú kormányrendelet értelmében azonban megszüntették az üzemi lakások építését. A rendelet értelmében a járási lakásszövetkezetek által épített lakások átadásuk után a lakásszövetkezet igazgatása alá tartoznak. Ezzel csökken a mezőgazdasági vállalatok jogköre a lakások kiutalásában, nem beszélve arról, milyen gondokat okoz a szövetkezeti lakások magas lakbére, a karbantartás stb. Tekintettel arra, milyen nagy jelentősége van a lakásépítésnek a mezőgazdaságban, azt javaslom, hogy az efsz-ek X. kongresszusa is foglalkozzon ezzel a kérdéssel és hozzon hatékony intézkedéseket, arra kötelezve a Szövetkezeti Földművesek Szövetségét, hogy vállaljon felelősséget ezek megvalósításáért. KAROL STRAKA elvtársnak, az SZLKP KB tagjának, a Trstenái Efsz elnökének (Dolný Kubín-i járás) felszólalása Az efsz-ek X. országos kongresszusa előtt megtartott efsz-konferencia egyértelműen megállapította, hogy Árva a szocialista mezőgazdaság fejlesztésének harmincöt éve alatt mindig eredményesen teljesítette feladatait annak ellenére, hogy a mezőgazdagság szocializálása csak 1983-ban fejeződött be ezen a vidéken. 1960-ban a mezőgazdasági területnek; csak 18 százaléka, 1971 -ben 28 százaléka volt szocialista tulajdonban. A mezőgazdasági termelés a leggyorsabb ütemben a 6. és 7. ötéve^tervidőszak éveiben fejlődött Árvában. A 7. ötéves tervidőszak első három évében a növény- termesztés és az állattenyésztés is fejlődött. 1983-ban a nehéz hegyvidéki feltételek mellett átlagosan 3,5 tonnás hektárhozamot értünk el gabonafélékből, 17,5 tonnát burgonyából és 4,8 tonnát tömegtakarmányból. A mi Trstenái Efsz-ünk is jó eredményeket ért el. Egy hektáron átlag 4,3 tonna szemes takarmányt, 26,5 tonna burgonyát és 6,1 tonna tömegtakarmányt termesztettünk. Az állattenyésztés tervét a 7. ötéves tervidőszak három éve alatt járásunk 70 százalékra teljesítette. A tejtermelés tervét minden évben teljesítettük, sőt 5-6 százalékkal túlteljesítettük. A mi efsz-ünk is teljesítette feladatait a hús, a tej, a sajt és a gyapjú felvásárlásában. Sikerült elérni, hogy a növénytermesztés gyorsabban fejlődjön, mint az állattenyésztés, úgy, ahogy ezt a párthatározatok előirányozzák. A növénytermesztésben mindenekelőtt a tömegtakarmányok termelésére fordítjuk figyelmünket. Ezzel összefüggésben fejlesztjük az állattenyésztést, mindenekelőtt a szarvasmarha- és juhtenyésztést. A járás mezőgazdasági területének 80 százalékát gyepek képezik, ami nagy tartalékot jelent. Ahhoz, hogy a következő években ezt a tartalékot jobban kihasználjuk, megfelelő összegeket kell fordítanunk további termővé tételükre. A felelős vezetők fő feladata a termőföldről való gondoskodás. t A ma megvitatott távlati fejlesztési program a biológiai és műszaki szolgáltatóvállalatok feladatává teszi, hogy elmélyítsék együttműködésüket a mezőgazdasági vállalatokkal. A közép-szlovákiai kerületben és Árvában erre az együttműködésre mindenekelőtt a termelésben, a termékek betakarítás utáni feldolgozásában és a burgonya értékesítésében van szükség. Napjaink legfontosabb feladata, hogy átgondoltabban dolgozzunk ezen a területen. Azt javaslom, hogy közös beruházással kezdjünk mielőbb nagy kapacitású, klímaberendezéssel ellátott raktárakat építeni a burgonya tárolására. Ezzel megakadályoznánk a veszteségeket. Egyrészt azokat a veszteségeket, amelyek a gyors szállítás és a betakarítás alatt nem megfelelő helyeken való tárolás miatt keletkeznek. Egyúttal megszüntetnénk azokat a veszteségeket is, amelyek az állampolgárokat érik azáltal, hogy a burgonyát a városi lakásokban nem megfelelő körülmények között tárolják. A megfelelő nagyságú burgonyaraktárak felépítése lehetővé tenné a burgonyabetakarítás meggyorsítását, amely nem ritkán csak októberben fejeződik be, amikor Árvában valóban kedvezőtlen az időjárás. A betakarítás elhúzódása miatt késik a talaj megmunkálása és az őszi vetés. Látszólag ez a probléma nem tUl komoly, azonban Árvában a földterület 52 százalékán gabonát, 23 százalékán burgonyát, 25 százalékán pedig egyéb növényeket termesztünk, ami nem teszi lehetővé, hogy szántóterületen évelő takarmányokat termesszünk. Ebben az ötéves tervidőszakban egy hektárról átlag 17-18 tonna burgonyát takarítottunk be, ami lehetővé teszi, hogy a burgonya vetésterületét fokozatosan csökkentsük. A nem megfelelő raktárak miatt okozott nagy veszteségek eddig nem tették lehetővé, hogy csökkentsük a vetés- területet. Ellenkezőleg: Szlovákiában, különösen a közép-szlovákiai kerületben állandóan bővíteni kell a burgonya vetésterületét, mindenekelőtt azok miatt a veszteségek miatt, amelyek a nem megfelelő szállítás, raktározás és a burgonyaértékesítés egész rendszerének fogyatékosságai következtében keletkeznek. Ezért kérjük az illetékes vezető szerveket, támogassák a klimatizált burgonyaraktárak építését közös beruházások keretében. Az a célunk, hogy a fogyasztókat a legjobb minőségű burgonyával lássuk el. Mi jó minőségű burgonyát termelünk, amelynek azonban jelentős része a szállítás, az átmeneti raktározás és az elosztás során értékét veszti. A burgonyát műanyaghálóból készült zsákokban szállítjuk. A zsákok megsértik a termést, amelynek megromlása ezek után csak rövid idő kérdése. Nem lehetne a burgonyát olyan csomagolásban szállítani, mint az almát? A raktározási veszteségek megszüntetésével a termésnek mintegy harmadát mentenénk meg. Ezt a mennyiséget felhasználhatnánk a burgonyából készült termékek választékának bővítésére. így például burgonyaszirmokat, hasábburgonyát, burgonyalisztet árulhatnánk, vagy pedig tisztított burgonyával láthatnánk el a nagy éttermeket. Ezen a téren eddig csak nagyon keveset tettünk, és nagy a lemaradásunk a csehországi burgonyatermelőkhöz viszonyítva. Az SZNF 40. évfordulója és a mezőgazdaság szocializálásának 35. évfordulója tiszteletére járásunk mezőgazdasági vállalatai 10 662 511 korona értékű szocialista felajánlásokat tettek. A mi efsz-ünk felajánlásának értéke 1 075 000 korona, örülünk, hogy felajánlásunkat sikerül teljesítenünk, s a tervezettnél többet termelünk. Napjainkban a dolgozók számára életiskolát jelent a gazdasági tervek teljesítéséért folytatott küzdelem, az anyagi javak megteremtése, a hatékonyság növelésére, a minőség javítására és a gazdaságosság fokozására kifejtett törekvés. Ezen a téren pótolhatatlan szerepük van a munkakollektíváknak, főleg a szocialista munkabrigádoknak és a komplex racionalizációs brigádoknak. A járás pártszervei szüntelen figyelmet fordítanak erre a kérdésre ugyanúgy, mint a kezdeményezés és a szocialista verseny fejlesztésére. Ma már minden szövetkezetben több szocialista munkabrigád tevékenykedik, ennek köszönhető, hogy telejsítjük feladatainkat a mezőgazdasági termelésben. ÚJ SZÓ 1984. X. 16.
