Új Szó, 1984. október (37. évfolyam, 232-258. szám)
1984-10-16 / 245. szám, kedd
Vita az SZtKP Központi Bizottságának ülésén MAGYARICS VINCE elvtársnak, az SZLKP KB tagjának, az SZLKP Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Járási Bizottsága vezető titkárának felszólalása Járásunk társadalmi és gazdasági fejlődésének döntő tényezője a mezőgazdasági termelés és az élelmiszeripar, ötvenezer munkaképes lakosunk közül tizenhatezren ebben az ágazatban dolgoznak. Állóalapjaink 50 százaléka a mezőgazdaságban és élelmiszeriparban van, amely a járásunkban megteremtett nemzeti jövedelemnek csaknem háromnegyedét állítja elő. A 7. ötéves tervidőszakban a járásban a CSKP XVI. kongresszusán hozott határozatokkal összhangban fejlődik a mezőgazdaság. Megkülönböztetett figyelmet fordítunk a gabonafélék termelése növelésére, arra, hogy önellátók legyünk a növényi eredetű fehérjéket illetően, és egyenletesen növeljük a gazdasági állatállomány jövedelmezőségét. A járási pártbizottság kezdeményezésére már a hatvanas évek elején kidolgoztuk a komplex intenzifikálás koncepcióját. A koncepciót több önálló, de összehangolt programban bontottuk le, ezeket rendszeresen pontosítjuk és tökéletesítjük a tudományos kutatás legújabb eredményei szerint. Ez a megközelítés aránylag rövid idó alatt meghozta gyümölcsét. Az intenzifikálás legfontosabb programja a gabonaprogram, valamint a szarvasmarma- és sertéstenyésztési program volt. Ezek megvalósításával döntő fordulatot értünk el a két legfontosabb területen - a gabonafélék hektárhozamában és a gazdasági állatállomány jövedelmezőségében, főleg a tejhozamban. Már több mint két évtizede valósítjuk meg járásunkban a gabonaprogramot, amelynek keretében figyelmünket elsősorban a búza termesztésére összpontosítottuk. Ez a program alapvető politikai-gazda- sági tényező, amelynek fontos szerepe van a politikai munkában, valamint a mezőgazdasági termelés irányításában is. Már évek óta jó termést érünk el a sűrűn vetett gabonaféléknél. A hozamok megsokszorozását többek között, vagy inkább elsősorban annak köszönhetjük, hogy több száz nagy tudású szakembert sikerült felnevelnünk, így például Bartalos Menyhért nemesítőt, a Klement Gottwald Állami Díj kitüntetettjét, Fekete Józsefet, a Szocialista Munka Hősét, Nagy Sándort, az SZLKP KB tagját, Gál Sándor, Bartal Ferenc, Halász János, Andrássy Sándor efsz-elnökö- ket és másokat. Főleg a gabonaprogram megvalósításának kezdetén jelentős segítséget kaptunk a szovjet tudósoktól, Remeszlo és Lukja- nyenko akadémikusoktól. Szorosan együttműködünk a Nitrai Mezőgazdasági Főiskolával, a Piešťanyi Növénytermesztési Kutatóintézet solarei és sládkovičovói állomásaival, a Bučanyi Kutató és Fajtane- mesító Intézettel és a Kroméŕíži Gabonatermesztési Kutatóintézettel. Az elmúlt időszakban végbement termelési és gazdasági folyamatok elemzése egyértelműen azt bizonyítja, hogy a mezőgazdaságban a ter- melési-gazdasági haladás fő forrása a komplex, rendszeres megközelítési mód volt. Ennek érvényesítésében hatékony segítséget kaptunk az SZLKP Nyugatszlovákiai Kerületi Bizottságától és más irányító szervektől. Azokon a helyeken, ahol nem lehetünk elégedettek az eredményekkel, ahol nagy ingadozás mutatkozik a terméshozamokban, ott meg kell állapítanunk, hogy a termelési folyamat egyes tényezői - így a biológiai alapanyag, a táplálás és védelem, a technika, a munkaszervezés - nem alkotnak komplett rendszert, valamelyik tényezőre nem fordítanak megfelelő figyelmet. A 7. ötéves tervvel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a tervben nem sikerült teljes mértékben tisztáznunk az anyagiműszaki ellátásra vonatkozó bizonyos problémákat, főleg a mezőgazdasági gépek és berendezések szállítását, élelmi- szeripari beruházásokat és néhány más anyagi szükségletet, üzemanyagot, mezőgazdaságban használt vegyszert illetően. Ezeket a kérdéseket a népgazdaságban kialakított erőforrások és lehetőségek alapján az éves tervekben oldjuk meg. Ez a helyzet nem kedvező, és a 8. ötéves tervidőszakban szeretnénk elkerülni ezeket a gondokat. Ennek ellenére leszögezhetjük, hogy a fejlődés eddigi irányzata és a 7. ötéves terv teljesítésében elért eredmények, különösen az idei eredmények, a mezógazdaA növénytermesztés eredményeinek további javításában fontos tartaléknak tekintjük a hatékonyabb öntözést, főleg a rossz vízgazdálkodási feltételekkel jellemzett területeken. Ezeken szükséges a rendszeres öntözés. Az 50 centiméteres szántású területeken a szükséges nedvességtartalmat azzal érjük el, hogy osszál és kora tavasz- szal öntözünk. Tapasztalataink szerint ezeken a területeken az öntözés révén olyan mennyiségű víztartalék képződik, amely a rendkívül száraz időjárás esetén is több mint 6 tonnás hektárhozam elérését teszi lehetővé. Az idén kiváló eredményeket értünk el a sűrűn vetett gabonaföldeken. Kiegyenlítettük az ötéves tervidőszak elsó három évében keletkezett lemaradásunkat, sőt, a tervidőszak utolsó évébe már jelentős tartalékkal lépünk. Idei eredményeinkkel konkrét választ adtunk a piešťanyi kooperációs körzet efsz-einek felhívására, hogy hiánytalanul teljesítsük az ötéves terv feladatait. Az idén a terv szerint 112 ezer tonna kukoricát kell betakarítanunk. Minden feltételünk megvan ahhoz, hogy a tervet teljesítsük. Új betakarítási módszert alkalmazunk, a CCM rendszert. Eredményeink biztatóak. Ezt a módszert nem divatból követjük, hanem az adott helyzetből indulunk ki - megkésett a kukorica beérése. Járásunkban gyakran emlegetjük, hogy a fegyelemmel nincsenek bajok. Ennek ellenére az egyes fogyatékosságok okainak figyelmesebb elemzésekor mindig rábukkanunk a fegyelmezetlenségre. A szállítói-megrendelői kapcsolatokban is szigorú fegyelmet kell érvényesítenünk. Egy példát említek: a cukorrépa-termelésben nagyon eltérőek a hozamok, alacsony a cukortartalom és nagyok a betakarítási veszteségek. Ugyanakkor hosszú éveken át nem volt szavatolva a vetóanyag biológiai értéke, nem kaptuk meg idejében a növényvédő szereket, és nem tartották meg a felvásárlás ütemtervét. Az idén a vetésterület 60 százalékán a cukorrépát és a kukoricát a Basudin és Dursban növényvédő szerek használata nélkül kellett elvetnünk, pedig a talajt ellepte a drótféreg. Később megmutatkozott, hogy a növényvédő szerekből nem volt hiány, csakhogy valaki rosszul osztotta el őket. Járásunkban általában az elsők között kezdünk vetni, de a növényvédő szereket az utolsók között kaptuk meg. A helytelen elosztás következményeként több cukorrépaföldet felszántottunk, és nagy területen másodszor kellett kukoricát vetnünk. Ilyen esetekben valóban helyénvaló volna a felelősök szigorú megbüntetése. Az intenzív mezőgazdasági termelés megköveteli, hogy gyorsabban oldjuk meg a vegyszeres védelem kérdéseit. A termelőerők tárgyi összetevőinek kedvező feltételei mellett feladataink teljesítésében a legnagyobb jelentőséget az emberek aktivitásának tulajdonítjuk. Pártalap- szervezeteinknek több mint a fele, 3900 taggal a mezőgazdasági vállalatoknál dolgozik. Káderellátásuk jó. Csaknem 400 felsőfokú végzettséggel rendelkező szakember vesz részt a termelésben és az irányításban, több mint ezren szakközépiskolát végeztek, vagyis minden tizedik mezőgazdasági dolgozó. A legfontosabb tényező azonban dolgozóink politikai öntudata, elkötelezettsége és kezdeményezése. Az alapszervezetek mindennapi politikai munkájukkal tovább fejlesztik a szocialista módon gondolkodó és cselekvő emberek ezen tulajdonságait. ságban és az élelmezésügyben megbízható alapot képeznek az ötéves terv és külön az ötéves terv utolsó éve feladatainak teljesítéséhez. Megteremtettük az anyagi feltételeket a talaj termőképességének növelését elősegítő létesítmények építésének meggyorsításához, a szerves trágyák lényegesen jobb kihasználásához, a veszteségek csökkentéséhez, a tömegtakarmányok, a burgonya, a gyümölcs és a zöldség minőségének javításához, a rétek és legelők jobb kihasználásához, az intenzív kultúrák termesztésének bővítéséhez. A mezőgazdasági beruházások értéke az elmúlt négy év alatt mintegy 4 milliárd koronával volt nagyobb, ebből a gépi beruházásoké több mint 1,6 milliárd koronával, vagyis 15,3 százalékkal. A mezőgazdasági gépek vásárlására fordított nagyobb összegek révén megoldjuk a problémákat ezen a területen. Ez lehetővé tette, hogy javítsuk a technológiai folyamatokat a talajmegmunkálásban, szélesebb körben alkalmazzuk az egyes növényfajtáknál a technológiai rendszereket, a betakarítás utáni kezelést és a raktározást is beleértve. Értékelnünk kell azt a tényt, hogy a mezőgazdaság gépi ellátásában a 7. ötéves tervidőszakban minőségi változást sikerült elérnünk annak ellenére, hogy jogosan bírálják a fennálló problémákat. A mezőgazdasági gépgyárak nagyobb mértékben kapcsolódnak be a fejlesztésbe, a gépek és berendezések konstrukciójába és termelésébe, főleg ami a nehéztraktorokat, a tartálykocsikat, a kaszálógépeket, a különböző rakodógépeket, a Tatra Agro gépkocsikat, a korszerű hatsoros burgonyaül- tetógépeket, az öntözőberendezéseket és más gépeket illeti. A 8. ötéves tervidőszakban a felsorolt mezőgazdasági gépek gyártása tovább nő. Az élelmiszeriparban a beruházások összege az elmúlt négy évben mintegy egymilliárd koronával, vagyis 17 százalékkal nőtt, ebből a gépipari beruházásoké 0,7 milliárd koronával. Az új kapacitások építésére 0,9 milliárd koronával fordítottunk többet. Ez lehetővé tette, hogy megoldjuk a feldolgozó kapacitások legsürgősebb problémáit, korszerűsítsük a gépsorokat, jobban hasznosítsuk a mezőgazdasági nyersanyagokat. Nem lehetünk elégedettek az új kapacitások építésével, az építkezés idejének meghosszabbításával, a megkésett üzembe helyezéssel. Az 1985. évi tervet a 7. ötéves terv alapvető feladataival összhangban dolgozzuk ki. Továbbra is elsődleges feladat a növénytermesztés gyorsabb fejlesztése, a takarmánytermesztés és az állattenyésztés kiegyensúlyozott fejlesztése. Figyelmeztetnünk kell azonban arra, hogy az idén elért jó termés miatt semmiképpen sem csökkenthetjük erőfeszítéseinket a szemes takarmányok hatékony és ésszerű felhasználásában. Éppen ellenkezőleg, még erőteljesebben kell törekednünk arra, hogy a szemes takarmányok megtakarításában elért eredményeket megtartsuk, hatékonyabban aknázzuk ki a még kihasználatlan tartalékokat a felhasználás további ésszerűsítésére, amire az SZLKP Központi Bizottsága Elnökségének beszámolója is rámutatott. Határozott követelmény, hogy aft nagyobb szemestakarmány-forrásokat nem szabad arra felhasználni, hogy túlteljesítsük a vágóállatok és a baromfi termelésének tervét, hanem megfelelő tartalékokat kell kialakítani a mezőgazdasági vállalatokban annak érdekében, hogy a 8. ötéves tervidőszak éveiben is folyamatosan és hatékonyan fejleszthessük az állattenyésztést. Ezt a célt tükrözi majd az 1985. évi terv javaslata is. Az élelmiszeriparban az eddigi eredményekhez viszonyítva igényesebb feladatokat tűzünk magunk elé a mezőgazdasági nyersanyagok gazdaságosabb felhasználásában. Ez összhangban áll a nyersanyagok és alapanyagok jobb hasznosítására vonatkozó programmal, amelyet az SZSZK kormánya hagyott jóvá mint a 7. tervidőszakra érvényes állami terv részét. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés stabilitásának fokozása, kiegyensúlyozott fejlesztése, valamint az elért eredmények további javítása érdekében az előirányzottnál nagyobb összegeket fordítunk a társadalmi forrásokból 1985-ben a mezőgazdaságra. A 8. ötéves terv javaslatának irányelve a távlati programból indul ki, figyelembe veszi a lakosság élelmezésében kitűzött mennyiségi és minőségi célokat, miközben tovább kell növelni önellátásunkat a mezőgazdasági termékekben. Az igényes feladatok két szempontból nagyobb igényeket támasztanak a mezőgazdasági termelőkkel szemben. Mindenekelőtt hatékonyabban kell kihasználnunk a talaj terrpőképességét és az egész anyagi-műszaki alapot az intenzív termelés tényezőinek magasabb szintű alkalmazásával a talaj védelmében, rekultivációjában, valamint a biológiai és műszaki eredmények következetesebb érvényesítésével a növénytermesztésben. A másik fontos feladat a népgazdaság többi ágazatának hatékonyabb hozzájárulása a tudomány és kutatás ismereteinek intenzívebb érvényesítésével, mindenekelőtt a technológiai folyamatokban érvényesített racionalizációs intézkedések révén. A mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum teljesítőképességének növelésében kitűzött célok azt feltételezik, hogy hatékonyabbá váljon a döntő fontosságú intenzifikációs tényezők szállítása. Figyelembe véve az SZSZK sajátságos feltételeit, már a távlati program kidolgozásakor meghatároztuk a termelőeszközök szállításának szükségességét a legfontosabb problémák megoldása végett. Meghatároztuk, melyek a legfontosabb feladatok, amelyeket a mi feltételeink között meg kell oldanunk az intenzív mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés érdekében: Céljaink elérése attól függ, hogyan sikerül az irányító szervek és az egész mezőgazdaság dolgozóit mozgósítanunk a rendelkezésünkre álló eszközök gazdaságos felhasználására. Az eddiginél határozottabban kell megkövetelni: az intenzív termelésre való áttérés úgy valósuljon meg, hogy a szocialista mezőgazdasági nagyüzemi termelés a környezetvédelemben is megnyilvánuljon. Egyértelműen meg kell akadályoznunk az olyan gazdálkodási rendszerek bevezetését, amelyek eróziót okoznak, szennyezik a folyókat és a föld alatti vízforrásokat. Minden mezőgazdasági vállalat és földtulajdonos kötelessége, hogy a földet hasznosítsa, de ugyanakkor harcoljon a gyomok ellen, és gondoskodjon az ökológiai egyensúly megteremtéséről is. A mezőgazdaság egyes ágazatainak nagyobb részt kell vállalniuk a környezetvédelemben. Ezt a feladatot eddig, sajnos, nem teljesíti mezőgazdaságunk, pedig meg kell érteni, hogy a jóváhagyott intézkedések megvalósítása nem jelent többletfeladatot, mivel a föld védelmével, természetes termőképességének megőrzésével, a műtrágyák és vegyszerek átgondolt alkalmazásával a föld hatékony kihasználását érjük el. A 8. ötéves terv javaslatában az eddiginél nagyobb súlyt kell fektetnünk a mezőgazdaságban megtermelt termékek jobb hasznosítására. Ezt természetesen a megfelelő hatékonysággal kell elérnünk. Az egész mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexumban érvényesített beruházáspolitika következtében élelmiszer- iparunk ellátottsága hiányos. Éppen ezért az élelmiszeriparban meg kell oldanunk azokat a problémákat, amelyektől a mező- gazdasági termékek jobb kihasználása és hasznosítása függ. Ennek során határozottabban kell föllépnünk az új üzemek építésének globális értelmezése és a csak szavakban kinyilvánított beruházótevékenység ellen. A beruházásokat mindenekelőtt raktárak és hűtők építésére, a technológiai gépsorok korszerűsítésére és kiegészítésére kell fordítanunk főleg a tejiparban, a húsiparban és az üdítő italok gyártásában. A mezőgazdasági termékek jobb hasznosítására és az élelmiszeripari termékek minőségének javítására kifejtett törekvésen kívül fontos feladat csökkenteni a vegyszerek bekerülését az élelmiszerekbe úgy, hogy ne csak a gazdasági hatékonyságot növeljük, hanem ugyanakkor csökkentsük a káros anyagok hatását az élelmezésben. A kormányok intézkedéseket hoztak az ipari termékek toxikológiai vizsgálatára. Az SZSZK kormánya számos intézkedést hozott az elmúlt napokban 1985-re és a 8. ötéves terv előkészítésére vonatkozóan. Központi toxikológiai munkahely létesül a mezőgazdasági és az élelmezésügy számára, és hasonló munkahelyek létesülnek az egészségügyi tárca keretében. Az előterjesztett beszámoló kiemelte a.víz jelentőségét a mezőgazdaság fejlesztésében, fóleg a mezőgazdasági tevékenységgel szorosan összefüggő vízgazdálkodási területek szempontjából. A víz a szó legtágabb értelmében mindennemű élet feltétele, és így meghatározó tényező. A 7. ötéves tervidőszakban is nagy figyelmet fordítunk a vízzel kapcsolatos problémák megoldására. Megállapíthatjuk, hogy a CSKP XVI. kongresszusa által kitűzött feladatokat teljesítjük. Lemaradás tapasztalható azonban a felszíni és a föld alatti vízforrások védelmében, a szennyvíztisztító állomások építésében. A tervnek megfelelően növeltük a vezetékes víz előnyeit élvező lakosság részarányát 67,9 százalékra. A csatornahálózatra rákapcsolt lakásokban élő lakosok arányát 44,1 százalékra növeltük. A 7. ötéves tervidőszak végéig ezt az arányt 69,5 százalékra, illetve 45,5 százalékra növeljük. A két mutatót illetően azonban szlovákiai viszonylatban még mindig nagy a lemaradásunk, ezt szem előtt kell tartanunk a 8. ötéves terv és a távlati terv kimunkálásakor. A kormány ezért feladatul adta a megfelelő beruházások előirányzását a vízforrások és szennyvíztisztító állomások építésében tapasztalható lemaradásunk kiküszöbölésére a 8. (Folytatás az 5. oldalon) JÚLIUS HANUS elvtársnak, az SZLKP KB tagjának, az SZSZK kormánya alelnökének felszólalása
