Új Szó, 1984. október (37. évfolyam, 232-258. szám)
1984-10-16 / 245. szám, kedd
ÚJ szú 3 1984. X. 16. Közép-Amerika problémáit nem lehet erőszakkal megoldani Willy Brandt Managuából Havannába utazott-------------- IZRAEL----------------------------------------------------------------------A csalódott rendőrbiztos A Libanoni KP megalakulásának 60. évfordulója (ČSTK) - Btehrin libanoni városban ünnepi nagygyűlést tartottak a Libanoni Kommunista Párt megalapításának 60. évfordulója alkalmából. A nagygyűlés résztvevői értékelték a Libanoni KP politikáját, amely már több mint fél évszázada áll az ország nemzeti függetlenségéért, a békéért és a haladásért vívott harc élén. Hálájukat fejezték ki a Szovjetunió Kommunista Pártjának és a szovjet népnek azért a támogatásért, amelyet az arab népeknek nyújt az izraeli agresszió és a térség beiügyeibe való imperialista beavatkozás elleni harcukhoz. A nagygyűlésen beszédet mondott Georges Havi, a Libanoni KP KB főtitkára. Hangsúlyozta az ország hazafias erői egységének szükségességét. Pozitívan értékelte a Nemzeti Demokratikus Front létrehozását, melynek a Libanoni KP is tagja. A jelenlegi időszak fő feladatának az ország felszabadítását jelölte meg az izraeli megszállástól. Nemzetközi konferencia Dél-Afrika békéjéért (ČSTK) - Kölnben „Dél-Afrika békéjéért“ elnevezéssel kétnapos nemzetközi konferenciát tartottak a dél-afrikai fajüldözés, fajgyűlölet és gyarmatosítás ellen küzdő nemzetközi bizottság szervezésében. A tanácskozáson részt vett nyugatnémet és külföldi delegátusok határozottan elítélték a dél-afrikai fajüldöző rezsimnek nyújtott folytatódó nyugati politikai, gazdasági, de mindenekelőtt katonai jellegű támogatást. Rámutattak arra, hogy a pretoriai fajüldöző rezsim a dél-afrikai feszült helyzet legfőbb előidézője. A rezsimnek nyújtott közvetlen nyugatnémet katonai támogatás többek között abban nyilvánult meg, hogy az NSZK csak a legutóbbi három évben több mint tízezer katonai teherautót és mintegy hatezer, különböző típusú rakéták hordozására alkalmas szállító járművet adott el. Aktivizálódó újfasizmus az NSZK-ban (ČSTK) - Két NSZK-beli városban, Darmstadtban, és Hamburgban antifasiszták, szakszervezeti aktivisták és antifasiszta érzelmű demokraták tiltakozó akciókat tartottak az egyre jobban aktivizálódó újfasizmus ellen. Darmstadtban ,,Nácik távozzatok azJ'JSZK-ból!“ központi jelszó jegyében több mint 800-an tiltakoztak az újnáci Nemzeti Demokrata Párt (NPD) ifjú tagjainak országos találkozója ellen, melyre rendőri védelem mellett került sor. Hamburgban ugyancsak több százan fejezték ki nemtetszésüket az NPD tartományi szervezete kongresszusának megtartása ellen. A rendőrség azonban hagyományosan kizárólag tüntetők ellen avatkozott be, nem pedig az újfasiszta gyülekezet résztvevői ellen. (ČSTK) - Willy Brandt, a Szocialista Internacionálé elnöke vasárnap Managuából háromnapos látogatásra Havannába érkezett. A kubai főváros repülőterén Fidel Castro, a legfelsőbb párt- és állami vezető, valamint további személyiségek fogadták. Managuából történt elutazása előtt adott nyilatkozatában élesen bírálta az Egyesült Államok intervenciókra épülő közép-amerikai politikáját. Annak a véleményének adott hangot, hogy a térség gazdasági és szociális problémáit nem lehet erőszakkal megoldani. A Nicaragua elleni invázió heves reagálást váltana ki nemcsak La- tin-Amerikában, hanem Európában is, figyelmeztetett. Reményét fejezte ki, hogy Washingtonban mindezt szem előtt tartják. A nyugatnémet szociáldemokrata politikus Havannában kijelentette, hogy a kubai vezetőkkel elsősorban a Közép-Amerikában kialakult helyzetről tárgyal. Latinamerikai kőrútjának további állomása Mexikó lesz. Brandt korábban már járt Brazíliában, Argentínában, Peruban, Venezuelában, Kolumbiában és Costa Ricában, s célja az, hogy a térségben nö(ČSTK) - Walter Mondale, a Demokrata Párt elnökjelöltje vasárnapi rádiós-nyilatkozatában élesen bírálta a Reagan-kormányzat kozmikus fegyverkezési terveit. Mondale szerint ezek a tervek veszélyes lépést jelentenek, a lázas fegyverkezés újabb fordulóját indítanák el. Cáfolta a jelenlegi kormányzatnak azokat az állításait, hogy úgymond, az űrbe telepítendő fegyverek védelmet nyújtanának az Egyesült Államok lakosságának az esetleges atomtámadás ellen. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kozmikus fegyverkezési progvelje a Szocialista Internacionálé befolyását. Az AP hírügynökség megszerezte annak a kiadványnak a fényképmásolatát, amelyet az amerikai titkosszolgálat egy évvel ezelőtt juttatott el a nicaraguai ellenforradalmárokhoz és ebben a nicaraguai helyzet aláásására irányuló bűntettekre ösztönzi azokat. A CIA instrukciói alapján elsősorban bírókat, rendőröket és a biztonsági alakulatok tagjait kellett volna legyilkolniok. A kiadvány szerzői azt ajánlották, hogy ezekre az akciókra lehetőleg hivatásos bűnözőket béreljenek fel. A kiadvány ezenkívül tüntetések, zavargások és a rendőrséggel való összecsapások szítására ösztönözte a banditákat és arra hogy kormányellenes hangulatot szítsanak a lakosság körében. Az említett CIA-kiadvány leleplezése újabb bizonyítéka annak, hogy az Egyesült Államok Nicaragua ellen hadüzenet nélküli háborút folytat. Mindezek ismeretében vajmi keveset érnek ,,a nemzetközi terrorizmus“ elítélésére vonatkozó hangzatos washingtoni kijelentések. ram megvalósítása több száz milliárd dollárt emésztene fel, megosztaná az Egyesült Államokat és szövetségeseit és aláásná a Szovjetunióval megkötött legfontosabb leszerelési szerződést - a rakétaelhárító védelmi rendszerek korlátozását célzó szovjet-amerikai megállapodást. Walter Mondale az úrfegyver-kísér- letek azonnali befagyasztására szólította fel Ronald Reagan elnököt. Kijelentette: ha megnyeri a november elején esedékes elnökválasztást, leállítja a műholdromboló fegyverek kísérleteit. K ülönös levelet őrzök íróasztalfiókomban. Izraelből érkezett, feladóját soha nem láttam, valószínűleg ó sem engem. A szerkesztőségbe jött a levél, névvel, feladóval, címmel ellátva, ahogy az szabályos, s ha valamire kiváncsi lennék még, tudjak hova fordulni. Egy kisváros nyugalmazott rendőrfőnöke a feladó, aki már nem egyszerűen statisztikát lát az infláció sokszázalékos adataiban, hanem bőrén, helyzetén is érzi a gazdasági feszültségeket. Semmi különöset nem kellene keresni az effajta megkeseredett hangú levélben, hiszen egy nyugdíjas ember pesszimizmusát vagy hirtelen támadt depresszióját ezer és egy ok válthatja ki. Ám a volt rendőrfőnök gondolatvilága hirtelen és árulkodóan közel jutott néhány olyan politikuséhoz, aki már kikerült a hatalomból. A rendőrlevelező ugyanis hirtelen felismeri, vagy felismerni véli az általános hibák meglétét. Azt, hogy a napi gondok-bajok tömegét olyan összefüggések is súlyosbítják, amelyek folyamatosan jelen vannak, jelen voltak az izraeli társadalomban. A gazdasági és szociális igazságtalanságokat, a megkülönböztetések igazságtalan gyakorlatát teszi szóvá. Vagyis azt a társadalmi-politikai struktúrát kifogásolja, amelyet jóidéig, rendórparancs- nokként is elkötelezetten védelmezett. A levél szálkás betűit silabizál- gatva ismét a hatalomból kikerült politikusokra kell gondolnom. Azokra, akik emlékirataikban bevallják: most már másként döntenének, most már másként reagálnának egy-egy politikai téma kapcsán. Ezzel szemben az egyszerű ember a legtöbb esetben azt mondja környezetének: ha újra kezdhetné, ugyanazt tenné most is. A levélíró nem könnyen szánhatta el magát arra, hogy egy idegennek panaszkodjék. Most tartja csak indokoltnak, amikor egyébként az izraeli társadalom optimizmusra hajlamosabb része szinte szuggerálja a társadalom másik hányadát: tanúsítson nagyobb türelmet, hátha most valami talán megváltozik. A volt rendőrtiszt azonban nagyon jól tudja: erre a változásra aligha van kilátás. Legalábbis nincs több esély, mint eddig volt. tehát indokolatlan az az optimizmus, amely a Munkapárt parlamenti részsikere nyomán itt-ott tapasztalható volt, majd pedig a Pe- resz-Samir féle tárgyalások és a „stafétakormány“ megalakulása után érezhető volt Izraelben. J eruzsálemi újság író-kollé- gámmal beszélgettem pár nappal a választások után. D. M. egy pillanatig sem osztotta azoknak a véleményét, akik kiskoalíci- óban látták és keresték a kivezető utat. „ Mindenki bizonyos lehet abban, hogy sem Peresz, sem pedig Samir nem fog kiskoalíciós kormányt alakítani - hajtogatta konokul. Izraelben egyelőre vége a kis- koalíciónak, és előbb-utóbb megszüntetjük azt a lehetetlen állapotot, hogy egy-egy párt minél kisebb, annál nagyobb árat kérjen azért a támogatásért, amelyet valamelyik többségi, de még mindig nem eléggé erős pártnak ad. Marad tehát a jobboldal és a jobbközép szociáldemokrácia szövetsége. Várjuk ki, hogyan lehet technikailag kivitelezni egy ilyen - nem is annyira természetellenes, de mindenesetre szokatlan - szövetkezést." A „kivitelezés“ megvalósításának számos kulisszatitkát mindmáig nem ismerjük, ám maga a megoldás az egész izraeli társadalom szemeláttára történt eléggé különös módon. A hosszadalma- san elhúzódó tárgyalások végül is koalíciós kormány megteremtését eredményezték, amelynek élén félidőben - tehát huszonöt hónap után - helyet cserél Simon Peresz és Jicchak Samir. És felváltják egymást a külügyminiszteri poszton is. A kicentizett váltásban, helycserében még nem mondták ki az utolsó szót, amikor Izraelben hirtelen alábbhagyott az érdemi várakozás, a reménykedés. Amikor kiderült, hogy a bonyolult hatalmi harcban a nagy pártok nem keresik többé a kisebbek kegyeit, hanem nélkülük, vagy kisebbségi kormányként, vagy nagykoalícióban gyakorolják majd a hatalmat - vakító élességgel megvilágosodott: mit is ért a legutolsó izraeli választás? Mit is hozhatnak a következő hónapok és évek? A bécsi Arbeiter-Zeitung karika- turistája tehetetlennek, hatástalannak jósolja az új izraeli kormányt. Az „A-Z“ karikatúráján a kormány biciklijének két hajlója van: Samir jobbra teker, Peresz balra. így pedig nincs haladás, csak a gépezet romlik. Ám az izraeli kormánymodell ennél lényegesen egyszerűbb és egyértelműbb. Hiszen nagyon sok kérdésben teljesen vagy majdnem teljesen egyet ért a két rivális. így aligha változik az ország külpolitikája, főként pedig nem az arab politikája. Samir még a helyzet rendezésére alkalmatlan Reagan- tervet is elutasítja, Peresz pedig bátortalanul kokettál vele. Ellenzéki vezérként a Munkapárt áldását adta az amerikai kezdeményezésre, most „felülve a biciklire“, már ez ügyben is érezhetően közeledik koalíciós testvér-ellenségéhez. Az események szemlélőjében furcsa kérdés támad: mi vált valóra azokból az illúziókból, amelyek az izraeli békemozgalom erejéhez, politikai hatékonyságához kötődtek? Mi lett a két évvel ezelőtti szabrai és statilai mészárláskeltette erkölcsi felháborodásból, ha annak lendületéből még következményeiben sem futotta a kormány irányvonalának megváltoztatására? Sőt, a választásokon és a kormányalakítási alkudozások során olyan hatalmi képlet formálódhatott, amely a két éve kompromittált Saront ismét miniszteri tárcához juttatta. Jeruzsálemi kollegámtól is megkérdeztem ezeket. A sokat látott bölcs öregúr önkritikusan válaszolt: Mi annak idején túlbecsültük lehetőségeinket, érőinkéi. Az izraeli társadalom belső vonulata töretlen maradt és ez frappánsan kifejeződött a választási eredményekben. Hiszen a voksok zömét a cionista pártok kapták, azok, amelyek részesei, kimunkálói az úgynevezett cionista nemzeti konszenzusnak. A cionista pártok pedig - bármilyen kombinációban is kerüljenek a kormányrúdhoz - nem adják fel eredeti célkitűzéseiket. így felesleges kormoly külpolitikai változásokban reménykedni. M aradt tehát a belpolitika, a szociálpolitika és a gazdasági élet. Itt nyomban felgyorsultak az események. A tegnap még ellenzéki, ma kormányon lévő Munkapárt gyorsan meggyőzte a nagyhatalmú szakszervezeti szövetség, a Hisztadrut vezérkarát, hogy hozzá kell járulnia a reálbérek csökkentéséhez. A négyszáz százalékos infláció terheit, a ország iránti bizalom visszaállítását célzó erőfeszítések árát az osztálybékére kényszeritett munkavállalók fizetik majd meg. Meg persze a változatlanul háborús politika árát. Mert a gazdasági romlás, a hanyatlás valódi oka aligha lehet más, mint a háborúk láncolata. KRAJCZÁR IMRE =^=:^=== NAGY-BRITANNIA ---------Du rva rendőri beavatkozás a bányászok ellen A brit kommunisták elítélik a terrorakciót (ČSTK) - Mint ismeretes, a múlt héten pénteken Brightonban véget ért a brit Konzervatív Párt évzáró közgyűlése. Az esemény már csak azért is a világlapok első oldalára került, mert közben bombamerényletet követtek el azon szálloda ellen, amelyben a konzervatív kormány tagjai - közöttük Thatcher kormányfő - laktak. A merénylet hírére reagálva Nagy-Britannia Kommunista Pártja leszögezte, hogy a terrorizmus nem adhat választ a kormány politikájára, s csupán azok malmára hajtja a vizet, akik el szeretnék érni, hogy Nagy-Britanniában és Észak-Írországban tovább korlátozzák a polgári szabadságjogokat. Gordon McLennan, a párt főtitkára aláhúzta: a bombamerénylet ürügyet szolgáltat a brit haladó erők elleni támadásokhoz. Elmondotta, hogy a kommunisták határozottan elítélik a terrorcselekményeket, s a brightoni merénylet nem járul hozzá az ír nép problémájának megoldásához. A párt napilapja, a Morning Star szombati kommentárja a konzervatívok tanácskozásáról szólva leszögezi: ismét bebizonyosodott, hogy Margaret Thatcher kormánya a nagy business kormánya, amely elárulja a népet, lan McGregor, az állami szénbányák igazgatója - a kormány bányabezárásokra vonatkozó terveinek fő végrehajtója - a brightoni merényletet felhasználva elvakult támadásokat indított a több mint fél éve sztrájkoló bányászok ellen. Szerinte ez a terrorista akció és a „bányászok erőszakossága azonos jegyeket hordoz“. Yorkshire-ban, a Broadsworth bánya mellett a rendőrség rendkívül brutális módon támadt a sztrájkoló bányászokra. Hatalmas rend- órosztagok - hozzávetőleg 1500 fő - pénteken reggel szétverte a sztrájkőrséget. A rendőrök nemcsak lovakkal, hanem autókkal is belerohantak a bányászok tömegeibe. Ezt követően két oldalt sorfalat álltak, s közöttük kellett a letartóztatott bányászoknak végigmenniük, akiket közben gumibottal vertek, összerugdostak és le- köpdösték őket. Számos bányászt súlyos sérülésekkel kórházba szállítottak. Az ügyről a Morning Star szombati száma tudósít, s a riporter beszámol arról, hogy mielőtt a sztrájkórök a bányához vonultak volna, már nemcsak a rendőrök várakoztak rájuk, hanem a mentőautók is, nyitott ajtókkal. A délkelet-angliai Aylesham városában a kenti szénvidék központjában vasárnap megtartott nagygyűlés a munkások nemzetközi szolidaritásának manifesztá- ciójává vált. A helyi bányászok 800 franciaországi bányásszal és szakszervezeti aktivistával találkoztak, élükön Henry Krasucki- val, a CGT francia szakszervezeti központ főtitkárával. A találkozóra azt követően került sor, hogy átadták a francia bányászok ajándékát a sztrájkoló brit bányászok családjainak 400 tonna élelmiszert és 60 ezer fontról szóló csekket. Mondale az űrfegyverkezés ellen Nyugat-Berlinben „Városunk ellenzi az atomfegyvereket“ jelszó jegyében az elmúlt hét szombatján békeakciók hete kezdődött. Felvételünkön a Wilhelmshavener utcán kiállított dobozok láthatók, amelyek a nukleáris rakéták NSZK-beli telepítését elítélők aláírásait tartalmazzák. (Telefoto - ČSTK)
