Új Szó, 1984. szeptember (37. évfolyam, 207-231. szám)

1984-09-06 / 211. szám, csütörtök

I VILÁGGAZDASÁG @ VILÁGGAZDASÁG @ VILÁGGAZDASÁG | Kötéltánc-konjunktúra Az USA gazdasága a választások küszöbén Épp két hónap múlva választanak elnököt az Egyesült Államok­ban, s november 6-a közeledtével mind több szó esik a gazdasági helyzetről, amely hagyományosan a szavazók döntését befolyásoló fő tényezők egyike. Egyre gyakoribb szóbeszéd tárgya, hogy gazdasági téren mit kínál a Reagan-Bush, illetve a Mondale-Fer- raro duó. Reagan természetesen saját sikereként reklámozz a köz­gazdászai szerint 7 százalékot is meghaladó fellendülési ütemet, jóllehet a kilátásokat tekintve még néhány gazdasági tanácsadója is óvatosságra inti őt. Nem is megalapozatlanul, hiszen augusztusban több, „gazdasági bárányfelhő“ tűnt fel a Fehér Ház egén. Több lap beszámolt arról, hogy egyes ágazatokban és cégekben már most a visszaesés jelei tapasztalhatók. . KOMMENTÁLJUK ----­■■ ■■ ­Érvelés és meggyőzés Azokról a röplapokról, alkalmi kiadványokról van szó, melyek az utóbbi időszakban, a gazdasági év első felének értékelése és a nyári, betakarítási munkálatok idején jelentek meg. A legtöbb nagyon egyszerű kivitelezési technikával, sokszorosítással készített kiadvány, de akad köztük olyan is, mely színes, rajzokkal gazdagon illusztrált, esztétikai szem­pontból szinte kifogástalan. Természetesen nem díszítésre szolgáló csecsebecse az ilyen kiadvány, hanem arra való, hogy a gazdasági, politikai feladatokat értelmezze, magya­rázza; összehasonlítson, bizonyítson, érveljen és cselek­vésre késztessen. Az ilyen kiadvány mindenekelőtt és legfő­képpen agitációs eszköz. Úgy hasznos, akkor hasznos, ha tartalma, mondanivalója kelt érdeklődést. Persze, a felszólítás: „Tervteljesítéssel a békéért!“, az intelem: „Egy szem se vesszen kárba!“, a felhívás: „Szocia­lista módon élni és dolgozni!“ szövegek hangoztatása önma­gában, hozzáfűződő érvelés, indoklás, magyarázat nélkül, korántsem érdeklődést keltő mondanivaló. Még akkor sem, ha tobzódó színek, különféle betűtípusok látványaként kerül az olvasó elé. A lévai (Levice) járási pártbizottság ideológiai osztályának TÉNYEK ÉS ÉRVEK című időszaki kiadványa, akárcsak a komáromi (Komárno) hajógyár agitációs központjának több röplapja, gazdagon illusztrált, színes, ízléses kivitelezésű. Ám ezeknek a kiadványoknak elsősorban a mondanivaló­juk kelt érdeklődést. Hang nélküli látványlármával figyelmez­tet például a lévai kiadvány egyik oldalára rajzolt, színes 60- as szám és a kacskaringós kérdőjel. Miről van szó? Olvasni kezdem az egyszerű, a tőmondatokban szerkesztett szöve­get, amiből megtudom, hogy a „hatvanasok mozgalma“ fel­adatát melyik mezőgazdasági üzem teljesítette. Azután rövid tájékoztatás következik, természetesen, konkrét, megneve­zett földművesszövetkezetekre hivatkozó a többi felhívást (a prostejovi stb.) példásan szorgalmazó mezőgazdasági üze­mekről, majd a kérdés: Mit szólnak hozzá a többiek? Az egyhangsúlyú, felszólító jellegű szöveg helyett tárgyila­gos, hiteles tájékoztatással szólnak az olvasóhoz. Mérlege­lést, hasonlítást kínálva. Előtérbe helyezve az időszerű érde­ket, a feladat teljesítését, majd a kérdéssel rádöbbentik az olvasót, hogy nem maradhat szemlélődő. S a rajz, a színezés csak segítője, támogatója a gondolatok közvetítésének. A figyelem felkeltésére, irányítására szolgál elsősorban. Még ízléses, művészi kivitelezése is. Úgy és akkor hasznosak ezek az alkalmi kiadványok, ha mondanivalójukkal meg tudják ragadni a nap, az adott időszak aktuális politikai, gazdasági kérdését. Ha mellőzik az egyébként is untató ismétléseket, a kétes hatású kioktatáso­kat. Ha a szövegben hangsúlya van az agitátor, a propagan­dista érvelő szavának, és az illusztráció, a színezés, a techni­kai kivitelezés a mondanivalóhoz igazodva kelt érdeklődést. Ha az olvasók kézből kézbe adják egymásnak, és ha netalán valamenyik lapjuk felkerül a faliújságra, ott olvas­mány lesz. HAJDÚ ANDRÁS Új otthonok - Szlovákia-szerte A Times júliusi száma - Rea­gan malmára hajtva a vizet - még arról számolt be, hogy ,,a 3,3 százalékos infláció és a bruttó nemzeti össztermék évi 7,5 szá­zalékos emelkedése az utóbbi két évtized legjobb gazdasági teljesít­ménye.“ A lelkendezés tehát ko­rainak bizonyult, hiszen hidegzu­hanyként hatottak a már említett szórványos recesszióról beszá­moló hírek. Nem minden lap és szakember áradozott a Timeshoz hasonlóan a gazdaság helyzeté­ről. Az óvatosabbak - s a helyze­tet reálisan meg- ítélők - feltették a kérdést: milyen áron sikerült elérni ezt a növe­kedést és vajon az tartható-e hosszútávon. Nemcsak Amerikában, ha­nem a nyugat­európai partne­rek körében is meglehetős ag­godalommal fi­gyelték a beindu­ló fellendülést. Korábban Bonn­ban, Párizsban, Londonban és Rómában ugyan azon a vélemé­nyen voltak, hogy a válságból való kilábalás feltételeként az Egyesült Álla­moknak vállalnia kell a gazdasági gőzmozdony szerepét, s ezál­tal a többi tőkés partner pangó gazdaságát is kiránthassa a ká­tyúból. Most, hogy a lokomotív beindult, máris megnőtt az aggo­dalom. Bonni pénzügyi körök a napokban arra figyelmeztettek, hogy az év vége előtt jelentős visz- szaesésre számítanak az ameri­kai gazdaságban. Reagan elnök újraválasztási esélyei szempontjá­ból márpedig most az a legfonto­sabb, hogy legalább még két hó­napig tartsa magát a konjunktúra, ahogy amerikai gazdasági szakla­pok mondják, az „időzített" fellen­dülés. Az NSZK-ban megjelenő Stern magazin arra mutatott rá, hogy imponáló ugyan a mostani növe­kedési ütem, de egy olyan tempó­ról van szó, amit hosszú távon lehetetlen megtartani. A Stern szerint a mostani helyzetet kötél- tánc-fellendülésnek lehet minősí­teni már csak azért is, mert az év végére ismét menthetetlenül rom­lik a helyzet. A fő veszélyt abban látja, hogy az amerikai bankok legnagyobb hitelfelvevői, a fejlődő országok egyre olcsóbban kényte­lenek eladni a nyersanyagokat, s ez a tőkés országokban is leszo­rítja az árakat. A csökkenő árszín­vonal odavezet, hogy az amerikai cégek nem tudják elérni a magas kamatú hitelek felvételekor terve­zett nyereségeiket, s így mindin­kább képtelenek lesznek adóssá­gaik visszafizetésére. Ezek az ag­godalmak nem légből kapottak, hiszen mind több az ilyen példa. Az adósok fizetésképtelensége miatt jutott csődbe az USA 8. leg­nagyobb bankja, a chicagói Conti­nental Illinois is és csak az állami beavatkozás mentette meg. Az amerikai elnök és gazdasági tanácsadóinak most, a választá­sok rohamos közeledtével az a legfőbb gondja, hogy legalább két hónapig ,,életben tartsák" ezt az ütemet. Bizonyára alaposan meg kell dolgozniuk ezért, hiszen az említett helyenkénti visszaesé­sen kívül más kedvezőtlen fejle­mények is tapasztalhatók. Július­ban hirtelen megugrott a munka- nélküliség, s aránya elérte a 7,5 százalékot, azt a szintet, amelyen Reagan hatalomátvételekor volt. A statisztikai adatok még a mun­kaügyi minisztérium tisztségvise­lőit is meglepték, hiszen júniusban a munkanélküliség a Reagan-kor- mányzat ideje alatt a legalacso­nyabb szintű, 7,1 százalékos volt. Június folyamán Szlovákiában 4 ezer új lakást adtak át. Nyáron már hagyományosan az építői ka­pacitások egy részét az óvodák és alapiskolák építésének befejezé­sére irányítják. Ennek következté­ben az idén mintegy 300 tanterem készül el ezekben a hetekben, júliusban azonban mindössze 600 új lakást adtak át, az előző havi nagy mennyiséghez képest ez jó­val kevesebb. Bizonyára felmerül az olvasó­ban a kérdés: hova költöznek a családok? Legtöbbször a kerüle­ti székhelyek új lakótelepeire és Szlovákia ipari központjainak vi­dékére. Bratislava-Dvory lakótele­pei 2100 család, Kassa (Košice) területén pedig 900 család költöz­hetett új otthonba, 700 család Banská Bystrica Rudlová-Sásová lakótelepén kapott új lakást. Nyugat-Szlovákiában így oszlik meg az átadott lakások száma. Léva (Levice) Rybníky lll-as lakó­telepén 400, Nyitra (Nitra) Klokoči- na részében 324, Komáromban (Komárno) 174, Érsekújvárott (Nové Zámky) 156. Dunaszerdahelyen (Dunajská Streda) 138 új lakásba költözhet­tek az emberek, Galánta Észak lakótelepén 125 család foglalhatta el új otthonát, továbbá Zselízen (Želiezovce) 66, Vágsellyén (Ša­ľa) 48, Soporňában 32 lakás ké­szült el. Közép-Szlovákia déli járásai­ban a Banská Bystrica-i magas­építők jóvoltából Šafárikovóban 72, Rimaszombatban (Rimavská So­bota) 64, Poltáron 40 lakás készült el, Losoncon (Lučenec) 65 építése van folyamatban. Kelet-Szlovákiában Prešov Sekčov részében 264, Poprad Dél lll-as lakótelepén 200, Michalov- cében 182, Spišská Nová Vesben 128, Nagykaposon (Veľké Kapu­šany) 80, Sečovcében 72, Revú- cában 64, Vranov nad Topľouban 48 lakás készült el. A poprádi magasépítők Kežmarokban, Krompachyban, Rozsnyón (Rož­ňava) és Gelnicában 32-32 új ott­hont adtak át. Nagyobb számú lakással legkö­zelebb szeptember végére készül­nek el, majdani lakóik október fo­lyamán költözhetnek új otthonaik­ba. IVAN SCHWARZ Szép, korszerű négyosztályos óvodát avattak szeptember elején Malackyban a Kollár utcán. Építéséhez a szülők is hozzájárultak: a Z-akcióban az ottani vállalatok dolgozóival együtt 92 000 társadalmi munkaórát dolgoztak. A képen 120 gyermek befogadására alkalmas új óvoda épülete látható. (Magda Borodáčová felvétele - ČSTK) ÚJ £3Ú 4 1984. IX. 6. telemben nyilatkozott, hogy ilyes­mi nincs a szándékában, viszont tudomása van Walter Mondale tit­kos adóemelési tervéről. Tény, hogy Reagan elnöksége alatt olyan adóreformba kezdett, amely keretében 1982-85 között 300 milliárd dollárral csökkentette a magánszemélyek és 50 milliárd dollárral pedig a cégek adóterheit. Sokan ezt az adócsökkentést tar­tották a fellendülés egyik motorjá­nak. Ez az adóreform azonban rendkívül igazságtalan volt -, s a demokraták erre emlékeztet­nek szüntelenül a választási kam­pányban - mert az adókedvezmé­nyek a szegényeket és a közép- osztályt nem érintették, s ezekből elsősorban a tehetős rétegek pro­fitáltak. A választási évben tehát adó­emelésről szó sem eshet, viszont annál gyakoribb téma a csillagá­szati deficit, melyet az idén 172-180 milliárd dollár közelébe várnak. A Reagan-kormányzat ugyan nagy erőfeszítéseket tett az elmúlt három évben a hiány csök­kentésére, de ezt kizárólag a szo­ciális és más közcélú kiadások lefaragásával próbálta tenni. Idén ezeket sem nyirbálhatják meg, el­végre az elnök választási évben nem folyamodhat népszerűtlen in­tézkedésekhez. A kormány hiteleit kétszámjegyű kamatok mellett ve­szi fel épp az óriási deficit fedezé­sére, s ezért az államháztartás eszközeinek jelentős részét a hite­lek törlesztésére fordítják. A választási kampányban a de­mokraták rámutatnak arra, hogy a ,,deficitbomba“ bármikor rob­banhat, s ugyanakkor arra is em­lékeztettek, hogy Reagan elnök a négy évvel ezelőtti választási kampányban kiegyensúlyozott, te­hát deficitmentes gazdálkodást ígért. Az elnök a legszívesebben elfelejtené ezt az ígéretét, mert pillanatnyilag teljesen tehetetlen az óriási mérleghiánnyal szem­ben. A szociális kiadásokhoz az idén az említett megfontolásokból nem nyúlhat, s amihez viszont nyúlhatna - a 260 milliárd dollárt meghaladó katonai kiadásokhoz - azt viszont kezdettől fogva „szent tehénként“ kezeli. Viszont ha egyik költségvetési tételt sem csökkenti, akkor a gazdasági nö­vekedést veszélyeztető, a kamat­lábakat magasan tartó deficit to­vábbra is érvényesítheti negatív hatását. É ppen ezért lesz nehéz dolga a Reagan-stábnak, ha no­vember 6-ig át akarja menteni a jelenlegi gazdasági helyzetet. Egyre világosabban kirajzolódik ugyanis, hogy a mostani gyors ütemű fellendülés nem annyira a reagani gazdaságpolitika gyü­mölcse, hanem - amint az a tőkés gazdaságok ciklikus fejlődésének a törvényszerűsége -, az egyik hullámhegy csúcsa, amelyet min­dig a mélypont követ. P. VONYIK ERZSÉBET Márpedig ha így van, ez elóbb- utóbb érződik majd a növekedési ütemet kifejező mutatók hanyatlá­sában is. Egyébként jellemző, hogy még maga Paul Volcker, a szövetségi jegybank szerepét betöltő FED el­nöke is pesszimista. Szerinte ,,az egészséges gazdasági növeke­dés és a mérsékelt infláció jelenle­gi szerencsés egybeesése egy­szerűen nem tartható fenn, ha a deficitet nem mérséklik". Hozzá­fűzte, hogy ilyen összefüggésben elkerülhetetlen az adóemelés. Ezt a kijelentését Reagan nem vette jó néven, hiszen a közvélemény előtt ezľel tulajdonképpen „felfedte“ az elnök kártyáit, nevezetesen, hogy újraválasztása esetén adó­emelésre készül. Tüstént olyan ér­Az USA szövetségi kormányának költségve­tési hiánya (HVG) ! INNEN - ONNAN Növekvő mérleghiány Izrael adóssága 1983-ban meghaladta a 22,5 milliárd dollárt. Az államadósság kamatai évente 1,5 milliárd dollárt emésztenek fel, az ország bruttó jövedelmének a hat százalékát. A kereskedelmi mérleghiány a múlt évben 5,5 mil­liárd dollár volt, míg 1982-ben csak 4,7 milliárd. Izrael valutatar­taléka 2,9 milliárd dollárra apadt. Mongol gazdasági növekedés Mongóliában a nemzeti jövede­lem 1983-ban 5,8 százalékkal nö­vekedett. Ennek egyharmada a munka hatékonyságának növe­léséből származik. Az iparban és a mezőgazdaságban a dolgozók egyaránt jó termelési eredménye­ket értek el és teljesítették tervü­ket. A mezőgazdaság tervteljesí­tését az is elősegítette, hogy több ezer hektár silány talajt sikerült termőfölddé változtatni. Azija i Afrika Támogatás a laoszi szövetkezeteknek Laoszban tavaly újabb 200 föld- művesszövetkezetet alakítottak. Jelenleg az ország parasztságá­nak húsz százaléka már közösen gazdálkodik és a szántóföldek 25 százalékát művelik meg. A kor­mány támogatja a szövetkezete­ket: kölcsönöket kapnak vetőmag, nagy teljesítményű mezőgazdasá­gi gépek, vegyszerek, műtrágya stb. vásárlására. Biztosítják a szö­vetkezetek műszaki ellátottságát, szakembereket képeznek ki és az állami szervek sokoldalú támoga­tásával megkezdték az öntözőbe­rendezések építését. Vokrug szveta

Next

/
Thumbnails
Contents