Új Szó, 1984. szeptember (37. évfolyam, 207-231. szám)

1984-09-06 / 211. szám, csütörtök

ÚJ szú 5 1984. IX. 6. Közös igyekezettel a biztonságosabb közlekedésért írta: Ján Krajčí ezredes, az SZSZK belügyminiszterének helyettese A megnyitás napjának egyik résztvevője, a Dimitrovec népművészeti együttes mutatkozik be a közönségnek (Peter Šimončík, ČSTK felvétel) A közúti gépkocsi-közlekedés előnye a rugalmas és gyors áru- és utasszállítás. Gazdasági jelen­tősége, a népgazdasági feladatok^ teljesítésére gyakorolt közvetlen*5 hatása magyarázza, hogy a szo­cialista társadalom figyelme kiter­jed azokra a problémákra is, ame­lyek a motorizáltság térhódításá­nak a velejárói. Ezen túlmenően számba kell venni, hogy a közúti közlekedés intenzitását növeli a magángépkocsik mind nagyobb száma is. Ezek a múlttól eltérően, amikor tulajdonosaik „jó módjá­nak“ voltak a szimbólumai, ma már lakosaink szokványos hasz­nálati eszközévé váltak. Hiszen az SZSZK-ban jelenleg hozzávetőleg minden nyolcadik lakosnak van személygépkocsija. Minden mozgásnak szigorú tör­vényei vannak. A közúti gépkocsi­közlekedés törvényei a közleke­dési szabályzat, amelynek szigorú megtartása a közlekedés vala­mennyi résztvevője által kizárja a közlekedési balesetek lehetősé­gét. Sajnos, a gépkocsivezetők, a gyalogosok és a kerékpárosok között sokan különféle okokból nem tartják tiszteletben ezeket a törvényeket, velük ellentétben cselekednek s ezáltal az utakon számos szerencsétlenség okozói. Ezek rendkívül kedvezőtlenül hat­nak a szocializmus legbecsesebb értékeire, az emberek életére és egészségére, de a szocialista épí­tés feladatainak teljesítésére is. Ez év januárjától július végéig az SZSZK utain 12 486 közleke­dési baleset történt, amelynek 219 halálos áldozata volt, míg 956-an súlyosabb, 2954-en pedig köny- nyebb sérüléseket szenvedtek. A felbecsült kár csaknem 62 millió kqgonát tesz ki, de ténylegesen ezt a szintet jóval meghaladja. A közúti balesetek következtében hoz­závetőleg egy átlagos üzem dol­gozói létszámának megfelelő em­ber veszíti el életét, illetve sok esetben tartós rokkantsággal járó sérülést szenved el. Számítsuk ehhez hozzá az emberéletek megmentésének, a sérültek gyógykezelésének, a javítások­nak, az anyagi károk pótlásának költségeit. így kapjuk meg a vég­eredményt, azt a veszteséget, amely évről évre jelentősen fékezi társadalmi szándékaink megvaló­sítását. A „közúti balesetek alapvető okainak elemzése arra a követ­keztetésre vezet, hogy okuk a köz­úti közlekedés egyes résztvevői­nek felelőtlensége, elővigyázat­lansága, hazardórsége, vagyis fe­gyelmezetlensége. A szóban for­gó időszakban a motoros jármü­vek vezetői idézték elő a legtöbb közlekedési balesetet, szám sze­rint 10 827-et, ami 530-cal több az előző esztendő azonos időszaká­hoz képest. Meghökkentő, hogy a hivatásos gépkocsivezetők, akik a Szövetségi Közlekedési Minisz­térium Tt. 94/1972. sz. hirdetmé­nye értelmében kötelező oktatás­ban részesülnek, és vizsgákon vesznek részt a közúti közlekedés szabályaiból, évente csaknem 40 százalékát okozzák a közúti bal­eseteknek. Ezen túlmenően a gaz­dálkodó szervezetek vezető dol­gozói csak a hibátlan műszaki ál­lapotban levő gépkocsi közleke­dését engedélyezhetik, mégpedig egészséges, kipihent és megfele­lőképpen kioktatott vezetővel. A közlekedési balesetek kivizsgá­lása azonban nem egyszer megál­lapítja, hogy a gépkocsinak ko­moly műszaki hibái voltak, illetve vezetője a fáradtságtól elszende- rült a kormánykerék mögött, sőt, felelőtlenül olyanok is vállalják a gépkocsi vezetését, akik előző­leg szeszes italt fogyasztottak. Megtörténik, hogy egyes gépko­csivezetők ittasan állnak munká­ba, mivel a felelős dolgozók közül senki sem ellenőrzi őket, mintha egyetlen elv érvényesülne - telje­sítsd feladataidat, juttasd el szállít­mányodat rendeltetési helyére, egyéb nem érdekel bennünket! Ez azonban alapvetően helytelen magatartás, elfogadhatatlan gya­korlat, amelyet gyökeresen el kell fojtani. Ehhez hozzájárulnak a'Közbiztonsági Testület közleke­dési szolgálatának tagjai is, akik az eddiginél tüzetesebben fognak foglalkozni nemcsak a gépkocsi- vezetők kihágásaival, hanem az­zal is, hogy ki és miért adott nekik utasítást a munkavégzésre, noha a gépkocsi például nem felelt meg a közúti közlekedés műszaki felté­teleinek. A közúti balesetek alapvető okai is tanúsítják, hogy elsősorban a fegyelmezetlenségben kell ke­resnünk az adott helyzet magya­rázatát. A helytelen járművezetés volt 5300 közlekedési baleset alapvető oka, 3011 baleseté a gyorshajtás, 2075 esetben pedig az elónyadás elmulasztása. A helytelen előzés következtében 346 baleset fordult elő s műszaki hiba húzódott meg csupán 95 bal­eset hátterében. A mondottakból tehát az következik, hogy a közle­kedési baleseteket csaknem min­dig az ember okozza. Közutainkon a ki nem elégítő fegyelemről tanúskodik az a tény is, hogy a gépjárművek vezetői szeszes ital befolyásolta állapot­ban 1022 súlyos közlekedési bal­esetet idéztek elő. Az ilyen jellegű balesetekről mindenki tudja, hogy rendszerint a legtragikusabb kö­vetkezményekkel járnak. Ennek ellenére a Közbiztonsági Testület közlekedési őreinek ellenőrzése továbbra is sok ilyen hazardőr gépkocsivezetőt leplez le. Az SZSZK Belügyminisztériuma in­tézkedéseinek egyik célja ezért az, hogy szigorúbban sújtsák a közúti közlekedés olyan résztve­vőit, akiknek esetében a vérvizs­gálat szeszesital-fogyasztást álla­pít meg. A közúti közlekedés gyakrabb ellenőrzése a közbiztonsági szer­vek által s ezeknek szigorúbb fel­lépése a súlyos közlekedési kihá­gásokkal szemben valóban he­lyénvaló. Megállapítást nyert, hogy a közlekedési szabályokat Az Óváros tér egész nap for­galmas; megpihenni vágyó fáradt turisták telepszenek le rövid időre Húsz János szobrához, a padra, vagy beülnek az Óvárosi Étterem­be, persze, ha kapnak helyet; mert nyáron a rengeteg külföldi mindent ellep. Van mit megcsodálni Prágá­ban! A hosszú napokra elegendő látványoságok közül csak a legne­vezetesebbeket tekintheti meg az idegen. De az Óvárosi térre min­denki eljön - akármilyen kurta is az ideje -, s ha fél óra hiányzik is az egészből, kivárja. Pár perccel a kerek óra előtt - akármennyire fáj a lába -, odaáll a Városháza elé, lehetőleg a legközelebb, amennyire csak a korlát engedi, és tekintetét a magasba emeli. Ha szemébe tűz a nap, akkor is. Mert az Orlojt látni kell! A világhírű középkori csillagá­szati óramű háromrészes alkotás. Az alsó óralap a hónapokat és a napokat mutatja, s díszítése nem kisebb mestertől származik, mint Josef Mánes festőművésztől. Az állatkör csillagképeit és a tizen­két hónapot jelképező jeleneteket 1866-ban festette. Egyébként, amit a turista lát, másolat, a ké­pek eredetijét a fővárosi múzeum­ban helyezték el. E fölött ugyan­nemcsak számos gépkocsivezető nem tartja meg, hanem fegyelme­zetlen magatartást tanúsít sok já­rókelő és kerékpáros is. Felelőtlen magatartásuk, sajnos, rendszerint halálos áldozatokkal, vagy súlyos sérülésekkel járó balesetek oka. A gyalogosok, valamint a motor nélküli járművek vezetői ez év ja­nuárjától július végéig 1117 bal­esetet idéztek elő. Az utóbbi idő­ben mind gyakrabban előfordul, hogy ittas emberek az útra heve- rednek és főleg az áttekinthetetlen útszakaszokon közlekedési bal­esetek áldozatává válnak. Tragé­diákat okoznak az ittas kerékpáro­sok is. A közbiztonsági szervek intéz­kedései önmagukban azonban je­lentősebben nem szilárdíthatják a közúti közlekedés fegyelmét. A megelőző nevelő munkának kell nagyobb hatást gyakorolnia a köz­úti közlekedés minden résztve­vőjére. Ezért tökéletesítjük és el­mélyítjük a közlekedési nevelést az iskolákban és az óvodákban, törekedni fogunk elsősorban a Honvédelmi Szövetség, továbbá gépkocsivezető iskolái és az auto- moto-klubok aktivitásának a növe­lésére. A következő időszakban, főleg ősszel, nyilván rosszabbodni fog az időjárás s előfordul köd is. Ez­zel számolni kell csakúgy, mint azzal az elemzéseink által feltárt ténnyel, hogy a közlekedési bal­eseteknek hozzávetőleg a 70 szá­zalékára a községek belterületén kerül sor. Ezúton is felhívjuk a gyalogjárókat, hogy ne kockáz­tassanak s a kerékpárosokat, hogy a kora reggeli órákban és sötétedés után csak megvilágított, a szükséges felszereléssel ellátott kerékpáron közlekedjenek. A gép­jármüvek vezetőit pedig arra szó­lítjuk fel, hogy nagyobb elővigyá­zatosságot tanúsítsanak a köz­ségek, az egységes földműves­szövetkezetek és az állami gazda­ságok létesítményei közelében, mivel éppen itt feltételezhető a közúti közlekedés egyéb résztve­vőinek nagyobb mérvű mozgása. Véleményen szerint az érdekelt intézmények közös igyekezete, valamint a közúti közlekedés vala­mennyi résztvevőjének tudatos fe­gyelme a legjobb módszere a köz­lekedési balesetek száma jelentő­sebb csökkentésének, annak, hogy közutainkon ne forduljanak elő halálos balesetek, lényegesen kevesebb legyen a sérülések szá­ma, s ne kelljen a közösből nagy eszközöket fordítani a balesetek okozta károk pótlására. csak nagyméretű óralapot látunk, a szférakört. Legfelül két kis ablak kéklik. Pontban kerek órában kinyílik, az egyik ablakon előjönnek, a másik­ban eltűnnek a bábok. A tizenkét apostol vonulásához a Halál szol­gáltat zenét; csontváz kezével ha­rangot kongat, másik kezében ho­mokórát tart. Amikor elüti az egész órát, a bábok már elvonultak egyórás pihenőjükre. Az arcokon csodál­kozás ül: de szép volt... Szomorú legenda fűződik az Orlojhoz. Készítője, Hanus mester 'híressé vált általa, messze földről zarándokoltak el hozzá azzal a ké­réssel, készítsen nekik is ilyen szerkezetet. A tanácsurak - tartva attól, hogy a mestert mégis elcsá­bítja a kincs ígérete - kiszúrták a szemét, hogy más város ne büszkélkedhessen esetleg egy még szebb Orlojjal. Amikor az órásmester érezte, közeledik a vég, az Orlojhoz vezettette ma­gát, s amikor az óra ütni kezdett, belenyúlt a szerkezetbe. Az óra megállt, a mester pedig holtan esett össze. az igazság az, hogy az Orlojt - első változatában - 1410-ben készítette egy kölni, Miklós nevű mester, s a legendabeli Hanus A kultúra Ismét gazdagodott Szlovákia fővárosa, mégpedig egy olyan lé­tesítménnyel, amelyre már hosszú ideje várt lakossága. A Hegyipark szép környezetében, az Állami Le­véltár impozáns épületének tő­szomszédságában, elkészült az amfiteátrum. S nem is akárho­gyan. Az eredeti határidő szerint még több mint egy évnek kellett volna eltelnie a befejezésig. Kivi­telezői azonban a Szlovák Nem­zeti Felkelés 40. évfordulója tisz­teletére tett szocialista kötelezett­ségvállalásuk teljesítésében állták a szavukat. A jelentős jubileumot Bratislava lakossága már itt is ün­nepelhette. Mielőtt Alexander Menyhárt, a bratislavai Staving vállalat igaz­gatója bemutatta nekünk a nagy művet, néhány adatot ismertetett.- A mintegy ötvenmillió korona beruházással készült amfiteátrum terepmunkálatainál 51 ezer köb­méter földet mozgattunk meg. Fel­használtunk 15 500 köbméter be­tont és 6500 köbméter vasbetont, 9500 négyzetméter területet pedig kockakővel raktunk ki. A számok is elárulják: komoly próbatétel volt az építkezés a vál­lalatnak és a többi kivitelezőnek. Dolgozóik bebizonyították, hogy az építőipar kimagasló teljesítmé­nyekre is képes. Építé^etileg remek megoldású a művelődésnek ez az új korszerű hajléka. Az alsó út mellett, ahol a trolibuszok közlekednek, 80 au­tónak építettek parkolóhelyet. A túloldalon majd egy kétszintes, 900 gépkocsi befogadására alkal­mas parkoló épül. A néhány napja betonozott, illetve kikövezett út és lépcsők mellett a nemrég kiültetett díszcserjék próbálnak életre kap­mester csak átalakította 1490- ben; 1552 és 72 között pedig Jan Táborský készített hozzá szerkezetet. Kisebb-nagyobb ki­hagyásokkal, de azóta is működik, a bábokat néha újra faragják (a mostaniakat 1948-ban készítette Vojtéch Suchard szobrászmű­vész). Pedig nem sok híja, hogy az Orlojt - mint idegenforgalmi látvá­nyosságot - nem tartanánk szá­mon. A tizennyolcadik század nyolcvanas éveiben Hummel épí­új hajléka ni. A színpad hátterét alkotó hat­szintes épületben még javában érezni a friss beton és a festék szagát. Végigjártuk a raktárakat is, amelyekben a színfalaknak és az egyéb kellékeknek lesz tágas he­lyük. Telefonközpont, büfé, ruha­tárak, mosdók, dohányzók, irodák, hangoló helyiségek, a rendezők fülkéi és még számos szükséges szoba áll a szereplők, a szervezők rendelkezésére.- A zenekari árok fölött a szín­pad 626 négyzetméteres - tájé­koztat az igazgató. A színpadról a hatalmas nézőtér 6246 piros színű székje tárul elénk, háttér­ben a vetítőteremmel, amelyből a 22x9,5 méteres felületre vetíte­nek majd. A felső bejárattól köze­líthetők meg a büfék, melyekben a Jednota fogyasztási szövetkezet dolgozói árusítanak majd frissí­tőket. Persze mit sem érne az a nagy­szerű amfiteátrum, ha nem lenne kellőképpen kihasználva. Hogyan gondoskodnak erről, mik a terveik - kérdeztük Martin Benkovičot, a bratislavai Művelődési és Pihe- nópark igazgatóját.- Három műfajba csoportosít­hatnám rendezvényeinket. Első­sorban rendszeresíteni kívánjuk a filmvetítéseket. Ezeken kívül népművészeti és könnyűzenei együttesek fellépéseivel számo­lunk. Még szeptemberben szere­pel itt a SĽUK és a Lúčnica. To­vábbá egy nagyszabású békeün­nepséget is szervezünk. Az amfi­teátrum nagyon jól megfelel az ilyen jellegű céloknak is. A szabadtéri új létesítmény, a főváros színfoltja, várja az érdeklődőket, a látogatókat. DEÁK TERÉZ tömester a Városháza renoválá­sakor mindenáron el akarta távolí­tani, hiszen rozsdásodik, mondta, és akkor éppen nem járt... A prá­gai egyetem tudós professzora, Josef Strnad királyi csillagász éle­sen szembeszállt Humellel. Érve­ket sorakoztatott fel az Orloj vé­delmében, megmagyarázva, hogy nem egyszerű óráról van szó; a napokat, a hónapokat, az éveket mutatja, egyszóval olyan szerke­zet ez, amely méltán kelt csodá­latot. Feljegyzések tanúsítják, hogy a tudós professzor bátor kiállása elismerést váltott ki, csak hát ö maga nem lé­vén prágai pol­gár, semmi bele­szólása nem volt a város dolgába. Az Orlojt - az ő kezdeménye­zésére - mégis megmentették, őt pedig hálából prágai polgárrá választották. Elvonultak a bábok, meg­szólal a kakas... A műszaki csodák korában is igazi csoda ez a fél évezredes szerkezet. KOPASZ CSILLA Kerek órában a prágai Orloj elótt <A szerző felvétele) AMIKOR A KAKAS MEGSZÓLAL

Next

/
Thumbnails
Contents