Új Szó, 1984. szeptember (37. évfolyam, 207-231. szám)

1984-09-05 / 210. szám, szerda

Az érsekújvári (Nové Zámky) járás mezőgazdasági dolgozói széles teret biztosítanak a haladáshoz A HATÉKONY INTENZIFIKÁLÁS ÚTJÁN . t KOM—gHTÁLJUK j A mezőgazdasági-élelmiszer­ipari komplexum jelenlegi fejlődési szakaszának stratégiai célja, az önellátás fokozatos elérése a sze­mesek termelésében és az önellá­tás mértékének növelése az élelmi­szerek termelésében okvetlenül megköveteli, hogy a mezőgazda- sági vállalatok, valamint a párt- és az állami szervek a CSKP XVI. kongresszusán és a központi bi­zottság ezt követő ülésein hozott határozatok szellemében idejében és jó minőségben gondoskodja­nak a mezőgazdasági termékek termeléséről és felvásárlásáról. Teljes mértékben tudatosítjuk, hogy ebben a tekintetben a mi járásunknak is jelentős, sőt pótol­hatatlan népgazdasági szerepe van. A járási pártszervek megtár­gyalták az adott feladatokat, konk­rét intézkedéseket tettek ezek tel­jesítésére, mikôžben minden vál­lalatnál és minden munkahelyen a hatékony intenzifikálásra he­lyezték a súlyt. Elsősorban követ­kezetesen megvizsgáltuk a tartó­san fennálló fogyatékosságok okait, s meghatároztuk ezek fel­számolásának a módszerét és időpontjait. A vizsgálatok kimutat­ták, hogy az objektív okokon kívül - a kedvezőtlen időjárás, az üze­mek gépekkel és öntözőberende­zésekkel való ellátásának hiá­nyosságai -, számos fogyatékos­ságnak kimondottan szubjektív jellege van. Ezek az irányítási és szervezési munkák alacsony szín­vonalában, a korszerű technológi­ai eljárások, a tudományos isme­retek és a haladó tapasztalatok felületes és nem kielégítő alkal­mazásában nyilvánulnak meg. Az agronómusok munkájában ez kü­lönösen a hosszan tartó szélsősé­ges időjárás alkalmával jelentke­zik, főleg csapadékhiány idején, mert ilyenkor mutatkozik meg, hogy ki az igazán jó szakember. Végeredményben a jó és a rossz munka következménye az arány­lag azonos agro-ökológiai feltéte­lek között gazdálkodó mezőgaz­dasági vállalatok eltérő gazdasági színvonalához vezet. Járásunk­ban éppen ezekben a különbsé­gekben vannak még jelentős tar­talékaink, amelyeket mielőbb hasznosítani szeretnénk. Ebben az összefüggésben el­sősorban arra fordítjuk a figyel­met, hogy a növénytermesztés fej­lődése megelőzze az állatte­nyésztését. Ennek alapvető felté­tele a termőtalajról és a talaj ter­mőképességének a növeléséről való rendszeres gondoskodás. Nem titkoljuk azonban, hogy az ezzel kapcsolatos intézkedések megvalósítása nehézségekbe üt­közik. A szarvasmarha-állomány aránylag alacsony fokú sűrűsége, valamint az almozás nélküli tartás elterjedése miatt a talaj nem kapja meg azt, amire szüksége lenne, csökken a humusztartalma, ami képletesen mondva katalizátor­ként hat a műtrágyák kihasználá­sára. Járásunk agronómusainak tehát a tápanyagok körforgásában bizonyos kihagyásaik vannak, ami a terméshozamokban és az álla­tok termelékenységében is visz- szatükröződik. Az elmúlt évben és az utóbbi hónapokban elért eredmények azt bizonyítják, hogy fokozatosan si-' kerül megoldani ezt a problémát, s láthatóan javul a mezőgazdasági termelés színvonala. Meggyorsult a termelés növelésének a dinami­kája, s megszilárdult a vállalatok gazdasági helyzete. Tavaly és az idei év eddigi hónapjaiban a felvá­sárlási terv minden feladatát telje­sítettük. A 6. ötéves tervidőszak azonos időszakához viszonyítva a bruttó mezőgazdasági termelés 20.4 százalékkal, a növényter­mesztés termelési értéke pedig 20.4 százalékkal nőtt. Alapvető mértékben megnövekedett a hü­velyesek, az olajos magvak, a technikai növények, valamint a gyümölcs- és a zöldségfélék felvásárlása. Fokozatosan növek­szik a szarvasmarha-állomány, si­kerül megvalósítani a sertéste­nyésztés intenzifikálásában kitű­zött célokat, örömmel vesszük tu­domásul, hogy javulás mutatkozik az abraktakarmányokkal való gaz­dálkodásban. A sűrűn vetett gabonafélék ter­melésében az elmúlt évben a har­madik legnagyobb hozamot értük el, míg az idei év az eddigi legna­gyobb hozamot eredményezte. A járásban 6,02 tonnás átlagos hektárhozammal fejeztük be az aratást, s 22 000 tonna gabonát termeltünk terven felül. Ez lehető­vé teszi a 7. ötéves tervidőszak első éveiből származó hiány csök­kentését, egyes vállalatoknál pe­dig a teljes kiegyenlítését. A járási pártbizottság elnöksé­ge által jóváhagyott intenzifikációs programok alapvető útmutatás­ként szolgálnak a mezőgazdasági vállalatok gazdasági vezetősége és a pártszervezetek számára. A CSKP KB 8. ülésén hozott hatá­rozatok értelmében intézkedése­ket teszünk a legújabb tudomá­nyos és műszaki ismeretek jobb kihasználására, az újítók mozgal­mának kiszélesítésére, s a tech­nológiai folyamatok további ész- szerúsítésére. A kutatóintézetekkel és a Nyitrai (Nitra) Mezőgazdasági Főiskolá­val együttműködve kidolgoztuk a lemaradozó vállalatok intenzifi­kációs és jövedelmezőséget nö­velő programjait. A hosszú ideje gyengén gazdálkodó vállalatoknál célul tűztük, hogy a 7. ötéves terv­időszak végére gazdálkodási szín­vonaluk elérje az azonos feltételek között gazdálkodó átlagos vállala­tok színvonalát. Jelentős szerepet játszik ebben a vállalatoknak nyúj­tott szakmai és módszertani segít­ség. Jó tapasztalataink vannak a Gottwaldi napok szervezésében. Ezek keretében az egyes munka- csoportokban megtárgyaljuk a pártmunka és a gazdasági tevé­kenység egyes konkrét kérdéseit, s intézkedéseket fogadunk el a munka további javítására. A já­rási párt- és gazdasági szervek összpontosított törekvése kedve­zően hatott a Bardoňovi és a Kom- jaticei Efsz gazdasági eredménye­inek javulására, örömmel vesszük tudomásul, hogy a gyengén gaz­dálkodó vállalatok már elérik az előirányzott növekedést a terme­lési feladatok teljesítésében. Eb­ben az irányban az eddiginél telje­sebb mértékben kihasználjuk a kooperációs körzetek szervezé­séből származó előnyöket. Emel­lett nem akármilyen együttműkö­désre törekszünk, például csak gépek kölcsönzésére vagy más szomszédsági kisegítésre, hanem azt akarjuk elérni, hogy az erőseb­bek segítséget nyújtsanak a gyen­gébbeknek a gazdasági színvonal emeléséhez. Az ilyen jellegű együttműködésben természete­sen mindkét fél részéről tisztázni kell a kapcsolatok feltételeit, hogy a segítség nyújtása és átvétele ne ütközzön akadályokba. A jpvőben nagyobb súlyt helye- * zünk a problémák pártalapon tör­ténő megoldására. A pártalap- szervezetekben állandóan szem előtt kellene tartani, hogy a kom­munistáknak a kooperáció fejlesz­tésében is példát kell mutatniuk, elsősorban a jó tapasztalatok át­adása és azok készséges átvétele területén. Habár a kooperációs körzetekben az önkéntesség elve érvényesül, az esetek többségé­ben megmutatkozott, hogy ezt sem lehet ösztönösen fejleszteni, itt is szükség van a tervszerű mun­kára. Járásunkban a sűrűn vetett ga­bonaféléken kívül nagy jelentősé­ge van a szemes kukoricának is, amit 18 ezer hektáron termesz­tünk. Az utóbbi években számos vállalatnál bevezették a kukorica csőzúzalékos betakarítását, ami első pillantásra célszerűnek lát­szik, ugyanis lehetővé teszi a ku­korica egész tömegének a hasz­nosítását, megtakarítja a szem szárításához szükséges energiát stb. Járásunk mezőgazdasági-élel­miszeripari komplexumában ter­mészetesen további sürgős fel­adatok teljesítéséről is gondosko­dunk. Többek között szeretnénk mielőbb felszámolni a raktározási térségek hiányának a problémáját. Ez a hiányosság a betakarítási és a szállítási veszteségekkel együtt évente 15-20 százalékkal csök­kenti a tömegtakarmányok meny- nyiségét. Ezért olyan intézkedése­ket valósítunk meg, hogy minden vállalat teljes mértékben önellátó legyen a tömegtakarmányokból. Ebben az esetben is ki akarjuk használni a kooperációs körzetek­ben megvalósuló együttműködés pozitív hatását. Támaszkodni fo­gunk a munkakezdeményezés fej­lesztésének bevált formáira, s elő­térbe helyezzük a gazdálkodás végső eredményeire vonatkozó anyagi érdekeltség, elsősorban a brigádrendszerű önálló elszá­molási rendszer gyakorlati érvé­nyesítését. Járásunk mezőgazda- sági vállalatai a tervezettnél na­gyobb termelési feladatokat fo­gadtak el. Ezért is hangsúlyozzuk, hogy a fokozott követelmények nagyobb igényeket támasztának minden pártszervezet, minden kommunista munkájával szem­ben. Nekik a haladás élvonalában kell példát mutatniuk, csak így tel­jesíthetjük sikeresen azokat a fel­adatokat, amelyeket a társadalom vár tőlünk. JAROMÍR VALENT, Az SZLKP Érsekújvári Járási Bizottságának vezető titkára A nyári hónapokban sok turista keresi fel a biatnicai várat. (Igor Grossmann felvétele) A munkakezdeményezés szép példái A közellátás javításáért egyre nagyobb felelősséget érez­nek a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság útján haladó földművesek. Adatok bizonyítják, hogy a múlt év hasonló időszakához viszonyítva jóval több tejet, húst és gabonát termelnek. Az efsz-ek megalakulására jóváhagyott törvény születésének 35. évfordulója évében soha nem látott mérték­ben bontakozott ki kezdeményezésük. Szlovákiában még a múlt év végén 19 egységes földművesszövetkezet és három állami gazdaság felhívást tett közzé, melyben az idei és a hetedik ötéves tervidőszakra szóló feladatok teljesíté­sére és túlteljesítésére buzdították az ágazat dolgozóig. A fel­hívás követőkre talált. Országos méretben már 413 efsz válaszolt rá, mégpedig konkrét tettekkel. A szocialista munkaverseny az efsz-ek X. kongresszusa közeledtével még nagyobb méreteket ölt. A szövetkezeti tagok vállalják, hogy gazdaságukban magasabb szintre eme­lik a termelést, nagyobb mértékben járulnak hozzá a társa­dalmi igények kielégítéséhez. Épp az idén tapasztalhatjuk, hogy a mezőgazdasági vállalatok olyan terményekből is többet termelnek, amelyekből korábban sokat külföldről kellett behozni. Lényegesen fellendült a szója, a lencse és a napraforgó termesztése. A kezdeményezés tehát kiterjedt a nagy szakértelmet igénylő növények termesztésére is. A kongresszus előtti munkaverseny azért hozta meg a várt eredményeket, mert minden szövetkezeti tagnak alkalma volt véleményt nyilvánítani, javaslatot és észrevételt tenni. A Szö­vetkezeti Földművesek Szövetsége Központi Bizottságának kimutatása szerint az efsz-tagok eddig 60 ezer javaslatot, megjegyzést intéztek a szövetkezet vezetőségéhez, illetve a felsőbb szervekhez. Ezek jó részével érdemben foglalkoz­nak, és ez máris megmutatkozik a gazdálkodás javulásában. A szocialista munkaversenybe országos méretben az efsz- ek tagjainak 75,4 százaléka kapcsolódott be. A kezdeménye­zésben, a problémák megoldásában és új munkamódszerek javaslásában élen járnak a szocialista munkabrigádok és a komplex racionalizációs brigádok tagjai. A 13 589 szocia­lista munkabrigád 180 ezer tagja - akik közül 3950 már aranyjelvényt kapott - és a 982 komplex racionalizációs brigád 17 877 tagja a munkakezdeményezés élén jár. Ezek olyan dolgozók, akik már korábban is többet vállaltak és segítették társaikat. Agitációs munkájuk és példamutatásuk eredménye, hogy a dolgozók 211 ezer egyéni és 20 ezer kollektív kötelezettségvállalást tettek. Ezeket a vállalásokat a napokban zajló - az aratóünnepélyekkel egybekötött ünnepi gyűlésen - még kiegészítik, tökéletesítik. Ahol szükséges, még visszatérnek a kongresszusi vitaanyagra és további javaslatokat, észrevételeket tesznek. A Szövetkezeti Földművesek Szövetségének járási bizottságai úgy irányítják a szocialista munkaversenyt és a kötelezettségvállalási moz­galmat, hogy az a minőségi és takarékossági mutatókra is irányuljon. Minden járásban szép számmal vannak olyan efsz-ek, amelyek csak első osztályú tejet, húst és más terméket adnak el. Az elvárásoknak megfelelően teljesítették gabonaeladási tervüket is. A jó példákat népszerűsítik, hogy a verseny még jobban a minőség javítására irányuljon, BALLA JÓZSEF Múlt, jelen és jövő találkozója Brezová pod Bradlom. A senicai járás városkája. A közelmúltban a Szlovákiai Nószövetség szervezésében itt is sqr került a három nemzedék találkozójára, amely a Szlovák Nemzeti Felkelés 40. évfordu­lójához kötődött. NEHÉZ NAPOK Ctibor Strmenský, a városi nemzeti bizottság elnöke vázolta a település fejlődését:- >4z első feljegyzés, amelyben Brezová neve szerepel, 1262-ből származik. Fejlődése viszonylag gyors ütemű volt, 1709-tól város­ként tartották már számon. A több­ségében bőrfeldolgozással foglal­kozó lakosságnak azonban nem nyújtott megélhetést a környék Egy részük elvándorolt, s a 19. század végén ismét falu lett a vá­rosból. A negyven évvel ezelőtti felsza­badító harcok résztvevői • közül még többen élnek. Nem volt ne­héz szóra bírni az egykori partizá­nokat, akik egy része a Štefánik II. partizánbrigád Ján Repta oszta­gában tevékenykedtek. Nehéz napokról esett szó. Arról, miként segítette a lakosság a megszállók ellen illegálisan har­coló hazafiakat. Nem hagyták ma­gukra családtagjaikat sem, s ön- feláldozóan segítették a szovjet katonákat is, akik megszöktek a hadifogoly táborokból és a he­gyekben találtak menedékre.- A nők is részt vállaltak a Fel­kelésből - mondotta Ludmila Tal- lová. - Igaz, nem volt mind­egyiknek fegyver a kezében, de tudták mi módon segíthetnek, mi a tennivalójuk. A sebesültek bújta­tása, ápolása nagy bátorságot, odaadást követelt. A gyógy- és a kötszer beszerzése nem volt egyszerű feladat. Az élelemről is nekünk kellett gondoskodnunk. A LEGSZEBB EMLÉKMŰ 1945. április 6-án szabadult fel az akkor 2900 lakosú település. A fejlődés itt is rohamos léptekkel indult meg. Nem véletlenül mon­dotta az egyik idős bácsi, hogy a legszebb emlékművet akkor lát­ja, ha a várost ölelő dombok vala­melyikéről végignéz a korszerű te­lepülésen. Az idén fennállásának 30. év­fordulóját ünneplő Rugó- és Gép­gyár egyike azon vállalatoknak, amelyek biztosítják a helybeliek foglalkoztatását. A 2400 alkalma­zott mintegy 43 százaléka-nő, s megemlíthetjük azt is, hogy 104 dolgozó rendelkezik főiskolai ké­pesítéssel, 260-an pedig érettsé­giztek.-Az említett vállalaton kívül a Nyugat-szlovákiai Bútorgyárak­nak és a Nyugat-szlovákiai Ba­romfifeldolgozó Vállalatnak van részlege városunkban - folytatta az elnök. - A Szlovák Nemzeti Felkelés Föidmüvesszövetkezet 3421 hektáron gazdálkodik. Aztán sorolta, mi mindennel gazdagodott még az 1966-ban is­mét városi rangra emelkedő tele­pülés:- Négy lakótelep épült, iskolák, öt óvoda, három bölcsőde. A Par­tizán üdülőben pihenhetnek a hoz­zánk látogatók és ezenkívül a ma­gasépítő vállalat itt létesített szak­munkásképzőt. Idén két gyógy­szertárral ellátott egészségügyi központot adtunk át mintegy ötmil­lió korona értékben. A komplex lakásépítés keretében az Észak I. lakótelepen 377 lakás készült el s egy további, 480 lakásos rész építését kezdtük meg. Bölcsődét is építünk, meg bevásárlóköz­pontot. ÚTRAVALÓ A JÖVŐBE Múltról, jelenről egyaránt szó esett. S beszélnünk kell a város jövőjéről is. Peter Uhlík tanító, a múltból merítve beszélt a gyere­kek neveléséről, tanulóiról:- Igyekszünk a Felkelés erköl­csi értékeit mindennapi munkánk­ban érvényesíteni. Például úgy, hogy az osztályokban az össze­tartásra hívjuk fel a figyelmet, a tudnivalók elsajátítására ösztö* nözzük a tanulókat. Azt tartom, legjobban az osztályfőnök irányít­hatja a gyermekeket, hiszen rend­szeresen figyelemmel kíséri mun­kájukat. Ehhez hasonlóan fontos az iskolán kívüli tevékenység is, amelynek során még közelebb ke­rül egymáshoz a tanító és a diák. Kiemelte s sport jelentőségét is. Nem véletlenül. Edzőként műkö­dik, a kézilabdázókkal foglalkozik, örömmel újságolta, hogy a tanu­lók eredményesen szerepelnek a szlovákiai és az országos verse­nyeken.- Gyakran járok kirándulni az osztályommal. Most nyolcadiko­saim vannak, ötödiktől vagyok az osztályfőnökük. Célom az, hogy a gyerekek alaposan megismerjék városunkat, környékünket. A múl­tat beleértve. Felkerestük például azokat a helyeket, amelyeken Ján Repta partizánjaival járt. De vol­tunk már Árvában, Liptóban és a Feiső-Nyitra történelmileg jelen­tős tájain is. Idén a Magas-Tátrá- vai ismerkedünk meg, a jövő év­ben pedig Csehországba szeret­nének ellátogatni. Ilyen útravalót is adok a gyermekeknek, hogy le­gyen mire emlékezniük, ha kike­rülnek az iskolánkból. A Vörös Csillag Érdemrenddel kitüntetett település lakosai múlt­jának és jelenének egy-egy moz­zanata is érzékelteti: a város fejlő­désének tevékeny részesei. Idén az SZNF 40. évfordulója tisztele­tére százezer korona értékű köte­lezettséget vállaltak. S az eddigi eredmények igazolják: állják a szavukat. DEÁK TERÉZ ÚJSZÚ 4 1984. IX. 5. i

Next

/
Thumbnails
Contents