Új Szó, 1984. szeptember (37. évfolyam, 207-231. szám)

1984-09-29 / 231. szám, szombat

mm* i Egy hét a nagyvilágban Szovjet-amerikai viszony Szinte már közhelyszámba me­nő megállapítás, hogy a Szovjet­unió és az USA kapcsolataitól nagy mértékben függ az egész nemzetközi helyzet. A világon mindenütt nagy érdeklődéssel fi­gyelik a közeledés legapróbb jeleit is, remélve, hogy ez jótékony ha­tással lesz valamennyi leszerelési fórumra, a megszakított tárgyalá­sok felújítására, a kelet-nyugati politikai párbeszédre. Ezek a jelek azonban egyelőre nem tapasztal­hatók, bár sokan reménykedve te­kintettek az ENSZ-közgyűlés ülésszakának a szovjet-amerikai érintkezéssel kapcsolatos esemé­nyeire. Persze a személyes talál­kozók puszta ténye is eredmény, ám végül is azoknak lett igazuk, akik óva intettek a túlzott optimiz­mustól. Vegyük sorjába az ese­ményeket. Ronald Reagan amerikai elnök New Yorkban az ENSZ-ülésszak általános politikai vitájának meg­kezdése előtt beszédet mondott. Ezúttal eltekintett a rá oly jellemző szovjetellenes kirohanásoktól, s azt igyekezett elhitetni, hogy az USA „kész a konstruktív tárgyalá­sokra a Szovjetunióval“. Amint azonban a hivatalos TASZSZ-rea- gálás is leszögezte: Reagan be­széde az ENSZ-ben nem mutatott érdemi módosulást az amerikai politikában, vagyis nem az eddigi kurzus lényegének megváltoztatá­sáról van szó, hanem annak leg­feljebb új, vonzóbb csomagolásá­ról. (Egy évvel ezelőtt persze Rea­gan még a csomagolásra sem ügyelt, amikor ugyancsak az ENSZ-ben mondott beszédében nagy lökést adott a szocialista or­szágok elleni nyugati propaganda­hadjáratnak.) Mivel a Reagan-beszéd tartalmi része kevés volt, az érdemi tár­gyalásokat előrevivő javaslatokat nem tartalmazott, sokan tették fel a kérdést, vajon mit jelent a hang­váltás jó egy hónappal az elnökvá­lasztások előtt. Aligha kell részle­tezni, hogy a szovjet-amerikai fe­szültség esetleges további káros következményeitől tartó választó milliók megnyugtatását célozta. Konsztantyin Csernyenko a szov­jet írószövetség kongresszusán - egy nappal Reagan beszéde után - hangsúlyozta: az USA a té­nyekből ítélve egyelőre vagy nem akarja, vagy nem képes megérte­ni, hogy nincs más ésszerű lehe­tőség, mint a szovjet-amerikai kapcsolatok normalizálása az egyenlőség, egymás kölcsönös tisztelete és az egymás belügyei­be való be nem avatkozás elvei alapján. A szerdai Gromiko-Shultz talál­kozón a szovjet külügyminiszter ugyancsak arra figyelmeztette amerikai kollégáját: nagy hibát kö­vet el az USA, ha azzal számol, hogy katonai erőfölényre tehet szert a Szovjetunióval szemben. A találkozót értékelve a TASZSZ is rámutatott; érdemi változás nincs Washington álláspontjában, sem a hadászati és az európai nukleáris fegyverekről szóló tár­gyalások felújítását, sem az űr­fegyverkezés megakadályozását célzó tárgyalások megkezdését il­letően. Gromiko ezután az ENSZ- ülésszakon mondott csütörtöki be­szédében részletesen elemezte a szovjet-amerikai kapcsolatok megromlásának okait. A gondo­san érvelő szovjet külügyminiszter konkrét tényekkel bizonyította, mennyire különböznek az USA szavai és tettei. A Szovjetunió haj­landó a tárgyalásokra, de csak akkor, ha az USA nem törekszik az erőfölény megszerzésére - mondta Gromiko. Márpedig épp ez a törekvés jellemző Washing­ton minden lépésére. A jelenlegi amerikai kormány nem sajnálta a fáradságot, hogy lerombolja mindazt a pozitív eredményt, amely korábban megszületett, hogy aláássa a korábban kiépített bizalmat a két ország között. Gromiko határozott hangon konkrét tetteket sürgetett, kijelent­ve, hogy a szóbeli biztosítékok még nem vezetnek a szovjet­amerikai kapcsolatok normalizálá­sához. Utalva arra, hogy a wa­shingtoni hangnemváltás az el­nökválasztással függ össze, kije­lentette: a történelem nem azon a napon kezdődik, amikor az USA-ban ez vagy az a kormány hatalomra jut... Közép-Amerika Visszatérve még az ENSZ- ülésszakra, az általános vitában sok bírálat érte az USA közép­amerikai intervenciós politikáját, amely a legfőbb akadálya a tér­ségben kialakult konfliktusok ren­dezésének. Amíg Washington nem hagy fel a salvadori rezsim, a nicaraguai ellenforradalmárok támogatásával, a sandinista rend­szer gazdasági, politikai blokádjá­val, amíg katonai támaszpontok láncolatát építi ki és rendszeres hadgyakorlatokat tart, addig nem lehet szó Közép-Amerikában bé­kéről. Ezért ennek figyelembevételé­vel kell megítélni a Contadora- csoport által kidolgozott béketer­vet, melynek aláírása a térség ál­lamai által, állítólag, elérhető kö­zelségbe került. Managua a héten közölte, feltétel nélkül elfogadja a tervet, amely lapértesülések szerint (a dokumentumot hivatalo­san még nem hozták nyilvános­ságra) egyebek között feltételezi: az érintett felek eltekintenek vala­mennyi új típusú fegyver beszer­zésétől, kétéves határidővel meg­szüntetik a katonai tanácsadók je­lenlétét, fölszámolják a külföldi ka­tonai bázisokat, s tartózkodnak a más országok kormánya ellen tevékenykedő szervezetek támo­gatásától. Nicaragua békeszándékát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy egyetért a fenti pontokkal, tehát a konfliktus megoldása érde­kében kész lemondani arról is, hogy új, korszerű vadászgépeket szerezzen be (amelyekhez az egyre hevesebb ellenforradalmi támadásokra való tekintettel vitat­hatatlan joga lenne). Azt már ko­rábban bejelentették, hogy Kuba kész kivonni tanácsadóit az or­szágból, s ezek első csoportja tavaly már el is hagyta Nicaraguát. De nem Nicaraguában, hanem a vele szomszédos országokban vannak külföldi katonai támasz­pontok, s folynak rendszeresen provokatív hadgyakorlatok. A Contadora-terv független megfigyelők felügyelete alatt meg­rendezendő választásokat is elői­rányoz. Ami Nicaraguát illeti, a héten ezzel kapcsolatban is tör­tént egy s más. A sandinista front javaslatára szeptember 30-ig meghosszabbították az egyébként július 31-én lejárt választási be­jegyzés határidejét, hogy az eddig távolmaradó ellenzéki pártok is bi­zonyíthassák: készek részt venni a demokratizálási folyamatban. Nos, az ellenzéki erőket tömörítő ún. demokratikus koordináció kö­zölte: nem indul a választásokon, engedve így az USA nyomásának, amelynek célja a november 4-i szavazás legitimálásának meg­kérdőjelezése, a sandinista rend­szer lejáratása. Az elmúlt héten végrehajtott fegyveres támadások is a választási előkészületek meg­zavarását szolgálják. A sandinis­ta vezetés azonban határozottan kijelentette: a választásokat a kiírt időpontban megtartják, halasztás nem lesz. Az egyre feszültebb helyzetben került sor kedden a mexikói Man- zanillóban a nicaraguai-amerikai tárgyalások újabb fordulójára. A megbeszélésekről ezúttal sem közöltek semmilyen részleteket. összeállította: PAPUCSEK GERGELY A HÉT TÉRKÉPEI: Csád - megkezdődött a francia és a líbiai csapatok kivonása (az Oum Chaloubától északra fekvő országrészt tartják ellenőrzé­sük alatt a csádi ellenzéki erők); Hongkong - Pekingben szerdán parafálták a brit koronagyarmat jövőjéről szóló kínai-brit megállapodást. Gromiko-Mondale találkozó Rendkívül fontos a két nagyhatalom kapcsolatainak javítása (ČSTK) - Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a szovjet minisztertanács első alelnöke csütörtökön New Yorkban találkozott Walter Mon- dale-lal, a Demokrata Párt elnök­jelöltjével. Az eszmecserén áttekintették a szovjet-amerikai kapcsolatok je­lenlegi helyzetét és távlatait, s mindketten úgy vélték, hogy ezek a kapcsolatok döntő mérték­ben meghatározzák a nemzetközi helyzet alakulását. Andrej Gromiko rámutatott arra, milyen veszélyes helyzet állt elő annak következtében, hogy Wa­shington meghiúsított minden szovjet-amerikai leszerelési tár­gyalást, beleértve az atomfegyve­rekről folytatott párbeszédet is. Hangsúlyozta, hogy a Fehér Ház fokozza a lázas fegyverkezést, és háborús előkészületeket tesz. A szovjet külügyminiszter ugyan­akkor megerősítette, hogy a moszkvai vezetés hasonló wa­shingtoni óhaj esetén kész közre­működni a kétoldalú kapcsolatok megjavításában. Walter Mondale szavaiból az derült ki, hogy rendkívül fontosnak és ugyanakkor lehetségesnek tartja a két nagyhatalom viszonyá­nak a megjavítását. Ezzel kapcso­latban néhány olyan gondolatot ismertetett, amelyek bizonyos le­hetőségeket kínálnának a két nagy hatalom álláspontjának a kö­zelítésére és esetleges megálla­podások létrejöttére a fegyverzet­korlátozásról és a leszerelésről, mindenekelőtt a nukleáris fegyve­rek terén, ha Washington ezeket az elképzeléseket politikájában érvényre juttatná. A szovjet külügyminiszter az ENSZ-ben találkozott olasz kollé­gájával, Giulio Andreotti külügy­miniszterrel. A találkozón mindkét részről megelégedéssel nyugtáz­ták a kétoldalú kapcsolatok fejlő­dését, és síkraszálltak a politikai kapcsolatok fenntartása mellett. Több időszerű nemzetközi kérdést is megvitattak, miközben Andrej Gromiko rámutatott az új típusú amerikai rakéták nyugat-európai telepítésében rejlő veszélyekre. Bohuslav Chňoupek tárgyalásai az ENSZ-ben (ČSTK) - Bohuslav Chňoupek külügyminiszter, aki az ENSZ- közgyűlés XXXIX. ülésszakán részt vevő csehszlovák küldöttsé­get vezeti, csütörtökön New York­ban találkozott Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügy­miniszterrel. A találkozón áttekintették a csehszlovák-nyugatnémet kap­csolatok pillanatnyi helyzetét, és rámutattak ezek bővítésének to­vábbi lehetőségeire. Időszerű nem­zetközi kérdéseket is áttekintettek, és kölcsönösen tájékoztatták egy­mást kormányaiknak a legégetőbb nemzetközi kérdések megoldására vonatkozó elképzeléseiről. Szovjet felszólalás Stockholmban (ČSTK) - Az európai bizalom- és biztonságerösító, valamint a le­szerelési kérdésekkel foglalkozó stockholmi konferencián tegnap felszólalt Viktor Tatarnyikov ve­zérőrnagy, a szovjet küldöttség tagja. Többek között rámutatott, a jelenlegi nemzetközi helyzet megköveteli, hogy a stockholmi konferencia jelentős mértékben járuljon hozzá a nukleáris háború veszélyének elhárításához. A Szovjetunió és a többi szocialis­ta ország Stockholmban előter­jesztett javaslatai épp ezt a célt Amerikai terror Nicaragua ellen (ČSTK) - A nicaraguai kormány az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé terjesztette azokat a dokumentu­mokat, amelyek azt támasztják alá, hogy az Egyesült Államok az állami terrorizmus politikáját érvé­nyesíti Nicaraguával szemben. A dokumentumok meggyőzően bi­zonyítják, hogy a nicaraguai nép az USA által vezetett hadüzenet nélküli háború áldozata. A nicaraguai ENSZ-nagykövet levele - ehhez csatolták a doku­mentumokat - felszólítja a Köz­gyűlést és a BT-t, akadályozza meg az események veszélyes ala­kulását és járuljon hozzá a közép­amerikai válság politikai rendezé­séhez. Regionális gazdasági konferencia (ČSTK) - A Costa Rica-i San Jóséban tegnap megkezdődött a közép-amerikai országok, a Contadora-államok, valamint a Közös Piac tagországai külügy­minisztereinek konferenciája. Luis Alberto Monge Costa Rica-i ál­lamfő csütörtöki sajtóértekezletén ezzel kapcsolatban rámutatott: a konferencia célja, hogy hozzájá­ruljon a térség gazdasági és társa­dalmi problémáinak megoldásá­hoz, s mindenekelőtt támogassa a közép-amerikai békés rende­zésre irányuló erőfeszítéseket. Monge azonban óva intett a túlzott optimizmustól, s hangsúlyozta, a konferenciától nem lehet várni a közép-amerikai válság végső megoldását. szolgálják - mondotta Tatarnyi­kov, majd részletesen foglalkozott a hadgyakorlatok korlátozásának kérdésével. Egyebek között rámu­tatott: a NATO-országok nem tesznek semmit az erre vonatkozó intézkedések kidolgozásáért, ami összefügg azzal, hogy az USA és szövetségesei továbbra is az erő pozíciójából akarják folytatni politi­kájukat. Tatarnyikov elítélte azt a nyuga­ti javaslatot, amelynek célja az európai államok fegyveres erői te­vékenységének ún. röntgenezése, tehát lényegében a kémtevékeny­ség legalizálása. Tekintettel arra, hogy ez a „röntgenezés“ nem érintené az USA területét, nyilván­való, hogy a Nyugat egyoldalú előnyökre kíván szert tenni. Ez éles ellentétben áll a stockholmi konferencia egyik alapelvével: va­lamennyi résztvevő biztonsága ér­dekeinek és jogainak tiszteletben tartásával. * Tiltakozási hullám Argentínában (ČSTK) - Argentínában hatal­mas tiltakozási hullámot váltott ki a legfelsőbb katonai bíróság szer­dai döntése, miszerint a korábbi katonai junták vezetőit nem lehet elítélni. Csaknem valamennyi poli­tikai párt, társadalmi, diák- és szakszervezet a bíróság eljárását a Raúl Alfonsín államfőnek való engedelmesség egyértelmű meg­tagadásaként értékeli. Az elnök az alkotmány szerint ui. a fegyveres erők főparancsnoka is. Argentínában az 1976-os kato­nai hatalomátvétel után ezrek tűn­tek el, s a rezsim lábbal tiporta az emberi jogokat. Tények bizonyít­ják, hogy ezért a volt juntafónökök - Videla, Viola és Galtieri tábor­nokok - közvetlenül felelősek. A Paraguayi KP felhívása (ČSTK) - A Paraguayi Kommunista Párt illegalitásban megjelenő lapja, az Adelante, olyan széles nemzeti front létrehozását szorgalmazza, amely megdönthetné a Stroessner-diktatúrát. A lap felhívása hangsúlyozza, hogy elengedhetetlen valamennyi demokra­tikus és haladó erő mozgósítása és egysége. Ezt a néptömegek is mindin­kább tudatosítják, amit az utóbbi hóna­pokban lezajlott kormányellenes tünte­tések is bizonyítanak - írja a lap. ÚJ SIÓ 6 1984. IX. 29. Szeptember 22-töl 28-ig Szombat* A nicara9uai külügyminiszter bejelentette, hogy kormánya elfogadja a Contadora-államok béketer­vezetét, egyben Managuában szeptember 30-ig meghosszabbították a pártok választási bejegyzé­sének határidejét. Vasárnap: A francia kormány úgy döntött, hogy négy baszk terroristát Togóba szállíttat, további 3-at pedig kiad Madridnak; a határ két oldalán emiatt egész héten súlyos zavargások voltak Hétfő: Ronald Reagan beszéde nyitotta meg az ENSZ­ülésszak általános politikai vitáját - Szovjet és nyugatnémet közéleti személyiségek kétnapos ta­nácskozást kezdtek Moszkvában az európai politi­kai helyzetről Kedd: Szovjet-finn kormányfői tárgyalások kezdődtek Moszkvában - Csádban megkezdték a líbiai és a francia cspatok kivonását - A szovjet írószövet­ség kongresszusán Konsztantyin Csernyenko egyebek között a szovjet-amerikai kapcsolatokkal foglalkozott Szerda* New Yorkban háromórás megbeszélést folytatott Andrej Gromiko és George Schultz - Pekingben parafálták a kínai-brit megállapodást Hongkongról Csütörtök* A szovlet külügyminiszter beszédet mondott az ENSZ-ben - Bécsben megkezdődött a közép-euró­pai haderőcsökkentési tárgyalások 34. fordulója - A szovjet fővárosban ünnepség keretében magas kitüntetéseket nyújtottak át Konsztantyin Cser­nyenkónak Péntek: Washingtonban találkozott Ronald Reagan és And­rej Gromiko

Next

/
Thumbnails
Contents