Új Szó, 1984. szeptember (37. évfolyam, 207-231. szám)
1984-09-28 / 230. szám, péntek
ŕ j szú 3 1984. IX. 28. A haza felvirágoztatásáért végzett munka elismerése (Folytatás az 1. oldalról) donit az elfogadott határozatok teljesítése ellenőrzésének s annak, hogy a megkezdett mű mindig befejeződjön, s a szovjet polgár munkája, legyen szó bármelyik szakaszról, mindig fegyelmezett, lelkiismeretes és hatékony legyen. Nemcsak pártunk és a szovjet nép, hanem az egész világ is tud arról a kitartó erőfeszítéseiről, amelyek az emberiséget fenyegető atomháborús veszély elhárítására, a világbéke megszilárdítására, a gyümölcsöző, kölcsönösen előnyös nemzetközi kapcsolatok fejlesztésére, a testvéri szocialista országok együttműködésének elmélyítésére, valamennyi állam, minden nemzet szabadsága, függetlensége és szociális haladáshoz való joga tiszteletben tartására irányulnak. A bonyolult nemzetközi helyzetben biztonsággal vezeti államunkat a béke és a nemzetek közötti barátság lenini útján. Különösen hangsúlyoznom kell azt a nagy figyelmet, amelyet ön, Konsztantyin Usztyinovics mint a párt és az állam vezetője, a Szovjetunió Védelmi Tanácsának elnöke és a fegyveres erők főparancsnoka fordít államunk védelmi képességének a megfelelő szinten tartására, dicső fegyveres erőink anyagi biztosítására és eszmei-politikai nevelésére. E feladatok teljesítésében joggal látja a szovjet nép békés életének és az egész emberiség békés jövőjének egyik legfőbb biztosítékát. Kedves Konsztantyin Usztyinovics! A párt- és állami irányításnak valóban lenini stílusát sajátította el, amelyre jellemző az elért eredmények értékelésének realista megközelítése, az időszerű problémák megoldására kiterjedő kitartó gondoskodás, a magas fokú igényesség s ugyanakkor a dolgozókhoz való baráti viszony, a kommunisták és valamennyi dolgozó kezdeményezésének és tapasztalatainak kihasználása, a tömegekkel való kapcsolat állandó szükségessége és a szovjet ember iránti figyelmesség. Mint az ön munkatársai nagyra értékeljük képességét a kollektív munka kiváló szervezésére, az elvtársak iránti tiszteletét és figyelmességét, hallatlan munkabírását és szerénységét. Mindez valamennyiünket ösztönöz, valameny- nyiünknek segít a nagy és felelősségteljes feladatok teljesítésében. A megérdemelt magas kitüntetés átadásakor az összes jelenlevő nevében, valamint a kommunisták millióinak és az egész szovjet népnek a nevében szeretném önnek megköszönni nagy munkáját, s kívánni önnek jó egészséget, hosszú életet és további nagy sikereket a párt és a nép felvirágoztatásáért végzett tevékenységében. Konsztantyin Csernyenko válaszában a következőket mondotta: Kedves elvtársak! Engedjék meg, hogy kifejezzem hálámat a kitüntetésekért, amelyekkel oly nagyra értékelték munkámat. Köszönöm önnek, Dmitrij Fjodorovics a szívélyes szavakat. Ószintén örülök annak, hogy ma itt azok az elvtársak gyűltek össze, akikkel együtt dolgozom a Politikai Bizottságban és a Központi Bizottság Titkárságán, valamint a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsában. Elsősorban azért örülök, hogy kitüntetésemet közös munkánk elismerésének tartom, s úgy értékelem, mint annak a politikának a jóváhagyását és támogatását, amelyet a párt kollektíván dolgoz ki. És tisztán személyes szempontból - az ember munkájának elismerése, természetesen, mindig örömöt szerez és arra ösztönöz, hogy érdemes legyen rá, hogy becsülettel teljesítse a párt és a nép iránti kötelességét. Egész életemben nem ismertem fontosabb célt, mint e kötelesség teljesítését s azt, hogy lehetőségem legyen hasznára válni népemnek. A kitüntetést rendkívül felelősségteljes és, őszintén szólva, a párt soraiban végzett több mint 50 éves tevékenységem nem könnyű időszakában veszem át. A rám bízott magas tisztségekben legfőbb feladatomnak azt tartom, hogy minden tőlem telhetőt megtegyek szocialista hazánk felvirágoztatásáért, Lenin halhatatlan művének győzelméért és a világbéke megszilárdításáért. Az imperializmus növekvő agresszivitásának következtében a világban veszélyes helyzet alakult ki, amely mindnyájunkkal, az egész szovjet néppel szemben különleges követelményeket támaszt: a korábbinál jóval szervezettebben és áldozatosabban dolgozni, megőrizni szüntelen éberségünket, sokoldalúan erősíteni országunk védelmét, s a háborús fenyegetés enyhítésére, a béke megőrzésére törekedni. Legközelebbi feladatainkat világosan tűzik ki pártunk XXVI. kongresszusának, majd a központi bizottság azt követő üléseinek határozatai. Olyan világos és konkrét akcióprogrammal vagyunk felvértezve, amelynek kidolgozása során nagy érdemeket szereztek elődeim a központi bizottság főtitkárának tisztségében - Leonyid lljics Brezsnyev és Jurij Vlagyimirovics Andropov. Erőfeszítéseinket most arra kell összpontosítanunk, hogy becsülettel teljesítsük a kongresszus határozatait és a jelenlegi ötéves terv feladatait. Erre kell törekednie minden dolgozónak - az iparban, az építőiparban, a közlekedésben és a mezőgazdaságban, a tudomány és az iskolaügy területén, a szolgáltatásokban és a közigazgatásban egyaránt. Ez nagy erőfeszítéseket követel tőlünk, a kitűzött célokat azonban mindenképp el kell érni. Ezt követelik meg országunk érdekei. A fejlett szocializmus tökéletesítésének folyamata társadalmunk előtt * így ben új távlatokat nyit, és új, szeles körű feladatokat hárít rá. Az ország termelőerőit s a megfelelő termelési viszonyokat is minőségileg magasabb szintre kell emelni. Számos, ezzel összefüggő feladatot már a következő, 12. ötéves tervidőszakban meg kell majd oldani. A hosszabb távú feladatok az SZKP új szerkesztésű progKülügyminiszteri tárgyalások az ENSZ-ben Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a Minisztertanács első alelnöke, külügyminiszter, szerdán New Yorkban találkozott Javier-Pérez de Cuellar ENSZ-főtit- kárral. A találkozóra baráti légkörben került sor, s elsősorban a közgyűlés munkájával összefüggő kérdésekről volt szó. A szovjet diplomácia vezetője ugyancsak szerdán találkozott Stefan Andreivel, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottsága póttagjával, külügyminiszterrel. Elvtársi légkörben áttekintették a szovjet-román kapcsolatok néhány kérdését, valamint a közgyűlés napirendjén szereplő több időszerű nemzetközi problémát. Bohuslav Chňoupek csehszlovák külügyminiszter, az ENSZ-közgyúlés XXXIX. ülésszakán résztvevő csehszlovák delegáció vezetője az ENSZ-központ- ban találkozott Wu Hszüe-csien kínai külügyminiszterrel. Az eszmecsere során áttekintették a csehszlovák-kínai kapcsolatok bővítésének lehetőségeit azokon a területeken, amelyek iránt mindkét fél érdeklődést mutat. A két külügyminiszter síkraszállt az országok közötti kölcsönös együttmúködés fejlesztéséért, a béke megszilárdításáért, a nemzetközi feszültség enyhítéséért, valamint a biztonság erősítéséért. ramjában lesznek lefektetve, amelynek javaslatát a párt XXVII. kongresszusa elé terjesztjük. Egyszóval hatalmas munka vár ránk. Mindnyájunkra, vezetőkre, az egész pártra, az egész népre, s ezt a munkát már most elő kell készítenünk. Kizárólag az egész szovjet nép munkájával, öntudatos, szívós és hatékony munkával lehet biztosítani életszínvonalunk további növekedését, tevékeny, szellemileg gazdag és boldog életét. Ezért is harcol Lenin pártja, a párt központi bizottsága erre irányítja az ország figyelmét a kommunista építés feladatainak meghatározása során. Nem kevésbé bonyolult és felelősségteljes feladatok várnak ránk a külpolitika területén. A Szovjetunió és az egész szocialista közösség nemzetközi pozícióinak további erősítésétől van szó. Meg kell hiúsítani az agresz- szív imperialista körök, az újabb világháború híveinek törekvéseit, meg kell szilárdítani a világbéke és a nemzetközi együttmúködés alapjait. A testvéri szocialista országoknak tudniuk kell, hogy a Szovjetunió mindig hú barátjuk és szövetségesük lesz. Azoknak az országoknak, amelyek lerázták magukról a gyarmati vagy a félgyarmati elnyomást, s azoknak, amelyek felszabadulásukért és függetlenségükért harcolnak, tudniuk kell, hogy mindig számíthatnak a Szovjetunió megértésére és szolidaritására. A tőkés államoknak tudniuk kell, hogy a kölcsönösség alapján a Szovjetunió mindig tisztességes és jóhiszemű partnerük lesz, amely kész fejleszteni az együttműködést az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök elvei alapján. Kedves elvtársak, barátaim! Szeretném önöket biztosítani arról, hogy feltétlenül a pártunk és országunk előtt álló történelmi feladatok teljesítésére fogok törekedni. S természetesen továbbra is bízom baráti kollektív együttműködésünkben, a párt és az egész szovjet nép bizalmát élvező központi bizottságunk aktív támogatásában. xxx A Konsztantyin Csernyenko kitüntetése alkalmából rendezett ünnepségen részt vett Gejdar Ali- jev, Mihail Gorbacsov, Viktor Grisin, Mihail Szolomencev, Nyikolaj Tyihonov és Vitalij Vo- rotnyikov, a Politikai Bizottság tagjai, Viktor Csebrikov, Pjotr Gyemicsev, Valagyimir Dolgih és Borisz Ponomarjov, a Politikai Bizottság póttagjai, Ivan Kapitonov, Jegor Ligacsov és Mihail Zimjanyin, a KB titkárai, Alekszej Vatcsenko, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének alelnöke, továbbá Szergej Ahromejev, Andrej Alekszandrov, Klavgyij Bogolu- bov, Nyikolaj Krucsina, Leonyid Zamjatyin, az SZKP KB tagjai és más hivatalos személyiségek. A Politikai Bizottság tagjai és póttagjai, a KB titkárai gratuláltak Konsztantyin Csernyenkónak a magas kitüntetéshez és jó egészséget, sok sikert kívántak neki a kommunista párt és a szovjet nép jólétéért végzett sokoldalú munkájában. Az atomenergia békés felhasználásáról (ČSTK) - A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (MAAE) konferenciájával összefüggésben tegnap Bécsben a MAAE-tagállamok atombizottsági állami felügyeleti szerveinek szakemberei tudományos vitát rendeztek. A vitában az atomerőművek biztonságának értékelése során alkalmazott módszertani eljárásokkal foglalkoztak. Csehszlovák részről Jirí Beránek mérnök, a Csehszlovák Atomenergia Bizottság főfelügyelője vett részt a vitában. Jevgenyij Kulov, a szovjet atomerőművek üzembiztonsága állami bizottságának elnöke felszólalásában a városok közelében épülő atomerőmüvek biztonságos üzemeltetése új koncepcióját világította meg. A Szovjetunió nem engedi meg az erőegyensúly felborítását A szovjet és az amerikai külügyminiszter találkozója (ČSTK) - Mint már röviden közöltük, szerdán este New Yorkban találkozott Andrej Gromiko szovjet és George Shultz amerikai külügyminiszter. A szovjet-amerikai külügyminiszteri eszmecserén mindenekelőtt a kétoldalú kapcsolatokról és időszerű nemzetközi kérdésekről volt szó. A csaknem három órán át tartó találkozón Andrej Gromiko leszögezte, hogy az Egyesült Államok jelenlegi kormányzatának politikája következtében a szovjet -amerikai kapcsolatok rendkívül megromlottak. Ugyanezen oknál fogva a Szovjetunió és az Egyesült Államok között jelenleg nem folynak tárgyalások egyetlen olyan kérdésről sem, amelyek létfontosságúak az emberiség jövője szempontjából, beleértve a nukleáris fegyverzetkorlátozás és -csökkentés kérdését, illetve kezdetként befagyasztásukat, továbbá az atom- fegyver-kísérletekről való lemondásnak, a világűr militarizálása megelőzésének és a vegyi fegyverek betiltásának problémáját. A szovjet diplomácia vezetője hangsúlyozta: az amerikai vezetés nagy hibát követ el, ha azzal számol, hogy ez a politika valamilyen előnyöket eredményez majd az Egyesült Államok szempontjából. A Szovjetunió határozottan szembeszáll ezzel az irányvonallal és nem engedi meg, hogy ez az erőegyensúly felboruljon. Arra hívta fel tárgyalópartnerének figyelmét, hogy az Egyesült Államok beavatkozik más országok belügyeibe és durva erőszakkal más népekre akarja kényszeríteni saját társadalmi rendjét, s ez irányú törekvéseivel megzavarja a nemzetközi kapcsolatokat, veszélyesen kiélezi a helyzetet és új válsággócokat hoz létre a világ különböző pontjain. Érvényes ez Európára, a Közel-Keletre, Délnyu- gat-Azsiára, Közép-Amerikára és Dél-Afrikára. George Shultz megismételte az Egyesült Államok jól ismert álláspontját, s ezért az a következtetés vonható le, hogy Washington egyes nemzetközi kérdésekben elfoglalt nézeteiben nem következett be pozitív változás. Általános vita az ENSZ-közgyűlés XXXIX. ülésszakán (ČSTK) - New Yorkban szerdán este, a közgyűlés idei, XXXIX. ülésszakának általános politikai vitájában újabb felszólalások hangzottak el, melyekben az egyes küldöttségvezetők illetve delegációtagok ismertették országuk számos létfontosságú politikai kérdésben elfoglalt álláspontját. A vita harmadik napján elsőként Hans Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter szólalt fel, aki azt állította, hogy országa békepolitikát folytat. Szavai szerint az NSZK fenn akarja tartani a párbeszédet és együttműködést a Szovjetunióval, valamint az európai szocialista országokkal. Ugyanakkor viszont támogatta a washingtoni kormányzat konf- rontációs irányvonalát, amellyel meghiúsítja az országok közötti együttműködés lehetőségét. A következő szónok Claude Cheyson, francia külügyminiszter felszólalásában, aláhúzta, hogy Franciaország a NATO-val való lojális partnerségre törekszik. Az ENSZ szerepéről szólva hangsúlyozta, hogy a világszervezetnek keretet kell biztosítania az országok között keletkező problémák megoldására. A francia politikus leszögezte: ha e tekintetben csalatkozni kellene az ENSZ-ben, akkor a meglévő konfliktusok tovább mérgesednének és újabb válsággócok alakulnának ki. Vu Hszüe-csien kínai külügyminiszter beszédében hangsúlyozta: a nukleáris leszereléssel kapcsolatos kínai álláspont abból indul ki, hogy be kell tiltani valamennyi atomfegyvert és ezeket az eszközöket meg kell semmisíteni. Támogatásáról biztosította az Afganisztánban működő ellenforradalmi erőket, akárcsak az ún. Demokratikus Kambodzsa önjelölt képviselőit, s ugyanakkor ezzel összefüggésben durván támadta a Szovjetuniót és Vietnamot. A vitában ezt követően Joliosz lakovu ciprusi külügyminiszter kért szót, aki kijelentette, hogy az ENSZ Közgyűlésén részt vevő küldöttség új kezdeményezéseket sürget a ciprusi kérdés igazságos rendezése céljából. Ezt követően Hans van den Broek holland külügyminiszter annak a reményének adott hangot, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió között megállapodás jön létre a nukleáris közepes hatótávolságú rakéták lényeges csökkentésének kérdésében, ugyanakkor védelmébe vette kormányának azt a szándékát, hogy Hollandia területén is ilyen elsó- csapásméró amerikai fegyvereket helyezzenek el. Geoffrey Howe brit külügyminiszter azzal az állítással próbálta igazolni a NATO fegyverkezését, hogy úgymond a Nyugat minden leszerelési fórumon „széles körű gyakorlati indítványokat“ terjesztett elő. A Malvin-szigetek kérdésében leszögezte, hogy a brit kormány és az argentin vezetés ez ügyben teljesen ellentétes álláspontra helyezkedik. Raif Dizdarevics jugoszláv delegátus arra hívta fel a figyelmet, hogy a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban tapasztalható válság állandósult, és a világnak a gazdasági-pénzügyi és műszaki függőség, valamint az újgyarmatosító kizsákmányolás új formáival kell szembeszállnia. Joannisz Haralambopulosz görög külügyminiszter felszólalásában aláhúzta, hogy kormánya fontosnak tartja atommentes övezet létrehozását a Balkánon. Az athéni álláspontot tolmácsolva kijelentette: tekintet nélkül arra, hogy az egyes országok milyen katonai csoportosuláshoz tartoznak, avagy nem tagjai ezeknek, valamennyi állam kötelessége, hogy állandóan a feszültség enyhülésére és az országok közötti megértésre törekedjenek. LONDON Thatcher a sztrájktörőket buzdította A kormány nem hajlandó engedményekre a bányák bezárásának ügyében (ČSTK) - Margaret Thatcher brit kormányfő szerdai sajtókonferenciáján Yorkban ismét megerősítette, hogy kormánya semmilyen engedményt sem tesz, ami a tíz bánya tervezett bezárását illeti. A terv megvalósítása bányászok tízezreit fosztja meg munkájuktól, s ez váltotta ki a már több mint fél éve tartó bányászsztrájkot. A kormányfő ebben a keletangliai városban meglátogatta azt az operatív központot, ahonnan a sztrájkoló bányászok elleni rendőrakciókat irányítják. Találkozott azokkal a rendőrökkel is, akik éppen visszatértek a Kellingley bánya melletti sztrájkőrök elleni razziáról. A razzia során 40 bányászt letartóztattak. A miniszterelnök „mérhetetlen háláját“ fejezte ki nekik „munkájukért“. A rendőrökhöz hasonlóan a sztrájktörőket is buzdította tevékenységük folytatására. •/mm ■
