Új Szó, 1984. szeptember (37. évfolyam, 207-231. szám)
1984-09-27 / 229. szám, csütörtök
VILÁGGAZDASÁG VILÁGGAZDASÁG VILÁGGAZDASÁG PÉNZÜGYI IDEGHÁBORÚ Hetek óta tart az amerikai dollár árfolyamának a szüntelen emelkedése. A nyugati valutapiacokon e jelenség kapcsán valóságos dollárláz uralkodik az utóbbi időben, amelyet e napokban már egyre inkább pénzügyi idegháborúként emlegetnek. A dollár sorozatos árfolyamcsúcsai egyaránt aggasztják az európai és japán tőkés vállalkozó köröket, az Egyesült Államokkal szemben rendkívül eladósodott fejlődő országokat nemkülönben. A valutatőzsdéken folyó idegháború mindenekelőtt abban nyilvánul meg, hogy az illető kormányok kétségbeesett intézkedéseket tesznek saját fizetőeszközük árfolyamzuhanásának a megállítása érdekében. Árgus szemekkel figyelik a valutaárfolyamok tizednyi módosulásait is, hiszen egyáltalán nem mindegy, mikor lépnek közbe, mert ki kell várniuk a számukra viszonylag legkedvezőbb pénzpiaci helyzetet. A bonni kormány a múlt héten elérkezettnek látta az időt arra, hogy lépjen. Kísérletként a hét elején mindössze 50 millió dollárt dobott piacra, hogy így hirtelen dollárbóség előidézésével leszorítsa a zöldhasú bankó árfolyamát. A kísérlet nem járt eredménnyel, ezért a Bundesbank a hét végén nagyobb akcióba kezdett: félmilli- árd dollárt vetett be a márka védelmében. Ez az erőteljes beavatkozás már meghozta a gyümölcsét, hiszen a pénteki tőzsdezáráskor Frankfturtban néhány tizeddel esett a dollár márkához viszonyított árfolyama, ami az utóbbi hetekben átlépte a 3 márkás határt. A bonni pénzügyminisztérium közbelépése letörte ugyan az ágaskodó dollárárfolyamot, de az ilyen beavatkozásnak csak rövid lejáratú hatása lehet, hiszen később a kurzus az előző szinten stabilizálódik. Más lenne némiképp a helyzet, ha más nyugat- európai kormányok is hasonlóképpen cselekednének, vagyis egyi- dóben ki-ki a saját pénzpiacán nagyobb mennyiségű dollárt adna el tartalékaiból. Egyelőre erről azonban szó sincs, s talán óvatosságból mindenütt arra várnak, hogy ki szánja el magát elsőnek a dollárözön elleni első erőteljes támadásra. Meglehet, hogy az említett bonni példa a nyugat-európai kormányokat hasonló pénzpiaci manőverre ösztönzi. Egyeztetett fellépésről tehát még nem beszélhetünk - habár nyugat-európai pénzügyi körök egyre inkább ezt sürgetik kormányaiktól - viszont az Egyesült Államok szövetségeseinél mindenütt nagy fokú aggodalom tapasztalható. Az USA tengeren túli partnereinek ugyanis jóval több a kára, mint a haszna a dollár mesterséges felülértékeltségéből. Csekélyke előnyük mindössze annyi, hogy a magas dollárkurzus ösztönzi az Egyesült Államokba irányuló kivitelt. A negatív hatása ennél jóval nagyobb: a dollár rekordárfolyamával szorosan összefüggő magas amerikai kamatlábak az Egyesült Államokba szippantják el a késlekedő nyugat-európai fellendüléshez olyannyira szükséges pénztőkét. Közöspiaci pénzügyi körökben nemegyszer hangoztatták, hogy Washington szándékosan tartja magas szinten a kamatlábakat, hogy ezzel is tovább srófolja a dollár magas árfolyamát. Nem véletlenül állapította meg a Franciaországban megjelenő Le Monde Diplomatique, hogy a beindult, de a hetekben megtorpant amerikai fellendülést lényegében nyugat-európai tőkéből finanszírozzák, tehát az USA szövetségeseinek rovására akar kievickélni a gazdasági válságból. Közöspiaci közgazdászok kiszámították, hogy ha az Egyesült Államok nem folytatna ilyen önző pénz- és sikerpolitikát, a közösség tagállamaiban a nemzeti jövedelem csaknem 4 százalékkal lenne magasabb. Washington az egyre gyakoribb sürgetések ellenére nem hajlandó lépéseket tenni a dollárárfolyam letörése érdekében, holott Ronald Reagan elnök a júniusi versailles-i tőkés csúcstalálkozón ígéretet tett arra, hogy gazdaságpolitikájában szem előtt tartja atlanti partnereinek érdekeit is. A jó egy hónap múlva esedékes amerikai elnök- választásig azonban biztosra vehetően minden marad a régiben, s a dollár továbbra is túlértékelt valuta lesz. Donald Regan pénzügyminiszter a Washington Postnak adott interjújában is megerősítette: a kormányzat mindaddig nem kíván semmit tenni a dollár árfolyamának a letörésére, ameddig nem úgy ítéli meg, hogy az amerikai valuta ereje szétzilálja a nemzetközi pénzpiacokat. Ezzel az amerikai magatartással kapcsolatban Moszkvában úgy vélekednek: nem véletlen, hogy az amerikai kormányzat tétlenül nézi a dollár mértéktelen erősödését, ebből ugyanis - többféle hasznot is húzhat. Szovjet vélemény szerint az Egyesült Államok célja az elnök újraválasztási pozícióinak az erősítése, ugyanakkor a nyugat-európai konkurrensek gyengítése. Nem kizárt, hogy a rekordárfolyam bumerángként üt vissza. Említettük már, hogy a magas dollárkurzus következtében a nyugateurópai országok olcsóbban exportálhatnak az Egyesült Államokba, vagyis fennáll az a veszély, hogy a behozatal az egyes amerikai ágazatok kezdeti fellendülését elfojtja. Nyugat-Európában az a vélemény uralkodik, hogy ilyen veszély felerősödése esetén az amerikai kormányzat eddigi gyakorlatához „hűen“ protekcionista intézkedésekkel, tehát ismét partnereinek rovására próbálja majd útját állni a beözönlő áruknak, amire a partnerek minden bizonynyal hasonló intézkedésekkel válaszolnak. A drága dollár tehát bármikor újabb kereskedelmi háborút indíthat el. Ronald Reagan a dollárt gazdasági fegyverként használja szövetségesei ellen, de könnyen megeshet, hogy ez a fegyver a kezében a visszájára sül el. P. VONYIK ERZSÉBET .................. .................................i——i KO MMENTÁLJUK A pártgyúlés és a tagság Az alapszervezeti pártéletben mindig jelentős eseménynek számít a taggyűlés. Hiszen ez a fórum dönt a legfontosabb munkahelyi jellegű politikai kérdésekben, hatáskörében érvényesíti a párt vezető szerepét és politikáját, határoz a tagjelöltek, új párttagok felvételéről, a káderek elosztásáról, a pártbüntetések kiszabásáról és törléséről, de fontos szerepe van a párttagok nevelésében, a kommunisták eszmeipolitikai és cselekvési egységének megteremtésében, szilárdításában is. Elévülhetetlen igazság, hogy a kommunisták aktivitása rendszerint ott és akkor bontakozik ki nagy mértékben, amikor és ahol a taggyűlés maradéktalanul teljesíti rendeltetését, számít az alapszervezet minden tagjára. Mégis előfordul, hogy a rossz előkészítés, a sablonos beszámoló vagy egyéb okok miatt a tagság egy része passzív. Egyes helyeken ezen úgy igyekeznek „segíteni“, hogy a könnyebb utat választják, előzetesen kijelölik a hozzászólókat, sót azt is megmondják nekik, miről beszéljenek. Az ilyen elóré „megrendelt“ vitafelszólalásoknak azonban semmi közük a valódi eszmecseréhez és sérti a párton belüli demokrácia elvét. A vitaszellem fejlesztésében kedvezőek a vágsellyei (Šaľa n/Váhom) Duslo alapszervezeteinek tapasztalatai. Általános gyakorlattá vált a vegyipari kombinátban, hogy a taggyűlések előkészítésébe rendszeresen bevonják a pártcsoportokat és építenek a tagok véleményére, javaslataira. Ennek az az eredménye, hogy a taggyűlések napirendje valós problémákat ölel fel, melyekben alapvetően érdekeltek a párttagok. Ugyanilyen módon és gondosan munkálják ki a meghatározott feladatok végrehajtásának feltételeit, s szervezik, ellenőrzik a teljesítését. A korábbi évekkel szemben jelentősen növekedett a párttagok aktivitása, s ez a népgazdasági feladatok egyenletes teljesítésében is lemérhető. Társadalmi fejlődésünk és gyorsabb előrehaladásunk érdekében a párt évről évre magsabbra emeli a mércét a párttagokkal szemben, többet vár tőlük, mindenekelőtt a munkahelyen, de a közelében, a lakóhelyen és a magánéletben is. Ezzel összefüggésben minden párttag alapvető kötelessége tevékenyen részt venni a taggyűléseken, erejüket és legjobb tudásukat felhasználva bekapcsolódni az alapszervezet munkájába. Az alapszervezeti pártbizottságoknak minden téren meg kell teremteniük a feltételeket ahhoz, hogy a tagság öntudatos fegyelemmel, alkotóan vegye ki részét a politikai pártfeladatok teljesítéséből. A sok-sok apró dolognak látszó mozzanat mellett ennek az a feltétele, hogy a taggyűléseken meglegyen a véleménynyilvánítás reális lehetősége, az alapszervezetek vezetői a politikai információkat idejében igyekezzenek eljuttatni a tagsághoz. Beláthatatlan kár keletkezhet abból, ha a kommunisták nem érzik, hogy fontosak a párt számára, véleményük érdemi döntést tud formálni, van értelme felszólalásaiknak. Tovább kell növelni a párttagság szerepét a ellenőrzésben is, felelősségét és aktivitását a párt politikájának helyi megvalósításában. S nem utolsósorban állandóan emelni kell az alapszervezetek politikai irányító munkájának színvonalát. SZOMBATH AMBRUS A tudományos-műszaki haladás Bulgáriában Bulgáriában - akárcsak szerte a világon - nagy figyelem övezi a tudományos-műszaki ismeretek mihamarabbi gyakorlati érvényesítését. Már 1962-ben létrehozták a Tudomány és Műszaki Haladás Állami Bizottságát, amely nagy jelentőséggel bír ezen a területen. Szerteágazó feladatok tartoznak hatáskörébe: meghatározza a tudomány és technika fejlesztésének alapvető irányvonalait, befolyásolja a tudományos-műszaki ismeretek hatékonyságát, törődik a gyakorlati eredmények gyors népgazdasági hasznosításával, megszervezi a tudományos-műszaki információcserét az országban. A bizottság koordinálja az országos jelentőségű tudományos-műszaki problémák lebontását, amelyek alapján aztán összeállítja a komplex nemzeti programokat. Határozatai a megszabott hatáskörben kötelezőek valamennyi minisztérium és népgazdasági ágazat számára. Az elmúlt évtized második felében (1976 és 1980 között) az országban 3300 bolgár találmányt vezettek be a gyakorlatba. Csupán 1982-ben ez a szám 750 volt. Mindez bizonyítja, hogy a bolgár tudományos dolgozók, mérnökök és múszaki káderek saját múszaki elképzeléseik megalkotásában és megvalósításában mind nagyobb lehetőséget kapnak. A feltalálómozgalomban elért eredményeivel tavaly Bulgária a világon a 12. helyre került, a szocialista országok viszonylatában ezzel a negyedik lett. Jelentős a feltalálók aktivitása az elektronikában, az elektrotechnikában és a vegyiparban. Tíz találmány alapján Bulgária elekt- roiparában új irányzatot - nagy forgatónyomatékú villamos kapcsolást - fejlesztettek ki, amelynek termékeiből nagyon előnyös exportcikk lett. További öt találmány együttvéve a legmagasabb múszaki színvonalon nagy feszültségű kiskaliberes olajkapcsoló elkészítését eredményezte. Egész sor bolgár találmány révén múszaki monopóliuma van az országnak az „Izaplan“ típúsú távközlési be- réndezések gyártásában. A tudományos-kutató és műszaki tevékenységre fordított pénzeszközök egyre nagyobb mértékben növekednek. Ez a növekedés hat esztendő alatt - 1980-1985 - feltehetőleg 1,4 százalékot tesz ki. Jövőre a nemzeti jövedelem 2,8 százalékát fordítják erre a célra. , A termelés és irányítás automatizálása a mindennapi korszerűsítés elsőrangú kérdése Bulgáriában. Életben van az automatizálás nemzeti programja, amelynek megvalósítása a vezető ipari ágazatokban érvényesül a leginkább: a gépiparban, az elektronikában, az elektrotechnikában, a kohászatban és ércbányászatban, a vegyiparban. Csupán a gépiparban és az elektronikában 1985-ig 252 technológiai folyamatok irányítását végző automatizált rendszert alkalmaznak a termelésben, s felhasználnak még 5600 nagy hatékonyságú fémmegmunkáló gépet, ipari manipulátort és robotot, valamint automatikus technológiai gépsort, továbbá több mint 45 tervezői munka automatizálására szolgáló rendszert hoznak létre. A népgazdaság elektronizálása az ország múszaki haladásának egyik meghatározó irányvonala, amely az új műszaki eszközök nyújtotta lehetőségek szükségszerű maximális kihasználásával érvényesül. A gépparkhoz 1982 végén mintegy 700 számítógép tartozott, ennek több mint 70 százaléka a harmadik generációt képviselte. A számítástechnikában bolgár memóriaegységek és mágneses tárcsák kidolgozásán munkálkodnak. A számítástechnika előállításának volumene 1982- ben háromszorosa volt az 1975. évinek. Ez olyan fejlődés, amely Bulgáriát a számítástechnika előállításában és kivitelében a világ- ranglista első helyeinek egyikére emelte. A kemizálás döntő tényező egyfelől az ország nyersanyagbázisának bővítésében, másfelől az anyagi termelés és a lakosság lakáskultúrája színvonalának emelésében. Ezen a téren új és tökéletesített termékeket és technológiákat dolgoznak ki és vezetnek be a gyakorlatba, jobban hasznosítják az elsődleges nyersanyagokat. Szüntelenül bővül a vegyipari termékek listája, kiváló minőségűek és keresettek a hazai és külföldi piacon egyaránt. (SOFIAPRESS) Az elsők között kezdték meg ezekben a napokban a cukorrépa betakarítását a majclchovl (trnavai járás) Peter Jllemnický Egységes Földmüvesszövetkezet tagjai. A zeleneči üzemegység 90 hektáros cukorrépatábláján mentek ki a szedőgépek először a földekre. A két répaszedő gép, a 14 traktor és a négy tehergépkocsi személyzetére az Idén ősszel Igényes feladat vár: 390 hektárról kell begyűjteni és elszállítani a cukorrépát. A majcichoviak naponta 12-14 hektárról szeretnék betakarítani a termést, s ugyancsak naponta 250 tonna répát szállítanak a Trnavai és a Sereďi Cukorgyárba. A képen: Jozef Miklovič (baloldalt) és František Králik traktorosok az idei termést szemlélik. (Drahotín Šulla felvétele - ČSTK) 1984. IX. 27 ÚJ SZÚ 4
