Új Szó, 1984. szeptember (37. évfolyam, 207-231. szám)
1984-09-25 / 227. szám, kedd
m A CSKP XVI. kongresszusa gazdasági és szociális programjának teljesítésével a szocializmus és a béke erőinek szilárdításáért Miloš Jakeš elvtársnak a hazánk felszabadulása 40. évfordulójával foglalkozó országos szemináriumon elhangzott felszólalásából Miloš Jakeš elvtárs felszólalásának bevezető részében jellemezte a második világháború végén és röviddel a felszabadulást követően kialakult helyzetet. A CSKP a müncheni diktátum előtti köztársaság, illetve a müncheni diktátum idején és az antifasiszta harcok során a nép érdekeiért folytatott becsületes küzdelmével nagy tekintélyt és széles körű támogatást vívott ki magának. A kedvező belső és külső feltételeket kihasználva a párt a nemzeti demokratikus forradalomnak a szocialista forradalommá való fokozatos átalakítására irányította tevékenységét. Ezt tükrözte a Kassai Kormányprogram is. Gazdasági részében előtérbe helyezte a háború idején tönkretett nemzetgazdaság gyors felújítását és a dolgozó nép szociális feltételeinek javítását. Az említett program végrehajtásáért vívott küzdelem fontos osztály-politikai változásokért vívott küzdelem volt. Döntő lépés volt az ipar, a bankok és a biztosítótársaságok 1945 októberében végrehajtott államosítása is. A CSKP kezdeményezésére 1946-ban előkészítették és törvényerőre emelték az 1947-1948-as évekre szóló kétéves tervet, amely az új Gottwald-kormány programjának vezérfonalává vált. Azé a kormányé, amely az 1946-os májusi választások eredményeként került az ország élére. Célja a háború utáni gazdasági felújítás betetőzése volt. A CSKP érvényre juttatta programjában a földreform további szakaszának követelményét is, azzal a jelszóval, hogy A föld azé, aki megműveli. Az iparban a kétéves terv kielégítő teljesítésének eredménye az volt, hogy 1948-ban az egy lakosra jutó nemzeti jövedelem 13 százalékkal meghaladta az 1937-ben e téren elért eredményt. A fejlődés fékezője az építőipar volt, amelyben még a magánszektor volt túlsúlyban. A tervteljesítésben lemaradt a mezőgazdasági termelés, amelynek eredményeit gyengítette az 1947-es katasztrofálisan rossz termés, s a nép alapvető élelmiszerszükségletét a Szovjetunió nagyvonalú segítségének, a Szovjetuniótól kapott gabonaszállítmányoknak köszönhetően tudtuk kielégíteni. Külpolitikai orientációnkkal ellentétben fejlődött külkereskedelmünk, amely még mindig túlnyomórészt a kapitalista államokkal fejlesztette kapcsolatait. A CSKP kitűzte a további államosítás programját, ami a szocialista termelési viszonyok szilárdítását és bővítését jelentette. Abban a helyzetben, amikor a párt hatása szüntelenül erősödött, a reakció az attól való félelmében, hogy teljesen legyőzik, a fejlődésben fordulatot akart elérni, de 1948 februárjában vereséget szenvedett. A dolgozó népnek a reakció feletti Februári Győzelmével a történelem során első ízben győzött fejlett ipari országban a szocialista forradalom. Ez megteremtette a szocializmus építésének feltételeit. A további államosítással megerősítettük az iparban a szocialista szektort, a mezőgazdaságban pedig megvalósult a földreform harmadik szakasza. Míg a belpolitikai helyzet egyre stabilabbá vált, az imperialista országok hibájából a nemzetközi kapcsolatokban a hidegháború uralkodott el. Hogy közös erővel küzdjünk az imperializmus nyomása ellen, s az egyes országok lehetőségeinek jobb kihasználása és a szocialista internacionalizmus szellemében való kölcsönös segítségnyújtás érdekében 35 esztendővel ezelőtt megalapították a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsát. Tevékenysége, a Szovjetunió segítsége és támogatása nagy jelentőségű volt a szocializmus alapjainak építésében és fejlesztésében hazánkban A szocializmus építésének fő irányvonala A párt a IX. kongresszusán meghirdette a szocializmus építésének fő irányvonalát- A cél az volt, hogy a termelőerők fejlesztése alapján az egész népgazdaságban szilárdítsuk meg a szocialista termelési viszonyokat, s hogy szoros együttműködésben a szocialista országokkal biztosítsuk a nép élet- és kulturális színvonalának emelkedését, illetve a szocializmusnak az ellenség ármánykodásai elleni védelmét. Alapvető gazdaságpolitikai feladatként tűzte ki a CSKP IX. kongresszusa a szocialista iparosítás megvalósítását, melyet összekapcsoltak a csehszlovák ipar szerkezeti változásaival és Szlovákia iparosításával. A lenini szövetkezeti tervből kiindulva a párt kitűzte a kisüzemi mezőgazdasági termelésről a nagyüzemi mezőgazdasági termelésre való áttérés megvalósítását a szövetkezetesítés útján. Érvényesíteni kezdtük a népgazdaságirányítás szocialista alapelveit, és a gazdaság proporcionális tervszerű fejlesztését kezdtük megvalósítani, amely a központi tervre támaszkodott. A gazdaság meghatározó fontosságú ágazatává vált a gépipar, bővült nyersanyag- és energetikai alapunk. A mezőgazdaságban kibontakozott a szövetkezeti mozgalom. A külkereskedelemben fő partnereinkké váltak a szocialista országok, mindenekelőtt a Szovjetunióval fejlesztettük kapcsolatainkat. 1953-ban a lakossági ellátásban eltörölhettük a jegyrendszert. Az első ötéves terv feladatait sikeresen teljesítettük. Felszólalásának további részében Miloš Jakeš elvtárs jellemezte a második ötéves terv feladatait és eredményeit, a szocialista átalakítások betetőzését és a szocializmus anyagi-műszaki bázisának építését. A föld államosítása nélkül gyakorlatilag végrehajtottuk a mezőgazdaság kollektivizálását. Á Szovjetunióval való együttműködés hozzájárult a népgazdaságfejlesztés stabilizálásához. Jelentős sikerek születtek a kulturális forradalmi feladatok teljesítésében, különösen a nép képzettségi és műveltségi színvonalának emelésében. A CSKP internacionalista politikájának köszönhetően erősödött a testvéri cseh és szlovák nemzet szövetsége. Az országunkban bekövetkezett óriási változásokat az 1960 júliusában elfogadott új, szocialista alkotmányban rögzítettük. A további fejlődés során az elért sikerek szilárdításáról és további fejlesztéséről, az intenzív gazdaságfejlesztési tényezők előtérbe helyezéséről volt szó. A gazdaság valódi fejlődése azonban eltért a tervezett szándékoktól. A csehszlovák gazdaság problémái kerültek a párt XII. és XIII. kongresz- szusán a figyelem központjába. A népgazdasági helyzet bíráló elemzésének eredményeként született meg a tökéletesített irányítási rendszer megteremntését célzó javaslat. E rendszernek hozzá kellett járulnia a intenzív fejlesztés útjára való áttéréshez. Egyúttal a közgazdasági elméletben és a gazdaságpolitikában revizionista áramlat alakult ki, amely egyre erőteljesebben hatott az elfogadott gazdasági intézkedésekre. Ez az áramlat a párt gazdaságban betöltött vezető szerepének a felszámolására törekedett, a gazdaságirányítást igyekezett elválasztani a politikai döntésektől és fokozatosan felszámolni a termelőeszközök össznépi tulajdonát, gyengíteni a csehszlovák külkereskedelem KGST-orszá- gokra, főleg a Szovjetunióra való orientáltságát. A központilag tervszerű gazdaságirányítást az automatikusan érvényesülő piaci mechanizmusnak kellett volna helyettesítenie. A szocializmus alapelveivel szemben intézett céltudatos támadás 1968-ban az ellenforradalmi kísérletben csúcsosodott ki. A szocialista országok internacionalista segítségének köszönhetően - hangsúlyozta Miloš Jakeš elvtárs - nem következett be a szocializmus politikai rendszerének és a gazdaságnak a teljes széthullása. Megteremtődtek a feltételei az ellenforradalommal szembeni belpolitikai küzdelem kibontakoztatásának és az ellenforradalom leküzdésének. A CSKP KB 1969-es áprilisi ülésén Gustáv Husák elvtársnak a párt élére való megválasztásával megteremtődött a válság leküzdésének alapvető feltétele, létrejött a párt vezető szerepének és a szocialista gazdaság, valamint a szocialista állam összes alapelvének és feladatának alapvető feltétele. A pártban a társadalmi és a gazdasági élet összes szférájában megkezdődött a konszolidációs folyamat. A fejlett szocialista társadalom építése A konszolidációs folyamat megteremtette az alapvető feltételeit a párt XIV. kongresszusának összehívására. A kongresszus jóváhagyta a párt központi bizottságának 1969 áprilisa óta érvényesített irányvonalát és megfogalmazta a fejlett szocialista társadalom építésének fő irányvonalát, amelyet a CSKP XV. és XVI. kongresszusa tovább konkretizált. A gazdaságpolitika stratégiai céljaként tűzte ki, hogy ,,a szocialista életmóddal összhangban biztosítani kell a lakosság szükségleteinek jobb kielégítését és a dolgozók létbiztonságának további szilárdítását, mégpedig a társadalom szüntelen fejlesztése és a hatékonyság növelése révén... Ennek a kulcsa - amint a XIV. kongresz- szus határozata tartalmazza - mindenekelőtt a gazdasági növekedés összes tényezőjének intenzív fejlesztése és az irányítás színvonalának emelése“. Egyúttal hangsúlyoztuk, hogy a népgazdaság magasabb fokú hatokényságának fő feltételei közé tartozik a Szovjetunióval és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa többi tagállamával való szorosabb és céltudatosabb együttműködésünk. A fejlett szocialista társadalom építésének fő irányvonala társadalmunk politikai, gazdasági, szociális és szellemi fejlődésének átfogó, hosszú távú marxista-leni- nista programja és szerves részét képezi a testvéri szocialista országok közös igyekezetének. Pártunk gazdaságpolitikájának helyességét bizonyítják dolgozó népünk munkaeredményei, amelyeket a párt vezetésével ért el 1948 óta a szocializmus építésében és a nép életszínvonalának emelésében, létbiztonságának növekedésében. A párt XIV. és XV. kongresszusa határozatainak teljesítése során nagy sikereket értünk el, növekedett hazánk gazdasági teljesítő- képessége, emelkedett népünk életszínvonala. Ugyanakkor azonban nem valósult meg következetesen az intenzív gazdaságfejlesztésre való áttérés irányvonala. Ebben szerepet játszott a nemzetközi feltételek bonyolultsága is, az imperializmusnak azon igyekezete, hogy fékezze a szocializmus gazdasági fejlődését, s szerepet játszottak ebben saját fogyatékosságaink is. Elért sikereinkhez jelentős mértékben hozzájárult népünk nagy munkaaktivitása és alkotó kezdeményezőkészsége, mint a szocializmus meghatározó ereje. Most - a bonyolult feltételek ellenére - sikeresen teljesítjük Csehszlovákia Kommunista Pártja XVI. kongresszusának határozatát. A népgazdaság összes ágazatának tervszerű fejlesztésével az idén az állóalapok értéke 3 billió koronára emelkedett, miközben 1948-tól 2,8 billió koronát fordítottunk gazdaságunk fejlesztésére. 1948-tól az egész ipari termelés a folyó évig számolva - kiindulva a reálisan becsült eredményekből - 12,7-szeresére növekedett, ebből a CSSZK-ban 10,4 szeresére, az SZSZK-ban pedig a 28-szoro- sára. Az iparban a munkatermelékenység növekedése 6,7-szeres volt. Iparunk nem egész egy hónap alatt többet termel, mint a burzsoá köztársaság idején egy év alatt, és Szlovákiában öt nap alatt annyit, mint 1937-ben. Míg Szlovákia hozzájárulása a nemzeti jövedelem képzéséhez 1948-ban 19,2 százalék volt, 1984-ben már, 29,4 százalékról beszélünk. Jelentős szerkezeti változások következtek be. Például a gép- és vegyipar 1948-as évi részaránya az ipari termelésben 16,2 százalék volt, s az idén már 41,5 százalék. A gépiparban, amely népgazdaságunk kulcsfontosságú ágazata, a termelés 34,5-szeresére, az energiatermelésben 13-szorosá- ra, az építóanyagiparban pedig a 15-szörösére növekedett. Főleg a gépiparban és az elektrotechnikai iparban műszakilag teljesen új és technológiailag nagyon igényes termelést vezettünk be, illetve termékek gyártását kezdtük meg. Az építőipari munkák volumene 13-szorosára növekedett, s a munkatermelékenység növekedése 6,4-szeres volt az ágazatban. Jelentős sikereket ér el mezőgazdaságunk, amely az 1948-as évi szintnél egytizeddel kevesebb földterületen és 40 százalékkal kevesebb munkaerővel a bruttó mezőgazdasági termelést 2,2- szeresére növelte. A legnagyobb mértékben a gabonatermelés növekedett.. Hektárhozamuk az 1948-as évi 1,58 tonnáról 4,54 tonnára növekedett. Még intenzívebb volt az állattenyésztés fejlődése, az ágazat termelése 2,8- szerrel növekedett. Ezek a tények meggyőzően érvelnek az ellenség azon hivatkozásaival szemben, hogy az első köztársaság idején mezőgazdaságunk exportra is termelt. Arról, hogy ez a lakosság nagyon alacsony szintű fogyasztásának a következménye volt, már nem beszélnek, s a falu mai életéről szóló tényeket és az elért eredményeket már ellhallgatják. A külkereskedelmi forgalom 1948-tól a 22-szeresére növede- kett, a Szovjetunió vonatkozásában pedig a 44-szeresére. A szocialista országokkal kereskedelmünk 45-szörösen, a fejlett kapitalista országokkal 7,3-szorosan, a fejlődő országokkal pedig 8,9- szeresen növekedett. Fejlődnek a KGST-tagorszá- gokkal és főleg a Szovjetunióval való együttműködésünk perspektív formái. Évről évre növekszik a gyártás- és gyártmányszakosítás, illetve a kooperáció, amely a KGST-országokkal lebonyolított kereskedelmünknek a 29 százalékát, a Szovjetunióval lebonyolított kereskedelmünknek pedig már a 32 százalékát képezi. A kötársaság gazdasági teljesítőképességének állandó növelése és a társadalmi munkatermelékenység növekedése lehetővé tette a nemzeti jövedelem növekedését, ez 1948-tól 6,5-szeres volt. Mindezzel összhangban teljesítettük pártunk politikájának fő célját, emeltük népünk anyagi és kulturális színvonalát, s megteremtettük szociális és állampolgári biztonságának feltételeit. Már a szocialista építés elsó éveiben felszámoltuk a hagy szociális különbségeket. Fokozatosan növekedtek a jövedelmek, növekedett a személyi és társadalmi fogyasztás főleg a szociális gondoskodás terén. A foglalkoztatottak száma 2 millióval növekedett, s míg 1953-ban a népgazdaság 1000 dolgozójára 38 középiskolai és 20 főiskolai végzettségű jutott, ma már 167 középiskolai és 72 főiskolai végzettségű jut. A lakosság pénzbevételei 1953-tól, amikor statisztikailag első ízben kísérték figyelemmel, több mint az 5-szörösére növekedtek. A népgazdaságban az átlagos havi bér 2780 koronára növekedett, ebből a központilag irányított iparban csaknem 3000 koronára. A személyi fogyasztás 1948- hoz képest, 3,4-szeresével nagyobb, a lakosság valamennyi rétege elegendő kalóriatartalmú táplálékot fogyaszt, s fokozatosan javul az elfogyasztott ételek szerkezeti és minőségi összetétele is. Az öltözködés és a tartós fogyasztási cikkekkel való ellátottság tekintetében a legfejlettebb országok közé tartozunk. A lakosság társadalmi fogyasztása mintegy 8,5-szeresen növekedett, s az egy lakosra jutó értéke 10 500 koronát tesz ki. Ez világviszonylatban a legmagasabb szintű fogyasztások közé tartozik, jelentős tényezőjévé vált az életszínvonalnak, s a teljes foglalkoztatottság mellett a nép szociális biztonságának fontos része lett. Az idős korúakat és a betegeket érintő szociális biztosításunk a lakosság minden rétegére kiterjed. Ma már 14-szer akkora összegű nyugdíjbiztosítási járulékokat fizetünk ki, mint 1948-ban, s ma 4 millió nyugdíjat folyósítunk. A beteg- biztosítási járulékok 18,7 szeresen növekedtek, ebből a táppénz 15- szörösen, a családi pótlék pedig 20-szorosan. A gyermeknevelési költségek jelentős részét állami eszközökből fedezzük. Az anyáról és a gyermekről való gondoskodás tükröződik a csecsemőhalandóság radikális csökkenésében is. Míg 1948-ban egy orvosra 1158 lakos ellátása jutott, ma már csak 283, s a gyógy- és gondozói intézetek 1000 lakosra számított ágykapacitása 9,9-ről 12,5-re növekedett. Jelentős volt a bölcsődei férőhelyek számának növekedése is: 6 ezerről 122 ezerre növekedett; s míg 1948-ban 205 ezer gyermeket tudtunk elhelyezni az óvodákban, ma már 713 ezret. A párt szüntelen figyelmet fordít a lakáskérdés megoldására. A lakásállomány 62 százalékát képezik az 1948 után épült lakások, s az I. kategóriájú lakások esetében ez a részarány csaknem 50 százalék. 1984-ig 3,1 millió lakás épült fel, amelyekbe közel 9 millióan költöztek. Már csupán ezekből az alapvető adatokból teljesen egyértelműen nyilvánvaló: Csehszlovákia Kommunista Pártjának vezetésével dolgozó népünk valóban nagyszabású társadalomátépítést valósított meg, s olyan létfeltételeket teremtett, amilyenekről az előző nemzedékek csak álmodtak. Megvalósítottuk a proletárnemzedékek régi vágyát egy olyan társadalom létrehozásáról, amelyben nem létezik az ember ember általi kizsákmányolása, sem pedig a nyomor és a gazdagság ellentéte, hanem amelyben az erőforrások azokat szolgálják, akik munkájukkal megteremtik. (Folytatás az 5. oldalon) ÚJ SZÚ 4 1984. IX. **
