Új Szó, 1984. szeptember (37. évfolyam, 207-231. szám)

1984-09-25 / 227. szám, kedd

A CSKP XVI. kongresszusa gazdasági és szociális programjának teljesítésével a szocializmus és a béke erőinek szilárdításáért A CSKP XVI. kongresszusa feladatai teljesítésének szakasza nj szú 1984. IX. 25. A párt XVI. kongresszusa hatá­rozatainak teljesítése szakaszá­ban vagyunk. Annak a kongresz- szusnak a határozatát hajtjuk vég­re, amely alapvető feladatként tűz­te ki az életszínvonal megőrzését és minőségi fejlesztését, továbbá a nép szociális biztonságának szi­lárdítását és a kiegyensúlyozott külgazdasági kapcsolatok biztosí­tását, a kapitalista országokkal szemben adósságállományunk csökkentését. E célok elérése ér­dekében a XIV. és XV. kongresz- szushoz kötődve célul tűztük ki a feladatot, melynek értlemében a gazdaságot az intenzív fejlesz­tés útjára kell vezetni, továbbá kitűztük a termelés hatékonysága növelésének, a mindennemű munka javításának és a nagyfokú gazdaságosság érvényesítésének feladatát. Elsőrendű figyelmet for­dítunk a tudományos-műszaki fej­lesztés gyorsabb gyakorlati érvé­nyesítésére, amint arról főleg a CSKP KB 8. ülésén tanácskoz­tunk, ami pedig a gépipart illeti, a 10. ülésen. Továbbá kiemelt fi­gyelmet fordítunk a szocialista gazdasági integráció lehetőségei­nek teljes kihasználására, a KGST-tagországokkal, minde­nekelőtt pedig a Szovjetunióval való tudományos-műszaki és gaz­dasági együttműködés elmélyíté­sére a KGST-országok ez évi moszkvai, legfelsőbb szintű ta­nácskozása határozatának meg­valósítása alapján. A kitűzött feladatokat különösen bonyolult nemzetközi feltételek között teljesítjük. A bonyolult nem­zetközi feltételeket főleg az USA és szövetségesei agresszív politi­kája keltette. Az USA és szövetsé­gesei a katonai fölény megszerzé­sére és a szocializmus, illetve a társadalmi haladás megállításá­ra törekednek. E küzdelem jelentős területe a gazdaság, az imperializmus az embargó, a diszkrimináció összes eszközét használja a kereskede­lemben és a hitelpolitikában azért, hogy nehezítse a Szovjetunió és többi szocialista ország gazdasági fejlesztését, gyengítse gazdasági erejüket és szociális-gazdasági céljaik teljesítését. Ezeket a té­nyeket, együtt az importált nyers­anyagok, anyagok árának nagy­arányú növekedésével, illetve a ha­zai forrásokból való nyerésük ki­termelési költségeinek növekedé­sével figyelembe kellett venni a 7. ötéves terv feladatainak megfo­galmazásakor, s meg kellett te­remteni a feltételeket ahhoz, hogy a csehszlovák gazdaság fokoza­tosan alkalmazkodjon ezekhez az új körülményekhez. Ez konkrétan abban is megnyilvánult, hogy az ötéves tervidőszak egyes éveire differenciált nemzetijövedelem­növekedést tűztünk ki, s a tervidő­szak első két évében lassítottuk a növekedési ütemet. Az életszínvonal megőrzése és az adósságállomány csökkentése érdekében csökkentettük a beru­házásra szánt eszközöket. Eddigi eredményeink igazolják e szándékok helyességét. A 7. ötéves tervben kitűzött feladatokat fokozatosan sikerül teljesítenünk. Az eltelt három esztendőben a nemzeti jövedelem 4,2 száza­lékkal növekedett 1980-hoz ké­pest. Egyúttal pedig csökkent a felhasznált nemzeti jövedelem­ben a beruházások részaránya. A nemzetijövedelem-növeke- dés 1981-es évi (100,8 százalék) és 1982-es évi (100,6 százalék) stagnálása után 1983-ban ismét felújul a fejlődési ütem (102,8 szá­zalék). Hozzáfogtunk a szerkezeti vál­tozások végrehajtásához, melyek abban nyilvánulnak meg, hogy előnyben részesítjük a feldolgozó ipari ágazatok termelésének nö­vekedését, illetve azokét az ága­zatokét, amelyek hazai nyers­anyag-bázison dolgoznak. Az ipari termelés 1980-hoz képest 6,5 százalékkal növekedett, nagyobb ütemben fejlődött a gépipar (13 százalék), a legnagyobb fejlődés pedig az elektrotechnikai iparban volt tapasztalható (21,9 százalék). Az a tény, hogy a feldoglozó ipari ágazatokon kívül a tervet a tüzelő­anyag- és energiaigényes kohá­szat és vegyipar is túlteljesíti, azt jelzi, hogy a gyártásszerkezet át­építése lassabban valósul meg, mint azt a 7. ötéves terv feltéte­lezte. Ezek a fejlődési irányzatok arról tanúskodnak, hogy még mindig nagyok a tartalékok a tudomá- nyos-műszaki fejlesztési eredmé­nyek gyakorlati megvalósításá­ban, s hogy a termékek műszaki színvonalának emelése, minősé­gük fejlesztése elmarad a népgaz­daság szükségleteitől. Kétségtelen siker, hogy a terve­zettnél gyorsabban csökkentjük adósságállományunkat. A 7. öt­éves tervidőszak gazdasági fejlő­désének pozitív vonása az a tény is, hogy az egyes években pozitív kereskedelmi egyenleget értünk el a nem szocialista országokkal, s meg kell említeni, hogy ezeknek az eredményeknek az eléréséhez hozzájárult a kivitel szerkezetének módosulása és az importterv telje­sítése is. A mezőgazdaságban - amely­ben az utóbbi években jó eredmé­nyeket értek el - fokozatosan gya­korlati megvalósulást nyer a köve­telmény, hogy az állattenyésztés fejlesztését a saját takarmányter­meléstől kell függővé tenni, s nö­velni kell az állati eredetű élelmi­szerfélékből való önellátás mérté­két. Növekszik a mezőgazdasági termelés hatékonysága is, ami ab­ban nyilvánul meg, hogy csökken az egységnyi produkcióra eső ta­karmányfelhasználás, illetve hogy növekszik a napi súlygyarapodás. Fokozatosan érvényesülnek a 7. ötéves terv szándékai a társa­dalmi termelés intenzív fejleszté­sében. Meggyorsult a termelés anyagköltségeinek csökkenése, mindenekelőtt az energia- és fém­felhasználás csökkentése révén. Három év alatt ezek a költség- csökkenések 20 milliárd koronát tesznek ki, miközben a relatív tü­zelőanyag- és energiamegtakarí­tás 9 százalékos, az iparivas- megtakarítás 11 százalékos, a színesfém-megtakarítás pedig 17 százalékos volt. A társadalmi munkatermelékenység 3,4 száza­lékkal növekedett. Részeredményeket értünk el a befejezetlen beruházások szá­mának csökkentésében, illetve az állóalapok üzembe helyezésében. Még mindig kevés figyelmet fordí­tunk meglévő objektumok korsze­rűsítésére, illetve rekonstrukció­jára. A nehezebb feltételek ellenére is megvalósítjuk a párt politikájá­nak fő célját, vagyis megőrizzük és minőségileg fejlesztjük a lakos­ság életszínvonalát, szociális biz­tonságát. Kedvezőnek értékelhető az idei fejlődés is. Az ipari termelés üte­me 3,6-del növekedett, a terve­zettnél gyorsabban növekszik a munkatermelékenység is. Az idei betakarítás becsült eredmé­nyei alapján feltételezhetjük, hogy a mezőgazdaság teljesíti felada­tait. Az állattenyésztés további fo­lyamatos és hatékony fejlesztése érdekében arra törekszünk, hogy a növénytermesztésben előnyt ér­jünk el, s a mezőgazdaságnak jobban kedvező években (mint az idei is), szemes- és tömegtakar­mányokból létesítsünk tartalé­kokat. A nagyobb ütemű népgazdasá­gi erőforrásképzés lehetővé tette, hogy külgazdasági kapcsolataink­ban biztosítsuk az egyensúlyt, il­letve csökkentsük a kapitalista or­szágokkal szembeni adósságain­kat, e célra évente - a kamatokat is beleszámítva - 10 milliárd koro­nát fordítunk. A kivitelben egészé­ben véve teljesítjük feladatainkat, a szocialista országok viszonyla­tában pedig túlteljesítjük, viszont ami az áruféleségek és a területi szerkezet szerinti exportot illeti, nem valósítjuk meg következete­sen szándékainkat. A nem szocia­lista országok viszonylatában a tervezettnél nagyobb ütemben növekedett exportunk. A külkeres- ledelmi árucsere-forgalmi haté­konyságot azonban nem sikerül növelnünk. Napjainkban főleg arról van szó, hogy az összes tartalékot, erőforrást és lehetőséget mozgó­sítsuk az irányítás összes szint­jén arra, hogy az intenzív fejlesz­tésen alapuló gazdaságfejlesztési ütem növekedésének folyamata tovább gyorsuljon, hogy a lehető legjobb paramétereket érjük el azokon a területeken, amelyekkel a CSKP XVI. kongresszusa szá­molt. Ez azt jelenti, hogy mindenki munkájával szemben nagyobb kö­vetelményeket kell támasztani, s a gazdasági gyakorlatban követ­kezetesebben kell érvényesíteni az intenzív fejlesztés alapvető té­nyezőit. Főleg a következők eléré­sére törekedni:- a termelésben és a szolgáltatá­sokban gyorsabban érvényesít­sük a tudomány és a múszaki haladás eredményeit; ez meg­követeli, hogy következetesen a CSKP KB 8. ülése szellemé­ben járjunk el;- a gyártmány- és technológiai in­nováció további gyorsítására, amely a produkció minőségének javítására és használati értéké­nek növelésére irányul;- a termelés energia- és anyag­igényességének állandó csök­kentésére, a hazai nyersanyag- források és a másodlagos nyersanyagok maximális hasz­nosítására;- a nemzetközi szocialista munka- megosztásban való részvéte­lünk hatékony kihasználására és főleg a magasabb formáinak fej­lesztésére; mindenekelőtt a Szovjetunióval való együttmú­ködés fejlesztéséről van szó;- a gazdasági mechanizmus haté­konyabb kihasználására az irá­nyítási folyamat minőségi fej­lesztése és a termelés nagyfokú hatékonysága eléréséért való felelősség növelése érdekében;- a bérrendszer gazdasági haté­konysága növelése II. szaka­szának előkészítésével össz­hangban a javadalmazás szo­cialista alapelvének - az érdem- szerűségnek - az érvényesíté­sére;-a CSKP KB Elnöksége levelé­nek szellemében a fegyelem, a rend, a szocialista törvényes­ség további szilárdítására, a gazdaságosság és a takaré­kosság elvének érvényesítésé­re, a fogyatékosságok felszámo­lásáért való küzdelemre;- a dolgozóknak az irányításba való nagyobb bekapcsolódásá­ra, s főleg a gazdasági eredmé­nyekhez való alkotó hozzájáru­lására;- az új feladatokkal összhangban a dolgozók képzettségének nö­velésére és a kádernevelésre;- mindehhez a párt munkája szín­vonalának emelésére, vezető szerepe erősítésére, kádermun­kájának, valamint a széles körű szervező-nevelő és tömegpoliti­kai munkájának fejlesztésére van szükség. Most folyik a 8. ötéves terv irányvonala és az 1985-ös távlati terv irányvonala javaslatának ki­dolgozása. E munkák során abból a követelményből indulunk ki, hogy biztosítani kell a népgazda­ság további dinamikus fejlesz­tését. Ez megköveteli majd, hogy fő­leg gyorsabban használjuk ki a tu­domány és a műszaki fejlesztés eredményeit a gazdasági gyakor­latban, s hogy ezen az alapon hajtsuk végre gazdaságunkban a progresszív szerkezeti változá­sokat. Főleg a következő szándé­kok következetes érvényesítésé­ről van szó:- a kevésbé energiaigényes gaz­daság biztosításáról, az ener­gia- és tüzelóanyagfogyasztás ésszerűsítéséről, az atomerő­mű-építésről, tüzelőanyag­energetikai forrásaink optimális kihasználásáról;- az összes nyersanyag- és anyag-erőforrás nagyfokú hasz­nosításáról, főleg a fémekéről, miközben fokozatosan végre­hajtjuk a kohászati szerkezeti változtatásokat, biztosítjuk a jó minőségű acél és a megfelelő profilú acéltermékek nagyobb részarányát, csökkentjük a nyersvas- és acélgyártást, magas fokon kihasználjuk nyersanyag-bázisunkat és a másodlagos nyersanyagokat, beleértve a hulladékmentes technológiák alkalmazását is;- az élelmiszertermelésben az önellátás mértékének növelésé­re: mindenekelőtt a termőföldről való szüntelen gondoskodás és termőképességének állandó nö­velése, a növénytermesztés ki­emelt fejlesztése, a feldogozási folyamatok színvonalának eme­lése, a veszteségek csökkenté­se és a takarmánytartalékok lé­tesítése alapján;- a csehszlovák ipar - elsősorban a gépipar és az elektrotechnikai ipar - kevésbé anyagigényes szerkezetének fokozatos kiala­kításáról, a részegység-szaká­gaztok megerősítésével;- az alapvető vegyipari termelés produkciójának magas fokú hasznosításáról, elsősorban a kevésbé anyag- és energia- igényes folyamatok, különösen a tiszta vegyi anyagok, illetve a speciális vegyszerek és gyógyszerek gyártásának fej­lesztésével;- az ipari termelési rendszerek komplex gépesítésének és auto­matizálásának fejlesztéséről és ezzel összhangban a mérő- és szabályozó technika, a mikro­elektronika, a mikroprocesszoros technika és a mikroszámítógé­pek fejlesztéséről, illetve érvé­nyesítéséről a termelési gyakor­lat géprendszereiben, beleértve a tervezést is;- az ipari robotok és manipuláto­rok fejlesztéséről és hasznosítá­sáról, széles körű érvényesíté­séről, az élőmunka megtakarítá­sa, különösen pedig a nehéz fizikai munka és az egészségre ártalmas tevékenységek kikü­szöbölése végett; a tudomány és technika nagy távlatokat ígérő irányainak fej­lesztéséről és érvényesítéséről, különösen a biotechnológiák és a genetika lehetőségeinek érvé­nyesítéséről, új és hatékony, távlati gazdasági fellendülést megalapozó erőforrások hasz­nosításáról;- a népegészségről való gondos­kodás további fejlesztéséről;- a környezet védelméről és fej­lesztéséről, amely napjainkban elsőrendű feladat. A Szovjetunióval és a többi szocialista országgal együttműködve Felszólalása további részében Miloš Jakeš elvtárs foglalkozott a legfelsőbb szintű KGST-tanács- kozás határozatai teljesítésének biztosításával, és rámutatott, hogy a nyolcvanas és kilencvenes években erőteljes szakosítást és kooperációt kell végrehajtani a ter­melésben, és hogy tovább bővül a kölcsönös együttműködés a ter­melési és tudományos-műszaki potenciál hatékonyabb hasznosí­tása érdekében. Erre az összes testvérországban sor kerül. Hoz­zájárul ez a közös szükségletek kielégítéséhez és az életszínvonal emeléséhez. Az említett tanácskozás ered­ményeivel összhangban a CSKP KB Elnöksége és a kormány intéz­kedéseket tett a határozatok vég­rehajtására, főleg ami a Szovjet­unióval való együttmúködés elmé­lyítését illeti. Megvalósul az ötéves tervek egyeztetése, és sort kerí­tünk további kérdések megoldásá­ra. Súlyt helyezünk a távlati együttműködési célprogramok végrehajtására, mert ezek fontos tényezői népgazdaságunk stabili­zálásának. A gazdaságfejlesztés intenzív fejlesztése és hatékonyabbá téte­le szempontjából elsőrendű jelen­tőségű tényező az irányítási és tervezési mechanizmus további tökéletesítése. Napjainkban a 8. ötéves terv előkészítésével kap­csolatban munkálatok folynak a tervszerű népgazdaságirányítási rendszer további elmélyítése és tökéletesítése érdekében. Ennek fő célja: a tervezés szerepének növelése, tudományosságának el­mélyítése. El kell érni, hogy a tu­domány és a technika vívmányai­nak érvényesítése váljék a terv tengelyévé, illetve hogy tovább növekedjék a termelési-gazdasági egységek, a vállalatok és egyének munkaeredmények szerinti érde­keltsége, és hogy elmélyültebbé váljék felelősségük. Tökéletesíteni kell a termelési bázis szervezeti struktúráját, színvonalasabbá kell tenni a közvetlen irányítást. Népgazdaságunk további fej­lesztése, az újratermelési folya­mat hatékonyabbá tételével kap­csolatos igény megköveteli, hogy elmélyültebbé váljék a dolgozók irányításba való bekapcsolódása, az alkotó aktivitás hasznosítása. E szempontból növelni kell a szak- szervezet, a SZISZ, a Csehszlo­vák Tudományos-Műszaki Társa­ság és a többi társadalmi szerve­zet bekapcsolódását, támogatni kell a kezdeményezés összes for­májának, főleg a feltalálók és újí­tók, a komplex racionalizációs bri­gádok mozgalmának kibontako­zását. Gazdasági és társadalmi fejlő­désünk 40 évének mérlege azt mutatja, hogy a kommunista párt által vezetett dolgozó nép lépésről lépésre, a nehézségek és tévedé­sek ellenére eredményesen való­sítja meg a Szovjetunióval és a KGST többi tagországával szo­rosan együttműködve a kommu­nista társadalom felépítésének programját. Ennek során haszno­sítjuk saját gazdag tapasztalatain­kat, amelyeket megsokszoroznak a Szovjetunió és a többi szocialis­ta ország tapasztalatai. A nép er­kölcsi-politikai egyége, a CSKP politikájának széles körű támoga­tása a biztosítéka annak, hogy feladatainkat a következő idő­szakban is teljesítjük. Az elmúlt 40 esztendő olyan időszak volt, amikor Európában béke honolt, és így keríthettünk sort népgazdaságunk építésére. Az elkövetkező időszakban sem lesz fontosabb feladat a béke megvédésénél. A szocializmus és a béke elvá­laszthatatlan egymástól. A béke­politika magából a szocializmus­ból ered. Amíg azonban létezik a kapitalizmus és léteznek tőkés csoportok, amelyek érdeke szoro­san kapcsolódik a fegyvergyártás­ból származó profithoz, nem tűn­nek el a háború veszélyének sem osztály-, sem gazdasági gyökerei. Másrészt a Szovjetunió vezette szocialista közösség, a KGST- tagországok és a Varsói Szerző­déshez tartozó államok közössé­ge, gazdasági és védelmi potenci­álja, a Szovjetunió elvszerú béke­politikája olyan gátat jelent, ame­lyen hajótörést szenvednek az im­perializmus militarista törekvései. E törekvések célja a szocializmus, a nemzeti felszabadító és haladó mozgalmak megsemmisítése. A világ egész háború utáni fejlődé­se azt bizonyítja, hogy a szocializ­mus ereje - amelyet elsősorban gazdaságának ereje ad meg- olyan tényező, amely döntő sze­repet játszik a világbéke megőrzé­séért vívott harcban. Ezért napjainkban is változatla­nul érvényes az Építsd a hazát- a békét erősíted gottwaldi jelszó. A CSKP XVI. kongresszusa gaz­dasági és szociális programjának végrehajtása jelenti a mi fő hozzá­járulásunkat a szocializmus és a világbéke megszilárdításához. ju*!®:*- j

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents