Új Szó, 1984. augusztus (37. évfolyam, 180-206. szám)

1984-08-30 / 205. szám, csütörtök

VILÁGGAZDASÁG VILÁGGAZDASÁG ® VILÁGGAZDASÁG A gazdasági együttműködés új céljai írta: Nyikolaj Taiizin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, a Szovjetunió állandó KGST-képviselője A KGST-tagországok Moszkvá­ban rendezett, felső szintű gazda­sági értekezlete rendkívül fontos esemény a Szovjetunió, az egész szocialista közösség életében, s nagy nemzetközi jelentősége van. Uj szakaszt nyit a testvérpár­tok és -államok egységének és összeforrottságának megerősíté­se, a szocialista gazdasági integ­ráció elmélyítése, a szocializmus­nak a világ színterén levő pozíciói megszilárdítása terén. Ez a konferencia értékelte a KGST-tagországok gazdasági együttműködésének azokat az igen gazdag tapasztalatait, ame­lyeket a KGST 1969. évi 23. ülés­szaka - ahol elfogadták a szocia­lista gazdasági integráció fejlesz­tésének irányvonalát - óta eltelt időszak alatt szereztek. Az irány­vonal helyessége teljes mérték­ben igazolódott. 1971 és 1983 között a KGST-országok megkét­szerezték az ipari termelés volu­menét, háromszorosára növelték az előállított gépipari termékek mennyiségét, ötszörösére fokoz­ták a kölcsönös áruforgalmat. Ezáltal létrejött az ahhoz szük­séges gazdasági bázis, hogy tör­ténelmi jelentőségű, új célokat ér­jenek el. Be kell fejezni a népgaz­daság átállítását az intenzitás fo­kozásának útjára, minőségileg meg kell újítani a termelés műsza­ki bázisát a tudományos-műszaki forradalom révén. Az értekezleten egyhangúlag A becslések szerint az 1984/85-ös idényben rekord­mennyiségű olajrepce terem világ- viszonylatban; a 16,4 millió tonna 12 százalékkal lenne több, mint a mostani, szeptember 30-án zá­ruló idényben termett. Ez az előrejelzés amelyet az Oil World folyóirat tett közzé, arra ala­pozva született, hogy Kanadában 24 százalékkal növelték az olajrep­ce vetésterületét. Ha az időjárás­ban nem lesznek szélsőséges ki­lengések, az ország 1 millió ton­nával 3,6 millió tonnára növelhet­né olajrepce-termelését. A Közös Piac országaiban is jelentős növe­kedéssel számolnak e téren a szakemberek; a 20 százalékos növekedésnek köszönhetően 2,94 millió tonna olajrepce-terméssel számolnak. Az európai szocialista országokban a becslések szerint a mostani idényhez képest 4 szá­zalékkal növekszik az olajrepce­termelés, s 1,45 millió tonnát tesz ki. A megtermelt mennyiségből megközelítőleg 14,7 millió tonnát dolgoznak fel, vagyis 4 százalék­kal (600 ezer tonnával) többet mint az 1983/84-es idényben. A repce- olaj-kínálat azonban mindössze 1,3 százalékkal 6,05 millió tonnára növekszik. A következő idényben ugyan­csak növekszik a napraforgó-ter­jóváhagyták azokat a programdo­kumentumokat, amelyek megha­tározzák a szocialista közösség államai gazdaságának és együtt­működésének fejlesztésére vonat­kozó stratégia fő irányait a jelenle­gi évtized végéig terjedő időszak­ra. A Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsának 38. ülésszaka, amelyre közvetlenül az értekezlet után került sor, jóváhagyta a hatá­rozatainak megvalósításához szükséges szervezeti intézkedé­seket. Az értekezlet eredményeit vala­mennyi testvérpárt nagyra értékel­te. Vezető szerveik megbízást kaptak az elért megállapodások megvalósítására. Országunkban a szovjet vezetők felszólalásaiban szereplő tételek és következteté­sek, az értekezleten elfogadott dokumentumok alapul szolgálnak ahhoz a gyakorlati tevékenység­hez, amelyeket a párt-, állami- és gazdasági szervek és szervezetek fejtenek ki a Szovjetunió és a szo­cialista testvérországok közötti politikai kapcsolatok, gazdasági és tudományos-műszaki együtt­működés továbbfejlesztése és erősítése terén. „Természetesen világos az - állapította meg Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitká­ra, a Szovjetunió Legfelsőbb taná­csa Elnökségének elnöke -, hogy önmagukban véve még a legjobb határozatok sem járnak eredmé­nyekkel, ha nem foganatosítanak mesztés is; a számítások szerint 16,7 millió tonnát takarítanak be világviszonylatban, s ez a mostar.i idényben betakarított mennyiség­hez képest 8 százalékkal több le­ne. Az összkínálat és a feldolgo­zás azonban csupán 5 százalék­kal növekszik. A zsiradékipar kö­rülbelül 14,7 millió tonna naprafor­gót dolgoz fel. Napraforgóolaj-kí­nálata 2 százalékkal növekszik, napraforgó-pogácsából pedig 5 százalékkal, 7,1 millió tonnára növelik a termelést. Az USA mezőgazdasági mi­nisztériumának előrejelzése azon­ban eltér a szóban forgó folyóirat­ban közzétett előrejelzéstől, még­pedig 500 ezer tonnával. A minisz­térium szakértői szerint 15,9 millió tonna olajrepce terem a következő idényben. Ez viszont ugyancsak rekordmennyiségű lenne, 1,4 mil­lió tonnával haladná meg a jelen­legi idényben termett mennyisé­get. E növekedés a legnagyobb mértékben Kanadának, Lengyel- országnak és Nagy-Britanniának köszönhető. A kanadai termést a szakértők 3,4 millió tonnára (700 ezerrel több mint tavaly), a len­gyelt 774 ezer tonnára (tavaly 555 ezer tonna volt), a nagy-britanniait pedig 750 ezer tonnára becsük, ami 30 százalékkal több, mint az 1983/84-es idényben termett.-dm­(Svét hospodárství) aktív és céltudatos intézkedéseket megvalósításuk érdekében“. Ez­zel kapcsolatban felelős feladatok merülnek fel a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsa előtt. Az értekezlet határozatai sokoldalú jellegűek, a közösség valamennyi országa érdekeinek megfelelnek. Ez előre meghatározza annak szükségességét, hogy fokozzák a testvérországoknak a KGST ke­retei között kifejtett közös munká­ját, a Tanács valamennyi szervé­nek tevékenységét az értekezlet határozatainak következetes megvalósítására összpontosítsák. A közös munka fokozásának szükségessége harmonikus egy­ségbe olvad a KGST-országok hosszú távra szóló gazdasági fej­lesztése stratégiájának az érte­kezleten jóváhagyott elvi irányvo­nalaival. Arról van szó, hogy új lépést kell tenni a KGST-országok gazdaságpolitikájának egyezteté­se terén. Ezen azt értjük, hogy közös alapon ki kell dolgozni a fontos gazdasági problémák megoldását, fejleszteni kell a köz­vetlen kapcsolatokat a vállalatok és az egyesülések, a tudományos szervezetek között, bővíteni kell az együttmúködés időbeli távlatait. Az értekezlet célszerűnek nyilvá­nította a gazdaságpolitika egyez­tetését a kölcsönös együttműkö­déssel összefüggő területeken, az érdekelt országokkal pedig - más területeken is, rendszeresen és valamennyi szinten: a legmaga­sabb párt és állami vezetés érte­kezletein, a miniszterelnökök évenkénti találkozóin, valamint a KGST-szerveiben és kétoldalú alapon. Ez a munka sok tekintetben a népgazdasági tervek koordiná­lásának folyamán valósul majd meg - ami továbbra is a gazda­ságpolitika egyeztetésének, a szi­lárd gazdasági és tudományos­műszaki kapcsolatok kialakításá­nak fő eszköze. A tervkészítő szerveket azzal bízták meg, hogy már az 1989-1990-re szóló tervek koordinálása során egyeztessék az országok gazdasági fejleszté­sének a következő 10 évre érvé­nyes fő irányait, határozzák meg a konkrét problémák időszerűsé­gét, sorrendjét, megoldásuk for­máit. Az értekezlet dokumentumai különleges jelentőséget tulajdoní­tanak a tudományos-műszaki ha­ladás meggyorsításával összefüg­gő kérdéseknek. A tudomány és a technika legújabb vívmányainak széles, körű elsajátítása - a leg­fontosabb belföldi és külföldi fel­adatok megoldásának, a gazdaság intenzitása fokozásának döntő fontosságú tényezője. (Izvesztyija) INNEN - ONNAN Jó termés Jugoszláviában Jugoszláviában az idén az ország történetének az egyik legjobb búzater­mését takarították be, s kukoricából is rekordtermés Ígérkezik - jelentette a Tanjug hírügynökség. Búzából előze­tes adatok szerint 5,5 millió tonna ke­rült a raktárakba, ami elegendő a belső szükséglet fedezésére. Belgrádi gaz­dasági szakértők szerint a kukoricater­més a 12 millió tonnát is elérheti, s kiválónak ígérkezik a cukorrépa-, a szójabab-, a napraforgó- és a zöld­ségtermelés is. (HVG) Fejlett technológia Kína számára Amerikai becslések szerint az Egye­sült Államok az idén a korábbihoz ké­pest 1,5-2 milliárd dollárral nagyobb értékű technológiai eljárásokat érvé­nyesít. Ezt az tette lehetővé, hogy az amerikai hatóságok enyhítették a Kí­nába irányuló technológia-exportot korlátozó előírásokat. E könnyítésnek köszönhetően a múlt évhez képest ötször nagyobb értékű exportenge­dély-kérelem érkezett a kereskedelmi minisztériumhoz - mint azt washingto­ni forrásból közük. (új Kína) A brazil kormány két évtizedes műkö­dése után is 230 százalékos az or­szágban az infláció mértéke, külföldi adóssága pedig mintegy 100 millió dollárra rúg. A hat­vanas évek végi és a hetvenes évek eleji ún. brazil csoda hamar megszakadt. Az említett időszak­ban egyébként az éves gazdasági nö­vekedés elérte a 10 százalékot is. Egyes közgazdászok véle­ménye szerint a ,,boom“ éveiben ugyan az ország gyarapodott, a gaz­dagok és szegények kôžti szakadék azonban tovább mélyült. A leg­utóbbi adatok szerint az 50 millió brazil dolgozónak csaknem a fele mindössze 42 dollárt keres havonta. Az ország további égető problé­mája, hogy növekedett az erőszak és a bűnözés, melynek egyik oka az elmúlt évek gazdasági válságából következő nagy szociális feszültség A brazil üzletekben is gyakorivá váltak a lopások és a betörések. A felvétel az egyik Sao Paulo-i áruházban készült, ahol fegyveres rendőr ügyel a rendre. (Felvétel: ČSTK) Növekvő olajrepce-termelés KOMMENTÁLJUK Előregyártás vagy monolit? Gazdaságpolitikai hetilapunk hasábjain hónapok óta tart a vita arról, hogy milyen módon előnyösebb manapság iparszerűen építeni: előregyártott elemekből vagy közvetle­nül betonozással az építkezés színhelyén, az ún. monolit elkészítésével. Mindkét kivitelezési forma előnyei és hátrá­nyai már több vonatkozásban terítékre kerültek, attól füg­gően, hogy a szerző melyik táborban érdekelt, s miként látja a megváltozott feltételekhez igazítható lehetőségeket. A háború utáni országépítés során, főleg annak második hullámaként a hatvanas évek kezdetétől úgyszólván mind­egyik szocialista országban - így nálunk is - az előregyártás nagyarányú térhódításának vagyunk tanúi. Szinte kész be­épített elemek kerülnek az építkezésre, ahol ezzel a minimális időtartamra rövidül le az építés, pontosabban a szerelés folyamata, s maga a kivitelezés is alaposan felgyorsul. Éppen ez az alaphelyzet tette lehetővé, hogy viszonylag rövid idő alatt rengeteg házgyári elemből készült lakás épüljön fel, némiképp apasztva ezzel az új lakásigénylések fel-felszök- kenö szintjét. Az előregyártott elemek nemcsak a tömeges lakásépítésben honosodtak meg, elterjedésük népgazdasá­gunk szinte valamennyi ágazatában tapasztalható. Nyilván­való előnyei főként abban az időszakban jelentkeztek, amikor még a mennyiségi követelmények voltak túlsúlyban. Nem teljesen új keletű a monolit sem, csak éppen a hatva­nas-hetvenes években nem jutott annyira szóhoz, mint az előregyártás. Javarészt ácsolt zsaluzása, eléggé élőmunka­igényes kivitelezése egyértelmű hátrányt jelentett akkoriban. Alapos fordulatot hozott a zsalurendszerek megjelenése. Alkalmazásuk révén többszörösére emelkedik a munkater­melékenység, élettartamuk jóval hosszabb, mint az ácsolt zsalué, s nem utolsósorban az sem mellékes, hogy belőlük bármilyen alakú idomok elkészíthetők, ami a változatosság lehetőségét hordozza magában. A panelvilágba szorult ember fokozatosan jutott el arra a pontra, amikor rideg környezetéből menekülni kezdett, többnyire vissza a természetbe, vidékre. Ez volt az első intő jele annak, amit az előregyártott elemekből készülő lakóhá­zak egyhangúsága eredményezett. Ezt homlokzatszínezés­sel, s fokozottabb zöldövezetesítéssel próbálják ellensú­lyozni. Teljesen más helyzetet hozott az energiaforrások beszűkülése s az alaposabb termőföldvédelem. Manapság már jóval kisebb területen nagyobb beépítettségi sűrűséggel, összetettebb területrendezéssel kell számolni. És ezek sok esetben újszerű, eddig szokatlan építészeti megoldásokhoz vezetnek, s nem mindegyik kivitelezésére alkalmas az előre­gyártott elemek használata. Megjelentek a többcélú létesít­mények, amelyek építésekor egyaránt szerephez jut az elöre- gyártott elemek és a monolit-megoldások egész sora. Ugyan­ez a kombinált alkalmazásuk várható az egyre időszerűbbé váló városközponti épületegyüttesek felújítása során is. A fejlődés alakulásából megítélve a monolit előtt kínálko­zik nagyobb jövő. Az illetékes tárcák mégis az előregyártás további fölényének megtartására törekednek, legalábbis a mostani és az elkövetkező ötéves tervidőszakban minden­képpen. Azt vallják, manapság gazdasági szúklátókörűség lenne leépíteni az előregyártás ma már nem akármilyen bázisát. Inkább tovább kell fejleszteni, hozzáigazítani a vál­tozó körülményekhez. Emellett a monolit fejlesztése-alkal- mazása sem hanyagolható el mindazokon a helyeken, ahol nyilvánvalóak előnyei. Tehát alapjában véve nem is az a fontos, hogy az előregyártás vagy a monolit legyen-e az az „egyeduralkodó“, hanem a kettő ésszerű kompromisszumá­nak keresése. Ebben az előregyártás helyzeti előnye viszont továbbra is megmarad. J. MÉSZÁROS KÁROLY Több mint négy kilométer hosszú csövet hegesztettek össze és fektettek le a Piešťanyi Vízügyi Építő Vállalat dolgozói a nyugat-szlovákiai kerület egyik legnagyobb öntözési rend­szerén dolgozva. Az egész rendszer mintegy 35 kilométer hosszú azbeszt- és PVC-csőből fog állni. Jelenleg az építők nagy gondot fordítanak a szivattyúállomás építésére, s rönt­gen segítségével ellenőrzik a hegesztéseket. A képen: Franti­šek Masár a Piešťany melletti Rakovicében az 1220 millimé­ter átmérőjű acélcsöveket hegeszti. (Štefan Petráé felvétele - ČSTK) ÚJ^Ú 4 1984. VIII. 30.

Next

/
Thumbnails
Contents