Új Szó, 1984. augusztus (37. évfolyam, 180-206. szám)

1984-08-28 / 203. szám, kedd

Alkotó munkával köszöntik a Szlovák Nemzeti Felkelés évfordulóját PÁRTSZERVEZETEK A KEZDEMÉNYEZÉS ÉLÉN • A BRIGÁDRENDSZERŰ MUNKA EREDMÉNYEI • NAGY ÉRTÉKEK A TARTALÉKOK FELTÁRÁSÁBÓL Hagyományos gyakorlata a pártszervezetek­nek, hogy minden alkalmat megragadnak a dolgo­zók kezdeményezésének kibontakoztatására és a népgazdasági feladatok teljesítésére. Ezt ta­pasztalhatjuk az SZNF jubileumi évében is. A kommunisták elsősorban példamutatásukkal és a pártmunka változatos eszközeivel kedvezően befolyásolják a kollektívák tevékenységét. Értelmes takarékosság A verebélyi (Vráblé) Teslában az év elején a gazdálkodás inten­zív tényezőinek na­gyobb fokú érvényesí­tésén kívül a takaré­kosságra helyezték a fő súlyt az alapszer­vezetek. A célok el­érésére versenymoz­galmat indítottak, min­den részlegen meg­nyerték a kollektívák támogatását. Ennek eredményeként- anélkül, hogy romlott volna termékeik minősége- lényegesen csökkent az energia- és az anyagfel­használás, kevés híján 3 millió korona értékű árut gyártottak terven felül, évi kötelezettségvállalásukat 67 százalékra teljesítették. Ebben mindenekelőtt a kommunista szakemberek leleményessége, a dol­gozók figyelme, az értelmes takarékosság, egyszóval az emberi tényező játszotta a döntő szerepet. Többet és jó minőségben Azok az emberi-morális értékek, tulajdonságok, amelyek a nehezebb gazdálkodási feltételek mellett alakultak ki a vállalatoknál, az érsekújvári (Nové Zámky) Remesloslužba szolgáltató üzemben is tartós értékekké váltak. Ezt igazolja az a tény, hogy a mun­káskollektívák szocialista felajánlásaikban a lakos­ságnak nyújtott szolgáltatásaikat 100 ezer koronával túlteljesítik, a központi árualap feltöltésének tervét illetőleg pedig 700 ezer korona túlteljesítésre vállaltak kötelezettséget. A többletérték létrehozásával párhu­zamosan a minőségi követelményekben is tartják a lépést. Gyártmányaik ezért kelendőek és az eláru­sítóhelyeken szívesen vásárolják a fogyasztók. Nem kis mértékben ez a jó pártmunkának is jelentős eredménye. A korszerűség rangja A műszaki fejlesztés, a tudományos eredmények gyakorlati alkalmazása, a szakemberek felkészültsé­ge olyan tartalékot jelent a nitrai Magasépítő Vállalat munkájában, amelyre az üzemi alapszervezetek a bonyolult feltételek között is biztosan számíthatnak. Bár még távolról sem aknázták ki lehetőségeiket, a vállalat üzemegységei egy százalékkal növelték teljesítményeiket, 0,5 százalékkal csökkentették a ki­adások tervét, az év végéig a 2 millió koronát meghaladó építkezéseken 1i,1 milliárd korona értékű épületet adnak át rendeltetésének. Mi ennek a ma­gyarázata? Elsősorban az, hogy a vállalat kommunistái, irányí­tói támogatják az alkotókedvet, a kezdeményezést, az önálló elszámolási rendszerre építve ösztönző légkört teremtettek a munkahelyeken. Ez idő szerint ezt a formát 54 brigád 1700 tagja eredményesen alkalmazza tevékenységében. A pártszervezetek to­vábbra is arra törekszenek, hogy a tudást, szorgal­mat, a felelősségvállalást megbecsüljék, az eddiginél jobban támogassák, mivel csak a korszerűség emel­heti a vállalat tekintélyét. Társadalmi összefogással Noha a településfejlesztés mindenütt komoly gon­dokat okoz, a lévai (Levice) járásban a kivitelező vállalatok érdemleges eredményekről adhatnak szá­mot a Z-akció beruházási tervének teljesítésében. A kiterjedt járás helységeiben 51 építkezésen ütem- szerűen végzik a munkát, s az év végéig ezekből legalább 18-at átadnak rendeltetésének. Köztük Nagysallón (Tekovské Lužany), Ipolyszakállason (Ipeľský Sokolec), Alsószecsén (Dolná Seč) tető alá kerül az óvoda és bölcsőde, Kozárovcében, Rybník- ben befejezik a művelődési otthon és több helyen a vízvezeték-hálózat építését is. E művek kivitelezé­sének meggyorsításában jelentős segítséget nyújta­nak a helyi pártszervezetek, amelyek a nemzeti bizottságokkal közösen és együttműködve szervezik a lakosság öntevékeny munkáját. SZ. A. SORKATONA AZ ELLENÁLLÁSI MOZGALOMBAN Naponta sokan fordulnak meg Nyitrán (Nitra) a járási termelési igazgatóság új székházában. Az ügyfelek kérelmeit František Mik- lóšik intézi. A munkaidő reggel hétkor kez­dődik, de ő már hat után rendsze­rint íróasztala mellett ül, s az újsá­gokat böngészgeti.- A napi tudósításokon kívül- tette le szemüvegét az asztalra- a Szlovák Nemzeti Felkelés tör­ténelmi eseményeiről szóló íráso­kat olvasom a legnagyobb érdek­lődéssel.- Talán partizán volt?- Nem. De azokban az években éppen a bratislavai 1. gyalogez­rednél katonáskodtam. Rövid kiképzés után alakulatu­kat az ezredparancsnokság 1944 áprilisában Trnavába vezényelte, ahol a partizánharcok meghiúsítá­sára készítették és fegyverezték fel őket. Zászlóaljukat Giraltovcé- re, a kelet-szlovákiai térségbe irá­nyították.- Ebben az időben a hitleristá- kat üldöző 1. Ukrán Front csapatai már átkeltek a Dnyeszteren és a Pruton, s elérték a Kárpátokat, innen pedig már csak egy ugrás volt az úgynevezett Szlovák Állam határa. Márkus dandár- és Maro- šík századparancsnok titkos uta­sítására a legénység elhatározta, hogy nem fog harcolni a partizá­nok ellen. Ezt a német tisztek csakhamar megneszelték, s lefegyverezték őket. Fegyver helyett csákányt, ásót, lapátot osztottak ki a kato­nák között.- Sebaj fiúk - biztatta őket Ma­rcsik, a századparancsnok - aki az igaz ügyet képviseli, az a szer­számot is fegyverként tudja a ke­zében forgatni. Az alakulat Stulany község ha­tárában - a németek felügyeleté­vel - látott munkához. Nappal lö­vészárkokat ásott a hátráló náci csapatok számára, az éjszaka leple alatt viszont a telefonvona­lak, hidak megrongálásává! foly­tatta a „segítséget“.- Később a német fasiszták.pa- rancsára - munkaszolgálatos ala­kulatunkat a partizánmegmozdu­lások központjába, Közép-Szlová- kiába vezényelték, remélve, hogy Lipotvský Mikuláš térségében job­ban hasznunkat veszik az ellenál­lók növekvő csoportosulásai ellen.- Az igazság az - folytatta -, hogy itt kellett volna egyesülnünk a hegyekben harcoló partizánegy­ségekkel, de ehelyett - a Katonai Központ közömbössége és ta­nácstalansága miatt - továbbra is itt vesztegeltünk. Később, - már nem tudom kinek a parancsára - augusztus 25-e táján Stará Lu- bovňára vezényeltek. Mire az új állomáshelyre érkeztünk, hivatalo­san is kirobbant a Szlovák Nem­zeti Felkelés, s mi a kommunista érzelmű Marošík százados irányí­tásával átálltunk a felkelőkhöz. Alakulatunk első ízben Kamenica faluban mérte össze erejét a fa­siszta csapatokkal. Én a szakasz géppuskásaként vettem részt az ütközetben. Mindkét oldalon nagy volt a veszteség. Sajnos a kímé­letlen harcban Marošík parancs­nokunk is életét vesztette. Ezután Klein százados vette át a hadmű­veletek irányítását.- És tovább?- A reakciós katonai vezetők árulása és megbízhatatlansága miatt 1944 szeptember első nap­jaiban a németek puskalövés nél­kül lefegyverezték a kelet-szlová- kiai hadtestet, a mi alakulatunkat is felszámolták.- Hogyan alakult a sorsuk ezután?- Marhavagonokba zártak és a megszállt Ausztriába akartak deportálni bennünket. Az állomá­sokon azonban egyre többen szöktek meg és a partizánokhoz csatlakoztak. Számomra ez a lehe­tőség csak< Cseklészen, a mai Bernolákovoban adatott meg, ahol két nap múlva Bratislavával együtt a győzelmes szovjet hadsereg ka­tonái a falut is felszabadították. František Miklóšik a felszaba­dult hazában ismét katonának je­lentkezett, részt vett a belső rend helyreállításában, a népi hadsereg szervezésében. Egy évvel ké­sőbb, áprilisban az új csehszlovák hadsereg tizedeseként tért vissza szüleihez. Nem sokáig maradt azonban otthon. Csehországban a Roudni- cei olajfinomító helyreállításán, majd Prágában a Mitas vállalatnál segédmunkásként dolgozott, itt lé­pett be a kommunista pártba is. Azóta harmincnégy esztendő telt el, s ebből három évtizeden keresztül a közbiztonsági testület­ben teljesített fontos pártmegbíza­tást. Elkötelezett munkájáért több kitüntetést kapott. Nemrégen őr­nagyi rendfokozattal vonult nyug­állományba.- Persze, most sem tudok nyu­godni - mondja. - Hiszen ismét dolgozom, munka nélkül el sem tudnám képzelni az életemet. SZOMBATH AMBRUS C yril Kuchta tartalékos ezre­desnek, a Banská Bystri- ca-i SZNF Múzeum munkatársá­nak mindig kezeügyében van egy rendhagyó névsor. A listán csak­nem 200 szovjet állampolgár neve szerepel, minden név mellett fel van tüntetve a katonai rang és a partizánegységekben betöltött funkció. Többségüket Cyril Kuchta személyesen is ismerte, a Szlovák Nemzeti Felkelés alatt együtt irá­nyították ugyanis a harcokat, majd később is együttműködtek, miután a felkelők a hegyekbe vonultak. A felkelő hadsereg tisztjei közül kevésnek volt alkalma olyan sok szovjet harcostárssal találkozni, mint Cyril Kuchtának. Mint a had­műveleti osztály parancsnoka hó­napokon keresztül a partizánmoz­galom vezérkarában dolgozott az Alacsony Tátra térségében. Még a Szlovák Nemzeti Felkelés kitö­rése előtt találkozott Pjotr Velics- kov vezérőrnaggyal, az egyik ne­ves szovjet parancsnokkal. Milyen emlékei vannak ezekről a találkozásokról? Mi jellemezte a szovjet parancsnokokat? Az ezüst hajú férfi rövid gondolkodás után így válaszolt:- Velicskov elvtárssal először Martinban, Manica alezredes la­kásán, Golian alezredes jelenlété­ben találkoztam. A partizánoszta­gok és a felkelő hadsereg egysé­gei hadműveleteinek egybehan­golásáról tanácskoztunk. Ennek fontosságát az SZLKP és a forra­dalmi SZNT vezetői is hangoztat­ták. Sokáig tanácskoztunk a szov­jet elvtársakkal. Csodálkoztam, milyen jól ismerték az akkori szlo­vákiai belpolitikai és kulturális vi­szonyokat. Meglepődtem, hogy jártasak voltak a szlovák nemzet történetében, ismerték az irodal­márokat, a nemzetébresztőket. Ivan Ivanovics Sztugyenszkij a partizánmozgalom vezérka­rának parancsnoka a későbbi­ekben ezt mondta nekem: /- Másképp hogyan nyerhettük volna meg a tömegeket? Ismer­nünk kellett a szlovák nép életét és megpróbáltatásait, mindenki­nek meg kellett mondani az igazat, még akkor is, ha az kellemetlen volt. Még mielőtt Szlovákiába in­dultunk, tudtuk, nemcsak harcol­nunk kell, hanem agitálni is. Meg kellett cáfolnunk a Szovjetunióról terjesztett hazugságokat, meg­győzni az embereket, hogy a szovjet emberek nem ördögök, mint azt a fasiszta ludák propa­ganda terjesztette. Ez természete­sen nem volt egyszerű. A harcokban, a megpróbáltatá­sok közepette, a nehéz pillanatok­ban lehet a legjobban megismerni az emberek jellemét. Az erdők mélyén a partizánmozgalom ve­zérkarában - ahol Alekszej Nyiki- tyics Aszmolov ezredes volt a pa­rancsnok - az erdómunkások fa­házában és környékén mintegy négyszáz partizán élt. Milyen volt ott a helyzet, a légkör? - A helyzet nehéz volt, a tájat magas hóréteg borította, az ellátás akadozott és a fasiszták támadásai is gyakoriak voltak. Az ilyen nehéz körülmé­nyek között is fegyelem és rend uralkodott a partizánok között. A kommunisták rendes pártéletet éltek. Fiatalokat, derék partizáno­kat, akik különleges bátorságot ta­núsítottak, felvettünk a párt sorai­ba. Ott a lomnistái völgyben is­mertem meg közelebbről a szovjet elvtársakat, a győzelembe vetett töretlen hitüket, példás szerénysé­güket, felelősségtudatukat és igazságérzetüket. Azt is láttam, milyen hálásak a hegyi falvak la­kosainak. Aszmolov elvtárs nem­egyszer hangoztatta: nemcsak azok a hősök, akik fegyverrel a ke­zükben harcolnak a fasiszták el­len, hanem azok a becsületes em­berek is, akik kenyeret, gyógyszert hoznak nekünk, beszámolnak a fasiszták moz­gásáról és ere­jéről. A szovjet pa­rancsnokok min­denekelőtt önmagukhoz voltak szi­gorúak, de szigorúak és könyörte­lenek tudtak lenni azokkal szem­ben is, akik megsértették a parti­zánfegyelmet, nem teljesítették a parancsokat, ók megbíztak tár­saikban és szigorúan megbüntet­ték azt, aki harcostársait félreve­zette, aki nem volt őszinte. A ha­misságot, az árulást gyűlölték. És milyenek voltak a szovjet parancsnokok a harcban? Cyril Kuchta elmosolyodott és így vála­szolt:- A parancsnokok legfontosabb parancsa az „Utánam“ volt. Egy­szer ellátogatott közénk Alekszej Jegorov, az első Sztálin-brigád parancsnoka. Árulás következté­ben a hitleristák három oldalról bekerítettek, a helyzetünk valóban súlyos volt, kilátástalannak lát­szott. Mivel a fasiszták rajtunk ütöttek, a partizánok soraiban za­var keletkezett. Alekszej Jegorov néhány percen belül rendet terem­tett. Gyorsan, határozottan csele­kedett. Géppisztollyal a kezében elindult a túlerő efjen. A fasiszták támadását visszavertük, ellentá­madásunkkal egységeiket meg­semmisítettük. Kuchta elvtárs azt mondta, hogy a szovjet parancsnokok né­ha elnézőek is voltak. K özép-Szlovákiában a nép ezért is szerette a szovjet parancsnokokat és partizánokat. Cyril Kuchta a mai napig sok har­costársával levelezik, gyakran né­zi át az említett névsort. Sajnos, a listán szereplők közül már sokan nem élnek. Kuchta elvtárs azon­ban sohasem feledkezik meg ró­luk. BÁTORI JÁNOS Zvolen a Szlovák Nemzeti Felkelés legfontosabb városai közé tartozott. Képünkön: az SZNF tér. (ČSTK-felvétel) Barátok névsora Töretlen hit és bátorság & i A Szlová ká Bystrica vákia legel A háború februárja u ipar és a ke pedig a me A mai Bí kilométeres ban, s lake ladta a 16' a kerületi s; szerezödöt rét. Három iparban fo< meg a kilen a podbrez a breznói I­A Gyóze ram keretéi kívül a záv Biotika, a B a Cementg\ kai Üzem. elektrotechr a gépipar fť Nagy vá melyre korá alacsony fc Bystricábar öt nagy ép mértékben fejlesztéséh Talán a a legdinami megélhetés helyén ma két állami c sük értéke A lakossí a magánsz Eg Halk szavú, n ember. Az első sem mondaná r évtizedet töltött < Štefan Feja nyu< nökezredes mé meglenni műnk hét, a hetvene< jár.- Lokca köz: a bölcsőm. N\ testvérek - ke útjának fel- Szüleim két h dálkodtak. A apám a tutajoi pénzzel egészít Štefan volt a i a legidősebb. J beiratkozott a tr; umba. Azt hitte, ségi után jobbra Kérvényt adott t állásra, de nem vei. Kétségbees jelentkezett kat< ra. Elvégezte a I miát, s megkezi szolgálatát. Ha a Viktória ellen nak, 1942-tól & Rudolf StroOiaj a ružomberoki | parancsnoka se kelés előkészíté- 1944 aug egy német hac érkezett a váró- Elfoglalták a épületeket, de i sokáig. A helyói tásra kénysze s a városban kit ti zászlót. Ezt ki Bielik partizánja tottuk a politika kezdődött az < a Szlovák Nt lésben. A következő szerelték a lakt. tartalékosokat, Liptovská Osa irányították, ahe kosság segítsé állásokat kész tember 6-án a bázása után vé a helyőrséget. , nagyot kinevezt csoport paranc lyettesévé. Az < egy szakasszal Ostró magaslati ségi megfigyelő, be. ­-Szilárdan t delmi állásaink, harckocsival tár dást vertünk vis

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents