Új Szó, 1984. augusztus (37. évfolyam, 180-206. szám)

1984-08-27 / 202. szám, hétfő

Irodalmak találkozásáról, műfordításról Beszélgetés Tőzsér Árpád költővel, a Madách Könyv- és Lapkiadó szlovák fordításirodalmi részlegének vezető szerkesztőjével A sötét koppenhágai éjsza­kában egy férfi kúszott föl­felé a Dán Nemzeti Bank falán. De hiába igyekezett nesztelenül ka­paszkodni, két rendőr észrevette, és már futott is a tett színhelyére. Aztán az egyik megszólalt: „Hi­szen ez csak Bohr professzor úr!“ A rendőrök ismerték a világhírű tudós kedvteléseit, megnyugodva továbbmentek. Niels Bohrt a mozi­látogatók is ismerték, s mivel a professzor főleg a vadnyugati filmeket kedvelte, néha bosszan­kodva pisszegték le, amikor meg­hallották ismert, dörmögő hangját: „Ez ugye annak a cowboynak a nővére, aki el akarta lopni a nő­vére sógorának a marhacsordá­ját?“ Természetesen nem annak a cowboynak a nővére volt a szó­ban forgó hölgy. Bohr ugyanis ne­hezen tudta követni a cselek­ményt, és félreértett mindent, amit lehetett. De azért voltak figyelemre mél­tó fölfedezései a westernvilágban is. Bohr megmagyarázta, hogy mi­ért lövi le mindig a pozitív hős a banditát, holott a gazfickó rántja először elő a pisztolyát: ,,A titok a szándékos és a kikényszerített cselekvésben keresendő. A ban­ditának el kell döntenie, hogy mi­kor nyúl a fegyveréhez, s ez lassít­ja cselekvését, a hős pedig gyor­sabban cselekszik, mert ezt gon­dolkodás nélkül teszi, amikor látja, hogy a gazfickó a pisztolyához nyúl.“ George Gamow, Bohr tu­dóstársa nem fogadta el ezt az elmélkedést. Másnap reggel egy játékboltba ment, s két játékpisz­tolyt vásárolt. Sorra rendezték meg a valódi vadnyugati pisztoly­Karolina Svétlá: FRANTINA Őlabolina rfvéUd madách/im/wfui Karolina Svétlá a cseh romanti­kus próza egyik kiváló művelője. A Frantina című kisregény a ješté- di elbeszélésciklusba tartozik. A vidék folklórja sokáig foglalkoz­tatta az írónőt, itt talált nyomára hősnőjének, Frantinának is, akit a föllelt emlékek tanúsága szerint környezete boszorkánynak tartott elméssége, szépsége, ügyessége miatt. Frantina sorsa mindezek el­lenére tragédiába torkollik. Igaz- ságszeretete törhetetlen; akkor sem tud megalkudni, amikor saját boldogságáról van szó. A neves irónő érett művészettel eleveníti meg témáját; legfőbb erénye az arányos kompozíció. párbajokat (gun-fight). Mindig Bohr volt a hős, és sorra „agyon­lőtte“ tudóstársait. Gamow még mindig kételkedett, s az állította, hogy Bohrnak rendellenesen gyors a reakciója, lévén válogatott labdarúgó kapus a dán nemzeti tizenegyben. Hát ez volt a világtörténelem egyik legnagyobb fizikusa, a dán Niels Bohr, akitől az első atommo- dell származik. A mókáiról, gyere­kesen kedves csínytevéseiről hí­res tudósnál mélyebbre senki sem hatolt az atomi világ fizikájába. Nagy része van a kvantummecha­nika új világképének megrajzolá­sában. Külön nagy érdeme volt, hogy tisztán, világosan tudott írni a tudomány olyan kérdéseiről, amelyek már-már elérik az emberi lehetőség határait, példázva a nagy igazságot, hogy dicsérete­- A Madách Kiadó a csehszlo­vákiai magyar irodalom kiadása mellett elsődleges feladatának te­kinti a cseh és szlovák irodalom klasszikus és modern alkotásai magyar nyelvű fordításainak a megjelentetését is. On ennek az újabban egyre rendszeresebb és minőségileg , de mennyiségileg is figyelemre méltó munkát végző alkotóműhelynek egyik vezetője. Feladata, hogy a szlovák irodalom mai történéseit figyelje, a váloga­tást, a fordítást megszervezze és a szerkesztési munkálatodat irá­nyítsa. Mi az ami ennek a kiadói részlegnek a tevékenységében ma leginkább foglalkoztatja?- Szinte megoldhatatlan dilem­ma elé állítja szerkesztői részle­günket az a tény, hogy a kiadónk­ban megjelentetett műfordítások­nak kettős feladatot kell teljesíteni­ük. Az a tény, hogy Magyarorszá­gon a szlovák irodalmat mint a vi­lágirodalom részét olvassák, meg­emeli a vele szemben támasztott igényeket. A magyarországi kia­dók elsősorban a széles világiro­dalmi kontextust látva ítélik meg a szlovákból fordított irodalmi mű­veket, míg idehaza a fordítandó művek jegyzékének összeállítása­kor az egész irodalmi folyamat mozgását kell közvetítenünk az olvasók felé. Az egy haza, a közös társadalmi háttér miatt olyan iro­dalmi történéseket is közvetíte­nünk kell feléjük, amelyek a közé­let, a társadalmi változások miatt aktuálisak ugyan, de lehet, hogy a kívülállók számára közömbösek. Természetes dolog, nem minden esztendőben születik 10-12 világ- irodalmi rangú alkotás a szlovák irodalomban, ugyanakkor egy standard színvonalat akkor is tar­tanunk kell. így kénytelenek va­gyunk olykor a jó és irodalmi érté­keket is hordozó szlovák lektűr irodalomhoz is nyúlni.-Az eddig elmondottakból ki­derül, hogy ez a szerkesztői alko­tóközösség rendszeresen figyeli a szlovák irodalmat. Milyen ennek a nem kis energiát kívánó munká­nak a gyakorlata?- A szerkesztőségi asztalokra kerülő szlovák irodalmi alkotások egy részét még megjelenésük előtt kéziratban elolvassuk. Együttműködünk a szlovák kiadók szerkesztőivel, vezető szakem­bereivel, akik felhívják figyelmün­ket a fontosabb kéziratokra. A személyes kapcsolatokon túl Alois Jirásek: RÉGI CSEH MONDÁK ALOIS JIRÁSEK RÉGI CSEH „Vissza kell térni a múltba, mert nem érti meg a mát az, aki a teg­napot nem ismeri“ - ennek az ars poeticának a jegyében fogant a történelmi ihletésű széppróza avatott mesterének legolvasottabb könyve, mely a cseh régmúlt mon­dáit dolgozza fel áradó, kiapadha- tatľán mesélókedwel. Hallgassátok a mondákat a morva és a cseh föld fejedelmei­ről és királyairól, népünkről, nem­zetünk hőseiről... hazánk szék­helyéről, a száztornyú arany Prá­gáról. Tudjátok meg mindazt, amit a krónikás az elkövetkezendő nemzedékek számára feljegyzett, s azt is, ami nemzedékről nemze­dékre szállt a nép emlékezetében. azonban segítséget nyújt a könyv­újdonságokról tudósító Knižné noviny című lap is. Kikérjük továb­bá az egyes kiadók terveit is, így például az 1985-ös tervek egy részét már 1983 telén megimer- hettük. Másféle figyelést feltételez, ha a megjelent könyvekből egyé­nileg, esetleg a kritikák, irodalmi viták alapján válogatunk, ezzel mintegy betöltve az esetlegesen az előbbi válogatási folyamatok hézagait. Az így összeállított ja­vaslatainkat elküldjük magyaror­szági partnereinknek: az Európá­nak, a Gondolatnak, a Mórának stb., majd ezután jóváhagyásra felterjesztjük a fordítás-tervünket, ami után fordítóink megkezdhetik a munkát.- Milyen a jelenlegi fordítói gár­da? Megfelel-e minden tekintetben az elvárásoknak?-Az az állítás már rég nem igaz, hogy a szlovákiai magyar fordítók dilettantizmusa miatt nincs meg a kellő népszerűsége a szlovák irodalomnak Magyaror­szágon. Az utóbbi tíz-tizenöt év­ben kinevelődött nálunk egy olyan műfordító- és szerkesztőgárda, amely úgy tudja tolmácsolni a szlovák irodalmi alkotásokat, il­letve tisztába tenni a fordítás-kézi­ratokat, hogy azok állják a ver­senyt a Magyarországon készül­tekkel is. Az említett lekicsinylő állítás inkább a két évtizeddel eze­lőtti állapotokra érvényes, amikor szűk volt a fordítók köre, és sok esetben a szerkesztők felkészült­ségével is baj volt. Ennek ellenére nem lehet elhallgatni a hiányossá­gokat. Elsősorban azt, hogy ná­lunk semminemű műfordítói kép­zés nincs, s a fordítás elméletével sem foglalkozunk kellőképpen. Másodsorban figyelmen kívül hagyjuk azt a más esetekben ké­zenfekvő gyakorlatot, hogy egy fordító akkor fejlődhet leginkább, ha az eredeti mű és a fordítás nyelvét is tökéletesen ismeri. Ez előbbire a társadalmi determinált- ság folytán természetszerűleg van lehetőségük. Az utóbbi esetében már bonyolultabb a helyzet. A, szlovákiai magyar műfordítókat nem szoktuk magyarországi tanul­mányútra küldeni, pedig köztudott tény, hogy a magyar nyelvnek itt, Csehszlovákiában nem ismerhetik minden rétegét. A közéletben, a hivatalokban használt nyelvi ré­teg a mindennapi lét meghatáro­zottságai folytán részben hiányzik a szlovákiai magyarság tudatából, ezért a fordítással foglalkozók számára szükséges lenne hosz- szabb tanulmányutak szervezése Magyarországra.- Idén a megszokottnál mintha több szlovák fordításkötetet jelen­tetne meg a Madách. Nyilván a közelgő jelentős történelmi év­fordulók, az SZNF és a felszaba­dulás negyvenedik évfordulója is ösztönözte a kiadót.-Az idén tervezett 14 tételből eddig már megjelent 7, köztük - az SZNF tiszteletére - az újra kiadott Mináč-regény, a Holtak és élők. Ebben az esztendőben fi­gyelemreméltó kiadványunk lesz a Gyújtópont című szlovák költői antológia (megjelenését szeptem­berben várjuk). Ez a nagy terjedel­mű válogatás az 1945 után indult szlovák költőnemzedékeket mu­tatja be. Tehát a ma már alkotói Elena Androvičová A Himalájától délre című könyv szerzője hosszabb ideig műszaki fordító volt az indiai Ráncsiban egy csehszlovák segítség­gel épülő üzemben. Alkalma volt tehát • megismerni az országot, sót eljutni a Himalája vidékére és Nepálba. A Žilina mellett született szerző, aki már 1955-től Plzeňben ól, erős szálak­kal kötődik Bratislavához. Itt végezte főiskolai tanulmányait francia, német és később angol szakon. Pályafutását a Tatran kiadóban kezdte, ahol több kiváló műfordítóval és szerkesztővel is együttműködött, felhasználva nyelvi tu­dását. Útirajz jellegű cikkei 1969-től jelentek meg rendszeresen a Lidé a zemé, Príroda a spoločnosť, Termé­szet és Társadalom és a Život című folyóiratok hasábjain. Eddig 60 cikke és két könyve jelent meg. A Himalájától délre nem szokványos útirajz, nem útikalauz, hanem élmé­pályájuk csúcsán járóktól a két- három kötetesekig minden szá­mottevő szlovák költő szerepel a kötetben. A verseket hét hazai és négy magyarországi műfordító fordította magyarra. A másik érde­kes kiadványunk az a kötet, amely megjelenésekor a szlovák irodalmi közvéleményt igen csak megmoz­gatta. Milka Zimková eredetileg Pásla kone na betóne című kötetét magyarul A gyilkos menta címen jelentetjük meg. Ezek a helyszínü­ket és társadalmi hátterüket tekint­ve mai, de a még sok tekintetben középkori gondolkodásmóddal terhelt falusi történetek eredeti színt hoztak a szlovák irodalom palettájára. A gyilkos menta ere­detiségének egyik összetevője, hogy a szerző kelet-szlovákiai nyelvjárásban írta meg a mű pár­beszédeit. Szeretném megjegyez­ni, hogy a már látott Betonlegelő című szlovák film, sok tekintetben nem azonos az irodalmi alap­anyaggal. Az eredeti irodalmi alko­tás sokkal több színt, gondolatot és ellentmondást hozott a felszínre a mai szlovákiai falu lakóinak éle­téből. A film magyar címe is mellé­fogás, értelmi hiba, hiszen az ere­deti szlovák cím egy ismert nép­dalt parafrazált. Immár könyvesboltokban van Miroslav Válek Szó című poémája, amit Tandori Dezső fordított. Az ismert magyar költő figyelemre­méltó teljesítménye ez a fordítás. Nem szépirodalmi jellegű köny­veket is megjelentetünk. Ezek kö­zül a Guláš-Leščinský szerzőpá­ros A vitorláshajók története című szépen illusztrált kötetét és Voj­tech Zamarovský Élő Olimpia című történelmi ismeretterjesztő mo­nográfiáját emelném ki.- Befejezésül kérem szóljon a jövő évi terveikről is.- Mindenekelőtt két fiatal szer­ző, Dušan Dušek és Milan Zelinka nevét említeném, akik 1983-ban megjelentetett köteteikkel megle­petést szereztek a szlovák iroda­lom olvasóinak. Dušek Kalendár című kötetét Naptár, Zelinka Me­chanici című könyvét Szerelők cí­men adjuk ki. A kiadónk gyors reagálását bizonyítja, hogy ezek az elbeszéléskötetek megjelené­sük után alig két esztendővel ké­sőbb már magyarul is olvashatók lesznek. Az előbbit Rácz Olivér, az utóbbit Tóth Elemér fordította. El­beszéléseket különböző megfon­tolásokból sokáig nem adtunk ki, de Dušek érdekes stílusa, kicsit krúdys szemlélete, valamint Zelin­ka újszerű, lélektani aspektusokat tartalmazó munkásábrázolása er­re késztetett bennünket. Mindannyiunk számára fontos könyvnek. ígérkezik Juraj Zvara Nemzet, nemzetiség, nemzeti tu­dat című monográfiája, amelyben a cseh és a szlovák nemzet törté­nelmi együttélésén kívül a cseh­szlovákiai magyar nemzetiség tör­ténetével is foglalkozik, de ugyani­lyen hangsúlyosan szerepel a kö­tetben a CSKP nemzetiségi politi­kájának a taglalása is. Egy másik, eredetileg Premeny címmel meg­jelentetett összeállítás Jozef Mfa- vík munkája, és magyarul Életünk állomásai címen a polgári ügyek testületeinek a munkáját segíti majd.- Köszönöm a beszélgetést. DUSZA ISTVÁN nyekkel tele őszinte női szemmel meg­irt beszámoló. A szerző jól értékeli a látottakat, nem első benyomásait írja le. Érezni mögötte a kilenc évet külföl­dön töltött szerző tapasztalatait. A hu­szonhárom fejezetre osztott könyvben az olvasó nemcsak a helyi szokások­ról, a kóborló szent állatokról, a jelleg­zetes ünnepekről, az emberi nyomorról olvashat. Elótárulnak a szerző érdekes megfigyelései az öltözködési szoká­sokról, a gyerekek és szülök kapcsola­táról, a szigorú társadalmi ranglistáról. Az olvasó képzeletben eljut India min­den nevezetes helyére, megismerke­dik olyan tájakkal is, ahová egy szok­ványos útikalauz nemigen vezeti el. Emellett bepillanthat a külföldön élő és dolgozó szakembereink élétébe is. A könyvet, amely a Madách és a Gondolat kiadók gondozásában je­lent meg, fekete-fehér és színes képek egészítik ki. -ca­Atomfizika és emberi megismerés NIELS BOHR KÖNYVE sebb dolog a bonyolultról egysze­rűen, mint az egyszerűről bonyo­lultan írni. Bohr az atomfizikában is az emberi megismerés eszkö­zeit látta. Nevezetes vitát folytatott ebben a kérdésben magával Ein­steinnel is, aki bár jelentős kvan­tumfizikai felfedezéseket tett, élete végéig idegenkedett a statisztikai törvényszerűség bizonytalansá­gától. A falra mászó, játékpisztoly- lyal lövöldöző Bohr mélységesen komoly tudós volt, s a tréfa és a komolyság egyensúlyát szüksé­gesnek tartotta tudományosan is meghatározni: „A komolyság és a tréfa minden művészi megnyilat­kozásra jellemző egyensúlya olyan komplementer (kiegészítő) vonásokat tükröz, amelyek már a gyermekek játékában megnyil­vánulnak, és érett korban sem becsüljük le őket. Ha mindig ször­nyen komolyan akarunk beszélni, hamarosan az a veszély fenyeget­ne bennünket, hogy hallgatóink, sót magunk szemében is kiállha- tatlanná válunk; ha viszont állan­dóan csak tréfálkoznánk, a shakespear-i drámák bolondjai helyébe éreznénk magunkat a hallgatósággal együtt.“ Ebben a szellemben élvezhetjük a nagy tudós tanulmánykötetét. (Gondo­lat) (Feleki) ÚJ KÖNYVEK Inna Veseiá - Jirf Veselý SAKKSULI 4 J Csupán ránézésre is kedves könyvet jelentetett meg a Madách Kiadó a cseh szerzőpáros tollából. Természetes tehát, hogy a könyv ajánlásában először is az ezt a kedvességet sugárzó illusztráci­ók szerzőjéről, Karéi Frantáról te­szünk említést. A mesteri akvarel- lek nemcsak a gyermek figyelmét kötik le, de költészetük, bájuk ele­venné is változtatja az ismeretter­jesztő könyvek műfajába tartozó kötetet. Igazságtalanok lennénk azonban a szerzőkkel és a fordító Ozsvald Árpáddal szemben, ha nem említenénk meg az élvezetes szöveget, a sakkjáték meseszerű leírását és mindenekelőtt a tudo­mányos pontosságot. Ezt segíti a könyv végén található szakkife­jezések és idegen szavak jegyzé­ke is. Eljutni a mesék országába... \ ÚJJIÓ 4 1984. VIII. 27.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents