Új Szó, 1984. augusztus (37. évfolyam, 180-206. szám)

1984-08-27 / 202. szám, hétfő

Közös erőfeszítéssel EGY KÖZPONTI KÖZSÉG HÉTKÖZNAPJAI Börtönből a Felkelésbe A novákyi koncentrációs tábor felszabadításának 40. évfordulójára- Pár nappal korábban jöhetett volna - fogad Štefan Lipovský, a Šoporňai Helyi Nemzeti Bizott­ság titkára, majd magyarázólag hozzáteszi. - Az aratás befejezé­sét, a szövetkezetünk megalaku­lásának harmincötödik évforduló­ját ünnepeltük. Egyébként a szö­vetkezet segítségére mindenkor számíthatunk. A 4100 lakosú központi köz­ségben csaknem évente gyara­podnak valamivel. Két évvel ez­előtt adták át rendeltetésének a be­vásárlóközpontot, egy régi családi házat társadalmi munkával üzletté építettek át, ez év elejétől új szol­gáltatóház áll a šoporňaiak rendel­kezésére, amelyet Z-akcióban 1 216 000 korona ráfordítással építettek fel. Štefan Lipovský- A szolgáltatóházat a járási közszolgáltató vállalat üzemelteti- mondja Katarina Burdová, a hnb osztályvezetője. - A régi épületet, amelyben a műhelyek eddig mű­ködtek, nyugdíjasklubbá építjük át. Községünkben mintegy 1100 nyugdíjas él, közülük négyszázan támogatásra szorulnak. Ha elké­szül a klub, többet és jobban tu­dunk majd az idős emberekkel törődni. Ebben a megbízatási időszak­ban mintegy egymillió korona rá­fordítással tették rendbe a szertar­tástermet. Tavaly Z-akcióban ké­szült el a gázvezeték szabályozó állomása. Folytatták a gázveze­tékhálózat bővítését. Ma már a te­lepülés lakosainak több mint a fele élvezheti a gázfűtés előnyeit.- A megbízatási időszak elején kezdtük el a vízvezeték-hálózat építését is. Ma már csak a telepü­lés egynegyedében nincs vezeté­kes ivóvíz - jegyzi meg a titkár.- A jövő év végére minden utcába eljut az egészséges ivóvíz. A központi község lakosai ma sincsenek meg munka nélkül. A sportpályán épül a szociális létesít­mény, tatarozzák a tűzoltószertá­rat és a*régi iskolában klubhelyisé- ' get kap a Honvédelmi Szövetség alapszervezete. Évente több mint kétezer rózsa-, illetve díszbokrot ültetnek ki. Az utak két oldalát csaknem az egész településen vi- rágsávok övezik. Vigyáznak is a virágokra, így sok utcában a la­kosok maguk ásták ki a víz-, illetve a gázvezeték lefektetéséhez szükséges árkot, hogy megvédjék a házuk előtti zöldterületet.- A helyi nemzeti bizottság arra törekszik, hogy a lakosság ellátá­sa minden téren megfeleljen a központi községek kritériumai­nak - viszi tovább a szót az osz­tályvezető. - Hamarosan elkészül egy közepes nagyságú szenny­víztisztító állomás, amely lehetővé teszi majd, hogy a település köz­pontjában megépítsük a szenny­vízcsatornát. Tudatosítjuk, hogy ezt nem lehet máról holnapra megvalósítani, de könnyebb lesz a dolgunk, ha a szennyvíztisztító elkészül. A vendéglátók ragaszkodnak a faluszemléhez. Megmutatják a korszerű postát, azt az épületet, ahol a járási ipari vállalat cipójaví­tó műhelyét helyezik majd el. A szövetkezet korszerű épületei előtt elhaladva a titkár megjegyzi:- Nálunk nagy az építkezési kedv. A tervidőszakban közel het­ven családi ház épült fel, de a helyi nemzeti bizottságon így is mintegy A fényképészetben (A szerző felvételei) negyven építkezési kérvény vár elintézésre. A jövőben minden bi­zonnyal gyarapodni fog lakosaink száma, mivel, ha elkészül a Vágón a víztározó, településünk idegen- forgalmi jelentősége is megnövek­szik. Ezenkívül a bratislavai Služ­ba ipari szövetkezet és a Honvé­delmi Szövetség Test vállalata üzemrészleget szándékozik ná­lunk építeni. Szükség is van erre, mert naponta mintegy ezerkétszá- zan utaznak munkahelyükre. Kár, hogy egyelőre elhalasztót- , ták a szövetkezettel tervezett kö­zös óvoda és bölcsőde építését. Katarína Burdová meg is jegyzi.- Egy ilyen nagy településen szükség lenne bölcsődére. Sok kismama csak azért nem tud visz- szamenni a munkába, mert nincs kire hagyni a gyerekét. Megérkezünk az új szolgáltató­házhoz. A fodrásznál öt asszony várakozik, hogy Varga Pál né rendbe tegye a hajukat. Kövesi Margit a fényképszalonban szor­goskodik. Mária Lipovská a virág­üzletben várja a vevőket. A ruha­gyűjtőben is sokan megfordulnak. Csak a kozmetikus van zárva, mi­vel ez hetente csak kétszer üzemel.- Ezt bizony orvosolni kell - bosszankodik a titkár, majd így folytatja: - Felmerül, hogy a tévé- és a rádiókészülékek, valamint a villamossági gépek ' javítását helyben oldjuk meg. Ezért hama­rosan átvevőhelyet létesítünk a já­rási ipari vállalat részére. A nyilvános gyűléseken gyak­ran szóba kerül hogy mi hiányzik még a településről, mit kellene társadalmi munkában felépíteni. A leggyakrabban az egészségügyi központot emlegetik, a jövő terv­időszakban fel is épül, és új üzletet és büfét kap az egyik lakótelep.- A lakosok, a tömegszerveze­tek nem idegenkednek a társadal­mi munkától - vélekedik Katarina Burdová. - Az itt élők azt vallják, hogy a település fejlesztésének maguk látják hasznát. Szorgal­mukról az tanúskodik a legjobban, hogy a jubileumok tiszteletére vál­lalt több mint harmincmillió korona értékű kötelezettségvállalásukat már közel hetven százalékra telje­sítették. A virágsávok szegélyezte ut­cák, az emeletes családi házak arra hagynak következtetni, hogy Šoporňa méltó a központi község címre, mert nemcsak az ügyinté­zés gyorsult meg, hanem megnö­vekedett a település megtartó ere­je is, s ezt közös erőfeszítéssel érték el. NÉMETH JÁNOS ^ második világháború kitörése után a fasiszta Németország csat­lósát, a klerikofasiszta Szlovák Ál­lamot is bevonta a Szovjetunió elleni harcba. A ludák kormány a nép akaratával, a nemzet érde­keivel ellentétben rendelte el a mozgósítást és a szlovák kato­nák bevetését a keleti fronton. Népellenes magatartása elége­detlenséget váltott ki a lakosság minden rétegében. Ez főleg a munkásosztály soraiban nyilvá­nult meg. Ez az osztály érezte meg a leginkább nemcsak a politi­kai, hanem egyben a gazdasági helyzet romlását is, miután Szlo­vákia csatlakozott a hitleri szövet­séghez. A ludák rendszer a német nácik mintájára arra törekedett, hogy tompítsa a nép háborúval és áruló politikával szembeni ellénszenvét. Szlovákiában korlátozták az ál­lampolgári jogokat, feltornyosult a szovjetellenes propaganda hul­láma, terror uralkodott és tömeges letartóztatásokra került sor. A bör­tönök gyorsan megteltek, újakra volt szükség. A hitleri Németor­szág példájára koncentrációs tá­borokat is építettek, amelyekben a belügyminisztérium rendeletére internálták „...az illegális kommu­nista mozgalomban tevékeny, va­lamint a sztrájkokat, a zavargáso­kat, a közellátási nehézségeket, a szabotázsokat és a merénylete­ket szervezni képes szemé­lyeket.“ A fasiszta rendszer Szlovákiá­ban két koncentrációs tábort, nyolc új börtönt és 34 internáló munkatábort hozott létre. Később még 16 hadifogolytábort is. Szlo­vákiában az 1941 -1943-as évek­ben több mint 1500 kommunistát tartóztattak le, illetve börtönöztek be illegális tevékenység vádjával. A kommunista pártot kegyetlenül üldözték, a rendőri és a bírósági szervek a leleplezett kommunista tevékenységet az elriasztás érde­kében szigorúan büntették. Ennek ellenére a szlovákiai börtönökben és táborokban élénk illegális szervezkedés folyt. A szervezők többnyire kommunis­ták vagy haladó gondolkodású ha­zafiak voltak. Aktív illegális tevé­kenységet fejtett ki a novákyi kényszermunkatáborban -fogva tartott kommunisták mintegy har­minctagú csoportja. Ezt a tábort 1940-ben létesítették Prievidza és Nováky között, a Laskárnak neve­zett térség e célra átépített hadi­anyagraktáraiban. Az első pillanat­tól kezdve a fajüldözött személyek gyüjtőtábora volt. Később azokat a személyeket internálták ide, akik megszöktek németországi mun­kahelyükről, illetve nem voltak haj­landóak Németországban dolgoz­ni. Fokozatosan ide kerültek a ha­ladó, demokratikus gondolkodású személyek. Ez a tábor 1942-tól főleg a kommunistáknak és az illegális ellenállás harcosainak gyűjtőhelye lett. Hézagos adatok szerint röviddel a Szlovák Nemzeti Felkelés kitörése előtt itt mintegy 1600 főt, többnyire politikai foglyot tartottak itt. A novákyi gyújtőtábor „tulajdo­nosa“ és „vállalkozója“ az állam Emlékidéző (ČSTK) - Az Emlékidéző nem­zetközi ifjúsági stafétába hazánk­ban eddig 26 000 kollektíva kap­csolódott be, 970 000 tagjával. A legfontosabb azonban a SZISZ- tagok aktivitása - mondotta Prá­gában tartott' sajtóértekezletén a staféta első szakaszát értékelve Tomáš Hofmann, az Emlékidéző szervező bizottságágának titkára. Hozzátette: sikerül fokozni az akti­vitást. A Nymburki Vasúti Szak­munkásképző Középiskola SZISZ szervezetének tagjai szabad ide­jükben játszóteret építenek. Egy húsztagú mélníki csoport a nem­zetközi staféta tiszteletére kerék­páron tette meg az utat Prága és a Rysy túra színhelye között. A Szocialista Ifjúsági Szövetség tagjain kívül az Emlékidéző nem­zetközi stafétába más társadalmi szervezetek, elsősorban a Honvé­delmi Szövetség és a Csehszlo­vák Vöröskereszt tagjai is bekap­csolódnak. volt. A belügyminisztérium igaz­gatta. A munkafegyelem szigorítá­sára a felügyeletet a csendórségre bízták. A tábornak volt önigazga­tása is, ami bizonyos mértékben szavatolta a körülmények rende­zettségét. Ez azonban nem vál­toztatott a gyújtótábor kényszer- munkára épülő jellegén. Sok em­ber, főleg a zsidók és a cigányok számára csak átszállóhely volt ez a lengyel- és a németországi ha­láltáborok gázkamrái felé vezető úton. A politikai foglyokat a két­ségbeeséstől és a remény feladá­sától megóvta az ellenállás illegális szervezetei által nyújtott hatásos segítség. Novákynak és környékének kommunistái már 1940-tól, vagyis a táboralapítás óta kapcsolatban álltak a fogva tartott kommunisták­kal. Sót, olyan szoros volt velük a kapcsolatuk, hogy 1942-ben megalakult az internáltak kommu­nista pártsejtje. Élén Juraj Spitzer, Július Schönfeld és Helena Fried­mann állt. A pártsejt összekötte­tésbe lépett az SZLKP járási veze­tőségével, amely“kiadós támoga­tásban részesítette. Ennek a jó együttműködésnek köszönhetően a táborrácsok mögé beszivárogtak nemcsak az ellenállási mozgalom fontos hírei, hanem röplapok, ille­gális sajtótermékek, és egyéb pro­pagandaanyag is. Sokan mások is tevőlegesen együttműködtek a tá­bor pártsejtjével. Hadd említsünk közülük néhányat: Ladislav Apfel, Edita Katzová, a Scharfstein-flvé- rek, Ladislav Čermák, Mikuláš Horský, Helena Volanská és J. F. Dukles. A fasiszták sztálingrádi veresé­gét követően Szlovákia egész te­rületén aktívabb lett az ellenállás. Az SZLKP IV. illegális központi vezetősége különleges figyelmet szentelt a Felső-Nyitra vidékének. Ennek több oka volt. Egyrészt en­nek a vidéknek a természeti viszo­nyai megfeleltek a fegyveres harc szervezésének. Továbbá Nováky­nak és környékének is erős mun­kás hátországa volt és itt lehető­ség nyílt együttműködésre lépni a novákyi tábor foglyaival. Az ille­gális vezetőség első ülését 1943. február 13-án, közvetlenül No- vákyban tartották meg. Ezen részt vettek az aktivisták, a területi ve­zetők, akik megtárgyalták a széles ellenállási front megteremtése és a fegyveres felkelés előkészítése problémái megoldásának módját. A további tanácskozásra ugyan­azon év áprilisában került sor. Ez is a további antifasiszta harc konkrét előkészítése jegyében zajlott le. Szervezője Ernest Otto és Jozef Hagara volt, s részt vett rajta Miloš Hrušovský, Anton Rašla és Jaros­lav šolc elvtárs. Felszólalásaik és elképzeléseik további előrelépést jelentettek az antifasiszta ellenál­lás helyes orientálásában. Döntő fordulat következik be az SZLKP V. illegális központi vezetőségé­nek tevékenysége idején. Aktivis­táinak sikerült ismét kapcsolatot teremteniük a novákyi politikai foglyokkal. Az ellenállási mozga­lom képviselői 1944 nyári hónap­jaiban elmélyítették ezt a kapcso­latot. Főleg az elkötelezett antifa­sisztákra, többnyire a tábor kom­munista foglyaira orientálódtak. Ezt a csoportot tüzetesen tájékoz­tatták az ellenállás helyzetéről, a felkelés kitörésének kilátásairól és lehetőségeiről. Azzal számol­tak, hogy a fegyveres harc kitöré­se után a foglyok egy része kisza­badul és közvetlenül részt vesz a felkelés harcaiban. Ezt a tervet sikerült azt követő­en megvalósítani, hogy Nováky környékének illegális dolgozói ta­nácskozást folytattak a Felsó- Nyitra vidékén* harcoló Vtáčnik partizánosztag stábjával. Az akció­ra 1944. augusztus 28-ról 29-re virradó éjjel került sor,, miután a partizánok az antifasiszta tisz­tekkel megegyezve, fegyvereket kaptak a közeli Kostolany katonai raktáraiból. Fegyveresen meg­szállták és felszámolták a novákyi koncentrációs tábort. Már a felkelés első napjaiban mintegy 250 kommunista és anti­fasiszta politikai fogoly csatlako­zott a felsó-nyitrai partizán osztag­hoz. önálló egységet alkottak, amely részt vett a felkelési harcok­ban. A felszabadult 1600 fogoly­nak fennmaradt része szétszéledt a hegyekben, különféle más parti­zánosztagokban harcolt, illetve másképp segítette a felkelést. Miután a felkelőket visszaszorí­tották a hegyekbe és a náci egy­ségek megszállták a Felső-Nyitra vidékét, Novákyban visszaállítot­ták a koncentrációs tábort. Szá­mos hazafit, kommunistát és fel­kelőt tartottak itt fogva, mielőtt el­hurcolták volna őket a megsemmi­sítő táborokba. Több ezren men­tek át ezen a gyüjtőtáboron. Eb­ben az időszakban kétezer sze­mélyt deportáltak onnét a lengyel- országi haláltáborokba, Treblinká- ba és Majdanekba. A szovjet hadsereg Novákyt és a gyújtőtábort ezúttal végérvénye­sen 1945. április 5-én szabadította fel. A foglyoknak nemcsak a sza­badságot hozta meg, hanem az új, békés élet reményét is. ■Napjainkban az ŠZNF elesett hőseinek Novákyban emelt em­lékműve emlékeztet bennünket a negyven évvel ezelőtti esemé­nyekre. Nemcsak emlékeztet, ha­nem. egyben figyelmeztet. Az új háború veszélyére, a revansisták és a militaristák törekvéseire, az atomkatasztrófa előidézésére tö­rekvő világimperializmus terjesz­kedésére. EMA MARTVOŇOVÁ Történelmi események krónikája 1944. AUGUSZTUS 27 - SZEPTEMBER 2 • augusztus 27 - erős partizán­egységek vonultak az SS- csapatok által megszállt Ru- žomberokba. A helyőrség szlovák katonáinak segítsé­gével felszabadították a vá­rost és kiszabadították a po­litikai foglyokat. H. E. Ludin, Németország bratislavai kö­vete a fokozódó partizánte- vékenységról tájékoztatta Berlint.- Moszkvában a csehszlo­vák nagykövetségen a CSKP külföldi vezetősé­gének képviselői, a londoni csehszlovák kormány, a csehszlovák államtanács és a csehszlovák katonai misszió tagjai valamint K. Šmidke, az SZNT képvise­lője a szlovákiai helyzetről és az SZNT-nek a Felkelésre vonatkozó terveiről tanács­koztak. • augusztus 28 - J. Golian alezredes parancsban el­rendelte a szlovák hadsereg felkelő egységeinek harci készültségét. Ružomberok, Liptovský Mikuláš és Pop- rád járási nemzeti bizottsá­gainak képviselői Ružombe- rokban tanácskoztak.-A3, ukrán front csapatai elfoglalták a romániai Brai- lát. • augusztus 29 - kitört a Szlo­vák Nemzeti Felkelés, Euró­pa egyik legnagyobb fasisz­taellenes felkelése. Tizen­nyolc szlovákiai járásban nyílt harc indult a fasiszták ellen.- A szovjet csapatok felsza­badították a Belorusz SZSZK-t, a Moldovai SZSZK-t és csaknem az egész Ukrajnát. • Augusztus 31 - a 2. ukrán front csapatai elérték Buku- restet. • szeptember 1 - Zdenék Fierlinger, Csehszlovákia moszkvai nagykövete ígére­tet kapott a Szovjetunió kor­mányától a Felkelésnek nyújtandó segítségre, -tm-

Next

/
Thumbnails
Contents