Új Szó, 1984. augusztus (37. évfolyam, 180-206. szám)

1984-08-23 / 199. szám, csütörtök

A szocializmus és a béke védőpajzsa írta: Martin Dzúr hadseregtábornok, a CSKP KB tagja, a CSSZSZK nemzetvédelmi minisztere ÚJ szó 1984. VIII. 23. A CSKP Központi Bizottságá­nak beszámolója, amelyet pártunk XVI. kongresszusán Gustáv Hu­sák elvtárs, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök terjesztett eló, megállapította: „Legfontosabb feladataink közé tartozik hazánk védelmi képességének szilárdí­tása és növelése. A Varsói Szer­ződés tagállamai fegyveres erőinek szerves részeként to­vábbra is építeni fogjuk a cseh­szlovák néphadsereget. Nem sajnáljuk sem az erőt, sem az eszközöket, hogy hadseregünk nagyon korszerű, a párthoz és néphez feltétlenül hű, s a szov­jet hadsereggel, valamint a Var­sói Szerződés többi állama had­seregeivel együtt a béke és a szocializmus vívmányai vé­delmére képes legyen.“ Ez a fel­adat egyre jelentősebb, főként napjainkban, amikor az Egyesült Államok vezette reakciós erők ag­resszív politikája következtében tovább növekszik a nemzetközi feszültség és az atomháború kitö­résének veszélye. Az Amerikai Egyesült Államok NATO-szövetségeseivél együtt a szocialista országokhoz fűződő kapcsolatainak minden területén a „közvetlen konfrontáció“ kato­nai stratégiai koncepcióját érvé­nyesíti. Ennek konkrét megnyilvá­nulása az a törekvés, hogy kato­nai-hadászati fölénybe kerüljön a Szovjetunióval és a Varsói Szer­ződéssel szemben. Az Egyesült Államok minden haladó elnyomá­sára és világuralmi céljainak el­érésére törekedve világszerte új fe- szültségi gócokat hoz létre, támo­gatja a legreakciósabb fasiszta és fajüldöző rendszereket, durván beavatkozik szuverén államok belügyeibe, és közvetlen katonai akciókat hajt végre ellenük. Ennek bizonyítóka a Grenada elleni bar­bár agresszió, a Nicaragua elleni hadüzenet nélküli háború, Kuba állandó terrorizálása s a szabad­ságszerető salvadori népnek és más latin-amerikai országok szé­les néptömegeinek brutális elnyo­mása. De az Amerikai Egyesült Álla­mok terjeszkedése nem korlátozó­dik az amerikai földrészre. Meg­nyilvánul a Csendes- és az Indiai­óceán térségében, az afganisztáni terrorista bandáknak s a Vietnami Szocialista Köztársasággal és Kambodzsával szembeni ellensé­ges tevékenységnek az állandó támogatásában is. A legveszélyesebb és a legkoc­kázatosabb lépéseket azonban Európában teszi az amerikai im- •perializmus. A NATO hadseregeit még tökéletesebb rakétákkal, re­pülőgépekkel. és harckocsikkal fegyverzi fel. Rendkívüli veszélyt jelent a Pershing-2 új amerikai atomrakéták és a cirkáló rakéták telepítése több nyugat-európai ál­lam területén. Washington számí­tásai szerint ezek a fegyverek az Egyesült Államok és a NATO milita­ristái és kalandorai számára lehe­tővé tennék az első, lefegyverző atomcsapást a Szovjetunió és a szocialista közösség többi országa ellen, s ezzel a háború megnye­rését. E veszélyes politikával szem­ben a Szovjetunió és a többi szo­cialista ország békeszerető politi­kája áll, amely társadalmi rend­szerük lényegéből és annak a nagy történelmi felelősségnek a tudatosításából ered, amelyet a világbéke megőrzéséért vállal­nak. Ezért kezdeményezéseik és konkrét békejavaslataik célja a nemzetközi biztonság, a társa­dalmi haladás fenntartása, a né­pek szabadsága és független­sége. A szocialista országok arra irá­nyuló erőfeszítése, hogy konstruk­tívan oldják meg a jelenlegi nem­zetközi kapcsolatok súlyos problé­máit, azonban nem azt jelenti, hogy tétlenül nézzük az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek a háborús előkészületeit. Teljes mértékben támogatjuk azt, amit Konsztantyin Csernyenko elvtárs, az SZKP KB főtitkára, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa Elnök­ségének elnöke az SZKP KB rendkívüli februári ülésén mon­dott: „Nem engedjük meg sen­kinek az elért katonai egyen­súly megbontását. Senki se kétel­kedjen a legkevésbé sem ab­ban, hogy továbbra is gondoskod­ni fogunk országunk védelmi ké­pességének megszilárdításáról, hogy elegendő eszközünk legyen ahhoz, hogy lehűthessük a milita­rista kalandorok forró fejét.“ Biztonságuk megőrzése és a béke fenntartása érdekében a szocialista országok tovább mé­lyítik akcióegységüket, együttmű­ködésüket, tökéletesítik a sok­oldalú együttműködés és integrá­ció mechanizmusát. Egységes ál­láspontjukat ismét egyértelműen kifejezték a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagállamai ve­zetőinek június közepén tartott moszkvai találkozóján, s rögzítet­ték a béke megőrzéséről és a nemzetközi együttműködésről elfogadott deklarációjukban. A szocialista országoknak a nukleáris katasztrófa elhárításá­ra tett közöd erőfeszítései azon­ban elutasításra találnak a Nyu­gatnál, amely arra számít, hogy katonai fölényre tesz szert. Ebből a szempontból egyre nagyobb je­lentősége van a Varsói Szerződés tagállamai közötti katonai együtt­működés elmélyítésének, amely­nek kettős szerepe van: a szocia­lizmus kollektív, internacionalista védelme és a világbéke megőrzé­se. E kettős szerep realizálásában meghatározó feladat hárul a Var­sói Szerződés egyesített fegyve­res erőire, amelyek mindig leküzd­hetetlen gátat jelentettek és jelen­tenek bármilyen agresszorral szemben. Egységük, szoros együttműködésük, harci erejük és felkészültségük a háborús konflik­tus kitörésének veszélye elleni harc egyik legfontosabb ténye­zője. Tekintettel a jelenlegi bonyolult nemzetközi helyzetre állandóan szilárdítani kell harci felkészültsé­güket és arra való képességüket, hogy vissza tudjanak verni és meg tudjanak semmisíteni bárkit, aki szocialista vívmányainkat és a szocializmust akarná veszélyez­tetni. A testvéri hadseregek imperia­lista agresszió visszaverésére va­ló felkészülésének legmagasabb formáját a közös hadgyakorlatok képezik, amelyek a mai sikeres hadvezetéshez szükséges harcá- • szati és politikai felkészülés min­den válfaját tartalmazzák. Céljuk a szocialista államok katonai ere­jének demonstrálása s egyben az egyesített fegyveres erők nagyfo­kú harci felkészültségének elé­rése. A hadgyakorlatok olyan feltéte­lek között zajlanak le, amelyek a lehető legnagyobb mértékben hasonlítanak a valódi hadihelyze­tekhez. . Igényességük sokoldalú­an próbára teszi minden résztvevő politikai, szakmai, erkölcsi, lélek­tani és fizikai felkészültségét. A hadgyakorlatok során áz irányí­tás és a hadvezetés új módszereit alkalmazzák és tökéletesítik, összehangolják a vezérkarok ter- vékenységét, valamint a hadsere­gek és a fegyvernemek együttmű­ködését. A kozos hadgyakorlatok gyak­ran nem kizárólag katonai ügyet jelentenek, hanem fontos politikai akciót is. A testvéri hadseregek katonái személyesen közelebbről megismerik egymást, és barátsá­gokat kötnek. Szilárdul és kibonta­kozik hazafias és internacionalista öntudatuk és érzésük. Az előző, 1961 óta tartott hadgyakorlatok során szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy e hadgyakorlatok a szövetséges hadseregek és azon országok dolgozó népe ba­rátságának és egységének hatal­mas manifesztációvá váltak, ame­lyek területén lezajlottak. Mély meggyőződésünk, hogy így lesz ez a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek Pajzs ’84 fedőnevű had­gyakorlatán is, amelyre szeptem­ber elején Csehszlovákia területén kerül sor. Ezt jelentős intézkedés­nek tekintjük harci felkészültsé­günk tökéletesítésére s a csapa­tok internacionalista testvériségé­nek és fegyverbarátságának to­vábbi megszilárdítására. A Pajzs ’84 hadgyakorlat, ame­lyen a Varsói Szerződés minden tagországa hadseregének katonái részt vesznek, további jelentős megnyilvánulása lesz az interna­cionalista egységnek, a kölcsönös együttműködésnek és az erkölcsi­politikai erőnek. Egyúttal kifejezi és megtestesíti a szocializmus építése és védelme egységének lenini elvét s azt az állandó figyel­met, amelyet a testvéri kommunis­ta és munkáspártok a szocialista közösség védelmi erejének növe­lésére fordítanak. Azt a tény, hogy a hadgyakorlat megszervezésével a csehszlovák néphadsereget bízták meg, nagy bizalom és elismerés megnyilvá­nulásaként értelmezzük. Egyúttal ez egyedülálló alkalmat ad nekünk arra, hogy a testvéri hadseregek katonáinak bemutassuk azokat az eredményeket, amelyeket a CSKP vezetésével a fejlett szocialista társadalom építése és védelme, a XVI. pártkongresszuson jóváha­gyott gazdasági és szociális prog­ram megvalósítása terén elértünk. Különösen jelentősnek tartjuk, hogy a most előkészített hadgya­korlat országunkban akkor zajlik le, amikor egész népünk és vele együtt a csehszlovák néphadse­reg katonái s Csehszlovákia népe nemzeti felszabadító harca bete­tőzése és hazánk szovjet hadse­reg általi felszabadítása dicső 40. évfordulójának időszakába lép­nek. A negyven éve lezajlott ese­mények örökre bevonultak nem­zeteink legújabb kori történelmé­be, s népünknek a szovjet néppel és a csehszlovák néphadsereg­nek a szovjet fegyveres erőkkel fenntartott megbonthatatlan szö­vetsége és barátsága tartós jelké­pévé váltak. Ebből az örökségből merítünk állandóan erőt és határo­zottságot a szocializmus sokol­dalú fejlesztésére. A csehszlovák néphadsereg katonái teljes mértékben tudato­sítják azt a nagy felelősséget, amely szocialista hazánknak és az egész szocialista közösség nyuga­ti határának védelmében rájuk há­rul. Ezért mindent megtesznek an­nak érdekében, hogy hiánytalanul teljesítsék a hadgyakorlat feladata­it, s hozzájáruljanak ahhoz, hogy a Varsói Szerződés mindig szilárd védőpajzs legyen, amely megbíz­hatóan védelmezi népünknek és a testvéri országok népeinek for­radalmi vívmányait, s hűen szol­gálja a békét és a haladást. Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetésével és Központi Bi­zottságának közvetlen támogatá­sával, a Varsói Szerződés tagálla­mai egyesített fegyveres erői fő­parancsnokságának, a szovjet hadseregnek és a többi testvéri hadseregnek a képviselőivel szo­rosan együttműködve mindent megtettünk, hogy a hadgyakorlat sikeres legyen. Ugyanígy azokban a kerületek­ben, járásokban és helyeken, ahol a hadgyakorlat lezajlik, a párt- és az állami szervek mindent megtet­tek, hogy résztvevői számára a le­hető legjobb feltételeket és a lehe­tő legkedvezőbb légkört bizto­sítsák. Meggyőződésünk, hogy a Pajzs ’84 fedőnevű közös hadgyakorlat tovább erősíti minden résztvevő hadsereg összeforrottságát, harc­képességét és barátságát. Elvár­juk, hogy a hadgyakorlat új isme­reteket eredményezzen, gazdagít­sa a parancsnokoknak, a vezérka­roknak és a csapatoknak a kor­szerű harci tevékenységgel kap­csolatos tapasztalatait, s tökélete­sítse gyakorlati készségeiket és képességeiket. Egyúttal maximá­lis mértékben hozzájárul hadsere­geink harci erejének, felkészültsé­gének növeléséhez. Előmozdítja a Varsói Szerződés tagállamainak népei közötti testvéri, elvtársi kap­csolatok szorosabbra fúződését, valamint a csehszlovák néphad­sereg és a dolgozó nép egységé­nek további megszilárdulását. Egyidejűleg világos és érthető vá­lasz és figyelmeztetés lesz a szo­cializmus és a béke minden ellen­ségének. A legjobbakat fogadják soraikba Tervszerű pártépítő munka az alapszervezetben Az Agrokomplex nagymegyeri (Calovo) üzemében a tizenegy pártalapszervezet összesen 364 tagot tömörít, a gazdaság dolgo­zóinak huszonkilenc százalékát. Élen járó ipari üzemben is jó ered­ménynek számít az ilyen arányú szervezettség, s kétszeresen az, ha mezőgazdasági vállalatnál érik el. (gy Lengyel Ernő, az üzemi pártbizottság elnöke az egyik járá­si aktívaértekezleten jogosan be­szélt pártépítő munkájuk sikerei­ről. Annál inkább, hogy a jó vég­összeget adó részeredmények mindegyike kivétel nélkül egyen­ként is a tervszerű és következe­tes pártépítést bizonyítja.- Az 1976-1983-as időszakban a tervezett 104 helyett 115 tagje­löltet vettünk fel, s egy kivételével valamennyinek kezébe adhattuk a pártigazolványt. A felvettek há­romnegyede munkás és tizenkét százaléka nő, vagyis azonos nő- dolgozóink arányszámával. Az sem lényegtelen, hogy az új ta­gokkal megfiatalodtak soraink, hi­szen az említett időszakban felvett és össztagságunk közel harmad­részét kitevő kommunisták 85 százaléka harminc évnél fiatalabb volt, és átigazolásakor egyikük sem volt harmincöt évnél idősebb. Az is pozitívumként könyvelhető el, hogy a szervezettség vállalati átlagát kiegyensúlyozott eredmé­nyek adják ki, vagyis az egyes alapszervezeteink pártópítő mun­kájában nincsenek számottevő számbeli eltérések. S talán még egy tényt mindenképpen meg kell említeni - folytatta az üzemi párt- bizottság elnöke. A felvett tagok ágazajtok szerinti megoszlása szinte százaléknyi pontossággal azonos az állattenyésztésben, a növénytermesztésben, a kisegí­tő részlegeken, illetve műszaki ká­derként tevékenykedő dolgozóink arányszámaival. Vagyis minden szakaszon és munkahelyen meg­felelő bázissal rendelkezünk, olyan egyénekkel, akikre építhet­jük politikai munkánkat és akik a határozatokat megfelelő intenzi­tással fogadják és terjesztik. Azok számára, akik járatosak a pártépító munkában, s ismerik e tevékenység meglehetősen igé­nyes részleteit, a nagymegyeri üzem eredményeit felesleges mél­tatni. (gy a dicsérő és elismerő szavak helyett - másoknak is ta­nulságul - két kérdésre kerestem a választ. Hogyan lehet az ilyen eredményeket elérni, s mit jelente­nek ezek a tömegpolitikai és a ter­melő munkában? Az üzemi pártbizottság a párt­építést csak irányítja, keretterve­ket ad, s negyedévenként ellenőr­zi ezek teljesítését. A munka gya­korlati íészét az alapszervezetek végzik, így az első kérdés megvá­laszolására ellátogattam az újma­jori (Nový Dvor) gazdaságba. Az itt tevékenykedő pártalapszerve- zeteknek 54 tagja van. Tagfelvéte­li munkájuk leglényegesebb kér­déseit Baráth Tibor pártelnök, mű­helyvezető részletezte.- Talán a kiválasztással kezde­ném. Új társainkra elsősorban a termelőmunka közepette figye­lünk fel. A kommunista mesterek, csoport- és brigádvezetók, vagy csak egyszerűen a kommunista kollektívák hívják fel figyelmünket egy-egy fiatalra, aki munkájával és életvitelével rászolgál a biza­lomra. Ehhez persze előbb el kel­lett érnünk, hogy tagjaink mind­egyike személyes feladatának te­kintse a pártépítő munkát. Kellően tudatosítsa, hogy egyetlen olyan ember elvesztése, pontosabban mondva nem észrevétele is vesz­teséget jelent, akivel kellően erő­södhetnének soraink. További fontos tényként emlí­tette, hogy a pártépító munkában, így az új tagok felvételében is, a terv csak iránymutató, a statisz­tika kedvéért semmit sem enged­nek a követelményekből. Miután a fiatalt kiválasztották a tagjelölt­ségre, elsősorban feladataira és kötelességeire figyelmeztetik.- Minden egyes fiatalnak el­mondjuk, hogy a párttagság min­denekelőtt példamutatást és fel­adatok vállalását jelenti, s ugyan­akkor a szervezett és az egyéni tanulással is együtt jár, aminek célja a politikai ismeretek bővíté­se. Csak példaként említem az öntözést. Hosszú heteken, hóna­pokon át pótolni kellett a hiányzó nedvességet, miközben számta­lan túlórát dolgoztunk le. Ezt úgy győztük, hogy az állattenyésztés­ben dolgozók másnaponként az öntözőknek segítettek. Természe­tesen rendes munkafeladataik el­látásán túl. Az ilyen és hasonló többletmunkákat a kommunisták­nak egy emberként kell vállalniuk, így, a személyes példával ösztön­zik a legjobban párton kívüli kollé- giákat. Nem véletlen, hogy minden egyes tagjelöltnek három pártfel­adatot adunk, s ezek közül kettő szorosan a termeléssel kapcsola­tos és az egyik a többletmunkák vállalását is feltételezi. A tagjelöltek munkáját, elsősor­ban egyéni feladataik teljesítését, negyedévenként értékelik, így a két év alatt azonnal észreveszik, ha valakinél valamilyen szempont­ból probléma merül fel. Az igényes kiválasztás és az ilyen sokoldalú felkészítés után szinte kivétel nél­kül olyan fiataloknak adják kezébe az igazolványt, akik a köz javára tudnak és egyben akarnak is dol­gozni.-Ugyanakkor azt is tudatosít­juk, hogy az átigazolt fiatal még az ennyire tervszerű felkészítés után sem teljes értékű kommunista. To­vábbi eszmei és politikai ismere­tekre van szüksége, ezért oktatni, nevelni kell. Pártoktatásunk rend­szere és tömegpolitikai munkánk egésze ezen a tényen alapul, (gy a tudat megfelelő formálásával hatunk a gazdasági eredmények­re, de sikereinket elveink helyes­ségének az alátámasztására is telhasználjuk. Az elmélet és a gyakorlat, a tömegpolitikai mun­ka és a termelés szoros és elvá­laszthatatlan egységben van. Ezért is olyan fontos feladat szá­munkra a tervszerű pártépítés, az új párttagok felvétele, oktatása és nevelése. Saját példánk bizonyít­ja, hogy a pártalapszervezet meg­felelő összetételével, politikailaa és eszmeileg képzett tagságának kezdeményező helytállásával a si­keres termelés egyik nélkülözhe­tetlen feltétele - summázta a párt­építő munka gazdaságpolitikai je­lentőségét az üzemi pártbizottság elnöke. EGRI FERENC A dalešicei vízerőmű az egyik legnagyobb ilyen létesítmény, amely a felszabadulás óta épült. 1979-ben helyezték üzembe. Négy turbi­nája néhány tizedmásodperc alatt eléri a 450 megawattos teljesít­ményt. A képen: a turbina gyorszáró berendezése. (Igor Zehl felvétele - ČTK)

Next

/
Thumbnails
Contents