Új Szó, 1984. augusztus (37. évfolyam, 180-206. szám)

1984-08-21 / 197. szám, kedd

ÚJ szú ' 5 1984. VIII. 21. Felfelé ívelő úton Menet közben formálódik az új termelési program Naponta bizonyítanak A néphadseregben mindig történik feljegyezni való. Az egyik helyen a repülősök tesznek tanúbizonyságot magas fokú harci felkészültségük­ről, a másik helyen az éleslövészeten értek el jó eredményt, a harmadi­kon a taktikai gyakorlaton jelesre vizsgáztak. A katonák a kiképzésen kívül a népgazdaságban is segítenek, soraikban szép számmal vannak újítók, olyan emberek, akiket megillet az életmentő elnevezés. Egy banktisztviselőtől hallot­tam, hogy javult az Ipolysági (Šahy) Állami Gazdaság pénzügyi mérlege, a mült év végén már némi nyeresége is mutatkozott. Úgy lát­szik, a sereghajtók közül az élre tör. Ott használja fel a beruházá­sokra szánt összegeket, ahol a legnagyobb mértékben kama­toznak. A gazdaság tapasztalt szakembereire támaszkodva az új vezetők igyekeznek a helyi viszo­nyoknak megfelelően kialakítani a gazdálkodás szerkezetét. Az információ birtokában egy forró nyári napon néztem szét a gazdaságban, amelynek a föld- rendezés után ma már ötezer hek­tár mezőgazdasági, ebből négy­ezer hektár szántóföldje van. Be­leolvadt több gyengén gazdálkodó egységes földművesszövetkezet. Nincsenek már beékelődött földte­rületei, megkezdhetik az ideális parcellák kialakítását. A gazdaság igazgatóságának irodáját is áthe­lyezik Deméndre (Demandice), hogy könnyebben irányíthassa­nak, ne legyenek túl nagy távolsá­gok a központ és az egyes részle­gek között. Ezt fejtegette Miroslav Bres- tovsky mérnök, a gazdaság új igazgatója. Ilyen körülmények kö­zött már tervszerűen alakítható ki a gazdálkodás szerkezete a nö­vénytermesztésben és az állatte­nyésztésben egyaránt. Megvaló­sulhat a szakosítás is, amely a munkatermelékenység növelé­sét segíti elő. Az Ipoly mentén és a dombokon vetőmagot termesz­tenek. Amíg az idén a gabonater­mő területnek csak a 9 százalékán termeltek vetőmagot, jövőre már a 15 százalékán. A menet közben szerzett tapasztalatok alapján fő­leg búzát, árpát termesztenek ve­tőmagra. A lencse termésének nagy részét is vetőmagként érté­kesítik, és fű vetőmagot is akarnak termeszteni. A jobb eredmények elérése érdekében szoros kap­csolatot tartanak fenn a Slovosivo termelési-gazdasági egységgel is, Nagy segítséget kapnak a bajai kukoricatermesztési rendszertől, amely anyagellátó és tanácsadó szolgálatával lehetővé tette, hogy nagy területen és nagy sikerrel termesszék a lencsét és a napra­forgót. Tehát azokat a növénye­ket, amelyek termesztése nagy szakértelmet követel. A Slovosivo és az említett termelési rendszer szakembereinek tanácsára az egyes munkák végzéséhez kiala­kították a komplex gépsorokat. A szemes kukorica betakarítására például két szovjet gyártmányú Herszonyec kombájnt is felhasz­nálnak. Tervszerűség, előrelátás ta­pasztalható minden szakaszon. Pavel Stutika műszaki igazgatóhe­lyettes arról beszélt, hogy nagy gondot fordítanak a betakarított gabona tisztítására, szárítására. A napokban helyezték üzembe az Lso-50-es tisztító és szárítóberen­dezést, a Pustá Ves-i részlegen, amely még a környékbeli efsz-nek is szolgáltatásokat nyújt, s hozzá­építenek még egy újabb tisztító- berendezést. Az állattenyésztésben a zártfor- gós gazdálkodást alakítják ki. Bár idén még vásárolnak néhány üszőt a cseh országrészekből, a jövőben már saját nevelésű üszőkkel frissítik fel a tehénállo­mányt. Százdon (Sazdice) két 200 férőhelyes istállóban nevelik majd a növendékállatokat továbbte- nyésztésre. A hízószarvasmarhá­kat a viskúj majori részlegre össz­pontosítják, a hízósertéseket pe­dig az alsóšzemerédi (Dolné Se- merovce) gazdasági részlegre, ahol évente 1200 tonna húst ter­melnek. Kocákat tartanak, hogy elegendő süldő legyen a hizla­láshoz. Kollár László agrármérnökkel, az igazgató termelési helyettesé­vel járjuk a gabonatáblákat. 31 kombájn dolgozik, de még ez is kevés, mert minden óra számít, ki tudja később, vagy holnap milyen lesz az időjárás. Kár lenne a ter­mésért, mert a búza egyes táblá­kon megadja a hat tonnát is, tava­szi árpából pedig még hét tonná­nál is többet takarítottak be hektá­ronként. A szakember véleménye szerint ott termett a legtöbbet a gabona, ahol a legkorábban ve­tették. Ez értékes tapasztalat a jö­vőre nézve. Megtekintjük a lencsebetakarí- tókat. Vantura Mihály, a magyar- országi Kondorosi Mezőgazdasá­gi Termelőszövetkezet tagja egy Claas dominátorral folyamatosan dolgozik. Amíg a konténerbe kerül a kombájn tartályából a még tisztí­Két mezőgazdasági nagyüzem közé ékelődve, az egykori iskolai tangazdaság helyén négy évvel ezelőtt alakult meg Kövecsesen (Šrtkovec) a Gyümölcstermesztő Állami Gazdaság. A közel 1200 hektáron gazdálkodó termelési egység a Stupavai Gyümölcster­mesztő Állami Gazdasághoz tar­tozik, s abban is rendhagyó, hogy Gömör két, egymástól meglehető­sen távol eső község határát birto­kolja. A Sajó menti kisközségben levő irányítási központ mellett Ba­logfalán (Blhovce) van a másik termelési részleg. A közel negy­ven kilométeres távolság bizony bonyultabbá teszi az irányítást, s növeli annak költségeit is.- Amikor a gazdaság létrejöttéről szóló döntés megszületett, tisztá­ban voltunk mindezzel - mondotta Szolnoki Lajos, a gazdaság veze­tője. - Sajnos, nem volt más vá­lasztásunk, hiszen két törpegaz­daság létrehozása még inkább szétforgácsolta volna erőinket, eszközeinket. Az ügyintézést igyekeztünk leegyszerűsíteni, csak a legszükségesebb admi­nisztratív és számviteli munkákat végezzük. Balogfalai részlegünk a kisebb, mindössze ötszáz hektá­ron terül el, ám egyes gyümölcsfé­lék termesztésében tapasztal­tabbak.- Persze, tudni kell, hogy mi nem csupán gyümölcstermesztés­ből élünk - fűzi az elhangzottak­tásra váró mag, elmondja, hogy a hajlékony vágószerkezettel jól „kopírozhatja“ a földet. Ami azt jelenti, hogy kevés veszteséggel takarítja be a termést. Megtekint­jük a Pustá Ves-i szárítót, ahol Ladislav Ďurdy, a tisztító- és szá­rítóközpont vezetője elégedetten mondja, hogy most jó körülmé­nyek között dolgozhatnak, mert a beszállított gabona nedvesség- tartalma čsak 14-15 százalékos. Amikor a Katlan-dűlőbe érkez­tünk, megszólal a személyautóba beépített adó-vevő rádiókészülék. Richard Rusňák mérnök, a lévai (Levice) Járási Mezőgazdasági Igazgatóság igazgatója jelentkezik az Ipolyszakállasi (Ipeľský ~So- kolec) Efsz-ből. Jelenti, hogy ott már befejezték az aratást, és eset­leg átcsoportosíthatnák a gépeket a deméndi gazdaságba. Az igaz­gatóhelyettes szívesen veszi a kí­nálatot, és tíz kombájnt kér. Ami­kor kiérünk a főútra, látjuk, hogy Dušan Plavec fógépesító és Er­nest Michlian mérnök főagronó- mus egy mikrobusszal már elindult a kombájnokért. Egy percet sem vesztegetnek, hiszen a munka nem túr halasztást. A körút után Matyó József üzemgazdász igyekszik érzékel­tetni néhány adattal a fejlődést. Negyed százada dolgozik a gaz­daságban, de ilyen biztató ered­ményeket nem könyvelhetett még el. Az állattenyésztési termelési tervet az első félévben 113 száza­lékra teljesítették. Jóval több tejet és tojást adtak el, mint a rnult év hasonló időszakában. A napi te- henenkénti tejeladás 9,30 liter. Az üzemgazdász a banktisztviselővel egyetértve szintén azt vallja, hogy felfelé ível a gazdálkodás, és megvan minden lehetőség egy jó alapokon nyugvó, intenzíven gaz­dálkodó állami gazdaság létreho­zására BALLA JÓZSEF hoz Kovács Éva, a gazdaság fő­könyvelője, mert a jelen pillanat­ban még a hagyományos növény- termesztési és állattenyésztési ágazatok adják jövedelmünk fő forrását. A szerteágazó mezőgaz­dasági tevékenység ellenére nem szorulunk állami támogatásra, sőt eddig minden esztendőben jelen­tős nyereséget értünk el. Különö­sen az elmúlt évi gazdálkodás mérlege volt sikeres, amikor 1 mil­lió 800 ezer koronás aktívummal zártunk. Remélhetőleg így lesz ez az idén is, bár néhány növényfaj­tából nem értük el a várt hozamo­kat. Vonatkozik ez elsősorban a 23 hektáron termesztett szamó­cára és a 17 hektáros málnára, s borsóból is jobb termést remél­tünk. Szerencsére a kalászosok terven felül „fizettek“, s takar- mányfélékból is önellátóak le­szünk. Az év elsó felében jó ered­ményeket értünk el az állattartás­ban is. Juh- és sertéstenyésze­tünk kimagasló sikerei mellett elé­gedettek lehetünk a tejtermelés­sel is. ...- Gazdaságunk jellegénél fog­va a jövőben, persze, mindinkább a gyümölcstermesztés kerül elő­térbe - veszi át a szót ismét Szol­noki Lajos. - És ez már nagyobb gondot jelent számunkra, mint a jelenlegi termelési feladatok tel­jesítése. A szamóca, a málna, a szeder és a ribizli termesztésé­ben ugyanis még nincsenek olyan Hagyományápolók A laktanya előtt álló emlékmű elárulja, hogy a Szlovák Nemzeti Felkelés repülőegységben já­runk, amelynek csapatzászlaját az évek során a Vörös Zászló, a Vö­rös Csillag Érdemrenddel, a Szlo­vák Nemzeti Felkelés emlékérem­mel dekorálták. Az egység négy­szer kapta meg a SZISZ Központi Bizottságának a vándorzászlaját, tavaly pedig hozzájuk került a nemzetvédelmi miniszter ván­dorzászlaja is. Mindez azt bizo­nyítja, hogy a harci kiképzésben és a politikai nevelő munkában jó eredményeket érnek el.- Évek óta gyűjtjük az SZNF dokumentumait - jegyzi meg Ivan Sláčik, mérnökszázados. - Az egység jelentősebb eseményeit is megörökítjük, a felvételek a harci hagyományok emlékszobájában kapnak helyet. A tényleges kato­nai szolgálatra bevonuló katonák, az egységhez kerülő fiatal pilóták első útja az emlékszobába vezet. A repülőtéren repülésre készítik elő a gépeket. Míg a műszaki személyzet szorgalmasan dolgo­zik, a pilóták a harci feladattal ismerkednek. Ott van a parancs­nok politikai helyettese is, aki az eligazítás után ezt mondja:- A jubileumi év alkalmából ígé­retet tettünk arra, hogy az idén a harci kiképzésben és a politikai nevelő munkában kiváló eredmé­nyeket érünk el. Hagyományápo­lók vagyunk, ezért mindent megte­szünk azért, hogy bebizonyítsuk: méltók vagyunk a megtisztelő névre. Életmentő Már hétéves korában elhatá­rozta, hogy zenész lesz. Szorgal­masan tanult, megtanult különbö­ző hangszereken játszani. Az alapiskola utolsó osztályában a ti­zennégy éves Pavel Srp a Roud- nice nad Labem-i Katonai Zenei Szakközépiskolába jelentkezett. A felvételi vizsga sikerült s Pavel minden idejét a tanulásra fordítot­ta. Nemcsak a zeneelmélettel kel­lett mélyebben megismerkednie, hanem a katonai előírásokkal, rendszabályokkal is.- A tanuláshoz szorgalomra és kitartó munkára van szükség - mondja. - A már említetteken kívül olyan pedagógusokra is, mint tapasztalataink, mint a hagyomá­nyos szántóföldi kultúráknál. Nö­veli gondjainkat, hogy a gépesítés foka mind a növényápolásnál, mind pedig a begyűjtésnél igen­csak alacsony még, így ezeknek a munkáknak az elvégzésénél kül­ső segítségre szorulnak. Amikor pedig már a diákok munkájára sem számíthattunk, részes sze­déssel próbálkoztunk. Ez utóbbi munkaforma látszik számunkra a legelőnyösebbnek, a leghatéko­nyabbnak. A szomszédos rozs­nyói (Rožňava) járás ipari lakos­sága köréből különösen a hétvé­geken volt sok ajánlkozó.-Befejeződött már a málna­szüret?- Lényegében igen. A feldclyo- zóipar számára mintegy 46 tonna szamócát, tíz tonna málnát, 36 tonna feketeribizlit és 46 tonna piros ribizlit juttattunk, s kis meny- nyiséget a belkereskedelemnek is szállítottunk. Különösen a málna utáni kereslet jelentős. Sajnos, az időjárás nem kedvezett az idén, mert a virágzáskor hideg volt, ké­sőbb pedig jégverés is sújtotta 16 hektáros ültetvényünket. Termőte­rületünket bővíteni szeretnénk, s próbálkozunk új termesztési módszerekkel is. Az elmúlt esz­tendőben részt vettem egy tanul­mányi kiránduláson Magyarorszá­gon, s a Nógrád-megyei bernece­nálunk vannak. A növendék min­denkor számíthat rájuk, nemcsak tanítók, egyben a szülőket is he­lyettesítik. Pavel az egyik napon rosszul lett, a kórházba került, de erős akarata hozzásegítette ahhoz, hogy két hónap elteltével már újra ott ült az iskolapadban. Arról sen­kinek sem szólt, hogy mi történt azon a napon, amikor a kórház parkjában sétált két fiatal lánnyal. A egyik hirtelen rosszul lett. A kis­lányt gyorsan egy padra fektette. Erőszakkal kinyitotta a száját s mesterséges légzést alkalma­zott. Mire az orvosi segítség meg­érkezett, a kislány már túl volt az életveszélyen.- Nincs ebben semmi különös, más is éppen úgy helytállt volna mint én - mondja a tizenhat éves Pavel, aki tanúbizonyságot tett ar­ról, hogy nemcsak az esze, ha­nem a szíve is a helyén van. Újítók Azt gondolná az ember, hogy a szerszámokhoz tartozik. Egy­szerű vasrúd, amelyre pontokat hegesztettek. Ivó Krajíč főhad­nagy és Jaroslav Skotnic törzsőr­mester újításáról van szó, amely nemcsak ebben az egységben, hanem a néphadsereg más alaku­lataiban is elterjedt.- A harci jármű kerekeinek be­állításánál azelőtt optikai műszert alkalmaztunk - mondja a főhad­nagy. - Kezelésének nehézsége miatt a szerelők inkább a szem­mértéküket használták. Az álta­lunk elkészített szerszámnak főleg a tábori javításoknál veszik hasz­nát. A ráfordított összeg, az anyagszükséglet minimális. Csak az tartott sokáig, amíg az elképze­lésből végre valóság lett.. Hogy a két fiatal katona újítása milyen jelentőséggel bír, azt az is bizonyítja, hogy az említett szer­számok Prágában a Zenit 84 kiál­lításon is bemutatták. Ivó Krajíč főhadnagy és Jaroslav Skotnic törzsőrmester már újabb újítási ja­vaslaton dolgoznak. Nem számol­ják, hogy mit kapnak érte, hanem azt tartják szem előtt, hogy a mun­kájukkal megkönnyítik a harci járművek szerelőinek munkáját, s hozzájárulnak a néphadsereg harci készültségéhez. N. J. baráti termelőszövetkezetben több újdonságot is láttam. Közülük a szólótermesztésnél is alkalma­zott lugas-rendszert szeretnénk meghonosítani, természetesen egyelőre csupán kísérleti parcellá­kon. Ennek lényege a 60 centimé­teres tőtávolság biztosítása, a sor­távolság pedig eredetileg 3 méter, ami az évek során beszűkül egy méterre. A választék bővítését is tervezzük. Ugyancsak a nagy őszi felada­tok közé tartozik a szedertelepí­tés, mellyel egyelőre két hektáron próbálkoztunk. Tüskementes faj­tákról van szó, melyek hozama jóval meghaladja a hagyományos bokrokét. A csonthéjas gyümöl­csök közül jövőre minden valószí­nűség szerint termőre fordul már 13 hektáron a cseresznye, 4,5 hektáron pedig a meggy. A követke­ző ötéves terv végére terveink szerint a naprágyi részlegen már mintegy 63 hektáron lesz gyümöl­csös. A fajta-összetételt szakem­berek határozták meg, ami azért fontos, mert korábban bizony meglehetősen véletlenszerűen folyt a telepítés, s ez egyes fajták kipusztulásához vezetett. A jelen­legi szakbizottságban a talaj- és egyéb adottságokat vizsgáló szakembereken kívül helyet kap­nak a helyi körülményeket legin­kább ismerő gazdák is, akik évti­zedes tapasztalataikkal hozzájá­rulnak az eredményes gyümölcs- termesztéshez. HACSI ATTILA Vizsgálják a konténerekbe öntött lencsét. Balról Kollár László igazgatóhelyettes A Claas dominátor kevés veszteséggel takarítja be a lencsét (A szerző felvételei) Szamócát, málnát, ribizlit termesztenek ' xmr • life Mm §

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents