Új Szó, 1984. augusztus (37. évfolyam, 180-206. szám)
1984-08-17 / 194. szám, péntek
D J SZÓ 5 1984. VIII. 17. Az egész társadalom ügye A HONVÉDELMI NEVELÉS IDŐSZERŰ FELADATAI Forrásnál Mireslav Vodéra felvétele „Mert a kenyerünkről van szó..." EBÉDSZÜNETI BESZÉLGETÉS A SACAI (KOŠICE-ŠACA) MAGTERMESZTÖ ÁLLAMI GAZDASÁG KOMBÁJNOSAIVAL A honvédelmi nevelésnek, mint a szocialista nevelés fontos részének pótolhatatlan szerepe van. Hozzájárul ahhoz, hogy az emberek tudatában leküzdjük az ellenséges ideológia hatását, fokozza a pártpolitika kül- és belpolitikai összefüggései magyarázásának hatékonyságát. Társadalmunkban nemcsak olyan embereket akarunk nevelni, akik az új társadalmat építik, hanem olyanokat, akik öntudatosan meg is védenék a szocialista hazát. A nevelésben egész társadalmunk részt vesz - a párt, az oktatási intézmények, a munkakollektívák, a társadalmi szervezetek. Mindenkinek, aki egy ki- sebb-nagyobb kollektívát irányít, felelősséget kell vállalnia beosztottjai öntudatáért, megnyilvánulásaiért és állásfoglalásaiért is. A dolgozók tudatának alapját a marxizmus-leninizmus eszméi képezik. A honvédelmi nevelés hatékonysága növelésének szükségességét a CSKP KB 10. ülése is kiemelte a mai nemzetközi helyzet elemzésével kapcsolatban. A párt és állami szervek szüntelenül ügyelnek arra, hogy az állam felkészüljön a védelemre. Számos intézkedés született ennek érdekében, ilyen a honvédelmi nevelés egységes rendszerére vonatkozó 1971-ben hozott határozat, majd az ezt követóleg jóváhagyott honvédelmi nevelésről szóló törvény és a CSKP KB Elnökségének a honvédelmi propaganda tökéletesítésére vonatkozó 1978. évi határozata. A CSKP XVI. kongresszusa óta örvendetesen javult a honvédelmi nevelés. Az SZLKP KB Elnöksége 1983 novemberében értékelte az elért eredményeket. Ezt követően szlovákiai pártaktívaértekezletet rendeztek, majd kerületi, városi, járási és városkerületi aktívaértekezleteken vitatták meg az időszerű tennivalókat. Hasonló tanácskozások voltak az államigazgatásban, a gazdaságban és a társadalmi szervezetekben is. A XVI. és a XVII. pártkongresszus közti időszakban a mai bonyolult nemzetközi helyzettel kapcsolatban további intézkedéseket foganatosítottak a honvédelmi nevelés rendszerének tökéletesítésére. A honvédelmi nevelést ma a védelem megerősítésében és a honvédelmi tudat elmélyítésében * elért konkrét eredményekkel összefüggésben kell értékelni. Ez az alapvető kritérium ahhoz, hogy meghatározhassuk, milyen szerepe van a honvédelmi nevelésnek az adott munkahelyen, üzemben, faluban vagy társadalmi szervezetben. A társadalmi szervezetek szerepe A honvédelmi nevelés hatását illetően elsődleges figyelmet szentelünk a tanulóknak és diákoknak, a sorkötelesek felkészítésének, a tartalékos katonáknak, a polgári védelemnek, a honvédelmi propagandának és agitációnak. A pártszervek pozitívan értékelik a Nemzeti Front társadalmi szervezeteinek fokozott hozzájárulását az egész nevelési folyamathoz. A társadalmi szervezeteknek sajátságos feladatkörük van, pótolhatatlanok a kommunista nevelés rendszerében. A honvédelmi nevelés viszont a kommunista nevelés szerves részét képezi. A fiatalok nevelésében rendkívül fontos szerepe van a Szocialista Ifjúsági Szövetségnek és a Pionírszervezetnek, és a többi társadalmi szervezetnek, a CSKP, a nép és a csehszlovák néphadsereg forradalmi és harci hagyományai alapján segíteniük kell a nevelési folyamatot. Ugyancsak fontos feladat a fiatalok akaraterejének megszilárdítása, lélektani tulajdonságaik fejlesztése, aminek rendkívüli jelentősége van a sorkötelesekre háruló igények, fizikai erőnlétük javítása szempontjából. Ezért az iskoláknak, a testnevelési egyesületeknek, a Honvédelmi Szövetségnek, a Tűzvédelmi Szövetségnek, a Vöröskeresztnek és a SZISZ- nek egybe kell hangolnia ez irányú törekvéseit. Gyakran jogosan mutatnak rá, hogy az egyes szervezetek nem használják ki lehetőségeiket. Társadalmunk jelentős összegeket fordít a sport ós honvédelmi létesítmények építésére. Az ilyen létesítmények nyújtotta lehetőségeknek nem felel meg azonban a fiatalok erőnléte és úsznitudása. Ezért el kell érni, hogy az egyes szervezetek ne csak saját érdekeiket nézzék, helyezzék előnybe az egész társadalom szükségleteit. Hasonló a helyzet a fiatalok műszaki tevékenysége terén. Főleg az iskolákban jobban kellene kihasználni a rendelkezésükre álló lehetőségeket, a patronáló üzemek és a Honvédelmi Szövetség segítségét a műszaki és politechnikai szakkörök fejlesztésében. Ezen a téren is több kezdeményezés várható a SZISZ-tól. Mint ismeretes, a SZISZ Szlovákiai Központi Bizottsága a CSKP XVI. kongresszusa után konkrét intézkedéseket hozott a honvédelmi nevelés elmélyítésére. Több járási bizottság ennek értelmében javította irányító tevékenységét. A feladatok teljesítését segítették elő a SZISZ, a Honvédelmi Szövetség, a Vöröskereszt és a többi szervezet közös rendezvényei is. Felkészülés a tényleges katonai szolgálatra Rendkívül időszerű tennivaló a sorkötelesek felkészítésének javítása A társadalmi szervezetek már bizonyos eredményeket értek el ezen a téren. Meg kell azonban állapítanunk, hogy a sorkötelesek nevelése és felkészítése tulajdonképpen már a kisgyermekek tudatának alakításakor megkezdődik. Ebben nemcsak az iskolának van szerepe, amely a szülőkkel együtt a nevelés egyik legfontosabb tényezője. Pótolhatatlan szerepe van azonban az összes társadalmi szervezetnek, az ifjúsági kollektíváknak, a munkahelyeknek, a közvéleménynek, és általában annak, milyen körülmények között nevelkedik a haza jövendőbeli védelmezője. Ezért jobban meg kell ismemi fiataljainkat, tudnunk kell mi befolyásolja tudatukat. Hasznos alapanyagként szolgálhat a negatív jelenségekre, így pl. az alkoholizmusra vonatkozó statisztika. A nevelés sokkal hatékonyabb lenne, ha az egyes szervezetek mindent tudnának’tagjaikról és így eredményesebben segíthetnék őket személyiségük formálásában. Már késő, ha ezt a feladatot csak akkor tudatosítjuk, amikor a fiatalok elérik a sorköteles kort. A helyzet értékelésekor sokan mutattak rá, hogy egyes munkáltatók nem viszonyulnak helyesen a fiatalok felkészítéséhez. Elvárjuk, hogy a társadalmi szervezetek nagyobb hatást gyakoroljanak tagjaikra a kiképző központokban, a tényleges katonai szolgálat alatt, majd a leszerelés után is. A tartalékos katonák honvédelmi nevelése megszilárdítja bennük a felelősségtudatot a szocialista haza védelméért, azért, hogy állandóan készen álljanak hadseregbeli feladataik teljesítésére. A legfelsőbb pártszervek a helyzet értékelésekor hangsúlyozták, hogy a tartalékosokat jobban be kell vonni a lakosság honvédelmi nevelése egységes rendszerének megvalósításába. A társadalmi szervezetek sok esetben nem tudatosítják kellőképpen a tartalékosok felkészítése állandó tökéletesítésének fontosságát. Ahhoz, hogy a tartalékosokat jobban bevonjuk a honvédelmi nevelésbe, el kell mélyíteni az együttműködést a katonai parancsnokságok és a Honvédelmi Szövetség szervezetei között. így például a tartalékosok közül kell kiválasztani a polgári védelem oktatóit. A lakosság felkészítése a polgári védelemre megszilárdítja az állampolgárokban a felelősségérzetet azért, hogy hozzájáruljanak az állam honvédelmi készültségéhez. Az állampolgárok elsajátítják a szükséges ismereteket és gyakorlati tudnivalókat ahhoz, hogy megvédjék önmagukat és társaikat a tömegpusztító fegyverekkel szemben. Ismerniük kell a feladatokat kitelepítés esetére és készen kell állniuk, hogy képességeik szerint segítsenek az ellenséges támadás következményeinek felszámolásában. A polgárvédelmi törzskarok az előre kidolgozott tervek szerint szervezik meg a kiképzést. A feladatok megvalósításában fontos szerepük van a Vöröskeresztnek, a Honvédelmi Szövetségnek és a Tűzvédelmi Szövetségnek. Szorosan együtt kell működniük, annak ellenére, hogy minden szervezet sajátságos feladatokat is teljesít. Növekvő érdeklődés A CSKP XVI, kongresszusa utáni időszakban jelentősen növekedett a fiatalok érdeklődése a katonai iskolák és általában a katonai pálya iránt. A fiatalok kiválasztása a katonai iskolákba nem lehet csak a katonai parancsnokságok és az iskolák feladata. Azt is meg kell jegyeznünk, hogy az egyes járásokban ezen a téren eltérő a helyzet. Tovább kell javítani a tanulók kiválasztását, ügyelni arra, hogy több magyar nemzetiségű fiatal válassza ezt a pályát. Annak ellenére, hogy a fiataloknak aránylag nagy százaléka dolgozik a SZISZ-ben és a többi társadalmi szervezetben, a nevelő munkában még mindig vannak tartalékok. így nem használják ki mindenütt a katonai alakulatokkal és létesítményekkel kötött patro- nálási szerződések lehetőségét, ami különösen a fiatalok pályaválasztásának időszakában lehet nagyon fontos. Több fiatalt kell meghívni beszélgetésekre, gyakorlatokra, vetélkedőkre és hasonló rendezvényekre a katonai alakulatokba is. A honvédelmi nevelés egységes rendszerének bevezetése óta elért eredményekkel kapcsolatban pozitívan kell értékelnünk a társadalmi szervezetek tevékenységét. A pártszervek megállapították, hogy újabb értékes tapasztalatokat gyűjtöttünk, amelyek felhasználhatók a honvédelmi nevelés további tökéletesítésében. Ha röviden összegezni akarnánk, milyen feladatok várnak ezen a téren a társadalmi szervezetekre, az alábbiakat sorolhatnánk fel:- céltudatosan magyarázniuk kell a kommunista párt honvédelmi politikáját, tájékoztatniuk a közvéleményt a csehszlovák néphadsereg életéről és feladatairól;- az egyes szervezetek, vállalatok és üzemek irányító, politikai- nevelő, szervező és kádermunkája elválaszthatatlan részét kell képeznie a honvédelmi propagandának. A politikai nevelő munka tervét szorosabban össze kell kapcsolni a honvédelmi nevelés egységes rendszerének feladataival, annak érdekében, hogy elmélyüljön a közvélemény kapcsolata a hadsereggel;-aktivizálni kell a honvédelmi neveléssel foglalkozó bizottságok munkáját;-a politikai oktatás egyes formáit jobban ki kell használnunk a néphadsereg népszerűsítésére;- a társadalmi szervezeteket jobban be kell vonni a csehszlovák néphadsereg rendezvényeinek és a katonai évfordulók megünneplésének megszervezésébe. A mai kiélezett nemzetközi helyzet arra kényszerít bennünket, hogy nagyobb erőfeszítéseket tegyünk a honvédelmi nevelésben. Amint Jozef Lenárt elvtárs, az SZLKP KB első titkára a közelmúltban leszögezte, el kell érni, hogy a hazánk biztonságáért és békés fejlődéséért folytatott küzdelem a dolgozók legszélesebb rétegeinek, az egyes szervezetek és az egész társadalom ügyévé váljon.“ ŠTEFAN BURCIN, ezredes az SZLKP KB munkatársa Dél van, ám a kassai (Košice) repülőtér szomszédságában arató kombájnok kezelői mégsem ülnek mind az ideiglenesen „zöld asztalként“ szolgáló sáncpart oldalában. Nem, mert a gépeknek délben sincs megállásuk, s így a kezelőpárok sem ebédelhetnek egyszerre - a kormánykeréknél mindig lenni kell valakinek. A Sacai Magtermesztő Állami Gazdaság ötvenöt hektáros dűlőjében egy tucatnyi kombájn köröz - köztük a nagyidai (Veľká Ida) gazdasági részleg gépei is. Ez utóbbi csoport kombájnosai közül először Fialka Pál, Hrabócky János, Krompaský Milán, Krehlik István és Kerekes Gábor tart ebédszünetet, míg Kerekes István, Vrábel Marian, Vanyo Ferenc és a többiek később érkeznek az ételt szállító üzemi gépjárműhöz.-Tegnap este a mi határunkat eső áztatta, viszont a pólyi (Poľov) gazdasági részlegünk borsóföldjén csupán néhány szem csapódott, így ezért vagyunk ma itt - tájékoztatnak az aratás hősei. - Ha pedig itt esett volna és nálunk nem, akkor most mind Nagyidán aratnánk... - Ha meg itt is és ott is száraz lenne a növényzet, akkor mindenki a saját határában dolgozna - egészítik ki egymást a csoport tagjai. Hasznos dolog a kooperáció A helyi állami gazdaság részlegeinek ilyen téren való együttműködését mindannyian helyeslik, s igen jónak tartják az üzemek közötti kölcsönös segítségnyújtást is.- Nálunk tulajdonképpen csak augusztus elején, vagyis egy jó hete kezdődött a gabonafélék cséplése, de mi már a harmadik hete a kombájnon vagyunk, ugyanis két hétig a magyarországi Felsőzsolcán és a Hevesi Állami Gazdaságban arattunk. Ha pedig a mi állami gazdaságunkban is magtárba kerül az idei termés, mi még akkor sem pihenünk meg. Közülünk néhányan a kerület északi járásaiban folytatják majd a cséplést - vázolják a tényeket és a terveket.- Nem sok ez egyhuzamban, nem megerőltető?- Hát nem üdülés, az biztos, mert ilyenkor reggeltől estig nincs megállás, a nagy hőségben izzadunk, a por száll, ugyanakkor pedig a családdal is alig tölt egy kis időt az ember, de azért becsületesen végigcsináljuk, mert a kenyerünkről van szó, az pedig mindennél fontosabb. Meg aztán az sem mindegy, hogy mennyi idő alatt takarítják be a termelők a termést. Azzal, hogy mi már júliusban Magyarországon aratunk, néhány héttel később pedig az ottani gépek egy csoportjával térünk haza, a mi határunkba, s hogy a Veľká Lomnica-iak és a kežmarokiak szintén rendszeresen járnak hozzánk aratni,' mi pedig hozzájuk, tulajdonképpen mindegyik mezőgazdasági üzem jól jár. Aratás után kellene megjavítani a kombájnokat A gépekre egyik kezelőnek sincs különösebb panasza. Azt állítják, hogy a közelmúlthoz képest az idén sokkal jobb az alkatrészellátás s így a kombájnosok is lényegesen nyugodtabbak, mint az utóbbi aratások során voltak. Nyugodtabbak, mert nem kell attól tartaniuk, hogy egy alkatrész meghibásodása esetleg hosszabb időre üzemképtelenné teheti a gépet.- Igaz ugyan, hogy a rajtot minden kombájn felújítva, megjavítva várta, ám az is igaz, hogy két- három héttel az aratás megkezdése előtt még sokat idegeskedtünk, mert az egyikből ez hiányzott, a másikból az. Még az a szerencse, hogy végül minden szükséges alkatrészt megkaptunk... Nekünk az lenne a javaslatunk, s ezt majd az illetékesekkel is tudatjuk, hogy ezután a kombájnokat ne az aratás előtt igyekezzünk üzemképessé tenni, hanem közvetlenül az aratás, illetve a szemes kukorica termésének betakarítása után. Ha ez lenne a gyakorlat, akkor lényegesen jobban állnánk az alkatrészekkel. No persze, mindez csak akkor lesz megvalósítható, ha a szükséges alkatrészek mindegyikét még az ősz folyamán megkapjuk s nem pedig csak az aratás küszöbén... A pártcsoport Az Ida menti állami gazdaságban az idei aratásra hat ideiglenes pártcsoportot alakítottak. A nagyidai aratók külön csoportot alkotnak. Annak a munkájáról az egyik legtapasztaltabb kombájnossal, a sorrendben már huszonkettedik aratását végző Kerekes Istvánnal beszélgetünk:-Jó dolognak tartom - mondja -, mert így ha valami gondunk akad, azt egymás között azon- nyomban megbeszéljük, ugyanakkor pedig, úgy érzem, egységesebbé kovácsolja a csoportot. Többnyire úgy szervezzük a munkát, hogy a fiatalabb pártonkívülie- ket vagy a párttagjelölteket a tapasztaltabbak közé soroljuk, mert úgy könnyebben tudunk nekik segíteni, meg aztán ők is hamarabb elleshetik tőlünk a jó gépkezelést, illetve az aratás fortélyait.- Gyűléseznek is?- Hát ahogy vesszük. A mi reggeli megbeszéléseink, röpgyúlé- seink nem úgy zajlanak le, mint a tagsági gyűlések, de azért minden lényegesebb dolgot megvitatunk.- Például?- Például megbeszéljük az előző napi eredményeket, helyi eseményeket, az aznapi feladatokat, meg minden olyan kisebb-na- gyobb közös dolgot, ami az aratás menetét befolyásolja. S ezt nemcsak itthon végezzük így, hanem akkor is, amikor Magyarországon, vagy a Magas-Tátra tövében dolgozunk. GAZDÁG JÓZSEF
