Új Szó, 1984. augusztus (37. évfolyam, 180-206. szám)
1984-08-02 / 181. szám, csütörtök
■TiJSggFi VILÁGGAZDASÁG ® VILÁGGAZDASÁG ® VILÁGGAZDASÁG ____________________________ A minőség útján Bulgária gazdaságfejlesztési törekvéseiről Akárcsak nálunk, vagy a többi szocialista országban, Bulgáriában is manapság a minőségért i nd ított szervezett küzdelem, .frontvonala“ a termelésben húzódik. Itt dől el a holnapok sorsa, a kényszerű gazdasági lépésváltás megvalósításának eredményessége. Mindez végső soron az élet minőségében, a mindennapokban hozhat kedvező változásokat. Március végén Szófiában ülésezett a BKP minőségi kérdésekkel foglalkozó országos konferenciája. Ezt megelőzően már átgondolt szervező munka zajlott országszerte. Egy évvel korábban, vagyis tavaly márciusban Várnában a párt központi bizottságának szervezésében tartottak aktívaértekezletet, amelyen részletezték az ottani hajógyári szakembereknek a termelés minőségéről szerzett tapasztalatait. Itt jelentették gyományos árucsere fejlesztésével, de a növekedés döntő hányadát éppen a kooperációs és szakosított ipari termelés adja majd. Ilyen tehát a távlat, a magas műszaki színvonalú és kiváló minőségű gépek és berendezések közös gyártásán alapuló közelebbi és távolabbi jövő előre vetítése' Ezekből a lehetőségekből kiindulva Bulgáriában a legmagasabb párt- és állami vezetés a minőség kérdéseit széles körű és nyílt vitára bocsátotta. Nincs szándékukban saját hibáik és folyatékossá- gaik elkendőzése, még szocialista partnereik elótt sem. Azzal a tudattal tették közzé ezt a témakört, hogy nyílt megvitatásával többre vigyék az ügyet, mint enélkül az várni lehetett volna. Egyébként olyan döntés született, amely frontális támadásra szólít a minőség javításáért. Egy szófiai gépgyárban. Balról Gencso Petrov és Sztojan Ivanov az ÁL-50-es automata gépsor vezérlőpultjánál (Sofiapress felvétel) be, hogy egy év múlva országos pártkonferencia lesz a minőségről. És olyan határozatot hoztak, amely az átfogó előkészületekre irányította a figyelmet. Ezalatt leginkább arra törekedtek, hogy a termelésben észrevehető minőségi változásokra kerüljön sor. Es ez be is következett. Egy esztendő elteltével a gazdasági tevékenység kulcskérdése a minőség lett. A népgazdaság különböző ágazataiban megszülettek a minőség javítására kidolgozott programok első biztató eredményei. Ennek ismeretében tűzték ki a további feladatokat. Bulgáriában ma a minőséget komplex kérdésként tartják számon, a nép elsődleges gazdasági, technológiai, szociális, politikai és* ideológiai kérdéseként. Gazdasági megvilágításban a nyersanyagok, a munkaidő tartalékok és termelési alapok hatékony kihasználása került előtérbe. A legfontosabb tennivaló mégis a bolgár termékek versenyképességének növelése a külföldi piacokon. Emellett a nemzetközi munkamegosztásba való bekapcsolódás, főként pedig a szocialista gazdasági integráción belüli kapcsolataik elmélyítése jelenti az ország gazdasági politikájának másik fő irányvonalát. Mindezek alátámasztására néhány adat: Bulgária nemzeti jövedelme tavaly túllépte a 24 milliárd levát. Ugyanebben az évben viszont 23,7 milliárd (!) leva értékű árucsere-forgalmat bonyolított le az ország. Bulgária kivitelében a gépek és gépi berendezések aránya már 1980-ban meghaladta az 50 százalékot. Csehszlovákia számára éppen Bulgária és Magyarország a szakosított és kooperációs termelésben a legnagyobb partner, a hazánkba irányuló bolgár kivitel 67 százalékát gépek teszik ki. Ľubomír Štrougal elvtárs májusi bulgáriai látogatása során rögzítették, hogy a két ország árucsere-forgalma az elkövetkező ötéves tervidőszakban megkétszereződik, mégpedig haA probléma szociális jelentősége az emberek mindennapi szükségleteivel függ össze. Ez teljesen érthető is, hiszen az áruk, termékek és szolgáltatások minőségének javításáért folyó igyekezet leggyakrabban az emberek növekvő vásárlási lehetőségeihez kötődik. Bulgáriában azonban világosan leszögezték, hogy a központi kérdés a termelés, annak műszaki és minőségi színvonala. Csakis az utóbbi növelésével lehet elérni az emberek szükségleteinek jobb kielégítését. A minőség frontális javítására hatékony gazdasági eszköztárat kívánnak felvonultatni. A gazdasági mechanizmus lényege, akárcsak nálunk, a munkakollektívák jövedelmének differenciálása, vagyis az a törekvés, hogy a brigád tagjai és vezetője érdekeltek legyenek a munka minóségébenés eredményeiben. Ehhez persze a meglevő gazdasági szabályozók és a tervezési mechanizmus alapvető módosítására lesz szükség, valamint a szervezés és irányítás minél gyorsabb ütemű tökéletesítésére. De a minőség javítására irányuló törekvések megvalósításában nemkülönben fontos egyéb gazdasági, jogi és ellenőrzési mechanizmusok rugalmas átalakítása is. Ezzel együttvéve a változások az egész termelési ciklusra kiterjednek. Egyfelől a műszakigazdaság feladatátadástól egészen a termék fogyasztásáig, másfelől a dolgozótól kezdve a brigádon keresztül az államhatalom magasabb végrehajtó szerveiig. Tehát horizontális és vertikális vonalon egyaránt. Az országos konferencia elfogadta a párt hosszú távú minőségi programját is, amely a BKP általános stratégiájában az országépítés elválaszthatatlan része lett. Mit tartalmaz ez a program? Kitűzi a minőség kérdéseinek globális megoldásához az alapvető gazdasági, műszaki, technológiai, politikai és ideológiai irányvonalat. És azért hosszú távú, mert útmutatásai egészen a következő ötéves tervidőszak végéig nyúlnak, némely ágazatok tekintetében még ennél távolabbra is, egészen 2000-ig. Nyitottságát az bizonyítja, hogy állandóan a tudományos-technikai és szociális haladás legújabb eredményeivel, gazdagodik, új eszközökkel és formákkal bővül. Nemkülönben jelentős megjegyezni: megvalósításában az emberi tényező lesz döntő fontosságú, mint minden hasonló program esetében. A bolgár elvtársak véleménye szerint a konferencián kitűzött feladatok igényesek, valós megalapozottságukhoz azonban nem férhet kétség. Minden lehetőségük megvan ahhoz, hogy a minőség útján járva sokkal jobb eredményeket érjenek el, mint az .elmúlt időszakban. Bulgáriában a minőség kérdése nagyon szoros kapcsolatban van a gazdasági reformmal. Ez utóbbi megvalósítására - ezt egyébként a márciusi pártkonferencia is megerősítette - csakis a termelők közvetlen részvételével kerülhet sor. És nem adminisztratív módszerekkel, hanem a gazdasági érdekeltség elmélyítésének útján. Ezért kap Bulgáriában is szabad utat a brigádrendszerű munka- szervezés és javadalmazás. Azt szeretnék elérni, hogy a brigádok közreműködésével fokozatosan térjenek át a kollektív akkordbérrendszerre. Itthoni törekvéseink is sok vonatkozásban ugyanilyen célokat követnek. J. MÉSZÁROS KÁROLY I IMIM IBIM <3 IMIM AIM Új vízi erőmű Kínában Kínában egy minden eddiginél nagyobb teljesítményű vízi erőmű építését tervezik az ország energiahiányának enyhítésére. A Jangce folyón, Jicsang közelében épülne fel és teljesítménye ötszörösen felülmúlná Kína jelenleg épülő legnagyobb vízi erőművének, a Ke- csoupa erőműnek a kapacitását. A tervezett erőmű a világ legnagyobb vízi erőműve, a brazíliai Itaipu erőmű 12 600 megawattos teljesítményét is túlszárnyalná. Az erőmű létrehozásának a költsége külföldi számítások szerint a 12 milliárd dollárt is elérheti. (Új Kína) Közös technológiabank létesül A KGST-államokban 1980-ban 113 ezer műszaki újítást és 193 ezer különféle találmányt vettek nyilvántartásba. A világon évente bejelentett és regisztrált' minden második találmány a KGST valamelyik tagállamában születik. Ekkora tudományos-műszaki potenciál mellett nem minden esetben indokolt, hogy a KGST-országok az iparilag fejlett tőkés országokból szerezzék be a termelés fejlesztéséhez szükséges műszaki és technológiai berendezéseket. Célszerű tehát „leltárba venni“, nyilvántartani ezt a tartalékot. A fő gazdaságfejlesztési irányzatok szerint a KGST-országokban létre fogják hozni az egyes tagországokban kifejlesztett műszaki megoldások közös bankját. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa keretében működő információs rendszerek segítségével ebben a bankban gyűjtik majd össze és csoportosítják a kifejlesztett találmányokat és más műszaki megoldásokat. A későbbiekben a műszaki megoldások bankjának a tevékenységét ki lehet terjeszteni a tudományos-műszaki fejlesztés más területeire is, s ezzel kialakítható a KGST-országok közös technológiabankja, melynek fontos feladata lesz a szocialista országok szakemberpotenciáljának feltérképezése és nyilvántartása is. (EKO) — KOMMENTÁLJUK ------....... . ť Tö bb, mint puszta szórakozás Tízezrekre tehető a szocialista munkabrigádok száma. A termelés fokozásának e jelentős hajtóerői a népgazdaság valamennyi ágazatában megtalálhatók, vállalatoknál és üzemekben, sőt a legtöbb részlegen is. A kiváló brigádok példája nyomán újabb és újabb kollektívák határozzák el, hogy versenyezni fognak a megtisztelő címért. Mindez pozitív tényként könyvelhető el, hiszen a szocialista munkabrigádok nemcsak léteznek, hanem - néhány kivételtől eltekintve - eredményesen dolgoznak, valóban értékes munkasikereket mondhatnak magukénak. Ezenkívül hatékonyabb munkájukkal mozgósítják a dolgozókat, s alkotó kezdeményezésre ösztönöznek. Meghatározó szerepük van a többlet feladatok vállalásában, a tervezettnél nagyobb értékek megtermelésében, miközben az önköltségek csökkentéséről, az anyag- és energia-takarékosságról sem feledkeznek meg. A brigádok tagjai a feladatokkal összhangban ésszerűsítik a munkafolyamatokat; újítanak és bővítik szakismereteiket, munkahelyükön feltárják az esetleges szervezési hiányosságokat és a termelés ütemét fékező problémákat. Felszólalnak és vitatkoznak a termelési értekezleteken, mert szükségét érzik a jobbító szándékú véleménynyilvánításnak. Mélyen átérzik, hogy a termelési eredmények alakulásáért egyénileg is felelősséggel tartoznak. Ha úgy kívánja a helyzet, túlórákat és külön műszakokat is vállalnak, nem feledkeznek meg munkahelyük szépítéséről, önkéntes véradókat toboroznak stb. E néhány példa is bizonyítja, hogy a szocialista munkabrigádok milyen sokrétűen kiveszik részüket népgazdasági feladataink teljesítéséből. Ennek ellenére esetenként mégis hiányérzete támad az embernek, amikor átlapozza egy-egy brigád krónikáját. A helytállás, a valóban elismerésre méltó munkavállalások és a kimagasló termelési eredmények mellett kevés a bejegyzés arról, hogy a brigád tagjai mikor és milyen módon foglalkoztak társuk egyéni problémájával, segítettek-e és hogyan azok megoldásában. Arról plédig, hogy adott esetben a munkahelyen kívül is együtt volt a kollektíva, a tagok közösen, esetleg a családtagokkal együtt mentek el kirándulásra, színházba, moziba, vagy csak egyszerűen összejöttek és elszórakoztak, már úgyszólván nem is tesz említést a krónika. A szocialista munkabrigádok többségében az utóbbi időben mintha megfeledkeztek volna a szocialista életforma alakításáról, formálásáról. Pedig e közösségeknek egyik komoly feladatuk törődni tagjaik politikai, erkölcsi és kulturális nevelésével. Hasznos és szükséges a munkahelyen kívüli összejövetel, ez több a szórakozásnál. S amikor a brigád tagjai együtt mennek színházba, moziba, vagy egyszerűen csak megünnepelnek valamit. „A közös kirándulásnak, mozi- és színházlátogatásnak, egy-egy kiállítás megtekintésének, de még a kimondott szórakozásnak is, például a családtagokkal együtt szervezett nőnapnak mind az egyén, mind a közösség szempontjából meghatározó szerepe van. Összehozza az embereket, feloldja a munka folyamatában időközönként szükségszerűen létrejött feszültségeket, s így a termelésre is jótékonyan hat“ - mondta a közelmúltban a Tesla konszern vállalat dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) üzemének szakszervezeti elnöke. Tanulságosan fogalmazták meg ezzel kapcsolatban a lényeget a Krškanyi Gép- és Traktorállomás zselizi (Želiezovce) részlegén is. Hangsúlyozva, hogy a munkahelyen kívüli közös akciók, összejövetelek, kirándulások, versenyek és beszélgetések erősítik az összetartozás érzetét, az emberi és munkatársi kapcsolatokat, s mindez pozitívan tükröződik a termelésben. EGRI FERENC A Sokolovi Barnaszénipari Konszern dolgozói, akik az országos széntermelés 22 százalékát adják, az év eleje óta folyamatosan túlteljesítik tervfeladataikat. A széntermelés tervét 400 ezer tonnával növelték, s felajánlották, hogy ebben az évben 21,5 millió tonna barnaszenet fejtenek. A képen balról: Jan Hrebinec művezető, František Vanéček, a K-300-as típusú exkavátor kezelője és Vít Borolovič a lomnicei bányaüzemben (Jiŕí Vlach felvétele - ČSTK) új riá 4 1984. VIII. 2.
