Új Szó, 1984. július (37. évfolyam, 154-179. szám)
1984-07-12 / 163. szám, csütörtök
HATÉKONYABB MUNKÁVAL KÖZÖS CÉLJAINK ELÉRÉSÉÉRT PJSZÓ 5 1984. VII. 12. EREDMÉNYEK ★ ★ ★ PROBLÉMÁK ★★★ TAPASZTALATOK JAVASLATOK LÉPÉST AKARUNK TARTANI A KORRAL Pártunk XVI. kongresszusának a határozataiból kiindulva egységes földművesszövetkezetünk is igen fontos feladatának tartja az állattenyésztés fejlesztését, illetve az állati eredetű élelmiszeripari termékek termelésének minél gazdaságosabb úton történő fokozását. Nagyüzemi állattenyésztésünk legfontosabb és egyben a legösz- szetettebb ágazatát a szarvasmarhatenyésztés alkotja. A CSKP Központi Bizottsága 4. és 5. ülése határozatának értelmében ezen a téren is az intenzív termelésnövekedésre, a tömeg- és abraktakarmány minél gazdaságosabb felhasználására, a tenyésztői munka színvonalának emelésére, s nem utolsósorban a szarvasmarhaállomány termelékenységének növelésére törekszünk. Az utóbbi időben elért eredményeink azt bizonyítják, hogy talán nem is rosszul. Az egy hektár mezőgazdasági földterületre eső bruttó állattenyésztési termelésünk ma 11 600 korona körül mozog, ami a Kassa (Košice)-vidéki járásban az élüzemek közé sorol minket. A hetedik ötéves tervidőszak első három évében többek között 108,2 százalékra teljesítettük a tej-, 105,3 százalékra a hús- és 100,6 százalékra a tojáseladási tervünket. Mivel a szarvasmarhatenyésztés egyik legfontosabb haszonvétele a tejtermelés, érthetően fokozott figyelmet fordítunk rá. A tehénállományunk az utóbbi három esztendőben hatszáz körüli volt, vagyis nem gyarapodott, ám a közelmúltban felépített és már átadott tehénfarmunk lehetővé teszi, hogy az idén elérjük a 670 darabot, jövőre pedig újabb százzal gyarapítsuk az állományt. Ha tervünket sikerül valóra váltani, akkor az elkövetkezendő másfél év alatt a jelenlegi 20,5-ről 25,3-ra nő a 100 hektár mezőgazdasági területre eső tehénsűrűség. Ez minden bizonnyal teljesíthető is, hiszen mostanában 100 tehéntől több mint száz borjút nevelünk fel. Tavaly az egy tehénre eső fejési átlag minálunk 3953 liter volt - 472 literrel több, mint 1981-ben - s ezzel a járásban a második helyen végeftünk, Kelet-Szlovákiá- ban pedig a negyedikek lettünk. Az idei esztendő első felében a tejtermelésben tartjuk a megszokott szintet, viszont a szarvas- marha-hizlalásban némileg megtorpantunk - a napi súlygyarapodás 57 dekagramm volt. Ez utóbbit részben a tömegtakarmány gyenge minősége, részben pedig az abraktakarmány-hiány okozta. A baromfihús- és tojástermelésben most is teljesítjük a feladatainkat, de a sertéstenyésztésben, sajnos, a vártnál egyelőre gyengébbek az eredményeink. Gyengébbek, mert a tavaly üzembe Drágán fizetünk a mulasztásokért A Vágfarkasdi (Vlčany) Efsz hosszú éveken keresztül gyenge eredményeket mutat fel a gazdálkodásban. S bár időközönként többször történt káderváltozás a vezetésben, mégsem sikerült teljesen felszámolni a fejlődést gátló akadályokat. Az ágazatokban működő pártszervezetek gyakran elmulasztották a határozatok teljesítésének ellenőrzését. így fordulhatott elő, hogy a szövetkezeti tagok egy része sorozatosan megsértette az alapszabályzatot és boldogulását a közös munka helyett a háztáji gazdálkodásra építette. A hivatalos kimutatások szerint például a község lakói - köztük nem elenyésző számban efsz tagok is - a múlt évben közel 46 millió korona bevételre tettek szert a fóliasátrakban termesztett zöldségfélék értékesítéséből. Természetesen nagyra értékeljük az egyéni kezdeményezéseket, de nem érthetünk egyet azzal, ha ez a gyakorlat a közös, illetve a szövetkezet fejlődésének rovására történik. A jövedelmező zöldségfélék termesztése sok munkát igényel, jelentős erőket von el a közös gazdálkodástól. Minthogy a rendes fizetett szabadság nem elegendő a háztáji megművelésére, a hiányzó idő pótlására néhá- nyan más úton szereztek lehetőséget. A tavasz folyamán megbetegedés címen az orvosi rendelőben 60 szövetkezeti tag részére állítottak ki munkaképtelenségi igazolást. Az ellenőrzés azonban megállapította, hogy a „betegek“ a gyógyulásra és felépülésre szánt idejüket - tisztelet a kivételnek - palántaültetéssel, kapálással töltötték. Persze, sorolhatnám a példákat, hogy megalapozott irányítással, rendszeres ellenőrzéssel, határozottabb közbelépéssel, gazdaságilag, politikailag, erkölcsileg mennyi hibát lehetett volna közös gazdaságunkban megelőzni. Ám az esetek egyik fontos tanulsága valamennyiünk számára, hogy a pártszervezetek és a szövetkezet vezetői nem mondhatnak le ellenőrezési joguk gyakorlásáról. Ez nem bizalmatlanság, hanem az irányítás szerves része, a hibák felismerésének, elhárításának nélkülözhetetlen eszköze. Erre serkent bennünket az a program is, amelyet a járási pártbizottság segítségével a politikai munka hatékonyságának növelése és a gazdaságunk konszolidálása érdekében kidolgoztunk. Tagságunk többsége megértette: a párt politikáját és a programunkat nem elegendő csak szavakban elfogadni, ezt gyakorlati tettekkel is valóra kell váltani a munkahelyeken. A nehézségek leküzdését, a szövetkezet felvirágoztatását célzó intézkedések, kezdeményezések, a haladó módszerek alkalmazása próbára teszik a párttagokat, csakúgy mint a kommunista gazdasági vezetőket. Ezért arra törekszünk, hogy névre szólóan megjelöljük a feladatokat, ezek teljesítéséhez biztosítsuk a cselekvő egységet. Igaz, nehéz út van még előttünk, de nem sajnáljuk az erőkifejtést, a nagyobb megterhelést, hogy a célt elérhessük. PAVEL LIPTÁK, a vágfarkasdi (Vlčany) Haladás Efsz üzemi pártbizottságának elnöke helyezett szeleskei (Seleška) 5000 férőhelyes sertésfarm még nem,váltja be teljes mértékben a hozzá fűzött reményeket. Az ottani korszerű műszaki berendezések ugyanis gyakran meghibásodnak, minek következtében nagy az abrakpazarlás. A kivitelezőkkel ugyan megegyeztünk, hogy a „rejtett“ kivitelezési hibákat kiküszöbölik, de mindez nem megy egyik napról a másikra. Földművesszövetkezetünk gazdasági vezetősége, a pártalapszervezet, valamint a munkacsoportok megvitatták, megbeszélték az állattenyésztés jelenlegi helyzetét. Úgy érezzük van erőnk és vannak lehetőségeink ahhoz, hogy az állattenyésztést a hetedik ötéves tervidőszak első három évéhez hasonló ütemben fejlesz- szük tovább, s hogy a szövetkezetünkben az egy tehénre eső évi fejési átlag minél előbb meghaladja a 4 ezer litert, a sertéshizlalásban a napi súlygyarapodás ne legyen kisebb 50 dekagrammnál, javuljanak a szarvasmarha-hizlalási eredményeink, a tojástermelésben pedig a tojók teljesítménye ne legyen gyengébb a tavalyi 275 darabosnál. A közös cél elérése érdekében igyekszünk a gépesítők, a növénytermesztők és az állattenyésztők munkáját minél jobban összehangolni, fontos feladatnak tartjuk a nagyüzemi termelési módszerek elsajátítását és minél hasznosabb alkalmazását, s nem utolsósorban a termelés szakosítását. A borjú- és üszónevelésben szeretnénk elmélyíteni együttműködésünket a Novačanyi Egységes Földművesszövetkezettel, a növénytermesztésben a szükséges takarmánymennyiség előállítása és a takarmány kellő tápanyagértékének biztosítása a legfőbb dolgunk. Persze, a tenyésztői munka színvonalának is tovább kell emelkednie. Gondolom, ez utóbbit elősegíti majd az eddiginél tökéletesebb anyagi érdekeltségi rendszer alkalmazása. Az új tehénfarmon e nyártól kezdve bevezetjük a brigádrendszerű jutalmazást. A közelmúltban az elsők között jelentkeztünk annak a 22 szlovákiai mezőgazdasági üzemnek afel- hivására, amelyek a hetedik ötéves tervidőszak feladatainak minél sikeresebb teljesítésére szólították fel a többi termelőt. Hogy a reánk háruló munka teljesítésére készek vagyunk, azt az idén is, a Szlovák Nemzeti Felkelés 40. évfordulójának és az egységes földművesszövetkezetek X. országos kongresszusának az évében is igazolni akarjuk. GALKO BÉLA, a Csécsi (Čečejovce) Efsz dolgozója, az SZLKP kassa-vi- déki Járási Bizottságának tagja Célratörőbb munkával Négy év telt el azóta, hogy a nyitrai (Nitra) bútorgyár az ódon épületekből új és korszerű megmunkáló gépekkel felszerelt üzemcsarnokokba költözött. Érthető volt tehát az öröm és a bizakodás, hogy a kedvező feltételeket kihasználva olyan termékeket gyártunk majd, amelyek mind a bel-, mind a külpiacon elnyerik 'a vásárlók tetszését. E cél elérését segítette a pártmunka is. A haszna abban mutatkozott meg, hogy a gyár évi termelésének értéke 1983-ban meghaladta a 162 millió koronát. Az általánosan tapasztalható pozitív vonások ellenére mégsem lehetünk elégedettek az eredményekkel. Tavaly például, az előző évvel szemben lényegesen növekedett a bútoraink minőségére beérkezett jogos reklamációk száma. Hatékonyabb és felelősségteljesebb műszaki ellenőrzéssel megakadályozhatnánk, hogy hibás gyártmányok kerüljenek a fogyasztókhoz. Az év eleji taggyűlésen és a nyilvános pártgyűlésen behatóan foglalkoztunk a kérdéssel. Nyíltan megmondtuk, hogy a tőkés államok gazdasági válsága a világpiacon is kiélezte a konkurren- cia-harcot, ami annyit jelent: azok a termékek, amelyek nem felelnek meg a legmagasabb minőségi követelményeknek, csak áron alul értékesíthetők. Következésképpen, ilyenek a gyártmányaink is, melyeket a vállalaton belül végzett tesztelés alkalmával a második minőségű osztályú áruk közé soroltak. Ez évben kezdeményezőtervünkben már 171 millió korona értékű áru termelését irányoztuk elő. Bútoraink 40 százalékát a szocialista és a tőkés országokba exportáljuk. Ha viszont nem tudjuk tartaJobban alkalmazkodni a változó körülményekhez Az efsz-ek közelgő X. kongresszusa jó alkalom arra, hogy értékeljük a falu szocialista átépítésének és a mezőgazdaság fejlődésének az elmúlt 35 évben megtett útját. Az eltelt időszakban mélyreható, minőségi változások történtek a lévai (Levice) járásban is. A gabona hozama két és félszeresére növekedett, ezzel párhuzamosan nőtt a hús és a tejtermelés is, s így kiegyensúlyozottabb lett az élelmiszerellátás. Mindez, egy alapjában véve helyes mezőgazdasági politika, megfelelő anyagi-műszaki háttér, nem utolsósorban az egységes földművesszövetkezetekben, állami gazdaságokban dolgozó munkások, irányító szakemberek és a pártszervezetek együttes munkájának, felkészültségének eredménye. A szocialista nagyüzemi mező- gazdaság eredményei egyrészt alapjában megváltoztatták a falvak képét, az életkörülményeket, összességében az elért eredmények ékesen bizonyítják a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság előnyeit és lehetőségeit. Persze az eredmények mellett vannak jócskán gondjaink is. Járásunkban objektív és szubjektív okok következtében több mezőgazdasági üzemben nem kielégítő az irányítás színvonala, laza a munkafegyelem. Különösen érezhető volt ez a korábbi években, amikor a szélsőséges időjárási viszonyok még inkább felszínre hozták a hiányosságokat. Bonyolította a helyzetet az a tény is, hogy járásunk mező- gazdaságát felkészületlenül érték azok az intézkedések, amelyek az abraktakarmányok, az üzemanyag, vegyszerek és egyéb anyagok felhasználását szabályozták. Közös gazdaságaink nem tudtak idejében rugalmasan alkalmazkodni a változó körülményekhez. Jóllehet az 1983-as év eredményei a korábbi esztendőhöz viszonyítva jóknak mondhatók, mégsem lehetünk elégedettek. Továbbra is nagy súlyt kell fektetnünk a növénytermesztés fejlesztésére, a termelés ütemének meggyorsítására és a gazdasági alapok szilárdítására. E cél érdekében a járási pártkonferencia három fő csoportra osztva jelölte meg a legfontosabb teendőket:- céltudatos és következetes káderpolitikával teret biztosítani azoknak a szakembereknek, akik határozottak,' képesek az önálló döntésre és kockázatvállalásra;- emelni az irányítás színvonalát minden szinten, segíteni a belső tartalékok feltárását;- hatékonyabban alkalmazni az anyagi ösztönzőket a termelés és az irányítás színvonalának növelésére, a minőség javítására. Megértetni a dolgozókkal, hogy érdemes szorgalmasan és jól dolgozni, mert így többet is kereshetnek. A lévai járás mezőgazdasági üzemeiben a kialakult nehezebb gazdasági körülmények ellenére adottak a feltételek a még eredményesebb termeléshez. A vezetők tudják mit és hogyan kell tenni ahhoz, hogy a 7. ötéves tervidőszakra előirányzott feladatainkat maradéktalanul teljesítsük. VÉGH FERENC az SZLKP Lévai JB titkára ni a lépést a minőségi követelményekkel, végképp kiszorulunk a megszerzett piacokról, veszteségesen értékesítjük termékeinket, a kedvezőtlen behatásokat csakis célratörőbb és kemény munkával tudjuk ellensúlyozni. A határozottabb előrelépésnek nincsenek objektív akadályai. A szakmunkások közül 422-en a szaratovi módszer szerint dolgoznak, nyolcán munkájuk önellenőrzésének jogát is kiérdemelték. De a cél eléréséhez a 123 pártaggal az élen, a gyár egész kollektíváját fel kell sorakoztatni. Mindenesetre ehhez a korábbinál tudatosabb, tervszerűbb, s főleg meggyőzőbb politikai munkára van szükség. Nincs olyan pártgyűlés, műhelytanácsi és termelési értekezlet, ahol ne esne szó az emberi tényezők felbecsülhetetlen szerepéről, a mozgalmi munka hatásosabb módszereinek alkalmazásáról. Pártcsoportjaink gondoskodása révén az üzemcsarnokokban megjelentek a faliújságok, amelyek rendszeresen közük a kollektívák és a gyár eredményeit, teljesítményeit, név szerint elmarasztalják azokat, akik felelőtlen vagy selejtes munkát végeznek. A felvilágosító munka leggyümölcsözőbb formája a gyárban a személyes agitáció. Fejlődés azonban csak azokon a helyeken mutatkozik, ahol az agitátorok munkakezdeményezései közvetlenül alátámasztják szavaikat. Ma elsőrangú követelmény, hogy a kommunisták őszintén és belső meggyőződésből népszerűsítsék gazdaságpolitikánkat, hirdessék elveinket. A párttagság egy része viszont felkészületlen, tájékozatlan a napi politikai eseményekben, szavuk agitatív ereje hatástalan. Ezért a pártoktatási alakulatok programjába beiktattuk a politikai információt, kötelezővé tettük a pártsajtó figyelemmel kísérését. S szükség is van rá, mert csak ennek segítségével tudjuk a meggyőző munka hatékonyságát előmozdítani. Fáradozásunkat még nem fémjelzik látványos eredmények. Any- nyi azonban bizonyos, hogy elmozdultunk a holtpontról, lényegesen javult a gyártmányok minősége. Sőt, már luxusigényű bútorokat is gyártunk. Ilyenek közé sorolhatom az innovált RONDO típusú kerek asztalokat, a FANY és a DARINA konyhaberendezési készleteket. Előrehaladásunkat nagyban segítette az üzem irányításának tökéletesítése is. Naponta 690 ezer korona értékű bútort oly módon gyártunk, hogy nem fogyasztunk el több nyersanyagot, villany- és hőenergiát a tervezettnél. Elengedhetetlen követelmény azonban továbbra is, hogy a párttagság, a kommunista tisztségviselők fegyelmezettebben tegyenek eleget feladataiknak, példamutató gondoskodásukkal ragadják magukkal a dolgozó kollektívákat. JÁN FINTOR, az üzemi pártszervezet elnöke Az Ústí nad Labem-trmiceí fűtőműben új kazánt építenek, amelyre kéntelenítő berendezést szerelnek fel. Átadása után jelentős részben innen látják el hővel a kerületi székhelyet. A szúróberendezés nagymértékben hozzájárul a környezetvédelemhez az észak-csehországi kerületben. Az építőmunkákat a pardubicei Prűmstav ústíi üzemének dolgozói végzik. A képen: a szénszállítók szerelése; előtérben Zdenko Vidan. (Libor Zavoral felvétele - ČTK)
