Új Szó, 1984. július (37. évfolyam, 154-179. szám)

1984-07-07 / 159. szám, szombat

üsző 3 1984. Vil. 7. Az Egyesült Államok „korainak“ tartja a leszerelési értekezlet összehívását (ČSTK) - Az ENSZ által java­solt leszerelési világkonferencia összehívását az Egyesült Államok kormánya ,.korainak“ tekinti - írta az USA ahhoz a különbizottság­hoz intézett emlékeztetőjében, amely jelenleg az ENSZ New York-i székhelyén a leszerelési konferencia előkészítésével fog­lalkozik. Ezenkívül az USA és NATO-beli szövetségesei kétség­be vonják az említett ENSZ-bizott- ság további munkájának értelmét. Ezzel szemben a szocialista or­szágok képviselői, akik már fel­szólaltak a bizottság ülésén, egyöntetűen hangsúlyozták mun­kájának nagy jelentőségét és a reprezentatív világméretű lesze­relési fórum összehívásának szükségességét. Lengyelország elsősorban arra a veszélyre muta­tott rá, hogy a Reagan-kormány a világűrre is ki akarja terjeszteni a fegyverkezési versenyt. A ma­gyar küldöttség megállapította, hogy ezek a törekvések az imperi­alista országok arra irányuló erő­feszítéseinek megnyilvánulásai, hogy katonai fölényre tegyenek szert és a világra rákényszerítsék saját akaratukat. A bolgár képvi­selő hangsúlyozta, hogy a lesze­relési világkonferencia elősegít­hetné a nukleáris háború veszé­lyének az elhárítását. Újabb felszólalások Genfben (ČSTK) - A genfi leszerelési konferencia tegnapi plenáris ülé­sén többek között felszólalt Konsztantyin Tellalov, a bolgár küldöttség vezetője, s felhívta a fi­gyelmet azokra a konkrét javasla­tokra, amelyeket a szocialista or­szágok terjesztettek elő a nukleá­ris háború elhárítására. Hangsú­lyozta, hogy ezek az indítványok napjainkban a nemzetközi kap­csolatok meghatározó tényezői. A nyugati államok képviselői ezzel szemben Genfben negatív álláspontra helyezkednek, és megakadályozzák a legkomo­lyabb nemzetközi problémák megoldását. Az argentin képviselő felszóla­lásában emlékeztetett a hat el nem kötelezett és semleges or­szág állam- és kormányfőinek idei májusi közös nyilatkozatára, s hangsúlyozta, hogy kizárólag a nukleáris fegyverek készleteinek teljes felszámolása, illetve gyártá­suk megtiltása szabadíthatja meg az emberiséget a nukleáris konf­rontációtól. Butrosz Ghali egyip­tomi külügyminiszter az értekezle­ten rámutatott, hogy a nukleáris háború elhárítása az emberiség létszükséglete. KÁDÁR JÁNOS, az MSZMP KB első titkára tegnap Budapesten fogadta Jörgen Jensent, a Dán Kommunista Párt elnökét, akivel áttekintettek több időszerű nem­zetközi kérdést és a pártközi kap­csolatok bővítésének lehetőségei­ről tárgyaltak. BOHUSĽAV KUČERÁNAK, a Szövetségi Gyűlés alelnökének a vezetésével tegnap elutazott San Marinóból hazánk parlamenti küldöttsége, amely háromnapos hivatalos látogatáson járt. ANDREASZ PAPANDREU be­fejezte hivatalos látogatását az NDK-ban és elutazott Berlinből. A görög kormányfő látogatásának zárónapján került sor a két ország közötti gazdasági, ipari és tudo­mányos-műszaki együttműködési megállapodás aláírására. HELMUT KOHL nyugatnémet kancellár tegnap Buenos Airesben találkozott Raúl Alfonsín argentin államfővel. Megbeszéléseiken el­sősorban annak a két év óta terve­zett programnak a megvalósításá­ról van szó, miszerint Argentína nyugatnémet szabadalom alapján IA-63 jelzéssel gyártaná az Alpha Jet típusú harci gépeket. Bonnban aggódnak, hogy az argentin kor­mány gazdasági gondjai miatt le­mond erről a tervről. Elhalasztották a bejrúti repülőtér és a kikötő megnyitását NEHÉZSÉGEK A KORMÁNY BIZTONSÁGI TERVÉNEK MEGVALÓSÍTÁSA KDRÜL (ČSTK) - A libanoni kormány bejrúti biztonsági tervének teljesí­tése tegnap az első nehézségek­be ütközött. El kellett halasztani a repülőtér tegnapra tervezett megnyitását, és a kikötőben is csak hétfőn kezdődik meg a munka. A libanoni hatóságok hangsúlyozzák, hogy a nehézsé­gek mögött nem a muzulmán és keresztény lakosság ellentétei áll­nak, hanem az, hogy a hadsereg nem rendelkezik elegendő beren­dezéssel az összes akna és a fel nem robbant gránátok gyors eltá­volításához és így a bekötő utak biztonságának garantálásához. Hasonló okokból nem sikerül megnyitni mind a hat átkelőhelyet a Bejrútot megosztó ún. zöld vo­nalon. Az egyik átkelőhelyet teg­nap rövid időre le is kellett zárni, Letartóztatták a szikh géprablókat (ČSTK) - A szikh szeparatisták cso­portja, amely elrabolta az indiai légitár­saság repülőgépét, fedélzetén 255 utassal és a 9-tagú személyzettel, egész éjszakai egyezkedés után teg­nap reggel szabadon bocsátotta túsza­it, és Lahore pakisztáni városban meg­adta magát a helyi hatóságoknak. A géprablókat letartóztatták. Az indiai hatóságok szerint a gép­rablók a betiltott szikh diákszövetség tagjai, amelyet az indiai kormány már erőszak és politikai gyilkosságok elkö­vetésével vádol. A terroristák 25 millió dollár „kártérítést“ követeltek az indiai kormánytól az amritsari szikh Arany Templom elleni katonai támadásért, továbbá 27 szikh szélsőséges szaba­don bocsátását. (Folytatás az 1. oldalról) Az amerikai kormányzat, amely meghiúsította a nukleáris fegyverzetkorlátozási tárgyalá­sokat és a Szovjetunió, valamint annak szövetségesei ellen irá­nyuló újabb rakétákat telepít Nyugat-Európában, ezúttal is ki­nyilvánította, hogy nem mutat hajlandóságot az atomfegyve­rek korlátozásával és csökken­tésével öszefüggó kérdések megoldására. Ilyen körülmé­nyek között az alapvető logiká­val és a józan ésszel össze nem egyeztethető az a Szovjetunió­nak tett indítványa, hogy vitas­sák meg az atomfegyverek kor­látozásával összefüggő kérdé­seket is. Az amerikai kormány (X vüdg^cíjMtáL npflgflfl Veszélyes lépés Az Egyesült Államok légi­erejének minisztériuma a kongresszustól újabb pénz­eszközöket kért tíz olyan új rakéta gyártásához, amelyek nagy katonai műholdakat lennének képesek a világűr­be juttatni. A moszkvai Prav­da kommentárja ezzel kap­csolatban leszögezi: Wa­shington újabb veszélyes lé­pést tett a világűr militarizá- lása felé. A szenátus korábban már az 1985-ös költségvetési évre 1,8 milliárd dollárt szavazott meg a ra­kétaelhárító rendszer kiépítésére, amelynek egyes elemeit a világűr­ben helyeznék el. Amint azt a kö­zelmúltban az U. S. News and World Report című folyóirat közöl­te, a következő tíz év során több mint 50 milliárd dollárt fordítanak az USA-ban úrfegyverek kifejlesz­tésére és gyártására. Az esemé­nyek a „csillagok háborújára“ ké­szülő washingtoni forgatókönyv­írók elképzelései szerint alakul­nak, állapítja meg a Pravda. Bár a Fehér Ház a világűr mili- tarizálására készül, az említett ra­kétaelhárító rendszerről szóló vita Washingtonban nem fejeződött be. A képviselőház 400 millió dol­lárral csökkentette az e célra fordí­tott kiadásokat, s a műholdrombo­ló fegyverek kísérleteinek egyéves moratóriuma mellett foglalt állást. Az 1985-ös költségvetési javaslat vitája során a szenátus is arra szólította fel a kormányt, hogy kezdjen tárgyalásokat a Szovjet­unióval a műholdromboló fegyve­rekről. A washingtoni kormányzat azonban nem veszi figyelembe a kongresszus tagjainak aggodal­mait, s különböző ürügyekkel igyek­szik kitérni a békés világűr megőr­zését célzó konkrét intézkedések elől - szögezi le végezetül a Pravda. azzal, hogy az atomfegyverek kérdését össze akarja kapcsolni a világűr militarizálása megaka­dályozásának témakörével, ki akar térni tulajdonképpen a világűrrel kapcsolatos tárgya­lások elöl. Szintén jellemző, hogy az Egyesült Államok kormánya ki­tér az elöl a fontos szovjet kez­deményezés elöl is, hogy köl­csönösen mondjanak ki mora­tóriumot a kozmikus támadó fegyverek kísérleteire és telepí­tésére, mihelyt a tárgyalások megkezdődnek. Washington ezt a hozzáállá­sát most azzal az állítással pró­bálja leplezni, hogy hajlandó el­jönni a bécsi tárgyalásokra. És hogy az amerikai küldöttek mi­ről fognak ott beszélni, az állító­lag már nem olyan fontos. Épp ellenkezőleg, ez a fontos. És még mielőtt a két küldöttség találkozik, meg kell állapodni a megbeszélések tárgyában. A TASZSZ hírügynökséget felhatalmazták annak kijelenté­sére, miszerint a szovjet kor­mány megerősíti az Egyesült Államok kormányához intézett arra vonatkozó indítványát, hogy kezdődjenek hivatalos tár­gyalások az űrfegyverkezés megakadályozásáról. Éppen ilyen és nem pedig más tárgya­lásokra szólítja fel a szovjet kor­mány az Egyesült Államok kor­mányzatát és pozitív választ vár indítványára. (ČSTK) - Buenos Airesben megkezdődött a dél-amerikai kommunista pártok vezetőinek ér­tekezlete. Az Argentin Kommunis­ta Párt sajtóosztályának nyilatko­zata szerint az értekezlet napi­rendjén a térség közös problé­mái szerepelnek, többek között az Egyesült Államok beavatkozá­sa Közép-Amerikában és felforga­tó akciói; Nicaragua ellen, az im­perialista erők törekvései arra, hogy ezeknek az országoknak el­adósodását politikai zsarolásra használják ki. A kommunista pártok vezetői ugyancsak áttekintik az emberisé­( get fenyegető világméretű nukleá­ris katasztrófa veszélye ellen folyó harc fontos kérdéseit. Az értekezleten részt vesznek: Athos Fava, az Argentin KP főtit­kára, Rodney Arismendi, az Uru­guayi KP első titkára, Jorge Kolle Cueto, a Bolíviai KP KB első titká­ra, Gilberto Vieira, a Kolumbiai KP KB főtitkára, René Mauge Mosquera, az Ecuadori KP KB főtitkára, továbbá latin-amerikai kommunista pártok vezetőségi tagjai, valamint Rubén Dario So­uza Batista, a.Panamai Néppárt KB főtitkára. Argentína Az államfő teljesíti a sztrájkolok néhány követelését amikor azt elfoglalta az „eltűnt“ személyek szüleinek és rokonai­nak egy csoportja. Az „eltűnteket“ a szembenálló milíciák valamelyi­ke tartja fogva. Hozzátartozóik Jo­seph Skaff belügyminisztertől kértek segítséget felkutatásukra. A síita Amal mozgalom nyilat­kozatot adott ki, amelyben kifejezi, teljes mértékben támogatja a had­sereg tevékenységét. A dokumen­tum hangsúlyozza, hogy a fegyve­reket nem a belső konfliktusok megoldására kell használni, ha­nem az izraeli agresszorok ellen. Az izraeli ügynökök felforgató tevékenysége következtében az észak-libanoni Tripoli városban továbbra is feszült a helyzet. A fegyveres összecsapásokban az elmúlt négy nap során több mint 150 ember vesztette életét, vagy sebesült meg. (ČSTK) - A legnagyobb bolíviai szakszervezet, a Bolíviai Munkás­központ (COB) által meghirdetett általános sztrájkkal összefüggés­ben Hernán Siles Zuazo államfő mintegy harminc rendeletet írt alá azzal a céllal, hogy teljesítse a dolgozók néhány követelését. A sztrájknak eredetileg hétfőn kellett volna kezdődnie, de a COB a meghiúsult puccskísérlet miatt az akciót elhalasztotta. Mint isme­retes, a szakszervezetek egyéb­ként az államfő mellett álltak ki az őt megdönteni kívánó szélső- jobboldali erőkkel szemben. A COB szóvivője hangsúlyozta, hogy a sztrájk célja nem a kor­mány pozícióinak gyengítése, ha­nem azoknak a gazdasági intéz­kedéseknek a betartatása, ame­lyekre idén májusban a szakszer­vezetek képviselőivel folytatott tár­gyalásokon kötelezte magát. La Paz-i jelentések szerint a COB és a kormány már meg is kezdte a tárgyalásokat az általá­nos sztrájk befejezéséről. A kor­mány egyik képviselője a,sztrájk­akció kezdete után felhívta a fi­gyelmet arra, hogy a szakszerve­zetek fellépése közvetlenül a si­kertelen államcsínykísérlet után nem járulhat hozzá a belpolitikai helyzet stabilizálásához. Tekintettel arra, hogy a bolíviai dolgozók többségét egyrészt sú­lyosan érinti az ország gazdasági helyzete, másrészt viszont tudatá­ban van egy jobboldali fordulat veszélyeinek, a sztrájk nem teljes. Az üzletek, az üzemek, bányák, hivatalok és iskolák többsége azonban bezárt, és a legtöbb he­lyen szünetel a közlekedés is. Tárgyalások kezdődnek a rezsim és az ellenzék között (ČSTK) - Az uruguayi réndőrség mintegy 800 embert tartóztatott le azon a tüntetésen, melynek résztvevői Wil­son Ferreira Aldunate ellenzéki politic kus szabadon bocsátását követelték. Ferreira a polgári Blanco párt elnökje­löltje, s mintegy két hete tartóztatták le, amikor külföldi száműzetéséből tért haza. A párt már be is jelentette, amennyiben nem engedik szabadon a párt nem vesz részt semmiféle tár­gyalásokon a katonai rezsim képvise­lőivel. Montevideóban már hivatalosan is bejelentették, hogy tárgyalások kez­dődnek az ellenzéki polgári Colorado párttal, a Blanco párttal és a baloldali Széles Fronttal. Ez utóbbi koalíció tag­ja az illegalitásban működő kommunis­ta párt is. Shultz ázsiai körútra indult A szovjet kormány pozitív washingtoni választ vár (ČSTK) - George Shultz ame­rikai külügyminiszter tegnap két­hetes ázsiai körútra indult. Az UPI hírügynökség erről szóló jelenté­sében megállapítja, Shultz célja az Egyesült Államok és az érintett országok gazdasági és katonai együttműködésének szoro­sabbra vonása. A Shultz útja az USA délkelet­ázsiai és csendes-óceáni diplo­máciai és katonai aktivitása foko­zódásának a megnyilvánulása. Washington a „szovjet és vietna­mi veszélyre“ hivatkozva a tér­ségben növeli katonai jelenlétét és Dél-Korea, Japán, valamint az ASEAN-országok bevonásával katonai szövetséget kíván létre­hozni. Amint azt a külügyminiszter elutazása előtt egy washingtoni szóvivő elmondta, Shultz körútja során hangsúlyozni kívánja, hogy az USA az ASEAN-nak nagy je­lentőséget tulajdonít. A miniszter célja továbbá, hogy felélessze az USA, Ausztrália és Új-Zéland agresszív katonai tömbjét, az ANZUS-t, amelynek egysége veszélyben van, mivel ausztráliai és új-zélandi részről egyre hevesebb tiltakozások ta­pasztalhatók az atomfegyvereket is hordozó amerikai hadihajók lá­togatása ellen. Megfigyelők szerint az amerikai külügyminiszter Uj-Zélandon igyekszik befolyásolni a július 14- re meghirdetett idő előtti parla­menti választásokat. Shultz kőrútjának első állomása Hongkong, majd ezt követően a jövő héten Dzsakartában tár­gyal, s itt találkozik Indonézia, Malaysia, a Fülöp-szigetek, Szin­gapúr, Thaiföld és Brunei kül­ügyminisztereivel. Ezt követően utazik Ausztráliába és Új-Zé- landra. Mélyponton a font sterling dollárhoz viszonyított árfolyama Jóval hárommillió felett a munkanélküliek száma (ČSTK) - A munkanélküliség további növekedése és a font ster­ling értékének további növekedé­se megcáfolta a brit konzervatív kormány állításait, hogy az ország a gazdasági felemelkedés útjára lépett. A legújabb statisztikai adatok szerint Nagy-Britanniában az el­múlt hónapban hivatalosan 3 mil­lió 36 ezer volt a munkanélküli­ek száma, ami a gazdaságilag aktív lakosság 12,6 százaléka. Ehhez hozzá kell számítani azt a 127 ezer fiatalt, aki most fejezte be tanulmányait és nem talált munkát. Ezekben az adatokban természetesen csak azok szere­pelnek, akik munkanélküli segélyt Kértek. A munkanélküliek tényle­ges számát 4 millióra becsülik. A brit font csütörtökön az ameri­kai dollárral szemben az eddigi legalacsonyabb szintre esett: egy fontért már csak 1,32 dollárt fi­zetnek, míg az év eleji árfolyam 1,45 dollár volt. A fokozódó gazdasági gondok miatt a Thatcher-kormány meg akarta szüntetni 7 nagyváros ön- igazgatási szerveit is. Mint azt Patrick Jenkin környezetvédelmi miniszter a parlamentben közölte, a kormány az ellenzéki politikai csoportok és a közvélemény nyo­mására kénytelen volt lemondani erről a tervéről, amellyel a közkia­dások további megnyirbálását tar­totta szem előtt. A DÉL-AMERIKAI KOMMUNISTA PÁRTOK VEZETŐI A TÉRSÉG PROBLÉMÁIRÓL TANÁCSKOZNAK

Next

/
Thumbnails
Contents