Új Szó, 1984. július (37. évfolyam, 154-179. szám)

1984-07-06 / 158. szám, péntek

A középmezőnyből az élcsoportba Bepillantás a Čaklovi Efsz életébe és termelési eredményeibe 1 KOMMENTÁLJUK -------­An nak a huszonkét szlovákiai mezőgazdasági vállalatnak a me­zőnyében, amely a közelmúltban a hetedik ötéves tervidőszak ter­melési feladatainak teljesítése ér­dekében munkaversenyre hívta, illetve szólította fel az ország többi egységes földművesszövetkeze­tét és állami gazdaságát, a Čaklo­vi Efsz majdnem ismeretlennek számít. Ismeretlennek, mert mi ta­gadás, eddig vajmi keveset halla­tott magáról, nem nagyon emle­gették sem a legjobbak, sem a legrosszabbak között. Az utóbbi időben a Vranov nad Toplőu-i járásnak ez a közép- nagyságú szövetkezete erősödni látszik és egyre bátrabban, egyre hangosabban kopogtat a kelet­szlovákiai élüzemek csoportjának ajtaján. Az elmúlt három eszten­dőben elért termelési eredményei­ből ítélve: nem esélytelenül. Čaklov határa terepviszonylati szempontból eléggé tagolt. A Top­ra folyó mentén egy keskeny, he­lyenként alig fél kilométernyire szüküló síkság húzódik, attól nyu­gatra pedig - a közeli Szalánci- hegyvonulatig - dimbes-dombos a táj. A dúsan zöldellő mező is változatos. Látni itt kukoricát, bú­zát, burgonyát, repcét, lent, takar­mányrépát, pillangósnövényt... Az elnök, František Brezina - aki 1975-től irányítja a földmű- vesszövetkezetet - egy kicsit el­csodálkozik, amikor kiderül, hogy melyik újságtól vagyok és a helyi termelési tapasztalatok érde­kelnek.- Nézze, nem vagyunk mi olyan kiváló üzem, hogy a dél-szlová- kiaiakkal felvehetnénk a versenyt. Az ottani gazdaságok többsége kétségkívül jóval erősebb a mi­énknél, szebbek a növényter­mesztési és állattenyésztési ered­ményeik - szögezi le őszinteségre valló hangon. Hozzáfűzi, hogy azért ők is igyekeznek, lelkese­désből, tenniakarásból az ő há­romszázharminc tagú közössé­gükben sincs hiány, s ennek az eredménye a termelésben is egy­re jobban megmutatkozik. Terepszemlénket a Szalánci- hegyvonulat tövében, Zamutov- ban kezdjük.- Tizenkét évvel ezelőtt egye­sült a két szomszédos község földmüvesszövetkezete, így most 1700 hektár mezőgazdasági föld­területünk van, melyből 1130 hek­tár a szántó, míg a többi - mutat a hegyoldalra - rét és legelő. Az egyesülés után egy ideig ismerke­dett egymással, a némileg meg­változott munkakörülményekkel, a nagyobb üzemi méretekkel és a menet közben formálódó új ter­melési rendszerrel a tagság. A konszolidálódás 1978-80 körül befejeződött, s a hatodik ötéves tervidőszakra megszabott felada­tainkat teljesíteni tudtuk. Azóta, úgy érzem, tovább erősödtünk, tovább javult a munkafegyelem, a munkaszervezés, a szakirányí­tás, gépparkunk is gazdagodott, s egyre jobban megszokjuk, hogy mindenki az általa elvégzett mun­ka szerint kapja a fizetését. A zamutovi gazdasági telep előtt megállunk a sáncpartot ka­szálók mellett.- Itt a gép nem boldogul- mondják -, ezért mi vágjuk le, elvégre a széna is jól jön majd a szövetkezet jószágának... nekünk pedig az a pénz, amit ezért a munkáért kapunk, s igy mindketten jól járunk- mondja egyikük. A telep túlsó végében a takar- mánybetakarítók - köztük Alžbeta Klapáková, Anton Fedorko, Michal Hadžala és mások - szorgoskod­nak, tárolóba rakják a rétről érkező szénát. Nagy szükség van nálunk min­den szál takarmányra - jegyzi meg az elnök -, hiszen a jelenleg 270 darabot számláló tehénállo­mányt fokozatosan bővítjük, az egy tehénre eső évi fejési átlagot pedig az idén a tavalyihoz képest közel 300 literrel akarjuk növelni. Vagyis: szeretnénk elérni a tehe­nenként! 4 ezer literes átlagot. Ugyanakkor a növendékszarvas­marha tenyésztésében is szeret­nénk folytatni az utóbbi években elért sikereinket: vemhes üszőből évente legalább 250-280 darabot a velünk kooperáló üzemnek ne­velünk, 80-at pedig a tehénállo­mányunk bővítésére és felújítá­sára. Miközben a Zamutov és Čaklov közötti határt, valamint az ott dol­gozó embereket és gépeket figyel­jük, az elnöktől újabb és újabb helyi tényeket tudok meg. íme né­hány: a szövetkezetben tavaly egy anyakocától 18 malacot választot­A telep túlsó végében a takarmánybegyújtök szorgoskodnak - tárolóba rakják a rétről érkező szénát „Lelkesedésből és tenniakarásból a mi közösségünkben sincs hi­ány“ - vallja František Brezina tak el; 100 tehéntől 106,2 borjgt neveltek fel; az 560 hektáron ter­mesztett kalászosok terméshoza­ma tavalyelőtt 3,7 tonna volt, ta­valy 3,6 tonna hektáronként, az idén nem tartják lehetetlennek a 4 tonnát sem. Ugyanakkor elé­gedettek a burgonya és a repce termésátlagával is. S ha már a számadatoknál tartunk, ide kí­vánkozik még, hogy a szövetkezet gazdasági mérlege az utóbbi években igen kedvező. Tavaly például 2,2 millió korona volt a tiszta nyeresége. Ez a gazdaság most sem áll rosszul, hiszen a 7. ötéves tervidőszak eddigi részé­ben a gabona, a burgonya és a tömegtakarmányok termeszté­sében, valamint többek között a hús- és tejtermelésben, illetve eladásában is túlteljesíti a tervét... Hogy ebben a szövetkezetben, a szövetkezet vezetőiben, szocia­lista munkabrigádjaiban, valamint dolgozóinak többségében sok az életerő, a munkakedv, azt nem­csak az eddigi gazdasági eredmé­nyek fémjelzik, hanem egyebek között az épülő, szépülő és kor­szerűsödő gazdasági telepek, gazdasági épületek s nem utolsó­sorban a két község arculata is. Erről a mezőgazdasági üzemről minden bizonnyal a jövőben még sok jót hallunk. GAZDAG JÓZSEF Védjük a termést Országszerte javában folyik a takarmány betakarítása, s néhány nap múlva az aratás is megkezdődik. A legtöbb mezőgazdasági üzemben már minden gépet előkészítettek a termény betakarítására. A tűzrendészeti felügyelőségek által megtartott ellenőrzések azonban azt mutatják, hogy a tűzrendészeti előírások szempontjából még nincs minden rendben. Az egyik kombájnról a kézi tűzoltó készülék hiány­zik, a másik munkagépen az elektromos vezetékkel van baj. A statisztika bizonyítja, hogy ez milyen következményekkel járhat. Csupán 1982-ben négy kombájnon, három traktoron és további két munkagépen keletkezett tűz, sőt előfordult, hogy a traktor kipufogócsövének meghibásodása lobban- totta lángra a kazalt. - • A múlt évben a száraz nyár, aszályos volt, vagyis tűzveszé­lyes. Talán ez is az oka annak, hogy a tavalyi 1936 tűzesetből 198 a betakarítási munkák során keletkezett, s ez 105-tel több mint az. előző évben volt. A kár meghaladja a nyolcmillió koronát. Negyvenhárom hektáron lábon égett le a gabona, s a lángok martaléka lett 51 152 mázsa szalma, 48 165 mázsa takarmány. A Veľký Lipník-i szövetkezetben például nem ellenőrizték rendszeresen a tárolt takarmány hőfokát, s az öngyulladás következtében elégett. A kár több mint 670 ezer korona. Hasonló eset nem ritkaság, sőt az sem, hogy a lucer- nalisztkészletet vámolta meg a vörös kakas. A legtöbb tűzesetet a szakemberek szerint meg lehetett volna előzni, ha a dolgozók, a felelős gazdasági vezetők megtartották volna a tűzrendészet! előírásokat, ha felelősségteljesen végzik munkájukat. Nem ártana még egyszer minden mezőgazdasági üzemben körülnézni, hogy minden rendben van-e, mindenütt előkészí- tették-e a kézi tűzoltó berendezést, megfelelőek-e a villany­vezeték-hálózatok, mert ezek is nemegyszer rövidzárlatot, s ezzel tüzet idéznek elő. A mezőgazdasági és élelmezésügyi tárca évekkel ezelőtt feladatul kapta a kormánytól, hogy teremtsen ezen a téren végre rendet, de máig sem sikerült a fogyatékosságokat teljes mértékben egészében felszá­molni. A tűzrendészeti felügyelők tavaly is számos bírságot róttak ki az észlelt fogyatékosságokért. Az idén sem lesz ez másképp, ott ahol mulasztást állapítanak meg a bírósági felelösségrevonás sem marad el. Hazánkban már kevés esetben közlekednek gőzmozdo- nyok, de ennek ellenére a vasutak mentén idejében védösá- vot kell felszántani, hogy a vonatból véletlenül kidobott cigarettavég vagy szikra lángra ne lobbantsa a gabonát, a szalmát, vagy a takarmányt. Lehetőleg a főútvonalak mentén is hasonlóan kell eljárni. A kombájnok csoportos alkalmazásakor a közelben vízzel teli tartálynak és ekének kell lennie. Mindenütt tilos a tarlót égetni, mert a tűzveszé­lyen kívül ez rontja a termőtalajt is. Fontos, hogy a kazlakat egymástól megfelelő távolságra rakják. Minden mezőgazda­sági üzemben és településen, még egyszer ellenőrizni kell a tüzoltófecskendőket, megszervezni a tűzvédelmi szolgála­tot. A gabona és a takarmány tárolása során meg kell előzni az öngyulladást és azt, hogy a szárító berendezések tüzet okozzanak. ‘ A termény betakarítása országos ügy. Az egész társada­lom érdeke, hogy minél kisebb legyen a veszteség, hogy biztosítva legyen az ország kenyere, több takarmány legyen télire. Ezért tegyünk meg mindent, hogy a termést ne vámolja meg a vörös kakas. NÉMETH JÁNOS ORVOSI TANÁCSADÓ A szájszag Ebben a hegyaljai üzemben 100 hektár mezőgazdasági földterületre jelenleg 67 szarvasmarha jut (A szerző felvételei) Az egészséges, ép fogazatú vagy fogatlan szájnak és a kiléleg­zett levegőnek normális körülmé­nyek között nincs szaga. Száj­szagról akkor beszélünk, ha kelle­metlen szag, vagy kilélegzéskor bűzös lehelet tapasztalható. A kellemetlen szájszag előidé­ző oka többnyire a száj betegsé­ge, olykor más szerv betegsége következtében jön létre. Szájsza­got okozhatnak a szervezetbe ju­tott idegen anyagok: táplálék, fű­szerek, italok, élvezeti cikkek, gyógyszerek is. Gondos vizsgálat­tal többnyire sikerül eredetét, elő­idéző okát felderíteni. A szájban lévő elváltozások kö­zül szájszagot okozhatnak: a száj­ápolás hiánya, a fogak betegsé­gei, a fogágy betegségei, a száj­nyálkahártya betegségei, a nyelv kóros elváltozásai. A szájápolás hiánya. Fogkőle- rakodás, a fogakon és a fogközök­ben megtapadó ételmaradék bomlása gyakran okoz kellemet­len szájszagot. Az étel megtapa- dását elősegíti a hiányos rágás, a nyálpangás, a besúrüsödött nyál mucintartalmának növekedése. Sok embernél reggel, felkelés után kellemetlen szájszag tapasz­talható. A fogak betegségei. Fogszuva­sodás gennyes üregben, rosszul záró tömések, koronák, hidak, szabályozó készülékek mellett, le­mezes protézisek alatt, ha a beteg nem tartja gondosan tisztán a szá­ját, gyakran kellemetlen szagú bomlás keletkezik. 0 A szájnyálkahártya betegségei. Fekélyes szájgyulladás, vírusfer­tőzések, fémmérgezés, leukémia okozta kifekélyesedő, vagy elha­lással járuló szájgyulladás, tuber­kulózis, szifilisz, széteső dagana­tok, skorbut, purpurák okozta íny- vérzés lehet a szájszag oka. A nyelv kóros állapotai közül a nyelvlepedék, különösen a zöl- desbama, vaskos lepedék okoz átható szagot. A szájszag eredhet környező vagy távol fekvő szervekből is: az orr-garatűrból, a nyelőcsőből és a gyomorból, a légcsőből és a tü­dőből, anyagcserezavarok, fertő­ző lázas betegségek, belső szervi betegségek folytán. Az orr-garatúrból származó kel­lemetlen szagok eredhetnek a nyálkahártya vagy mandula kró­nikus gyulladásaiból. Igen jelleg­zetes, enyvre emlékeztető a torok diphtheria szaga. Átható, kelle­metlen bűzzel jár a kifekélyesedő gumma, ezenkívül az orrák. A légcső, a hörgők és a tüdő betegségei is okozhatnak kelle­metlen szájszagot. így krónikus hörgőgyulladások, hörgőtágulá­sok, tüdótályog, gennyesedés, de a tuberkulózis is, főként a bomló köpet rothadó szagot idézhet elő. Az anyagcsere és a belső szer­vi betegségek közül a cukorbaj egyik korai tünete a lehelet jelleg­zetes, édeskés, aromás szaga, mely rothadó almára emlékeztet és a kilélegzett levegőben levő acetonból ered. Májcirhósis eseté­ben is lehet kellemetlen szájszag, amely bomló vérre emlékeztet. Uraemiá esetében vizelet szagú a lehelet, de a száj öntisztulásá­nak hiánya is okozhat kellemetlen szájszagot. A szervezetbe kerülő idegen anyagok, gyógyszerek, kü­lönösen a szerves arzénvegyüle­tek, kisebb mértékben a bizmutve- gyületek okoznak jellegzetes sza­got. Krónikus ólommérgezés ese­tén különleges édeskés fémszag észlelhető. Átható szagú ételek: hagyma, fokhagyma fogyasztása után gyakran 10-12 óráig is érezni le­het szagukat. Alkoholos italok fo­gyasztása után hosszú ideig jel­lemző szag érezhető. A dohány­zás szaga is J 0-15 óráig megma­rad a szájban. Gyógyítás: A szájszag meg­szüntetése érdekében alapos vizsgálat, az előidéző ok felderíté­se és kiküszöbölése szükséges. Az esetek legnagyobb részében a szájszag a szájból ered, ezért a szájhigiéne tökéletes helyreállí­tása meghozza a kívánt ered­ményt. A fogak gondos ellátása, gennyezó tasakok megszünteté­se, alapos fogkőeltávolítás, eset­leg egyes fogak eltávolítása szük­séges. A nyelv felszínét nedvesí­tett fogkefével naponta le kell tisz­títani. A protézist étkezések után alaposan leöblítjük és kétszer na­ponta fogkefével, fogkrémmel megtisztítjuk stb. Szájbetegség esetén a kóros elváltozások megszüntetése, a fe­kélyes gyulladás meggyógyitása, a beteg mandulák eltávolítása szükséges. Gyógyszerszedésből származó rossz szájszag meg­szüntetésére mentolcukorka használható. Dr. RÉPÁSSY BÉLA ÚJ SZŐ 4 1984. VII. 6.

Next

/
Thumbnails
Contents