Új Szó, 1984. július (37. évfolyam, 154-179. szám)

1984-07-06 / 158. szám, péntek

ÚJ szú 5 1984. VII. 6. Megelőzik a hibákat A PÁRTELLENÖRZÉS KEVÉSBÉ LÁTVÁNYOS, DE EREDMÉNYES FORMÁI A BREZNÓI DARUGYÁRBAN Jól szervezett üzemekben gyakori jelenség, hogy a pártéletben szelídült a bírálat hangneme, új szokások honosodtak meg a taggyűléseken, a bizottsági munkában. Számos, s egyre több, olyan problémával találkozunk, amelyek egykor heves vitákat, összecsapásokat váltottak ki, de ma megoldásuk módja intézményeseden, csendben oldódnak meg, s néha azt sem tudjuk ki okozta, ki oldotta meg őket. Elveszett volna talán a kommunisták harciassága, a hibákkal szembeni engesztelhetetlenségük? Félünk talán a bírálattól? Vagy úgy tűnik, falra hányt borsó csupán a szavunk? Nos, ezekre a kérdésekre kerestünk választ a breznói darugyárban, ahol 621 kommunista hét alapszervezetben tömörül. Évente több tízezren keresik fel a Kormoránt Nincs szükségünk reklámra Jó konyha, lehetőség napozásra, sportolásra • Új üdülőközpont épül A nagyüzem, amely 3700 em­bert foglalkoztat tavaly is, idén is jól teljesíti feladatait, a termelés egyenletesebbé vált, s ami talán a legjelentősebb - a gyártmányfej­lesztés cammogó ütemét gyors innováció váltotta fel. Néhány éve még átlagosan négy évig gyártot­tak egy emelódaru típust, ám idén már négy új gyártmányt szerelnek a csarnokokban, újfajta darukat és szállító szalagokat egyaránt. Az ilyen fejlődés aligha mehetett vég­be bírálat, konfliktusok nélkül. A gyárban a hangulat mégis nyu­godt, semmi sem vall arra, hogy a tapasztalt kibontakozás küzde­lem eredménye. A magyarázatot Jozef Markušin, az üzemi pártellenórzési és revíziós bizott­ság elnöke így foglalja össze:- A fogyatékosságoknak nem szabad időt hagynunk arra, fiogy nagy, nehezen megoldható prob­lémákká terebélyesedjenek. Azt tartom, a pártellenórzés legyen rendszeres, figyelmeztessen ide­jében necsak a hibákra, hanem a lehetséges hibaforrásokra is, a fogyatékosságokat ne hagyja ér­lelődni. Az ellenőrzés ne vétkest keressen, amikor a hiba már meg­történt, hanem ne engedje odáig fejlődni a dolgokat, hogy hibás elöntések szülessenek... Nem én találtam ki ezt, a pártellenórzési jog gyakorlásának szabályai ezt igy írják elő. Egyszerűen meg kell tartani őket. A darugyárban nagyfokú a munkamegosztás. A végtermé­ket szerelő műhelyekben az ottani pártszervezet hatáskörén kívül esó munkahelyek, konstrukciós osztályok tevékenysége csapódik le és érezteti hatását. Jó, vagy rossz hatását. Egy-egy fogyaté­kosság bírálatakor a kommunisták tehát nem tudnak névre szóló kriti­kát mondani, hiszen néha nem is ismerhetik a baj okozóját, csak a kialakult helyzetet látják. Anyag­hiány, helytelen konstrukciós megoldás, raktári túlzsúfoltság - mindez kívül esik a termelőrész­leg 104 tagú pártalapszervezeté- nek hatáskörén. így azután az esetleges bírálat nem személyt, hanem jelenséget illet. Egykor ezt a pártéletben úgy neveztük volna, hogy bátortalan, általános a kriti­ka. De megváltoztak nemcsak az idők, hanem a fogyatékosságok felszámolásának intézményrend­szere is. Ez a rendszer a daru­gyárban kiválóan működik. Ján Nemčok a termelő részleg alap­szervezetének elnöke közelebbről ismerteti a pártellenórzés „meg­előző“ módszerét:-A hónap elején meghívjuk pártbizottságunk ülésére a vállalat illetékes vezetőit, a termelési igaz­gatóhelyettest, vagy a főmérnököt és megkérjük, vázolja fel, hogyan akarja a vállalatvezetés elérni az elkövetkező havi terv teljesítését. Tehát nemcsak az iránt érdeklő­dünk, ami volt, hanem az iránt is, ami lesz. A vezetés elképzelését ismertetjük azokkal a gazdasági vezetőkkel, akik alapszervezetünk hatáskörébe tartoznak, s tőlük is konkrét elképzeléseik felvázolását kérjük. Az elmúlt hónap gazdasági eredményeinek ellenőrző jelenté­sével együtt a vezetők elképzelé­seihez elfoglalt álláspontunkat is a taggyűlés elé terjesztjük. A tag­gyűlés tehát még a feladatok telje­sítése előtt megtárgyalhatja és meg is tárgyalja, mi várható. Ez a módszer lehetővé teszi, hogy idejében korrigáljunk helytelen el­képzeléseket, érvényesítsük a ter­melő műhelyek kommunistáinak észrevételeit. A hónap folyamán azután nincs meglepetés. Ne cso­dálkozzék, hogy ezek után kevés a bíráló felszólalás, az éles hang. Van az üzemnek még egy,,hi- bamegelózó“ alapszervezete. Ez a vállalatvezetóségen működik és Ladislav Kolaj az elnöke. A terve­ző, üzemszervezó, személyzeti és számviteli osztályok és főosztá­lyok kommunistái gyűléseiken igen korán, már a számítógépek szolgáltatta adatok alapján tehet­nek, s tesznek is javaslatokat kellő intézkedések meghozatalára. Tá­jékoztatják az üzemi pártbizottsá­got az előre látható és várható problémákról és nehézségekről. Még mielőtt a termelőrészlegen bárki tudna is róla, az üzemi párt- bizottság már konkrét pártmegbi- zatássá formálja a teendőket, hogy megelőzze nagyobb bajok, üzemzavarok, raktári túlzsúfoltság keletkezését. így azután nem cso­da, hogy négy éve a termelőrész­legek részéről nem illette bírálat az üzemszervezóket. Persze, hibátlanul, eszményien működő üzem talán nincs is. A breznói darugyár sem kivétel, s természetesen itt is adódnak fogyatékosságok, melyeket bizony csak utólag lehet bírálni, s fejtö­rést, nehézségeket okoznak a dol­gozóknak. így volt ez például egy szivattyú típus gyártásánál, ami­kor konstrukciós hiba miatt meg­bízhatatlan volt a szivattyúk műkö­dése. A minőség felette fontos követelmény és a helyzetet párt- gyűlésen konkrét bírálat érte. Az üzemi pártbizottság Július Szabó mérnököt bízta meg a helyzet or­voslásával. Szolgálati beosztása lehetővé tette, hogy osztályán a konstrukciót megoldja, s meg is oldotta. A szivattyúk ma jól mű­ködnek és a reklamációk abba­maradtak. Milyen tapasztalatai vannak a „megelőző bírálattal“ a legérin- tettebbnek, a gazdasági vezető­nek? Efelól Rudolf Sarikot, a szál­lító szalagokat gyártó részleg ve­zetőjét kérdezzük. — Az én helyzetemen is könnyít ez a gyakorlat - mondja a részleg­vezető. - A kisebb nehézségek felszámolására természetesen alapszervezetünkben hozunk ha­tározatot, sok mindent pártcsopor­tunkon belül oldunk meg. De ott is, ahová nem ér el a jogkörünk, ér­hetünk el javulást. A dolgozók észrevételeit, hozzászólásait nem igyekszünk minden áron azonnal és helyben megválaszolni, mert így leggyakrabban magyarázko­dás ize van a dolognak és a dol­gozó legközelebb a termelési érte­kezleten már fel sem szólal pana­szával, mert úgy véli, megint csak kimagyarázzák. Azt a gyakorlatot honosították meg, hogy a hatás­körünkön belül meg nem oldható problémákat az üzemi pártbizott­ság felé továbbítjuk kérdés, ma­gyarázat kérés, vagy bírálat for­májában. így volt ez az anyagrak­tárak túlzsúfoltsága esetében is. A válasz a raktárkezelóségtól jött meg - jobban kihasználták az úgynevezett nyári raktárt, csök­kentették az üzemen belüli anyag- mozgatást. A probléma megoldó­dott. Egyszerű a magyarázat: úgy kell reagálni az észrevételekre, ahogyan azt az ide vonatkozó elő­írások megkövetelik. E téren nem szabad megtűrni a lazaságot, s az eredmény megmutatkozik. Ahol jól működik a dolgozók észrevételei intézésének rendsze­re, ahol a kommunisták szavát a felsőbb pártszerv nemcsak meg­hallgatja, hanem azonnal intézke­dik is a felvetett probléma megol­dására - ott csendesebb lesz a bí­ráló szó. Úgy tűnhet, az emberek tartanak a bírálattól, megcsappant harciasságuk. Ahol mindent csak „megmagyaráznak“ és semmit sem tesznek, ott valóban ez lehet az eredmény. Ahol azonban az ingerültség nélkül, halkan kimon­dott szónak is foganatja van, ahol nem kell a javulást erőnek erejével kiharcolni, mert olajozottan műkö­dik a visszajelzés, az ennek alap­ján hozott határozatok teljesítését nemcsak ellenőrzik, hanem szigo­rúan meg is követelik - ott a kon­fliktusok feloldásának jó módsze­rét találták meg. Nem látványos, nagyhangú módszer ez - de felet­te eredményes. Jó politikai légkört teremt, s főleg bizalmat a kommu­nisták hatékony munkája iránt. , ÁDAM PÉTER Évente több tízezren látogatnak el a körtvélyesi (Hrušov) üdülő­központba. A világ különböző or­szágaiból érkező vendégek is elé­gedetten távoznak az ottani ven­déglőből. El kell árulnunk, hogy az üdülőközpont közkedveltségét mindenekelőtt a vendéglő kiváló konyhájának, az előzékeny kiszol­gálásnak, no meg a szép tájnak köszönheti. Pedig a vendéglő har­madosztályú. Eredetileg egy szerény kocsma állt itt. Később született az ötlet, hogy építsenek a Dunának ezen a szép partján vendéglőt és el­szállásolásra alkalma kis faháza­kat. A dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Jednota szívesen vállal­kozott erre, azzal számoltak, hogy távlatilag a főváros üdülőközpont­ja épül majd itt ki. A vendéglővel szemben fekvő Kormorán szigetet ma is szívesen látogatják a vadá­szok, halászok és természetbará­tok. Miután 1967-ben felépült a vendéglő, rövidesen megkezd­ték a vállalati és magánüdülők építését is. A vendéglő akalmazot- tainak ma már igyekezniük kell, hogy minden vendéget elláthassa­nak. Az étteremben 190-en étkez­hetnek egyszerre, nyáron a tera­szon további százan. A vendéglő­höz tartozik 20 faház 90 ággyal. A fóidényben átlag 400 adag ételt szolgálnak fel, de előfordul, hogy ezer vendéget is ellátnak. Mi vonzza ide a turistákat, az üdülő­ket? A kérdést Nagy Istvánhoz, a vendéglátóegység vezetőjéhez intéztük.- Ne vegyék dicsekvésnek, de nekünk nincs szükségünk reklám­ra. Véleményem szerint sohasem dolgozunk úgy, hogy ne dolgoz­hatnánk még jobban. Kötelessé­geinket mindig teljesíteni akarjuk, de a vendégek nemcsak azért ke­resnek fel bennünket, hanem a környék, az erdők, a Duna szép­ségéért, a tiszta, egészséges le­vegőért. Partszakaszunk napo­zásra alkalmas, sportolni is lehet, a vízisportok kedvelői és a horgá­szok sem távoznak tőlünk csaló­dottan. Az első években 20 alkalma­zottja volt az üzemnek, bevétele pedig évente mintegy egymillió korona. Ma már 32-en dolgoznak (T udósítónktól; - A CSKP KB 10. ülésének útmuta­tásai, a központi politikai, állami és társadalmi szer­veknek és a szo­cialista munka hőseinek felsza­badulásunk 40. évfordulójával kap­csolatos felhívásai kedvező vissz­hangra találtak a Spišská Nová Ves-i Vasércbányák n. v. üzemei dolgozói­nak körében is. A bányászrekordokat megdöntő kollektívák, szocialista munkabrigá­dok tagjainak és más példás dolgo­zóknak kezdeményezését követően a vállalat minden dolgozója fokozott igyekezettel dolgozik a gazdasági és szociális program sikeres teljesíté­sén. Ezen alapszik a vállalat értékes felajánlása, amely a termelés inten­zitásának fokozására, a munkater­melékenység növelésére, az anyág- és energiaigényesség csökkentésé­re, a tudományos-műszaki fejlesz­tés eredményeinek rugalmasabb gyakorlati alkalmazására irányul. itt és a kiskereskedelmi forgal­munk értéke eléri az 5 millió ko­ronát. Az itt dolgozó kollektíva szocia­lista munkabrigádot alkot, eddig 14-en megkapták az aranyjel­vényt, a többiek az ezüstöt, illetve bronzot. Az alkalmazottak többsé­ge itt tanulta ki a szakmát. Napon­ta 30 féle ételt főznek, az étlapon több halétel szerepel. Sajnos, ez a közkedvelt üdülő- központ az épülő vízi erőmű áldo­■W'* Nagy István, az üdülőközpont ve­zetője (A szerző felvételei) zatául esik. Mielőtt elbúcsúztunk volna, megkérdeztük Nagy Ist­vánt, mit tett a Jednota azért, hogy a jövőben valahol a közelben ha­sonló körülmények között fogad­hassák a vendégeket.- Az egész üdülőközpontot már néhány éve fel kellett volna szá­molni. Közkedveltségünknek kö­szönhetjük, hogy még létezünk. Az utolsó vendégeket valószínű­leg 1986 áprilisában szolgáljuk ki. Rövidesen megkezdik egy Motel építését Csölösztóben (CiUstov), Somorja (Šamorín) mellett. Az ugyancsak Kormorán nevű létesít­ményben vendéglő, kávéház, va­dászszoba, söntés és bár lesz. Ezenkívül a korszerű szobákban 80 ágy várja majd a vendégeket. Motelünkön kívül további szállók lesznek ott, ezek már tulajdonkép­pen meg is vannak, pillanatnyilag a vízi erőmű dolgozóit szolgálják. Ráadásul mozi és termálfürdő is tartozik majd az új csölösztői üdü­lőközponthoz. JOZEF SLUKA A közös vállalati felajánlás teljesí­tésével a bányavállalat dolgozói 10 millió koronával növelik tervezett teljesítményük értékét, 1,7 százalék­kal a munkatermelékenységet és 0,8 százalékkal csökkentik az 1 korona teljesítményre számított kiadások arányát. A Vasércbányák dolgozói vállalták, hogy a tervezett áruterme­lést 7 millió koronával, a vasérejö- vesztést 10 ezer koronával, a réz- koncentrátumok készítését 250 ton­nával túlteljesítik. Ezenkívül ezer kg műszakilag tiszta higanyt állítanak elő terven felül. A 02-es és 03-as állami célprogramból eredő felada­tok s az ezekkel összefüggő racio- nalizációs intézkedések megvalósí­tásával megtakarítanak 150 tj tüze­lőanyagot és energiát, valamint 650 tonna fémet. A Rozsnyói (Rožňava) Vasércbá­nyában Albert József öttagú kollek­tívája az SZNF 40. évfordulója tiszte­letére tett vállalását teljesítette és új vállalati rekordot állított fel. A kol­lektíva minden tagja egy-egy mű­szak alatt 19,61 tonna teljesítményt ért el, és így 105 műszak alatt 2059 tonna vasércet jövesztett. (kulik) A Bratislavai Magasépítő Vállalat dolgozói a petržalkai Dvory lakótelep építkezésén áprilisban 20 munkanap alatt teljesítették a hónap tervfeladatait, s a komplex lakásépítés tervét 1,7 százalékkal túlteljesítették. Az év első harmadában az évi tervet 30,8 százalékra teljesítették, összesen 448 lakás építését kezd­ték el, és 280 új lakást adtak át. A képen: Ľuboš Kučera villanyszerelő egy lakóház 11. szintjén dolgozik. (Štefan Petráš felvétele - ČSTK) Bányászbecsülettel

Next

/
Thumbnails
Contents