Új Szó, 1984. július (37. évfolyam, 154-179. szám)
1984-07-26 / 175. szám, csütörtök
HATÉKONYABB MUNKÁVAL KÖZÖS CÉLJAINK ELÉRÉSÉÉRT ÚJ SZÚ 5 1984. VII. 26. EREDMÉNYEK ★★★ PROBLÉMÁK ★★★ TAPASZTALATOK JAVASLATOK Kongresszusra készülnek Tizenöt éve működik a Szlovákiai Természet- és Tájvédelmi Szövetség Tizenöt évvel ezelőtt, 1969. június 20-án alakult meg a Szlovákiai Természet- és Tájvédelmi Szövetség. Ennek a társadalmi szervezetnek feladata az, hogy a lakosságot és az intézményeket megnyerje a természetvédelem gondolatának és az ezzel kapcsolatos aktív tevékenységnek. Szervezetünknek jelenleg Szlo- vákia-szerte 280 alapszervezetben 14 ezer egyéni tagja, illetve több mint 400 kollektív tagja van. Az utóbbiak közé nemcsak iskolák tartoznak, hanem számos vállalat és üzem is, amelyekben a dolgozók száma meghaladja a 300 ezer főt. Közvetttésükkel hatunk a munkakollektívákra, hogy gátolják meg, illetve csökkentsék a termelés környezetszennyező hatását, tartsák meg a technológiai fegyelmet, cselekvően védjék természeti kincseinket, tájaink szépségét, környezeti viszonyainkat. Ezek a vállalatok és üzemek egyben anyagilag támogatják szervezetünk munkáját és előmozdítják új alapszervezetek létrejöttét. E tekintetben példaként kiemelhetjük az érsekújvári (Nové Zámky) Tesla üzemet, amelyben a nyugat-szlovákiai kerületben egyik legaktívabb alapszervezetünk fejti ki tevékenységét. Jelentős a nevelő, az ismeretterjesztő és a népszerűsítő munkásságunk. Az eltelt öt esztendőben például tagjaink és a széles nyilvánosság számára több mint huszonhatezer ilyen jellegű akciót szerveztünk, örvendetes, hogy a hagyományos formák, vagyis az előadások, beszélgetések, vetélkedők, kérdés-felelet játék, kiállítások stb. mellett új formákban is. Ezek közé tartoznak elsősorban a természetvédelmi táborozások Ezek alkalmat nyújtanak főleg a fiatal résztvevőknek, hogy a terepen tegyék ki próbának elméleti tudásukat, megismerjék az egyes tájak szépségeit, a természetvédelem konkrét helyi problémáit, megoldásuk lehetőségeit és nem utolsósorban lehetővé teszik a tapasztalatcserét is. A legsikeresebbek közé tartozott a komáromi (Komárno) járásban megvalósított XVI. szlovákiai, illetve II. nyugatszlovákiai táborozás, továbbá a rimaszombati (Rimavská Sobota)já- rásban rendezett XVII. szlovákiai táborozás stb. A táborozások alkalmával egyébként a szakemberek részvétele lehetővé teszi igényes szakmai feladatok teljesítését is. Szövetségünk a járási és a helyi államigazgatási szervekkel együttműködésben széles körű visszhangot kiváltó akciót rendez Természetvédelmi napok elnevezéssel a Kassa (Košice)-vidéki járásban. Ennek célja minél több lakost bevonni a járás távlati környezetvédelmi koncepciója feladatainak megvalósításába. Jelentős eredményként könyveljük el, hogy tagjaink az eltelt fél évtizedben szövetségi akcióink keretében több mint 1 millió 200 ezer órát dolgoztak társadalmi munkáMegtérülő befektetés 25 millió korona környezetvédelemre Napjainkban egyre gyakrabban esik szó a levegő, a föld, a víz védelmének fontosságáról. Nem kell ahhoz szakembernek lenni, hogy lássuk, mennyire megváltozott folyóink színe, érezzük, hogy gyakran „nehéz“ a levegő, szeny- nyezett a föld. Környezetünk védelme minden lakos, üzem, gyár, szövetkezet összes dolgozójának kötelessége. Az S. M. Kirov Szlovák Energetikai Gépgyár tolmácsi (Tlmače) üzeme már messziről felismerhető 120 méteres kéményéről. Feladatunk, hogy ebből a kéményből minél kevesebb pernye szennyezze a környék levegőjét és ma már bátran kijelenthetem, hogy erőfeszítéseink nem hiábavalók. Évről évre jobb eredményeket érünk el, míg tavalyelőtt még 95 tonna, tavaly már csak 77,6 tonna pernye szállt a levegőbe, ami jóval alatta van a megengedettnek. A csökkentést egy félmillió koronás berendezés beépítésével értük el. Évekig nem voltunk megelégedve vizeink tisztaságával. Már második éve, hogy üzembe helyeztük a 15 millió korona beruházással épített szennyvíztisztítót, melyre a falu csatornahálózatát is rákapcsoltuk. Tervünk, hogy a Ga- ram túlsó partján felépült lakónegyed csatornarendszerét a folyó alatt vezetve ugyancsak erre a mechanikus-biológiai víztisztítóra kapcsoljuk. Hogy mit jelent a víztisztító a gyakorlatban? 273 600 m3 szennyvizet „termelünk“, ennek tisztítására szolgál. Tavaly 1279 tonna szilárd hulladékot fogtunk fel, vagyis 630 tonna salakot, 232 tonna hamut, 247 tonna kalciumos hulladékot stb. Természetesen nemcsak az ilyen nagy beruházások jellemzik környezetvédelmi törekvéseinket. A köszörűs műhelyben megoldottuk a szennyezett levegő elszívását - az évi 2 tonna szenny 0,3 tonnára csökkent. Egyre több műhelyben klimatizációs berendezéseket szerelünk dolgozóink egészsége megóvása érdekében. Harcolunk a zajszint csökkentéséért, félvezetős hegesztőkre cseréljük a hagyományosokat. Az üzemünk 24 hektáron terül el, ebből 3,5 hektár a zöldterület. Évről évre új füvet vetünk, tavaly 200 bokrot, 300 fát ültettünk és egyre több virágágyással teszik dolgozóink szebbé a műhelyek környékét. Dolgozóink egyre gyakrabban munkaidőn túl ápolják a fákat, bokrokat. Üzemünk is részt vesz a Nehézgépipari Minisztérium által szervezett környezetvédelmi versenyben, tavaly a második helyen végeztünk. Hétezer dolgozónk van. Közvetlen munkahelyi környezetük jobbá tétele is az üzem vezetőségének feladata. Ezért a műhelyekben, csarnokokban negyven takarítónő ügyel a tisztaságra azon felül, hogy a dolgozók is megteszik a magukét. Gyakran cseréljük a világítótesteket, fokozatosan festjük a csarnokokat (egy-egy csarnok festésének költsége 700 ezer korona!). Üzemünk az 1981-83 években közel 25 millió koronát fordított a környezetvédelemre. Annak ellenére, hogy az eredményeink jók, még többet akarunk. A távlati környezetvédelmi terven dolgozunk. De az idén is nagy feladatok várnak ránk. Elkészült az a tervezet, amely a tanműhely zajszintjének csökkentésével foglalkozik. Felépítjük (29 millió korona beruházással) a gyúlékony anyagok központi raktárát, ahol a különböző vegyszerek, olajak már nem kerülnek a talajba. A későbbi tervek között szerepel egy állomás felépítése, ahol a mérgező szennyvizet semlegesítik majd. Dolgozóink kezdeményezése mindig példás volt és ma is az. Évente több száz óra társadalmi munkával járulnak hozzá munkahelyük, környezetük szebbé tételéhez. Annak ellenére, hogy kevés a raktárhelyiségünk és az udvarokon is raktároznunk kell, példás rend uralkodik mindenütt. Kis söprő autóval naponta tisztítjuk az utakat és megoldottuk a hulladék elszállítását - saját hulladékgyűjtő kocsival. Tudjuk, hogy környezetvédelmünk érdekében egyre többet kell tennünk. Nemcsak korszerűsítéssel, hanem az előírások megtartásával is. Ez nemcsak a gyár, hanem mindannyiunk érdeke, hiszen mi itt élünk. VLADIMÍR BENČÍK mérnök, főenergetikus ban a környezetvédelem szolgálatában. Síkra szálltunk a természetvédelem társadalmi fontosságú érdekeiért is. Szövetségünk nem kis mértékben hozzájárult több veszélyeztetett védett területünk megóvásához, értékes növény- és állatfajok megmentéséhez. Jelenleg V. kongresszusunkra készülünk, amelyet Bratislavában 1984. október 20-21 -én tartunk meg. Már az előző hézagos felsorolás is jelzi, hogy ezen a legfelsőbb szintű tanácskozásunkon eredményes tevékenységről adhatunk majd számot, s ennek alapján kijelölhetjük további tennivalóinkat. A jövőben is egyik fő feladatunknak tekintjük tagságunk tudat- formálását a marxizmus-leniniz- mus eszméi szellemében, hogy elkötelezetten járuljanak hozzá a természet- és a tájvédelem sarkalatos fontosságú kérdéseinek a megoldásához s ezzel a jövő nemzedékei számára az egészséges természeti viszonyok megőrzéséhez. Nevelő és ismeretterjesztő munkásságunk célja mind több embert megnyerni a természetvédelemnek és ezzel kapcsolatban a társfelelősség vállalására késztetni őket. Szakmai munkásságunkban az elméleti és a módszertani eredményeket valamint a kutatóintézetek idevágó eredményeit felhasznájuk a természet- védelmi problémák megoldására. Az eddiginél is nagyobb figyelmet fordítunk arra, hogy kivegyük a részünket az állami természetvédelmi feladatok teljesítéséből, főleg a természetvédelmi területeken. Szövetségünk alapszervezetei fokozatosan átveszik az összes kisebb természetvédelmi terület patronálását. Nagy figyelmet szentelünk az ifjúság nevelésének is. Minél több fiatalt akarunk bevonni a környezet- és természet- védelembe, ügyelve arra is, hogy minél népesebb kollektíváiknak széles körű áttekintésük legyen természeti kincsekről és nélkülözhetetlenségükről szocialista társadalmunkban. összegezve, szövetségünk feladatai úgy fogalmazhatók meg, hogy elősegítjük az új szocialista tudat formálását, amelynek szerves része a természet és a táj védelme nélkülözhetetlenségének felismerése. ANDREJ FEDORKO mérnök, a Szlovákiai Természet- és Tájvédelmi Szövetség Központi Bizottságának titkára ■ ^ ■■ ■■ ■■ ■■ ■ Kozos ügyünk Százmillió korona beruházásokra • A folyómedrek nem hulladéktárolók! A víz a természet azon legfontosabb eleme, mely évezredek óta formálta és formálja környezetünket, életmódunkat. A víz bősége, vagy hiánya meghatározója a társadalmi-gazdasági fejlődésnek is. A népesség növekedése, a termelés fokozódása - és maga a civilizációs folyamat törvényszerűen magával hozza a víz nagyobb és több irányú felhasználását. A Bod- rog-Hernád Vízügyi Igazgatóság szepsi (Moldava nad Bodvou) részlegének dolgozói is e fenti tények tudatában fejtik ki tevékenységüket. A felügyeletünk alá tartozó közel ezer négyzetkilométer vízgyűjtő területen nincs olyan nagy folyó, ami hajózási szempontból is jelentős lenne. Számunkra éppen a nagy folyó hiánya teszi szükségessé, hogy a meglevő vízmeny- nyiséggel úgy gazdálkodjunk, hogy a növekvő igényeknek is eleget tehessünk. Ha visszaforgatnánk a történelem kerekét - mondjuk 30 esztendővel -, itt a szepsi-síkságon közel 6 ezer hektárnyi bokros, vizenyős területet látnánk. Ma viszont a helyzet már egészen más. Olyan intenzíven megművelt mezőgazdasági terület található itt, mely jelentős mértékben járul hozzá az ország élelmezéséhez. Az 1960- as évek felszíni vízelvezetési munkálatai, a védművek, csatornák, ülepítő tározók és egyéb vízügyi létesítmények beruházási költsége elérte a százmillió koronát. Ez nem csekély ráfordítás volt, de mindenképpen szükségszerű. Hogy mást ne mondjunk, az egykori vizenyős rétek ma a legjobb gabonatermő dűlőknek számítanak. Itt persze még azt is meg kell jegyezni, hogy felügyeletünk alá közel 100 km hosszúságú olyan folyószakasz is tartozik, ahol a mederrendezést még nem végeztük el. El kell mondani, hogy vízgyűjtő területünk passzív vízkészlete - főleg az Ida patak esetében - gátolja a mezőgazdasági területek intenzívebb öntözését. Ezt a problémát vagy a más vízgyűjtő területről való víz bevezetésével, vagypedig - és ez lenne az ésszerűbb - nagy befogadóképességű tározórendszerek kiépítésével oldhatnánk meg. Tevékenységünk másik fontos területe a vízminőség védelme. A felgyorsult gazdasági fejlődés a környezet fokozott szennyeződését okozta. Ennek a folyamatnak csak az ember tud gátat vetni, mégpedig a szennyezést okozó tevékenységek szabályozásával. Mivel végső soron valamennyi szennyező anyag a vizek minőségét veszélyezteti, a vízminőség védelme a környezetvédelem különösen fontos területének tekinthető. A környezet szennyeződésének újabban mind gyakoribb formája a váratlanul bekövetkezett, rendkívüli szennyezés. Erre tucatjával hozhatnánk fel példákat az általunk felügyelt területről is. Számos helyen - lakótelepek és ipari létesítmények körzetében - összetévesztik a folyómedreket a hulladéktároló helyekkel [pl. a jászói (Jasov) barlang körzetében, Szepsiben, Nagyidán (Veľká Ida), Jányokon (Janik), a Buzitai Efsz-ben és másutt.] Az ipari és lakossági szennyvizek növekedése sok helyen túlhaladta a tervezett szintet, a víztisztító kapacitás nem növekedett ezzel arányban. Ilyen jellegű rendkívüli szennyeződések voltak az utóbbi években a tornai (Túrna) Cementgyárban, a sacai (Šaca) szennyvíztisztító állomáson stb. Az utóbbi időben a leggyakoribb rendkívüli szennyezések veszélyforrása a mezőgazdasági technológiák széles körű - olykor szakszerűtlen - alkalmazása és főleg a kemizálás. A legjellemzőbb mezőgazdasági eredetű szennyező anyagok a növényvédőszerek, műtrágyák, állattartó telepek szennyvizei, trágyadombok csur- galéka és a silóié. Az eddig elmondottakhoz úgy érzem, azt kell még hozzátenni, hogy a jövőben ezt a problémakört teljességében kell vizsgálnunk, s eszerint is cselekednünk. Mindennapjaink gyakorlata ugyanis nagyobrészt azt mutatja, hogy teendőinket hajlandók vagyunk szü- kebb összefüggéseiben látni, következésképpen erőfeszítéseinket főleg a részproblémák megoldására, a bajok elhárítására fordítjuk. Jóllehet, az utóbbi időben vidékünkön az emberek többségénél a környezetvédelmet illetően pozitív változások figyelhetők meg. Egyre növekszik azoknak a száma, akik felismerik, tudatosítják, hogy a természet- és környezetvédelem az emberiség közös ügye. BOCSKORÁS BERTALAN, a Bodrog-Hernád Vízügyi Igazgatóság szepsi részlegének vezetője A LEGFONTOSABB A VÍZ VÉDELME Gondok a mezőgazdaságban • Hiányoznak a szemétlerakatok A nagykürtösi (Veľký Krtíš) járásban is kidolgoztuk a környezet- védelem távlati koncepcióját. Az ide vonatkozó kormányhatározatból valamint a közép-szlovákiai kerület tervezetéből indultunk ki. Legfontosabb feladataink közé tartozik a levegő és a vizek védelme, a szennyező források fokozatos felszámolása, a nemzeti bizottságok ellenőrző, szervező és nevelő tevékenységének elmélyítése és az olyan beruházások kivitelezésének megakadályozása, amelyek tervezésénél nem vették figyelembe a környezetvédelmi követel mény eket. A járás gazdaságában túlsúlyban van a mezőgazdaság, ennek megfelelően a környezetvédelem terén elsődleges figyelmet kell szentelnünk a vízvédelemnek. Folyóink vizének minősége nagyon eltérő. Az Ipoly vize már szennyezetten érkezik területünkre, a Kürtösi patakot főleg a járási székhely ipari vállalatai szennyezik, a többi folyót illetve patakot a nem nyilvántartott szennyezők, mindenekelőtt a mezőgazdaság. A mezőgazdaság az utóbbi tíz évben rohamosan fejlődött a járásban. Ez a fejlődés azonban negatívan hat a környezetre. Mindenekelőtt az állattenyésztés és a növénytermesztésben használt vegyszerek szennyezik a Környezetet. Az ellenőrzések tanúsága szerint az efsz-ek többségében szennyezettek az ivóvízforrások. Az efsz-ek és az állami gazdaságok a legtöbb esetben nem tartják meg a vízről szóló törvény rendelkezéseit például az istállók építésénél, a silógödrök létesítésénél. Egyre több műtrágyát használnak a mezőgazdasági üzemek. Problémák merülnek fel azonban a műtrágyák tárolásával és adagolásával kapcsolatban. Gondot okoz a növényvédő szerek repülőgépes alkalmazása is. A vegyszerek használata szükségszerű a mezőgazdaságban, de el kell érni, hogy csak a megengedett mennyiségben és összetételben alkalmazzák ezeket. A Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium elrendelte, hogy a zöldség és gyümölcs szállításakor a szállító leveleken fel kell tüntetni, mikor és milyen vegyszerrel kezelték az árut. A Zelenina vállalatnál végzett ellenőrzés tanúsága szerint ennek a kötelességének nem tesz mindenki eleget. Az ipari létesítmények csak kis mértékben károsítják környezetünket. A szennyezés csak elvétve fordul elő - például a LIAZ a Kürtösi patakot szennyezi. A levegő tisztaságát nem befolyásolja negatívan az ipar. Meg kell azonban említenünk, hogy a vállalatok és üzemek többségének nincs saját vizforrása, az ivóvizet használják, amelyből már amúgy sincs elegendő. Ezért az összes üzemnek saját vízforrást kell építenie és fokozott figyelmet kell szentelnie a hulladékvizek tisztításának. Szólnunk kell még a háztartási hulladék elszállításának kérdéséről is. A Nagykürtösi Műszaki Szolgáltató Vállalat szállítja el a hulladékot a városból, Modrý Kameňból és a környező falvakból. A meglévő szemétlerakat azonban már megtelt és nem is felel meg a követelményeknek. Néhány kisebb községben a helyi kisüzemek oldották meg a hulladék elszállítását, sajnos azonban a faluvégi szemétdombokra. Ezért a következő időszak fontos feladatai közé tartozik a szemétlerakatok építése, illetve a szállítás megszervezése. Környezetvédelmi koncepciónk megvalósítása erőfeszítéseket követel mindannyiunktól, környezetünk védelme és további javítása a termelő vállalatok, az intézmények, a nemzeti bizottságok és az egész lakosság közös feladata. SLAVOMÍR ŠTEVÁK mérnök, a Nagykürtösi Jnb osztályvezetője
