Új Szó, 1984. július (37. évfolyam, 154-179. szám)

1984-07-26 / 175. szám, csütörtök

Növekedett a munka termelékenysége és a gyártási folyamatok gazdaságossága Gustáv Husák elvtárs cikke a Béke és Szocializmus augusztusi számában (Folytatás az 1. oldalról) de a feladatok legnagyobb része a második félévre marad. Kedvezően befolyásolta a beru­házások helyzetét az, hogy az átadott létesítmények költségveté­si kerete nagyobb volt, mint a megkezdett beruházásoké. A központilag irányított iparvál­lalatok tovább gyorsították a ter­melés és a szállítások dinamiká­ját, s az egész évi feladatoknak több mint a felét megvalósították. A központilag irányított ipar ter­mékszállítmányainak terjedelme a múlt év első feléhez képest 5,6 százalékkal, ezen belül a nem szocialista országokba irányuló ki­vitel 11,8, a beruházási szállítások terjedelme 9,4, a szocialista or­szágokba irányuló export 5,5 a belpiaci szállítások terjedelme pedig 4,2 százalékkal nőtt. Az ütemtervet az értékesítés minden fő területén teljesítették. De nem minden vállalat váltotta valóra fel­adatait kiegyensúlyozottan, ami befolyással volt a szállítói-meg- rendelöi kapcsolatokra. A módosított teljesítési érték terjedelme tavalyhoz képest 6,4 százalékkal nőtt. Ezt a tervmutatót az iparágak 102,3 százalékra, az egész évi előirányzatot 50,1 szá­zalékra teljesítették. A bruttó termelés terjedelme ta­valyhoz képest 5,7 százalékkal nőtt. Az átlagos napi termelés nö­vekedése 4,9 százalék volt, ami egy százalékkal meghaladja az állami tervet. A bruttó termelés tervét 1,2 százalékkal túlteljesítet­ték, az egész évi előirányzatot 50,5 százalékra sikerült teljesíteni. A különböző iparágak az első félévben ezeket az eredményeket érték el: A szénipar 2,9 millió tonna sze­net és lignitet termelt, 21 000 ton­nával többet, mint tavaly. Ezzel az egész évi tervet 51 százalékra teljesítette. Az erőmüvek 8364 millió kilo­wattóra elektromos energiát állí­tottak elő az atomerőművi kapaci­tások teljes üzemeltetésével, mi­közben a vízerőművek termelése visszaesett. A népgazdaság és a lakosság áramellátása az első félévben folyamatos volt. A kohóipar, ezen belül az ércki­termelés terjedelme 6,7 százalék­kal nőtt. Fokozódott a vas és a nyersacél gyártása s emellett főként a nemesacélból készülő hengerelt áru termelése. A gépipar 10,6 százalékkal nö­velte termelését az állami tervben előirányzott 9,2 százalék helyett. Az iparág termelésének növeke­dése több mint 50 százalékát tette ki az ipari össztermelés növeke­désének. Az általános gépipar termelése 8,4 százalékkal nőtt, ami 1,3 pont­tal több az éves állami terv elő­irányzatánál. A nehézgépipar 13,7 százalékos növekedést mutatott fel az előirányzott 9,9 százalék helyett. A lakosság számára gyár­tott tartós fogyasztási cikkek közül növekedett a hűtő- és a mélyhűtő gépek, az automata mosógépek, a zorháncozott kádak és a sze- mélyautó-pótalkatrészek gyártása. A leggyorsabb ütemben az elektrotechnikai ipar termelése nőtt, mégpedig 17 százalékkal az éves tervben előirányzott 15,8 százalék helyett. Az elektrotechni­ka és az elektronika szükségleteit kielégítő termékek gyártása 34,6 az adatfeldolgozó gépeké 24,7, a számítógépeké 102,5 százalék­kal növekedett. Ugyancsak foko­zódott egyes fogyasztási cikkek, pl. a színes tévékészülékek és a monolitikus integrált áramkörök gyártása. A vegyipar egészében véve 4,6 százalékkal növelte termelését, az állami tervben előirányzott 1,7 százalék helyett. Különösen a műtrágya-, a műszál-, a teher­gépkocsi-gumiabroncs- és a pad- lóburkolóanyag-gyártás alakult kedvezően. A fafeldolgozóipar termelése 4,8 százalékkal nőtt, ezen belül a faiparé 3,3, a cellulóz és papír­iparé 7,1 százalékkal. A könnyűipari termelés 2 szá­zalékkal növekedett, vagyis 0,5 ponttal gyorsabban az éves állami terv előirányzatánál. Viszonylag gyors volt a termelés növekedése az üveg-, a kerámiai- és a porce­lániparban, a ruházati, a bőr- és a cipőiparban. Az építóanyaggyártás terjedel­me 2,7 százalékkal fokozódott, ami 2,1 ponttal meghaladja az éves terv előirányzatát. Jelentős volt a növekedés a tetófedőanya- gok és a csempék gyártásában. Korlátozták viszont a falazóanya­gok gyártását. Az építőipar helyzetének javu­lása abban mutatkozott meg, hogy nagyobb mértékben összpontosí­tották a kapacitásokat és a mun­kaerőt a kötelező beruházásokra. Problémák is előfordultak, főként a munkák folyamatosságában és abban, hogy az építőipari vállala­tok kiegyensúlyozatlanul teljesítet­ték feladataikat. Az építőipari szervezetek 15,5 milliárd korona értékű munkát vé­geztek, 1,2 százalékkal többet, mint a múlt év első felében. A Szlovák Építőipari Minisztérium által irányított vállalatok munkájá­nak értéke 11,4 milliárd korona volt, 2,2 százalékkal több, mint a múlt év első felében. Ennek ellenére a növekedés nem felelt meg az idei tervnek. Az építőipari munkák terjedel­mének ütemtervét a kivitelezői szerződések alapján teljesítették. Az átlagosnál nagyobb mértékben teljesítették az építőipari munkák feladatait a koncentrált beruházási területeken. Az építőipari vállalatok a módo­sított teljesítési érték tervét 35 mil­lió koronával, vagyis 0,6 százalék­kal túlteljesítették. A mezőgazdaság tavalyhoz ké­pest 5400 hektárral nagyobb terü­letet művelt meg. A gabonanemű- ek szerkezetén belül több szemes kukoricát és rozsot s kevesebb árpát és búzát vetettek. A vetéste­rület többi részét hüvelyesek, ola­josnövények, cukorrépa, zöldség­félék és takarmányok foglalják el, kisebb a burgonya és az évelő takarmányok vetésterülete. Az állattenyésztésben tovább növelték a szarvasmarha- és a juh­állományt, valamint az állathasz­nosságot, s csökkent az egy ter­melési egységre jutó szemesta­karmány-fogyasztás. A sertés- és a baromfiállomány a tervnek meg­felelően csökkent. A múlt év első feléhez képest növekedett az átla­gos napi tejhozam, s így csaknem ugyanannyi tehén 4,4 százalékkal több tejet adott, mint tavaly. Ugyancsak kedvező eredmények születtek az állatállomány repro­dukálásában és az állathízla- lásban. A nagyobb átlagsúlynak és az elegendő hízóállatnak köszönhe­tően a vágóállatok felvásárlásá­nak ütemtervét, valamint a tej- és tojásfelvásárlási tervet túlszár­nyalták. Az előirányzatnak megfe­lelően a tavalyi első félévhez ké­pest kevesebb vágóbaromfit és tojást vásároltak fel. A többi ter­mék felvásárlása lényegesen nőtt. Az élelmiszeripari termelés ter­jedelme a tavalyi első félévhez képest 2,5 százalékkal volt na­gyobb. A legnagyobb növekedést a hús, a tej és a boripar érte el. A vágóhús termelése 10,3, a pasztőrözött tejé 8,4, a sajtter­melés pedig 3,2 százalékkal növe­kedett. A hazai piaci szállítások összterjedelme 2,3 százalékkal volt nagyobb. A szlovákiai erdőgazdasági vál­lalatok 3,1 millió köbméter fát ter­meltek ki, ami az egész évi terv 53,4 százalékos teljesítését jelen­ti. Tizenhétezer hektárt erdősítet­tek, vagyis az évi tervnek ezt a mutatóját 83,2 százalékra telje­sítették. Az ivóvízellátásra 215 millió köbméter víz jutott, 7 millió köb­méterrel több, mint a múlt év azo­nos időszakában. A közüzemi víz­vezetékekből ivóvízzel ellátott lakos­ság részaránya elérte a 69 száza­lékot, s eddig a háztartások 44,8 százalékát kapcsolták rá a csator­nahálózatra. A teherforgalomban 120,9 millió tonna árut szállítottak, 4,1 száza­lékkal kevesebbet, mint tavaly. Ebből a vasúti teherszállítás 51,4, a közúti 46,8, a folyami pedig 1,8 százalékkal részesedett. A személyforgalomban 519 mil­lió utast szállítottak, az utasok száma a tavalyi első félévhez ké­pest 8 millióval nőtt. A pénzügyi erőforrások képzé­se terén Szlovákia központilag irá­nyított gazdálkodó szervezetei kedvező eredményeket értek el teljesítményeik és nyereségük növelésében. A tervhez képest kedvezőbbek az önköltségek csökkentésének eredményei. A ki- számlázatlan munkák és szállítá­sok nélkül, valamint az építkezési helyeken levő berendezéseket le­számítva a készletek az év eleje óta csökkentek, főként a gyárt­mány-, az áru- és az anyagkész­letek. A szlovákiai népgazdaság szo­cialista szektorában nyilvántartott dolgozók átlagos száma (az efsz- tagok nélkül) 1983 első feléhez képest 27 ezerrel növekedett, s elérte a 2 016 000 főt. A munka- erő-állomány a leggyorsabb ütem­ben az iparban, a kereskedelem­ben és a vendéglátóiparban, a nem termelő szférán belül pedig a közoktatás és az egészségügy területén nőtt. A múlt év első feléhez képest a havi átlagbérek 1,9 százalékkal emelkedtek, és elérték a 2736 ko­ronát. A lakosság pénzbevételei a múlt év első feléhez képest 3,6 százalékkal, vagyis 2,1 milliárd koronával növekedtek, s 60 milli­árd koronát tettek ki. A pénzkiadá­sok 4 százalékkal, vagyis 2,1 milli­árd koronával növekedtek és elér­ték az 56,1 milliárd koronát. A ta­karékbetétek és a készpénz növe­kedése 3,9 milliárd korona volt, vagyis kisebb volt, mint a múlt év azonos időszakában, ami megfe­lel az állami terv előirányzatának. A belkereskedelem kiskereske­delmi forgalma meghaladta a 41,1 milliárd koronát, s 4,1 százalékkal volt nagyobb, mint 1983 első felé­ben. A forgalom szerkezetén belül a tervnek megfelelően gyorsab­ban nőtt az iparcikkek eladása, mint az élelmiszereké. Tovább ja­vult a háztartások ellátottsága tar­tós fogyasztási cikkekkel. A lakásépítés minden formájá­ban 13 351 lakást adtak át, ami az egész évre tervezett mennyiség 38,4 százaléka. Kivitelezői formá­ban 9546 lakás építését fejezték be, ami az egész évi terv 42,5 százalékos teljesítését jelenti. Ezenkívül 15 608 új lakás építését kezdték el. A szociális juttatások összege a múlt év azonos időszakához képest 3,6 százalékkal volt na­gyobb. Nyugdíjként és járadék­ként 7,1 milliárd koronát folyósítot­tak. A nyugdíjak és a járadékok száma együttvéve 1,1 millióra nőtt, ezen belül a nyugdíjaké 539 ezerre. A dolgozóknak és az ipari szövetkezetek tagjainak táppén­zére 4,5 milliárd koronát, családi pótlékokra 2,5 milliárd koronát for­dítottak. 1984. június 30-án a Szlovák Szocialista Köztársaságnak 5 127 000 lakosa volt. Megtekintették az atomerőműveket (ČSTK) - A Béke és Szocializ­mus folyóirat augusztusi száma közli Gustáv Husák elvtársnak, a CSKP KB főtitkárának, köztársa­sági elnökünknek cikkét, amelyet a Szlovák Nemzeti Felkelésnek, a nemzeti felszabadító harc bete­tőzésének és hazánk felszabadu­lásának 40. évfordulója alkalmá­ból írt. Cikkében Husák elvtárs hang­súlyozza, hogy Csehszlovákia kül­politikájának alapja a Szovjetunió­hoz és a többi szocialista ország­hoz fűződő barátság sokoldalú megszilárdítása az osztályérde­kek, az eszmék és a célok egysé­ge alapján. A továbbiakban megállapítja, hogy az antifasiszta és a nemzeti felszabadító harc örökségének megvalósítása és fejlesztése alapján Csehszlovákia rövid idő alatt megoldotta a régi rendszer­ből az újba való átmenet fő felada­tait, felépítette a szocializmus Nyilatkozat átadása Bonnban (ČSTK) - Ivan Kramár, Cseh­szlovákia ideiglenes bonni ügyvi­vője tegnap az NSZK külügymi­nisztériumában átadta a csehszlo­vák külügyminisztérium nyilatko­zatát azzal kapcsolatban, hogy a Nyugat-európai Unió elhatározta a hadászati bombázógépek és nagy hatótávolságú rakéták NSZK-beli gyártása tilalmának megszüntetését. , A nyilatkozat kifejezésre juttat­ja a CSSZSZK nyugtalanságát és hangsúlyozza, hogy ez a döntés ellentétben áll a szerződéses kö­telezettségekkel, amelyek szerint az NSZK nem rendelkezhet olyan támadó fegyverekkel, amelyek nemcsak a szomszédos, hanem a távoli országokat is veszélyez­tetni képesek. alapjait, és belépett a fejlett szo­cialista társadalom építésének időszakába. Csehszlovákia népe ma haza­fias és internacionalista érzéseit a közelgő jelentős évfordulók tisz­teletére kifejtett nagy munka- és társadalmi aktivitással fejezi ki. A szocializmus építésével kapcso­latban kitűzött tervek sikeres meg­valósítása a legértékesebb hozzá­járulás közösségünk toyábbi erő­sítéséhez, a békéért és a haladá­sért vívott harchoz - állapítja meg Gustáv Husák. A cikk teljes szövegét a Rudé právo, a Pravda és lapunk július 28-i, szombati számában közli. A CSKP küldöttsége Kongóba utazott (ČSTK) - A Kongói Munkapárt Központi Bizottságának meghívá­sára Brazzaville-be utazott tegnap a CSKP küldöttsége Ottó Čmolík- nak, a CSKP KB póttagjának, a KB osztályvezetőjének vezeté­sével, hogy részt vegyen a Kongói Munkapárt III. kongresszusán. A Ruzynéi repülőtéren a dele­gációt Vasil Bejda, a CSKP KB póttagja, a KB osztályvezetője bú­csúztatta. Baráti találkozó. (ČSTK) - Jaromír Obzina szö­vetségi miniszterelnök-helyettes, a tudományos-műszaki beruházá­si állami bizottság elnöke tegnap a prágai Hrzán-palotában Jogadta Szergej Jefimenkót, a Szovjet­unió tudományügyi és műszaki ál­lami bizottságának alelnökét. A ta­lálkozón a tudományos és műsza­ki együttműködés további kiszéle­sítésére és elmélyítésére irányuló konkrét intézkedéseket vitattak meg. A Cseh Statisztikai Hivatal jelentése Az 1984. évi terv a hetedik ötéves terv eddigi teljesítése során elért eredményeken alapul, s kitűzi a népgazdaság-fejlesztés további meggyorsításával kapcsolatos feladatokat. A múlt évi gazdasági fejlődés értékelése azt mutatja, hogy az eredmények egészében véve jobbak voltak, mint amilyenekre az idei terv kidolgozásakor számítottak. Ezért a cseh kormány a CSKP KB 10. ülésének határozataiból kiindulva az állami terv túlteljesítését irányozta elő. (ČSTK) - Dalibor Hanes, a Szövetségi Gyűlés alelnöke és Ladislav Gerle szövetségi mi- niszterelnök-helyettes tegnap el­látogatott a Jaslovské Bohunice-i és a mochovcei atomerőműbe. El­kísérte őket Ignác Janák, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a nyugat-szlovákiai kerületi pártbi­zottság vezető titkára és Július Hanus, a szlovák miniszterelnök első helyettese. Jaslovské Bohunicében a ven­dégek tájékozódtak a V-2 atome­rőmű építéséről, elsősorban első blokkjának beindításáról. Mochovcében megismerkedtek az atomerőmű építkezési munká­latainak menetével és az építők szociális feltételeivel. Az idén je­lentősen előrehaladt a termelő- blokkok alapjainak és a hűtőtor­nyoknak építése. , Az első félév csehországi ered­ményei jelentős mértékben hozzá­járultak az egész ország gazdasá­gi fejlődéséhez, és alátámasztot­ták a kitűzött feladatok reális vol­tát. Sikerült túlteljesíteni az anyagi erőforrások képzésének tervét, növekedett a termelés gazdasá­gossága és hatékonysága. A gaz­daság fejlődésével párhuzamosan tovább növekedtek Csehország lakosságának pénzbevételei, sze­mélyi és társadalmi fogyasztása. Kedvezően hatott a gazdaság fej­lődésére a dolgozók aktivitása s főként a felszabadulás 40. évfor­dulója tiszteletére kibontakoztatott szocialista munkaverseny. A tudományos-műszaki fejlesz­tés területén 241 kutatási és fej­lesztési feladatot oldottak meg, ebből a feladatok 97,9 százalékát a tervezett határidőn belül. Csehország iparában az új ter­mékek részaránya a tavalyi első félévi 16,5 százalékról 17,8 száza­lékra nőtt. A találmányok száma 2,4 százalékkal növekedett, s több mint 800 új találmány felhasználá­sát kezdték meg. A beruházások összértéke Csehországban 38,8 milliárd korona volt, ami az egész évi terv 39,8 százalékos teljesíté­sét jelenti. Prágában 6,5 milliárd korona értékű beruházási munkát végeztek el. A Z-akció beruházási része keretében az első félévben 1076 millió korona érték született. A lakásépítés keretében 18 800 új lakást adtak át, ebből 8600 önerő­ből épült. A központilag irányított ipar Csehország területén 1,1 száza­lékkal túlteljesítette tervét, s ter­melésének terjedelme a múlt év első feléhez képest 3,5 százalék­kal nőtt az előirányzott 2 százalék helyett. Ugyancsak sikerült túltel­jesíteni az ipari termékek eladásá­nak tervfeladatait. A csehországi építőipari válla­latok a munkák félévi tervét 0,6 százalékkal túlteljesítették. A ta­valyi első félévhez képest a mun­kák terjedelme 2,5 százalékkal emelkedett, míg az évi terv. 0,1 százalékos növekedést irányzott elő. A tervteljesítés azonban nem volt kiegyensúlyozott: az első félév tervét az építőipari vállalatok 38 százaléka nem teljesítette. A mezőgazdaságban sikerült megteremteni a feltételeket a nö­vénytermelés kiemelt fejlesztésé­hez annak ellenére, hogy a téli időszak után az őszi vetés állapo­ta kissé rosszabb volt, mint egy évvel korábban. Az állattenyész­tés eredményei is kedvezőek vol­tak, növekedett a gazdasági álla­tok hasznossága. Az állattenyész­tési termékek felvásárlási tervét túlteljesítették. Az élelmiszeripar 3,6 százalékkal túlszárnyalta ter­vét, s termelése a múlt év első feléhez képest 3,4 százalékkal nőtt. Az erdőgazdaság 54,5 szá­zalékra teljesítette egész évi ter­vét, a vízgazdálkodás termelése a tavalyi első félévhez képest 1,9 százalékkal növekedett. A lakosság pénzbevételei a múlt év azonos időszakához képest 3 milliárd koronával, azaz 2,3 százalékkal növekedtek. A szocialista szektorban dolgozók havi átlagbére elérte a 2810 koro­nát. A szociális juttatások összege 0,6 milliárd koronával, azaz 2,3 százalékkal emelkedett. A kiske­reskedelmi forgalom összterjedel­me 91,6 milliárd korona volt, s ta­valyhoz képest 3,5 százalékkal nőtt. Javult az iparcikkellátás, bár fogyatékosságok voltak az árukí­nálat szerkezetében. 1984. június 30-án Cseh- országnak 10 333 000 lakosa volt, ötezerrel több, mint a múlt év végén. ÚJ SZÚ 2 1984. VII. 26.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents